Ez a poszt a következő Percről percre része:
Vlagyimir Putyin világos kijelentés tett a háborúról és Ukrajnáról
-
Az ukrán elnök is részt vesz a davosi Világgazdasági Fórum keddi napján. A konferencia margóján találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, valamint Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is.
A vezetők egy Vezérigazgatók Ukrajnáért című megbeszélésen vettek részt. Zelenszkij megköszönte a NATO támogatását, ismertette a fronton lévő helyzetet, és azt is elmondta ismét, hogy Ukrajnának újabb légvédelmi eszközökre lenne szüksége.
Az ukrán elnök délután beszédet is mond a rendezvényen, valamint különtalálkozója lesz Jamie Dimonnal, a JPMorgan Chase pénzintézet vezérigazgatójával is.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Az oroszok „a pöcegödörben ülnek”, nem lehet velük tárgyalni – mondta Zelenszkij tanácsadója;
- Súlyos csapás érte Voronyezs városát, elrendelték a szükségállapotot;
- Észtország kormányfője szerint Európának 3-5 éven belül fel kell készülnie az orosz támadásra;
- Vészjósló üzenet az ukrán külügyminisztertől: Fogytán az idő;
- Donald Trump nagyon gyorsan véget vetne a háborúnak
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!
-
Az ukrán minisztertanács döntése értelmében Ukrajna 792 millió hrivnyát (több mint hétmilliárd forintot) különített el el a védelmi képességek erősítésére – írta az ePravda.
„Erősítjük hadseregünket, hogy hatékonyan lépjünk fel az ellenséggel szemben, hogy felszabadítsuk és megvédjük területeinket, és hogy minél előbb győzzünk” – jelentette ki az ukrán miniszterelnök, Denisz Smihal.
A kormányfő elmondta, az összeget a katonai egységek sürgős szükségleteire költik, úgymint lőszerekre, hőkamerákra és drónokra.
-
Az elmúlt 24 órában 85 harci összecsapás történt a fronton, Oroszország 2 rakéta- és 13 légitámadással sújtotta Ukrajnát, ezentúl 32 légvédelmi akciót hajtott végre – közölte a Pravda az ukrán vezérkar jelentése alapján. Hozzátették, a legtöbb összecsapás Avgyijivkánál történt.
Mint írták, Ukrajna légvédelmi erői megsemmisítettek egy Kh-59 irányított légi rakétát, valamint egy parancsnoki állomást és egy lőszerraktárt is.
-
Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára szerint egy tábornok utazhatott azon az orosz gépen, amelyet Ukrajna a napokban megsemmisített – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Hozzátette, hogy ezek az információk egyelőre még pontosításra szorulnak, de mint mondta, ha ezeket az adatokat sikerül megerősíteni, akkor egyértelmű lesz, hogy egy orosz tábornok tartózkodhatott a lelőtt A–50-es repülőgépen.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismételten megerősítette országa NATO-csatlakozási szándékát a szervezet főtitkárával, Jens Stoltenberggel folytatott megbeszélésén Davosban – közölte az ukrán elnöki hivatal.
Az ukrán elnök a Világgazdasági Fórum éves ülésének keretein belül Stoltenberggel tartott megbeszélésén reményét fejezte ki, hogy a NATO még az idén olyan döntéseket hoz, amelyek közelebb viszik országát a csatlakozáshoz.
Az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna államfője tájékoztatta Stoltenberget a fronton kialakult helyzetről is, és megköszönte a NATO folyamatos támogatását – derül ki az elnöki hivatal közleményéből. Zelenszkij hangsúlyozta az ukrán légvédelmi rendszer megerősítésének fontosságát is.
Az ukrán elnök tanácskozott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel is. Zelenszkij az X közösségi oldalon azt közölte, hogy a tárgyaláson elsősorban a légvédelem és a nagy hatótávolságú rakéták terén folytatott együttműködésre helyezték a hangsúlyt.
A kijevi vezető tájékoztatta Blinkent és Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadót 2024-es terveiről, illetve hogy mire lenne szükség azok megvalósításához. Kiemelte, hogy a védelmi eszközök közös gyártása, illetve egy fokozott védelmi együttműködés révén erősíteni tudnák Ukrajna önellátási képességét, és csökkenthetnék az ország függőségét a külföldi katonai és pénzügyi támogatástól – írja az MTI.
-
Az ukrán fegyveres erők ellentámadása kudarcot vallott, és ha ez így folytatódik tovább, akkor Ukrajna államisága hamarosan megkérdőjeleződik – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök kedden Moszkvában, orosz városvezetők előtt az MTI beszámolója szerint.
Putyin szerint ha az ukrán fél nem vetette volna el a béketárgyalásokat, amivel ismételten bebizonyította függőségét, már vége lenne mindennek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békejavaslata lehetetlen követelményeket támaszt a tárgyalások elé – mondta, és lehetetlennek nevezte az orosz nép legyőzését.
-
Észtországban letartóztattak egy egyetemi professzort, mint feltételezett orosz kémet – adta hírül az MTI. Bár a letartóztatást csak most tették közzé, az orosz állampolgárságú Vjacseszlav Morozov már csaknem két hete van rácsok mögött.
Az észt hatóságok közlése szerint az 53 éves Morozov, aki 2010 óta volt professzor a balti ország legrangosabb és legrégibb felsőoktatási intézményében, a Tartui Egyetem nemzetközi politikaelmélet tanszékén, már évek óta az orosz hírszerzés fizetési listáján szerepelt.
Margo Palloson, az észt hírszerzés vezetője szerint Oroszország továbbra is nagy fokú titkosszolgálati érdeklődést mutat a balti ország iránt. Mint mondta, a mostani esetet megelőzően már 20 orosz kémet lepleztek le, ami „az orosz hírszerzési szolgálatok azon törekvését mutatja, hogy behatoljanak Észtországban az élet különböző területeire”.
A NATO- és EU-tagállam Észtország az ukrajnai orosz háború kitörése óta a kijevi vezetés egyik legfőbb támogatójának számít.
-
Négy ukrán harckocsit semmisített meg az elmúlt nap folyamán az orosz hadsereg, köztük két Leopard-2 típusút a Kupjanszk körzetében vívott harcokban – közölte hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az orosz haderő három frontszakaszon tizenöt rohamot vert vissza, közülük hat olyat, amelyet Kupjanszk felől indítottak az ukránok. A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az ukrán fél vesztesége a fronton csaknem ezer katona volt, akik közül a legtöbben, mintegy 280-an Donyeck körzetében estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
Az összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett öt páncélozott harcjárművet, négy gyalogsági harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin önjáró löveget, négy amerikai M777-es vontatott tarackot, valamint tizenhárom HIMARS-rakétát és 69 drónt.
A „Donyecki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte Szerhij Mihajlenkót, az Azov alakulat volt géppuskását, aki 2022. március 19-én Mariupolban tüzet nyitott egy civileket szállító autóra, amelyben két férfi, egy nő és egy hároméves gyerek életét vesztette. Az elítélt elismerte bűnösségét.
-
Az ukrán parlament megszavazta a katonai szolgálatra kötelezettek egységes elektronikus nyilvántartásának létrehozásáról és a harci cselekmények résztvevői számára igazolvány automatikus kiadásáról szóló törvénytervezetet. Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő tájékoztatása szerint az előterjesztést 249 képviselő támogatta a 450 tagú törvényhozásban.
-
Az ukrán elnök megismételte, hogy a Nyugatnak meg kell erősíteni az ukrán gazdaságot, cserébe egy erős Ukrajna nagyobb biztonságot jelent majd. Mint mondta, Putyin orosz elnök ellopott 13 évet a békétől és másból nem ért, mint a nyers erőszak. Ezért kell Ukrajnának kitartani és megmutatni Moszkvának, képesek ellenállni az inváziónak - írta összefoglalójában a Guardian.
-
Az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen a Világgazdasági Fórum (WEF) éves ülésén Davosban tartott beszédében több fegyveres és pénzügyi támogatást sürgetett Ukrajna számára, és arra kérte az ország támogatóit, hogy „tartsanak ki”.
Von der Leyen szerint Ukrajnának „kiszámítható finanszírozásra van szüksége 2024-ben és azt követően is”.
Az Európai Bizottság elnöke szerint Ukrajna győzedelmeskedhet a háborúban, miután több területet is felszabadított orosz megszállás alól – írja az MTI.
-
Miután Donald Trump tarolt a republikánus előválasztási felméréseken Iowában, az ukrajnai háborús helyzet „nagyon gyors” megoldását ígérte, és bizakodó volt, hogy képes lesz párbeszédre bírni Ukrajna és Oroszország elnökét, akiket „jól ismer”.
Putyin és én remekül kijövünk egymással. Nagyon jól kijövünk egymással. Ez jó, nem rossz. Ha az álhírek valódi és őszinte hírekké válnának, az országunk problémáinak 90 százaléka megoldódna... Az ukrajnai helyzet olyan szörnyű... de nagyon gyorsan meg fogjuk oldani
– fogalmazott a volt amerikai elnök az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint.
Donald Trump hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is jó kapcsolatot ápol, és úgy gondolja, hogy őt is be fogja tudni vonni a párbeszédbe.
-
Ukrajna északkeleti részén, Harkivban a hatóságok evakuálják a frontvonalhoz közeli több mint kéttucatnyi falu lakóit a térségben egyre súlyosbodó orosz támadások miatt – írta a The Guardian.
„Tekintettel a biztonsági helyzetre, elrendeltük az evakuálást a Kupjanszki körzetben ” – jelentette be Harkiv régió kormányzója.
Oleg Sinegubov elmondta, hogy az evakuálás mintegy 3043 embert érint, köztük 279 gyermeket.
-
Dmitro Kuleba külügyminiszter január 15-én az ABC hírcsatornának azt mondta, „fogytán az idő” az amerikai törvényhozók számára, hogy megegyezésre jussanak az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyről – számolt be a The Kyiv Independent.
Sok képviselőházi republikánus továbbra is ellenzi, hogy a 2024-es költségvetési évre további 60 milliárd dolláros biztonsági támogatást nyújtsanak Kijev háborús erőfeszítéseihez.
Mike Johnson, a képviselőház elnöke ragaszkodik ahhoz, hogy bármilyen megállapodásnak tartalmaznia kell az Egyesült Államok déli határán kialakult válságot kezelő átfogó határreformot, ami a demokraták szerint nem képezi vita tárgyát.
Bármennyi is az ára most Ukrajna támogatásának, a világ rendbetételének ára, ha Ukrajna veszít, sokkal, de sokkal magasabb lesz
– mondta Kuleba. „Ha a Nyugat nem képes megállítani Oroszországot Ukrajnában, akkor kit képes megállítani a világ más részein?”.
Az orosz erők fokozták azokat a hadműveleteket, amelyek célja a kelet-ukrajnai területekre való előrenyomulás volt a harcok sújtotta Avdijivka város környékén.
-
Moszkva támogatja a Koreai-félszigeten, általában Északkelet-Ázsiában fennálló problémák átfogó rendezését – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor Moszkvában fogadta észak-koreai hivatali partnerét, Csve Szonhit.
Megerősítjük elvi álláspontunkat, amely támogatja a fennálló problémák átfogó, igazságos rendezését. Mindig is kiálltunk az előfeltételek nélküli tárgyalási folyamat megteremtése mellett a tartós béke és stabilitás elérése érdekében egész Északkelet-Ázsiában. Oroszország mind önállóan, mind Kínával közösen erre vonatkozó javaslatokat nyújtott be az ENSZ Biztonsági Tanácsához. Ezek a tárgyalóasztalon vannak
– mondta Lavrov.
Az orosz diplomácia vezetője kijelentette, hogy Oroszország mindig is támogatta a KNDK-t az ENSZ-ben, és méltatta, hogy Észak-Korea ugyanígy jár el Moszkva álláspontjának megerősítésében, egyebek között az ukrajnai „különleges hadművelet” ügyében.
Csve azt hangoztatta, hogy Észak-Korea mindent megtesz az Oroszországgal való kapcsolatok fejlesztése érdekében. Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek érvényes meghívása van Phenjanba.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy a Putyin délután fogadja majd a két külügyminisztert, akik tájékoztatni fogják megbeszéléseik eredményéről.
-
Ukrajna katonai támogatása abszolút prioritás, a nem szűnő orosz támadások intenzitásának erősödése miatt az uniós szolidaritás fokozása szükséges – jelentette ki Hadja Lahbib belga külügyminiszter Strasbourgban.
Hadja Lahbib az Európai Parlament plenáris ülésének az Ukrajnának szánt katonai segítségnyújtásra vonatkozó uniós kötelezettségvállalás betartásáról szóló vitán azt mondta, az ukránok napról napra megmutatják, milyen példátlanul bátrak, és képesek felvenni a harcot az orosz agresszióval. Megmutatják, hogy Ukrajna része az európai családnak – mondta.
Rendelkezésünkre áll minden forrás, hogy Ukrajnát hosszú távon támogassuk. Ez Európa érdeke is, hiszen az orosz agresszió a mi értékeinket és önállóságunkat is veszélyezteti
– fogalmazott.
A belga külügyminiszter fontosnak nevezte az ukrajnai pénzügyi és katonai segítségnyújtás fenntartását, és azt mondta: aki ennek ellenkezője mellett érvel, az Vlagyimir Putyin orosz elnök oldalán áll.
Kijelentette: Oroszországgal szemben az EU-nak egységesnek kell maradnia, és fenn kell tartania a Moszkva elszigetelését célzó nemzetközi szintű politikáját. A szankciók fenntartása révén csökkentenie kell, hogy Oroszország finanszírozni tudja ukrajnai háborúját. Ezzel összefüggésben megjegyezte: az orosz gazdaság meggyengült, az orosz fizetőeszköz, a rubel értéke jelentősen csökkent a nemzetközi pénzpiacokon.
Közölte továbbá, az Európai Unió Tanácsának január elején kezdődött féléves belga elnöksége meg kívánja tárgyalni annak lehetőségét, hogy az Európában befagyasztott orosz vagyont el lehessen kobozni, és Ukrajna újjáépítésére lehessen felhasználni.
„Fent kell tartanunk a béke érdekében folytatott erőfeszítéseinket, amelyet nem akar senki jobban, mint maga Ukrajna” – tette hozzá beszédében a belga külügyminiszter az MTI beszámolója szerint.
-
Az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) február 1-ig bezárólag egy vizsgálatot végez az EU-tagországoktól Ukrajnába érkező fegyverszállítmányokkal kapcsolatban – írja az Ekonomicsna Pravda a Financial Times alapján.
A brit lap három uniós tisztviselőtől értesült erről. Úgy tudni, hogy
Olaf Scholz német kancellár kérte azt, hogy ellenőrizzék a szállítmányokat.
Scholz szóvá tette, hogy a 2024-es évben a tagországok többsége túl kevés fegyvert ad Ukrajnának, ezért arra szólította fel őket, hogy növeljék hozzájárulásukat még a soron következő (február 1-jén esedékes) állam- és kormányfői EU-csúcstalálkozó előtt. Ezt a célt szolgálja a felmérés is.
A vizsgálat eredményeit még a csúcstalálkozó előtt ismertetnék. Úgy tudni, hogy a felmérést a brüsszeli tisztviselők zöme támogatja, azonban több tagország nem szeretne adatokat szolgáltatni arról, hogy mit ad Ukrajnának.
-
A román kormány elvi egyezségre jutott azokkal a mezőgazdákkal, akik a napokban blokád alá vonták a román–ukrán határátkelőket – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint a román kormányzat több engedményt tett: a mezőgazdák 13 kérését már teljesítették, és a többiről is előremutató tárgyalások zajlanak.
Marius Miku, a mezőgazdák egyik képviselője azt mondta, hogy az egyezség ellenére a blokádot nem oldják fel azonnal, de csütörtöktől kezdve van esély arra, hogy visszaállhat a határforgalom, ha teljesülnek a további követeléseik, és a kormányzat a kamionosokkal is meg tud egyezni addig.
-
Nigel Farage, akinek nevét a 2016-os brexitkampányban ismerhette meg a világ, Donald Trump iowai kampányrendezvényén azt mondta a Sky Newsnak: ha Trump lenne most a világ elnöke, akkor Vlagyimir Putyin nem támadja meg Ukrajnát.
A politikus azt mondta, hogy a világ nagyon veszélyes hely lett a volt elnök távozása óta, de bízik benne, hogy az év végén újra Trump kerül a Fehér Ház élére.
-
Kedd hajnalban Voronyezs városát érte egy ukrán csapás, a településen ezt követően szükségállapotot rendeltek el. Egy lakos, Valentina Saprikina az orosz állami hírügynökségnek beszélt a támadásról.
Elmondása szerint arra riadt fel álmából, hogy 3-4 robbanásszerű hangot hallott. Később közelebbről is hallott egy robbanást, és észlelték, hogy valami lezuhant az udvaruknál, majd azt is, hogy több épület ablaka kitört (bár náluk csak az erkélyben keletkeztek kisebb károk).
Egy másik szemtanú azt mondta, hogy ők is álmukból riadtak fel, nagyon megijedtek, és az utcára menekültek az első robbanások után. Náluk egy kivételével az összes ablak kitört.
Eközben az orosz állami hírügynökség arról is írt, hogy egy civil okostelefonos előre jelző alkalmazás is segített az ukrán drónok észlelésében és lelövésében a katonáknak.
-
Az ukrán elnök is részt vesz a davosi Világgazdasági Fórum keddi napján. A konferencia margóján találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, valamint Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is.
A vezetők egy Vezérigazgatók Ukrajnáért című megbeszélésen vettek részt. Zelenszkij megköszönte a NATO támogatását, ismertette a fronton lévő helyzetet, és azt is elmondta ismét, hogy Ukrajnának újabb légvédelmi eszközökre lenne szüksége.
Az ukrán elnök délután beszédet is mond a rendezvényen, valamint különtalálkozója lesz Jamie Dimonnal, a JPMorgan Chase pénzintézet vezérigazgatójával is.
-
Észtország miniszterelnöke, Kaja Kallas a The Times című lapnak adott interjúban azt mondta: Európának 3-5 éve maradt arra, hogy felkészüljön Oroszország agressziójára.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a kormányfő arra a kiszivárgott német tervezetre reagált ezzel, amelyről már korábban írtunk. Nemrég az Egyesült Államok európai erőinek korábbi parancsnoka is arról beszélt, hogy háború törhet ki, ha nem sikerül elrettenteni Oroszországot.
Kaja Kallas azt mondta, hogy a 3-5 év az észt hírszerzés becslése a konfliktus lehetséges kitörését illetően. A hírszerzők egy olyan forgatókönyvből indultak ki, amely szerint fegyverszünet lép életbe Oroszország és Ukrajna közt, és az oroszok ismét megerősítik csapataikat a NATO-val közös határukon.
Ez az egész nagyrészt azon múlik, hogy mennyire tudjuk megőrizni az egységünket, pozíciónkat Ukrajna oldalán. Oroszországnak [fegyver]szünetre van szüksége ahhoz, hogy erőforrásokat és katonai erőt gyűjthessen. A gyengeség provokálja az agresszorokat, vagyis ez esetben Oroszországot
– mondta, hozzátéve: mindebből az következik szerinte, hogy a Nyugatnak fokoznia kell Ukrajna támogatását azért, hogy az ukránok döntő csapást vihessenek be Oroszország ellen, és ezzel elhárítsák az orosz veszélyt.
Megjegyezte azt is, hogy ezzel együtt a NATO-nak továbbra is törekednie kell majd Oroszország visszaszorítására, és minden tagállamnak legalább a GDP 2,5 százalékát védelmi célokra kellene fordítania. Hozzátette továbbá, hogy szerinte Oroszország azért is maradhatott agresszor állam, mert „az utolsó gyarmati háborúját” nem vesztette el abban az értelemben, hogy sosem vonták felelősségre őket miatta.
-
Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok hétfő este telefonon beszélt Charles Brownnal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével – erről a főparancsnok Telegram-oldalán számoltak be.
Zaluzsnij – a közlemény szerint – részletesen tájékoztatta partnerét arról, hogy mi a helyzet az egyes frontszakaszokon.
Megosztotta vele a 2023-as hadműveletekről készült elemzést, valamint a 2024-es előrejelzéseket
– írták a közleményben.
Ezen túl a két vezető több stratégiai kérdésről is egyeztetett, valamint Zaluzsnij megköszönte a támogatást Brownnak és az amerikai népnek is.
-
Kedd hajnalban legalább 16 robbanás történt a délnyugat-oroszországi Voronyezs városában. A csapásról több videó is készült.
Az orosz hatóságok azt közölték, hogy visszavertek egy dróntámadást: a védelmi minisztérium közleményében azt írták, hogy öt drónt lelőttek, hármat pedig elfogtak.
A támadás után először azt közölték, hogy három társasházban (és ezeken belül 35 lakásban) károk keletkeztek. A helyi kormányzó, Alekszander Guszev közlése szerint a lezuhanó drónok maradványai okozták a károkat.
Azt is közölte, hogy egy 2013-ban született kislány megsérült, könnyebb sérülést szenvedett a támadásban, orvosi kezelésre szorult.
A csapás miatt a város polgármestere szükségállapotot rendelt el.
A legfrissebb kárjelentésben már arról írtak, hogy 130 erkélyen és ablakban keletkezett kár a támadás miatt.
Emlékezetes, hogy hétfőn egy másik határ közeli város, Kurszk is robbanásoktól volt hangos.
-
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó arról beszélt egy interjúban, hogy az orosz többségi társadalom mentalitása az, ami lehetetlenné teszi az Orosz Föderációval való kompromisszumkötést.
Az UNIAN hírügynökség szerint Podoljak azt mondta, hogy Oroszországban számos, a lakosság által is érezhető problémát okozott a háború, de ennek ellenére sem lehet arra számítani, hogy kitör egy felkelés Putyin ellen. Szerinte ennek a társadalom mentalitása az oka.
Nem érdekli őket [...] hogy van-e fűtés vagy nincs. Nem számít... ilyen a csordaszellem, képesek elviselni a legnagyobb megaláztatásokat is. Szó szerint a pöcegödörben élnek, de közben azt kiabálják, hogy valakit »térdre fognak kényszeríteni«. Amíg a mítoszaik élnek – például az, hogy »már csak egy kevés kell és térdre kényszerítjük őket« –, addig ebben a pöcegödörben fognak maradni
– vélekedett az ukrán elnöki tanácsadó, hozzátéve: szerinte mindez csak akkor változhat meg, ha az Oroszország „mindenhatóságába vetett hitük megrendül, de ez már csak azután következhet be, hogy a csatatéren vereséget szenvednek.
Abban a pillanatban ki fognak mászni a pöcegödörből, és keresztre feszítik ezt a furcsa, Putyin nevű egyént
– tette hozzá Podoljak.
-
Egy második ember is életét vesztette annak a robbanásnak a következtében, amely még egy hónapja, december 15-én történt Kárpátalján egy önkormányzati épületben – írja a The Kyiv Independent.
A robbantásnak mostanáig egy halálos áldozata volt: az illető még a robbantás utáni napokban halt meg. Hétfőn egy 46 éves független önkormányzati képviselő, Miroszlav Nitka is belehalt sérüléseibe a kórházban. Minderről a munkácsi járási tanács vezetőhelyettese, Roman Tarabij számolt be.
Az ügyben továbbra is terrorizmus gyanújával folyik a nyomozás. Arról, hogy mi lehetett a robbantó indítéka, a helyi sajtó osztott meg információkat korábban.
-
Az ukrán–magyar határszakaszon 3823-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3926-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 29 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
-
A védelmi minisztérium közölte, mikor kerülhet a parlament elé a mozgósításról szóló törvénytervezet. A kormányon belül még bizonyos jóváhagyási utat kell végigjárnia.
Natalja Kalmikova ukrán védelmiminiszter-helyettes elmondta, hogy a mozgósításról szóló törvénytervezet új változata néhány héten belül a parlament elé kerülhet. „A lehető leghamarabb ott lesz. A jóváhagyás bizonyos útját kell végigjárnia a kormánynak” – mondta a távirati irodában.
A tisztviselő azt is megjegyezte, hogy egy ilyen törvényre azért van szükség minél hamarabb, mert ez azoknak az embereknek az érdeke, akik közel két éve a fronton védik az országot. Ezen kívül, amikor az új változat legfontosabb változtatásairól kérdezték, Kalmikova megjegyezte, hogy „a törvénytervezet fő gondolata változatlan marad: pihenést kell biztosítanunk azoknak, akik 2022 óta, vagy még korábban a fronton harcolnak”.
Arra a kérdésre, hogy mikor kerülhet sor a törvénytervezet elfogadására és végrehajtására, és hogy ez még idén megtörténik-e, azt válaszolta:
Természetesen még ebben az évben. Hetek kérdése – nem úgy értem, hogy benyújtjuk a Verhovna Rada elé, hanem hetek, talán egy hónap és egy kis idő –, hogy elkezdjük végrehajtani.
Amint arról az UNIAN korábban beszámolt, az Ukrán Miniszteri Kabinet visszavonta a parlamentnek december végén benyújtott, a mozgósításról szóló törvénytervezetet – írja az Unian.
Roman Uhov jogász szerint ez a dokumentum nem oldotta volna meg a meglévő problémákat, hanem éppen ellenkezőleg, az állami költségvetés bevételeinek csökkenéséhez vezetett volna, és aláásta volna a kormányzati intézményekbe vetett bizalmat.
Ugyanakkor Mihajlo Makaruk, az InformNapalm nemzetközi önkéntes közösség szóvivője, az Ukrán Fegyveres Erők őrmestere szerint Ukrajnának több katonát kellene mozgósítania, mivel a megszállók jelentősen növelték csapataik létszámát.
-
Hétfőn, január 15-én az orosz hadsereg két légibombát dobott le, és rakétával eltalálta a Donyecki területen lévő New Yorkot.
Egy háromemeletes ház részben megsemmisült, a romok alatt emberek lehetnek – erről Vagyim Filascskin, a donyecki területi katonai közigazgatás vezetője számolt be Telegram-csatornáján.
A helyi katonai közigazgatás vezetője szerint egy lakóház bejárata is beomlott. Három ember megsebesült, további öt ember lehet a romok alatt. A helyszínen operatív szolgálatok dolgoznak.
A cikkben említett New York természetesen nem azonos az Amerikai Egyesült Államokban található várossal. Az ukrán település elnevezésével kapcsolatban több történet is ismert: ezek egyike szerint a név egy vállalkozótól vagy helyi méltóságtól – aki az Egyesült Államokból érkezett – származik. Egy másik magyarázat szerint a jelenleg Észak-Németországban található Jork városára utal, ahonnan mennonita telepesek érkezhettek korábban Kelet-Ukrajnába.
-
Tisztelt olvasóink!
Kezdődik az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború legfontosabb eseményeiről. Az előző nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:
- Nagy a titkolózás ukrán részről a 2024-es katonai akciótervvel kapcsolatban;
- Tárgyalóasztalhoz ül Oroszország és Észak-Korea,
- A britek szerint Oroszország jelentősen növelte a fegyveres erők létszámát,
- Ukrajna azt állítja, hogy lelőtt két orosz repülőgépet,
- Kínának is lapot osztana Zelenszkij a béke kidolgozásában.
Tartsanak velünk ma is!