Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága közölte becslését az Ukrajnában tartózkodó orosz katonák számáról. Andrij Csernyak, a hírszerző ügynökség szóvivője közölte, hogy jelenleg 473 ezer orosz katona harcol Ukrajnában – írja a Strana.
Csütörtökön azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy 617 ezer orosz katona harcol Ukrajna ellen. Ez csaknem 150 ezres eltérést jelent a két jelentés között.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
A Kreml pénteken közölte, hogy a Finnország és az Egyesült Államok között tervezett védelmi paktum feszültségekhez vezet Helsinki és Moszkva között – írja a The Guardian.
Oroszország fenyegetésnek tekintené a NATO infrastruktúrájának jelenlétét a határai közelében – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Ez minden bizonnyal feszültséghez fog vezetni. Ezt csak sajnálni tudjuk. Kiváló kapcsolatunk volt Finnországgal. Senki nem fenyegetett senkit, nem voltak problémák vagy panaszok egymás ellen. Senki nem sértette senki érdekeit, kölcsönös volt a tisztelet. De most, amikor Finnország a NATO tagja, és a NATO katonai infrastruktúrája már finn területen is jelen lesz, ez nyilvánvaló fenyegetést jelent számunkra
– mondta Dmitrij Peszkov.
Finnország idén lett a NATO tagja, és hétfőn védelmi együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal.
A Kreml pénteken kijelentette, hogy Ukrajna EU-csatlakozása nagyon távoli kilátás, és Brüsszel erre vonatkozó kezdeményezései csak a Kijevnek nyújtott politikai támogatás kifejezései – írja a The Guardian.
Sem Ukrajna, sem Moldova, egyik csatlakozni kívánó volt szovjet köztársaság nem felel meg az EU szigorú kritériumainak, és Kijev beengedése destabilizálhatja a blokkot – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Ferenc pápa elítélte, hogy Ukrajnában, a Gázai övezetben és Jemenben gyermekek ezrei haltak meg az „erőszak viharában” – írja a The Guardian.
Tudják, hány gyermek halt meg Gázában ebben a legutóbbi háborúban? Több mint 3000. Ez hihetetlen, de igaz. Ukrajnában pedig több mint 500, Jemenben pedig a háború évei alatt több mint ezer gyermek halt meg. Az ő emlékük arra indít bennünket, hogy mi magunk is fények legyünk a világ számára, hogy sok ember szívét megérintsük, különösen azokét, akik megállíthatják az erőszak örvényét
– fogalmazott a katolikus egyházfő.
Finnország szerint több mint 200 menedékkérő lépett be az országba Oroszországból, mióta csütörtökön újra megnyitottak néhány határátkelőt, hogy a kéthetes lezárás után lehetővé tegyék a két ország közötti utazást – írja a Sky News.
A finn kormány pénteken 18 órától ismét lezárta a határt, ezúttal egy hónapra, miután a menedékkérők beáramlása újraindult, amint a határkorlátozások enyhültek.
A határőrség szerint novemberben mintegy 900 menedékkérő érkezett Oroszországból Finnországba, például Kenyából, Marokkóból, Pakisztánból, Szomáliából, Szíriából és Jemenből.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov pénteken a közelgő amerikai választásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin olyan elnököt szeretne, aki „konstruktívabb” Oroszországgal szemben, és megérti a „párbeszéd fontosságát”.
Az NBC Newsnak adott interjújában a szóvivő elmondta, hogy Putyin kész lenne együttműködni
bárkivel, aki megérti, hogy mostantól óvatosabbnak kell lenni Oroszországgal, és figyelembe kell venni az aggodalmait.
Dmitrij Peszkov nem nyilatkozott arról, hogy Joe Biden elnök beleillik-e ebbe a képbe, ugyanakkor megkérdőjelezte Donald Trump azon állítását, miszerint ő egy nap alatt véget vetne a háborúnak, mondván, hogy az „túl bonyolult” ahhoz, hogy ilyen könnyen megoldható legyen.
Peszkov azzal is vádolta az Egyesült Államokat és a Nyugatot, hogy „szükségtelenül meghosszabbítják az ukrajnai háborút”, és ellentmondásos üzeneteket küldenek Kijevnek arról, hogy milyen támogatást kap.
„Azt mondjátok nekik – menjetek és dögöljetek meg” – mondta Peszkov az Egyesült Államokról.
Ne aggódjatok, adunk nektek elég pénzt és elég fegyverzetet, de menjetek és dögöljetek meg. És nagyon jól tudják, hogy nem tudnak győzni
– vélekedett a jelenlegi helyzetről Peszkov, aki szerint az ukrajnai háború továbbra is csak „különleges hadművelet”, míg
amit a Nyugat Oroszország ellen folytat, az „vitathatatlanul háború”,
hivatkozva a külföldi országoknak a konfliktusban való „közvetlen” részvételére és az Oroszország elleni nyugati gazdasági szankciókra.
Emmanuel Macron azt mondta, hogy még mindig fontolóra venné a tárgyalást Vlagyimir Putyinnal, ha az segítené a tartós béke megteremtését Ukrajna és Oroszország között – írta meg a Sky News.
A brit hírtelevízió online kiadása azt írja: Macron és az orosz elnök jó munkakapcsolatot ápoltak a 2022 februárjában történt orosz invázió előtt, de a konfliktus előrehaladtával megromlott a viszony.
Brüsszelben, annak a csúcstalálkozónak a végén, amelyen az EU vezetői úgy döntöttek, hogy tagsági tárgyalásokat kezdenek Ukrajnával, Macron azt mondta, hogy továbbra is nyitott a Putyinnal való párbeszédre a békés megoldás megtalálásáról, ha az orosz vezető felkeresi őt.
Nem én rohantam le egy országot, megszegve a szerződéseket, amelyeket aláírtam. És nem Franciaország követett el Ukrajna északi részén
– mondta.
A bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij szövetségesei pénteken adták hírül: még mindig nem világos, hol tartózkodik, miután a börtönhatóságok közölték, hogy már nincs azon a büntetőtelepen, ahol eddig fogva tartották – írta meg a The Guardian.
A szövetségesek felkészültek a várható átszállítására egy „különleges rezsimű” kolóniába, ami az orosz börtönrendszer legkeményebb fokozata. Navalnijt december 6-a óta nem látták az ügyvédei.
Vjacseszlav Gimadi, Navalnij egyik ügyvédje elmondta: a börtön tisztviselői pénteken közölték a bírósággal, hogy Navalnij elhagyta a Moszkvától 235 kilométerre keletre fekvő Melekhovóban lévő IK-6-os létesítményt. Azt nem közölték, hogy hová vitték.
Hogy hová vitték, nem tudni
– mondta Navalnij szóvivője, Kira Jarmis, hozzátéve: az ügyvédeknek azt mondták, hogy december 11-én hagyta el a Vlagyimiri területet, ahol az IK-6 található.
„Ukrajna megérdemli az európai perspektívát, de az Európai Tanács csütörtöki döntése, miszerint Kijevvel megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások, túlértékelt” – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken a kétnapos brüsszeli EU-csúcs után.
Szerinte ez egy politikai gesztus, amely nem változtat a harctéri helyzeten. Fico szerint Ukrajnának most meg kell mutatnia, hogy készen áll az EU-hoz való csatlakozásra, és ha ez nem sikerül, akkor az EU lassíthatja vagy akár le is állíthatja a csatlakozási folyamatot.
Fico saját szavai szerint nem érti az Európai Unió „rögeszméjét” Ukrajnával kapcsolatban, de támogatta a csatlakozási folyamat megnyitását.
Engem egy kicsit zavar az Ukrajnával kapcsolatos megszállottság, a beszédemben is elmondtam, hogy az EU-ban a problémáinkkal kellene megszállottan foglalkoznunk
– mondta a miniszterelnök.
Szavai szerint a vezetők minden kritika és belső elemzés nélkül jóváhagyták Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamatának megnyitását. Ugyanakkor tagjelölti státuszt adtak Grúziának, és megállapodtak abban, hogy Bosznia-Hercegovina is megnyithatja a közeljövőben a csatlakozási folyamatokat. Utóbbi esetében a bizottság jövő év márciusáig készíti el az elért eredményekről szóló jelentését.
Robert Fico ezzel kapcsolatban bírálta, hogy a csúcstalálkozón a vezetők nem hoztak pozitív döntést Bosznia-Hercegovina ügyében. Véleménye szerint ez az ország „puskaporos hordónak” nevezhető – nem utolsósorban a Szerb Köztársaság és az ENSZ főképviselője, valamint a különböző közösségek közötti feszült viszony miatt.
Bosznia-Hercegovina nincs jó úton, és ahelyett, hogy ugyanazt a perspektívát adtuk volna nekik, mint Ukrajnának és Moldovának, csak megismételtük, hogy egy nap majd meghívjuk őket, ha minden szükségeset teljesítettek
– értékelte a helyzetet Fico, akit a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor egyik legnagyobb szövetségeseként tartanak számon.
A politikus a Teraz szerint hozzátette, hogy ő és a csúcstalálkozón részt vevő többi vezető is azt kérte, hogy Bosznia-Hercegovina már most ígéretet kapjon a csatlakozási folyamatra, de ez nem történt meg.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter meg van győződve arról, hogy az Európai Unió Magyarország álláspontjától függetlenül képes lesz jóváhagyni az 50 milliárd eurót Ukrajna sürgős szükségleteinek kielégítésére – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A tárcavezető az egyik reggeli műsor adásában kommentálta Magyarország azon döntését, hogy blokkolja az 50 milliárd eurós ukrán alap létrehozását a 2024–2027-es időszakra.
Ez azt jelenti, hogy a pénz továbbra is ott lesz. Nem lehet kétséges. Az Európai Unió pénzügyi és makroszintű pénzügyi támogatása folytatódni fog
– mondta Kuleba.
„Csak egy kérdés van: hogy ez egy konszenzusos program lesz-e, amelyet az Európai Unió összes tagállama jóváhagy, és többek között Magyarország is kiveszi a részét belőle, vagy pedig egy külön, Magyarország nélkül jóváhagyott program lesz” – vélekedett a külügyminiszter.
Az orosz légvédelem megsemmisített két ukrán drónt Kurszk régió felett, amelyeket orosz területen lévő célpontokra lőttek ki – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.
December 16-án 17:30 körül (helyi idő) meghiúsult a kijevi rezsim azon kísérlete, hogy repülőgép típusú drónok alkalmazásával terrortámadást hajtson végre az Orosz Föderáció területén lévő objektumok ellen
– fogalmazott az orosz védelmi tárca.
Ukrajna nehéz tél elé néz a megfelelő nyugati támogatás nélkül. Különösen az Egyesült Államok pénze fog hiányozni.
A Die Zeit című német lap cikke szerint míg egy évvel ezelőtt Volodimir Zelenszkij elnököt „hősként üdvözölték” Washingtonban, néhány nappal ezelőtt „hiába kért sürgősen további fegyvereket és lőszert”, hangsúlyozva, hogy e támogatás nélkül nagyon sok áldozata lesz a háborúnak.
Az újonnan ígért segélyek 2023 augusztusa és októbere között mélypontot értek el – közel 90 százalékkal csökkentek 2022 azonos időszakához képest
– mondta Christophe Trebesch közgazdász.
Közös brit–ukrán ipari konferenciát tartottak a héten Kijevben, amelyen a legnagyobb brit fegyvergyártók vettek részt – közölte pénteken az ukrán védelmi miniszter a The Guardian híre szerint.
Felszólítottam a brit védelmi vállalatokat, hogy használják fel az ukrán helyzetet, a fegyverek harci helyzetben való tesztelésének lehetőségét és a hadsereg gyors visszajelzéseit
– közölte Rusztem Umerov miniszter a Facebookon.
Ukrajna érdekelt a brit gyártókkal való közvetlen üzletkötésben – tette hozzá.
„Különböző becslések szerint a NATO erőtartaléka még egy-öt évig lesz elegendő” – mondja Anatolij Vasszerman, az orosz Állami Duma egyik tagja. Szerinte ebből le lehet vonni a következtetést.
Az Odesszában született képviselő szerint minden ukrán kísérlet, amely azt hivatott bizonyítani, hogy Ukrajna nem Oroszország, „óhatatlanul az orosz többséggel szembeni terrorba torkollik”.
Ezért amíg csak egy négyzetméter is marad, amely a független Ukrajna nevet viseli, addig ez fokozott veszélyforrás lesz
– fogalmazott a képviselő az mk.ru szerint. Szerinte ugyanis a nácitlanítási és demilitarizációs feladatok összeegyeztethetetlenek azzal az eszmével, amely köré Ukrajna függetlensége épül. „Ezt már másfél évszázad egész történelme bizonyította” – vélekedett.
A kijevi fellebbviteli bíróság két bíráját felfüggesztették vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt – írja a Strana. A lap szerint ez a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács december 15-i ülésén vált ismertté.
A döntés szerint 2024. január 30-ig Viktor Hlinjanij és Jurij Szliva bírákat függesztették fel.
„Oroszország nemzetközi elszigeteltsége tovább növekszik” – írja közösségi oldalán Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Miután novemberben nem sikerült megválasztani a Nemzetközi Bíróság, az IMO, az UNESCO és az OPCW végrehajtó bizottságába, Oroszország újabb diplomáciai vereséget szenvedett a Duna Bizottságban, a világ egyik legrégebbi nemzetközi szervezetében
– fogalmazott a diplomata.
Közösségi oldalán közzétett bejegyzésében hozzátette, a Duna Bizottság tegnap (december 14.), az ukrán elnökség alatt tartott 100. jubileumi ülésén úgy döntött, hogy Oroszország tagsága összeegyeztethetetlen, tekintettel az alsó-dunai rakéta- és dróncsapásokra.
Mint írta, Oroszországnak 2024. február 29-ig ki kell lépnie, különben a bizottság tagjai többé nem ismerik el az Oroszországgal szemben az alapító belgrádi egyezményben vállalt kötelezettségeiket.
Ez a döntés megfelelő válasz a szabad és biztonságos dunai hajózás elveinek megsértésére – vélekedett a politikus. Hozzátette, hogy emellett a bizottság döntése a korábbi, 2022. március 17-én hozott határozatára épül, amely elutasította az orosz megbízóleveleket, kizárta az oroszokat minden ülésről, és elbocsátotta az oroszokat a titkárságról.
„Hálás vagyok a Duna Bizottság tagjainak, hogy tegnap meghozták ezt a bátor és elvi lépést” – zárta gondolatait a külügyminiszter.
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága közölte becslését az Ukrajnában tartózkodó orosz katonák számáról. Andrij Csernyak, a hírszerző ügynökség szóvivője közölte, hogy jelenleg 473 ezer orosz katona harcol Ukrajnában – írja a Strana.
Csütörtökön azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy 617 ezer orosz katona harcol Ukrajna ellen. Ez csaknem 150 ezres eltérést jelent a két jelentés között.
Belarusz azt állítja, hogy 2023 eleje óta több mint 66 ezer ukrán állampolgárt fogadott be – írja a strana.ua.
A jelentést a belorusz kormány honlapján tették közzé. Eszerint
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke péntek hajnalban közölte: bár Magyarország megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurónyi forrás átadását, szerinte képesek lesznek más eszközökkel támogatni Ukrajnát.
Az RBC Ukrajna szerint Michel azt mondta, hogy a programot az unió 26 tagállama támogatta, és bár most nem sikerült döntést hozni, bízik benne, hogy a januárra összehívott újabb csúcstalálkozón találnak megoldást erre.
Vannak különféle eszközeink, amelyekkel biztosíthatjuk a politika prioritásaink végrehajtását
– mondta Michel.
A Világbank további 1,34 milliárd dollárnyi kölcsönt különített el Ukrajnának – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök az Ekonomicsna Pravda szerint.
Mint mondta, ezt a pénzt elsősorban a szociális juttatásokra, nyugdíjak folyósítására, tanárok fizetésére, valamint egyéb állami kiadásokra fogják fordítani. A források jelentős részét (1,086 milliárd dollárt) a japán kormányzat biztosítja a Világbanknak, míg a többi részét az Egyesült Államok, Svájc és két nemzetközi szervezet adja össze.
A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) kutatóközpont legfrissebb háborús jelentésében Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki rendkívüli beszédével és annak a háborúra vonatkozó részével foglalkozott.
Mint írták, Putyin a mostani eseményen sokkal konkrétabban beszélt ukrajnai céljairól, a fronthelyzetről, valamint a fronton szolgáló orosz katonákról, mint ahogy eddig bármelyik, a háborút taglaló nagyobb beszédében tette (például a háború egyéves évfordulóján, idén februárban is csak nagy általánosságban beszélt arról, hogy mi történik a fronton, és mit akarnak elérni).
Az ISW szerint mindez arra utalhat, hogy Putyin úgy érzi: nem jelent rizikót számára az, ha a nyilvánosság előtt beszél a háborúról,
valamint arra is utalhat, hogy az orosz elnök most – az ukránok ellentámadásának kifulladását és a Nyugat támogatásának csökkenését látva – kedvezően látja Oroszország esélyeit Ukrajnában.
Mindemellett Putyin nem ajánlott új megközelítést a háborúhoz, nem mondta el, hogy miként akarják elérni a győzelmet, és azt sem, hogy miként is nézhetne ki a győzelem az ő szemszögéből. Ezzel együtt feltételezhető, hogy Putyin célja jelenleg Ukrajna demilitarizálása, önvédelmi képességeinek megsemmisítése lehet, ami orosz alárendeltségbe helyezné az országot. Továbbá leszögezte, hogy csak akkor lesz béke Ukrajnában, ha Oroszország eléri a céljait – írta az ISW.
Az utóbbi két hétben összesen hét alkalommal próbáltak meg behatolni Ukrajna területére orosz szabotőrök, diverzánsok az államhatáron keresztül. Ebből öt alkalommal sikerült tetten érniük őket az ukrán katonáknak – közölte Szerhij Najev ukrán altábornagy, az ukrán Egyesített Erők parancsnoka.
A határátlépési kísérleteket a Szumi területen, a Csernyihivi területen és a Harkivi területen észlelték. Najev szerint az öt esetben rálőttek a behatolókra, és veszteségeket okoztak nekik, illetve visszavonulásra késztették őket. Az nem derült ki a közleményéből, hogy a másik két esetben mi történt.
Az Egyesült Államok Kongresszusa elfogadott egy törvényt arról, hogy az ország egyik elnöke sem kezdeményezheti a NATO elhagyását, amennyiben nem kap ehhez szenátusi vagy kongresszusi jóváhagyást – írja a The Hill.
A törvényjavaslatot Tim Kaine demokrata és Marco Rubio republikánus szenátorok terjesztették be közösen, és hamarosan Joe Biden elnök is aláírhatja. Az új rendelkezést amiatt láthatták szükségesnek a törvényhozók, hogy Donald Trump volt elnök – újraválasztása esetén – állítólag ki akarja léptetni az Egyesült Államokat a NATO-ból (vagy legalábbis átértékelné „a NATO célját és küldetését” és az Egyesült Államok ezzel kapcsolatos szerepét.
Avgyijivkánál történt a legtöbb katonai összecsapás az elmúlt 24 órában, az ukrán vezérkar egy nap alatt 110 katonai összecsapást számolt össze – írta az Unian.
A jelentés szerint az orosz erők több régióban támadtak, azonban az ukrán katonák jól teljesítettek a védekezésnél.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök éjjeli videós bejelentkezésében közölte, hogy Ukrajna újabb katonai támogatásokat kap több európai országtól.
Az államfő szerint az északi országok képviselőivel tartott megbeszéléseket, amelynek eredményeképp:
Beszélt arról is, hogy az Európai Tanács csúcstalálkozóján erős állásfoglalás született Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében, amely szerinte közelebb hozhatja a háborús győzelmét is.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint az ukrán–magyar határszakaszon 4791-en léptek be Magyarország területére csütörtökön. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5278-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.
A beléptetettek közül a rendőrség 70 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.
Az Európai Unió tagállamai (az Európai Tanács csütörtöki és pénteki csúcstalálkozóján) elfogadták az Oroszország elleni újabb, 12. szankciós csomagot – írja a The Kyiv Independent az Európai Tanács közleménye alapján.
Az intézkedések zöme január 1-től lép életbe. Többek közt betiltják az Oroszországtól való közvetlen gyémántvásárlást, továbbá március elejétől kezdve fokozatosan azt is, hogy az uniós tagállamok valamely harmadik, közvetítő országtól vásároljanak orosz gyémántokat.
A csomag részét képezik olyan intézkedések is, amelyeknek az a céljuk, hogy Oroszoroszág ne juthasson hozzá úgynevezett kettős felhasználású (civil és katonai célra egyaránt alkalmazható) technológiai eszközökhöz. E téren szigorítják az Oroszországba történő exportot az EU-n belül működő cégek számára.
A szankciókat a legutolsó pillanatokban Ausztria megpróbálta blokkolni amiatt, hogy az osztrák Raiffeisen Bankot Ukrajna feketelistán tartja amiatt, hogy az intézmény továbbra is folytatja tevékenységét Oroszországban. Ennek ellenére a csomagot már elfogadták, aRaiffeisen pedig továbbra is feketelistán maradt.Egy oroszországi bíróság hatályon kívül helyezte a pénzbírságot, amelyet egy veterán emberi jogi aktivistára szabtak ki az ukrajnai háború elleni felszólalása miatt – túlságosan enyhének ítélve azt.
Oleg Orlov ügyét visszaküldték az ügyészeknek, akik helyette három év börtönbüntetést kértek.
Orlovot, a Memorial Nobel-békedíjas emberi jogi csoport társelnökét az orosz hadsereg nyilvános „lejáratásáért” ítélték el, miután a Facebookon közzétett egy általa írt cikket, amelyben elítélte az ukrajnai inváziót – emlékeztetett a Sky News.
A Mediazona független orosz hírportál szerint Orlov egy táskányi személyes holmit vitt magával a bíróságra, arra az esetre, ha azonnal börtönbe kerülne. A meghallgatás után újságíróknak azt mondta, hogy nem tervezi kipakolni, mivel úgy tűnik, a hatóságok szándékában áll rács mögé juttatni őt.
Az ukrán légierő péntek reggel közölte, hogy 14 orosz drónt lőttek le az éjjeli órákban – írja a The Kyiv Independent.
Közleményük szerint az oroszok 14 drónt indítottak ellenük Krasznodar térségéből, de az összeset sikerült lelőni Ukrajna különböző régióiban.
Oroszország az utóbbi időben fokozta az ehhez hasonló támadásokat: szerda éjjel 42 drónt indítottak Ukrajna ellen, amelyek közül 41-et lőttek le. Az ukrán fél szerint a támadások a télen csak fokozódni fognak.
Ukrán oldalról az év legfontosabb momentuma a nagy ellentámadás, illetve annak az előkészítése volt, de az offenzíva végül fennakadt az orosz védelmen – mondta Kaiser Ferenc, biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az RTL-nek.
Hozzátette, a kudarc egyik fő oka, hogy az ukránoknak nem volt mennyiségi fölényük. A szakértő szerint a minőségi fölényt sikerült biztosítaniuk, ami a korszerű nyugati eszközöknek volt köszönhető. Mint mondta, habár az oroszok több katonát tudtak harcba küldeni, azonban már ők is kezdenek kifogyni az emberekből.