Képviselők egy csoportja úgy véli, hogy a házelnök a kockázatok ellenére szavazásra bocsátja az Ukrajnának szánt segélycsomagot – írja a Unian. 

Mike Johnson házelnök négyszemközti megbeszélést folytatott a republikánusokkal, akik egy új kétpárti külügyi segélycsomagon dolgoznak, amely a mexikói határra vonatkozó korlátozásokat is tartalmazza. A Külügyi Bizottság elnöke, Michael McCaul irányítja a folyamatot, amely eredményeképpen a csomagot e hónap végére vagy áprilisra véglegesen megszavazhatják.

A házelnök nem kötelezte el magát a szavazásra bocsátás mellett, arra hivatkozva, hogy előbb a közpénzekről szóló jogszabályokkal kapcsolatos munkát kell befejezni.

Nem egyeznek a demokraták és a republikánusok

De amint ez a folyamat március közepéig befejeződik, a terv republikánus támogatói úgy vélik, hogy lehetővé teszi, hogy szavazásra bocsássa – még akkor is, ha ezzel a kongresszus szélsőjobboldali tagjainak nemtetszését vagy akár a házelnök leváltását kockáztatja – teszik hozzá az újságírók.

Joe Biden amerikai elnök tavaly októberben nyújtotta be a kongresszushoz a pótlólagos finanszírozás iránti kérelmet, amely 60 milliárd dolláros segélyt tartalmazott Ukrajna részére. Kérését a demokraták és a republikánusok közötti nézeteltérések miatt még nem hagyták jóvá, mivel utóbbiak az amerikai határ megerősítését követelik, mielőtt más országoknak nyújtott támogatásokat fontolóra vennének. 

Magyarország területére 2024. március 3-án az ukrán–magyar határszakaszon 5032 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5341 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írta meg az MTI.

A beléptetettek közül a rendőrség 26 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az amerikai stratégiai parancsnokság vezetője, Anthony Cotton tábornok szerint a következő 10 évben Oroszország és Kína megelőzheti az Egyesült Államokat a nukleáris fegyverek számát tekintve – írja a Unian. 

Az amerikai szenátus a fegyveres erők bizottságának meghallgatásán kifejtette, hogy tekintettel az orosz és kínai nukleáris fegyverek „elképesztően gyors” fejlődésére, 

A tábornok szerint Kína a szárazföldi telepítésű nukleáris fegyverek tekintetében is eléri majd az Egyesült Államok szintjét. A parancsnok szerint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) és Irán erőfeszítései és ambíciói ezen a területen „az összetettség új dimenzióját adják hozzá az amerikai stratégiai számításokhoz”.

Ezzel kapcsolatban Cotton hangsúlyozta, hogy folytatni kell az amerikai nukleáris fegyverrendszerek gyors korszerűsítését, de egyértelművé tette, hogy az amerikai stratégiai nukleáris erők „ma már harcra készek”.

Ez a szerződés a nukleáris fegyverek gyártásának korlátozásáról rendelkezett, és bevezette az amerikai és az orosz nukleáris arzenál kölcsönös ellenőrzésének mechanizmusát.

A Külügyminisztérium erre úgy reagált, hogy az Egyesült Államok nem tervezi nukleáris arzenáljának bővítését, és úgy véli, Oroszország sem lesz képes erre. 

A globális atomháború veszélye miatt Antonio Guterres ENSZ-főtitkár felszólította a világ országait, hogy közösen dolgozzanak azon, hogy egyszer s mindenkorra eltöröljék a történelemkönyvekből a „pusztítás eszközeit” – a nukleáris fegyvereket.

A mesterséges intelligencia (MI) segíteni fogja az ukrán területek aknamentesítését. A gazdasági minisztérium a Palantir technológiai vállalattal írt alá megállapodást – közölte a minisztérium sajtószolgálata.

Megjegyzik, hogy a Palantir vállalat a nagy adatelemzésre specializálódott. Szakemberei és technológiái segítségével Ukrajna azt reméli, hogy digitalizálni és automatizálni tudja az aknamentesítési műveleteket.

A Palantir „mesterségesintelligencia-platformon alapuló asszisztensét” is használni fogja az aknamentesítéssel kapcsolatos döntéshozatalhoz – írja az Unian ukrán hírügynökség.

„Például képes lesz arra, hogy az összes adat ismeretében tanácsot adjon, hogyan lehet a leghatékonyabban megtisztítani egy adott területet – új aknamentesítési technikákkal, például drónokkal, vagy hagyományos módszerekkel. A végső cél a terület gyorsabb és alacsonyabb költséggel történő megtisztítása” – magyarázta a minisztérium.

Tizenkettőre emelkedett a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosra mért orosz dróncsapás halálos áldozatainak száma – közölték vasárnap este a helyi hatóságók.

Mint megírtuk, szombaton egy pilóta nélküli harci eszköz egy többemeletes lakótömbbe csapódott. Aznap még négy, vasárnap délutánra már tíz halottról lehetett tudni. Oleh Kiper, Odessza megye állami közigazgatásának vezetője közölte, hogy

Kiper beszámolója szerint öt gyermek van a halálos áldozatok között, a legfiatalabb egy négy hónapos csecsemő. Vasárnap egy anya és nyolc hónapos csecsemője holttestét is kiemelték a romok alól.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a partnereket, hogy határozottan reagáljanak Oroszország ukrajnai terrorcselekményeire, és akadályozzák meg, hogy az Egyesült Államok vagy Európa „veszítsen az iráni Sahídekkel vagy az orosz vadászgépekkel szemben” – derül ki Zelenszkij vasárnap esti beszédéből.

Minden vezetőnek, minden nemzetközi szervezetnek reagálnia kell Oroszország tetteire. Keményen kell reagálniuk. Putyin nem akar békét – csak háborút és halált akar. Nem érdekli, hogy kit öl meg, a fő célja a pusztítás. Először is Ukrajnát és az ukránokat. És aztán titeket, kedves partnerek. Ezért létkérdés – és nem csak Ukrajna számára –, hogy a világ reagáljon az orosz gonoszságra és visszaszorítsa azt

– mondta az ukrán elnök beszédében.

Megjegyezte, hogy csak ezen a héten az oroszok közel 400 irányított bombát, több mint 50 Sahídet és több mint 40 rakétát vetettek be Ukrajna ellen.

Egyetlen európai állam sem tudott volna egyedül ellenállni ilyen nyomásnak és gonoszságnak. Ezért fontos, hogy most mindannyian összefogjunk, mindenki, akinek fontos az élet, és aki nem akarja, hogy ez a terror más nemzeteket is elérjen

– mondta Zelenszkij, aki hangsúlyozta, hogy az ukránoknak csak ezen a héten hét orosz katonai repülőgépet sikerült lelőniük, február eleje óta pedig tizenötöt.

Az elnök szerint minden szövetséges tudja, hogy mire van szükség: a legfontosabb a politikai akarat, és az, hogy olyan szintű ellátás legyen biztosított, ami segíti a védekezést.

Ha ez nem történik meg, az a történelem egyik legszégyenletesebb lapja lesz – ha Amerika vagy Európa veszít az iráni Sahídekkel vagy az orosz harcosokkal szemben. Nem szabad bátorítanunk az orosz gonoszságot sem gyenge döntésekkel, a szállítás késlekedésével vagy határozatlansággal

– mondta Ukrajna elnöke, hozzátéve, hogy „várjuk a létfontosságú szállítmányokat, különösen várjuk az amerikai döntést, mert nagy szükségünk van a támogatásra”.

Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy megoldást kell találni a lengyel határon kialakult helyzetre is, „amely már régen túlmutat” a gazdaságon és az erkölcsön: „egyszerűen lehetetlen megmagyarázni, hogy egy vérző ország nehézségeit hogyan lehet felhasználni egy belpolitikai harcban.”

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Robbanás történhetett a Krím félszigeten, lezárták a kercsi hidat;
• „Ez elfogadhatatlan” – Zelenszkij szerint ukránok halnak meg amiatt, hogy „politikai játszmák” zajlanak Nyugaton;
• The New York Times: „meglepően gyenge” az ukránok védelme egy szektorban;
• Putyin legfőbb bizalmasa belengette: Berlin háborúra készül Moszkvával;
• Két nappal a temetés után is folyamatosan érkeznek Navalnij sírjához.

Tartsanak velünk ezúttal is!