A NATO és Ukrajna képviselői szerdán várhatóan aláírnak egy listát, amely tartalmazza az Ukrajna által a NATO-csatlakozás érdekében elvégzendő reformokat – számolt be az Euractiv.
A portál szerint a 10 oldalas dokumentumot – amelyet egyfajta „éves nemzeti programként” emlegetnek – nem hozzák nyilvánosságra, de az lesz a célja, hogy Kijevet reformokra ösztönözzék (főként, de nem kizárólag a védelem- és biztonságpolitikában).
A portál szerint a dokumentum tartalmát a gyakorlatban az ukránok állították össze. A diplomaták többsége úgy látja, hogy ezzel Ukrajna „elkezdheti elvégezni a házifeladatát” a NATO-csatlakozás előtt. Azt is megjegyezték, hogy ez a reformprogram jóval engedékenyebb, mint az egyébként szokásos csatlakozási akcióterv (MAP) lenne – ennek végrehajtása alól még a NATO vilniusi csúcstalálkozóján mentették fel Ukrajnát.
A programterv szerint Ukrajnának garantálnia kell többek közt a hadsereg feletti polgári ellenőrzést, de a dokumentumban kitérnek például a korrupcióellenes küzdelemre, valamint a kisebbségek jogaira is (az Euractiv szerinte ez utóbbi mögött az lehet, hogy a magyar kormány korábban jelezte: egészen addig megvétózzák Ukrajna NATO- és EU-csatlakozását, amíg nem történik előrelépés e téren).
Az Euractiv ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy
MINDEZZEL KAPCSOLATBAN VAN NÉMI DISSZONANCIA A NATO ORSZÁGAI KÖZÖTT.
Egyes tagállamok (pl. az Egyesült Államok és Németország álláspontja) szerint az említett reformok kötelezőként értelmezendőek, és csak bizonyos feltételek együttállása esetén lehet beszélni Ukrajna csatlakozásáról. Mások úgy látják, hogy a reformok célja csupán az, hogy közelebb hozzák Kijevet a szövetséghez, és politikai okokból mindenképp szeretnék jóváhagyatni Ukrajna csatlakozását – mondták az Euractivnak több NATO-ország diplomatái.
A diplomaták egyike ezzel összefüggésben azt is megjegyezte: még ha véget is érne a háború holnap, akkor is meg kellene hívni még Ukrajnát a szövetségbe, majd a NATO tagországainak is egyenként jóvá kellene hagyniuk a csatlakozást, ami egy hosszas folyamat lenne.
Végső soron ez továbbra is egy politikai döntés
– mondta ugyanerről egy másik diplomata, utalva arra, hogy mennyire lassan halad Svédország csatlakozása is amiatt, hogy Magyarország és Törökország akadályozza a folyamatot.
Az orosz Fekete-tengeri Flotta egyik fregattja négy manőverező robotrepülőgéppel támadta Ukrajna katonai infrastruktúráját – írta az MTI az orosz védelmi minisztérium szerdai beszámolója alapján.
A Fekete-tengeri Flotta egyik fregattjának legénysége azt a feladatot kapta, hogy a lehető legrövidebb időn belül Kalibr manőverező robotrepülőgépekkel indítson csapást az ellenséges katonai infrastruktúra ellen
– közölte a minisztérium a Telegramon.
A tárca szerint a kijelölt célpontokat eltalálták.
Az ukrán haditengerészet kedden késő este azt közölte, hogy az orosz haditengerészet kedd estétől két, összesen legfeljebb nyolc Kalibr rakétával felszerelt tengeralattjárót tart szolgálatban a Fekete-tengeren.
A történtekkel párhuzamosan az orosz légvédelmi erők megsemmisítettek egy Ukrajna által indított, Moszkva felé repülő drónt. Erről szerdán Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere számolt be.
„Az előzetes információk szerint nem történt kár, illetve nincs áldozat a helyszínen, ahol a roncsok lezuhantak” – tette hozzá a városi elöljáró.
A Kiállítások Nemzetközi Irodájának (BIE) keddi plenáris ülésén Oroszország képviselője azzal indokolta a visszalépést, hogy nincs hatékony kommunikáció a házigazdával.
A japán kormány már a múlt héten felvetette Oroszország távolmaradásának lehetőségét.
Nem számolunk Oroszország részvételével az oszaka-kanszai expón, ha nem lesz változás a jelenlegi helyzetben
– mondta az ukrajnai háborúra utalva Dzsimi Hanako, a világkiállítás megrendezéséért felelős japán miniszter, aki szerint a folytatódó ukrajnai invázió ellentétben áll a világkiállítás témájával, ami a jövő tervezése lesz.
Kedd este már beszámoltunk arról, hogy megmérgezték az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetőjének, Kirilo Budanovnak a feleségét.
Az UNIAN hírügynökség szerintValerij Kondratjuk egykori kémfőnök nemrég azt mondta, hogy Marianna Budanova mellett a HUR több másik magas rangú tisztviselőjénél is hasonló mérgezéses tüneteket észleltek.
Kitért arra is, hogy az orosz titkosszolgálat már régóta dolgozik Budanov és a HUR vezetőinek likvidálásán, de az akció mögött személyes okok is állhatnak.
Az én értékelésem szerint ez Putyin személyes bosszúja is, azokért a megaláztatásokért, amelyeket a Budanov által vezetett HUR miatt kellett elszenvednie
– tette hozzá Kondratjuk, aki azt is elmondta, egyelőre nem tudják, miként hajthatták végre az akciót az oroszok.
A legfrissebb értesülések szerint Budanova egyébként a körülményekhez képest jó állapotban van, és hamarosan véget érhet a mérgezés utáni kezelése.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden aláírta a 2024-es ukrán állami költségvetést, amelynek csaknem felét védelmi kiadások teszik ki, több mint 40 milliárd euró (több mint 15 ezer milliárd forint) értékben.
Az ukrán parlament honlapján közzétett jogszabály szövegéből kiderül, hogy a kijevi vezetés az utóbbi összegből 43 milliárd hrivnyát (410 milliárd forint) irányoz elő drónok, emellett ugyanennyit lőszerek és egyéb fegyverek gyártására. Az ukrán sajtó szerint e költségeket adókból, vámilletékekből, állami vállalatok nyereségéből és privatizációkból remélik fedezni.
A mintegy 84,08 milliárd euróra (32 ezer milliárd forint) becsült büdzsé nagyjából felét hitelfelvételekből tervezik fedezni, ahogy ez az idei költségvetés esetében is történt.
Ukrajna háború által meggyengített gazdasága nagyjából 44,37 milliárd euró (17 ezer milliárd forint) bevétellel számol jövőre. Az összeg csaknem teljes egészében a védelmi kiadásokat hivatott fedezni.
Ezen kívül 15 milliárd hrivnyát különítenének el a veteránoknak nyújtott szolgáltatásokra, köztük 1 milliárd hrivnyát protézisekre – írja a The Kyiv Independent.
Ukrajna képviseleti irodát nyit az Európai Parlamentben, hogy segítse az együttműködés erősítését és a kapcsolatok ápolását – jelentette ki Ruszlan Sztefancsuk parlamenti elnök kedden a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
Hozzátette, hogy tervben van az Európai Parlament irodájának megnyitása Kijevben a kölcsönös tanulás érdekében.
„A javasolt lépés segítene növelni az ukrán parlament és az európai intézmények kompatibilitását, és lehetővé tenné az ukrán törvényhozók számára, hogy megfigyeljék az Európai Parlament működését és funkcióit” – mondta Stefancsuk.
„A demokratizálódás és a parlamentarizmus kritériumainak való megfelelés nagyon fontos számunkra, mivel integrálódunk Európába, és teljes kompatibilitást szeretnénk” – mondta Stefancsuk.
Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök a legfőbb főparancsnokságon tartott tanácskozás eredményeit követően elmondta, hogy megvitatták a régiókban lévő erődítések és a légvédelem megerősítését – írja az Ukrajinszka Pravda.
Először is, az erődítések. Jelentősen megerősítjük. A közösségekben teljes körű releváns munkát kell végezni. Nagyobb sebességre és hatékonyságra van szükségünk
– mondta Zelenszkij.
A találkozón elemezték az Ukrajna elleni közelmúltbeli orosz támadásokat és a légvédelmi taktikákat is. Zelenszkij hangoztatta a mobil tüzérségi csoportok megerősítésének szükségességét, és megjegyezte, hogy a Patriot és a NASAMS munkája Ukrajnában nagyon hatékony. Megvitatták a frontvonal helyzetét is.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!