Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Orosz légideszantosok támadtak az ukrán ejtőernyősökre, videón az összecsapás;
• Zelenszkij bizalmasa válaszolt Putyin fenyegetésére, szerinte az orosz elnök fél;
• Újabb jelentés érkezett Kurszkról és Donyeckről, így állhatnak a harcok a két régióban;
• Németország kancellárja közölte: Ukrajna nem indíthat támadásokat a front mögött német fegyverekkel;
• Egy amerikai tábornok képtelenségnek tartja, hogy Moszkva atomfegyverekhez nyúlna;
• A nyugalmazott ukrán ezredes szerint az ukrajnai háború nem Kurszkban dől el;
• Frontra megy a volt orosz parlamenti képviselő – „A NATO-tagok aláírják halálos ítéletüket”;
• Zelenszkij: Oroszország több mint nyolcszáz légibombát dobott Ukrajnára egy hét alatt;
• Legalább 35-en megsérültek Harkivban egy orosz csapás következtében;
• Óriási tűz volt Oroszország határ menti régiójában, több mint 2000 tűzoltót mozgósítottak;
• Üzentek Putyinnak: az amerikai haderő Alaszkában tartott erődemonstrációt.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

A vasárnapi orosz hadijelentésben az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között soroltak fel egyebek között

• egy külföldi fegyvereket szállító vasúti szerelvényt,
• egy rakétatüzérségi fegyver- és kilenc tábori lőszerraktárt,
• légi és tengeri drónok több tárhelyét,
• egy hadműveleti taktikai rakéták alkatrészeit gyártó műhelyt,
• két harckocsit,
• két gyalogsági harcjárművet,
• hét páncélozott harcjárművet,
• egy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és öt vontatott tarackot,
• négy francia HAMMER irányított légibombát,
• egy HIMARS rakétát,
• valamint 55 drónt, közülük 22-t a „különleges hadművelet” övezetén kívül 

− közölte az MTI (bár a fenti adatokat független forrásból nem lehet megerősíteni).

Az ukrán légierő közölte, hogy vasárnapra virradóra megsemmisítettek az ország légterében egy H–59-es orosz rakétát és tíz csapásmérő drónt − közölte az MTI.

A déli Herszon megyei kormányzói hivatal arról tájékoztatott, hogy orosz támadások következtében vasárnap két ember halt meg, és hét másik megsebesült a régióban. Az orosz erők eltaláltak egyebek mellett egy infrastrukturális létesítményt, egy oktatási és egy egészségügyi intézményt és számos lakóházat.

Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az éjjel az orosz erők két légibombával mértek csapást Harkiv városára. Az egyik egy orvosi rendelőben, a másik egy oktatási intézmény épületében okozott károkat.

Ivan Fedorov Zaporizzsja megyei kormányzó közölte, hogy a régióban az elmúlt napban három helyi lakos halt meg orosz támadások következtében.

Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 634 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett hat orosz harckocsit, 23 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 85 drónt.

Roman Hudjakov, volt orosz parlamenti képviselő beállt az orosz hadseregbe. Roman Hudjakov az orosz fegyveres erőkön belül parancsnokhelyetteseként dolgozik.

A volt képviselő az MK.RU-nak adott interjúban elmondta, hogy parancsnokhelyettesként a laktanyában és az árokban is megfordul, mivel különböző alakulatokat látogat meg.

Szerinte a háborúnak akkor lesz vége, ha megsemmisítenek minden ukrán fegyvert és katonát. Arra a kérdésre, hogy mit gondol az ukránok orosz területre való előrenyomulásáról, azt mondta, „soha nem szabad szórakozni egy erős állammal, különösen egy atomhatalommal. A NATO-tagok egyszerűen aláírják a halálos ítéletüket a velünk való jövőbeli kapcsolatokra”.

David Lammy brit külügyminiszter szerint az Ukrajnának szállított nagy hatótávolságú nyugati rakéták oroszországi célpontok elleni bevetésének engedélyezéséről szóló döntés előtt meg kell vizsgálni, hogy ez hozzájárul-e vagy sem az orosz hadsereg visszaveréséhez.

Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok az elmúlt napokban intenzív kétoldalú diplomáciai egyeztetéseket tartott Ukrajna támogatásának ügyében. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a hét elején Londonban tárgyalt David Lammyval, majd Sir Keir Starmer brit miniszterelnök és Lammy pénteken Washingtonban folytatta a megbeszéléseket Joe Biden amerikai elnökkel és Blinkennel.

Hivatalos tájékoztatás egyik fél részéről sem hangzott el arról, hogy a két szövetséges ország engedélyezi-e az általuk Ukrajnának szállított nagy hatótávolságú rakéták bevetését oroszországi célpontok ellen, de a brit sajtó egybehangzó értesülései szerint Biden továbbra is vonakodik ettől.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten úgy nyilatkozott, hogy a nyugati rakéták oroszországi célpontok elleni bevetésének engedélyezése esetén a NATO az ukrajnai háború közvetlen részesévé válna.

David Lammy a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette: háborúkat nem lehet egyetlen fegyvertípus használatával megnyerni, ilyesmire az eddigi háborúk történetében sem volt példa.

Az előző, konzervatív párti brit kormányok volt védelmi miniszterei – Grant Shapps, Ben Wallace, Gavin Williamson, Penny Mordaunt, Liam Fox –, valamint Boris Johnson volt tory kormányfő a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lapban közös felhívásban arra szólította fel a munkáspárti kormányt, hogy az amerikai állásponttól függetlenül, saját hatáskörében engedélyezze nagy hatótávolságú brit rakéták bevetését oroszországi célpontok ellen – közölte az MTI.

Szombat este egy házaspár meghalt, egy másik nő pedig megsebesült az Odessza ellen intézett rakétatámadás következtében – közölte az Odesszai Területi Állami Adminisztráció vezetője a Telegramon.

Egy orosz rakétatámadás következtében lakóházak és melléképületek sérültek meg Odessza külvárosában. A támadás után egy házaspár holttestét találták meg. A csapásban egy 65 éves nő is megsérült. Állapota miatt kórházi ellátásra szorul – írja az Ukrajinszka Pravda.

„Intenzív konzultációk” tárgyát képezi annak engedélyezése, hogy Ukrajna az amerikai nagy hatótávolságú rakétarendszert  (ATACMS) használhassa Oroszországon belüli célpontok támadására – mondta Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója.

A kijevi Jaltai Európai Stratégiai Konferencián felszólalva Sullivan megismételte, hogy még nem született döntés, egy nappal azután, hogy Joe Biden elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök Washingtonban találkozott a kérdés megvitatása érdekében.

Ukrajna azt remélte, hogy a tárgyalások során engedélyt kap arra, hogy két, nyugatról szállított nagy hatótávolságú rakétát használhasson katonai célpontok, például mélyen orosz területen található repülőterek ellen. „Megértem Ukrajna álláspontját ezzel kapcsolatban” – mondta Sullivan, majd hozzátette:

De ahelyett, hogy megpróbálnám kifejteni az indoklást így vagy úgy, de ez olyasmi, amiről úgy gondolom, hogy intenzív konzultáció tárgyát képezi a szövetségesek és partnerek között, és amit Biden elnök és Zelenszkij elnök is meg fog vitatni.

Az Egyesült Államok tavasszal kezdte meg Ukrajna ellátását a hadsereg taktikai rakétarendszereivel (ATACMS), amelyek hatótávolsága eléri a 300 kilométert. Míg ezeket a rakétákat az oroszok által megszállt Krímben már használták, a washingtoni korlátozások megakadályozzák, hogy orosz földön használják őket.

Az ATACMS abban a formában, ami ma Ukrajnában van, értelmetlen, ha nem lehet használni az orosz katonai bázisaikon

– mondta Zelenszkij.

A New York Times szerint, valószínűleg előbb születik döntés a Storm Shadow-ról, mint az ATACMS-ről. Bár Ukrajna hónapok óta az engedélyre várakozik, úgy tudni, a nyugati országok álláspontja megváltozott annak fényében, hogy Irán ballisztikus rakétákkal látja el Oroszországot.

„Most láttuk ezt az akciót, hogy Oroszország ballisztikus rakétákat szerez be Irántól, ami tovább erősíti az ukrajnai agressziójukat. Tehát ha valaki eszkalációs lépéseket tesz, az Putyin és Oroszország” – mondta David Lammy brit külügyminiszter, miközben a hét elején Kijevbe látogatott – írja a Kyiv Independent.

Ukrajna számára fontos, hogy időben megkapja a katonai segélyt a partnereitől, hiszen minden késedelemnek negatív következménye van a fronton – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az RBK szerint.

Szombaton Zelenszkij találkozót tartott az amerikai kongresszusi képviselők küldöttségével. Hangsúlyozta: fontos, hogy a partnereket teljeskörűen tájékoztassák Ukrajna igényeiről és álláspontjáról.

Emellett kritikusan fontos, hogy minden állam és különösen az Egyesült Államok valóban haladéktalanul hajtsa végre az Ukrajnával kötött megállapodásokat.

Ezt a frontvonalon lehet a legjobban érezni. Minden késedelem a fronton is negatív következményekkel jár. Minden, valóban időben történő, gyors szállításnak pozitív hatása van

– fogalmazott Zelenszkij.

David Petraeus amerikai tábornok elmondta, hogy a nyugati országok korábban azt feltételezték, hogy Oroszország képes nukleáris fegyvereket bevetni, túlbecsülve Kína támogatását a Kreml számára, de most már nem látják annak lehetőségét, hogy Oroszország akár taktikai nukleáris fegyvereket is bevethet – írta meg az Ukrajinszka Pravda.

A háború kezdetén megalapozottan tartottunk attól, hogy Oroszország atomfegyvereket vethet be. Ez ahhoz a figyelmeztetéshez vezetett, hogy ha még a taktikai atomfegyvereket is bevetik, a Fekete-tengeri Flotta megsemmisül

– mondta Petraeus.

Később azonban láttuk, hogy Kína Oroszország felé nyújtott támogatásának milyen határai vannak. Hiszen Hszi Csin-ping kínai vezető később nyilvánosan felszólította Oroszországot, hogy tartózkodjon ettől a lépéstől. Aztán Narendra Modi indiai miniszterelnök is ugyanezt a nyilatkozatot tette” – egészítette ki.

Ennek alapján Petraeus azt állítja, hogy jelenleg „nincs okunk arról beszélni, hogy Oroszország taktikai atomfegyverek bevetését fontolgatná, nemhogy stratégiai atomfegyverekét.”

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter felszólította a nyugat-európai országokat, hogy vizsgálják felül az ukrán férfiak megsegítésére vonatkozó megközelítéseiket, hogy hazatérésre ösztönözzék őket – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

Számos uniós ország jelenlegi politikája árt Ukrajna védelmi képességének és gazdasági stabilitásának, mivel gazdasági kedvezményeket nyújt a mozgósítható korú férfiaknak

– mondta Sikorski. A miniszter Németország példáját hozta fel, ugyanis „most Németországban az ott ideiglenes védelem alatt álló ukránok jelentős támogatásban részesülnek” – magyarázta, hozzátéve, hogy információi szerint a kifizetések a menekültek számára meghaladják az 500 eurót, a lakhatási kompenzációval együtt pedig személyenként több mint 1000 euró lehet havonta.

Hollandiában is valami ilyesmi van, nem tudom biztosan, hogy Franciaországban mekkora az összeg

– mondta. „Egyszerű módja van Ukrajna megsegítésének: ne nyújtsunk többé segélyt a mozgósítás alatt álló ukránoknak. A sorozás elkerülése nem ok a pénzügyi támogatásra. Csak állítsák le a támogatást” – szólított fel a lengyel miniszter, hangsúlyozva, hogy Lengyelország nem nyújt ilyen szociális juttatást.

Németország nem fogja megengedni, hogy Ukrajna a front mögött német fegyverekkel indítson támadásokat, még akkor sem, ha más országok másként döntenek – mondta Olaf Scholz német kancellár.

A kijelentésre nem sokkal azután került sor, hogy Joe Biden amerikai elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök szeptember 13-i washingtoni találkozójukon nem támogatták a nyugatról szállított nagy hatótávolságú fegyverek orosz területen való alkalmazását, miközben a média továbbra is arról számol be, hogy biztató jelek utalnak a tilalom visszavonására.

Scholz a brandenburgi Prenzlau városában tartott nyilvános beszélgetésen kijelentette, hogy Németország „továbbra is támogatni fogja katonailag Ukrajnát, hogy az ország ne omoljon össze”. A sajtóhírekre reagálva, miszerint az Egyesült Államok feloldhatja a meglévő korlátozásokat, azt mondta, hogy nem minden találgatás helytálló – írja a Welt.

Ukrajna már régóta sürgeti a Nyugatot, hogy oldja fel az Oroszország mélyén lévő katonai célpontok elleni csapásmérés tilalmát. Szeptember 13-án Volodimir Zelenszkij elnök a YES konferencián tartott beszédében azt mondta, hogy az Oroszországon belüli csapásmérés képessége nélkül az Egyesült Államok által biztosított ATACAMS (Army Tactical Missile Systems) „értelmetlen” – írja a Kyiv Independent.

Az ukrán rendőrség Hmelnyickij régióban őrizetbe vett egy férfit, aki automata fegyverrel lövöldözött, amikor is megsebesített egy rendőrt és egy civilt – írja az Ukrajinszka Pravda.

Mint írták, az incidens azzal kezdődött, hogy egy járőröző rendőrségi csapat legénysége megállította egy helyi lakos gépkocsiját, hogy ellenőrizzék, miért vezet a kijárási tilalom ideje alatt.

Kiderült, hogy a sofőr alkoholos befolyásoltság alatt vezetett, ezért feljelentést készítettek a sofőr ellen, ami után a közelben lakó férfi hazament – állítólag azért, hogy megoldja a problémát a járművel, miközben barátját az autóban hagyta.

A rendőrök viszonozták a tüzet és erősítést hívtak. A támadó 60 lövést adott le a Kalasnyikovból – amivel két embert megsebesített –, mielőtt sikerült őt ártalmatlanítani. 

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter felszólította azokat az államokat, amelyek nem vettek részt az első svájci békecsúcson, hogy csatlakozzanak a következő csúcstalálkozóhoz, mivel a Kijev által javasolt békeformula az egyetlen út az igazságos békéhez Ukrajnában – írja az Ukrajinszka Pravda.  

A békeformula az egyetlen út az átfogó, igazságos és tartós békéhez. Felhívunk minden államot, vezetőt és szervezetet, amely valóban helyre akarja állítani a békét, hogy a világ minden tájáról érkező több száz résztvevővel együtt csatlakozzon a Békeformula megvalósítására irányuló erőfeszítésekhez

– jelentette ki Szibiha.

Hangsúlyozta, hogy szerinte az orosz–ukrán háborút nem lehet pusztán két állam közötti konfliktusnak tekinteni, mivel ez egy gyarmatosító célú, agressziós háború, amelyet az egyik ország folytat a másik ellen.

Magyarország területére szombaton az ukrán–magyar határszakaszon 6237 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 9318 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írják a közleményben.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Volodimir Zelenszkij közölte: Csökkentek a rakétakészletek, növelni kell a termelést;
• Putyin meghúzta az új vörös vonalakat az ukrajnai háborúban, Washington azonnal reagált;
• Az orosz elnök 60-70 ezer katonával söpörheti ki az ukránokat Kurszkból egy jelentés szerint;
• Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szerint Moszkvának már formális oka is van nukleáris fegyverek alkalmazásához;
• Újabb rést ütöttek az ukránok az orosz határon, ismét benyomultak a Kurszki területre;
• Németország döntött az Ukrajnának küldendő Taurus rakétákról;
• Joe Biden állítólag nem támogatja, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel lőhesse Oroszországot;
• Megszólalt a NATO vezetője: többet is lehetett volna tenni az orosz–ukrán háború megelőzéséért;
• Ukrajna listát adott a Nyugatnak: ezeket az oroszországi célpontokat érhetné csapás. 

Tartsanak velünk ma is!