Tisztelt olvasóink!

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Ukrajna már hazai gyártású drónokat használ a fronton
• Kijev: folyamatosak az orosz veszteségek, több mint 900 katona lett likvidálva
• Ukrajna megsemmisített egy orosz radarrendszert
• Figyelmeztet az atomenergia-ügynökség, egyre nagyobb a nukleáris veszély
• Zelenszkij aláírta az ukrán hadsereg új mozgósítási törvényét
• Kiderült, ki tett keresztbe az orosz–ukrán békeszerződés aláírásának
• Zaharova szerint Zelenszkij kegyelemdöfést adott az ukrán lakosságnak

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.

Nem hangzott el hivatalos javaslat arra vonatkozóan, hogy a párizsi olimpia idejére tűzszünetet hirdessenek az orosz–ukrán háborúban – közölte kedden Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

„Eddig semmilyen hivatalos lépés nem történt ezzel kapcsolatban” – jelentette ki Peszkov újságíróknak arra a kérdésre, hogy a Kreml hogyan értékeli Emmanuel Macron francia elnök erre vonatkozó javaslatát.

A szóvivő emlékeztetett rá, hogy az ilyen alkalmakat az ukrán fél arra szokta felhasználni, hogy megpróbálja csapatait átcsoportosítani és újrafegyverezni. „Ez természetesen megnehezíti az ilyen kezdeményezések megfontolását” – mondta Peszkov az MTI szerint.

Az oroszok kedden mintegy 14 alkalommal indítottak támadást Novopavlivka szektorban, hogy előrenyomulhassanak a térségben – írja az ukrán vezérkar jelentése alapján az Ukrajinszka Pravda.

Kedden 50 harci cselekményt regisztráltak a frontvonalon, összesen 2 rakéta- és 43 légicsapással, valamint 39 alkalommal több rakétavetőből is támadást indítottak az oroszok.

• A Liman szektorban az Ukrán Fegyveres Erők 6 támadást vertek vissza a Donyecki és a Luhanszki területen. 
• A Bahmut szektorban az ukrán csapatok 12 támadást vertek vissza. 
• Avgyijivkánál a szektor védői 9 támadást vertek vissza, itt az oroszok légi támogatással próbálták kiszorítani az ukrán egységeket a pozícióikból.
• A Novopavlivka szektorban az Ukrán Fegyveres Erők továbbra is visszatartják az oroszokat a Donyecki területen lévő Krasznohorivka és Novomijkhailivka közelében, ahol az orosz hadsereg 14 alkalommal próbálta áttörni az ukrán védelmet.
• Az Orikhivszki szektorban a Donyecki terület és a Zaporizzsjai területen közelében 3 alkalommal támadtak az oroszok.
• A Herszon szektorban pedig a Dnyeper folyó bal partján lévő állásokból próbálták kiszorítani az ukrán védőket. Így a nap folyamán 5 sikertelen támadást intéztek az ukránok ellen a Herszoni területen.

A lett kormány úgy döntött, hogy az úgynevezett drónkoalíció részeként Ukrajnába küldi az első adag beígért drónt – írja az Ukrajinszka Pravda. Andris Spruds védelmi miniszter szerint ez Lettország első jelentős hozzájárulása a koalícióhoz. A beszerzésben a helyi ipar is részt vesz. 

Az Ukrajnának szánt drónok kiváló minőségűek és teszteltek

– tette hozzá a miniszter.

Lettország évente legalább 10 millió eurót szán a drónkoalíció fejlesztésére. A koalíciós országok célja, hogy egymillió drónt biztosítsanak Ukrajnának.

Az Egyesült Királyság Lettországgal együtt vezeti a nemzetközi drónkoalíciót. Januárban Rishi Sunak brit miniszterelnök bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 200 millió fontot különít el különböző típusú drónok gyártására az ukrán hadsereg számára.

Oroszország ukrajnai háborúja a globális biztonságot fenyegeti – közölte Olaf Scholz német kancellár Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott pekingi találkozóján kedden, és Kína közbenjárását kérte a konfliktus mielőbbi lezárása érdekében.

Olaf Scholz a kínai elnökkel tartott pekingi megbeszélésén leszögezte, hogy az atomfegyverekkel fenyegetőzés nem megengedhető. A két vezető megerősítette, hogy Kína és Németország ellenzi a nukleáris fegyverek bevetését, továbbá elkötelezettek az ENSZ Alapokmányának betartása mellett.

Kína a válság békés megoldásához szükséges összes erőfeszítést támogatja és bátorítja, továbbá egy kellő időben megtartott, Oroszország és Ukrajna által is elismert nemzetközi békekonferencia megrendezését is támogatja egyenlő részvétel biztosításával a felek számára, és az összes béketerv tisztességes megvitatásával

– szerepel a kedden kiadott kínai közleményben.

A német kancellár arra szólította fel a kínai államfőt, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra. „Kína szavának súlya van Oroszországban. Ezért arra kértem meg Hszi elnököt, hogy használja fel befolyását, hogy Putyin végre befejezze ezt az őrült hadjáratot, vonja vissza csapatait és vessen véget ennek a szörnyű háborúnak” – írta az X-en a kancellár.

Arról, hogy mit keres éppen most Kínában a német kancellár, itt írtunk részletesen.

Hennagyij Shapovalov dandártábornokot nevezték ki a „Dél” műveleti parancsnokság vezetőjévé. Shapovalovot Alekszandr Pavljuk altábornagy, az Ukrán Fegyveres Erők szárazföldi erőinek parancsnoka mutatta be az állománynak – írta meg a Strana kedden. 

Shapovalov pedig köszönetet mondott elődje, Andrij Kovalcsuk vezérőrnagy munkájáért. 

Az előttünk álló feladatok megkövetelik az erőt, a tapasztalatot, a kreativitást és a lelkesedést, de bízom abban, hogy képesek leszünk eredményesen dolgozni és elérni céljainkat. Egy jól összehangolt csapat közös munkájával nagyszerű eredményeket fogunk tudni elérni

– mondta a dandártábornok.

Egy nappal korábban írtuk meg, hogy a „Nyugat” műveleti parancsnokság csapatai is új vezetőt kaptak Volodimir Svedjuk dandártábornok személyében. 

Ukrajnának megfelelő mennyiségű fegyverre van szüksége az Oroszországgal szembeni védelemhez – idézi Ruszlan Sztefancsukot, a Verhovna Rada elnökét az ukrán Interfax.

Oroszország saját gyártása mellett tüzérségi lövedékeket és ballisztikus rakétákat kap Észak-Koreától, emellett drónokat Iránból. (…) Ahhoz, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát, megfelelő számú fegyverrel kell rendelkeznie, különösen légvédelmi rendszerekkel

– mondta Stefancsuk az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnökével, Theódorosz Ruszópulosszal folytatott strasbourgi találkozóján.

A sajtószolgálat szerint a felek megvitatták azt is, hogy az orosz politikai és katonai vezetést felelősségre kell vonni az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményéért. Stefancsuk reményét fejezte ki, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) ismét támogatni fogja a különleges bíróság létrehozását egy erre vonatkozó határozat elfogadásával.

Mike Johnson, a képviselőház elnöke bejelentette, hogy az Izraelnek és Ukrajnának nyújtandó újabb segélyekről szóló szavazást tervezi, miután hónapok óta késik a több milliárd dollár értékű katonai segélyek Kijevbe küldése.

Néhány nappal azután, hogy Irán rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, Johnson bejelentette, hogy megpróbálja előmozdítani a segélycsomagot, miközben hatalmas politikai nyomás nehezedik rá a külföldi segélyek kezelésével kapcsolatban,

A szenátus által jóváhagyott 95 milliárd dolláros csomag – amely Ukrajnának és Izraelnek nyújtott támogatást tartalmaz, és számos más külpolitikai prioritást is érint – hetek óta áll, miközben Ukrajna lőszerhiánnyal és heves orosz támadásokkal néz szembe.

„A világ minden táján vannak olyan előidéző események, amelyeket mindannyian nagyon figyelünk, és tudjuk, hogy a világ figyel minket, hogy lássa, hogyan reagálunk” – mondta Johnson hétfőn. Miután hétfőn találkozott más republikánus törvényhozókkal, azt mondta, hogy egy olyan törvénycsomagot fog előkészíteni, amely tükrözi a 95 milliárd dolláros törvényjavaslatot, de három különálló szakaszra osztva.

A törvényhozók külön szavaznak egy törvényjavaslatról, amely pénzeszközöket küld Izraelnek, egy másikról, amely pénzt juttat Ukrajnának, és egy harmadikról, amely Tajvannak és más szövetségeseknek nyújt támogatást.

Johnson hozzátette az X-en, hogy tervén belül „további intézkedéseket kíván hozni ellenfeleikkel szemben és nemzetbiztonságuk megerősítésére”. A szenátus által eredetileg elfogadott törvényjavaslat, amely széles körű kétpárti támogatást kapott, nagyjából 60 milliárd dollárt tartalmaz Ukrajnának és 14 milliárd dollárt Izraelnek.

A demokraták többször felszólították a házelnököt, hogy terjessze ezt a csomagot a parlament elé, de Johnson most arra törekszik, hogy szétválassza a különálló kérdéseket.

„Végül minden képviselő a saját lelkiismerete szerint fog szavazni mindezekről az ügyekről, és mindenkinek lehetősége lesz arra, hogy mérlegeljen” – mondta Johnson a hétfői republikánus tájékoztatót követően a The Independent szerint, aki hozzátette, hogy a képviselőház legkorábban pénteken tárgyalhatja a törvényjavaslatokat. Johnson támogatását fejezte ki az olyan jogszabályok iránt is, amelyek megkövetelnék az ukrajnai finanszírozás egy részének visszafizetését.

Marjorie Taylor Greene képviselő, aki azzal fenyegetőzött, hogy leváltja Johnsont a képviselői székből, a hétfői tájékoztatóról távozva gyorsan kritizálta a terveket.

Ez egy átverés, és az embereknek elegük van belőle

– mondta, majd kedden az X-en közzétette, hogy nem fogja megszavazni a Johnson tervére vonatkozó szabályozást.

Közben Johnson a CNN-nek azt mondta,  továbbra sem aggódik a leváltását célzó fenyegetések miatt, ha továbblép az Ukrajnának nyújtott támogatással kapcsolatban: „Nem azzal töltöm az időmet, hogy a felmentési indítványok miatt aggódom. Nekünk itt kormányoznunk kell, és végeznünk a munkánkat.”

Növelik Ukrajnában a harci övezetekből evakuáltak ideiglenes szálláshelyeit, jelenleg 1038 ilyen létesítmény van az országban – közölte a kiszo.net a reintegrációs minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.

A minisztérium adatai szerint Dnyipropetrovszk megyében 68, Ivano-Frankivszk megyében 12, Ternopil megyében 8, Harkiv megyében 5, Kárpátalján 4, Szumi és Cserkaszi megyében pedig 1-1 ilyen szálláshellyel növelik az épületek számát.

– közölte a minisztérium sajtószolgálata. Azt írják, Ukrajnában még körülbelül ezer állami létesítmény van, ahol ideiglenesen el lehetne helyezni több mint 150 ezer belső menekültet.

Kárpátalján a belső menekültek számára Iszkán, a Huszti járásban alakítottak ki egy modern otthont. Az épületben 27-en férnek el, jelenleg már 18 áttelepült lakik benne, főként Harkiv megyéből, Mariupolból, Kramatorszkból, Luhanszkból, Doneckből és Dnyipróból.

Ukrajna legfelsőbb katonai és politikai vezetése közölte, hogy 5 millió ukrán férfi közül 500 ezret terveztek mozgósítani, ám ezzel kapcsolatban több ellentmondásos állítás is született – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

A becslések szerint a háború előtt 10,5 millió hadköteles korú férfi élt az országban. A texty.org adatai szerint jelenleg több mint 812 ezer férfi tartózkodik külföldön, és a fogyatékkal élő férfiak számát is kivonták a mozgósítási tartalékból, ami több mint 1 millió fő – írta a lap. 

Továbbá a nyilvántartásban 125 ezren rokkant személyek eltartójaként szerepelnek, 123 ezren pedig többgyermekes apák. A Forbes becslései szerint Ukrajnában 528 ezer férfi van felmentve a mozgósítás alól.

A lap arról is említést tett, hogy a mozgósítási tartalékból körülbelül 107 ezer olyan embert vontak még ki, aki az oktatási szférában dolgozik, valamint 400 ezer nappali tagozatos hallgatót tartanak számon, akik ideiglenesen fel vannak mentve a katonai szolgálat alól.

Hozzátették, további 570 ezer férfi él a megszállt területeken, és az Európa Tanács adatai szerint 26,6 ezer elítélt férfi van az országban, de többségük alkalmatlan a katonai szolgálatra. 

A Robert Fico által tavaly október óta irányított szlovák kormány folytatja Ukrajna támogatását, és ez várhatóan nem fog megváltozni Peter Pellegrini megválasztott elnök hivatalba lépése után sem – jelentette ki Zuzana Caputová leköszönő szlovák elnök kedden Varsóban.

Zuzana Caputová és Andrzej Duda lengyel elnök a kétoldalú megbeszélést követő közös sajtókonferencián összefoglalták az utóbbi öt évet jellemző lengyel–szlovák együttműködés eredményeit. Duda méltatta Szlovákia hozzájárulását a nemzetközi fórumokhoz, köztük a visegrádi csoporton belül folytatott együttműködéshez.

Újságírói kérdésre válaszolva Caputová úgy ítélte meg: utódja, Peter Pellegrini júniusi hivatalba lépése után feltehetőleg „nem változnak meg az Ukrajna támogatásával összefüggő konkrét lépések”, már csak azért sem, mert a szlovák államfő hatásköre erre nem terjed ki.

Szlovákia átadott Kijevnek „mindent, amire képes volt, elérte lehetőségeinek határát” – utalt Caputová az Ukrajnába irányuló korábbi szlovák fegyverszállításokra.

Az új szlovák kormány is folytatja a segítségnyújtás minden formáját, beleértve az üzleti alapú katonai támogatást, a más országokból érkező, Szlovákián áthaladó segélyszállítmányok átengedését, katonák kiképzését, valamint az Ukrajna támogatására és az Oroszországgal szembeni szankciókra vonatkozó európai uniós döntéshozatal támogatását is

– erősítette meg Caputová.

Az MTI beszámolója szerint megjegyezte azt is, hogy az új kabinet és az új elnök esetében „bizonyos retorikai váltásról van szó”, gyakorlati lépéseivel viszont Szlovákia továbbra is segíti Ukrajnát.

Az oroszok légicsapást mértek a Herszoni területen található Beriszlavra, 15 ember megsérült – írja az Interfax.

Az orosz hadsereg irányított légibombát dobott Beriszlavra. Ez egy lakónegyedet talált el. Egy szolgáltatóépület, egy gyógyszertár, egy lakóház és más polgári infrastruktúra sérült meg

– írta Olekszandr Prokudin, a regionális katonai közigazgatás vezetője a Telegramon. Hozzátette, hogy tizenöt helyi lakos zúzódásokat szenvedett. Ők orvosi ellátásban részesültek, a kórházi kezelést elutasították.

Szlovákia ellenezni fogja Ukrajna NATO-felvételét – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök.

„Ukrajna mondhatja, hogy be akar lépni a NATO-ba, de mi nem fogjuk ratifikálni a NATO-felvételi dokumentumait a parlamentben, mert Szlovákiának semleges Ukrajnára van szüksége” – közölte Robert Fico.

Szlovákia érdekei veszélybe kerülnek, ha Ukrajna NATO-taggá válik

– mondta a miniszterelnök.

Eközben Szlovákia támogatja Ukrajna EU-ba való felvételének gondolatát. Fico amellett érvelt, hogy Brüsszel és Kijev között minél előbb elinduljanak a tárgyalások ennek a folyamatnak a megkezdéséről.

A kormányfő szerint Szlovákia olyan politikát fog folytatni, amely baráti kapcsolatokat alakít ki minden olyan állammal, amely érdeklődik iránta – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Ukrajna idei gabonatermése várhatóan mintegy 52 millió tonnára csökken a tavalyi 58 millió tonnáról, elsősorban a kisebb vetésterület miatt – áll az ukrán mezőgazdasági minisztérium idei évre vonatkozó első hivatalos előrejelzésében.

A minisztérium márciusban arról számolt be, hogy a kukorica vetésterülete idén 3,863 millió hektár lesz, 4,5 százalékkal kisebb a tavalyi 4,043 millió hektárnál. A minisztérium szerint a termelők a tavalyinál kisebb területen vetnek búzát és napraforgót is az idén, ellenben nő a tavaszi árpa és a szójabab vetésterülete.

Az ukrán mezőgazdasági minisztérium keddi előrejelzése szerint idén 27 millió tonna kukoricát, 19 millió búzát és 5 millió tonna rozsot takaríthatnak be. Ukrajnában tavaly mintegy 28,2 millió tonna kukorica, 22,5 millió tonna búza és 5,9 millió tonna rozs került a tárolókba.

Ukrajna erőteljesen, a tavalyi 1,78 millió hektárról 2,2 millió hektárra növeli idén a szójabab vetésterületét, miután tavaly gyakorlatilag ez volt az egyetlen termény, amely nyereséget hozott.

Ukrajna világvezető napraforgóolaj-gyártó és -exportáló. A napraforgóolaj árának az esése miatt azonban a termelők a tavalyi 5,307 millió hektárról idén 5,292 millió hektárra csökkentik a napraforgó vetésterületét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjúban elmondta, hogy az oroszoknak azért sikerült megsemmisíteniük a Tripillia hőerőművet, mert a szövetségesek segítségének hiányában elfogytak a régió védelmére szolgáló rakéták.

Zelenszkij Izrael szövetségeseinek közös védelméről nyilatkozott, akik a múlt hétvégén visszavertek egy iráni támadást. Az elnök szerint Izrael nem lett volna képes megvédeni magát egy ilyen masszív iráni támadással szemben.

Mondok egy nagyon egyszerű példát – a Tripillia állomáson, és a kijevi régió világítása függ tőle. Ott 11 rakéta repült. Az első 7-et megsemmisítettük, 4 elpusztította Tripilliát. Miért? Mert kifogytunk a rakétákból, hogy megvédjük Tripilliát 

– mondta az elnök az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csalódottságának adott hangot, miután az Egyesült Államok és szövetségesei a hétvégén Izrael védelmére keltek Irán támadása után, közben a Kijevnek nyújtott nyugati támogatást korlátozzák – szemlézte a The Wall Street Journal cikkét az Unian ukrán hírügynökség.

Oroszország naponta indít a hétvégi iráni sortűzhöz hasonló csapásokat. Ukrajna küzd a halál és a pusztítás megállításáért. Az ukrán városokat már több mint két éve bombázzák orosz rakéták és robbanóanyaggal megrakott drónok, amelyeket Teherán Izrael elleni támadásában is használt.

A Teherán által kilőtt 170 drón, mintegy 120 ballisztikus rakéta és mintegy 30 cirkálórakéta nagy részét az Egyesült Államok és egy nyugati és arab partnerekből álló koalíció lelőtte, mielőtt azok elérték volna az izraeli légteret.

Az ukránok ezzel szemben már hónapok óta kérik az orosz támadások elleni védelmet, amik fokozódtak, miközben a létfontosságú amerikai segélyek a kongresszusban elakadtak.

Mi Ukrajnában jól ismerjük az orosz támadások borzalmait, amely ugyanazokat a drónokat és orosz rakétákat, ugyanazokat a tömeges csapásokat alkalmazzák

– mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Egyes ukrán tisztviselők tartózkodtak attól, hogy nyilvánosan bírálják az amerikai politikát, mert attól tartanak, hogy hálátlannak tűnnek Washington támogatásáért, ugyanakkor mások kevésbé diplomatikusak voltak. John Herbst volt ukrajnai amerikai nagykövet megjegyezte, hogy az Izraelt védő amerikai, brit és francia erők szombaton csak iráni rakétákat és drónokat fogtak el, elkerülve minden olyan interakciót az iráni erőkkel, amely közvetlen katonai konfliktushoz vezethetne.

Az amerikai gyávaságon kívül semmi mással nem magyarázható, hogy miért nem tesszük ugyanezt Ukrajnával kapcsolatban

– mutatott rá Herbst.

A kormányzati tisztviselői szerint azonban az Ukrajnával és Oroszországgal szembeni megközelítésük helyes volt, tekintettel az eszkaláció kockázatára.

Az orosz csapatok hétfői donyecki támadásában egy ember meghalt és ketten megsérültek – írja az Ukrinform.

Ezt a Donyecki Regionális Állami Adminisztráció vezetője jelentette be a Facebookon. Elmondása szerint az oroszok április 15-én megöltek egy krasznohorivkai lakost, és megsebesítettek még két embert a régióban.

Április 14-én a Donyecki területen lévő Sziverszkiben négy 36 és 86 év közötti férfit öltek meg az oroszok.

Az oroszok hat irányban próbáltak előrenyomulni, a legaktívabban a Bahmut és Novopavlivka szektorokban. Az elmúlt napon összesen 104 harci összecsapás történt a frontvonalon.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának összefoglalója szerint az oroszok összesen 16 rakéta- és 31 légicsapást mértek Ukrajnára, és 79 rakétát lőttek ki.

Éjszaka az oroszok ismét 9 drónnal indítottak támadást, amiket az ukrán légvédelmi erők megsemmisítettek.

Több mint 110 település került tüzérségi tűz alá Csernyihiv, Szumi, Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Dnyipro, Herszon és Mikolajiv régiókban – írja az Ukrajinszka Pravda.