Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Az oroszok 16 ukrán katonát lőttek agyon, akik hadifogolyként adták meg magukat;
• Az orosz erők irányított légibombákkal támadták Harkivot;
• Betelt a pohár az Amerikai Egyesült Államoknál, súlyosan szankcionálják az orosz székhelyű kiberbűnözői csoportot;
• Vlagyimir Putyin megijedhetett: mindent megtesz, hogy ne derüljön fény a háborús veszteségekre;
• Oroszország azt állítja, hogy Románia tüzet nyitott az orosz drónokra;
• Másfél millió gyerek van veszélyben Ukrajnában, Oroszország bármikor deportálhatja őket;
• „Oroszországban egyetlen hely sem marad biztonságban” – Az ukrán kormányfő kemény üzenetet küldött Moszkvának.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának (OHCHR) kedden közzétett jelentése szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújában 2024. június 1. és augusztus 31. között legalább 589 ukrán civil halt meg, és további 2685 sebesült meg – számolt be róla szerdán a The Kyiv Independent ukrán hírportál.

A nyár folyamán 324 férfi, 238 nő, 14 lány és 13 fiú vesztette életét, míg 1353 férfi, 1155 nő, 104 fiú és 73 lány sérült meg.

Az OHCHR szerint a civil áldozatok júliusi magas számának fő oka az Oroszország által július 8-án Ukrajna-szerte célpontok ellen indított, több tucat rakétából álló nagyszabású, összehangolt támadás volt, amely 44 ember halálát okozta, és 196 embert megsebesített. Az orosz hadseregnek a keleti Donyecki terület feletti ellenőrzés megteremtésére irányuló erőfeszítései szintén sok civil áldozatot követeltek.

Az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézete (UNIP) kedden bejelentette, hogy 2025-ben folytatja az ukrán nacionalisták által tömegével meggyilkolt lengyel civil áldozatok földi maradványainak felkutatását a két világháború között Lengyelországhoz tartozó, ma Ukrajna nyugati részét képező Volhíniában (ukrán és lengyel néven Voliny) – írja az MTI.

A döntést megelőzően számos lengyel állampolgári megkeresés érkezett az intézethez olyan személyektől, akik a volhíniai mészárlásban megölt családtagjaik földi maradványainak felkutatását és exhumálását kérték – írta közleményében az UINP. Ilyen kérés érkezett mások mellett Rivne megyére vonatkozóan – tették hozzá.

A 2024 szeptemberében kapott folyamodványt megvizsgálva az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézete fel szándékozik venni munkatervébe ilyen munkálatokat és eseményeket Rivne megyében, a 2025-ös évre vonatkozóan

– áll a közleményben.

Az 1943–1945 között német megszállás alatt lévő Volhíniában és Kelet-Galíciában az önálló ukrán állam megteremtéséért küzdő Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) több mint százezer lengyel és zsidó polgári lakost mészárolt le a lengyel lakosság elleni etnikai tisztogatás során. A leszámolás kisebb mértékben cseheket, örményeket, sőt lengyeleket segítő ukránokat is érintett.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel miniszterelnök-helyettes, nemzetvédelmi miniszter augusztus végén kijelentette, hogy a volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak tisztes újratemetése, és a róluk való méltó megemlékezés nélkül Ukrajna nem léphet be az Európai Unióba.

Ukrajna 2017 tavaszán felfüggesztette a tömeggyilkosság áldozatainak ukrajnai területeken végzett exhumálását az UPA Délkelet-Lengyelországban, az ukrán nacionalisták által állított emlékművének eltávolítása miatt. A kijevi kormány a kétoldalú tárgyalások és kölcsönös engedmények nyomán 2022-ben jelezte, hogy jóváhagyja a kutatások folytatását.

A közel-keleti helyzet a legriasztóbb forgatókönyv szerint alakul, Oroszország minden felet önmérsékletre szólít fel – jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az MTI szerint.

Kapcsolatban állunk a konfliktus minden résztvevőjével, továbbra is fenntartjuk ezeket a kapcsolatokat, és minden felet önmérsékletre szólítunk fel

– nyilatkozott a szóvivő, aki hangsúlyozta, hogy Moszkva elítél minden olyan akciót, amely civilek halálához vezet. Lehetségesnek nevezte a légi járatok ideiglenes korlátozását a közel-keleti térségben.

Szergej Lavrov külügyminiszter szerdán megvitatta a kialakult helyzetet a Moszkvába akkreditált arab nagykövetekkel. A találkozót a misszióvezetők kezdeményezték kedd éjjel. Marija Zaharova külügyi szóvivő szerint a találkozón „kifejezésre került a mély aggodalom” egy nagyszabású közel-keleti háború növekvő kockázata miatt, ami az egész régióra nézve pusztító következményekkel járna, egyebek között az Irán által október 1-jén Izrael ellen válaszként intézett rakétatámadás fényében.

Az ukrán Armor védelmi vállalat együttműködést kötött a cseh Czechoslovak Group (CSG) holdinggal 155 milliméteres lövedékek gyártására, a CSG technológiájának és alkatrészeinek felhasználásával – jelentette a Militarnyi.

A The Kyiv Independent hírportál közlése szerint az orosz invázió óta Ukrajna átállt a NATO-szabvány szerinti 155 milliméteres tüzérségre, mivel a szovjet kaliberű lövedékek (122 milliméter és 152 milliméter) szűkösek. Az ország célja, hogy növelje saját lőszergyártását, csökkentve függőségét nyugati partnereitől.

A CSG biztosítja a gyártáshoz szükséges alkatrészeket és technológiát, az engedélyezés 2024 végéig lezárul, a gyártás pedig 2025 elején indul. Az Armor 2024-re 100 000, 2026-ra 300 000 lövedék gyártását tervezi. A lőszert Ukrajnában és Csehországban is gyártják majd.

A szerződés háromféle 155 milliméteres lövedékre vonatkozik, de a felek további együttműködést is terveznek, például páncélozott járművek alkatrészeinek gyártásában. A CSG már korábban is jelentős támogatást nyújtott Ukrajnának, felszerelésekkel és modernizált tankokkal.

Az Ukrajna megszállt területein maradt mintegy 1,5 millió ukrán gyermeket nagymértékben fenyegeti az Oroszországba való deportálás veszélye – közölte Dmitro Lubinec ukrán ombudsman.

A The Kyiv Independent szerint Oroszország eddig már több mint 20 ezer gyermeket rabolt el Ukrajna teljes körű megszállásának kezdete óta. Közülük – a Children of War adatbázis szerint – kevesebb mint 400-at küldtek haza.

Az ombudsman szerint az elhurcolt gyerekek személyes adatait megváltoztatják, hogy rokonaik ne tudják megtalálni és hazahozni őket.

Gyermekeinket még úgynevezett „átnevelőtáborokba” is küldik, ahol orosz propagandával zombisítanak. Képzeljék csak el: a gyermekeinket arra kényszerítik, hogy megtagadják ukrán származásukat

– mondta Lubinec.

Az ombudsmani hivatal szerint a Herszoni területen lévő gyermekotthonokból előbb a megszállt területekre szállították a gyerekeket, majd Oroszországba deportálták őket. Kijevben olyan eseteket is regisztráltak, amikor orosz családok illegálisan fogadtak örökbe gyerekeket.

Oroszország szándékosan lassítja gyermekeink hazatérésének folyamatát

– mondta Lubinec.

2023 márciusában a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Putyin és Maria Lvova-Belova ellen az ukrán gyermekek illegális deportálásában játszott szerepük miatt.

A civilek Oroszországba történő jogellenes áthelyezése vagy deportálása sérti a negyedik genfi egyezményt, és a nemzetközi jog szerint háborús bűncselekménynek minősül.

A lengyelországi Ukrán Légióhoz csatlakozni kívánó ukránok száma „túl kevés” – mondta Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter október 2-án a Wirtualna Polskának.

Mint a The Kyiv Independent beszámolt róla, a légiót a Volodimir Zelenszkij elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök által július 8-án aláírt biztonsági megállapodás részeként jelentették be, mint Lengyelországban élő ukrán férfiakból álló, a lengyel fegyveres erők által kiképzett önkéntes katonai egységet.

Nem mi vagyunk felelősek a toborzásért, de túl kevés azoknak a száma, akiknek ukrán részről kellett volna jelentkezniük

– mondta a lengyel miniszter.

Az ukrán légióba való toborzást az ukrán konzuli képviseleteken keresztül tervezték lebonyolítani. Az önkénteseket várhatóan az ukrán jogszabályok alapján sorozták volna be, és Lengyelországban képezte volna ki őket az ország hadserege.

Július 11-ig „több ezer” ember regisztrált a légióban való részvételre – közölte korábban Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter.

Kosiniak-Kamysz szerint Lengyelország mintegy 20 ezer ukrán katonát képzett ki, akik most az ukrajnai fronton harcolnak.

Az orosz hadsereg elfoglalta a Donyecki régióban lévő Verhnokamjanszke települést – írja az MTI az orosz védelmi minisztérium szerdai jelentése alapján.

Jan Gagin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a RIA Novosztyi hírügynökségnek megerősítette, hogy Vuhledar önkormányzatának épületére valóban kitűzték az orosz zászlót, de mint mondta, korai lenne még a város „felszabadításáról” beszélni.

Közölte, hogy civilek is maradtak Vuhledarban, de a pontos számukat nem tudta megadni.

Ukrajna 2025-ben növelni kívánja a drónok, nagy hatótávolságú és ballisztikus rakéták gyártását – idézi a The Kyiv Independent Rusztem Umerov védelmi minisztert, aki október 1-jén a második ukrajnai nemzetközi védelmi ipari fórumon szólalt fel.

Ukrajna Oroszország 2022. februári teljes körű inváziója után kezdte el aktívan fejleszteni rakétaprogramját. Július végén Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy a program „jó dinamikával” rendelkezik.

Augusztusban aztán bejelentette, hogy Ukrajna sikeresen végrehajtotta első hazai gyártású ballisztikus rakétájának tesztjét.

Umerov szerint az ukrán ipar fejlesztésébe már 4 milliárd dollárt fektettek be.

Jövőre a finanszírozás növelését tervezzük. Prioritásunk a hazai drónok és nagy hatótávolságú fegyverek, köztük ballisztikus rakéták fejlesztése

– tette hozzá a miniszter.

A fórumon Umerov elmondta, hogy Kijev még az idén vagy 2025-ben további részleteket is be akar mutatni egy nagyobb ukrán rakétaprogramról – jelentette az Interfax-Ukrajina.

Emellett a védelmi minisztérium célja, hogy külföldi partnerekre tegyen szert közös vállalatok létrehozására a védelmi ipar fejlesztése érdekében.

Ennek az együttműködésnek fontos része a fegyverek gyártására, szállítására és karbantartására vonatkozó hosszú távú szerződések aláírása, hogy az ukrán hadsereg ellátása hosszú távon biztosított legyen

– olvasható a minisztérium közleményében.

A hazai gyártású nagy hatótávolságú fegyverek kulcsfontosságúak Ukrajna védelmi stratégiájában, mivel a nyugati partnerek elutasítják, hogy engedélyezzék a külföldi gyártású rakétákkal végrehajtott mélységi csapásokat Oroszországban.

Annak ellenére, hogy Zelenszkij a közelmúltban tett fehér házi látogatása során felhívást intézett Washingtonhoz, az Egyesült Államok egyelőre nem változtatott a nagy hatótávolságú csapásokkal kapcsolatos politikáján.

Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négynél számolt be előretörésről – írja az MTI.

A védelmi tárca közölte, hogy Ukrajnában öt ellentámadást vertek vissza, Kurszk megyében pedig két ellentámadási és három, a határon át tervezett betörési kísérletet hiúsítottak meg. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 2100 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál számuk meghaladta a 300-at, heten pedig megadták magukat.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több, az ukrán hadiipart ellátó energetikai objektumot, a Luhanszk műveleti-harcászati csoport irányítópontját, nyolc lőszerraktárt, három páncélozott harcjárművet, hat nyugati gyártmányú 155 milliméteres vontatott tarackot, egy francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 32 repülőgép típusú drónt.

Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az orosz hadsereg szerdára virradóra csapást mért egy katonai rakományt szállító kompra és az Orlivka kompterminálra Odessza térségében, a román határ közelében. Lebegyev szerint a támadás akkor történt, amikor az egyik komp éppen kikötött.

Az orosz védelmi minisztérium a Kurszk irányában elszenvedett ukrán anyagi veszteségek között sorolt fel még két páncélozott harcjárművet is. Moszkva szerint a régióba betörő ukrán erők az augusztus 6-án indított támadásuk során több mint 19 550 embert, 135 harckocsit, 66 gyalogsági harcjárművet, 98 páncélozott személyszállító járművet, 860 páncélozott harcjárművet, 574 gépkocsit, 156 tüzérségi löveget és 33 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Krapivnoje községben egy civil életét vesztette, négy pedig megsebesült ukrán belövés következtében. Ugyanebben a régióban az autóúton FPV-drónok megöltek egy teherautósofőrt, egy másikat pedig megsebesítettek. Herszon megye orosz ellenőrzés alatti részéből, Kahovkából és Nova Kahovkából két civil halálát és másik két ember sebesülését jelentették.

A magyar kormány elé került az Európai Unió javaslata, amely szerint katonai tanácsadók küldésével segítenének Ukrajnának az Oroszországgal szemben vívott háborújában. Az EU 2022 novemberében döntött az ukrán katonák kiképzésének megindításáról a tagállamok területén, a misszió kétéves mandátumának meghosszabbítása most kerül napirendre.

Arról, hogy  az uniós tervre  mit reagált a magyar kormány nevében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, ide kattintva olvashat.

A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) elemzői szerint Vuhledar elfoglalása nem fogja jelentősen megváltoztatni az oroszok Donyecki területen zajló támadó műveleteinek menetét, mivel a város nem különösebben fontos logisztikai csomópont – írja az Ukrajinszka Pravda.

Vuhledar orosz elfoglalása két és fél évnyi sikertelen és költséges támadást követően következett be, 2022 végén és 2023 elején legalább két nagyobb orosz offenzíva indult már a város elfoglalására, mindkét hadművelet jelentős veszteségeket eredményezett. A város bevétele ellenére egyes orosz források kételkednek abban, hogy ez gyors előrehaladást vagy jelentős áttörést eredményez a harctéren.

Katonai bloggerek rámutattak, hogy Vuhledartól északkeletre az ukrán védelem továbbra is erős, és az orosz erőknek teljes mértékben biztosítaniuk kell a települést, mielőtt jövőbeli támadások bázisaként használnák.

„Az intézet korábban úgy értékelte, hogy Vuhledar orosz elfoglalása valószínűleg nem fogja alapvetően megváltoztatni a Donyeck nyugati területén folyó támadó hadműveletek menetét, főként azért, mert Vuhledar nem egy különösen fontos logisztikai csomópont, és mert az orosz erők már október 1-je előtt is ellenőrzésük alatt tartották a Vuhledarba vezető főutak többségét, ami azt jelenti, hogy az orosz erők már eddig is képesek voltak bizonyos mértékben meggátolni az ukrán logisztikát a front ezen részén” – írták tanulmányukban.

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szankciókat jelentett be hét személy és két csoport ellen, akik kapcsolatban állnak az Evil Corp nevű oroszországi kiberbűnöző csoporttal – írja a The Kyiv Independent. 

A Pénzügyminisztérium szankciói egybeestek az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának vádemelésével az Evil Corp egyik tagja ellen, valamint az Egyesült Királyság és Ausztrália további intézkedéseivel.

A Külügyminisztérium szóvivője, Matthew Miller szerint az Evil Corp felelős a Dridex nevű, rosszindulatú program fejlesztéséért és terjesztéséért, amelyet számítógépek megfertőzésére, így bankok és más pénzintézetek bejelentkezési adatainak begyűjtésére használtak több mint 40 országban. Nagyságrendileg 100 millió dolláros kárt okoztak az amerikai és nemzetközi pénzügyi intézményeknek és ügyfeleiknek. 

Jutalmat ajánlottak fel az elfogatásukért

Az Evil Corp vezetőjét és alapítóját, Maksim Yakubetset először 2019-ben szankcionálta a Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC). Ezzel egy időben az Igazságügyi Minisztérium vádat emelt Yakubets és egy másik Evil Corp-tag ellen, és 5 millió dollár jutalmat ajánlott fel elfogásukért. 

A Pénzügyminisztérium információi szerint Yakubets és más Evil Corp tagjai kapcsolatban állnak orosz politikusokkal és más kormányzati szereplőkkel. Yakubets az Orosz Nemzeti Mérnöki Társaságnál (NIK) is alkalmazott, amelyet a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint „fedőszervként használ az Evil Corphoz köthető, folyamatban lévő bűnözői tevékenységéhez”.

Az Egyesült Királyság Nemzeti Bűnüldözési Ügynöksége azt is közölte, hogy az egyik újonnan szankcionált Evil Corp-tag, Eduard Benderszkij, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt tagja. 

Magyarország területére október 1-jén 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4795 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4006 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be az Országos Rendőr-főkapitányság.

Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Zoran Milanovics horvát elnök nem adta beleegyezését ahhoz, hogy Horvátország katonákat küldjön a NATO Ukrajnát támogató missziójába. 

Az államfő kedden a Facebook-oldalán közzétett videóban elmondta: az Ukrajna elleni orosz agresszió elfogadhatatlan, és sérti a nemzetközi jogot, amelyet mindenkinek el kell ítélnie, Horvátországnak pedig minden lehetséges humanitárius segélyt meg kell adnia a háborúban álló országnak. Ugyanakkor megjegyezte: bár Ukrajna hatalmas katonai segélyt kap, a háború vége nem látszik, viszont fennáll annak a veszélye, hogy átterjed Ukrajna határain túlra.

A köztársasági elnök és egyben valamennyi horvát állami intézmény feladata is megvédeni Horvátországot a háborútól, és megtenni minden intézkedést annak érdekében, hogy távol tartsa az országot a háborús konfliktusoktól − hangsúlyozta Milanovics.

Hozzátette: éppen ezért nem járult hozzá ahhoz a döntéshez, hogy a horvát fegyveres erők tagjai részt vegyenek a NATO által Ukrajna biztonságához és katonák kiképzéséhez nyújtott segítségben (NSATU), elsősorban a horvát érdekek védelme miatt, és annak érdekében, hogy megvédje az országot egy esetleg háborús konfliktustól.

Kedves olvasóink!

Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Kreml: nem fog változtatni a NATO politikáján az új főtitkár személye;
• Egy politikailag fontos személy segítheti elő Ukrajna NATO-tagságát;
• Putyin szövetségese nem kertelt, kőkemény üzenetet küldött Washingtonnak;
• Olyasmit tervezhet a német kancellár, ami az egész invázió sorsát meghatározhatja;
• „Novemberben nagy tárgyalások lesznek” – minden megváltozhat a háborúban Zelenszkij volt tanácsadója szerint.

Tartsanak velünk ezúttal is!