Olha Stefanishyna, Ukrajna miniszterelnök-helyettese méltatta az Európai Unió végrehajtó testületének jelentését, amely a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Kijev számára, és kijelentette, hogy Ukrajna folytatja a reformokat a tagság felé vezető úton − közölte a The Guardian.
Ez az ország által a háborúban elvégzett hatalmas munka eredménye
− írta az X-en.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk csütörtök is!
A német hadsereg pénteken befejezi Patriot légvédelmi rakétarendszerének lengyelországi állomásoztatását – közölte szerdán a német védelmi miniszter.
Németország január óta állomásoztat három Patriot-üteget a délkelet-lengyelországi Zamoscban az Ukrajnával közös határ mentén. A német fegyverrendszerek telepítésére azután került sor, hogy egy rakéta a lengyel légtérbe behatolva két ember halálát okozta.
A légvédelmi fegyverek állomásoztatása eredetileg fél évre szólt volna, de az időszakot meghosszabbították. Az üteg állomásoztatásának befejeztével a térség légvédelmi ellenőrzése újból a lengyel hadsereg irányítása alá kerül.
Boris Pistorius német védelmi miniszter szerdán köszönetet mondott a bevetésen szolgáló katonáknak.
Lengyelország és Németország vállvetve védelmezi a NATO keleti szárnyát – ez számomra a szövetségen belüli szolidaritás és a nemzeteink közti barátság fontos ismérve
– hangsúlyozta a tárcavezető.
Egy ukrán miniszter szerint több mint 900 drónt küldtek a frontvonalban lévő csapatoknak − írta meg a Sky News.
Mihajlo Fedorov, Volodimir Zelenszkij kabinetjének tagja szerint „a megszállók meglepésére készült titkos modellek” vannak a tétel között.
A drónok nagy részét Ukrajna gyártotta − közölte a Telegramon.
Nem hagyta jóvá szerdai ülésén az új pozsonyi kormány, és ezzel leállította annak az Ukrajnának szánt hadisegélynek a leszállítását, amelyet még az időközben távozott Ódor-kabinet készített elő – adta hírül az MTI a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség tájékoztatása alapján.
A szállítmány értéke 40,3 millió euró (mintegy 15 milliárd forint) volt, és 4 millió darab 7,62 milliméteres gépkarabélylőszert, több mint 5 ezer darab 125 milliméteres tüzérségi lőszert, a Kub légvédelmi rendszerekhez használható 140 rakétát, illetve aknavetőket és azokhoz tartozó lőszert tartalmazott volna.
Szlovákia az előző kormányzat idején 13 katonai segélycsomagot hagyott jóvá és szállított le Ukrajnának, hivatalos közlés szerint 671 millió euró (több mint 251 milliárd forint) értékben.
Az új szlovák kormányfő, Robert Fico kinevezését követően is többször megerősítette azt a szeptemberi parlamenti választásokat megelőzően hangoztatott ígéretét, hogy teljesen leállítják az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, és a jövőben Pozsony csak humanitárius szállítmányokra korlátozza a Kijevnek juttatandó segítséget.
Az Egyesült Királyság szankciókat vezetett be orosz oligarchák és vállalkozások, valamint az ország olaj- és aranyiparát támogató nemzetközi hálózatok ellen − írja a The Guardian.
A Külügyi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatal (FCDO) szerdán közölte, hogy 29 magánszemély és szervezet került célkeresztbe, hogy megakadályozzák, hogy segítsenek Moszkvának kijátszani a meglévő nemzetközi szankciókat.
A hivatal szerint Oroszország arany- és olajágazata szoros kapcsolatban áll Vlagyimir Putyin Kremljével, és segít finanszírozni az ukrajnai inváziót.
A szankciókkal sújtottak között van Oroszország két legnagyobb aranytermelője, a Nord Gold és a Highland Gold Mining, valamint Vlagyiszlav Szviblov bányamágnás és Konsztantyin Sztrukov orosz mágnás is.
Az ukrán mentőszolgálat közölte, hogy két férfi és egy nő vesztette életét a kelet-donyecki területen fekvő Bagatyr faluban − írta meg a The Guardian.
A falu az ipari régióban, amelyet a Kreml állítása szerint tavaly annektált, mintegy 80 kilométerre fekszik Avdijivka várostól, a harcok egyik legutóbbi gócpontjától.
A támadás lerombolt egy magánházat Bagatir falujában
− közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat a közösségi médiában. Közölték, hogy a három holttestet a romok alól emelték ki.
Az állításokat a lapnak nem sikerült független forrásból ellenőriznie.
Németország alaposan meg fogja vizsgálni az Európai Bizottság ajánlását a tagsági tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával, mielőtt döntést hozna − közölte a kormányszóvivő.
A tagsági tárgyalások a reformok sikerétől függenek
− tette hozzá a szóvivő.
Oroszország és Kína katonai együttműködése egyre fontosabbá válik, de nem szándékoznak hidegháborús típusú katonai szövetséget létrehozni − mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor egy magas rangú kínai tábornokot látott vendégül.
Putyin azt is elmondta Csang Dzsou-szia tábornoknak, a kínai központi katonai bizottság alelnökének, hogy a modern fegyverek segítenek mindkét ország biztonságának garantálásában − közölte a The Guardian.
Az orosz elnök azzal is vádolta a NATO-t, hogy szítja a feszültséget az ázsiai–csendes-óceáni térségben − írja a Reuters.
Finnország tájékoztatta Oroszországot az Észtország és Finnország közötti tenger alatti Balticconnector gázvezeték október 7-i megrongálódásának vizsgálatáról − közölte a finn külügyminiszter.
Elina Valtonen finn külügyminiszter egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy Oroszország nem kérte Finnország segítségét egy orosz távközlési kábelt ért kár kivizsgálásában, amely ugyanazon az éjszakán történt − írja a The Guardian.
A Rosztelekom orosz állami vállalat kedden közölte, hogy a Szentpétervárt és az oroszországi Kalinyingrádi exklávét összekötő optikai kábel megsérült akkor, amikor egy kínai hajó áthaladt rajta, és a javítás folyamatban van.
Két másik távközlési kábel is megsérült a térségben körülbelül ugyanebben az időben.
A finn rendőrség közölte, vizsgálják, hogy a Hongkongban bejegyzett konténerszállító hajó, a New Polar Bear megrongálta-e a vezetéket azzal, hogy horgonyát a tengerfenéken húzta, de nem állapították meg, hogy balesetről van-e szó.
A horgonyt később megtalálták a csővezeték közelében. Az incidensek rávilágítottak a tengeri kábelek és csővezetékek sebezhetőségére egy olyan időszakban, amikor az ukrajnai háború miatt jelentősek a biztonsági kockázatok.
Olha Stefanishyna, Ukrajna miniszterelnök-helyettese méltatta az Európai Unió végrehajtó testületének jelentését, amely a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Kijev számára, és kijelentette, hogy Ukrajna folytatja a reformokat a tagság felé vezető úton − közölte a The Guardian.
Ez az ország által a háborúban elvégzett hatalmas munka eredménye
− írta az X-en.
Az rbc.ua hírportál egy részletes cikkben, több katonai szakértőt is megkérdezve foglalkozott azzal, hogy a kelet-ukrajnai Avdijivka városát bekerítheti az orosz hadsereg.
A portál szerint a helyzet állandóan változik a frontnak ezen a pontján taktikai szinten. Általánosságban véve azt írták, hogy az oroszok – a mennyiségi fölényüket kihasználva – sok katonát összevonva indítanak támadásokat a különböző frontszakaszokon egy-egy pozícióért, amivel szemben az ukrán haderő védekező harcot vív, és néhol ellentámadást indít. Mint összegezték:
bár hétről hétre mozognak a frontvonalak, egyik félnek sem sikerült jelentős stratégiai sikert elérnia az utóbbi időben.
A legerősebb harcok Avdijivkánál zajlanak, amelyet az ukrán hadsereg 2014 óta mindvégig megőrzött. A háború kezdete óta a támadások fokozódtak ugyan, de sem a tüzérségi bombázás, sem a gyalogság nagy mennyiségben való beküldése nem hozott sikert itt az oroszoknak – most azonban megváltozhat a helyzet.
Az RBC szerint az utóbbi hetekben az oroszok rengeteg felszerelést és katonák vontak össze a térségben, és nem a hátországból, hanem a front többi szakaszáról csoportosítottak át egységeket. A portál által megkérdezett egyik szakértő szerint a céljuk az lehet, hogy a várostól északra és délre egyaránt előretörjenek, és bekerítsék Avdijivkát, vagy legalábbis állandó tüzérségi csapásokkal ellehetetlenítsék azt, hogy utánpótlást érkezzen a városba.
A portálnak egy másik szakértő azt mondta: az, hogy az orosz terv sikerül-e, azon fog múlni, hogy az ukrán katonáknak lesz-e elég utánpótlásuk, különösen tüzérségi lőszerük. Ha igen, akkor visszaverhetik a támadásokat,
de ha nem, akkor jó eséllyel vissza kell vonulniuk Avdijivkától nyugatra.
A szakértők szerint az oroszok ebben az esetben nagy „győzelemként” adhatnák el Avdijivka elfoglalását a 9 évnyi sikertelen próbálkozás után.
Az RBC úgy összegezte a helyzetet, hogy az ukrán erőknek mindenhol az utánpótlás hiánya jelenti a legnagyobb akadályt, nemcsak a védekezésben, nem a támadásban is: amíg nem lesz elég tüzérségi lőszer, löveg, repülőgép, drón, valamint katona, addig nem számíthatnak arra, hogy jelentős területeket sikerül visszafoglalniuk Oroszországtól.
Az Európai Bizottság elnöke délelőtt még a biztosokkal egyeztetett a bővítéssel kapcsolatban, majd bejelentette: azt javasolja a bizottság, hogy az Európai Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és szorgalmazzák a tagjelöltség megadását Georgiának.
Ursula von der Leyen az Európai Bizottság Ukrajna, Moldova és Georgia uniós csatlakozásához elvárt reformokról szóló jelentésének bemutatásakor közölte, a bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Bosznia-Hercegovinával is, amint az ország eléri az ahhoz szükséges megfelelés elvárt szintjét.
Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.
Oroszország eddig dokumentáltan 13 020 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 9024 megsemmisült, 566 megsérült, 527-et a személyzete otthagyott a harctéren, 2903-at pedig az ukránok elfogtak.
A számokat az Oryx nevű, holland, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 2475 tank van. A harckocsik közül 1618 megsemmisült, emellett 140 megsérült, 167-et magára hagytak a harctéren, 550-et pedig az ukránok zsákmányul ejtettek.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Ukrajna eddig dokumentáltan 4700 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 3200 megsemmisült, 361 megsérült, 176-ot a személyzete otthagyott a harctéren, 962-t pedig az oroszok elfogtak.
A számokat az Oryx nevű, holland, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 690 tank van. A harckocsik közül 455 megsemmisült, emellett 56 megsérült, 38-at magára hagytak a harctéren, 140-et pedig az ukránok zsákmányul ejtettek.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolta a Nyugatot, hogy válságot provokál a globális olaj- és gázpiacon azzal, hogy sietve áttér a zöldenergiára, és nyomást gyakorol más országokra, hogy ugyanezt tegyék, írja a The Telegraph.
„Valójában az energiaszektorban tapasztalható negatív jelenségek oka a kollektív Nyugat felelőtlen cselekedete, amikor úgy döntött, hogy a zöldátmenetet erőlteti magára, és ugyanezt a zöldátmenetet rákényszeríti más országokra, amelyek gazdaságilag egyszerűen nem állnak erre készen” – mondta.
Hozzátette, hogy az ukrajnai háborúra válaszul az orosz energia nyugati bojkottja „súlyos csapást mért a globális energiabiztonságra”.
Lavrov azt is elmondta, hogy az Európába vezető orosz Északi Áramlat gázvezetékek tavalyi felrobbantása megfosztotta a kontinenst az olcsó gáztól, és még inkább az Egyesült Államok drága importjától tette függővé.
A Washington Post készített interjút a munkácsi központú 128. hegyivadász rohamdandár egyik katonájával arról a csapásról, amely még múlt hét pénteken érte az egységet egy kitüntetési ceremónia közben.
A katona – aki névtelenül nyilatkozott a lapnak – azt mondta: nem árulhatja el azt, hogy hányan haltak meg a támadásban, de annyit elmondott, hogy a csapás után még ők is eltérő információkat hallottak erről. Állítása szerint közvetlenül a támadás után 22 halottról informálták őket (ez az információ terjedt el először a nyilvánosságban is), később viszont egy szakaszparancsnok azt mondta, hogy több mint 30 ember halhatott meg. A dandár utóbb 19 halottról írt a hivatalos bejelentésében.
Hozzátette azt is, hogy a halottak közt volt a dandár tüzérségi parancsnoka, és sok tiszt is, köztük a legjobb tüzéreik. Véleménye szerint erről az egészről a katonai vezetés tehet, mert nem kellett volna összehívniuk a kitüntetések miatt az alakulatot.
Röviden, egyszerűen annyi történt, hogy túlságosan ellazultunk, és nem sok időbe telt, hogy lecsapjanak ránk. Szauron szeme állandóan figyel minket, és ha három embernél több összegyűlik, az már egy kívánatos célpont
– mondta.
Ez utóbbival kapcsolatban Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök is azt nyilatkozta pár napja a The Economistnak, hogy a modern harci eszközök segítségével mindkét fél látja a másikat, és ha valamelyik oldal túl sok erőt gyűjt össze egy helyen, abból célpont lehet.
A nyugaton lévő orosz érdekeltségek lefoglalása súlyos következményekkel, válaszlépésekkel fog járni – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
Kedden az amerikai képviselőház külügyi bizottsága támogatta az orosz ingóságok és ingatlanok lefoglalását, és azt, hogy ezeket Ukrajnának adják át. Peszkov erről azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Európa egyaránt azon dolgozik, hogy illegálisanan lefoglalják ezeket az érdekeltségeket.
Ez illegális, minden lehetséges szabállyal szembegy. Természetesen ezt el fogja vitatni a mi országunk. Nagyon súlyos bírósági és jogi következményeket fognak elszenvedni azok, akik ezeket a döntéseket meghozzák, illetve akik ezekből a döntésekből haszonra tesznek szert
– mondta, hozzátéve: az orosz hatóságok válaszlépéseket fognak kidolgozni, de azok nem lesznek azonosak a nyugati lépésekkel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy sikeresen evakuálták az első ukrán állampolgárokat a Gázai övezetből.
Az államfő szerint 43 embert hoztak ki Gázából, akik már Egyiptomban vannak, és konzuli segítséget kapnak. Ukrajna ezen túl 36 moldovai állampolgárt is evakuált – írja az rbc.ua.
Az ukrán energiaügyi minisztérium szerdán közölte, hogy Oroszország az elmúlt hetekben 60 alkalommal támadta különböző fegyverekkel az ukrán energetikai infrastruktúrát − írja a The Guardian.
A minisztérium közleményében azt írta, hogy
minden egyes újabb támadás után nő az energetikai berendezések iránti igény, ezért nagyon fontos az ukrán energiaszektor partnereinek segítsége.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Dima Rogacsev hematológiai, onkológiai és immunológiai központba látogatott, ahol új épületeket adtak át – írja a RIA Novosztyi.
Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) közölte, hogy ők állnak a Mihail Filiponyenkó, a luhanszki milicisták korábbi vezetője elleni merénylet mögött, amiről nemrég írtunk.
A HUR bejegyzésében háborús bűnösnek nevezték a kiiktatott vezetőt, és azt írták, hogy több ukrán hadifoglyot és túszt
brutálisan megkínoztatott korábban.
Közlésük szerint az ellene irányuló merényletet a helyi ellenállási mozgalommal közösen hajtották végre szerda reggel. Azt is közölték, hogy az összes „áruló” lakcímét ismerik, aki az oroszokkal együttműködik, és mindannyiukon bosszút fognak állni.
A vadászat már elkezdődött! Dicsőség Ukrajnának!
– írták a bejegyzés végén.
Csak minden ötödik ukrán menekültnek van munkája Németországban, és megvonhatják tőlük az állami támogatást – írja az Infostart a német die Weltre hivatkozva.
A lap szerint az ellenzék legerősebb pártja, a kereszténydemokrata CDU és a kormánykoalíció legkisebb pártja, a szabad demokrata FDP egyaránt a Németországban tartózkodó ukrán menekültek szociális támogatásának megváltoztatását szorgalmazza, ami ritka összefogásnak számít a két párttól.
A becslések szerint egymilliót tesz ki a Németországban tartózkodó ukrán menekültek száma.
Az összes többi menekülttel ellentétben ők automatikusan állampolgári ellátásban részesülnek. Ez az ellátás, az úgynevezett Bürgergeld egy olyan szociális támogatás, amelyben az arra leginkább rászorulók, illetve a létminimum alatt élők, elsősorban a munkanélküliek részesülnek.
A Die Welt által ismertetett adatok szerint a Németországban tartózkodó ukrán menekültek mindössze 19 százalékának van „hivatalos” munkája. Más európai országban ez az arány lényegesen magasabb, Lengyelországban és Hollandiában például 70 százalékos. Németországban viszont meghaladja a 700 ezret azoknak az ukrán menekülteknek a száma, akik a szóban forgó szociális juttatásban részesülnek.
Több politikus is azt mondta erről: a jövőben csak akkor tudják támogatni az ukránokat, ha ők elsősorban magukon próbálnak meg segíteni, és munkát vállalnak (amennyiben munkaképesek). Szakértők arra számítanak, hogy a törvényhozásban erről zajló vita az elkövetkező hetekben erősödni fog.
Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az X-en (korábbi Twitter) közölte: továbbra is folytatják Ukrajna támogatását. Janet Yellen pénzügyminiszterrel együtt arra kérte a kongresszust, hogy hagyják jóvá az erre a célra szánt legújabb, 11,8 milliárd dolláros költségvetést.
Mint írta, a háborút Oroszország kezdte, és bármikor véget érhet, ha az oroszok kivonulnak és leállítják brutális támadásaikat.
Amíg ez meg nem történik, az Egyesült Államoknak egyértelmű a terve: segítünk Ukrajnának megvédeni magát, támogatjuk az ukrán népet, és elszámoltatjuk az Orosz Föderációt
– írta.
A H&M üzletlánc újrakezdi működését Ukrajnában, amit egy bevásárlóközpont közölt elsőként – írja az rbc.ua.
A portál szerint a kijevi Lavina Mallban nyitják újra az első boltot. A bevásárlóközpont azt írta, hogy ez hamarosan megtörténik, de a konkrét dátumot nem árulták el.
Ugyanakkor az rbc.ua úgy értesült a bevásárlóközpont dolgozóitól, hogy a nyitás már csütörtökön megtörténik.
Luhanszkban, az autójában felrobbantották Mihail Filiponyenkót, a luhanszki népi milícia korábbi vezetőjét.
A RIA Novosztyi szerint Filiponyenkó a helyszínen életét vesztette, annak ellenére, hogy a járókelők megpróbálták megmenteni az életét.
Az autókba rejtett bombákat gyakran használja gyilkos eszközként az ukrán titkosszolgálat: a háború kezdete óta több alkalommal is így ölték meg az oroszokkal együttműködő tisztviselőket Ukrajna különböző területein.
Határozott támogatásukról biztosították Ukrajnát az orosz támadással szemben a világ legfejlettebb ipari demokráciáit tömörítő G7-országok külügyminiszterei szerdán Tokióban – írja az MTI.
A japán külügyminisztérium közleménye szerint a résztvevők ígéretet tettek arra, hogy közösen folytatják a szigorú szankciók bevezetését Moszkvával szemben, közép- és hosszú távon felgyorsítják az Ukrajna újjáépítésére irányuló erőfeszítéseket, és folytatják a törekvést a békefolyamat érdekében.
A külügyminiszterek határozottan elítélték az Oroszországba irányuló észak-koreai fegyverszállításokat és Phenjan rakétaindításait. Hangoztatták: a gázai izraeli–palesztin konfliktus ellenére fontos, hogy az Ukrajna támogatása iránti elkötelezettségük „soha ne lankadjon”.
Az mk.ru portál szerint a Pentagon egyik korábbi elemzője, Karen Kwiatkowski egy interjúban azt mondta: nem lepné meg, ha Volodimir Zelenszkij 2024-ben már nem lenne Ukrajnában.
Szerinte az, hogy nemrég meghalt Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok segédje, azt jelzi, hogy „összeomolhat” az ukrán politikai-katonai vezetés, és a vezetők az életükért aggódhatnak.
Azt hiszem, hogy addigra [2024-re] Zelenszkij már nem lesz Ukrajnában. Ha pedig igen, akkor egy bunkerben fog bujkálni
– mondta.
A Fehér Ház kétkedik abban, hogy további ATACMS-rakéták átadása segíthetné Ukrajnát abban, hogy megnyerjék a háborút – írta az ukrán Telegraf a The New York Times cikke alapján.
A lap szerint Joe Biden és tanácsadói eredetileg attól tartva nem akarták átadni a rakétákat, hogy az oroszok erre válaszolva akár nukleáris fegyvereket is bevethetnek. Végül pár hete mégis átadták őket,
azóta viszont a Fehér Ház elkezdett kételkedni abban, hogy ezeknek a fegyvereknek az átadása tényleg akkora segítséget jelent-e, mint azt eddig gondolták.
A The New York Times szerint a tisztviselők arra hivatkoztak, hogy az ATACMS átadása után az oroszok többször is hátrébb telepítették azokat az eszközöket, amelyeket Ukrajna kifejezetten ezzel a rakétával elsődlegesen megsemmisíthet (ez zömében a repülőket, helikoptereket takarhatja).
A lap szerint Joe Biden amerikai elnök emiatt, illetve az Ukrajnára eddig elköltött dollármilliárdok miatt vonakodhat új fegyvereket adni. Douglas Lute nyugalmazott amerikai tábornok (aki az Afganinsztánnal kapcsolatos kormánypolitika kidolgozásában is szerepet játszott korábban) azt mondta ebben a témában a múlt héten egy konferencián:
Attól félek, hogy eleget adunk nekik ahhoz [fegyverekből], hogy folytatni tudják a harcot, de ahhoz nem, hogy győzhessenek is.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője szerint Románia előkészíti az ukrán pilóták kiképzését az F–16-os repülőgépekhez – írja az Ukrajinszka Pravda.
Megjegyezte, hogy Romániában egy pilótaképző központot alakítanak ki. Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, szükség van egy bázisra, repülésszimulátorokra, valamint F–16-os harci kiképző-repülőgépekre, amelyek később a központ részét képezik. Mint mondta, Ukrajna partnerei ezeket az eszközöket is biztosítják.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az éjjeli videós bejelentkezésében közölte, hogy még jobban megerősítették az ukrán légvédelmet.
Mint mondta, még kedden tájékoztatták arról, hogy
újabb NASAMS típusú légvédelmi rendszereket állítottak hadrendbe Ukrajnában.
Mint mondta, folytatják Ukrajna „légipajzsának” megerősítését, és megköszönte a munkát a nemzetközi partnereknek és minden ukránnak, aki ezen dolgozik.