Ez a poszt a következő Percről percre része:
Óriási hátrányba kerülhetnek Putyin seregei, négy orosz repülőtérre mért megsemmisítő csapást Ukrajna
-
Ukrajna elnöke közölte, hogy elfoglalták az Oroszország nyugati régiójában, a Kurszki területen lévő Szudzsa városát. A részletekről itt írtunk.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves olvasóink!
Végéhez ért az Index mai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezek voltak a nap legfontosabb történései:
- Belgorod városáig akarnak előretörni Oroszország területén az ukránok egy orosz parancsnok szerint;
- Az orosz hadsereg azt állította, visszaverték a Kurszkba betörő ukrán erőket;
- Egy másik jelentés szerint Oroszország továbbra sem volt képes megállítani az ukrán hadsereget, és újabb több tízezer ember evakuálását rendelték el;
- Óriási hátrányba kerülhetnek Putyin seregei, négy orosz repülőtérre mért megsemmisítő csapást Ukrajna;
- Ukrajna tagadta, hogy köze lenne az Északi Áramlat felrobbantásához, miután a The Wall Street journal erről írt egy cikkében a CIA-ra hivatkozva;
- Miközben az ukránok Kurszkot foglalják el, az oroszok teljes egészében megkaparintják a Donyecki területet;
- Újabb videók jelentek meg az ukrán fogságba esett orosz katonákról – egy szakértő szerint akár kétezren is lehetnek;
- Zelenszkij bejelentette Szudzsa elfoglalását, amely eddig a legnagyobb oroszországi város, amely ukrán készre került.
- Eközben az ukrán elnök tanácsadója egy meglepő nyilatkozatban cáfolta azt, hogy a nyugati szövetségeseik ne tudtak volna a kurszki offenzíváról.
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk másnap is!
-
Ukrajna Ternopili területén, az azonos nevű járásban, a Dobrovodi nevű faluban egy katonai egyenruhát viselő férfi több civilt is meglőtt. Ketten meghaltak, három másik személy megsérült – jelentette a régió rendőrsége.
A közleményben úgy fogalmaztak:
15.35 körül a 102-es különleges vonalra bejelentés érkezett arról, hogy a Ternopili járásban, Dobrovodi településén egy ismeretlen, katonai egyenruhába öltözött férfi automata fegyverből több lövést adott le az emberekre, majd elmenekült.
Mint írták, a rendőrök a KORD különleges egység munkatársaival együtt őrizetbe vettek egy férfit. Kiderült, hogy egy 45 éves zsitomiri lakosról van szó, akitől elvették a fegyverét.
Azt nem tudni, hogy a gyanúsított hogyan jutott hozzá a fegyverhez, vagy hogy katona volt-e. Az eljárás részleteit még vizsgálják, az illetővel szemben szándékos emberölés miatt folyik a nyomozás.
-
Christian Freuding német vezérőrnagy, a német védelmi minisztérium ukrajnai helyzetelemző központjának vezetője egy többnapos látogatáson vett részt Ukrajnában, ezt követően beszélt a kurszki offenzíváról is.
Az Ukrajinszka Pravda szerint Freuding azt mondta: „teljes mértékben megérti” az ukránok döntését, hogy offenzívát indítottak Oroszország ellen. „Ahol a katonai vezetőnek lehetősége van a kezdeményezésre, ott élnie kell vele. Az én benyomásaim és beszélgetéseim szerint az ukránok tisztában vannak azzal, hogy milyen kockázatot vállalnak, de ha ez a hadművelet sikeresen végbemegy, akkor jelentős lendületet kaphat” – tette hozzá.
A német tábornok arra is kitért, hogy információik szerint Ukrajna négy különböző dandárának összesen 4000-6000 katonáját küldhette be a kurszki régióba. Őket – logisztikailag és légvédelemmel – nagyjából 2000-4000 további katona támogatja még a határ másik oldaláról, ukrán területről is.
Az elfoglalt terület mélysége körülbelül 30 kilométer, szélessége pedig mintegy 65 kilométer. Becsléseink szerint a teljes terület, amelyen az ukrán erők tevékenykednek – nem ellenőrzik, de tevékenykednek – körülbelül 1000 négyzetkilométer, amit azért érdekes, mert ez nagyjából akkora terület, mint amekkorát az ukrán csapatok az év eleje óta elveszítettek az orosz csapatokkal szemben
– fogalmazott Freuding.
Hozzátette, hogy Oroszország gyalogsággal, páncélozott járművekkel és különleges erőkkel, valamint masszív tüzérségi és légicsapásokkal próbált ellenállni az ukrán támadásnak, ez azonban értékelése szerint „egyelőre nem hozott sikert”. Azt is megjegyezte, hogy Ukrajna több százas, vagy akár több ezres nagyságrendben is ejthetett hadifoglyokat.
Végül megjegyezte, hogy a művelet céljai között szerepelhet az ukrajnai frontvonalra nehezedő orosz nyomás enyhítése, a pszichológiai hatás (vagyis az, hogy „a háborút mélyen Oroszország területére helyezik át”, valamint az elfoglalt területek esetleges felhasználása a tárgyalásokon.
-
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a brit The Independentnek adott interjút a kurszki ukrán offenzívával kapcsolatban, és egy ponton cáfolta azt is, amit Ukrajna nyugati szövetségesei mondtak erről a támadásról.
Podoljak az első vezető ukrán tisztviselő, aki a támadás céljairól beszélt egy interjúban. Mint mondta, a betörés megmutatta az oroszoknak Vlagyimir Putyin háborújának kemény valóságát. Szerinte Ukrajna meglepetésszerű támadása Oroszország ellen az egyetlen módja annak, hogy a háború megnyerésére irányuló „pszichológiai” taktika részeként tárgyalóasztalhoz kényszerítsék az orosz elnököt.
Teljesen egyértelmű eszközökkel kell kényszerítenünk Oroszországot. Az egyik ilyen eszköz a katonai kényszerítésé. Vagyis jelentős taktikai vereségeket kell okoznunk Oroszországnak, a gazdasági és diplomáciai eszközök mellett. A Kurszki térségben ennek a katonai kényszerítő eszköznek az optimalizálását látjuk, hogy Oroszországot a tárgyalási folyamatba kényszerítsük
– mondta Podoljak, hozzátéve: sok eszközre van szükség, mert „egyetlen behatolás nem lesz elég ahhoz, hogy Putyin rájöjjön, a háború nem éri meg”. Véleménye szerint az oroszok „nem beszélnek a háborúról, és általában elég kényelmesen érzik magukat, ha valahol háború folyik, valaki gyilkol”.
Érdekes számukra a tévében nézni ezt. De amikor a háború Oroszország területén folytatódik, akkor bizony megijednek. Megdöbbennek. Ez jelentős hatással van Oroszország pszichológiai állapotára
– fűzte hozzá az elnöki tanácsadó.
A Nyugat végig tudott a kurszki offenzíva tervéről – állítja
Mint a The Independent is írta, Ukrajna nyugati szövetségesei – köztük az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok korábbi nyilatkozataikban arra utaltak, hogy az ukránok nem tájékoztatták őket a kurszki támadásról, mielőtt az megtörtént volna (valamint elemzésekben is azt lehetett olvasni, hogy az offenzíva még Washingtont is meglephette).
Ehhez képest Mihajlo Podoljak most azt mondta, hogy ez nem így van.
Vannak bizonyos dolgok, amelyeket a meglepetés erejével kell végrehajtani, és amelyeknek helyi szinten kell történniük. De voltak megbeszélések a partner fegyveres erők között, csak nem nyilvános szinten
– mondta, hozzátéve: e megbeszéléseken szó esett például arról is, hogy Ukrajna használhat-e nagy hatótávolságú csapásmérő eszközöket.
Megjegyezte azt is, hogy ezzel kapcsolatban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalt az új brit kormányfővel, Sir Keir Starmerrel, de elutasító választ kapott. Podoljak szerint ennek a döntésnek „nincs értelme”.
„Ha Ukrajnának fegyvereket adnak, akkor az a mi felelősségünkké válik. A nemzetközi jogról folytatunk mindenféle beszélgetést, de a mi döntésünk, hogy hogyan használjuk fel ezeket az erőforrásokat” – mondta az elnöki tanácsadó, aki végül úgy összegzett:
Biztos vagyok benne, hogy ha a fegyverek használatára vonatkozó informális tilalmat feloldanák, akkor a háború látképe egészen másképp nézne ki. Oroszország megértené, hogy a háború ára túl nagy.
-
Ukrajna létrehozta az első katonai közigazgatást az oroszországi Kurszki terület ukrán ellenőrzés alatt álló részein – közölte csütörtökön Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok, aki a The Kyiv Independent szerint ennél részletesebb adatokat is megosztott.
Szirszkij nemrég Ukrajna elnökének, Volodimir Zelenszkijnek tett jelentést a frontvonali helyzetről, aki nem sokkal ezt követően jelentette be Szudzsa városának elfoglalását.
Az ukrán haderő vezetője közölte, hogy az új katonai közigazgatási egység élére Eduard Moszkaljov tábornokot, a közös erők korábbi parancsnokát helyezik. Ezután részletes adatokat közölt az offenzíva eddigi eredményeiről.
Az ukrán erők a Kurszki területen 35 kilométer mélységig nyomultak előre, és 1150 négyzetkilométernyi orosz területet ellenőriznek
– mondta Olekszandr Szirszkij, hozzátéve: eddig 82 orosz település került ukrán ellenőrzés alá (a fenti adatokat független forrásból nem lehet megerősíteni, és a minap még egy amerikai kutatóintézet is arról írt, hogy csak nagyjából 41 településnél lehetett bizonyítékot látni erre).
Volodimir Zelenszkij korábban azt mondta: nem zárható ki különleges közigazgatási szervek létrehozása a Kurszki területen, ahol már második hete zajlik az ukrán betörés.
-
Oroszország távol-keleti régiójában, Irkutszkban lezuhant egy TU–22M3 típusú bombázó – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség az RBK Ukrajina szerint.
Az orosz sajtó szerint technikai meghibásodás miatt zuhant le a gép.
Arról, hogy mi lett a személyzettel, nem közöltek semmit.
A repülő egy Mihajlovka nevű falu közelében ért földet, és már a levegőben kigyulladt, amint az az alábbi videókon is látható:
-
Ukrajna elnöke közölte, hogy elfoglalták az Oroszország nyugati régiójában, a Kurszki területen lévő Szudzsa városát. A részletekről itt írtunk.
-
Brit Challenger 2 harckocsikat vetettek be Ukrajna immár egy hete tartó, az oroszországi Kurszki terület ellen irányuló, határon átnyúló betörése során – jelentette csütörtökön a The Kyiv Independent ukrán hírportál a BBC és a Sky News információira hivatkozva.
A legmodernebb célzási technológiával és fejlett páncélzattal felszerelt Challenger 2-t jobbnak tartják, mint a jelenleg a háborúban mindkét fél által üzemeltetett szovjet korabeli harckocsikat.
A harckocsikból 14 darab legalább 2023 januárja óta áll hadrendben Ukrajnánál, és korábban már legalább egy brit járműről megerősítették, hogy tavaly szeptemberben megsemmisült.
Kijev és partnerei szűkszavúan nyilatkoztak az oroszországi Kurszki területre összpontosított támadás során használt felszerelésekről. Az orosz média amerikai Bradley és Stryker páncélozott járművek, valamint német Marderek használatáról számolt be – írja az ukrán portál.
-
Ukrajna területeket foglal Kurszkban, hogy megkönnyítse az ukrán régiók felszabadítását és elősegítse a háború leállítását – állítja Petro Porosenko volt ukrán elnök.
A Sky Newsnak adott interjújában kijelentette:
Ez egy lépés az ukrán földek felszabadítása érdekében, egy lépés a háború megállítására. Ukrajnának nincs szüksége az orosz föld egyetlen apró darabkájára sem. Meg akarjuk tartani a nemzetközi jogot, Ukrajna szuverenitását és területi integritását, ezzel az eszközzel csupán azt demonstráljuk, hogy Putyin csak egy nyelvet ért. Ez pedig az erő nyelve
– jelentette ki Ukrajna volt államfője, hangsúlyozva, hogy a csapatok minden humanitárius jogot be fognak tartani az orosz régióban.
-
Ukrajna kurszki akciója során fogságba esett orosz hadifoglyokkal találkozott a Sky News riportere. A 19 és 21 éves kor közötti orosz sorkatonák egy ukrajnai fogolytáborban beszéltek a határvidéken történt eseményekről.
A fiatal férfiak elmondták a brit csatornának, hogy sokkolva érezték magukat, amikor az ukrán csapatok megtámadták a Kurszki régiót.
Úgy emlékeznek a történtekre, hogy „minden nagyon gyorsan történt”, és ezt követően dönttek úgy, hogy megadják magukat.
Arról is beszéltek, hogy családjuk nem tudja, hogy mi történt velük, és abban reménykednek, hogy egy esetleges csere során ukrán hadifoglyokkal cserélik el őket, hogy hazamehessenek.
-
Mint nemrég írtuk, Ukrajna és Oroszország tárgyalásokat kezd a kurszki foglyok cseréjéről a Financial Times információi szerint. Eközben újabb videók láttak napvilágot a hadifoglyokról az ukrán médiában, a TSZN csatornán, amely korábban is publikált felvételeket Kurszkból, valamint a hadifoglyokról is.
A fenti felvétel mellett (amelyen állítólag az egész háború eddigi legnagyobb orosz hadifogolycsoportja látható) egy orosz földalatti bázisról is készültek képsorok, amelyet az ukrán erők elfoglaltak.
Alexander Kovalenko ukrán katonai elemző szerint a Kurszki régióban több mint kétezer orosz katona adta meg magát.
Ez egy hatalmas szám, amivel a Kremlnek számolnia kell
– fogalmazott a szakértő a Nexta hírcsatornának.
-
Ukrajna vezetése azt állítja, hogy tárgyalásokat kezdett Oroszországgal a Kijev által elfogott foglyok cseréjéről, miközben folytatódnak a műveletek a Kurszki térségben – írja csütörtöki cikkében a Financial Times, amelynek információját Ukrajna katonai hírszerzése is megerősítette.
Dmitro Lubinyec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa szerda este a helyi médiának elmondta, hogy orosz kollégája, Tatjana Moszkalkova felvette vele a kapcsolatot, hogy tárgyalásokat kezdjenek a hadifoglyok cseréjéről.
Volt egy proaktív beszélgetés ebben a kérdésben
– mondta az ukrán ombudsman, hozzátéve, hogy a két ország jelenleg „információt cserél” egymás foglyairól.
Vannak kiemelt csoportjaink, amelyeket készek vagyunk kicserélni. Ezek mindenekelőtt a súlyos sebesültek, másodsorban az ukrán nők, harmadsorban pedig mindazok, akik fogságban maradtak
– fogalmazott Dmitro Lubinyec, aki arról is beszélt, hogy tájékoztatta az ENSZ-t és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát arról, hogy védik az orosz hadifoglyok jogait, és országa bármikor kész folytatni a cserefolyamatokat a genfi egyezmény alapján.
-
Miközben az ukrán erők előrenyomulnak az oroszországi Kurszki területen, az oroszok megtorlásul újabb területeket foglalnak el Donyeck térségében – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Az ukrán hadsereg nem tudta, hogy az Ukrán Fegyveres Erőknek milyen nehéz dolga van: Miközben a meglepetésszerű kurszki offenzíva sikerei feldobták Kijev morálját, az orosz csapatok visszavágnak, és újabb területeket foglalnak el az ukrajnai Donyeck térségben” – írja a lap.
A lap szerint a kurszki hadművelet kezdete óta az ukrajnai frontvonal egyes részein romlott a helyzet. „Azt mondanám, hogy a frontszakaszunkon még kevesebb lőszert kapunk, mint korábban, és az oroszok nyomást gyakorolnak ránk” – idézték Ivan Szekacsot, a 110. különleges gépesített dandár szóvivőjét.
A lap emlékeztetett arra is, hogy a DeepState szerint az elmúlt 24 órában Oroszország elfoglalta Zselanne és Orlivka falvakat, valamint előrenyomult a Donyecki területen lévő Nyu-Jork, Krasznohorivka, Mikolajivka és Zsuravka felé.
-
Egy balerinát 12 évre börtönre ítéltek Oroszországban, miután 40 fontot adományozott egy Ukrajnát támogató jótékonysági szervezetnek – írja a Sky News. Az amerikai–orosz állampolgárságú Ksenia Karelinát hazaárulással vádolták meg, amikor februárban letartóztatták a délnyugat-oroszországi Jekatyerinburgban.
A nyomozók átkutatták a mobiltelefonját, és kiderítették, hogy az orosz invázió első napján 40 fontot adományozott a Razom nevű, Ukrajnának segélyt nyújtó jótékonysági szervezetnek.
A 33 éves nő a hónap elején a városban tartott zárt tárgyaláson elismerte a történteket. Csütörtökön fehér melegítőben és kék farmerben jelent meg a bíróságon, nyugodtan ült, mielőtt megkapta volna az ítéletet.
-
Ukrajna augusztus 6-án nagy erejű offenzívát indított az oroszországi Kurszki terület ellen. A támadásra nem voltak felkészülve az oroszok, így rövid időn belül ezer négyzetkilométernyinél is több orosz terület került ukrán irányítás alá – írja a CNN.
Az orosz–ukrán határ közelében élő ukránok azonban most attól tartanak, hogy Oroszország kemény megtorlást indít bosszúból.
Sok szerencsét kívánok a mieinknek, mert ha nem tartják meg a most elfoglalt területeket, akkor szerintem sok baj lesz Szumi térségében. Ez lesz a második Mariupol, azt hiszem
– nyilatkozta egy volt katona.
További részletekről az alábbi cikkünkben olvashat.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója tagadta, hogy Ukrajnának köze lenne az Északi Áramlat gázvezetéket megrongáló robbanásokhoz, írja a Sky News.
A Balti-tenger alatt futó gázvezetékek 2022 szeptemberében robbanássorozat következtében megrepedtek. A robbanások drasztikusan csökkentették Oroszország azon képességét, hogy energiaexportjával befolyással bírjon Európára, mivel a megrongálódott vezeték korábban a kontinensre irányuló moszkvai gázexport 40 százalékát szállította.
Egy ilyen akciót csak kiterjedt technikai és pénzügyi erőforrásokkal lehet végrehajtani… és ki rendelkezett mindezzel a robbantás idején? Csak Oroszország
– mondta Mihajlo Podoljak.
A lengyel ügyészség szerdán közölte, hogy Lengyelország megkapta a támadással kapcsolatban Berlin által kiadott európai elfogatóparancsot, de a gyanúsított, egy Volodimir Zsuravljev néven említett ukrán férfi már elhagyta Lengyelországot.
-
Az ukrán különleges erők 102 orosz és csecsen katonát fogtak el augusztus 14-én a Kurszki területen – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) egyik forrása a The Kyiv Independenttel.
Ukrajna határon átnyúló, a szomszédos Kurszki területre történő behatolásának részeként az ukrán katonák augusztus 14-én egy orosz katonai bázison hajtottak végre egy műveletet, amely a forrás szerint a háború eddigi legnagyobb számú orosz katona fogságba esését eredményezte.
A hadifoglyok a 144. gárdista motoros lövészhadosztályhoz és az Akhmat egységhez tartoznak, amely egy csecsen erőkből álló, Oroszország oldalán harcoló csoport. Apti Alaudinov, az Akhmat egység parancsnoka volt az első orosz parancsnok, aki elismerte az ukrajnai kurszki bevonulás alatt elszenvedett orosz csapatveszteségeket.
-
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal főtanácsadója ma azt mondta, hogy „Oroszország határ menti régióiban, köztük a Kurszki területen az ukránok kizárólag a biztonsággal kapcsolatos feladatokkal foglalkoznak” – írja a The Guardian.
Hozzátette, hogy Ukrajna nem érdekelt ezeknek a területeknek a megszállásában, viszont érdekelt számos orosz katonai létesítmény tényleges megsemmisítésében, az orosz csapatok ukrán területeken túlra való szorításában, biztonsági övezet kialakításában Ukrajna határai körül, valamint a katonai logisztika és infrastruktúra megsemmisítésében.
-
Szerda éjjel az ukrán védelmi erők és a Felderítő Főcsoportfőnökség egységei négy repülőteret támadtak meg Oroszország Voronyezsi, Kurszki és Nyizsnyij Novgorodi területein – írja az Ukrajinszka Pravda.
Különösen a halinói, a szavszlejkai, a boriszoglebszki és a baltimori katonai repülőtereket érte találat. Ezeken a repülőtereken a hadsereg légiereje, Szu–34-es vadászbombázók, Szu–35-ös vadászgépek és más ellenséges katonai repülőgépek állomásoznak
– közölte az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoksága.
A hadsereg szerint a fő célpontok üzemanyag- és kenőanyag-, valamint légi lőszerraktárak voltak. A támadás pontos következményeinek megállapítása még folyamatban van.
A műveletekben az Ukrán Fegyveres Erők légierejének és különleges műveleti erőinek egységei vettek részt az Ukrán Biztonsági Szolgálattal és az ukrán védelmi hírszerzéssel együtt.
-
Az elmúlt nap az Ukrajna-szerte elkövetett orosz támadásokban legalább öt ember meghalt, valamint legalább 21 megsebesült – írja a The Kyiv Independent.
Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója arról számolt be, hogy szerdán két ember halt meg a régióban, négyen pedig megsebesültek. A Vovcsanszktól mintegy 10 kilométerre egy faluban egy dróntámadásban meghalt egy férfi és egy nő. A támadásban három, autóban utazó civil is megsebesült, valamint Kupjanszkban egy 64 éves férfi is megsérült, amikor egy orosz drón eltalálta az autóját.
A Herszoni területen történt orosz támadásokban egy ember meghalt, 13 másik pedig megsebesült, köztük egy gyermek – jelentette Olekszandr Prokudin kormányzó. A támadások 16 lakóházat, kritikus infrastruktúrát, gázvezetékeket és mezőgazdasági épületeket rongáltak meg a régió egész területén.
Egy Herszont ért dróntámadásban egy férfi meghalt, két másik pedig megsebesült. A város elleni korábbi támadás egy házat ért, és megsebesített egy 39 éves nőt, 15 éves lányát és egy 41 éves férfit.
A Donyecki területen két civil halt meg orosz támadásokban – jelentette Vadim Filascskin kormányzó. Egy személyt a Pokrovszki járásban, egy másikat pedig a Kramatorszki járásban öltek meg.
Ukrajna más régióit is támadások érték az elmúlt nap, de civil áldozatokról nem érkezett több jelentés.
-
Oroszország augusztus 1-jén hivatalosan kilépett az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményéből – írja az Unian. A döntést az orosz külügyminisztérium jelentette be.
Megjegyzik, hogy az 1995 februárjában aláírt egyezmény rögzíti a nemzeti kisebbségekkel való bánásmód legfontosabb alapelveit Európában, nevezetesen a diszkrimináció és a kényszerű asszimiláció tilalmát, a saját vallásuk megválasztásának és az anyanyelvük használatának szabadságát. Oroszország 1996-ban írta alá az egyezményt.
Az orosz média szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök 2023 októberében aláírta az egyezményt felmondó törvényt. Azzal indokolta, hogy 2022-ben Oroszország „elvesztette a lehetőséget, hogy részt vegyen az őt érintő kérdésekről szóló döntések kialakításában”, és figyelemmel kísérje „az orosz nyelvű lakosság jogainak megsértését külföldön”.
-
A Kremlhez köthető hackerek próbálták meg ellopni az Egyesült Államok volt ukrajnai nagykövetének e-mail-fiókjához tartozó jelszavát – írja az European Pravda.
A támadók február óta próbálják ellopni volt amerikai tisztviselők és akadémikusok, valamint prominens száműzött orosz ellenzéki személyek és médiaszervezetek jelszavait.
Az egyik esetben a hackerek úgy próbálták meg rávenni Steven Pifert, hogy adja át jelszavát, hogy egy másik volt amerikai nagykövetnek adták ki magukat. Arról nem érkezett jelentés, hogy a támadóknak végül sikerült-e bejutniuk Steven Pifer e-mail-fiókjába.
A hackerek a Cold River nevű csoport tagjai lehetnek. A nyugati kormányok és kiberbiztonsági cégek korábban a Cold Rivert az FSZB-vel hozták kapcsolatba. Decemberben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kormánya azzal vádolta meg a Cold River csoportot, hogy számos kiberkémkedési kampányban vett részt.
-
Az orosz csapatok csütörtök este drónokkal támadták a kijevi régiót – írja az Interfax.
Ruszlan Kravcsenko, a közös katonai műveleti központ vezetője közölte, hogy áldozatok nem voltak.
Az ellenség ismét drónokkal támadta a kijevi régiót. A riadó szinte egész éjjel tartott, háromszor is bejelentették. A légvédelmi erők a régióban tevékenykedtek, több drónt is lelőttek
– közölte a Telegramon.
Hozzátette, hogy lakóhelyeket vagy kritikus infrastruktúrát nem ért találat.
-
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 7255 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6455 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 51 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
-
A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői úgy vélik, hogy az ukrán hadműveletek a kurszki térségben jelentős hatással vannak az oroszországi védelemre, logisztikára és biztonságra – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A katonai elemzők szerint az ukrán erők kevés előrelépést értek el Kurszk környékén az ukrán hadműveletek általánosan lassuló üteme közepette, mivel az orosz erők továbbra is próbálják stabilizálni a frontvonalat a térségben.
A legfrisebb műholdképek arra utalnak, hogy az oroszok rohamtempóban kezdték el kiépíteni védelmi rendszerüket a térségben.
A műholdképeken jól látszik, hogy tereperődítmény-rendszer ásásába kezdtek Luhivtól délnyugatra, árkokkal és páncéltörő árkokkal.
Az augusztus 13-án közzétett műholdfelvételek, valamint az augusztus 6. és 11. között gyűjtött felvételekből kikövetkeztetve az elemzők arra jutottak, hogy a 38K–024-es út közelében, Luhivtól délre nemrégiben terepalakulatok jelentek meg.
Ezek az új erődítmények körülbelül 17 kilométerre északra találhatók az ukrán hadsereg kurszki előrenyomulásának legtávolabbi pontjától, ami azt jelzi, hogy az orosz erők aggódnak az ukránok esetleges további és gyors gépesített előrenyomulása miatt.
-
A Kurszki terület hatóságai „kötelező evakuálást” jelentettek be a Gluskovói járás valamennyi lakosa számára – írja az Ukrajinszka Pravda.
Gluskovo közel hét kilométerre fekszik az ukrán határtól, a település lakossága több mint négy és fél ezer fő. A település köré szervezett járásban további mintegy 23 ezer ember él.
A regionális műveleti központ is úgy döntött, hogy evakuálják a teljes Gluskovói járást. A helyi lakosok távozási folyamatának koordinálását a biztonsági erőkre, a helyi közigazgatásra és a „Patrióta” Kurszki Központ polgárőrségére bízták
– közölte Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület ideiglenes kormányzója.
Szmirnov azt kérte, hogy „kezeljék megértéssel a jelenlegi helyzetet”, és kövessék a biztonsági erők és a helyi hatóságok minden ajánlását.
-
Vitalij Klicsko kijevi polgármester Telegramon közölte, hogy a Rejtarszka utcában egy gyakorlógránát robbant fel. A mentőszolgálat azonnal a helyszínre sietett, a kávézót pedig füst töltötte meg.
Klicsko később hozzátette, hogy sem halálos áldozat, sem kár nem keletkezett a gyakorlógránát miatt.
-
A donyecki frontvonaltól mindössze 10 kilométerre majdnem 1500 gyermek evakuálására van szükség – írja az Ukrinform. Ezen a héten már 2500-at evakuáltak.
Ezt Vadim Filashkin, a Donyecki Regionális Katonai Adminisztráció vezetője közölte.
„A fronttól számított 10 kilométeres zónában körülbelül 1500 gyerek van, kevesebb mint egy hét alatt 2500-at tudtunk evakuálni” – mondta.
Megjegyezte, hogy a tranzitcsomópontok továbbra is nyitva vannak.
-
A légierő, a drónok és tüzérségi tűz támogatta orosz haderők állításuk szerint visszaverték szerdán a dél-oroszországi Kurszki területre mélyen behatolni akaró ukrán erőket.
Az orosz védelmi tárca szerdai közlése szerint az orosz haderő három ukrán dandár hat támadását verte vissza a Kurszki területen az utóbbi 24 órában. A tárcának a Telegram-csatornáján közzétett közleménye szerint szerdán, az ukrán betörés nyolcadik napján az orosz fegyveres erők megakadályozták, hogy az ukrán egységek továbbjussanak Szkrilevka, Levsina, Szemjonovka, Alekszejevszkij és Kamisnyij települések környékére, és súlyos veszteségeket okoztak az ukrán erőknek.
A tárca szerint az utóbbi egy napban az ukrán hadsereg 270 katonát és 16 páncélozott járművet veszített.
Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója arról tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt hétfőn, hogy az ukránok 40 kilométeres szélességben 12 kilométer mélyen hatoltak be Oroszországba. Az orosz hatóságok hétfőn elismerték, hogy elveszítettek 28 települést.
A Kurszki területtel szomszédos Belgorodi terület kormányzója szerdán szükségállapotot hirdetett ki az ukrán erők légitámadásai miatt kialakult „rendkívül nehéz és feszült” helyzet miatt. A bombázásokban házakat romboltak le, polgári személyek haltak, illetve sebesültek meg – közölte Vjacseszlav Gladkov, hozzátéve, hogy a lakosság nagyobb védelmének biztosítására és az áldozatoknak nyújtandó további támogatás érdekében regionális szinten szükségállapotot rendelnek el.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz erők 117 dróntámadást vertek vissza és négy harcászati rakétát semmisítettek meg. Orosz katonai repülőterek is azt jelentették, hogy támadás célpontjai voltak. Eddig több mint 120 ezer ember menekült el a Kurszki területen dúló harcok elől.
Az orosz védelmi tárca adatai szerint Kijev a kurszki hadművelet kezdete óta 2300 katonát, 37 harckocsit és 32 páncélozott szállítójárművet veszített.
-
Az oroszországi Kurszk megye területére behatolt ukrán erők eredetileg Belgorod megye egyes részeit is meg akarták kaparintani – közölte Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka szerdán a Rosszija 1 televízióban.
„Céljuk eredetileg Kurszk megye megszerzése volt... tervezték ezenfelül megkaparintani Belgorod megye egy részét is, az volt ugyanis az elképzelésük, hogy villámtámadásuk megállíthatatlan lesz” – mondta.
Arról is beszélt, hogy az ukrán fegyveres erők mintegy 12 ezer tagja hatolt be orosz területre, és szerinte sokan közülük zsoldosok voltak.
A területre behatoltak száma nagyjából 12 ezer fő. Ezek olyan zászlóaljak és dandárok megmaradt alakulatai, amelyeket a frontvonal különböző pontjairól vontak össze és dobtak át ide. És persze a külföldi jelenléttel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy eleve sok volt köztük a külföldi. Mindenhol lengyel, angol és francia beszédet lehetett hallani
– ismertette, hozzátéve, hogy „a zsoldosok” többségével végeztek.
Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese New Yorkban arra hívta fel a figyelmet, hogy csak az eszkalációt szolgálja és komoly következményei lesznek annak, hogy a kurszki régióba behatolt ukrán erők amerikai fegyvereket használnak. „Nagyon világosan megmondtuk ezt amerikai kollégáinknak” – fűzte hozzá.