Jövő héten tárgyalnak Brüsszelben az Európai Unió vezetői Ukrajna uniós csatlakozásáról, egyelőre azonban – kivált Magyarország álláspontja miatt – nincs konszenzus az Európai Unióban a döntésről. Az RBK ukrán hírportál Orbán Viktor jól ismert álláspontjának lehetséges indokait fejtegeti összefoglalójában.
Miért akadályozza Magyarország Ukrajna belépését az Európai Unióba, és vajon mik Orbán Viktor miniszterelnök tervei? – teszi fel a kérdést az RBK ukrán hírportál abban az összefoglalóban, amelyben sorra veszi, hogy milyen lépéseket tett ez idáig Magyarország Ukrajna EU-csatlakozásának elgáncsolásához.
Jövő héten Brüsszelben csúcstalálkozóra gyűlnek össze az Európai Unió vezetői, ahol Ukrajna uniós csatlakozásáról is tárgyalnak majd. Az Európai Bizottság november elején javasolta a tárgyalások megkezdését Ukrajnával, amelyről jelenleg nincs konszenzus az Európai Unióban. A hírportál azt írja:
ennek oka egyértelműen Magyarország álláspontja.
Korábban beszámoltunk arról, hogy Orbán Viktor egy, az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek címzett levélben arra kéri a politikust, hogy a jövő heti állam- és kormányfői csúcstalálkozón ne kerüljön napirendi pontra Ukrajna EU-csatlakozásának megvitatása. Többek között azzal indokolta kérését, hogy a csúcson nem lesz lehetőség konszenzusra jutni Ukrajnával kapcsolatban és részletesen megvitatni a csatlakozásának ügyét.
Az RBK kiemeli, hogy Orbán Viktor az egyetlen uniós vezető, aki nyíltan ellenzi Ukrajna tagságát, és a decemberi csúcstalálkozón várhatóan a „tárgyalások megkezdésének megakadályozásával fenyegetőzik”. Felidézik a miniszterelnök Kossuth rádiónak adott interjúját is, amelyben Orbán Viktor azt javasolta, hogy az ukrajnai háborúra tekintettel 5–10 évvel halasszák el Ukrajna csatlakozásának ügyét, addig pedig kössék meg a Kijev és az EU közötti stratégiai partnerségi megállapodást. A miniszterelnök az interjúban leszögezte, hogy „Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalása nem áll Magyarország érdekében, ezért nem szabad napirendre tűzni”. Az ukrán lap és az Index erről szóló tudósítása is kiemelte, hogy a miniszterelnök Ukrajna háborús állapot miatti jogrendjére és a bizonytalan lakosságról és területéről szóló adataira hivatkozik.
A lap emlékeztet továbbá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azon nyilatkozatára is, amely arról szól, hogy Ukrajna háborút hozhat az EU-ba, és hogy az ország nem teljesíti a tagság minden feltételét. A miniszter még november elején reagált Lisszabonban az Európai Bizottság friss bővítési csomagjára és úgy fogalmazott: „Mivel az Európai Bizottság szerint sem teljesítette Ukrajna a tagjelöltséghez szabott feltételeket, ezért mi semmilyen továbblépést nem tartunk időszerűnek az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások tekintetében.”
Az ukrán lap hangsúlyozza, hogy a magyar politikusok nyilatkozataikban szinte minden alkalommal felhoznak egy új indokot, amiért Ukrajna még nem csatlakozhat az EU-hoz, szerintük a fő követeléseik valójában nem is a háborúra vonatkoznak, hanem a nemzeti kisebbség kérdésére. Az ezzel kapcsolatos nézeteltérések miatt úgy vélik,
Magyarország nemcsak az EU-ban, hanem a NATO-ban is akadályokat gördített Ukrajna útjába.
A lap kiemeli, hogy a 2017-ben bevezetett ukrán oktatási törvény a fő nézeteltérés a két nemzet között: a törvény 7. cikke ugyanis jelentős mértékben sérti a nemzeti kisebbségek alapvető jogát, többek között a 150 ezres kárpátaljai magyar kisebbségét, hogy anyanyelvükön részesüljenek oktatásban. Felidézik, hogy Ukrajna nagyon is tudatában van annak, hogy a kisebbségi kérdések megfelelő rendezése az EU-s csatlakozási feltételek egyike.
De valószínűleg a 2019. április 25-én elfogadott államnyelvi törvény 30. cikkelye sem segített az ellentétek rendezésében. Megszavazásával ugyanis Ukrajnában 2019. július 16. óta a repülőterek, vasútállomások és autóbusz-megállók neve csak ukránul lehet kiírva, és az ügyintézés is csak államnyelven történhet. Mivel azonban az ukrán hatóságok eltökéltek abban, hogy teljesítsék az EU kisebbségi jogokkal kapcsolatos követelését, megígérték, hogy még az Európai Unió decemberi csúcstalálkozója előtt hozzányúlnak egy módosító javaslattal a 2017-es oktatási jogszabályhoz és a 2019-ben jóváhagyott nyelvtörvényhez, valamint a nemzeti közösségek jogait szabályozó, 2022 decemberében megszavazott dokumentumhoz, hogy Ukrajna minden ajánlást teljesítsen. A módosítási tervezet alapján a megkülönböztetett, garantált kisebbségi jogok azoknak a közösségeknek járnának, melyek tagjai a helyi lakosság legalább 15 százalékát képezik. Ebbe a kategóriába nyilván beletartozna a magyar lakta kárpátaljai települések döntő többsége. A törvényjavaslatban eszközölni kell még néhány változtatást, mert maradtak benne homályos részek, erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Az RBK arra is kitér, miszerint az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások blokkolása egyfajta zsarolási stratégia, Magyarország kísérlete arra, hogy az európai támogatásokat feloldják számára.
Mivel a brüsszeli döntéseket konszenzussal hozzák meg, az európai vezetőknek meg kell győzniük Orbánt, hogy ne akadályozza Ukrajna útját az EU-ba, és ezért tehetik meg Magyarország számára az engedményeket a 2022 decembere óta jogállamisági kérdések miatt zárolt 13 milliárd euró feloldásával kapcsolatban. Orbán Viktor Emmanuel Macron francia elnökkel is tárgyal Párizsban Ukrajna kérdéséről egy munkavacsora keretében csütörtökön, ahol a két vezető a december 14-i és 15-i Európai Tanács ülésének napirendjén szereplő különböző témákat vitatja meg, köztük az Ukrajnával kapcsolatos kérdéseket is.
A lap szerint Ukrajna bízik abban, hogy az EU végül megállapodik Magyarországgal, és megtalálja a módját, hogy meggyőzze az államot. Szerhij Szolodkij, az Új Európa Központ első igazgatóhelyettese szerint azonban Magyarország mai politikája az uniós országok abszolút többségének, közös erőfeszítéseinek lerombolását célozza. A Politico is cikkezett arról, hogy Orbán Viktor a blokkolópolitikával szétzilálhatja az EU-t, ezért az uniós diplomaták megkerülnék Orbán vétóját.
Szóba jöhet, hogy az uniós országok Magyarországra is alkalmazhatnák a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelyét, amely a jogállamiság megsértése esetén az uniós tagállamok szavazati jogának felfüggesztéséről rendelkezik, azonban Brüsszel most úgy véli, ez negatív eredményt hozhatna az EU számára és a populizmust szítaná, továbbá tarthatnának Magyarország kilépésétől is.
Az amerikai kongresszus kedden tartott tájékoztatót az orosz–ukrán háború fejleményeiről és az Ukrajnának szánt segélyekről, azonban több republikánus szenátor is idő előtt távozott, mivel a tájékoztató a határválsággal kapcsolatos vitába torkollott. A magas szintű online tájékoztatóra várták Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, ám az államfő váratlanul lemondta a részvételt, mivel az országnak nyújtandó jövőbeli amerikai támogatással kapcsolatban patthelyzet alakult ki.
Zelenszkij tájékoztatta volna az amerikai szenátorokat az országában zajló háború legújabb fejleményeiről, és arra kérte volna őket, hogy támogassák a Kijev számára több mint 60 milliárd dollárt tartalmazó sürgősségi segélycsomag megszavazását. Mivel azonban az amerikai kongresszus megosztott Ukrajna támogatását illetően és a szenátus republikánus tagjai a menekültügyi rendszer reformjától és a határbiztonság szigorításától teszik függővé a további ukrajnai finanszírozás támogatását.
Joe Biden amerikai elnök korábban 106 milliárd dolláros segélyt kért a Kongresszustól Ukrajna támogatására, Izraelnek és Tajvannak. Ebből az összegből 61,3 milliárd dollárt javasoltak Ukrajnának, 14,3 milliárd dollárt pedig Izraelnek. A csomagról a kongresszus tovább tárgyal.
Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos további cikkeinket ide kattintva olvashatja el.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij 2023. november 4-én. Fotó: Viktor Kovalchuk / Global Images Ukraine / Getty Images)