Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Volodimir Zelenszkij közölte: Csökkentek a rakétakészletek, növelni kell a termelést;
• Putyin meghúzta az új vörös vonalakat az ukrajnai háborúban, Washington azonnal reagált;
• Az orosz elnök 60-70 ezer katonával söpörheti ki az ukránokat Kurszkból egy jelentés szerint;
• Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szerint Moszkvának már formális oka is van nukleáris fegyverek alkalmazásához;
• Újabb rést ütöttek az ukránok az orosz határon, ismét benyomultak a Kurszki területre;
• Németország döntött az Ukrajnának küldendő Taurus rakétákról;
• Joe Biden állítólag nem támogatja, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel lőhesse Oroszországot;
• Megszólalt a NATO vezetője: többet is lehetett volna tenni az orosz–ukrán háború megelőzéséért;
• Ukrajna listát adott a Nyugatnak: ezeket az oroszországi célpontokat érhetné csapás. 

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Az orosz invázió kezdete óta már 3672 ukrán katona szabadult ki a hadifogságból – közölte Dmitro Lubinyec ukrán ombudsman.

Mint nemrég írtunk, nemrég 103 ukrán katona szabadult ki egy fogolycserével az orosz hadifogságból. Lubinyec szerint a mostani már az 57. fogolycsere volt, és ezzel érték el a 3672-es számot. 

„82 közlegény és 21 tiszt: a Kijevi terület, a Donyecki terület, Mariupol és az Azovsztál, a Luhanszki terület, Zaporizzsja és a Harkivi terület védői. [...] Ma újabb 103 család kapta meg a várva várt hírt! Az ugyanilyen hírekre váró családoknak üzenem, ne veszítsék el a hitüket! Mindent megteszünk, hogy hazahozzuk szeretteiket” – írta az ombudsman a nemrég kiszabadultakról, akikről egy videót is megosztott.

Az ukrán hírszerzés (HUR) különleges műveleti erői az ukrán határvédelmi szolgálattal közösen rajtaütést hajtottak végre a Krím-félszigeten –írja az RBK Ukrajina.

Az ukrán portál szerint a HUR már korábban is beszámolt az akcióról, és azóta egy saját hírszerzési forrásból is megerősítették a támadás részleteit. Időközben pedig az ukrán dezinformáció elleni küzdelemért felelős központ vezetője, Andrij Kovalenko is megosztott egy videót a támadásról a közösségi médiában. 

A rajtaütésre még pár nappal ezelőtt, szeptember 11-én került sor. A támadás alatt több orosz katonát megöltek és számos harceszközt megsemmisítettek – köztük egy Szu–30SM típusú repülőgépet is a Fekete-tenger felett, amelyet egy vállról indítható MANPADS-rakétavetővel sikerült lelőniük. 

Oleg Katkov katonai szakértő az RBK Ukrajinának nyilatkozva „rendkívüli eseménynek” nevezte a repülőgép megsemmisítését. Mint mondta, egy MANPADS segítségével rendkívül nehéz lelőni egy ilyen gépet, különösen akkor, ha „egy hajóról, a Fekete-tenger közepéről” indítják a rakétát. 

Az orosz támadásokban Ukrajna-szerte legalább hat ember meghalt, és huszonöten megsebesültek pénteken − jelentették a regionális hatóságok szeptember 14-én a The Kyiv Independent szerint. 

Az ukrán légvédelem az éjszaka folyamán hetvenkettőt lelőtt az Oroszország által indított 76 Sahíd típusú drónból – tette hozzá a lap. 

A regionális hatóságok szerint

• a Szumi területen lévő Jampil falu elleni orosz légicsapás szeptember 13-án reggel két civilt megölt, és hatot megsebesített, köztük egy 4 éves gyermeket.
• A Dnyipropetrovszki területhez tartozó Nikopol településen két középkorú nő halt meg, valamint egy hatvanéves férfi sérült meg az orosz támadások miatt.
• A Donyecki terület elleni orosz támadásokban három ember meghalt, négy pedig megsebesült − közölte Vadim Filascsin kormányzó.
• A Harkivi területen öten sérültek meg − jelentette be a régió kormányzója, Oleh Szinyehubov. Kupjanszkban egy harmincéves nőt sebesített meg egy orosz dróntámadás, emellett egy 64 éves férfi is megsérült, amikor egy gyárat rakétatalálat ért. 
• A Herszoni területen egy ember meghalt, és heten megsebesültek − közölte Olekszandr Prokudin kormányzó. Hozzátette: egy oktatási intézmény, két magasház, hat lakóház, egy autóbusz és személygépkocsik rongálódtak meg az orosz támadásokban.

Washingtonban tárgyalások zajlottak arról, hogy feloldják-e az Ukrajnának adott nyugati fegyverek felhasználására vonatkozó korlátozásokat. Sajtóhírek szerint az amerikai elnök nem támogatja a lépést. A részletekről itt írtunk bővebben.

Oroszország 632 630 katonát vesztett az ukrajnai teljes körű invázió 2022. február 24-i kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara szombaton a Facebook-oldalán.

Ebben a számban benne van az orosz erők által az elmúlt napban elszenvedett 1210 fős veszteség is.

A jelentés szerint Oroszország emellett 8 674 harckocsit, 17 043 páncélozott harcjárművet, 24 631 járművet és üzemanyagtartályt, 18 086 tüzérségi rendszert, 1186 többszörös rakétaindító rendszert, 946 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 328 helikoptert, 15 149 drónt, 28 hajót és hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.

Ukrajna 103 hadifoglyot kapott vissza orosz fogságból – tette közzé az X-en Volodimir Zelenszkij elnök.

Az embereink hazatértek

– írta a közösségi médiában közzétett bejegyzésében.

Egy külön posztban az Azov Angyalok azt közölte, hogy a szabadon bocsátottak közül 23-an azovista harcosok voltak, akik „több mint két év fogság után” tértek vissza.

A szélsőséges Azov alakulatok harcosai az ukrán ellenállás szimbólumává váltak azáltal, hogy a totális háború első három hónapjában kitartóan védték a mariupoli Azovsztál acélgyárat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy két hónappal ezelőtt „jó hangulatú beszélgetést” folytatott Donald Trump amerikai elnökjelölttel, amelynek során Trump több támogatást ígért Ukrajnának.

Beszéltem telefonon Donald Trumppal, és azt mondta, hogy nagyon támogató, jó hangulatú beszélgetést folytattunk. Megérti, milyen nehéz túlélni a háborút, és mindent meg fog tenni Ukrajna megerősítéséért

– mondta Zelenszkij a CNN-nek adott interjújában. 

Trump kijelentésével kapcsolatban, miszerint néhány nap alatt véget tudna vetni a háborúnak, Zelenszkij megjegyezte, hogy „nem érti, mert nem ismeri a részleteket.” Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a választások előtti nyilatkozatok nem mindig felelnek meg a valóságnak.

A választások előtti időszakban adott nyilatkozatok, azok választás előtti nyilatkozatok. Néha nem túl valósak

– mondta az ukrán elnök.

Azt is elmondta, tervezi, hogy elmondja Joe Biden amerikai elnöknek, valamint Kamala Harrisnek és Donald Trumpnak a béketervét, és megosztja azt az amerikai kongresszussal is. Ezt követően a tervet nyilvánosságra hozzák.

A nyáron több száz óriásplakát jelent meg Olaszország-szerte „Oroszország nem az ellenségünk” felirattal egy olasz és orosz trikolor színeiben ábrázolt kézfogással – írja a CNN. 

Néhányon, köztük azokon is, amelyek a héten jelentek meg Rómában, ez áll:

Elég a fegyverekre küldött pénz Ukrajnának és Izraelnek. Mi békét akarunk. Elutasítjuk a háborút.

A plakátokat, amelyek először júniusban jelentek meg Észak-Olaszországban, majd Veronában, Modenában, Pármában, Pisában és a déli Calabria régió több városában is láthatók voltak, olyan egyesületek fizették, amelyek az ország Covid–19-es zárlatai elleni tiltakozásul alakultak. 

Ukrajna római nagykövetsége nemtetszését fejezte ki, és közölte, hogy „mélységesen aggasztja őket az orosz propaganda”, és a plakátok betiltását követelik.  

Egyes helyeken egyébként a plakátokat a helyi tisztviselők eltávolították, míg máshol engedélyezték, hogy a kifizetésük lejártáig maradjanak. Rómában a plakátok kivívták a polgármesteri hivatal haragját, mivel a város neve és hivatalos szimbóluma is szerepelt azokon. A helyi rendőrségnek és a római óriásplakátokat birtokló reklámcégnek címzett rendeletében kötelezővé tette az összes plakát eltávolítását.  

A tulajdonos, a Nuovi Spazi Advertising Srl reklámcég nem válaszolt a CNN megkeresésére. 

Oroszország újabb éjszakai dróntámadást indított Kijev és más ukrán városok ellen az ukrán légierő szerint. Az ukrán légvédelem 76 Sahíd drónból 72-t lőtt le az ország középső, déli és keleti részén fekvő 12 régió felett – közölte a légierő.

Közvetlen jelentések nem érkeztek áldozatokról, de a hatóságok az ország több részén épületekben keletkezett károkról számoltak be. A kijevi hatóságok közölték, hogy dróndarabkák hullottak egy önkormányzati épületre a város Obolony kerületében – írja a SkyNews.

A Kijevet körülvevő régió kormányzója szerint a dróntörmelékek több magánházat és egy kereskedelmi ingatlant is megrongáltak, valamint betörték egy magas lakóépület ablakait. A déli Odessza régióban a törmelék több kereskedelmi épületet és magánházat is megrongált, és több tűzesetet is okozott. Az éjszaka folyamán több régióban három-öt órán át szólt a légiriadó – tették hozzá ukrán tisztviselők.

A biztonsági kérdésekben folytatott stratégiai együttműködés fokozásáról állapodott meg Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel Phenjanban folytatott tárgyalásukon – közölte az MTI.

Kim Dzsungun a közlés szerint úgy fogalmazott, hogy a két ország közti stratégiai partnerség keretében Észak-Korea folytatja az együttműködés kiterjesztését Oroszországgal

Phenjan és Moszkva a nyár elején tartott csúcstalálkozón átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, és bejelentették, hogy jelentősen fokozzák katonai együttműködésüket. Sojgu már tavaly nyáron – még védelmi miniszterként tett látogatásán – jelezte, hogy a két ország szorosabbra fűzi kapcsolatait.

Péntek este az orosz csapatok több támadódrón-csoportot is indítottak Ukrajnába. Az ország legtöbb régiójában légiriadót rendeltek el, és légvédelmi műveletekről érkeztek jelentések. Reggel 7 óra körül a fenyegetést lefújták. Az Ukrajinszka Pravda percről percre követte az eseményeket:

• 21:40-kor az ukrán hadsereg jelentette, hogy Sahídeket lőttek ki a Kurszki régióból.
• 22:49-kor egy drónról érkezett jelentés Szumi régió északi részén, délnyugati irányban, valamint egyről Harkiv régió északi részén, amely kelet felé tartott.
• 22:54-kor Csernyihiv régiót figyelmeztették a támadó drónok fenyegetésére.
• 23:25-kor a Sahídek fenyegetését jelentették a Dnyipropetrovszki régióból.
• 23:30-kor Sahídek újabb csoportját jelentették a Harkivi régió északi részén Poltava régió felé, illetve a Csernyihivi régióban nyugat felé.
• 23:36-kor jelentették, hogy a drónok a Csernyihivi régióban Kijev régió felé mozognak.
• 23:40-kor légiriadót hirdettek a Poltavai területen.
• 23:48-kor a légierő jelentette, hogy négy Kalibr tengeri indítású cirkálórakéta-hordozó a Fekete-tengeren van, precíziós fegyverek bevetésére készen.
• 23:57-kor ismét a Sahídek mozgásáról érkeztek frissítések: Donyeck térségében, dél felé; Harkiv régió déli részén, észak felé; Poltava, Dnyipro és Zaporizzsja régiókban, északnyugati irányban; a Szumi régióban Poltava régió irányában; Csernyihiv régióban Kijev régió felé; Herszon régióban Mikolajiv régió irányában.
• 00:10 perckor a hadsereg a támadó drónok újabb csoportját jelentette a Dnyipropetrovszki terület déli részén, a Harkivi terület irányában. Sahídeket észleltek a Kijevi terület keleti részén és a Cserkaszi terület határán is.
• 00:13-kor Dnyipróban támadó drónok bevetésének veszélye merült fel.
• 00:24-kor a légierő Sahídeket jelentett a Mikolajivi területről, amelyek északra, Kirovohrad régió felé tartottak. Szintén drónokról érkezett jelentés Herszon régióból, amik Mikolajiv régió felé tartanak.
• 00:41-kor a légierő egy támadó drónt jelentett a Fekete-tengeren, ami Odessza felé tart.
• 00:54-kor a hadsereg frissített jelentést adott ki a Sahídek mozgásáról, összegezve a fentebb írtakat.
• 01:32-kor a légierő frissítette az ellenséges támadó drónok mozgási irányát: egy a Mikolajiv régióban Bastanka felé tart; egy a Dnyipropetrovszki területen nyugat felé; egy a Harkivi területen dél felé tart; drónok egy csoportja Szumi és Poltava régiók határán nyugat felé halad; drónok a Csernyihivi régióban Kijev felé repülnek; több pilóta nélküli gépet láttak Kirovohrad és Cserkaszi régióban, délnyugati irányba tartva; Sahídekről számoltak be Kijev és Zsitomir régiók határán és drónok egy csoportjáról Odessza közelében.
• 1:35 perckor dróncsapások veszélye merült fel Brovariban.
• 1:47-kor az ukrán légierő jelentette, hogy Kijevben támadó drónok fenyegetnek. 
• Hajnali 4 órakor az légierő frissítette az ellenséges támadó drónok mozgását: egy Kirovohrad térségében észak felé tart; egy a Csernyihivi régióban, a belarusz határ közelében repül, és észak felé tart; egy a Zsitomir régióban a regionális központ közelében van; drónok egy csoportja a Vinnyica régióban, egyikük a Hmelnyickij régió határán nyugat felé halad.
• 6:55-kor a Sahíd típusú csapásmérő drónok miatti fenyegetést a régiókban lefújták.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter felszólította az ukrán kormányt, hogy oldja meg a volinyi tragédia kérdését – írja a The Kyiv Independent.

A miniszter a több tízezer lengyel lemészárlására utalt, amit az Ukrán Felkelő Hadsereg tagjai hajtottak végre 1943-ban a nácik által megszállt Volinyban, a korábban Lengyelországhoz, ma Ukrajnához tartozó régióban. A megtorlás következtében ukránok ezreit ölték meg.

A mai Lengyelország és Ukrajna közötti megbékélésre tett számos kísérlet ellenére a kérdés többször is a közbeszéd homlokterébe került, nevezetesen a 2015 és 2023 között kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság párt idején.

Több százezer ukrán állampolgárságról való lemondási kérelem áll a nagykövetségeken – jelentette ki Mikola Knjazsickij ukrán parlamenti képviselő.

Knjazsickij elmondása szerint a kiváltó ok az, hogy a nagykövetségek Ukrajna Külügyminisztériumának utasítására megtagadták a konzuli szolgáltatások nyújtását a katonai szolgálatra behívott civileknek.

Eredetileg a külföldön élő, sorköteles korú ukrán férfiak a mozgósítás szigorítása miatt nem kaphatták meg okmányaikat. Knjazsickij szerint most a nagykövetségek megpróbálják újra biztosítani ezeket a szolgáltatásokat – írja a Sztrana.

Megerősítette Ukrajna devizában fennálló hosszú és rövid futamidejű szuverén kötelezettségeinek szelektív csődhelyzeti (SD) besorolását az S&P Global Ratings, miután véget ért az ukrán kormány által kezdeményezett eurókötvény-csereprogram – közölte az MTI. 

A nemzetközi hitelminősítő a múlt hónapban rontotta az „SD” szintre az addigi „CC/C”-ről a devizában denominált ukrán államadósság osztályzatát. E lépés közvetlen előzménye az volt, hogy az ukrán kormány hátralékba került a 2026-os lejáratú eurókötvény esedékes kamattörlesztésével.

Az S&P az adott ukrán kötvényre egyidejűleg „D”, vagyis csődhelyzeti osztályzatot állapított meg.

Az „SD” osztályzat péntek éjjel Londonban bejelentett megerősítésével egy időben az S&P „CCC plusz” – ugyancsak mélyen spekulatív, de még nem csődhelyzetet jelző – minősítéssel látta el az átstrukturálás során kibocsátott új A és B sorozatú szuverén kötvényeket, amelyek lejárata 2029, 2030, 2034, 2035 és 2036.

Andrij Kosztin főügyész elmondta, hogy az ukrajnai jogvédő szervek a teljes körű háború kezdete óta mintegy 4000 eljárást indítottak olyan bűncselekményekben, melyekben gyerekek volta az áldozatok – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A háborúban eddig 575 gyermek vesztette életét, a sebesültek száma pedig eléri az 1600-at. A háború alatt 3500 oktatási intézményt ért támadás, mindemellett több mint 19 500 fiatalt hurcoltak Oroszországba.

A főügyész tájékoztatása szerint az oroszok a legembertelenebb cselekményektől sem riadtak vissza: gyerekeket raboltak el, erőszakoltak meg és deportáltak.

A HIMARS rakétarendszerekhez szükséges lövedékek készletei 2022 nyarához képest harmadára csökkentek − jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a jaltai éves nemzetközi fórumon, a Jaltai Európai Stratégia Konferencián, melyről az Unian írt.

A hadsereg készlethiányát kommentálva az elnök elismerte, hogy Ukrajna nem tudta leküzdeni függőségét a partnerországok katonai segélyeitől. „Ez a 155-ös kaliberű tüzérségi fegyvereket érinti. Igen, elkezdtük gyártani, de ez nem elég egy teljes körű háborúhoz” − jegyezte meg az ukrán elnök.

Zelenszkij hozzátette, hogy jelenleg még egész Európa termelési volumene sem elegendő Ukrajna szükségleteinek kielégítésére. Ezenkívül Ukrajnának a rakétarendszerekhez szükséges lövedékek is hiányoznak. „A HIMARS-ok használatának kezdetén havonta háromszor annyi volt belőlük, mint most. A háború alatt szükségünk van arra, hogy növeljük a termelést. Nem korlátozni kell a szállítmányok számát, hanem növelni a termelést” − mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök a hordozható föld-levegő rakétarendszerek hiányára is panaszkodott. Elmondása szerint a Sahíd-rendszerek mintegy 35 százalékát légvédelmi fegyverekkel lőtték le.

Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 7204 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6437 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írják a közleményben.

Szeptember 13-án, pénteken az amerikai pénzügyminisztérium úgynevezett blokkoló szankciókat jelentett be a Rosszija Szegodnya orosz médiacsoport és annak vezérigazgatója, Dmitrij Kiszeljov ellen − tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda.

Az Egyesült Államok három jogi személyt vett fel a szankciós listára, köztük a Rosszija Szegodnya médiaholdingot, amely többek között a RIA Novosztyi hírügynökséget, valamint a Szputnyik ügynökséget és rádiót foglalja magában.

A szankciók kiterjednek továbbá a TV-Novosztyi autonóm nonprofit szervezetre, az RT külföldi propaganda-műsorszolgáltató csatorna jogi személyiségére, valamint az Eurasiára, az orosz „kulturális diplomáciát” külföldön népszerűsítő civil szervezetre is.

Az amerikai pénzügyminisztérium feketelistáján szerepel a Russia Today vezérigazgatója, Dmitrij Kiszeljov és az Eurasia ANO vezetője, a moldovai állampolgárságú Nelly Parutenco is.

Az új szankciókat azt követően jelentették be, hogy Washington nyilvánosan azzal vádolta meg az RT-t, hogy az orosz hírszerzésnek dolgozik, és pénzeket gyűjt az Ukrajnában harcoló orosz hadsereg finanszírozására.

Ezzel egy időben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada diplomáciai kampányt jelentett be, hogy leleplezzék az orosz propagandisták beavatkozását a demokratikus folyamatokba világszerte.

Korábban az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat rendelt el az RT vezetősége és a hozzá kapcsolódó vállalatok ellen, mert megpróbáltak beavatkozni az amerikai elnökválasztásba.

Az amerikai igazságügyi minisztérium emellett vádat emelt a propagandacsatorna két alkalmazottja ellen külföldi ügynökökre és pénzmosásra vonatkozó szabályok megsértése miatt.