Ukrajna 53 hadifogolyért cserébe 3310-et engedett el – írja az Interfax.
Továbbra is azon dolgozunk és keressük a módját annak, hogy mindenkit kiszabadítsunk az orosz fogságból
– közölte az ukrán elnök. Azt is elmondta, hogy minden katonájukat, civileket, felnőtteket és gyerekeket ki akarnak szabadítani.
Volodimir Zelenszki a Telegramon köszönetet mondott azoknak, akik segítséget nyújtanak ebben a küzdelmükben.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Egy volgográdi szennyvízszivattyú-állomáson történt robbanás két ember halálát okozta – tájékoztatta a RIA Novosztyit a régió nyomozóbizottságának sajtószolgálata.
A baleset idején az állomás területén a szervezet alkalmazottai tartózkodtak, akik közül kettőnek a holttestét megtalálták. Az áldozatok pontos számát még vizsgálják
– közölte a hivatal.
Hozzátették: előzetesen azt feltételezik, hogy az incidens a hegesztési munkálatok során elkövetett szabálysértés miatt következett be. Büntetőeljárás is indult a munkavédelmi szabályok megsértése miatt.
A beszámolóban hozzátették, hogy a katasztrófavédelmi minisztérium szerint egy, a Krasznoarmejszki járásban lévő állomáson is gázrobbanás történt, amely a vasbeton mennyezetek összeomlását okozta.
A városi víz- és hőszolgáltató szerint a vészhelyzet idején nyolc ember tartózkodott az állomáson, közülük hárman megsérültek.
„Ezt a moszkvai utat nem érdemes bírálni, mert Orbán Viktor az egyetlen, aki képes úgy Putyinnal, mint Zelenszkijjel tárgyalni” – mondta Jaroslav Bzoch, a cseh Elégedetlen Polgárok Akciójának (ANO) árnyék-külügyminisztere, amiről az MTI számolt be.
Az ANO egyébként a legerősebb ellenzéki mozgalom Csehországban, és ők is benne vannak Orbán Viktor új európai pártcsaládjában, a Patrióták Európáértban.
Putyint és Zelenszkijt bármilyen módon, de tárgyalóasztalhoz kell ültetni. Sajnos Orbánnak nem volt semmiféle mandátuma, a többi európai politikus bírálja (moszkvai) útját, így annak nem lesz nagy hatása
– mondta Bzoch. Véleményük szerint azzal, hogy Orbán először Kijevbe látogatott, világosan kijelentette, hogy Európa-párti politikus, „mert Európa érdeke, hogy megállítsuk a gyilkolást, és véget vessünk a háborúnak”.
Ezzel szemben a cseh külügyminisztérium véleménye az, hogy „bármiféle béketervet Ukrajnával kell megvitatni, ez megkerülhetetlen. A béke azonnal helyreállhat, ha a megszállók elhagyják Ukrajnát. Addig azonban gondoskodnunk kell régiónk biztonságáról”.
A kínai hadsereg közös terrorizmusellenes kiképzést tart július 8. és 19. között Belaruszban – osztotta meg a belarusz védelmi minisztérium közleményét a ria.ru.
Mint írták, a közös kiképzés lehetővé teszi a belarusz és kínai egységek tapasztalatcseréjét és összehangolását, valamint megalapozza a két ország közötti kapcsolatok fejlődését.
Halálos baleset történt szombaton, amikor egy benzinszállító kamion és egy kisbusz ütközött Ukrajna északnyugati részén, a Rivnei területen – írja a Szabad Európa Rádió.
Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter közlése szerint a 15 utas közül 14-en meghaltak.
A halálos áldozatok között egy hatéves kisgyermek is volt. A baleset egyetlen túlélőjét súlyos sérülésekkel vitték kórházba.
A nő életééért jelenleg is nagy erőkkel küzdenek az orvosok. A tragédia pontos okait vizsgálják a hatóságok.
Egy ukrajnai erőmű elleni orosz támadás miatt 100 ezer ember maradt áram nélkül az északnyugati Szumi régióban – számoltunk be róla nemrég. Az Ukrenergo országos hálózatüzemeltető később közölte, hogy a támadások következtében az Oroszországgal határos Szumi városában és annak régiójában lekapcsolták az áramellátást. Az energetikai létesítményen kívül áldozatokról vagy károkról nem érkezett jelentés – írja a BBC.
Oroszország továbbra is folyamatosan támadja az energetikai létesítményeket Ukrajna-szerte, gyakran hosszabb áramszünetekbe sodorva az országot, ahol az emberek nyári forróságban, folyó víz, légkondicionáló berendezés vagy életmentő orvosi felszerelés nélkül kénytelenek elviselni a tikkasztó nyári körülményeket.
Csak az elmúlt három hónapban Ukrajna kilenc gigawattnyi termelőkapacitást veszített – közölte az Ukrenergo nemzeti energetikai vállalat –, az összes hőerőművét elvesztette az ellenséges támadások miatt, és az összes vízerőművet drónok vagy rakétatámadások rongálták meg.
A nemzeti hálózatüzemeltető szerint ez a mennyiség elegendő ahhoz, hogy egész Hollandiát ellássa energiával a fogyasztási csúcsidőszakokban, és több mint egyharmada annak a kapacitásnak, amellyel Ukrajna rendelkezett, mielőtt 2022 februárjában megkezdődött Oroszország teljes körű inváziója.
Lengyelország többletáramot irányított át Ukrajnának, hogy segítsen megbirkózni az orosz csapásokkal, de az Ukrenergo egész napra áramkimaradásokat ütemezett be országszerte, mivel a hazai termelés és az áramimport nem tudta fedezni a hiányt.
Maria Caturian, az Ukrenergo munkatársa a BBC-nek elmondta, hogy tisztában van azzal, hogy sokan haragszanak a vállalatára, amiért ilyen gyakran, ilyen hosszú ideig és ilyen sok ügyfelet érintő áramkimaradások vannak. De szerinte nincs más lehetőség.
Háborúban állunk. Az energiaszektor az orosz terroristák egyik fő célja. És nyilvánvaló, hogy miért: az egész életünk, az egész civilizációnk az elektromosságra épül. Ez az ár, amit a szabadságért fizetünk
– mondja.
Joe Biden amerikai elnök kormánya azon dolgozik, hogy a jövő héten találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán vezetővel. A megbeszélésekre feltehetően a washingtoni NATO-csúcstalálkozó keretein belül kerülhet sor – írta meg az Unian.
A Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője elmondta, hogy Biden július 9-én találkozik a NATO vezetőivel a szövetség 75. évfordulója alkalmából rendezett esemény keretében. Július 10-én a csúcstalálkozón üdvözli Svédországot mint új NATO-tagot, és estére közös vacsorát terveznek a Fehér Házban.
Július 11-én találkozókat terveznek az EU képviselőivel és a szövetség indo-csendes-óceáni térségbeli partnereivel – Ausztráliával, Japánnal, Koreával és Új-Zélanddal –, délután pedig a NATO–Ukrajna Tanács ülésezik.
Ezt követően az amerikai elnök közel 20 szövetségesével és partnerével tart rendezvényeket, akik biztonsági megállapodást írtak alá Kijevvel.
Miközben az elnöknek meglehetősen sűrű lesz a programja, azon dolgozunk, hogy a csúcstalálkozó margóján találkozókat szervezzünk a világ különböző vezetőivel, köztük Zelenszkij elnökkel. Ezekről pedig az elkövetkező napokban további információkat fogunk közölni
– áll a közleményben.
Szombat reggel óta az orosz csapatok szinte a teljes frontvonal mentén aktívak, támadó erőfeszítéseiket Liman és Pokrovszk irányába összpontosítva. Az ukrán fegyveres erők vezérkara szerint a frontvonal mentén 83-ra nőtt a harci összecsapások száma.
Az ukrán védők határozottan visszatartják a megszálló csapatok támadását, és jelentős veszteségeket okoznak az ellenségnek
– áll a jelentésben, amelyről az Unian számolt be.
Hozzátették, hogy korábban az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) volt helyettes vezetője, Viktor Jahun tartalékos vezérőrnagy annak a véleményének adott hangot, hogy Oroszországnak elegendő erőforrása és tartaléka van ahhoz, hogy 2025 végéig fenntartsa az offenzívát.
„Az, hogy az európai kretének hisztiznek Orbán Viktor moszkvai látogatása és Putyin elnökkel való találkozója miatt, ismét aláhúzza, hogy az EU-nak és amerikai urainak háborúra van szüksége, nem békére” − írta a Twitterén Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese.
A kormányfő moszkvai vizitjét sokan véleményezték az utóbbi órákban, többek közt amerikai szakértők, egy német párt, a műsorvezető Tucker Carlson, valamint Robert Fico szlovák kormányfő is így tett.
A kritikus hangok közt szerepelt korábban többek közt az Európai Tanács vezetője, a lengyel és a svéd kormányfő, valamint az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman is. Valamint ukrán részről sem örültek az Orbán–Putyin-meetingnek.
Június elején Hanno Pevkur észt védelmi miniszter bejelentette a Mistral légvédelmi rendszer átadását Ukrajnának − írja az Ukrajnszka Pravda.
A Mistral rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszereket és rakétáikat átszállítottuk Ukrajnába. Folytatjuk a szabadságharcosok támogatását
− áll az észt védelmi minisztérium közleményében.
A Mistral egy modern légvédelmi rakétarendszer, amelyet helikopterek és repülőgépek támadására terveztek, és Franciaországban fejlesztettek ki. Elérhető hordozható változatban (MANPADS) és járművek, hajók és helikopterek indítóállványain való használatra is.
A rendszer hatótávolsága akár 6 kilométer is lehet, viszonylag alacsonyan repülő repülőgépek és helikopterek elleni védelemre tervezték.
Oroszország 549 840 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta − mondta az ukrán fegyveres erők vezérkara július 6-án.
Ebben a számban benne van az orosz erők által az elmúlt napban elszenvedett 1260 fős veszteség is − írja a Kyiv Independent. A számokat lapunk független forrásból nem tudta ellenőrizni.
Az orosz áldozatok nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott száma a július 5-i frissítés szerint 58 207 volt, ebből több mint 3700 tiszt, közülük 430 főtiszt, vagyis őrnagy vagy magasabb rangú – írja az orosz Mediazona.
A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést.
Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből, a helyi hatóságok nyilatkozataiból, gyászjelentésekből vagy sírfeliratokról.
Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokét, akik név szerint beazonosíthatóak.
Matematikai statisztikai módszerekkel extrapolálva a Mediazona adatait az oroszok tényleges vesztesége a július 5-ig terjedő időszakban valószínűleg 120 ezer fő körül lehet.
Azt mindenesetre meg kell jegyeznünk, hogy az ukrán vezérkar által közölt számok a közzétevők szerint az élőerő veszteségeit mutatják (tehát a súlyos sebesültek, az eltűntek és fogságba esett katonák is benne vannak), míg a Mediazona kizárólag a halottakat regisztrálja.
Hakan Fidan török külügyminiszter július 6-án egy „békefórum” létrehozását javasolta az ukrajnai háború befejezésére − írja a Kyiv Independent.
Fidan szerint a háború befejezésére irányuló jelenlegi erőfeszítéseket „szélesebb alapokra kellene kiterjeszteni”.
Olyan békeplatformot kellene létrehozni, amely megakadályozza a polarizáció elmélyülését, magas részvételi és képviseleti aránnyal rendelkezik, és a diplomáciát helyezi előtérbe
− mondta.
Az Alternatíva Németországért (AfD) párt parlamenti (Bundestag-) frakciója üdvözölte szombaton Orbán Viktor magyar miniszterelnök ukrajnai béke érdekében tett erőfeszítéseit – írta meg az MTI.
Magyarország mutatja az utat azáltal, hogy a konfliktus közvetlen szereplőivel tárgyal uniós elnöksége első napjától fogva. Ez volt az AfD parlamenti frakciójának alapvető követelése a háború kezdete óta
– hangsúlyozta Matthias Moosdorf, a német ellenzéki párt parlamenti csoportjának külügyi szóvivője. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Orbán Viktor az egyedüli európai uniós vezető, akinek még élő kommunikációs kapcsolata van Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Az AfD frakciója üdvözli, hogy a legmagasabb európai uniós szintről vetik föl egy béketárgyalásokat célzó mielőbbi tűzszünet lehetőségét. Orbán ezzel mindenekelőtt olyan háborús uszítókként leplezte le az EU-t és tisztségviselőit, amely, illetve akik nem uniós érdekből cselekszenek
– fogalmazott Moosdorf.
Orbán Viktor Kijevbe és Moszkvába is elutazott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd Vlagyimir Putyin orosz államfővel egyeztessen a háború megállításáról.
Dimitar Glavcsev ügyvivő bolgár miniszterelnök kijelentette, hogy a közelgő washingtoni NATO-csúcstalálkozón Bulgária javasolni fogja a béketárgyalások megkezdését Oroszország és Ukrajna között, és kész közvetítőként fellépni – írja az ukrán Sztrana.
Őszintén hiszem, hogy a béketárgyalások mellett kell állnunk, és Bulgária közvetítőként fog fellépni. És ezt fogom javasolni a csúcstalálkozón
– mondta Glavcsev, aki egyszersmind kétségeit is kifejezte arra vonatkozóan, hogy képes lesz-e megszerezni a közvetítői státuszt.
Korábban az ENSZ abban bízott, hogy Oroszország úgy dönt, szeptemberig vagy hamarabb kivonja csapatait Ukrajnából. Az ENSZ Közgyűlésének elnöke, Dennis Francis hozzátette, hogy „egyetlen állam sem szegheti meg a törvényt következmények nélkül”.
Vadim Filaskin, a Donyecki Regionális Katonai Adminisztráció vezetője közölte, hogy szombaton az oroszok Szmercs rendszerekből lőtték a Donyecki területet – írja az Interfax.
Egy halottról és két sebesültről tudunk. Megrongálódott 4 kétszintes épület és 1 magánház
– írta Filaskin a Telegramon.
Törökország álláspontja szerint az ukrajnai háború rendezése érdekében országok széles körű részvételén alapuló nemzetközi békeplatformra van szükség, jelentette ki szombaton Hakan Fidan török külügyi tárcavezető a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) külügyminiszteri tanácskozásán az azerbajdzsáni Susa városában – írja az MTI.
A már harmadik éve zajló ukrajnai háború proxiháborúvá változott. A jelenlegi stratégiai környezet arról tanúskodik, hogy a konfliktus szereplőinek nincs egyéb prioritása a fegyverzet felhalmozásán és az egyre agresszívabb harci tevékenységek megvalósításán kívül
– hangsúlyozta a török diplomácia vezetője.
Hozzátette, hogy úgy vélik, hogy a háború leállításának érdekében a tartós békét célzó erőfeszítéseket jóval szélesebb alapra kell helyezni, és szükséges létrehozni egy békeplatformot, amely segít elejét venni a megosztottság elmélyülésének, lehetővé teszi a magas fokú részvételt és képviseletet, valamint elsőbbséget biztosít a diplomáciának.
Harkan Fidan, akit a török külügyminisztérium közleményben is idézett, mindezzel összefüggésben egymást kiegészítő jellegű együttműködésre szólította fel a Türk Államok Szervezetének tagjait.
Az orosz védelmi minisztérium közzétett egy látványos videót arról, ahogyan az orosz hadsereg megsemmisít egy Sz–300-as légvédelmi rakétarendszert az ukrajnai Poltava régióban.
A felvételen az látszik, ahogyan az ukránok által használt Sz–300-as légvédelmi rakétarendszert szinte teljesen megsemmisíti egy Iszkander rakétarendszer, amely egy mozgatható csapásmérő eszköz.
Az orosz hadsereg 19 irányított légibombát dobott le Harkiv régióra az elmúlt nap – írja az Ukrinform.
Erről a Facebookon számolt be a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Oleh Szinyehubov.
Az ellenség az elmúlt nap 19 irányított légibombával támadta a régiót. Kupjanszkban egy melléképület, egy garázs és két autó égett le a támadások következtében. A közelben hat magánháztartás is megrongálódott
– írta Oleh Szinyehubov.
Egy faluban egy lakóház rongálódott meg, máshol egy raktárépület teteje és autógumik gyulladtak ki, valamint többhektárnyi terület is égett.
Az ukrán védők pénteken két orosz támadást vertek vissza Orehov irányában, és ötöt a Dnyeper folyó bal partján – írja az Ukrinform. Erről az Ukrán Védelmi Erők számoltak be a Telegramon.
A megszállók két támadást hajtottak végre Orehov irányában. Ezek sikertelenek voltak
– írták.
A Dnyeper folyó bal partján, a Herszoni terület ideiglenesen megszállt részén az orosz csapatok öt támadást hajtottak végre, de veszteségeket szenvedtek, és visszavonultak eredeti állásaikba.
A donyecki területen az elmúlt nap 11 ember halt meg az oroszok támadásában – közölte Vadim Filaskin, a Donyecki Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, írja az Interfax.
Július 5-én az oroszok 11 donyecki lakost öltek meg: 5 embert Szelidove, 3 embert Csasziv Jar, egy-egy embert Komar, Toreck és Ukrajinszk településeken. További 43 ember megsebesült a régióban
– írta Vadim Filaskin a Telegramon.
Ukrajna 53 hadifogolyért cserébe 3310-et engedett el – írja az Interfax.
Továbbra is azon dolgozunk és keressük a módját annak, hogy mindenkit kiszabadítsunk az orosz fogságból
– közölte az ukrán elnök. Azt is elmondta, hogy minden katonájukat, civileket, felnőtteket és gyerekeket ki akarnak szabadítani.
Volodimir Zelenszki a Telegramon köszönetet mondott azoknak, akik segítséget nyújtanak ebben a küzdelmükben.
Miért Orbán az egyetlen vezető Európában, aki megpróbálja megakadályozni Ukrajna teljes elpusztítását? Aki ezzel szemben áll, az a gonosznak segít – írta Tucker Carlson, amerikai politikai újságíró az X közösségi oldalon.
Carlson a bejegyzéséhez megosztotta Orbán Viktor pénteki rádióinterjúját is, amelyben a miniszterelnök arról beszélt, hogy a békéért lépéseket kell tenni, és hogy „az EU soros elnökeként Magyarországnak nincs arra mandátuma, hogy az Európai Unió nevében tárgyaljon, eszébe se jut”.
Viszont fel tudom tárni, hogy melyik fél meddig tud elmenni, és ha ezt feltártuk, akkor utána az európai vezetők majd közösen (a 27 miniszterelnök) hozhat döntést
– hangzott el a Kossuth Rádióban.
Az amerikai újságíró tavaly nyáron Magyarországra látogatott, és akkor interjút is készített a magyar miniszterelnökkel. A beszélgetésben főleg az orosz–ukrán háborúról volt szó, aminek Orbán Viktor szerint abban a pillanatban vége lenne, ha Donald Trump lenne az Egyesült Államok elnöke. Az interjúval bővebben bővebben ebben az írásunkban foglalkoztunk.
Carlson egyébként azt tervezi, hogy a februári Putyin-interjú után megszólaltatja Voldomir Zelenszkij ukrán elnököt is, bár korábban azt állította, hogy hiába kért interjút az ukrán elnöktől, nem kapott választ.
A Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) elemzői szerint az orosz elnök arra is felhasználta Orbán Viktort a pénteki, moszkvai csúcstalálkozón, hogy kifejezze elkötelezettségét a háború „végleges” lezárása mellett, amivel elérné célját, vagyis az ukrán államiság megsemmisítését – írja az ukrán Focus.
A találkozó célja Putyin részéről egyértelműen a tárgyalásos tűzszünet elleni érvelés volt az amerikai székhelyű elemzőintézet július 5-i jelentése szerint.
Putyin azt mondta, hogy egy Oroszország és Ukrajna közötti megállapodás nem vezethet ideiglenes tűzszünethez, mert az lehetővé tenné Ukrajna számára az átcsoportosítást és az újrafegyverkezést, ehelyett Oroszország a konfliktus »végleges« befejezését támogatja
– áll a jelentésben.
Elemzők szerint az orosz vezető arra használta fel a magyar miniszterelnököt, hogy elutasíthassa a béketárgyalásokon keresztül történő tűzszünetet. A jelentés szerzői szerint Putyin végleges célja az ukrán államiság megsemmisítése.
A szakértők emlékeztettek arra is, hogy július 4-én Putyin kifejezetten elutasította, hogy Oroszország részt vegyen bármilyen érdemi tűzszüneti megállapodáson, július 5-én pedig minden ilyen eshetőséget elutasított. Az intézet úgy értelmezi Putyin kijelentéseit, miszerint az nyíltan követeli Ukrajna teljes megadást a tűzszünetért cserébe.
Július 5–6-án éjjel az ukrán csapatok Oroszország Krasznodari határterületén több településen is polgári létesítményeket támadott meg – derül ki a város operatív parancsnokságának Telegram-bejegyzéséből.
Az ukrán hadsereg a Jenyiszi, a Leningrádi és a Pavlovszki járásban hajtott végre támadásokat.
Kisebb károk keletkeztek egy mobiltelefon-toronyban, másutt üzemanyagtároló tartályok gyulladtak ki.
A támadásokat többnyire drónokkal hajtották végre. Az eddigi értesülések szerint nincsenek áldozatok.
Július 6-án robbanások hallatszottak az ideiglenesen megszállt Szevasztopolban, amelyek miatt ezt követően leállt a forgalom a Krímbe vezető hídon – írja a focus.ua.
A szevasztopoli Orlovka felől 00:20-kor két távoli, fülsiketítő robbanás hallatszott a tenger irányából. Még 23:55-kor pedig Belbek felől egy felszálló vadászgép hangja hallatszott
– írta meg a Krími szél a Telegramon. Nem sokkal később megírták azt is, hogy a krími hídon a forgalom le van zárva.
Az ellenőrzési területen tartózkodókat arra kérték, hogy maradjanak nyugodtak és kövessék a közlekedésbiztonsági tisztek utasításait.
Éjszaka a Szumi régióban az oroszok drónokkal támadást intéztek az energetikai infrastruktúra ellen – írja az Ukrinform.
Erről a Szumi Regionális Katonai Igazgatóság számolt be a Telegramon
Július 6-án éjjel az orosz drónok támadása miatt a régió településein több járásban is megszűnt az áramszolgáltatás
– tájékoztatott a katonai közigazgatás.
Azt is jelentették, hogy jelenleg is dolgoznak az áramellátás helyreállításán. Az orosz támadás következményeinek felmérése folyamatban van.
Zúzódott a feje és lábtörést szenvedett az a 34 éves kijevi férfi, akire határőrök találtak rá, amikor megpróbálta átlépni a lengyel határt – írja a Kárpáti Igaz Szó az ukrán állami határszolgálat nyugati regionális hivatalának beszámolója alapján.
A megsérült hadköteles férfit a lengyel határtól két kilométerre fedezték fel a vasúti pálya közelében. Elismerte, hogy azt tervezte, illegálisan átlépi az ukrán–lengyel határt és megszökik. A szökevény a Kijev–Csap vonatról ugrott le Lemberg megyében, de eredetileg Ungvárra tartott. A férfit kórházba szállították.
Elmondta, hogy az útvonal tervezésében az egyik Telegram-csatorna volt a segítségére, ahonnan tanácsokat, utasításokat lesett el, eszerint hálózsákot, túracipőt, meleg ruhát, esőkabátot, összecsukható kést, kötelet, gyufát és élelmet vitt magával.
Már megérkezett Ukrajnába a harmadik Patriot légvédelmi rakétarendszer Németországból, az ukrán legénység pedig sikeresen befejezte a kiképzést Németországban – írja az Ukrinform.
Ezt Martin Jaeger, Németország ukrajnai nagykövete jelentette be az X-en.
Ez megerősíti az ország lakosságának és infrastruktúrájának védelmét a repülőgépekkel, drónokkal és rakétákkal szemben. Az elmúlt hónapokban a rendszer ukrán legénysége sikeresen elvégezte a megfelelő kiképzést Németországban
– írta a diplomata.
Az amerikai elnöki hivatal szóvivője a Fehér Ház véleményét hangoztatva arról beszélt újságíróknak, hogy Orbán Viktor moszkvai látogatása nem szolgálja az ukrajnai béke ügyét.
Karine Jean-Pierre az elnöki repülőgép fedélzetén tartott sajtóbeszélgetésen kijelentette, hogy a látogatás aggodalomra ad okot, „nem mozdítja előre a béke ügyét, valamint kontraproduktív az Ukrajna szuverenitása, területi integritása és függetlensége mögötti támogatást illetően” – idézi az Infostart a szóvivőt.
Orbán Viktor július 2-i kijevi látogatását követően Moszkvába utazott, hogy – elmondása szerint – tárgyaljon az ukrajnai háború rendezéséről. A látogatás azonban nyugati körökben többek nemtetszését váltotta ki. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökeként utazott Moszkvába, és nem a szövetséget képviseli.
Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 8050 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7273 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 61 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.