Dánia már befejezte 50 ukrán kiképzését az F–16-os repülőgépek kiszolgálására, többségük haza is ment, hogy segítsen felkészülni az első vadászgépek érkezésére – mondta Jan Dam, a dán légierő parancsnoka egy tévéinterjúban.
Az Interfax szemléje szerint a hét elején bejelentették, hogy az év végéig mintegy 20 ukrán pilótát képeznek ki. Ezen kívül mintegy 100 ukránt készítenek fel segédfeladatok ellátására. Ezek közé tartoznak a szerelők, a fegyverszakértők és az ukrán légi bázisok földi személyzete.
Mostanra befejeztük az első 50 ember kiképzését, akiknek többsége hazament, hogy segítse a felkészülést a gépek érkezésére. Közvetlenül a nyári szünet után megkezdjük a következő 50 fő kiképzését
– mondta Jan Dam.
Hozzátette, hogy az első, pilótákból álló csapat még nincs teljesen kiképezve. „Még nem állnak teljesen készen. De az első pilóták nagyon közel vannak a képzés befejezéséhez” – mondta a légierő parancsnoka. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ne támasszanak túl nagy elvárásokat a repülőgépekkel szemben.
Nagyon nagy elvárások vannak ezekkel a vadászgépekkel szemben. És valószínűleg reálisabbnak kellene lennünk. Az F–16-osok minden bizonnyal hatásosak lesznek, de nem ez lesz a fordulópont. Sem ebben a hónapban, sem a következő hónapokban
– mondta Dam.
Hangsúlyozta, ahhoz, hogy a repülőgépek hatékonyak legyenek a harctéren, az ukrán légierőt hosszú távon meg kell erősíteni, megfelelő lőszerrel kell ellátni, és komplex harci feladatokhoz kell igazítani. „Azt javaslom az ukránoknak, hogy mielőtt kockázatos küldetéseken repülnének, el kell sajátítaniuk ezeknek a repülőgépeknek a használatát. Erről beszélek az ukrán légierő parancsnokával” – nyilatkozta Jan Dam.
Hivatalos adatok szerint a 19 dán F–16-osból az elsőt idén nyáron szállítják Ukrajnának. A dán légierő parancsnoka a maga részéről nem közölt pontos dátumokat. „Műveletbiztonsági okokból nem mondhatok semmi pontosabbat. De arra számítok, hogy a menetrendet tartani fogják. És hogy tájékoztatni fogjuk Önöket, amikor a repülőgépek elkerülnek Ukrajnába” – mondta Dam.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Orosz támadások teljesen leromboltak egy fontos elektromos erőművet Nyugat-Ukrajnában – adta hírül az MTI pénteken.
Egy ideje már bizonyos, hogy az Ivano-Frankivszktól északra fekvő Burstin erőművét nem lehet újjáépíteni – mondta pénteken egy helyi rádióban Szvitlana Oniscsuk megyei kormányzó. Legkevesebb tizenkét orosz támadás érte a lengyel határtól 130 kilométerre fekvő erőművet.
Március közepe óta az orosz hadsereg célzottan támad drónokkal és rakétákkal hő- és vízerőműveket. A hatóságok szerint eddig összesen több mint 9000 megawatt erőművi kapacitást romboltak le. A burstini hőerőmű egymaga 2400 megawatt energiát termelt.
Az ukrán védelmi tárca által a Telegramon pénteken közétett közlemény szerint az ukrán hadsereg a héten lerombolta az orosz megszállás alatt lévő Krím félszigeten az orosz csapatok műholdas kommunikációs és navigációs központját. Helyi lakosok robbanásokat hallottak Vitine falu közelében, ahol a központ áll.
Elfoglalta Rozdolivka települést a donyecki régióban az orosz hadsereg – jelentette pénteken az orosz védelmi minisztérium.
A tárca beszámolója szerint a június 22-től 28-ig terjedő időszakban az orosz fegyveres erők 17 csoportos csapást hajtottak végre precíziós fegyverekkel és drónokkal az ukrán hadiipari komplexumot ellátó energetikai létesítményekre, katonai repülőterekre, nyugati fegyvereket tároló logisztikai központokra, drónokat és személyzet nélküli hajókat összeszerelő üzemekre, valamint ukrán egységek és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési pontjaira.
A tárca szerint az orosz fegyveres erők az elmúlt hét folyamán a hatból öt frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában. Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek több mint 13 800 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon. Az említett időszakban 56 ukrán katona adta meg magát.
A minisztérium a héten megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg 41 tábori lőszerraktárt, az amerikai HIMARS rakétarendszer hat indítóállását, egy M270-es MLRS indítóállást, egy szállító- és töltőjárművet a külföldi személyzetével együtt, két MiG–29-es repülőgépet, nyolc harckocsit, 38 páncélozott harcjárművet, 47 külföldi gyártmányú tarackot, hat ATACMS műveleti-harcászati rakétát, nyolc Patriot irányított légvédelmi rakétát, nyolc HARM radarelhárító rakétát, HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 61 rakétáját, továbbá 598 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást – írja az MTI.
Legkevesebb négy polgári személy halt meg pénteken a kelet-ukrajnai Donyeck megye New York nevű települése elleni orosz támadásban, két másik civil pedig az ország északi, illetve déli részében vesztette életét orosz tüzérségi csapásban – közölték az ukrán hatóságok.
A frontvonalon található New York és a szomszédos Toreck június közepe óta heves orosz légitámadások célpontja, miután Oroszország előre kíván nyomulni Donyeck megyében. Volodimir Filaskin, Donyeck megye közigazgatási vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett közleményében azt írta, hogy legkevesebb négy ember meghalt és két másik megsebesült.
Az északkelet-ukrajnai Harkiv megyében, ahol Moszkva májusban indított szárazföldi offenzívát, egy 56 éves nő vesztette életét orosz tüzérségi támadásban egy határ menti faluban péntek reggel – közölte a belügyminisztérium.
A dél-ukrajnai Herszonban egy férfi halt meg dróntámadásban, tüzérségi lövedékek pedig két másik embert sebesítettek meg – közölte a megyei kormányzó. Májusban összesen 174 igazolt halálesetet jelentettek, az ENSZ szerint tizenegy hónapja májusban volt a legtöbb civil áldozata a háborúnak.
A közép-ukrajnai Dnyipróban egy nyolcemeletes lakóépületet részben lerombolt egy orosz rakéta, Szerhij Liszak kormányzó közleménye szerint sok a sebesült.
A cikkben említett New York természetesen nem azonos az Amerikai Egyesült Államokban található várossal. Az ukrán település elnevezésével kapcsolatban több történet is ismert: ezek egyike szerint a név ötlete egy vállalkozótól vagy helyi méltóságtól ered, aki az Egyesült Államokból érkezett, onnan származik. Egy másik magyarázat szerint a jelenleg Észak-Németországban található Jork városára utal, ahonnan mennonita telepesek érkezhettek korábban Kelet-Ukrajnába.
A NATO és az Európai Bizottság csodálatos hármasa. Mark Rutte, Ursula von der Leyen és Kaja Kallas. Új és régi vezetők, egyik jóképűbb, mint a másik – kezdte legfrissebb Telegram-posztját Dmitrij Medvegyev.
Később kifejtette, hogy Rutte mérsékelt figurából megrögzött atlantistává és oroszgyűlölővé vált, aki sürgeti a szankciókat. Von der Leyen kedvetlen politikai nagymama, és „úgy néz ki, mint egy volgai hal”, jól keresett a Covid idején a „túlárazott vakcinákon”. Kallas pedig nagyszerűen egyesíti magában a sikeres európai politikusok két legfőbb tulajdonságát, a „nukleáris ruszofóbiát és a végtelen profitéhséget” – írta Medvegyev.
Kallas a híres náci mondat szerzője: »Európába látogatni nem jog, hanem kiváltság«
– tette hozzá a Biztonsági Tanács elnökhelyettese.
„Komolyra fordítva a szót, az európai freak-show egyre izgalmasabb: minél távolabb kerülnek a résztvevők, annál csúnyábbak lesznek. Várjuk, hogy a tengerentúlról is megjelenjen valami Pennywise.”
„Minden jót kívánok az új kinevezetteknek! Vagyis – diplomáciai nyelven szólva – maximális kudarcokat és monstre problémákat a magas hatáskörük gyakorlása során! Minden lehetséges módon segíteni fogunk!” – zárta gondolatait.
A belorusz határőrség és védelmi minisztérium egy biztonsági incidens után megerősíti az ország Ukrajnával közös határát – tudatta pénteki közleményében az ország határőrsége.
Azt is közölték, hogy szerdán a Homeli terület Jelszki járásában a földre kényszerítettek egy úgynevezett kvadrokopter típusú, pilóta nélküli repülőszerkezetet, amelyik Ukrajna irányából illegálisan lépte át az ország határát. A drón SD-kártyáján videofelvételeket találtak, amelyeknek az elemzése alapján megállapítható, hogy a repülőszerkezet információkat gyűjtött a határőrizeti létesítményekről – közölték.
Ezt megelőzően a héten a belorusz határőrség azt közölte, hogy pokolgépek készítéséhez szükséges alkatrészeket – két kilogramm plasztik robbanóanyagot és detonátorokat – találtak ugyanebben a térségben, és tudomásuk van arról, hogy ukránbarát orosz fegyveresek csoportja tartózkodik a Belarusszal határos ukrajnai térségben – közölte az MTI.
Az orosz védelmi minisztérium most dolgozza ki a Fekete-tenger feletti NATO-drónok elleni cselekvési tervet. Az erre vonatkozó utasítást a minisztérium vezetője, Andrej Belousov adta ki. Az intézkedés célja az esetleges incidensekre való gyors reagálás és a légtér veszélyeztetésének megelőzése – írta meg az MK.
Az adatok szerint a NATO-erők pilóta nélküli repülőgépei nemcsak hírszerzési információkat szolgáltatnak Ukrajnának, hanem jelentősen növelik az Orosz Légi és Űrhajózási Erők repülőgépeivel való incidensek kockázatát is, ami viszont növeli a NATO-val való közvetlen konfrontáció valószínűségét.
Olekszandr Kots katonai tudósító feltárta a védelmi minisztérium lehetséges forgatókönyveit az ellenséges drónokkal való interakcióról a Fekete-tengeren. Véleménye szerint Oroszország nem tervezi, hogy fegyverrel lője le őket, mivel ez agressziónak minősülne, és súlyos következményekkel járna, többek között mozgósítással, az internet korlátozásával, üres boltokkal és sorban állással a benzinkutaknál.
Valószínűleg fegyvertelen befolyásolásról lesz szó. Olyan manőverekről, ahol a vadászgépeinkhez veszélyesen közel kerülő drónok véletlenül találkoznak a mi »MiG-jeinkkel« 16-18 kilométeres magasságban, amikor a pilóta csodával határos módon megmenekülve az ütközéstől, olyan turbulenciát kelt a drón előtt, hogy az visszafordul a bázis felé. Végül is van bevált módszer arra, hogy megoldjuk a helyzetet
– írta Kots a Telegram-csatornáján.
A szakértő úgy véli, hogy nem lehet teljesen kizárni a NATO felderítő repülőgépeit a Fekete-tengerről. Ezek Románia vagy Törökország légteréből tevékenykedhetnek, ami jelentősen csökkenti a hatékonyságukat.
A Fighterbomber álnéven ismert katonai elemző támogatta Kots véleményét, ugyanakkor megjegyezte, hogy ugyanakkor bizonytalanság van a személyzettel ellátott felderítő repülőgépekkel kapcsolatban.
Természetesen figyelembe véve a felderítőket kísérő vadászgépeket. Őket is le kell foglalni valamivel, de ezek a vadászgépek pontosan ugyanazokból az okokból nem fognak tudni fegyvereket használni, mint mi
– véli a szakértő.
A cseh lőszerbeszerzési kezdeményezés részeként Ukrajna mintegy félmillió darab tüzérségi lőszert kap 2024 végéig – jelentette a cseh védelmi minisztérium az Interfax szemléje szerint.
A cseh lőszerkezdeményezés keretében az első szállítmányok biztonságban megérkeztek Ukrajnába. Több tízezer darab 155 milliméteres lőszerről van szó, amelyeket Németország finanszírozott, és június második felében adtak át az ukrán partnereknek. Ez az első része a német hozzájárulásból finanszírozott 180 000 lőszeregységnek
– mondta Jana Csernohova védelmi miniszter. Szerinte a cseh lőszerkezdeményezés hatékony és gyakorlati segítséget jelent Ukrajnának a szuverenitása visszaszerzéséért folytatott küzdelemben.
„Tegnap a miniszter javaslatára a kormány egyhangúlag jóváhagyta Csehország több mint 34 millió euró összegű részvételét a kezdeményezésben. A pénzt lőszerek beszerzésére fordítjuk egy hazai beszállítótól, azaz a cseh STV GROUP cégtől”
– mondta Petr Fiala miniszterelnök, hozzátéve, hogy a számokat és a szállítási feltételeket biztonsági okokból nem lehet kommentálni. „Amikor eljön az ideje, mindenről tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot” – tette hozzá.
Eddig 18 ország csatlakozott a kezdeményezéshez. A védelmi minisztérium minden egyes országgal egyetértési nyilatkozatot ír alá, amelyet nemrég Izlanddal tettek meg. A védelmi minisztériumnak már vannak hasonló dokumentumai például Litvániával, Dániával, Hollandiával, Kanadával, Portugáliával, Belgiummal, Lettországgal, Norvégiával, Luxemburggal és Szlovéniával is.
Több olyan orosz énekes dala tűnt el a Spotify streamingszolgáltatásból, akiket az ukrajnai háború oroszországi támogatása miatt szankcionáltak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Köztük olyan ismert orosz előadók, mint Oleg Gazmanov, Polina Gagarina, Shaman, Julija Chicherina, Hryhoriy Leps, a „Lyube” csoport és más előadók is, akiket azzal vádolnak, hogy támogatják Vlagyimir Putyin orosz vezető politikáját.
Korábban az Egyesült Államok és az Európai Unió is szankciókat vezetett be a „putyinistának” titulált előadókkal szemben.
Egyelőre nem tudni, hogy maga a szolgáltatás törölte-e az orosz „propagandista énekesek” dalait, vagy harmadik fél szerverhekkelése révén tűntek el.
A Spotify a világ legnagyobb streamingszolgáltatása. 2006-ban alapították Stockholmban. 2024 áprilisában felhasználóinak száma havonta eléri a 615 millió főt.
2015-ben a Spotify lemondott az oroszországi bevezetési tervekről, azonban öt évvel később – 2020 júliusában – a szolgáltatás már működőképessé vált. Azonban 2022 áprilisában az ukrajnai háború kitörése miatt felhagyott oroszországi terveivel, majd később a cég hivatalosan is bezárta orosz irodáját.
Oroszországban a betelepült migránsokat is besorozzák, csütörtökön újabb szigorításokat jelentett be az orosz Nyomozóbizottság a közelmúltban honosított állampolgárokkal szemben.
Az Euronews Alekszander Basztrikint, az orosz Nyomozóbizottság vezetőjét idézte, aki szerint már 30 ezernél több olyan személyt fogtak el és vettek katonai nyilvántartásba, akiket eddig elkerült a katonai adminisztráció.
A vezető arról számolt be, hogy Oroszország eddig már mintegy 10 ezer új állampolgárt küldött harcra Ukrajnában. Megjegyezte, hogy a migráns állampolgárok felkutatása folytatódik.
Közép-ázsiai migráns munkavállalók milliói élnek Oroszországban, gyakran rosszul fizetett állásokban, akik pénzt küldenek haza a családjuknak. Arról viszont nem tudtak, hogy be is sorozzák őket. Az állampolgársághoz jutott betelepülők csapdahelyzetként élik meg, hogy potenciálisan a hadseregben kell szolgálniuk, mert az orosz állampolgárság tartalmazza ezt a kötelezettséget is
Ráadásul az elmúlt hónapokban megsokasodtak a migránsok munkahelyei és kollégiumai elleni razziák, amely annak a súlyos oroszországi terrortámadásnak köszönhető, amelyet a moszkvai Crocus City Hall bevásárlóközpontban követtek el, és amelynek jóval több mint 100 halálos áldozata volt. Az Iszlám Állam később magára vállalta a merényletet, amelyben öt fegyveres vehetett részt.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az Állami Nyomozó Iroda (SBI) anyagai alapján a bíróság lefoglalta a hazaárulással gyanúsított volt parlamenti képviselők testvéreinek, Viktor Medvedcsuknak és Tarasz Kozaknak a társasági jogait és ingatlanait – írta meg az Interfax.
Ezt a vagyont már átadták a korrupcióból és más bűncselekményekből származó vagyontárgyak felkutatásával, nyomon követésével és kezelésével foglalkozó nemzeti ügynökségnek (ARMA). Több mint 200 millió hrivnya értékű vagyonról van szó
– közölte az SZBU pénteken a Telegram-csatornáján közzétett közleményében. Az ukrán hírszerző szolgálat szerint konkrétan egy Lemberg megyei téglagyárról van szó, amelyet Szerhij Medvedcsuk és Bogdan Kozak üzemeltetett.
„Ezenkívül az állam átveszi a vállalat ingó és ingatlan vagyonát – több mint 10 hektárnyi földterületet, mintegy 31 ezer négyzetméternyi nem lakáscélú helyiséget, négy terepjárót és több speciális berendezésből álló egységet” – áll a közleményben.
A vizsgálat szerint a 2017–2023-as időszakban Szerhij Medvedcsuk és Bogdan Kozak utasítására az üzem felső vezetése pénzügyi csalást hajtott végre, és szándékosan több millió hrivnyát vontak ki az üzletből. Így az SZBU szerint a vállalat adót csalt, a vádlottak pedig olyan pénzeszközöket tulajdonítottak el, amelyeket Ukrajna állami költségvetésébe kellett volna utalni.
Most ezek a vagyontárgyak az ukrán költségvetésnek fognak dolgozni, és a pénzeszközök egy részét az ukrán hadsereg szükségleteire fogják fordítani
– közölte az SZBU.
Az akciót az SZBU Lemberg megyei hivatalának operatív emberei az Állami Nyomozóiroda nyomozóival közösen hajtották végre a Lembergi Regionális Ügyészség felügyelete alatt.
Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter utasította hadseregét, hogy mérlegeljék és tegyenek javaslatot arra, hogyan válaszoljanak a Fekete-tenger felett felderítést végző és az ukrán fegyveres erők számára célpontokat jelző amerikai drónokra – írja az Ukrajinszka Pravda.
A jelentés szerint az orosz katonai tisztviselőket aggasztja az amerikai stratégiai drónok fokozott intenzitása a Fekete-tenger felett, ahol az orosz flotta található.
Az orosz védelmi minisztérium arra panaszkodik, hogy a drónok felderítést végeznek és célpontokat jelölnek az ukránok nagy pontosságú fegyverei számára, hogy azok orosz katonai létesítményeket támadjanak.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szlovén kollégájával, Natasha Pirc Musarral tartott tájékoztatót, ahol kijelentette, Ukrajna év végére egy világos béketervet dolgoz ki.
Az elnök megjegyezte, a békecsúcsot követően Kijev három részletes terven dolgozik, amelyek az energiával, az élelmezésbiztonsággal és a cserekereskedelemmel kapcsolatosak. Ezekre a területekre a közeljövőben terv készül. Az ukrán békeképlet egyéb pontjaira is átfogó tervet dolgoznak ki, amely később kerül a partnerek asztalára.
Nagyon fontos, hogy mutassunk egy tervet a háború befejezésére, amit a világ nagy része támogatni fog , ezenkívül, ahogy mondtam, nem minden rajtunk múlik
– jelentette be Zelenszkij.
Zelenszkij elmondta még, hogy Ukrajna növeli a technológia, a drónok, a tüzérség és az elektronikus hadviselés gyártását, hogy erősebb legyen a harctéren.
Június közepén Svájcban békecsúcsot tartottak az ukrajnai háborúról. Összesen több mint 100 delegáció gyűlt össze a helyszínen különböző országokból és szervezetekből. Június 28-án már 90 aláírása van a békecsúcs záróközleményének.
Kijev az év vége előtt szeretné megtartani a békecsúcs második ülését Szaúd-Arábiában.
Dánia már befejezte 50 ukrán kiképzését az F–16-os repülőgépek kiszolgálására, többségük haza is ment, hogy segítsen felkészülni az első vadászgépek érkezésére – mondta Jan Dam, a dán légierő parancsnoka egy tévéinterjúban.
Az Interfax szemléje szerint a hét elején bejelentették, hogy az év végéig mintegy 20 ukrán pilótát képeznek ki. Ezen kívül mintegy 100 ukránt készítenek fel segédfeladatok ellátására. Ezek közé tartoznak a szerelők, a fegyverszakértők és az ukrán légi bázisok földi személyzete.
Mostanra befejeztük az első 50 ember kiképzését, akiknek többsége hazament, hogy segítse a felkészülést a gépek érkezésére. Közvetlenül a nyári szünet után megkezdjük a következő 50 fő kiképzését
– mondta Jan Dam.
Hozzátette, hogy az első, pilótákból álló csapat még nincs teljesen kiképezve. „Még nem állnak teljesen készen. De az első pilóták nagyon közel vannak a képzés befejezéséhez” – mondta a légierő parancsnoka. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ne támasszanak túl nagy elvárásokat a repülőgépekkel szemben.
Nagyon nagy elvárások vannak ezekkel a vadászgépekkel szemben. És valószínűleg reálisabbnak kellene lennünk. Az F–16-osok minden bizonnyal hatásosak lesznek, de nem ez lesz a fordulópont. Sem ebben a hónapban, sem a következő hónapokban
– mondta Dam.
Hangsúlyozta, ahhoz, hogy a repülőgépek hatékonyak legyenek a harctéren, az ukrán légierőt hosszú távon meg kell erősíteni, megfelelő lőszerrel kell ellátni, és komplex harci feladatokhoz kell igazítani. „Azt javaslom az ukránoknak, hogy mielőtt kockázatos küldetéseken repülnének, el kell sajátítaniuk ezeknek a repülőgépeknek a használatát. Erről beszélek az ukrán légierő parancsnokával” – nyilatkozta Jan Dam.
Hivatalos adatok szerint a 19 dán F–16-osból az elsőt idén nyáron szállítják Ukrajnának. A dán légierő parancsnoka a maga részéről nem közölt pontos dátumokat. „Műveletbiztonsági okokból nem mondhatok semmi pontosabbat. De arra számítok, hogy a menetrendet tartani fogják. És hogy tájékoztatni fogjuk Önöket, amikor a repülőgépek elkerülnek Ukrajnába” – mondta Dam.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy éjjel a Belgorodi terület felett lelőttek egy kis léggömböt. Állítólag Ukrajnából érkezett – írja az Ukrajinszka Pravda.
A légvédelmi rendszerek észleltek és megsemmisítettek egy kis léggömböt a Belgorodi terület felett, amelyet Ukrajna területéről indítottak Oroszország légterébe
– mondták.
Finnország 24. katonai segélycsomagját jelentette be Ukrajna számára, amely mintegy 160 millió euró (62 milliárd forint) értékű védelmi anyagot tartalmaz – írja a The Kyiv Independent.
A Finnország által Ukrajnának nyújtott katonai támogatás teljes összege mostanra elérte a 2,2 milliárd eurót (868 milliárd forint) – közölte a finn védelmi minisztérium.
Az Ukrajnának nyújtott nemzetközi segélyeket nyomon követő Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) adatai szerint Finnország 2024 áprilisának végéig 239 millió euró humanitárius és pénzügyi támogatást is nyújtott.
Finnország elkötelezetten támogatja Ukrajnát az Oroszország indokolatlan támadása elleni küzdelemben. Ez nem csupán Ukrajnáról szól, hanem végső soron minden szabad nép létjogosultságáról
– mondta Antti Hakkanen védelmi miniszter.
Nagyszabású karitatív akciót indít a Johannita Rend Magyar Tagozata, amely megalapításának 100. évfordulóján száz kárpátaljai templom támogatásához keres támogatókat, mert az elhúzódó orosz–ukrán háború miatt a kárpátaljai gyülekezetek egyre nehezebben tudják biztosítani a templomok áramellátását és fűtését – adta hírül az MTI.
A „Szóljon 100 harang a békéért” akció célja, hogy a templomok rezsiköltségét fedezni tudják a következő néhány évben, és „egy harang se némuljon el”.
Az elhúzódó orosz–ukrán háború drasztikusan átalakította a kárpátaljai falvak és városok mindennapjait: a településeken alig maradtak férfiak, sok család Magyarországra vagy Nyugat-Európába menekült, otthon leginkább idősek, nyugdíjasok maradtak. Mindez a kárpátaljai gyülekezetek életére is hatással van. A szovjet időszak óta a templomok fenntartását a perselypénz, vagyis a gyülekezet tagjainak adományai biztosítják. Ám mivel a hívők egy része a háború miatt kénytelen volt elhagyni otthonát, egyre nehezebben tudják biztosítani a templomok fűtését, áramellátását, félő, hogy a következő időszakban egyre több településen némulnak majd el a harangok
– mondta Tomcsányi István, a Johannita Rend Magyar Tagozatának vezérlő kommendátora.
A zaporizzsjai atomerőmű (ZNPP) közelében lévő egyik külső sugárzásmérő állomás semmisült meg lövések és tűz következtében – számolt be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), amit az Unian ukrán hírügynökség szemlézett.
Hangsúlyozzák, hogy ez tovább csökkentette az állomás azon képességének hatékonyságát, hogy vészhelyzet esetén észleljen és mérjen bármilyen radioaktív kibocsátást.
Az elpusztult létesítmény a jelentések szerint az erőműtől mintegy 16 kilométerre délnyugatra található.
Az ukrán energiaügyi minisztérium közölte, hogy újabb áramkimaradások történtek Dnyipro, Donyeck, Harkiv és Mikolajiv régiókban bombázások miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ukrajna nemrég a fogyasztók igényeinek kielégítése érdekében vészhelyzeti segítséget kapott Lengyelország, Románia és Szlovákia villamosenergia-rendszereitől.
Kijevben technológiai hiba miatt a központi kerületben volt áramszünet.
A déli régióban egy nagyfeszültségű alállomáson lekapcsolták a berendezéseket. Ennek következtében az odesszai és a mikolajivi régióban is áramszünet volt. Az áramellátást végül egy órán belül helyreállították az illetékes szakemberek.
Arra utasította az orosz vezérkart Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter, hogy tegyen javaslatokat azonnali válaszintézkedésekre a Fekete-tenger feletti amerikai „provokációkra” – közölte pénteken a katonai tárca.
Közleményében a minisztérium rámutatott, hogy megnőtt a pilóta nélküli amerikai légi járművek repüléseinek intenzitása a Fekete-tenger vizei felett.
Ez arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok és a NATO-országok egyre nagyobb mértékben részesei az ukrajnai konfliktusnak Kijev oldalán. Az ilyen repülések megsokszorozzák a légtérben az orosz légi- és űrerők repülőgépeivel való incidensek valószínűségét, ami növeli a katonai szövetség és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció kockázatát
– közölte az orosz védelmi minisztérium.
Tambovban péntek hajnalban egy ukrán drón tüzet okozott egy olajtárolóban. A helyi hatóságok szerint a lángokat lokalizálták, személyi sérülés nem történt. Az orosz védelmi tárca közölte, hogy péntekre virradóra 25 pilóta nélküli repülőszerkezetet lőtt le a légierő Brjanszk, Voronyezs, Kurszk, Rosztov és Szmolenszk megye felett.
„Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 540 490 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1170 ellenséges katona halt meg” – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 28 orosz hajót, 11 509 hadműveleti és taktikai drónt, 2431 egység speciális felszerelést és 2329 cirkálórakétát számoltak fel.
A nyolc uniós tagjelölt országból csak öt csatlakozott ahhoz a határozathoz, amely szerint a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket Kijevnek kell átutalni – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Grúzia, Moldova és Szerbia nem szerepel a listán – közölte Josep Borrell, az EU diplomáciai vezetője egy nyilatkozatban. A tagjelölt országok az EU-ba való felvételük feltételei szerint kötelesek támogatni minden brüsszeli külpolitikai döntést, bár azok elfogadását semmilyen módon nem befolyásolják.
A tagjelölt országok – Észak-Macedónia, Montenegró, Albánia, Ukrajna, Albánia, Bosznia-Hercegovina – csatlakoztak az EU Tanácsa 2024/14701 számú határozatához, amely az Ukrajna támogatása érdekében az orosz vagyonból származó bevételek zárolásáról szól
– mondta Borrel.
Az ukrán csapatok több stratégiailag fontos állást is elhagytak Toreck város közelében, Horlivka irányában – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel Igor Kimakovszkij, a DNR vezetőjének tanácsadója.
Toreck közelében az ukrán hadsereg sincs a legjobb helyzetben. Az orosz erők nyomására több rendkívül fontos állást is fel kellett adniuk a front ezen szakaszán
– mondta Kimakovszkij.
Pontosította, hogy az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) az elmúlt napokban több tucat embert vesztett a település közelében.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy az orosz csapatok nem képesek nagy áttörésre az ukrajnai harctéren, Kijev pedig az elfoglalt területeken végrehajtott csapásaival súlyos veszteségeket okoz az oroszoknak – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Tavasszal és nyáron ismét megpróbáltak offenzívát indítani, de eddig csak csekély sikereket értek el
– mondta Jens Stoltenberg, utalva Moszkva próbálkozó offenzívájára a Harkivi területen.
Szerinte a NATO-szövetségeseknek nincs okuk azt hinni, hogy Oroszországnak megvan a képessége és ereje ahhoz, hogy egy nagyobb áttörést érjen el, ugyanakkor valószínűleg tovább nyomulnak előre, és légicsapásokat hajtanak majd végre.
A NATO főtitkára ugyanakkor megjegyezte, hogy az ukrán hadsereg nemcsak a frontot képes tartani, hanem jelentős károkat is képes okozni az oroszoknak, mind a védelmi harcokban, mind pedig az Oroszország területén lévő célpontok eltalálásával.
Mint arról beszámoltunk, a csütörtöki EU-csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett, aki az eseményt megelőzően üdvözölte, hogy az Európai Unió a héten megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, illetve Charles Michel bejelentette, hogy három biztonságpolitikai egyezményt is meg fognak kötni a mostani csúcson.
A 12 oldalas dokumentumban részletezik, hogy az Európai Unió és Ukrajna milyen védelem- és biztonságpolitikai vállalásokban állapodott meg egymással – leginkább az eddigi együttműködés fenntartását, azaz a fegyver- és lőszertámogatások mellett az ukrán katonák kiképzését, a védelmi iparok kooperációját, a hibrid hadviselés elleni fellépést vállalta az EU az ukránok felé.
AZ EU MEGINGATHATATLANUL TÁMOGATJA UKRAJNA NEMZETKÖZI JOGILAG MEGHATÁROZOTT TERÜLETI EGYSÉGÉT – AZAZ A 2014-BEN ANNEKTÁLT KRÍM FÉLSZIGETET IS HIVATALOSAN UKRÁN TERÜLETKÉNT KEZELIK.
Az EU-csúcsról bővebben itt írtunk.
Az Egyesült Államok, Izrael és Ukrajna tárgyalásokat folytat arról, hogy Kijevet akár nyolc Patriot légvédelmi rendszerrel is felszereljék az orosz támadások elleni védelem érdekében – írja a Financial Times.
A portál forrásai szerint erről a három ország minisztériumai és vezető tisztségviselői tárgyaltak, többek között Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Antony Blinken amerikai külügyminiszter vezetésével. Izrael és Ukrajna között közvetlen tárgyalások is folytak.
A megállapodás valószínűleg nyolc Patriot ütegre vonatkozna, amelyek több mint 30 évesek. Ezek a rendszerek – M901 PAC-2 – régebbiek, mint a jelenleg Ukrajnában használt PAC-3-asok, elemzők azonban úgy vélik, hogy a PAC-2 teljes mértékben kompatibilis a PAC-3-mal. Izrael megfelelő mennyiségű elfogórakétával rendelkezik ezekhez a fegyverekhez, amelyek nagyobb hatótávolsággal és nehezebb robbanófejjel bírnak.
Ez alkalmassá teheti őket arra, hogy elfogják az orosz repülőgépeket, amelyek a frontvonal túloldaláról irányított légibombákat lőnek ki ukrán városokra és katonai objektumokra.
Tekintettel Moszkva szíriai befolyására, ahol az izraeli légierő gyakran veszi fel a harcot iráni kötődésű fegyveresek ellen, Izrael eddig visszautasította Ukrajna katonai segítségre vonatkozó kéréseit, most azonban – legalábbis a fegyverszállítások szintjén – belépne a konfliktusba.
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu szerint a Hamász elleni gázai harc „intenzív szakasza” majdnem véget ért, így az erőik átvonulhatnak az északi, libanoni határhoz, hogy szembeszálljanak a Hamász szövetségesével, a Hezbollahhal. Bár egyik fél sem szeretne teljes körű konfliktust, de ha mégis arra kerülne sor, akkor nagyobb lehet a baj, mint a Gázai övezetben.
Magyarország területére az ukrán–magyar határszakaszon 7138 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6721 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság a csütörtöki nap adatait.
A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Olaf Scholz német kancellár több pénzt szeretne kapni az EU-tól az Ukrajnából érkező menekültek eltartására – írja a Deutsche Welle, amelyet a Sztrana szemlézett.
A lap szerint a német kancellár Lengyelország és Csehország kormányfőjével együtt azt követelte, hogy az Európai Bizottság az ukrán menekültek elhelyezésére és integrációjára az uniós országok által befogadott menekültek számának arányában különítsen el forrásokat. Világossá tette, hogy Németországnak több támogatásra van szüksége az uniós költségvetésből.
Országaink túlterheltek. A menekültek befogadásának terhei igazságtalanul oszlanak meg
– idézi a lap annak a levélnek a kivonatát, amelyet Olaf Scholz, Donald Tusk és Petr Fiala küldött Ursula von der Leyennek.
Németország, Lengyelország és Csehország fogadta be a legtöbb menekültet Ukrajnából a háború kitörése óta – vélekedett Olaf Scholz.
Magyar idő szerint hajnali háromkor rendezték meg a Joe Biden és Donald Trump közötti elnökjelölti vitát. A CNN által rendezett összecsapás az eddigi legmeghatározóbb pillanat volt a fej fej mellett zajló választásokon, és ez lett volna Biden legjobb esélye arra, hogy felvillanyozza újraválasztási kampányát.
Trump egy külpolitikai kérdésre, amely Oroszország ukrajnai inváziójára vonatkozott, arra használta fel az időt, hogy visszavágjon Bidennek a veteránok kérdésében.
„Először is, a veteránjaink és katonáink ki nem állhatják ezt a fickót. Nem tudják elviselni őt. Szerintük ő a legrosszabb főparancsnok, ha így nevezik, aki valaha is volt” – fogalmazott.
„Ha lenne egy igazi elnökünk, egy olyan elnök, aki tudta, hogy Putyin tiszteli, soha nem szállta volna meg Ukrajnát” – mondta Trump.
Trump régóta pozitívan nyilatkozik Vlagyimir Putyin orosz elnök keménységéről, többek között „zseniálisnak” és „nagyon okosnak” nevezte Putyin taktikáját a 2022-es ukrajnai invázió során. Biden visszavágott Trumpnak, aki azzal hencegett, hogy arra kényszeríti az európai szövetségeseket, hogy több pénzt fektessenek a védelembe.
„Ez a fickó ki akar lépni a NATO-ból” – mondta Biden, hozzátéve, hogy ő maga „rávett 50 másik nemzetet”, hogy támogassák Ukrajnát az orosz invázióval szemben.
Az elnökjelölti vitáról szóló részletes összefoglalónkat ide kattintva olvashatja el.
Nem vesz részt a NATO júliusi csúcstalálkozóján Rumen Radev bolgár államfő, mert nem ért egyet a szófiai kormány Ukrajna-politikájával – jelentette be csütörtökön a bolgár elnöki hivatal.
Radev elutasította a kormány arra vonatkozó felkérését, hogy vezesse a bolgár delegációt, arra hivatkozva, hogy nem egyeztettek vele az álláspontról, amelyet a washingtoni csúcstalálkozón fognak képviselni az ukrajnai háborúval kapcsolatban – írták a közleményben az MTI szerint.
A kormány szerdán hagyta jóvá azt a keretdokumentumot, amelyben lefektették, milyen állásponttal megy Szófia a július 9-én kezdődő NATO-csúcstalálkozóra.
Az elnöki hivatal most kiemelte, hogy Rumen Radev a háború első napjától fogva határozottan elítéli Oroszország agresszióját.
Az ellenzéke által oroszbarátnak tartott Radev korábban azt mondta, nem lát katonai megoldást az ukrajnai háború lezárására, és több alkalommal kifogásolta, hogy a bolgár kormány katonai támogatást nyújt Kijevnek.