Az ukrán pénzügyminisztérium bejelentette, hogy egy újabb, 1,5 milliárd dolláros kölcsönt kapnak a Világbanktól.
A kölcsönhöz Japán (984 millió dollár értékben) és az Egyesült Királyság (516 millió dollár értékben) közösen nyújt fedezetet, és a Világbank egyik pénzügyi alapján keresztül fogják folyósítani. A pénzhez Ukrajna napokon belül, még március végéig hozzájut.
A pénzt Ukrajna állami költségvetésének és a gazdasági fellendülésének a támogatására, valamint az állami költségvetés legfontosabb szociális és humanitárius kiadásainak finanszírozására fordítjuk
– mondta Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter. A világbanki forrásokból (az állami kiadások fedezése mellett) számos különböző fejlesztési programot is finanszírozhatnak majd, a mezőgazdaságtól kezdve a megújuló energiaforrások területéig bezárólag.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat közlése szerint az oroszok ballisztikus repeszbombákat használnak Ukrajna határ menti területeinek aknázására.
A mentők arra figyelmeztetnek, hogy ezeknek a lőszereknek nagy a becsapódási zónájuk. Amikor szétrepülnek és a földre zuhannak, egy részük nem robban fel, viszont bármilyen érintéstől felrobbanhatnak, bár szeizmikus érzékelővel nem rendelkeznek.
Az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat (SES) arra kéri a lakosokat, hogy soha ne közelítsék meg a robbanószereket, és ne érintsék meg őket. Bármely ilyen leletet azonnal jelenteni kell a 101-es telefonszámon.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a világon egyedül Ukrajna nem ítélte el a polgárok legyilkolását a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központban – írja az MTI.
Gyakorlatilag az egész világ határozottan elítélte a terrortámadást. A nyugatiak is bekapcsolódtak a világméretű kórusba. Egyetlen ország kivételével. Bolygónkon egyetlen ország ment az ellenkező irányba. Nem biztos, hogy országról és államról kell beszélnünk. Beszéljünk inkább a kijevi rezsimről
– mondta.
Zaharova válaszolt a litván és észt külügyminiszternek a terrortámadásra adott reakcióira is. A litván Gabrielius Landsbergis közvetlenül a tragédia után arról írt a közösségi oldalán, hogy a történtek után sem szabad elveszíteni a fókuszból Oroszországot, Vilnius pedig csak szombat délben fejezte ki részvétét az áldozatoknak.
Az észt Margus Tsahkna a történteket azzal hozta összefüggésbe, hogy az orosz vezetés szomszédos országok meghódítására törekszik, és Tallinn is csak szombaton adott hangot a terror elfogadhatatlanságának.
Ön nem a fókuszt nem akarja elveszíteni, ön a célpontot nem akarja elveszíteni. Ez igen, de akkor így is kell beszélni
– mondta Zaharova Landsbergis nyilatkozatáról, amely szerinte minden határt átlépett.
Eddig sem voltak különösebb illúzióink azzal kapcsolatban, hogy az észt külügyminiszter híján van a józan észnek és a lelkiismeretnek, de a legutóbbi kijelentései kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire épeszű, és minden rendben van-e a fejével
– nyilatkozott Zaharova.
Emmanuel Macron francia elnök azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint Párizs a terrorellenes együttműködés megerősítését javasolta Moszkvának, Zaharova azt mondta, hogy az orosz külügyminisztérium erre nem kapott konkrét felhívást.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője szerint a Telegram üzenetküldő, amelynek korlátozását tervezik, nemzetbiztonsági szempontból mindenképpen problémát jelent, ugyanakkor Ukrajna javára is felhasználható – írta meg az Unian ukrán hírügynökség.
Úgy véli, hogy a Telegramot arra lehet használni, hogy befolyásolják az ideiglenesen megszállt ukrajnai területeken élőket – hangsúlyozta az Ukrán Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ.
A Telegram nemzetbiztonsági szempontból mindenképpen problémát jelent. Ezt meg kell érteni. Emellett abszolút ellenzem a szólásszabadság elnyomását. De ez már túl sok. Vagyis nálunk bárki csinálhat egy csatornát, elkezdhet írni rajta, amit akar, és amikor elkezd valamit csinálni, azzal takarózik, hogy ez a média szabadsága. De ez nem a média szabadsága, ezt valami másnak hívják
– magyarázta Budanov.
Németország döntése, miszerint visszatartja kulcsfontosságú fegyvereit Ukrajnától, nem kevésbé, hanem sokkal sebezhetőbbé teszi Európát az orosz agresszióval szemben – írja a Bloomberg.
Hónapokig tartó időhúzás után Olaf Scholz kancellár elutasította Ukrajna kérését a német nagy hatótávolságú Taurus rakétarendszerre. A döntés Scholz politikai érzékenységét és az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódásától való általános német aggodalmat tükrözi. A zavart keltő és a szövetségeseket elidegenítő Scholz-féle hozzáállás azonban valószínűleg csak tovább bátorítja Putyint és veszélyezteti Európa biztonságát – véleményezi a lap.
A Taurus rakéták kétségtelenül növelnék Ukrajna képességét az orosz utánpótlási vonalak elleni csapásmérésre, és jobban védekezhetne a városok és létfontosságú infrastruktúrák elleni támadások ellen.
Scholz azt állította, hogy a rakéták elküldéséhez német katonákat kellene Ukrajnába vezényelni, azonban ezt az állítást saját koalíciójának képviselői és a hadsereg egyes tagjai is vitatják.
Eközben Scholz visszautasította a britek ajánlatát, hogy további Storm Shadow rakétákat küldjenek.
Mint írják, Scholznak az eszkalációtól való félelme vált a német politika elsődleges mozgatórugójává. Bár a kancellár dicséretet kapott azért, mert Oroszország 2022-es inváziója után külpolitikai fordulópontot hirdetett, az utóbbi időben úgy tűnik, jobban érdekli, hogy a német közvélemény egyes csoportjainak pacifista vonásait kihasználva növelje pártja lanyhuló népszerűségi mutatóit.
A Bloomberg aláhúzza: Scholz kormánya is hosszú utat tett meg az elmúlt két évben. Németország tavaly Leopard harckocsikat szállított Ukrajnának, és ma már az Egyesült Államok után a második legnagyobb katonaifelszerelés-szállítója Kijevnek. Több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be. Németország ebben a hónapban újabb 500 millió eurós katonai támogatást jelentett be, többek között tüzérségi lövedékek és páncélozott járművek formájában.
Az ukrán kormány arra számít, hogy az Európai Bizottság a következő hetekben jóváhagyja a Kijev által az ukrán hitelkeret keretében kidolgozott reformtervet, amely 50 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatást biztosít 2027-ig bezárólag – írta meg az Evropejszka Pravda az Interfax-Ukraina hírügynökségre hivatkozva.
Olekszij Szobolev gazdasági miniszterhelyettes szerint viszonylag gyorsan jóváhagyják az ukrán hitelkeret reformtervét, mivel azt az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben készítették el.
Ukrajna már megkapta az első, 4,5 milliárd eurós részletet.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán egy orosz újságírónak elmondta, hogyan érintette Vlagyimir Putyint a március 22-ei, Moszkva külvárosában található koncertteremben történt terrortámadás. Elmondása szerint az orosz elnök még aludni sem tudott miatta.
Ilyen helyzetekben egyszerűen éjjel-nappal folyik a munka. Ilyenkor senki, különösen az államfő nem alszik
– fogalmazott Peszkov az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
Mint megírtuk, március 22-én, pénteken este a moszkvai Crocus City Hall bevásárlóközpontban lövöldözés történt, amelynek előzetes jelentések szerint legalább 133 halálos áldozata van. Az Iszlám Állam magára vállalta a merényletet.
A Moszkvához közeli Krasznogorszkban péntek este több maszkos fegyveres nyitott tüzet egy rockzenekar koncertjén, gránátot vagy gyújtóbombát dobtak a nézőtérre, ahol robbanás történt, majd tűz keletkezett.
Szombat délelőtt a brjanszki régióban, az ukrán határ mellett fogták el azt a négy terroristát, akit a moszkvai lövöldözéssel gyanúsítanak. Az elkövetők személyazonosságát is nyilvánosságra hozták.
Szombat délután Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet intézett népéhez, szigorúbb terrorvédelmi intézkedéseket és megtorlást ígért, március 24-ét pedig nemzeti gyásznappá nyilvánította. Az orosz államfő elmondta, „nincs jövőjük” azoknak, akik ezt a „barbár támadást” végrehajtották. A teljes beszédet ide kattintva tudja elolvasni.
Egy drón belecsapódott egy belgorodi közigazgatási épületbe. A támadásnak egy női sebesültje van, aki mellkasi és végtagsérülést szenvedett – közölte Vjacseszlav Gladkov regionális kormányzó a Telegram-csatornáján.
A robbanás következtében az épület 3. és 4. emeletének ablakai betörtek, és a homlokzat is megrongálódott. Minden operatív szolgálat a helyszínen dolgozik – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) elemezte a belorusz és az orosz vezetők nyilatkozatait a moszkvai Crocus City Hall elleni támadással kapcsolatban.
Alekszandr Lukasenka, Belarusz önjelölt elnöke azt mondta, hogy a Crocus elleni támadók eredetileg Belaruszba menekültek, nem pedig Ukrajnába, közvetlenül aláásva ezzel a Kreml ukrán részvételről szóló narratíváját.
A jelentés megjegyzi, hogy Lukasenkának „nagyon kevés nyilvánvaló indítéka van arra, hogy ilyen módon hazudjon a támadás tényeiről”.
Ugyanakkor aláhúzzák:
Az a feltételezés, hogy a támadók Belaruszba utaztak, feltehetően azért, hogy menedékjogot kérjenek, pusztító politikai következményekkel járhatna Lukasenka és rezsimje számára, mivel kérdéseket vetne fel azzal kapcsolatban, miért gondolták, hogy Belaruszban nagyobb biztonságban lennének, és kik gondolták, hogy ott szívesen látnák őket.
Az intézet szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök és más orosz tisztviselők a jelek szerint igyekeznek következetes retorikai vonalat tartani a Crocus elleni támadással kapcsolatban, ami arra utal, hogy az orosz hatóságok még nem értették meg teljesen, hogyan egyeztethetik össze információs műveleteiket a hírszerzési és bűnüldözési kudarcok valóságával – írta az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz erők szerdán csapást mértek a dél-ukrajnai Herszonra, ahol eltaláltak egy hivatali épületet a megyeszékhely központjában – közölte Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója a Telegramon.
A kormányzó arról is hírt adott, hogy a régióban, Beriszlav környékén lévő Mihajlivka falura kamikazedrónnal mértek csapást az oroszok. A támadás következtében egy helybelei idős nő életét vesztette.
Oleh Szinyehubov, a keleti Harkivi terület kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap során az orosz erők mintegy 15 települést támadtak a régióban tüzérséggel és Sahid drónokkal, aminek következtében házak rongálódtak meg, és legalább három lakos megsérült.
Az ukrán légierő jelentése szerint az éjjel Ukrajnát támadó 13 orosz csapásmérő drónból tízet megsemmisítettek.
Az ukrán vezérkar reggel harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz megszállók a fronton hét irányban támadták meg a védők állásait, a legaktívabban Donyeck régióban, Novopavlivka térségében. Az elmúlt napon 67 katonai összecsapás volt az ukrán és az orosz csapatok között.
A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg 439 ezer fölé emelkedett. Az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, 27 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 25 drónt.
Az ukrán védelmi minisztérium sajtószolgálata arról számolt be, hogy a védelmi beszerzési ügynökség további négyezer drónt vásárol az ukrán fegyveres erők számára, amire pályázatot írtak ki.
A tárca hozzáfűzte, hogy ez ötöde annak a húszezer drónnak, amelyet az ügynökség keretmegállapodások alapján tervez megvásárolni a közeljövőben, és e mennyiségek növekedésének lehetősége sem zárható ki.
Szerda hajnalban az Orosz Föderáció támadást indított a Kurszki területről 13 darab Shahed típusú drónnal, amelyek közül 10-et az ukrán légvédelmi erők lelőttek – írja az ukrán légierő jelentésére hivatkozva az Ukrajinszka Pravda.
Összesen 13 ellenséges drónt használtak. Harkiv, Szumi és Kijev régiókban 10-et lőttek le.
A légitámadás visszaverésében részt vettek a légierő és az Ukrán Védelmi Erők légvédelmi rakétaelhárító egységei és mobil lövészcsoportjai egyaránt.
Emmanuel Macron francia elnök feldühítette az amerikai tisztviselőket a nyugati csapatok esetleges ukrajnai bevetéséről szóló kijelentéseivel, mivel attól tartanak, hogy egy ilyen lépés összecsapáshoz vezethet Oroszországgal – írja a Bloombergre hivatkozva az Ukrajinszka Pravda.
A forrás szerint Macron célja Vlagyimir Putyin orosz elnök megfélemlítése volt, de szavai ellenkező hatást érhettek el.
A Bloombergnek névtelenségük megőrzése mellett nyilatkozó tisztviselők szerint Macron megjegyzései operatív biztonsági szempontból sem voltak túl okosak, mivel több ország jelenleg is állomásoztat csapatokat Ukrajnában.
Az ügynökség forrása szerint egyes uniós miniszterelnökök ugyanakkor üdvözlik Macron Oroszországgal szembeni álláspontját.
A Bloomberg ugyanakkor megjegyzi, hogy a francia elnök kritikusai szerint többet beszél, mint cselekszik.
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön Indiába látogat, hogy „globális kérdésekről” tárgyaljon – írja a The Guardian.
Az ukrán Dmitro Kuleba Delhiben találkozik kollégájával, S. Jaishankarral, és megbeszélést folytat India nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettesével is. Kuleba „a kölcsönös érdeklődésre számot tartó regionális és globális kérdésekben való együttműködésről” fog tárgyalni – közölte az indiai külügyminisztérium.
India tartózkodott Oroszország kifejezett elítélésétől az ukrajnai invázió miatt, még akkor is, amikor szorosabb biztonsági kapcsolatokra törekedett az Egyesült Államokkal. Delhi és Moszkva kapcsolata a hidegháború idejére nyúlik vissza, és Oroszország továbbra is messze a világ legnépesebb országának legnagyobb fegyverszállítója.
Narendra Modi indiai miniszterelnök kormányát bírálatok érték, amiért az ukrajnai invázió óta több százmillió hordó orosz nyersolajat vásárolt, és ezzel megerősítette Vlagyimir Putyin elnök hadipénztárát.
Modi ebben a hónapban gratulált Putyinnak újraválasztásához, és kijelentette, hogy várakozással tekint a kapcsolatok fellendítése elé, hogy fejlesszék „különleges” kapcsolatukat.
Március 26-án került sor Varsóban az Ukrajnát támogató páncélozott jármű-koalíció tagállamai képviselőinek első találkozójára, amelyen az ukrán delegációt Ivan Havriljuk ukrán védelmi miniszter-helyettes vezette – írja az Ukrajinszka Pravda.
A páncélozott járművek koalíciójának célja az Ukrán Védelmi Erők páncélos pajzsának megerősítése, hadseregünk képességeinek közös növelése az orosz agresszor elleni harcban, a szövetségeseink által számunkra biztosított felszerelések és fegyverek hatékony üzemeltetésének, karbantartásának, javításának biztosítása
– nyilatkozta az ukrán védelmi miniszter-helyettes.
A találkozó eredményeként konszolidált álláspont született az Ukrán Fegyveres Erők műszaki parkjának egyes páncélozott járművekkel való megerősítéséről és javítási rendszerük megszervezéséről.
A koalíción belül négy szindikátust hoztak létre, amelyek mindegyike különböző feladatokat lát el:
Hosszú távon a harckocsikoalíció és a páncélozott járművek koalíciójának tagországai segíteni fogják Kijevet az Ukrán Fegyveres Erők jövőbeli páncélos flottájának létrehozásában, és innovatív ipari partnerséget alakítanak ki Ukrajnával.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) őrizetbe vett két ukrán férfit, akiket azzal vádolnak, hogy segítettek az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) rakétacsapásokat tervezni katonai létesítmények és kommunikációs infrastruktúra, köztük a kijevi tévétorony ellen – közölte a Szolgálat március 27-én Telegramon.
Egy „különleges művelet” eredményeként az egyik 24 éves férfit Kijevben, a másikat Odesszában tartóztatták le.
Rakétacsapásokat készítettek elő a védelmi erők katonai egységei, valamint a három régió energetikai és távközlési létesítményei ellen
– olvasható a bejegyzésben.
Az egyik férfit állítólag azzal bízták meg, hogy azonosítsa az ukrán fegyveres erők bázisainak helyét, és az információk megszerzése érdekében szállítmányozóként vállalt munkát egy odesszai cégnél, amely a hadsereg egységeinek szállít élelmiszert.
A másik állítólag információkat gyűjtött a kijevi tévétorony állapotáról a 2022 márciusában történt orosz csapást követően, és lefényképezte a főváros egyik hőerőművét is.
A különleges művelet végső szakaszában mindkét bűnözőt tetten érték, amikor a megszállók potenciális célpontjai után kémkedtek
– közölte az SZBU, hozzátéve, hogy mindkét férfit január végén toborozta be az FSZB. Életfogytiglani börtönbüntetésre számíthatnak, ha bűnösnek találják őket.
Rob Magowan brit tábornok egy keddi parlamenti bizottsági ülésen közölte: az Egyesült Királyság jelenlegi állapotában „nem tudna néhány hónapnál tovább harcolni” Oroszország ellen, mivel kifogyna a lőszerből és a harci felszerelésekből.
A közelmúltban több brit tisztviselő is felhívta ugyanerre a figyelmet, és a parlament is kiadott egy 2024. februári jelentést, ahol súlyos problémákról, felszerelés- és katonahiányról írnak.
Magowant most Mark Francois parlamenti képviselő kérdezte egy meghallgatáson a problémákról. A The Kyiv Independent szerint a politikus többek közt azt kérdezte:
Nem állunk készen egy tartós háborúra, egyetért-e ezzel a kijelentéssel?
Erre Magowan azt mondta, hogy „igen, teljesen”. Később azt is hozzátette, hogy „a kormány védelmi kiadásai nem minden területen felelnek meg az előttünk álló fenyegetéseknek”.
Grant Shapps brit védelmi miniszter ugyanakkor azt mondta: nem valószínű egy olyan helyzet kialakulása, amelyben az Egyesült Királyság egyedül harcolna Oroszország ellen. „Azoknak, akik azt nézik vagy hallják, hogy az Egyesült Királyság nem áll készen egy kizárólagos háborúra Oroszországgal, fontos megérteni, hogy mivel a NATO-ban vagyunk, és létezik az 5. cikkely [amely a NATO-országok kölcsönös védelméről szól – a szerk.], soha nem kerülnénk ilyen helyzetbe.”
Az oroszok lezárták a Szevasztopoli-öböl bejáratát, attól tartva, hogy újabb ukrán csapások indulhatnak a Fekete-tengeri Flotta ellen – közölte a krími, ukránpárti Ates partizánmozgalom a The Kyiv Independent szerint.
A partizánok fotót is videót is posztoltak erről a Telegramon:
Ukrajna az utóbbi hónapokban számos alkalommal hajtott végre csapásokat a térségben. Az utolsó ilyen támadásokra néhány nappal ezelőtt került sor.
A lett kormány március 26-án úgy döntött, hogy elárvereznek egy Riga központjában található telket a rajta található úgynevezett Moszkva-házzal együtt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az épület korábban Oroszország kormányának tulajdonában volt, és a Saeima (a lett parlament) határozatával államosították.
A Moszkva-házat és az alatta lévő földterületet átadják a Pénzügyminisztériumnak, amely lehetővé teszi az ingatlan árverésen történő értékesítését.
Az ingatlan csak egyben értékesíthető: az épület és a telek is. Az Állami Földhivatal kataszteri adatai szerint a telek ára 517 083 euró, az épület értéke pedig 2 348 340 euró.
Az aukción befolyt pénzeszközöket Ukrajna támogatására fordítják, ezért az Ukrajna lakosait támogató speciális törvénymódosításokat a parlament elé terjesztik. A kormány által áttekintett jelentésben kiemelik, hogy az ingatlant nem biztos, hogy gyorsan értékesíteni tudják.
Ukrajna felpörgeti hazai fegyvergyártását – írja az Associated Press. Az ukrán kormány 2024-ben csaknem 1,4 milliárd dollárt szánt fegyverek hazai vásárlására és fejlesztésére – ez hússzor több, mint Oroszország teljes körű inváziója előtt.
Jelentős változás, hogy a fegyverek túlnyomó részét most magántulajdonban lévő ukrán fegyvergyáraktól vásárolják meg, amelyek országszerte „feltörnek, és gyorsan átveszik az uralmat egy olyan iparágban, amelyet addig állami vállalatok uraltak”.
Egy magántulajdonban lévő lőszergyár, amely tavaly indult Nyugat-Ukrajnában, nagyjából havi 20 000 lőszert gyárt.
Úgy érzem, közelebb hozzuk hazánkat a győzelemhez
– mondta Anatolij Kuzmin, a gyár 64 éves tulajdonosa, aki korábban mezőgazdasági berendezéseket gyártott, és elmenekült dél-ukrajnai otthonából, miután Oroszország 2022-ben megtámadta az országot.
Ukrajna védelmi szektorát az orosz invázió óta a pénz- és munkaerőhiány korlátozza – a vezetők és a tábornokok szerint pedig a túl sok kormányzati bürokrácia.
„Nem három év múlva, hanem most kell, lehetőleg tegnap” – mondta Tarasz Csmut, a Come Back Alive Foundation igazgatója, amely szervezet az elmúlt évtizedben több mint 260 millió dollárt gyűjtött össze az ukrán csapatok felszerelésére.
360-ra nőtt a sebesültek száma a március 22-i, Crocus City Hallban elkövetett terrortámadásban – jelentette a TASZSZ orosz állami sajtóorgánum március 27-én.
Az orosz hatóságok korábban, még a hétvégén 180 körülire becsülték a sebesültek számát.
Szerda délelőtt 360-ra emelkedett a sérültek száma, köztük 11 gyerek
– nyilatkozta Tatyana Golikova orosz miniszterelnök-helyettes, aki szerint a szám megugrásának az is az oka, hogy sokan nem kértek azonnal orvosi segítséget.
Orosz egészségügyi tisztviselők szerint 92-en még mindig kórházban vannak, ahonnan 63 embert már kiengedtek. További 205-en részesültek járóbeteg-ellátásban.
Több fegyveres tüzet nyitott a Moszkvától északnyugatra fekvő Krasznogorszkban található Crocus City Hallban március 22-én este, és legalább 139 embert megölt. Nem sokkal ezután az Iszlám Állam (ISIS) egyik ága vállalta a felelősséget a támadásért.
Ismeretlen személyek fejenként 1,5 millió rubelt (átszámítva majdnem 6 millió forintot) ajánlottak tinédzsereknek a Telegramon azért cserébe, ha robbantásos merényletet hajtanak végre egy iskolában – írja a RIA Novosztyi.
Az orosz állami hírügynökségnek a tinédzserek egyike, egy általános iskolás nyolcadikos diák számolt be erről. Állítása szerint a napokban kapott üzenetet, amelyben azt írták neki:
Helló, Jegor, hajlandóak vagyunk másfél millió rubelt fizetni neked, hogy terrortámadást hajts végre a Novoazov 1. számú iskolában. A találkozó helyét később mondjuk meg.
A kamasz szerint egy barátja is hasonló üzenetet kapott. A RIA Novosztyi szerint egy harmadik személy is megkapta ugyanezt az üzenetet, de a fiókot, amelyről küldték, azóta törölték a Telegramról.
Az ukrán hadsereg vezérkara közölte, hogy becslésük szerint az utóbbi 24 órában 1030 katonát veszíthettek az oroszok.
A közlemény szerint ezzel 439 190-re nőtt az orosz katonai veszteségek száma. A hadviselő felek által a másikról közölt veszteségi adatokat azonban más, független forrásból nem lehet megerősíteni, és a szakértők szerint valószínűleg elnagyoltak ezek a számok.
Az USA meg tudja védeni Ukrajnát Joe Biden szerint, aki „mészárosnak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz vezetőt az észak-karolinai választókkal tartott találkozóján – derült ki az amerikai elnök beszédének leiratából, amelyet a Fehér Ház sajtószolgálata tett közzé.
Biden hangsúlyozta: meg van győződve arról, hogy az Egyesült Államok meg tudná védeni Ukrajnát egy agresszor ország vezetőjétől, de ehhez növelni kell a milliárdosok adóját.
Kifejtette: ha a milliárdosok adóját a jelenlegi 8,2 százalékról 25 százalékra emelnék, az a következő 10 évben akár 400 milliárd dollár bevételt jelenthetne. Mint mondta, ezeket a pénzeket többek között az orosz agresszió elleni küzdelemre lehetne fordítani.
Képzeljék el, mit tudnánk ezzel kezdeni [...]. Annyi mindent megtehetnénk – következetes dolgokat –, beleértve azt is, hogy végre gondoskodjunk Ukrajnáról azzal a mészáros Putyinnal szemben
– fogalmazott az Egyesült Államok elnöke, aki nem először tett kemény megjegyzéseket Oroszország elnökéről.
Az ukrán pénzügyminisztérium bejelentette, hogy egy újabb, 1,5 milliárd dolláros kölcsönt kapnak a Világbanktól.
A kölcsönhöz Japán (984 millió dollár értékben) és az Egyesült Királyság (516 millió dollár értékben) közösen nyújt fedezetet, és a Világbank egyik pénzügyi alapján keresztül fogják folyósítani. A pénzhez Ukrajna napokon belül, még március végéig hozzájut.
A pénzt Ukrajna állami költségvetésének és a gazdasági fellendülésének a támogatására, valamint az állami költségvetés legfontosabb szociális és humanitárius kiadásainak finanszírozására fordítjuk
– mondta Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter. A világbanki forrásokból (az állami kiadások fedezése mellett) számos különböző fejlesztési programot is finanszírozhatnak majd, a mezőgazdaságtól kezdve a megújuló energiaforrások területéig bezárólag.
10 települést ért orosz tüzérségi csapás kedden az Ukrajna északi részén fekvő Szumi területen – írja a The Kyiv Independent a helyi katonai közigazgatásra hivatkozva.
Mint a hírportál megjegyezte, a régiót napról napra lövik a határon túlról, Oroszország területéről.
A beszámoló szerint a minap összesen 181 robbanás történt ezen a területen. A légi- és tüzérségi csapásokban nem sérült meg senki a jelentés szerint.
Az Egyesült Államok kész teljesíteni a NATO-beli kötelezettségeit és megvédeni szövetségeseit egy támadás esetén – mondta Sabrina Singh, a Pentagon szóvivője egy magyar idő szerint kedd esti sajtótájékoztatón.
A szóvivő ezzel arra utalt, hogy néhány napja egy orosz rakéta Lengyelország légterébe tévedt. Andrzej Szejna lengyel külügyminiszter ezzel kapcsolatban a minap közölte: fontolgatják, hogy minden olyan orosz rakétát lelőnek a jövőben, amely túl közel téved a határhoz (de ezt az ukrán félnek is jóvá kell még hagynia).
Sabrina Singh ezzel kapcsolatban leszögezte:
Ahogy a kormány többször is mondta, a NATO minden egyes centiméterét meg fogjuk védeni. Ha a NATO-szövetségest megtámadják – ezt természetesen nem szeretnénk –, minden centimétert meg fogunk védeni.
A The Kyiv Independent szerint a szóvivő hozzátette azt is, hogy az amerikai kormányzat legfontosabb feladata jelenleg az, hogy biztosítsák azt: „Ukrajnának minden megvan, amire a csatatéren szüksége van.”
Magyarország területére 2024. március 26-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5512 fő lépett be, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4094 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – áll az Országos Rendőr-főkapitányság MTI-hez eljuttatott közleményében.
A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A helyzet bonyolult – így kommentálta az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) az oroszok előrenyomulását Csasziv Jar közelében.
A Strana hírportál arról ír, hogy az Ukrán Fegyveres Erők kommentálták a donyecki területen lévő Csasziv Jar közelében kialakult helyzetet, ahol az oroszok az elmúlt napokban előrenyomultak. A fronton kialakult helyzetről a 26. tüzérdandár képviselője, Oleg Kalasnyikov számolt be egy országos tévéműsorban.
A katonaság szerint Csasziv Jar az oroszok fő célpontja, ezért a közeli Konsztantyinovka falu is veszélyben van.
A helyzet meglehetősen bonyolult. Az volt, és az is marad. Az orosz hadsereg nem mond le arról, hogy ott rohamozzon, ahol csak tud, csak a gyenge pontot keresi. No és persze a fő törekvései Bogdanovszkoje, Ivanovszkoje és környéke. Emellett jelentős harcok folynak Klescsejevka és Andrejevka közelében is
– számolt be Kalasnyikov.
A szóvivő úgy véli, hogy az oroszok nem hagyják abba a további előrenyomulási kísérleteket Csasziv Jar irányába, majd később más irányokba.
Azt azonban, hogy jelentős sikereket érhetnek el, nem mondanám
– mondta Kalasnyikov.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 26-ai esti beszédében elmondta, hogy Olekszij Danyilovot, akinek a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NSDC) titkári posztjáról való felmentését korábban bejelentették, más területre helyezik át.
Ma folytattam államunk kormányzati rendszerének újraindítását. Vannak személyi cserék. Hálás vagyok Olekszij Danyilovnak az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkáraként végzett munkájáért. Őt áthelyezik egy másik területre. Erről később fogunk beszélni
– mondta az ukrán elnök.
„A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács új titkárává Olekszandr Lityvinyenkót neveztem ki, aki az ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetőjeként szerzett tapasztalatait ötvözi a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács feladataival. Oleh Ivascsenko lett a Külföldi Hírszerző Szolgálat új vezetője, rendelkezik a megfelelő tapasztalattal. Általánosságban arra számítok, hogy megerősíti államunk stratégiai képességeit, hogy előre jelezze és befolyásolja azokat a folyamatokat, amelyektől országunk nemzetbiztonsága függ” – fejezte be Zelenszkij.
Aljakszandr Lukasenka, Belarusz önjelölt elnöke megvitatta a Suwalki-folyosó, a Belarusz és az oroszországi kalinyingrádi terület között fekvő litván és lengyel terület elleni esetleges támadást.
A Lukasenka és az Északnyugati Operatív Parancsnokság parancsnoka, Alekszandr Naumenko közötti beszélgetés töredékét a „Pool One” belorusz kormánypárti Telegram-csatorna tette közzé.
A videón a belorusz diktátor – aki mindig egy fehér spiccet tart a kezében – a katonaságtól a Suwalki-folyosó szélességéről kérdezi, amiről „ők (valószínűleg Litvániára gondolva – a szerk.) mindig beszélnek”.
Hiába viselkednek így. Most szembe kell szállnotok a balti köztársaságokkal… És Lengyelország egy részét is el fogjátok foglalni
– mondta Lukasenka, miután megtudta a folyosó szélességét (egyenes vonalban 42 kilométer).
Belarusz önjelölt elnöke ezután megkérdezi a katonai parancsnokot, hogy „a csapataival” meg tudja-e tartani ezt a területet. Naumenko biztosítja őt, hogy „minden akciót megterveztek, a harckészültség kérdéseit kidolgozzák, a személyzetet kiképzik”.
Mint ismeretes, az Oroszországi Föderáció fő része és az exklávéja közötti „földszorost” – a Suwalki-folyosót – nagyon valószínű támadási helyszínnek tartják egy esetleges háború esetén Oroszország és a keleti NATO-tagok között.
2023 októberében Pavel Muraveika, a Belarusz Biztonsági Tanács első titkárhelyettese már azt javasolta, hogy „üssenek egy folyosót” az Orosz Föderáció kalinyingrádi régiójába, ami felháborodást váltott ki Litvániából – írta meg az Ukrajinszka Pravda.