Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Trump alelökjelöltje nyíltan Ukrajna-ellenes, leállítaná a fegyverszállításokat
• Súlyos kijelentést tett Putyin legfőbb szövetségese, Moszkva hadüzenetként venné a NATO lépését
• Vészjósló üzenet érkezett a lengyel elnöktől, ezért kell mielőbb véget érnie a háborúnak
• Ketyeg az óra, Moszkva nem várt nehézséggel néz szembe fegyverkapacitás terén
• Az Európai Parlement elítélte Orbán Viktor „békemisszióját”

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

A héten megalakult új Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülése elfogadta első hivatalos állásfoglalását, amelyben a testület képviselőinek többsége továbbra is Ukrajna határozott támogatását szorgalmazza – adta hírül az MTI.

Az EP továbbra is támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, az ország nemzetközileg elismert határain belül. Az állásfoglalás felszólítja az EU-t, hogy tartsa fenn és terjessze ki Oroszországgal és Belarusszal szembeni szankciós politikáját, ellenőrizze és vizsgálja felül hatékonyságát és hatásait, és akadályozza meg a korlátozó intézkedések kijátszását.

Az állásfoglalás azt is tartalmazza, hogy Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie az Ukrajnában okozott pusztításért. A képviselők ugyanakkor üdvözlik a közelmúltban tett uniós erőfeszítéseket, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket az ukrajnai háborús erőfeszítések támogatására fordítsák. Emellett azt kérik, hogy az EU hozzon létre „szilárd jogi rendszert az EU által befagyasztott orosz állami tulajdonban lévő vagyoni eszközök elkobzására”.

A képviselők felszólítják az EU-t és a tagállamokat, hogy növeljék az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásukat, a szükséges ideig és bármilyen formában. Felszólítják továbbá az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot Ukrajna újjáépítéséhez nyújtott hosszú távú pénzügyi támogatásra a nemrég létrehozott, Ukrajnát támogató pénzeszköz tapasztalataira építve.

A megszavazott dokumentum elítéli Oroszország „barbár rakétatámadását” a kijevi gyermekkórház ellen. A képviselők ugyancsak elítélték Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli látogatását Oroszországban, amely véleményük szerint nem képviseli az EU-t, sérti az uniós szerződéseket és a közös külpolitikát, beleértve a lojális együttműködés elvét is. Az állásfoglalásban leszögezték: „ennek a jogsértésnek Magyarországra nézve következményeket kell maga után vonnia”.

Mivel a magyar miniszterelnök úgynevezett „békemisszióját” közvetlenül követte a gyermekkórház elleni támadás, az állásfoglalás szerint ez is azt mutatja, hogy Orbán Viktor „állítólagos béketörekvése súlytalan.”

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Egyesült Államok Moszkva ellen bevezetett szankcióit illegitimnek és mindkét fél számára károsnak minősítette szerdán újságíróknak nyilatkozva, amiről az MTI is beszámolt.

Megjegyezte, hogy Donald Trump volt amerikai elnök és mostani elnökjelölt a kormányzása idején számos korlátozást vezetett be Oroszországgal szemben,

Az amerikai választások témájára kitérve rámutatott, hogy az elmúlt években Oroszország és Vlagyimir Putyin a kampány elválaszthatatlan részévé vált az Egyesült Államokban, és mindig témaként szerepel a vitákban.

„Moszkva nem kapott semmilyen reagálást a nyugati országoktól Orbán Viktor miniszterelnök ukrajnai békejavaslataira, de ismeri a nyilvános válaszokat” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

Voltak válaszok, sőt nyilvános válaszok is. Mint tudják, megpróbálják maguk az európaiak elítélni Orbánt, megkísérlik teljesen letagadni, hogy ebben a kérdésben bármilyen hatásköre volna, és megújítják abbéli eltökéltségüket, hogy katonai ügyekben segítséget nyújtsanak Ukrajnának. Valószínűleg ez a válasz

– válaszolta az orosz szóvivő arra az újságírói kérdésre, hogy a Nyugat reagált-e Oroszországnak a magyar javaslatokra.

Arra a kérdésre, hogy volt-e Moszkvának kapcsolatfelvétele a magyar féllel Orbán Viktor békeküldetése után, az elnöki szóvivő emlékeztetett rá, hogy Szergej Lavrov orosz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a minap New Yorkban találkozott. „Vagyis ezek a kapcsolatok folytatódnak” – fogalmazott Dmitrij Peszkov az MTI szerint.

Németország jövőre a felére csökkenti az Ukrajnának nyújtott katonai támogatását – derül ki a Reuters által szerdán ismertetett 2025-ös költségvetési tervezetből.

A lépésre annak a növekvő aggodalomnak a közepette kerül sor, hogy Donald Trump esetleges győzelme a közelgő amerikai elnökválasztáson drámai mértékben csökkentheti Washington támogatását Ukrajna Oroszország elleni harcához.

A lap szerint Németország azt reméli, hogy a hiányt a befagyasztott orosz vagyonokból származó nyereségből pótolják majd. Az elmúlt hónapban a G7 vezetői megegyeztek egy olyan tervről, amely szerint az év végéig 50 milliárd dolláros hitelt nyújtanak Ukrajnának, amit a 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyonból származó kamatok fedeznek.

Az összeg, amelyet Ukrajna az év végéig szeretne megkapni – mielőtt Trump esetlegesen visszatérne a Fehér Házba – magában foglalja az Egyesült Államok és az EU egyenként 20 milliárd dolláros ígéretét. Japán, Kanada és az Egyesült Királyság várhatóan a fennmaradó 10 milliárd dollárt fedezi.

A Herincsei kistérség tájékoztatása szerint újabb kárpátaljai áldozata van az orosz-ukrán háborúnak – írja a karpatalja.ma.

Mikola Kusnir 1972-ben született Herincsén, a Huszti járásban. A 3. gépesített zászlóalj 2. aknavető szakaszának parancsnokaként szolgált. Harci feladat teljesítése közben július 15-én vesztette életét.

Pótolhatatlan veszteség. Herincse közösségét ismét megrázta a szomorú hír… Újabb katonánk életét vette el ez az átkozott háború

– írja a Herincsei kistérség.

„Mély fájdalommal tudatjuk Önökkel, hogy július 15-én az Ukrajnáért, annak szabadságáért és függetlenségéért folytatott harcokban, a Harkivi terület Kupjanszki járásában található Persotravneve falu közelében, a 3. gépesített zászlóalj 2. aknavető szakaszának parancsnoka, Herincse lakosa, Mikola Mikolajovics Kusnir, 1972-es születésű altörzsőrmester, harci feladat végrehajtása közben elesett” – közölték.

A hivatalos nyilvántartásban jelenleg 42 ezer eltűnt ukrán állampolgár szerepel – közölte szerdán Dmitro Bohatyuk, az ukrán belügyminisztérium illetékes főosztályának vezetője az Ukrinform állami hírügynökséggel az MTI szerint.

A tisztségviselő elmondta, hogy a különleges körülmények között, azaz a háborúban eltűntek jegyzékébe mostanáig több mint 51 ezer ember adatai kerültek be.

„Jelenleg körülbelül 42 ezer ilyen ember van” – tette hozzá. Szavai szerint ugyanis most már mintegy hétezer emberről van információja a belügyminisztériumnak. Közülük háromezren biztosan életben vannak, és a hatóságok tudják, hol tartózkodnak.

Jelenleg mintegy négyezer azonosított holttest van. Túlnyomó többségük katona volt, akiket eltűntnek nyilvánítottak, de később azonosították a holttestüket

– mondta Bohatyuk, hozzátéve, hogy az eltűnt személyek után több mint 90 százalékban az országos rendőr-főkapitányság nyomoz.

„Gyakorta előfordul, hogy egy embert különleges körülmények között eltűntnek nyilvánítanak, majd később bebizonyosodik, hogy az ellenség fogságába esett” – fűzte hozzá a belügyi vezető.

Denisz Marcsuk, az ukrán agrártanács elnökhelyettese szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Dél-Ukrajnában a gazdálkodók több tíz hektárnyi terméstől esnek el az orosz hadsereg által elkövetett gyújtogatások következtében.

Közölte, hogy a harmadik éve tartó háború kezdete óta Ukrajna mezőgazdasági infrastruktúrája már több mint 50 milliárd dollár veszteséget szenvedett el – számolt be az MTI.

Az orosz hadsereg legalább öt civilt megsebesített Pokrovszkban, miután támadást indított a város ellen – írja az Ukrajinszka Pravda.

A Donyecki Területi Ügyészség szerint szerdán, 15 órakor az orosz hadsereg újabb támadást hajtott végre Pokrovszk ellen, valószínűleg UMPB D–30 SN irányított légibomba segítségével.

A támadás következtében öt, 41 és 73 év közötti civil sérült meg. Valamennyiüket orvosi ellátásban részesítették. Repeszsebeket és zúzódásokat állapítottak meg náluk.

A városban lakóházak rongálódtak meg. A sérültek végleges számának meghatározása még folyamatban van.

Parancsnoki utasítás szerint a Herszoni területen a be- és kilépés különleges rendszerét vezették be – írja az Ukrajinszka Pravda.

A Herszoni terület parancsnokának 2024. március 28-i parancsa értelmében a régió területére való be- és kilépés különleges rendszerét vezetik be

– közölte a Heszoni Területi Katonai Közigazgatás.

A közigazgatás ezt azzal magyarázza, hogy az ellenőrzőpontokon a beléptetési rendszer megfelelő megszervezésére és ellenőrzésére van szükség. A határozat valamennyi ukrán állampolgárra, külföldire és hontalan személyre vonatkozik.

Ukrajna 95 védőjét hozhatta haza az orosz fogságból – írja az Ukrajinszka Pravda. „Továbbra is hazahozzuk népünket. További 95 védőt engedtek ki az orosz hadifogságból. Ezek az Ukrán Fegyveres Erők, a Nemzeti Gárda és a határőrség katonái. Köszönjük az Egyesült Arab Emírségeknek, hogy közvetítettek ebben a kiadatásban. Bármilyen nehéz is, mindenkit megkeresünk, aki esetleg fogságban van. Mindenkit vissza kell hoznunk” – közölte Volodimir Zelenszkij.

Valamennyi fogságból szabadult katona férfi: 88 közlegény és őrmester, valamint hét tiszt. A felszabadult katonák közül 23-an védték Mariupolt, 41-en harcoltak Donyeck irányában, kilencen Luhanszkban és Zaporizzsjában, hárman Herszonban és Harkivban.

A hazatérő katonák többsége sebek következményeitől és krónikus betegségektől szenved, amelyek hosszú távú kezelést igényelnek. Legtöbbjüket 2022 óta tartotta fogva Oroszország.

„Egészségügyi megállapodást írt alá Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter cseh kollégájával, Vlastimil Válekkal” – számolt be az Ukrán Egészségügyi Minisztérium szerdán.

Az együttműködés kiterjed a közegészségügyre, az európai integrációra, az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére és korszerűsítésére, rehabilitációs központok építésére, az egészségügyi intézmények felszerelésére, a humanitárius segítségnyújtásra, medikusok nemzetközi képzésére, a sebesült ukrán katonák kezelésére Csehországban, valamint gyógyszerek adományozására is.

A vezetők az egyetemi oktatás minőségének javításáról és az egyetemek és a kórházak együttműködéséről is szót ejtettek.

Viktor Ljasko megköszönte a cseh segítséget Harkiv és Dnyipro megye kórházainak helyreállításában, valamint hogy a sérült ukrán katonák egy részének a kezelését is vállalták.

Az ukrán parlament július 16-án megszavazta a nyári időszámítás eltörlését az időszámításról és a naptárról szóló törvénytervezet részeként − közölte a Kyiv Independent. Ez azt jelenti, hogy az ukránok 2024. október 27-én fogják utoljára egy órával visszaállítani az órákat, és jövő tavasszal nem térnek vissza a nyári időszámításra.

Európában, Észak-Amerikában és számos más országban azért vezették be a nyári időszámítást, hogy jobban kihasználhassák nyáron a napsütéssel töltött órákat. Az órát tavasszal egy órával előreállítják, majd ősszel vissza.

A gyakorlat további alkalmazása heves vitákat váltott ki az Európai Unióban, és a 2018-ban megkérdezettek 84 százaléka a gyakorlat eltörlése mellett foglalt állást. Bár az Európai Parlament 2021-ben megszavazta a rendszer megszüntetését, végleges döntés nem született, és a gyakorlat továbbra is használatban van Európa nagy részén.

Ennek ellenére az ukrán törvényhozók az uniós integráció felé tett lépésként mutatták be a változtatást. A törvényjavaslatot 261 szavazattal támogatták, de még az elnöki aláírásra van szükség ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen. A nemrég elfogadott jogszabály az orosz agresszióval és megszállással szemben az egész Ukrajnára vonatkozó normák egységesítését is célozta.

Míg Ukrajna a kelet-európai időzónához tartozik (UTC+2:00, illetve nyári időszámításkor UTC+3:00), addig Oroszország a megszállt területeken a moszkvai időszámítás (UTC+3:00, nyári időszámítás nélkül) de facto alkalmazását kezdte el erőltetni. 2024 októbere után Ukrajna az UTC+2:00 órás időzónát fogja rögzíteni.

Ismeretlen drónok figyelik annak a több száz ukrán katonának a kiképzését, akik Berlintől nem messze, egy titkos bázison gyakorlatoznak – számolt be az Unian ukrán hírügynökség a Politico alapján. 

A lap szerint a német hadsereg a beavatkozás helyett arra ösztönzi az ukrán katonákat, hogy építsék be a kiképzésükbe a drónokat, hogy felkészüljenek az Oroszország által használt UAV pilóta nélküli repülőgépekre. 

Roland Bosker alezredes szerint technikailag lehetetlen az összes olyan frekvenciát blokkolni, amelyet drónok irányítására használnak, valamint a jelzavaró eszközök bevetése más, hatótávolságon belül lévő eszközök működését is zavarná. 

Mindig lesznek olyan lőszerek, amelyek a legjobb páncélzaton is képesek áthatolni

– fogalmazott az alezredes, majd hozzátette, hogy „az ellenség mindig megtalálja a módját, hogy beszivárogjon egy ilyen területre”. 

Az orosz vállalatok exponenciálisan növelték afrikai toborzásukat − jelentette július 17-én az RBC orosz állami ellenőrzésű médiaorgánum iparági adatokra hivatkozva.

Az Ukrajna elleni háború és az azt követő több százezer munkaképes korú férfi elvándorlásának együttes hatásai, valamint a már meglévő tényezők, köztük a Covid–19 miatti elhalálozás és az elöregedő népesség miatt a munkaerőhiány egyre nagyobb problémát jelent Oroszországban − tájékoztatott a The Kyiv Independent.

Az RBC által elemzett adatok azt mutatták, hogy tíz ország közül hét, ahol a legnagyobb mértékben nőtt az orosz vállalatok által meghirdetett üres álláshelyek száma, Afrikában található. Kenyában, az orosz üres álláshelyek legnagyobb növekedését felmutató országban a 2023 első félévi mindössze 161-ről 2024 első felére csaknem 6500-ra emelkedett a számuk.

Afrikán kívül Albániában, Belgiumban és Pakisztánban is nőtt az orosz álláshirdetések száma. Ugyanakkor Oroszország szomszédai, Kazahsztán és Fehéroroszország továbbra is a külföldi álláshirdetések zömét adták.

Míg a külföldi munkavállalók számára legkeresettebb területek nagyrészt változatlanok maradtak − IT, ügyfélszolgálat, marketing és egyéb fehérgalléros munkakörök −, az építőipar és a mezőgazdaság is növekedett az elmúlt években, írja az RBC.

Oroszország már régóta célpontja a Közép-Ázsiából érkező vendégmunkásoknak (2024-ben nagy részük Üzbegisztánból és Tádzsikisztánból érkezett, összhangban a korábbi évekkel), akik gyakran fizikai munkát vagy egyéb kékgalléros munkát végeznek, de mivel a munka jellemzően nem hivatalos, nem világos, hogy az RBC ezt az adatot is figyelembe vette-e elemzésében.

Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában közölte: véleménye szerint nem a háború megnyerésén, hanem egy jobb békén kell most dolgozniuk a politikusoknak.

A felvetésre, hogy Donald Trump megválasztása esetén változhat-e a háborúhoz való amerikai hozzáállás, csökkenhet-e gyorsan a támogatás mértéke, azt mondta: „Inkább lassan, hiszen Oroszország stratégiai tervezői is azt azonosították be, hogy most van csúcson az amerikai és a nyugati támogatás Ukrajnának, tehát ők innentől nyerésben vannak, mert a támogatás csak kevesebb lehet. Azonnal nem lehet elzárni, hiszen nagyon hosszú ideig, több mint két és fél éve hitegetik Ukrajnát, hogy támogatják, rövidesen NATO-tag lesz, de nagy valószínűséggel szép lassan elapadnak ezek a források.

Ez nagyon jól látszik, például a Patriot légvédelmi eszközök esetében. Három hónapja nyolc darabot ígértek Ukrajnának, most már csak ötöt, de azt is a  következő évre. Ígéretből sokkal több van, mint végrehajtásból

– fogalmazott Resperger István.

A kérdésre, hogy Orbán Viktor tárgyalásainak bármilyen eredménye látszódhat-e a harctéren, azt mondta: „Az Európai Unió, bár nagyon sokszor veri a dobot, hogy a magyar álláspont az más, de ezekről a miniszterelnök úr, azt gondolom, egyeztetett a nagyobb országok vezetőivel. Az európai uniós megbeszéléseken Franciaországgal, Olaszországgal, Németországgal, nem csak az Európai Parlament frakcióiról volt szó. Ő az a személy, aki elmehet Moszkvába, hiszen ha a briteket nézzük, ők mindig csak Kijevig mentek, onnan mondták, hogy fejezzék be a háborút.”

Később hozzátette azt is, hogy több forgatókönyv lehetséges az ukrajnai tűzszünet és béke kérdésében, és ha egy ukrán vezető „aláírja azt a békeszerződést Oroszországgal, hogy a Donbász, a Krím elment, az rögtön megbukik a választásokon, és egy sokkal szélsőségesebb párt vagy vezető kerülhetne hatalomra”. Ugyanakkor ez esetben megtörténhetne, hogy „a nyugati diplomácia azt mondja, hogy legyen tűzszünet, mi támogatunk benneteket abban, hogy gazdaságilag fejlődjetek, ám ha valaki újra háborút kezdeményez, nem kapna támogatást”.

Lidell Hart a Stratégia című könyvében mondja, hogy a felső politikának, a stratégiának nem a háború megnyerésére, hanem egy jobb béke elérésére kell törekedni. 

– mondta Resperger István, hozzátéve: „Ez még kicsit messze van, de egy tűzszünet talán év végére kialakulhat, utána pedig beiktatják az új amerikai elnököt.”

Az Egyesült Államok és Kanada kormánya által finanszírozott Tetra Tech amerikai cég aknamentesítő gépeket és egyéb berendezéseket adott át az ukrán Állami Különleges Közlekedési Szolgálatnak – adta hírül kedden az ukrán gazdasági minisztérium sajtószolgálata.

Az MTI szerint a közleményben arról írnak, hogy négy darab GCS–100-as típusú aknamentesítőt adott át az amerikai vállalat, tartozékkészlettel, valamint a gépek szállítására szolgáló traktorokat, JCB kotrógépeket és kisbuszokat az aknamentesítő szakemberek szállítására. A szállítmány értéke több mint 5,8 millió dollár.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy a GCS–100 távirányítású, könnyű súlyú aknamentesítő gép, amely még a nehezen megközelíthető helyeken is képes hatékonyan eltávolítani a taposóaknákat. Napi ötezer négyzetméter terület megtisztítására alkalmas.

Az Állami Különleges Közlekedési Szolgálat keddig több mint 115 ezer hektár területet aknamentesített, és 178 ezernél is több robbanótárgyat semmisített meg.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett kedden New Yorkban, a találkozón szó volt az ukrajnai háborúról és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről is.

Szijjártó Péter szerint a Nyugat stratégiája láthatólag kudarcot vallott. „A harctéri helyzet a fegyverszállítások és a szankciók ellenére nem úgy alakult, ahogyan az európaiak és az amerikaiak remélték” – mondta.

Ezért új stratégiára van szükség. Amennyiben nincsen megoldás a csatatéren, akkor a megoldásnak a tárgyalóasztalnál kell megszületnie

– tette hozzá.

Szerinte ehhez párbeszédet kell kezdeni, amihez pedig újra meg kell nyitni a diplomáciai csatornákat, enélkül rendkívül nehéz lesz bármifajta megoldásra jutni. Majd úgy fogalmazott, hogy „Magyarország teljesen eltérő következtetéseket von le a helyzetből, mint amerikai és más európai barátaink”. A tárgyaláson elhangzottakról itt írtunk bővebben.