Oroszország fölénybe kerülhet az ukrajnai háborúban, ha Ukrajna nyugati partnerei nem növelik az ukránoknak adott katonai támogatások mértékét – mondta Petr Pavel cseh elnök, a hadsereg nyugalmazott tábornoka.
Pavel az olasz Corriere della Serának adott interjúban beszélt erről. „Ma elnökként nemcsak a csatatér, hanem az elvek szempontjából is látnom kell a helyzetet. Úgy vélem, nincs más választásunk, mint hogy megadunk Ukrajnának mindent, ami ahhoz kell, hogy visszaállíthassa szuverenitását és az ellenőrzést a határai felett.
Bármi, ami ennél kevesebb, a mi kudarcunk lesz
– mondta a cseh elnök, hozzátéve, ha Oroszország most sikert arat, annak világszerte érezhető hatásai lehetnek, és meggyengülhetnek a demokratikus államok. Ha elszalasztjuk a lehetőséget, hogy Ukrajnát támogassuk, akkor a jövő évben Moszkva előnybe kerülhet” – fogalmazott.
Hozzátette: „Ez az év fontos lenne ahhoz, hogy lerakjuk a siker alapjait. A következő évben még nehezebb lesz. Sajnos a katonai szállításaink nem teszik lehetővé Ukrajnának azt, hogy nagy intenzitású műveleteket folytasson” – mondta az ukrán ellentámadásra utalva, majd arról is beszélt, hogy a nyugati partnerek nem tudtak annyi tüzérségi lőszert küldeni, mint amennyit ígértek, és az F–16-osok átadása is nagyon lassan zajlik.
Az interjúban szóba került az is, hogy Vlagyimir Putyin alighanem „a legjobb heteit” éli most a háború kezdete óta, mivel a világ figyelmét elterelte a gázai konfliktus, és a legfrissebb adatok szerint az orosz GDP a szankciók ellenére is nőni tudott.
Igen, ez igaz. Putyin elnök kapott pár jó hírt, de hiszek abban, hogy megvan a képességünk ahhoz, hogy változtassunk a dolgokon
– mondta Petr Pavel.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz–ukrán háborúról szóló mai élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is, addig is jó pihenést kívánunk!
Elfoglalták Artyomovszkoje települést a „Donyecki Népköztársaságban” az orosz fegyveres erők déli csoportosulásának alegységei – közölte szerdán az orosz védelmi tárca.
A hadijelentés szerint az orosz erők négy frontszakaszon hét támadást vertek vissza, és az érintkezési vonal mentén mintegy 620 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legtöbb támadást, hármat, Donyeck térségében kísérelte meg az ukrán fél, és itt szenvedte el a legnagyobb, mintegy 250 fős emberveszteséget is.
Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok, haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy légvédelmi lokátorokat összeszerelő és javító üzemet, több üzemanyagraktárt, egy Mig–29-es és egy Szu–25-ös repülőgépet és öt harckocsit – utóbbiakat Donyeck körzetében lőtték ki –, továbbá kilenc páncélozott harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin önjáró és egy M777-es vontatott tarackot, valamint 11 Uragan- és HIMARS-rakétát, valamint 38 drónt.
Az orosz statisztika szerint az ukrán fegyveres erők által a háború kezdete óta elveszített tüzérségi lövegek és aknavetők száma meghaladta a 7200-at, a drónoké pedig a 9300-at.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Zaporizzsja megyei Pologiban két nő megsebesült.
Oroszország elbukott a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet végrehajtó tanácsába való újraválasztására tett kísérletében – írta meg a The Guardian.
A tanács 41 tagból áll, akiket kétéves időtartamra választanak meg, és akik a vegyi fegyverek használatát tiltó egyezmény betartásának felügyeletéért felelősek.
A kelet-európai blokk öt helyet kapott a tanácsban, amelyből három a 2024–2026-os ciklusra felszabadult. A tagállamok szavazását követően Ukrajnát, Litvániát és Lengyelországot választották meg a helyek betöltésére.
Zelenszkij elnök az X-en, korábban a Twitteren írva azt mondta, hogy az OPCW egy „nagyon tekintélyes nemzetközi testület”, és hogy „terroristáknak nincs helye benne”.
„Hálás vagyok minden országnak, amely támogatta a jelölésünket, és leszavazta Oroszországot” – írta. „A nemzetközi ügyekben betöltött szerepe folyamatosan csökken, elszigeteltsége pedig egyre nő”.
A NATO főtitkára figyelmeztetett, hogy Oroszország komoly rakétakészletet halmozott fel a tél előtt – közölte a Sky News.
Jens Stoltenberg a NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján elmondta, hogy Moszkva ismét megkísérli Ukrajna elektromos hálózatának és energetikai infrastruktúrájának támadását.
Célja, hogy „Ukrajnára sötétséget és fagyot hozzon” – mondta.
Az orosz erők ma fokozták támadásaikat a kelet-ukrajnai Donyeck térségében – közölte az ukrán hadsereg szóvivője.
Mindkét fél területi előnyökre törekszik, mielőtt a téli időjárás lelassítja a harcokat.
Oleksandr Stupun elmondta, hogy a hét eleji viharokat követően javuló időjárás lehetővé tette az orosz erők számára, hogy fokozzák támadásaikat, és átcsoportosítsák a drónokat – írta meg a The Guardian.
Oroszország egyre inkább függővé vált Kínától, Moszkva évről évre Pekingnek adja jelzálogba a jövőjét – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben, a NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró sajtókonferencián – közölte az MTI.
Stoltenberg arról beszélt, hogy Oroszország politikailag, katonailag és gazdaságilag is meggyengült, és veszített politikai befolyásból közeli szomszédságában. Mint mondta, Oroszország elvesztette hagyományos katonai erőinek jelentős részét: több száz repülőgépet, több ezer tankot és több mint 300 ezer katonát.
Hozzátette, hogy gazdasági szempontból szintén nyomás alatt áll az ország: az olaj- és gázbevételek csökkennek, az orosz banki vagyon szankciók alatt áll, több mint ezer külföldi vállalat szüntette be vagy csökkentette tevékenységét Oroszországban, és mintegy 1,3 millió ember hagyta el a hazáját.
Mindez alátámasztja, hogy (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) stratégiai hibát követett el Ukrajna lerohanásával
– szögezte le.
A főtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország erejét nem szabad alábecsüli.
Sikerült érvényesíteni a magyar szempontokat a NATO immár 2016 óta működtetett ukrajnai gyakorlati támogatási programjának meghosszabbításával kapcsolatban, amelynek keretében így csakis nem halált okozó eszközök átadására kerülhet sor, kizárólag önkéntes alapon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.
A tárcavezető a NATO–Ukrajna Tanács külügyminiszteri szintű ülését követő sajtóértekezletén közölte, hogy továbbra is érvényben van az a döntés, miszerint mindent meg kell tenni a konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal, s bár a tanácskozáson „kifejezetten háborús hangulat” uralkodott, ezt most sem kérdőjelezte meg senki.
Sőt, a mai napon is világossá tették a szövetségesek, hogy a jelenlegi körülmények között szó sem lehet Ukrajna NATO-tagságáról
– tájékoztatott.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, ugyanakkor szavai szerint világossá kell tenni, hogy az ott tomboló háború nem Európa háborúja, nem a kontinens békéjéért, demokráciájáért zajlanak a harcok.
„Ukrajna magáért harcol, saját területi integritásáért, saját szuverenitásáért és saját függetlenségéért, amit mi nagyra becsülünk, mert ez hősies harc természetesen, de még egyszer mondom, ez nem a mi háborúnk, éppen ezért elutasítunk minden olyan megközelítést, amely ebből indulna ki” – emelte ki.
Rámutatott, hogy Ukrajna NATO-tagsága ma két okból sem időszerű. Egyfelől nem lehet felvenni háborúban álló országot az alapszerződés értelmében, mivel az veszélybe sodorná a szövetséget, adott esetben egyenesen a harmadik világháború kockázatával járna – vélekedett.
Másfelől – mint mondta – azt is látni kell, hogy a NATO értékközösség is, amelyben nincsen helye olyan államnak, amely folyamatosan visszaszorítja a nemzeti kisebbségek jogait.
Egy magas rangú orosz diplomata szerint az Egyesült Államok téved, ha azt hiszi, hogy megnyerheti a következő fegyverkezési versenyt – közölte a Sky News.
Szergej Rjabkov, az Egyesült Államokkal való kapcsolatokért és a fegyverzetellenőrzésért felelős orosz külügyminiszter-helyettes figyelmeztetett, hogy
nem zárható ki egy katonai konfliktus Moszkva és a NATO között.
Ugyanakkor azt mondta, hogy Oroszország nem fenyegeti konfliktussal a nyugati katonai szövetséget, és hogy „a teher teljes mértékben a NATO vállán nyugszik”.
Ha az Egyesült Államok arra számít, hogy megnyeri a következő fegyverkezési versenyt, bizonyos mértékig megismételve Ronald Reagan elnökségének tapasztalatait... Akkor tévednek
– mondta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a déli Odesszai területen tett munkalátogatást, amelyen főként a régió katonai védelméről és a gabona tengeri szállításáról tanácskozott helyi vezetőkkel – hozta nyilvánosságra az elnöki iroda hivatalos honlapján.
Az államfő a közlemény szerint találkozott a régió katonai parancsnokságával, és meghallgatta Andrij Hnatov, az odesszai hadműveleti-stratégiai csoportfőnök jelentését a régióban kialakult helyzetről, és a felelősségi körébe tartozó katonai műveletekről.
A megbeszélésen részt vett Olekszij Nejizspapa, az ukrán haditengerészet parancsnoka, aki jelentést tett a Fekete-tengeren kialakult helyzetről és a területet érő orosz támadásokról.
Dmitro Karpenko, a déli légierők parancsnoka pedig az odesszai régió légvédelmi rendszerének működéséről, Odessza légterének védelméről és a gabonafolyosó infrastruktúrájának helyzetéről számolt be Zelenszkijnek – írta meg az MTI.
Orosz megszállók délután megtámadták Herszon külvárosát, és megöltek egy 68 éves férfit – írja az Ukrajinszka Pravda.
16:00 óra körül az orosz hadsereg az ideiglenesen megszállt bal partról lőtte Herszon külvárosát, melynek következtében egy 68 éves férfi életét vesztette
– olvasható a jelentésben.
A férfi a saját udvarán tartózkodott az ellenséges támadás idején.
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján Németország delegáltja, Annalena Baerbock felszólította Ukrajna támogatóit, hogy hozzanak létre egy téli pajzsot az ország felett, hogy megvédjék azt az orosz támadásoktól – írja a Sky News.
Oroszország ismét a polgári infrastruktúrát veszi célba
– mondta újságíróknak a tanácskozás margóján.
Korábban arról beszélt, hogy Ukrajna téli pajzsa több légvédelmi rendszer Kijevbe szállítását jelentené.
Tavaly télen Oroszország Ukrajna energetikai infrastruktúráját bombázta, amely áramkimaradásokhoz vezetett.
Egy orosz bíróság 10 nap börtönbüntetésre ítélt egy férfit, aki az ujjával a hóba írta, hogy „Vessünk véget a háborúnak”.
Dmitrij Fjodorovról kiderült, hogy november 23-án a moszkvai Gorkij parkban lévő korcsolyapálya bejáratánál lévő hóval borított forgóajtókorlátra írta az üzenetet – számolt be a Sky News.
Az őt őrizetbe vevő rendőrök úgy döntöttek, hogy tette bűncselekménynek minősülhet annak a törvénynek értelmében, amely mindenkit szankcionál, aki nyilvánosan lejáratja az orosz fegyveres erőket.
Oroszország az ukrajnai invázió kezdete óta keményen fellép a másként gondolkodók ellen, és kritikusok szerint közel 20 ezer embert vettek őrizetbe.
Fjodorov, aki a bíróságon elismerte, hogy ő írta a háborúellenes feliratot, 10 nap börtönbüntetést kapott, mert nem engedelmeskedett a rendőrségnek, és állítólag nem volt hajlandó bemenni a rendőrőrsre – amit egyébként tagadott.
Moszkva olyan jogszabálytervezetet készített elő, amely arra kényszerítené a külföldieket, hogy írjanak alá egy „lojalitási megállapodást” Oroszország mellett – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A megállapodás megtiltaná nekik, hogy kritizálják a hivatalos politikát, dehonesztálóan nyilatkozzanak a szovjet történelemről vagy szembemenjenek a hagyományos családi értékekkel – közölte a Sky News.
Az Oroszországba belépő külföldieknek tilos lesz „beavatkozni az Orosz Föderáció hatóságainak tevékenységébe, bármilyen formában lejáratni az Orosz Föderáció kül- és belpolitikáját, a hatóságokat és azok tisztviselőit” – közölte a TASZSZ.
A megállapodás tartalmaz majd az erkölcsről, a családról, a „nem hagyományos szexuális kapcsolatokkal kapcsolatos propagandáról” és a történelemről szóló záradékokat is.
Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogost egy másik rab megtámadta egy orosz börtönben – közölte testvére.
Whelant arcon ütötték, és arra kényszerítették, hogy megvédje magát egy varróműhelyben, miután megpróbált rávenni egy másik rabot, hogy álljon arrébb – írja a Sky News.
Egy rab eltorlaszolta a gyártósor egy részét, Paul pedig megkérte, hogy álljon félre az útból. Többszöri felszólítás után a rab arcon ütötte Pault, és eltörte Paul szemüvegét, majd másodszor is megpróbálta megütni. Paul felállt, hogy kivédje a második ütést, majd a többi rab közbelépett, hogy megakadályozza, hogy a fogoly folytassa a Paul elleni támadást
– mondta Dave Whelan.
Véleménye szerint bátyja azért volt célpont, mert amerikai, és az Amerika-ellenesség „nem ritka a többi fogoly között”.
Whelan az oroszországi Mordvinföldön, egy büntetőtelepen tölti büntetését kémkedés vádja miatt. A férfit 2020-ban ítélték el 16 évre. Mind ő, mind az amerikai kormány tagadta, hogy Wheelan kém lenne.
A NATO brüsszeli ülésén Antony Blinken amerikai külügyminiszter tagadta, hogy a nyugatiak „fáradtak” lennének az ukrajnai háború miatt – írja a Sky News.
Azt mondta, hogy a NATO-szövetségesek között „nincs fáradtságérzet”, és hozzátette:
Továbbra is támogatnunk kell és támogatni fogjuk Ukrajnát.
A nyugati országok folyamatos támogatása az elmúlt hetekben megkérdőjeleződött, különösen, mivel a figyelem az Izrael és a Hamász közötti háborúra irányult.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök egy orosz komikuspáros tréfás hívásának áldozatául esett, amelyben elismerte az ukrajnai háború miatti nemzetközi „fáradtságot”.
Nagy a fáradtság, meg kell mondanom az igazat, minden oldalról
– fogalmazott.
Meloni azóta közölte, hogy sajnálja a megjegyzéseit, és hogy Olaszország továbbra is támogatni fogja Ukrajnát.
Kromove település, amely 2016 előtt Artemivske néven volt ismert, orosz fennhatóság alá került. A településen folyamatos harcok dúlnak – írta a The Guardian.
A Reuters hangsúlyozta, egyelőre nem tudják független forrásból megerősíteni, hogy valóban az oroszok birtokolják-e a falut.
Öt magas rangú orosz tisztviselő halt meg egy ukrán csapásban, amelyet egy épületre mértek a Herszoni területen – közölte a The Guardian Ukrajna közleménye alapján.
Az Ukrán Nemzeti Ellenállási Központ a Telegramon közölte, hogy a csapás a Yuvileine faluban zajló sztrájk helyszínét célozta, miután a helyi ukránok aggodalmukat fejezték ki az orosz csoport miatt.
A támadásban az épület teteje és legfelső szintje is megsemmisült.
„Amikor a szemben álló felek leültek tárgyalni az Ukrajna elleni orosz invázió első napjaiban, az ukránoknak kevesebb mint egy óra elég volt ahhoz, hogy felmérjék, az oroszok csak úgy tesznek, mintha tárgyalnának, és ez a meggyőződésük azóta csak erősödött” – írta az MTI Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója nyilatkozata alapján.
Podoljak szerint Moszkva „másodrangú figurákat” küldött tárgyalni az 1945 óta legsúlyosabb európai konfliktus rendezéséről: Vlagyimir Megyinszkij volt kulturális minisztert, aki plágiumbotrányba keveredett, és Leonyid Szluckijt, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnökét, akit szexuális zaklatással vádoltak.
„Ezek az emberek nem voltak tárgyalóképesek. Adminisztratív tisztséget betöltő személyek voltak, akiknek gyakorlatilag semmiféle befolyásuk nem volt Oroszországban. Eljöttek, felolvastak pár ultimátumot, és kész” – emlékezett vissza Podoljak, aki az ukrán tárgyalódelegáció tagja volt.
Hozzátette, még ha újra egy asztalhoz ülne is az orosz és az ukrán delegáció, már nem tudnának mit mondani egymásnak.
„Az ő katonai érvük az, hogy tovább támadnak minket, a mi érvünk pedig az, hogy le fogjuk győzni őket” – jelentette ki Podoljak.
A brit katonai hírszerzés szerint az orosz légierő valószínűleg elkezdte használni az 500 kg tömegű, RBK–500 típusú kazettás bombáit – írta a Sky News.
A brit védelmi minisztérium úgy tudja, az orosz erők Vuhledar és Avgyijivka környékén használták a bombákat az ukránok ellen.
A kazettás bomba egy olyan fegyver, amely a levegőben szétrobbanva magából sok apró, akár több száz lőszert lök ki széles területen, hatalmas pusztítást okozva.
Az ENSZ 2008-ban betiltotta a kazettás lőszerek használatát, az erre vonatkozó egyezményhez a világ több mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között viszont nem szerepel az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és Kína sem.
Az ukrán hadsereg adatai szerint a háború kirobbanása óta 327 580 katonát veszítettek az oroszok – írta a The Guardian.
Az ukrán vezérkar ugyanakkor szerdán közölte, legfrissebb információik szerint ez a szám 1140 fővel nőtt.
A közlemény szerint az ukrán erők 5538 harckocsit, 10 312 páncélozott járművet és 5944 drónt semmisítettek meg.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte, az Európai Unió a beígért egy millió lövedékből eddig mintegy 300 ezret adott át Kijevnek – írta a Sky News.
Kuleba egy brüsszeli NATO-találkozón újságíróknak nyilatkozva az ukrán védelmi ipar és a katonai szövetség nagyobb összhangját kérte.
„Létre kell hoznunk a védelmi ipar euroatlanti térségét” – mondta Kuleba, hozzátéve, hogy ez szerinte Ukrajna és a NATO-tagországok biztonságát is garantálná.
Oroszország fölénybe kerülhet az ukrajnai háborúban, ha Ukrajna nyugati partnerei nem növelik az ukránoknak adott katonai támogatások mértékét – mondta Petr Pavel cseh elnök, a hadsereg nyugalmazott tábornoka.
Pavel az olasz Corriere della Serának adott interjúban beszélt erről. „Ma elnökként nemcsak a csatatér, hanem az elvek szempontjából is látnom kell a helyzetet. Úgy vélem, nincs más választásunk, mint hogy megadunk Ukrajnának mindent, ami ahhoz kell, hogy visszaállíthassa szuverenitását és az ellenőrzést a határai felett.
Bármi, ami ennél kevesebb, a mi kudarcunk lesz
– mondta a cseh elnök, hozzátéve, ha Oroszország most sikert arat, annak világszerte érezhető hatásai lehetnek, és meggyengülhetnek a demokratikus államok. Ha elszalasztjuk a lehetőséget, hogy Ukrajnát támogassuk, akkor a jövő évben Moszkva előnybe kerülhet” – fogalmazott.
Hozzátette: „Ez az év fontos lenne ahhoz, hogy lerakjuk a siker alapjait. A következő évben még nehezebb lesz. Sajnos a katonai szállításaink nem teszik lehetővé Ukrajnának azt, hogy nagy intenzitású műveleteket folytasson” – mondta az ukrán ellentámadásra utalva, majd arról is beszélt, hogy a nyugati partnerek nem tudtak annyi tüzérségi lőszert küldeni, mint amennyit ígértek, és az F–16-osok átadása is nagyon lassan zajlik.
Az interjúban szóba került az is, hogy Vlagyimir Putyin alighanem „a legjobb heteit” éli most a háború kezdete óta, mivel a világ figyelmét elterelte a gázai konfliktus, és a legfrissebb adatok szerint az orosz GDP a szankciók ellenére is nőni tudott.
Igen, ez igaz. Putyin elnök kapott pár jó hírt, de hiszek abban, hogy megvan a képességünk ahhoz, hogy változtassunk a dolgokon
– mondta Petr Pavel.
Az ukrán védelmi minisztérium az X-en (korábbi Twitteren) közölte szerdán, hogy légvédelme 21 iráni gyártmányú Shahed drónt semmisített meg – számolt be a The Guardian.
A közlemény szerint két cirkálórakétát is kiiktattak a nyugat-ukrajnai Hmelnickij régiónál, ahol egy ukrán légibázis található.
Kijev korábban felszólította szövetségeseit, hogy segítsenek az ukrán légvédelem megerősítésében. Válaszul az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is több száz légvédelmi rakétából álló támogatási csomagot jelentett be.
Vlagyimir Putyin orosz kormányfő ismét a Nyugatot tette felelőssé az orosz elnökválasztási kampány előtti beszédében – írja a Sky News.
A lap szerint azzal vádolta az Egyesült Államokat és más nyugati nemzeteket, hogy megpróbálják „feldarabolni és kifosztani” országát. Hozzátette, hogy hadserege „nemcsak Oroszország, hanem az egész világ szabadságáért is harcol”.
Putyin – a leghosszabb ideig hivatalban lévő orosz elnök Sztálin óta – várhatóan ismét bejelenti, hogy indul a márciusi választásokon.
Az orosz elnök kiemelte, hogy megvédi Oroszország biztonságát és jólétét.
Ahogy az Index beszámolt róla, Finnország a migráció miatti aggodalmak miatt kedden teljesen lezárta oroszországi határát. A finn belügyminiszter szerint a határ december 13-ig zárva marad.
A lengyel hadsereg hamarosan katonákat küld Finnországba, hogy segítsenek biztosítani az orosz határt – ismertette az RBC-Ukraine a lengyel Belbiztonsági Iroda főnökének, Jacek Siewierának a bejelentését.
Mint írták, az ügyben hivatalos kérés érkezett Finnországtól. Lengyelország pozitívan kíván reagálni NATO-szövetségesük és EU-partnerük kezdeményezésére. A katonai tanácsadókból álló csapat a helyszínen nyújt majd ismereteket, beleértve az operatív tervezést és a határ biztonságát érintő kérdéseket.
Elmondása szerint a megállapodás korábban a Sauli Niinistö finn elnök és Andrzej Duda lengyel kormányfő találkozóján született meg. Hamarosan azt is meghatározzák, hogy pontosan mekkora lengyel csapat induljon útnak Finnországba.
Mint írtuk, az ukrán hadsereg jelentős dróntámadást hajtott végre Moszkva ellen vasárnap.
Az orosz légvédelmi erők szerint szerda reggel ismét lelőttek egy ukrán drónt a moszkvai régió Podolszk városának közelében – számolt be a ria.ru.
Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere a Telegram-csatornáján tisztázta, hogy a drón a főváros felé repült. Elmondása szerint a törmelék lezuhanásakor nem sérült meg senki. Hozzátették, hogy az ukrán fegyveres erők szinte naponta indítanak dróntámadásokat Oroszország ellen.
A NATO és Ukrajna képviselői szerdán várhatóan aláírnak egy listát, amely tartalmazza az Ukrajna által a NATO-csatlakozás érdekében elvégzendő reformokat – számolt be az Euractiv.
A portál szerint a 10 oldalas dokumentumot – amelyet egyfajta „éves nemzeti programként” emlegetnek – nem hozzák nyilvánosságra, de az lesz a célja, hogy Kijevet reformokra ösztönözzék (főként, de nem kizárólag a védelem- és biztonságpolitikában).
A portál szerint a dokumentum tartalmát a gyakorlatban az ukránok állították össze. A diplomaták többsége úgy látja, hogy ezzel Ukrajna „elkezdheti elvégezni a házifeladatát” a NATO-csatlakozás előtt. Azt is megjegyezték, hogy ez a reformprogram jóval engedékenyebb, mint az egyébként szokásos csatlakozási akcióterv (MAP) lenne – ennek végrehajtása alól még a NATO vilniusi csúcstalálkozóján mentették fel Ukrajnát.
A programterv szerint Ukrajnának garantálnia kell többek közt a hadsereg feletti polgári ellenőrzést, de a dokumentumban kitérnek például a korrupcióellenes küzdelemre, valamint a kisebbségek jogaira is (az Euractiv szerinte ez utóbbi mögött az lehet, hogy a magyar kormány korábban jelezte: egészen addig megvétózzák Ukrajna NATO- és EU-csatlakozását, amíg nem történik előrelépés e téren).
Az Euractiv ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy
MINDEZZEL KAPCSOLATBAN VAN NÉMI DISSZONANCIA A NATO ORSZÁGAI KÖZÖTT.
Egyes tagállamok (pl. az Egyesült Államok és Németország álláspontja) szerint az említett reformok kötelezőként értelmezendőek, és csak bizonyos feltételek együttállása esetén lehet beszélni Ukrajna csatlakozásáról. Mások úgy látják, hogy a reformok célja csupán az, hogy közelebb hozzák Kijevet a szövetséghez, és politikai okokból mindenképp szeretnék jóváhagyatni Ukrajna csatlakozását – mondták az Euractivnak több NATO-ország diplomatái.
A diplomaták egyike ezzel összefüggésben azt is megjegyezte: még ha véget is érne a háború holnap, akkor is meg kellene hívni még Ukrajnát a szövetségbe, majd a NATO tagországainak is egyenként jóvá kellene hagyniuk a csatlakozást, ami egy hosszas folyamat lenne.
Végső soron ez továbbra is egy politikai döntés
– mondta ugyanerről egy másik diplomata, utalva arra, hogy mennyire lassan halad Svédország csatlakozása is amiatt, hogy Magyarország és Törökország akadályozza a folyamatot.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó közösségi oldalán jelezte, hogy eljött az ideje, hogy Elon Musk techmilliárdos Ukrajnába jöjjön.
Podoljak felidézte, hogy Musk nemrég Izraelbe látogatott, ahol személyesen is láthatta a Hamász terrorcsoport pusztítását. A politikus szerint a Tesla-vezérnek Ukrajnába is el kellene menni, hogy „a saját szemével nézze meg az orosz világ borzalmait”.
Mint mondta, el kell ismerni a „putyini rezsim” megszüntetését, különben végeláthatatlan háború és vérontás lesz.
Ha közvetlenül szembesülsz a tragédiával, a személyes világod örökre megváltozik.
– írta az X-en (korábbi Twitteren).
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a 2024–2026 közti orosz szövetségi költségvetés tervezetét, amelyben a védelmi, hadi ipari célokra fordított kiadások rekordértékűek lesznek – írta jelentésében a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet.
Az orosz elnök által jóváhagyott tervezet alapján – sajtóértesülések szerint – egyedül 2024-ben 36,66 billió rubel lesz a kiadások mértéke, és 1,6 billió rubelnyi hiánnyal számolnak. A költségvetés legalább harmadát pedig védelmi célokra fordítják, ami rekordot jelenthet (egyes értesülések szerint egész konkrétan 14 billió rubelt szánnak majd a katonai és rendvédelmi célokra összesen).
A 2025-ös és 2026-os évre vonatkozóan is nagyjából hasonló nagyságrendű költségvetéssel számoltak (az előbbi 34,38 billió, az utóbbi 35,59 billió rubel lehet). Mindebből az látszik, hogy a Kreml továbbra is elhúzódó háborúra készül Ukrajnában.
Az ISW azt is megjegyezte, hogy az oroszok nemcsak a szövetségi költségvetésből fedezik a katonai kiadásokat, hanem az egyes régió költségvetésének jelentős részét is erre fordítják, továbbá az államhoz köthető vállalatok bevételének egy részét is közvetlenül katonai célokra költik – tehát a ténylegesen katonai célokra fordított összegek jóval nagyobbak lehetnek annál, ami a szövetségi költségvetésben látható.
Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása alapján kedden az ukrán–magyar határszakaszon 3641-en léptek be Magyarország területére, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3857-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.
A beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.