Az orosz légierő az ötödik generációs vadászgépét, a Szu–57-et is bevetette Ukrajna elleni támadásaiban – írta a pravda.ru.
A portál szerint a világ egyik legmodernebb repülőgépe hatásosnak bizonyult, a Szu–57 ugyanis nemcsak a földi, hanem a légi célpontokat is eltalálta.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezek voltak a nap legfontosabb történései:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán rakétaerő ma három orosz légvédelmi rendszert semmisített meg. Ráadásul az ukrán védők további három tüzérségi eszközt, elektronikus hadviselési állomást és az oroszok egyik irányítóközpontját is megsemmisítette – közölte a Unian.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának beszámolója szerint 24 óra alatt az ukrán légierő csaknem 12 olyan területre csapott le, ahol orosz erőket vontak össze.
Az orosz hadsereg pedig 6 rakéta- és 42 légicsapást hajtott végre. Ezen kívül az oroszok 18, rakétavetőkkel végrehajtott támadást indítottak az Ukrán Fegyveres Erők állásai és civil területek ellen.
A december 29-i és január 2-i tömeges bombázások után Ukrajnában a Belügyminisztérium és az Állami Sürgősségi Szolgálat 50 pszichológusa próbál segíteni az áldozatoknak – jelentette az Interfaxa belügyminisztérium sajtóközleménye alapján.
Csaknem 700 ukrajnai állampolgár kapott időben segítséget az ország különböző részein. A Belügyminisztérium és az Állami Sürgősségi Szolgálat 50 pszichológusát vettük igénybe, akiket az Összukrán mentálhigiénés program keretében képeztek ki
– áll a közleményben.
A kínai külügyminisztérium felszólította Ukrajnát és Oroszországot, hogy tanúsítsanak nagyfokú önmérsékletet, kerüljék a polgári célpontok elleni támadásokat, és védjék a polgári lakosságot – írja a Focus a kínai külügyminisztérium szóvivőjének beszámolójára hivatkozva.
A szóvivői iroda arról tájékoztatott, hogy Kína álláspontja az ukrajnai háború kérdésében következetes és világos.
Továbbra is sürgetjük az érintett feleket, hogy tanúsítsanak maximális önmérsékletet, kerüljék a polgári célpontok elleni támadásokat, és védjék a polgári lakosság biztonságát
– közölte a kínai diplomáciai hivatal.
Kína, amely eddig nem minősítette egyértelműen háborúnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, most tárgyalásokra szólított fel.
Reméljük, hogy minden fél elkötelezi magát a válság politikai rendezése mellett, a lehető leghamarabb véget vet a háborúnak, és közösen hozzájárulnak a helyzet enyhítéséhez
– írták.
Kína azonban az orosz rakétacsapások pusztító következményeinek számos bizonyítéka ellenére továbbra sem nyilatkozik arról, hogy Oroszország megsérti-e a nemzetközi humanitárius jogot. A Kínai Népköztársaság továbbá soha nem fejezte ki részvétét a sérült ukrán civilek felé – hívja fel a figyelmet a lap.
Eközben Kína fejlett numerikus vezérlésű (CNC) szerszámgépeket szállít Oroszországnak, amelyek nélkülözhetetlenek Moszkva hadiipara számára. Az ilyen gépek lehetővé teszik a fémből készült összetett alkatrészek gyors gyártását, ami értékessé teszi őket a védelmi ipar számára.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szóvivője szerint számos orosz propagandaoldal azonnal közzétette a közösségi oldalakon felbukkant fotókat és videókat az orosz légitámadásokról – írja a Focus Artem Degtyarenko, az SZBU szóvivőjének Telegram-csatornáján közzétett beszámolója alapján.
A szóvivő szerint az SZBU azonosította azokat a fővárosiakat, akik illegálisan terjesztettek információkat a Kijevet január 2-án ért nagyszabású orosz rakéta- és dróntámadásról. A nem engedélyezett videofelvételeket Oroszország számos propagandacsatornája – köztük a hazaárulással vádolt Anatolij Sarij blogger Telegram-csatornája is – felkapta.
A kapott információkat a megszállók és csatlósaik felhasználhatják arra, hogy újabb és újabb, Kijev elleni légicsapásokat készítsenek elő
– mondta Degtyarenko.
Arról is beszámolt, hogy az intézkedések alatt a „bloggereknél” mobiltelefonokat találtak, amelyeket tiltott tartalmak rögzítésére és terjesztésére használtak, továbbá azt is elmondta, hogy folytatják a komplex ellenőrzéseket. Hangsúlyozta továbbá, hogy a védelmi erők tevékenységéről, valamint az ellenséges támadások következményeiről videó- és fotóanyagok felvétele és közzététele tilos, és akár 12 év börtönnel is büntethető.
Az orosz biztonsági szolgálat feltört két online térfigyelő kamerát is az ukrán fővárosban: így gyűjtött adatokat a január 2-i csapások előkészítéséhez.
A Fekete- és Azovi-tenger aknamentesítésére irányuló globális művelet csaknem 3-5 évet vehet igénybe, míg a tengeri kommunikációs útvonalak megtisztítása 3-5 hónapig tart majd – idézi Dmitrij Pletencsukot, az Ukrán Fegyveres Erők Haditengerészeti Parancsnokságának szóvivőjét az Interfax.
Teljes körű műveletet tervezünk a Fekete- és az Azovi-tenger aknamentesítésére. Jelenleg felállítottuk a főhadiszállásunkat, és a műveletet tervezzük, amelynek eredményei alapján azt mondhatjuk, hogy az aktív fázis, azaz elsősorban a tengeri kommunikációs és kereskedelmi útvonalak aknamentesítése 3-5 hónapig fog tartani, a globális művelet pedig több, akár 3-5 évig is eltarthat
– tájékoztatott a szóvivő.
Pletencsuk elárulta, hogy még az első és a második világháborúból származó aknákra is bukkantak, ezért a jelenlegi művelet után is folytatni fogják a munkát.
A NATO–Ukrajna Tanács rendkívüli ülést tart válaszul az ukrán városok elleni orosz rakétatámadásokra.
Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter elmondása szerint a NATO támogatta Ukrajna kérését az ülés megtartására.
Az egyik kulcsfontosságú téma Ukrajna légvédelmének megerősítése lesz. Ez az euroatlanti egység fontos jele az orosz támadások eszkalálódásának hátterében.
Volodimir Zelenszkij elnök a Rishi Sunak brit kormányfővel folytatott megbeszélésen elmondta, hogy az elmúlt öt napban az ellenség legalább 500 rakétát és támadó drónt lőtt ki Ukrajnára. A január 2-i nagyszabású orosz rakétatámadást követően Kuleba azt mondta, hogy a nyugati országok reakcióját és határozott fellépését várja. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke úgy véli, Oroszország legutóbbi masszív ukrajnai ágyúzása azt mutatja, hogy Moszkva nem érdekelt semmilyen béketárgyalásban.
Az ukrán határőrök 12 hadköteles férfit fogtak el az ukrán–magyar zöldhatáron kedden, a határsértők megpróbáltak átszökni Magyarországra.
A Kiszo szerint miután a határőrök hiába szólították fel megállásra a csoportot, több figyelmeztető lövést adtak le. Ezt követően a férfiak megadták magukat a hatóságoknak.
A történtekről itt írtunk bővebben.
A lett bűnüldöző szervek munkatársai őrizetbe vettek decemberben egy orosz állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy katonai létesítményeknél kémkedett, és titkos információkat adott át az Orosz Föderációnak – írja az RBC Ukraina a Lett Állambiztonsági Szolgálat közleménye alapján.
Az orosz állampolgár ellen még december 18-án indult büntetőeljárás minősített információk illegális gyűjtése és külföldi hírszerzésnek továbbítása miatt.
Az Állambiztonsági Szolgálat adatai szerint a férfi más Lettország ellen irányuló tevékenységet is folytatott az FSzB, vagyis Oroszország szövetségi hírszerzési és belbiztonsági szervezete számára. Öt olyan létesítményben is nyomoztak, amelyekkel a gyanúsított kapcsolatban állt. A házkutatások során nagyszámú dokumentumot és adattároló eszközt foglaltak le, a gyanúsítottat pedig letartóztatták.
Korábban egy kémhálózat tagjait –14 belorusz, ukrán és orosz állampolgárt – találtak bűnösnek Lengyelországban, akik szabotázsakciókat készítettek elő Moszkva megbízásából.
A norvég rendőrség is őrizetbe vett egy orosz kémet, aki álnéven dolgozott a Tromsöi Egyetemen. A nyomozók megállapították, hogy a gyanúsított egy brazil állampolgár nevében hamisított dokumentumokat, holott valójában az orosz hírszerzés ügynöke volt.
Odesszában nincsenek sofőrök a testvérvárosa, Regensburg által adományozott buszokhoz. A szükséges 18-ból csak 7 áll rendelkezésre, ezért a városvezetés kész nőket alkalmazni és kiképezni a vezetésre.
„Trukhanov polgármester a villamosok tesztelése után arra panaszkodott, hogy ugyan vannak sofőrjeik, de nem olyan számban, amennyire szükségük lenne.”
Megegyeztünk a partnereinkkel, hogy ha lennének nők, akik meg szeretnének tanulni vezetni ilyen járműveket, mert most kevés a férfi, aki besorozott, és elment hazánk védelmére, akkor őket szívesen fogadjuk
– mondta a polgármester.
Elmondta továbbá, hogy vannak iskoláik, ahol tanítanak, de Regensburg és Berlin is felajánlotta, hogy sofőröket képez.
Több NATO-tagállam, közöttük Németország és Spanyolország szerződés írt alá maximum ezer Patriot légvédelmi rakéta vásárlásáról - jelentette be szerdán közleményben a NATO.
Az észak-atlanti szövetség közölte: segítséget nyújt a tagállamoknak a rakéták beszerzésében, hogy hatékonyabban védelmezhessék területüket, miközben Oroszország Ukrajna ellen intéz légitámadásokat.
Az 5,5 milliárd dollár értékű szerződés lehetővé teszi, hogy növeljék a manőverező robotrepülőgépek és a ballisztikus rakéták, valamint ellenséges repülőgépek ellen védelmet nyújtó rakéták európai gyártását - derül ki az NSPA, a NATO beszerzési és fegyveres erőket támogató hivatalának közleményéből.
A bejelentést üdvözölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. "A lőszergyártás növelése lényeges mind Ukrajna, mind a mi biztonságunk szempontjából" - tette hozzá. Az Egyesült Államok és Németország már küldött Patriot rakétákat Ukrajnának a városok és az ellátórendszerek védelmére. Ezek a szállítások részben kimerítették a készleteket, és az Egyesült Államok Japán és más országok segítségét kérte az újbóli feltöltéshez.
Az NSPA közölte, hogy a szerződés előirányozza Patriot-gyártó üzem létesítését Németországban a német MBDA és az amerikai Raytheon közös vállalata üzemeltetésében.
Európa saját maga ezer Patriot rakétát gyárt majd. Ez arról tanúskodik, hogy az európai együttműködés konkrét sikerekre képes - mondta Kajsa Ollogren holland védelmi miniszter, akinek hazája Németország, Spanyolország és Románia mellett szintén részese a szerződésnek. A szerződés a pótalkatrészekre és a karbantartásra is vonatkozik.
„Az Ukrajna elleni legújabb támadásra olyan választ kell adnunk, amelynek a nyelvét Putyin is érti” – írta Radoslaw Sikorski új lengyel külügyminiszter az X-en.
Sikorski a Moszkvával szembeni szankciók további szigorítását említette, azért, hogy Oroszország „ne tudjon új fegyvereket gyártani a szankciók megkerülésével beszerzett alkatrészekből”.
A külügyminiszter emellett közölte, „nagy hatótávolságú rakétákkal kell felszerelni Kijevet, amelyekkel meg tudja semmisíteni az [orosz] indítóállásokat és a parancsnoki központokat”.
Kijevet és Harkivot keddre virradóra újabb heves drón- és légicsapások érték. Emiatt kedd hajnalban a lengyel légtérben járőrözést tartott két lengyel és két amerikai F-16-os vadászgép. A lengyel hadsereg műveleti parancsnoksága aznap megerősítette: a lengyel légvédelem folyamatos készenlétben marad az ukrajnai helyzet miatt.
Orosz katonák a Herszon melletti Szadove településre tüzeltek, mikor egy helyi lakos életét vesztette. Olekszandr Prokudin, Herszon katonai közigazgatási vezetője így nyilatkozott:
11 óra 10 perc körül az orosz csapatok a tüzérséget vetették be a falu ellen. Az egyik lövedék egy lakóépületet talált el, ekkor halt meg egy idős helyi lakos, akit maguk alá temettek a romok.
A mentők kihozták a férfi holttestét a lerombolt ház alól. Egyes jelentések szerint Herszon megszállása óta az oroszok mintegy 230 civilt öltek meg, és több mint 900-at megsebesítettek – írja az Ukrajinszka Pravda.
A megszállók megváltoztatták a rakétatámadások taktikáját – írja az Unian.
A december 29-én és január 2-án Ukrajnára mért tömeges rakétacsapások során az orosz megszállók az energetikai infrastruktúra helyett hadiüzemeket támadtak.
Egy brit hírszerzési tájékoztató szerint a két támadáshoz Oroszország az elmúlt hónapokban felhalmozott, levegőből indítható rakétakészletének jelentős részét használta fel.
A britek szerint az ellenséges taktika megváltozására utal, hogy az Orosz Föderáció elsősorban a hadiiparra összpontosított az energetikai infrastruktúra helyett.
A szövetségesek megjegyzik, hogy a megszállók szinte biztosan felismerik a hadiipari komplexum növekvő jelentőségét a hosszú háborúra való felkészülésben.
Vlagyimir Zelenszkij elnök szerint az ellenség az elmúlt öt napban legalább 500 rakétát és drónt lőtt ki Ukrajnára.
Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) főparancsnoka szerint Ukrajnának több Patriot légvédelmi rendszerre van szüksége az ellenséges támadások hatékony visszaveréséhez. Ők voltak azok, akik megmentették Kijevet a katasztrófától a „tőrök” bombázása során.
Az AFU légierejének előrejelzése szerint az újabb bombázásokig már csak napok lehetnek hátra, amire az RF-nek szüksége van az elhasznált rakéták pótlásához és az újabbak felhalmozásához. Utána újrakezdődhetnek a támadások.
Úgy tűnik hiába szállított Németország Ukrajnának Leopard 2-es harckocsikat, azok közül már csupán néhány van szolgálatban, és ez nem pusztán a harctéri eseményeknek köszönhető, hanem annak is, hogy több jármű hibás vagy pótalkatrészek hiányoznak belőlük, továbbá jelentős károkat okoznak az ukrán javítási kísérletek – írja a ZDF német közszolgálati televízió.
Sebastian Schäfer, a német kormánykoalíció zöldpárti költségvetési minisztere és Boris Pistorius védelmi miniszter még karácsony előtt ellátogatott az iparág litvániai javítóműhelyébe, ezt követően Schäfer levélben fordult az érintett hadiipari vállalatokhoz, a Rheinmetallhoz és a Krauss-Maffei Wegmannhoz, hogy megsürgesse a sérült páncélosok javítását.
Egyelőre sajnos a szállított harckocsiknak csak egy nagyon kis részét tudja Ukrajna használni
– fogalmazott a védelmi miniszter, aki szerint a páncélosok javítási munkálatai a szükségesnél hosszabb ideig tartanak – azokat rendre a litvániai javítóműhelyekbe kell szállítani – és pótalkatrészből sincs elég.
A jelek szerint ráadásul az is probléma, hogy az ukrán hadsereg megpróbál javításokat végezni a járműveken, ez pedig a harckocsik további károsodásához vezet. Sőt, az ukránok néhány esetben másképpen használták a harckocsikat, mint ahogy azt a nyugati katonai vezetők várták.
A német kormány hosszas hezitálás után 2023 márciusában összesen 18 darab Leopard 2-es harckocsit adott át Ukrajnának a Bundeswehr állományából, hogy támogassa Ukrajnát Oroszország támadásával szemben. A járművek mostanra azonban jelentősen károsodtak a harctéren, valamint a műszaki kopás mértéke is egyre komolyabb. A remény arra, hogy a modern harckocsikkal az ukránok képesek lesznek áthatolni a megerősített orosz vonalakon, egyelőre nem vált valóra.
Schäfer a szerelők magasabb szintű képzésében, továbbá az Ukrajnának nyújtott további támogatásokban látja a megoldást.
Egy ember meghalt, egy pedig megsebesült az oroszok által január 3-án reggel Avgyijivkára mért rakétacsapások következtében – írja az Ukrajinszka Pravda.
11 óra körül az oroszok 4 rakétát lőttek ki a városra és lakóházakat találtak el. Egy 51 éves férfi a helyszínen meghalt, egy 50 éves nőt sérülésekkel kórházba szállítottak
– közölte Vadim Filascskin, a Donyecki Regionális Államigazgatás vezetője.
Felszólította az embereket, hogy ne tegyék ki magukat veszélynek, és hagyják el a várost.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy Ukrajna 2024-ben számít nemzetközi partnereinek stabil és időben érkező támogatására – írja az Interfax orosz hírügynökség.
Az idei igény több mint 37 milliárd dollár. Számítunk partnereink stabil és időben érkező támogatására
– mondta Shmihal a szerdai kormányülésen. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Ukrajna folyamatosan növeli saját költségvetési bevételeit, elsősorban a vám- és adóbevételeket. Ezeket a pénzeszközöket mind a biztonságra és a védelemre fordítják.
Újult erővel lépünk be a 2024-es évbe. Bízunk saját képességeinkben és szövetségeseink szolidaritásában, készen állunk az új kihívásokra, és szilárdan hiszünk a győzelmünkben
– tette hozzá.
Bjorn Arild Gram norvég védelmi miniszter közölte, Norvégia két F–16-os vadászgépét küld Dániába, hogy hozzájáruljon az ukrán harci pilóták kiképzéséhez – írja az Ukrinform.
Norvégia tavaly jelentette be, hogy Dániához, Hollandiához és más nemzetekhez csatlakozva harci gépeket biztosít Ukrajna számára a háborús erőfeszítésekhez. Korábban Norvégia már 10 oktatót küldött Dániába az ukrán harci pilóták kiképzésére.
A norvég légierő saját F–16-osait új F–35-ös vadászgépekre cserélte le.
Az Európai Unió feketelistára tette az Alrosa vállalatot és annak vezérigazgatóját, Pavel Marinyecevet – jelentette be Josep Borrell, az unió külügyi vezetője a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A[z orosz] gyémántokra vonatkozó tilalommal összhangban, amelyet a 12. szankciócsomagban rendeltünk el, az unió ma feketelistára tette a világ legnagyobb gyémántbányászati vállalatát, az Alrosát és annak vezérigazgatóját
– írta Borrell az X-en. Hangsúlyozta, hogy az orosz gyémántokra vonatkozó uniós szankciós tilalmakat a G7-országokkal összehangoltan hajtották végre.
Az Alrosa a legnagyobb gyémántbányászati vállalat, az orosz állam tulajdonában van, és az oroszországi gyémántbányászat 90 százalékáért felelős.
A 12. szankciócsomag részeként 2024. január 1-jén hatályba lépett az Oroszországból az uniós országokba irányuló drágakőgyémánt-behozatal tilalma. A tilalom nem vonatkozik az ipari gyémántokra és a határt átlépő személyek személyes ékszereire.
Kedden az orosz csapatok tüzérségi és aknavetőkkel több mint 15 települést lőttek a Harkivi területen – írja az Ukrinform.
Az erről szóló nyilatkozatot a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Oleh Szinyehubov tette közzé a Facebookon.
A területi vezető a Harkiv városát ért orosz támadásokat kommentálva megemlítette, hogy 28 embert, köztük négy gyermeket kórházban kezelnek. Két felnőtt továbbra is súlyos állapotban van.
Az elmúlt napon az ukrán védelmi erők 12 orosz támadást vertek vissza Szinkivka közelében és a Kupjanszki járásbeli Petropavlivkától keletre.
Egy közvélemény-kutatás szerint 2022-höz képest 3 százalékról 1 százalékra csökkent azoknak az állampolgároknak az aránya, akik hajlandóak hagyni, hogy az oroszbarát politikusok befejezzék mandátumukat a következő választásokig – írja az Ukrajinszka Pravda.
A felmérés szerint az ukránok többsége meglehetősen negatívan viszonyul az oroszbarát politikusokhoz. Az állampolgárok 7 százaléka javasolja, hogy idő előtt fosszák meg őket parlamenti hatalmuktól, további 10,5 százalékuk pedig azt javasolja, hogy egészítsék ki azzal, hogy tilos lenne újra jelöltetni magukat.
Az ukránok 14 százaléka támogatja a betiltott pártok képviselőinek hivatalviselésének tilalmát. A polgárok 23 százaléka azonban úgy véli, hogy az egyes személyek tevékenységének bűnüldözési vizsgálata és a hazaárulás ellenőrzése jó megoldás.
A megkérdezettek 38 százaléka javasolja, hogy ne szorítkozzanak egy vagy kétféle szankcióra az ukrajnai oroszbarát pártok képviselői által végzett tevékenységek miatt, hanem alkalmazzák az összes fenti módszert az ilyen parlamenti képviselők felelősségre vonására.
Ezenkívül 17 százalékról majdnem 23 százalékra nőtt azoknak az ukránoknak az aránya, akik támogatják, hogy a bűnüldöző szervek minden egyes politikust külön-külön vizsgáljanak ki hazaárulás miatt.
Január 3-án reggel óta ismert, hogy a keddi támadás következtében 50 ember megsérült és 2 ember meghalt Kijevben – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ellenséges rakétatámadás következtében lakóházak, raktárak, személygépkocsik és autókereskedések sérültek meg a főváros kerületeiben.
Január 3-án reggelre eloltották a Kijev Podil kerületében lévő raktárépületben keletkezett 5000 négyzetméteres tüzet.
Egyetemi kórházat hoznak létre Lvivben a vasúti klinikai kórház mintájára. Az egészségügyi minisztérium közölte, hogy a döntést a kormány hozta meg – írja az Ukrajinszka Pravda.
A kórház magas szintű gyakorlati képzést tud majd biztosítani a hallgatók és gyakornokok számára
– közölték.
Az egyetemi kórház a modern diagnosztikai és kezelési technológiák bevezetésének platformjává válik, és a legjobbakat vonzza majd, köztük a magasan képzett szakembereket – mondta Viktor Liasko egészségügyi miniszter.
A tervek szerint az egyetemi kórház az orvosi garanciaprogram keretében nyújtott orvosi szolgáltatásokra kap majd finanszírozást.
A nagy teljesítményű egyetemi kórházak létrehozása kulcsfontosságú lépés a jelenlegi és a háború utáni újjáépítés felé
– emelte ki az egészségügyi minisztérium.
Oroszország megpróbálja majd kijátszani az ukrán légvédelmi képességeket, hogy több áldozatot okozzon – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Ukrajna számára továbbra is kritikus fontosságú a nyugati légvédelmi rendszerek és rakéták szállítása. A megszállók megpróbálnak majd alkalmazkodni az ukrán légpajzs jelenlegi képességeihez, hogy megtanulják, hogyan lehet azt kijátszani, valamint a lehető legtöbb áldozatot és pusztítást okozni.
Az ISW jelentése szerint az ukrán hadsereg a január 1–2-i bombázás során a december 29-i nagyszabású támadáshoz képest több Shahed drónt lőtt le, valamint számos Dagger drónt. Elemzők szerint az ukrán légvédelmi erők képesek voltak alkalmazkodni ahhoz a csapásrendszerhez, amelyet az orosz erők december 29-én alkalmaztak.
Mint az ISW kifejti, ez az elmúlt hónapok eseményei után vált lehetővé. A támadások során az Orosz Föderáció különböző útvonalakat és csapástaktikákat próbált ki különböző fegyverrendszerekkel, hogy megpróbálja meggyengíteni a légvédelmet.
Elemzők hozzáteszik, hogy az Ukrajnára mért ellenséges csapások a támadó és a védekező taktikai és technológiai verseny részei, amelyben mindkét fél folyamatosan kísérletezik és alkalmazkodik egymáshoz, különösen a nagy hatótávolságú csapások és a légvédelem területén.
„Az Ukrajnának nyújtott nyugati segítség továbbra is kritikus fontosságú, mivel az orosz erők valószínűleg továbbra is kísérleteznek és új módszereket vezetnek be az ukrán légvédelem megkerülésére” – figyelmeztetett a Háborús Tanulmányok Intézete.
A jelentés a Telegraph brit kiadásában megjelent elemzőkkel is egyetértett. Szerintük Ukrajnának a csökkenő nyugati támogatás miatt be kell majd osztania légvédelmi rakétáit, valamint meg kell erősítenie a kritikus célpontok védelmét a légvédelmi rendszerek átcsoportosításával a sebezhetőbb frontterületről.
Az orosz légierő az ötödik generációs vadászgépét, a Szu–57-et is bevetette Ukrajna elleni támadásaiban – írta a pravda.ru.
A portál szerint a világ egyik legmodernebb repülőgépe hatásosnak bizonyult, a Szu–57 ugyanis nemcsak a földi, hanem a légi célpontokat is eltalálta.
Az elmúlt 24 órában 57 katonai összecsapásra került sor Ukrajnában – írja a Strana.today. Az orosz hadsereg összesen 89 rakéta- és 72 légicsapást mért, köztük Shahed 136/131 típusú drónokkal.
Mint írják, az orosz támadásoknak több mint 130 civil áldozata vagy sebesültje van, köztük gyermekek is. Emellett több mint 100 lakóház megsemmisült vagy megrongálódott.
Az Institute for the Study of War (ISW) friss jelentéséből kiderült, hogy az oroszok Szvatovótól délnyugatra és Kremennától északnyugatra kisebb területi nyereséget értek el – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az oroszok Karmazinovkától és Ploscsankától nyugatra nyomultak előre.
Az orosz propagandisták szerint – jegyezték meg az elemzők – az orosz erők kissé előrenyomultak Szinkovka közelében, és elfoglaltak egy meg nem nevezett állást az Oskol folyó keleti partján, de az ISW nem talált vizuális megerősítést erre az állításra.
A jelentés szerint az ukrán fegyveres erők folytatják a pozícióharcokat az orosz megszállókkal Kupjanszktól északkeletre Szinkivka közelében és Petropavlovkától keletre, valamint Szvatovótól délnyugatra Makejevka közelében és Kreminna közelében.
Az intézet a jelentésben azt is megemlítette, hogy az ukrán hadsereg csapást mért a megszállt Lisicsanszkban állomásozó kozák önkéntes egység területére.
Emellett az ukrán fegyveres erők és az oroszok folytatták a pozíciós harcokat Donyeck és Zaporizzsja régiók határán. A jelentés szerint egy orosz forrás azt állította, hogy az orosz erők visszafoglaltak 38 négyzetkilométert a zaporizzsjai fronton – az ISW nem talált vizuális megerősítést erre az állításra.
Annalena Berbock német külügyminiszter közösségi oldalán ítélte el Oroszország kedd reggeli rakétatámadását – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Putyin minden rakétájával megmutatta, hogy el akarja pusztítani Ukrajnát” – fogalmazott az X-en (korábbi Twitteren) a politikus.
Megjegyezte, hogy a szövetségesek Kijevnek adott légvédelmi rendszerei „mindennap életeket mentenek”.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala megállapította, hogy az ellenségeskedések eszkalálódtak, ami civil áldozatokat követel Oroszországban és Ukrajnában.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala kedden felszólította Oroszországot és Ukrajnát, hogy tegyenek lépéseket a konfliktus deeszkalálására, valamint a polgári lakosság védelmének és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának biztosítására – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„A nemzetközi humanitárius jog tiltja a válogatás nélküli támadásokat és a polgári célpontok elleni támadásokat. Volker Türk [az ENSZ emberi jogi főbiztosa] azonnali lépésekre szólít fel a deeszkaláció, a polgári lakosság védelmének biztosítása és a nemzetközi jog tiszteletben tartása érdekében” – írta a szervezet üzenetében az X-en.
Az elmúlt öt napban az oroszok legalább 500 rakétát és drónt lőttek ki Ukrajna területére, erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszélt a Rishi Sunak brit miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetése alatt – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A megbeszélésen szóba került az ukrán városok elleni orosz légi terror folytatása is.
Az elmúlt öt napban az ellenség legalább 500 rakétát és drónt lőtt ki Ukrajnára. Köszönjük az Egyesült Királyság jelentős és sokrétű hozzájárulását az ukrán légvédelem erősítéséhez, különösen a radarokat, fejlett drónelhárító rendszereket és rakétákat
– mondta Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök továbbá azt megjegyezte, hogy a védelmi együttműködés folytatásáról is tárgyalt a brit miniszterelnökkel.