A háború kezdete óta Svédország 93 rakomány humanitárius segélyt küldött az ukrán energiaszektornak – írja az Ukrinform.
Erről az ukrán energiaügyi minisztérium számolt be.
Galuscsenko köszönetet mondott Svédországnak az ukrán energiaszektornak nyújtott segítségért – 93 humanitárius szállítmány, […] köztük generátorok, transzformátorok, alállomások és más berendezések az ellenséges támadások utáni energetikai létesítmények javításához
– közleményben.
Svédország ezenfelül 25,27 millió eurót ígért az ukrajnai energiatámogatási alaphoz való hozzájárulásként. German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna érdekelt a svéd vállalkozások részvételében.
Martin Oberg ukrajnai nagykövet a maga részéről hangsúlyozta, hogy kész továbbra is támogatni Ukrajnát az orosz támadásokat követő helyreállításban és újjáépítésben.
Az ukrán védelmi hírszerzés egyik képviselője a BBC-nek azt mondta, hogy „nem zárja ki” annak lehetőségét, hogy a Belgorodnál lezuhant orosz katonai repülőgép fedélzetén ukrán foglyok voltak.
Andrij Juszov azonban hangsúlyozta, hogy Oroszország nem szolgáltatott bizonyítékot állításai alátámasztására.
Nincs egyértelmű információ a hadifoglyokról. Csak orosz állítások vannak, politikai és propagandisztikus jellegűek. Tisztázni kell, hogy ki vagy mi volt a fedélzeten
– mondta.
Juszov arról is beszélt, hogy egyelőre nincs megerősített információ arról, hogy Ukrajna lőtte volna le a gépet, és azt is felvetette, hogy az általa „baráti tűznek” nevezett incidens Oroszország részéről – vagyis saját gépének eltalálása – „az egyik lehetséges forgatókönyv”, amelyet meg kell vizsgálni.
A hírszerző tiszt azt is elmondta, hogy a lezuhant Il–76-os repülőgépet korábban lőszer és „az Sz–300-as és Sz–400-as rendszerekhez szükséges rakéták” szállítására használták a belgorodi régióba.
Az Európai Unió hivatalosan is megkezdte az ukrán jogszabályok átvilágítását. Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette be – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Üdvözlöm, hogy ma megkezdődött Ukrajna unióhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalások alapos előkészítése. Brüsszelben hivatalosan is megkezdődött az átvilágítási folyamat, amely megalapozza a tárgyalásokat
– írta az X-en az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij szerint ez a folyamat az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel kötött megállapodások eredménye.
Fáradságos munka áll előttünk az ukrán jogszabályok uniós normáknak való megfelelésének felmérésére, az ukrán delegáció megalakítására és a tárgyalási pozíciónkra. Számítok a kormánycsapat maximális mozgósítására és az első kormányközi konferencia megtartására már tavasszal
– tette hozzá.
Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint az ukrajnai frontvonalon holtpontra jutott a helyzet, míg Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter „eszkalációra hajlamosnak” nevezte azt.
Valójában a helyzet holtpontra jutott. Semelyik fél sem szerez területi nyereséget. Az ukránok azonban továbbra is nagyon sikeresen védekeznek, különösen az ország déli részén és keleten
– mondta Pistorius a Bildnek.
A miniszter kommentálta Kuleba szavait is, miszerint Észak-Korea nagyobb segítséget nyújt Oroszországnak, mint a Nyugat Ukrajnának.
Én egy kicsit másképp látom az észak-koreai szállítmányokat. Lehet, hogy sok van belőlük, de a minőségük jelentősen más szinten van
– fogalmazott Pistorius.
Csütörtökön egy moszkvai bíróság négy év börtönbüntetésre ítélték Igor Girkint, akinek az MH–17-es maláj utasszálító lelövésében is szerepe lehetett korábban, most pedig Vlagyimir Putyin kihívója az orosz elnökválasztáson.
Girkin (akit Sztrelkovként is szoktak emlegetni) még 2023 nyarán került börtönbe amiatt, hogy kritizálta Vlagyimir Putyint, az ukrajnai „különleges hadműveletet” és az orosz hadsereget. Onnan jelentette be azt is tavaly ősszel, hogy indul az elnöki székért.
A múlt héten egy államügyész öt év börtönt kért Girkinre. A moszkvai bíróság csütörtökön hirdetett ítéletében végül úgy határozott, hogy Girkinnek négy évet kell eltöltenie egy börtönkolóniában.
A Sky News szerint Girkin tagadta bűnösségét. A Reuters azt is hozzátette, hogy az elítélt jogi csapata jogtalannak és igazságtalannak nevezte az ítéletet, és közölték, hogy fellebbeznek.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Foreign Affairsnek adott interjújában egy fogalmi problémának nevezte, hogy Ukrajna nem minden barátja tartja gonosznak Vlagyimir Putyin orosz elnököt – írja a Strana ukrán portál.
Az ukrán külügyminiszter szerint nem korrekt az a megközelítés, miszerint „Oroszországnak nem szabad megnyernie ezt a háborút”. Szerinte az első naptól kezdve helyesebb lenne azt mondani, hogy „Ukrajnának kell megnyernie ezt a háborút”. A miniszter szerint ez két különböző stratégia.
Hozzátette, hogy ez a megközelítés a Nyugat „politikai, fogalmi hiányosságainak alapjait” jelzi. Kuleba kiemelkedőnek nevezte a Nyugat támogatását, viszont szerinte másképp kellene megközelíteniük a háborús kérdést.
Az ukrán fegyveres erők orosz kibertámadásokról számoltak be Ukrajna állami és kereskedelmi szektorai, köztük a védelmi minisztérium erőforrásai ellen – írja a helyi sajtó.
A rosszindulatú szoftvereket e-maileken keresztül terjesztik, állítólag az Állami Rendkívüli Helyzetek Szolgálat nevében. A hekkerek megpróbálnak hozzáférni a felhasználók személyes és bizalmas adataihoz, valamint a hivatalos információkhoz.
Tisztelt olvasóink!
Kezdődik az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!