Ez a poszt a következő Percről percre része:
Oroszország napokon belül stratégiai offenzívát indíthat Zelenszkij volt tanácsadója szerint
-
Szeptemberben vált ismertté, hogy Iráni ballisztikus rakétákat adott Oroszországnak. Az Európai Unió emiatt már a jövő hét elején szankciókat vezethet be Iránnal szemben.
Az európai tisztviselők valószínűleg október 14-én, hétfőn hozzák meg döntésüket. Erről a Reuters számolt be. Egy névtelenséget kérő magas rangú uniós tisztviselő elmondta, hogy a blokk külügyminisztereinek ülését hétfőre tervezik. E találkozót követően vezetik be a korlátozásokat.
Az első szankciócsomag magánszemélyekre és szervezetekre egyaránt vonatkozik majd. A szankciók pontos részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra – írja az Telegraf.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:- Hátborzongató forgatókönyvet vázolt fel az orosz politikai elemző a NATO és Oroszország közötti háborúról;
- Oroszország napokon belül stratégiai offenzívát indíthat Zelenszkij volt tanácsadója szerint;
- Irán megállapodott Oroszországgal;
- Ukrán partizánok jelentése szerint Oroszország „kolosszális” veszteségeket szenved, tele vannak a kórházak;
- Zelenszkij szerint nem jött be Oroszország időhúzása, Ukrajna újabb nagy értékű katonai segélycsomagot kap nyugatról;
- Vezető amerikai politikus közölte: nem akar több pénzt adni Ukrajnának;
- Putyin tábornoka azt állítja, hogy visszafoglaltak 19 települést Kurszkban;
- Nem pihentek éjjel az ukránok, az oroszok több súlyos csapásról is beszámoltak;
- Az EU megbüntetheti Iránt, amiért rakétákat adott el Oroszországnak;
- Moszkva tiltakozott egy készülő japán–amerikai hadgyakorlat ellen.
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
-
Az orosz hadsereg szombaton mintegy 20 támadást indított a Dnyiprói terület Nyikopoli járása ellen kamikaze drónokkal és tüzérséggel – közölte Szerhij Liszak, a területi katonai közigazgatás vezetőjének közleménye alapján az Interfax.
„A nyikopoli járás a nap folyamán mintegy hússzor szenvedett ellenséges támadást. Az oroszok főként drónokkal és tüzérséggel támadtak” – írta Telegram-csatornáján.
A támadások megrongáltak egy ipari területet. „Emberek nem sérültek meg” – tette hozzá Liszak.
-
Két civil meghalt, és 10 megsebesült egy orosz ágyúzás következtében Donyeck térségében – írja az Ukrajinszka Pravda. Dacsne, Volnovaha körzetben egy orosz drón eltalált egy gépkocsit. Az autóban utazó 19 éves sofőr életét veszítette.
Ezenkívül az orosz hadsereg csapást mért a Pokrovszkij járásban található Kurahovka településre. A támadás következtében egy 84 éves nyugdíjas életveszélyes sérüléseket szenvedett.
Az orosz csapatok Szelidovo települést is tűz alá vonták. A lövések következtében két férfi és egy nő megsérült. Szeverszk városában bombatalálat ért egy házat. Két, egy 23 és 25 éves helyi lakos pedig robbanás okozta sérüléseket szenvedett.
A Mirnograd városát ért támadásban egy 50 és 55 éves házaspár megsérült a házukat eltaláló akna felrobbanása következtében. Az áldozatok orvosi segítséget kaptak. További három civil a Sevcsenko falut ért támadás következtében sérült meg.
-
Az orosz hadsereg tüzérségi támadást indított a Harkivi területen lévő Derhacsi járásra, aminek következtében két civil megsebesült – számolt be az ukrán rendőrség közleménye alapján az Ukrinform.
Szombaton 15 óra 55 perc körül az orosz erők irányított bombát dobtak Cserka Lozova falura, megrongálva egy magánházat. Egy 57 éves férfi a robbanás következtében súlyos sérüléseket szenvedett.
Emellett az oroszok célba vették Malodanylivka települést, megrongálva egy házat. Egy 61 éves nőnek orvosi ellátásra volt szüksége.
-
Szergej Markov orosz politikai elemző, volt Kreml-tanácsadó kommentálta Raimund Andrzejczak volt lengyel vezérkari főnök szavait, miszerint egy feltételezett, a balti államok elleni orosz támadás vagy Lengyelország elleni csapás esetén a NATO Szentpétervárt és a 300 kilométeres körzetben lévő összes stratégiai létesítményt azonnal megtámadná. „A NATO és Oroszország közötti háborúhoz vezető út tehát így alakul” – írta Markov a Telegram-csatornáján az mk.ru beszámolója szerint.
Szerinte a november 5-re tervezett amerikai választásokig semmi sem fog történni, és akkor a választás és az új elnök hivatalba lépése között a leköszönő amerikai vezető, Joe Biden engedélyezheti Kijevnek, hogy brit és francia rakétákkal nagy hatótávolságú csapásokat mérjen orosz területre.
A csapásokat „ukrán zászlós brit és francia repülőgépek és valószínűleg ukrán pilóták” hajtanák végre, a gépek lengyelországi és romániai repülőterekről szállnának fel – mondta a szakértő. Oroszország be fogja jelenteni, hogy „Nagy-Britannia, Lengyelország, Franciaország és Románia közvetlen háborúba lépett”, és a lengyel, valamint román repülőterek elleni csapással fog válaszolni, ahogyan arra figyelmeztetett.
A politikai elemző szerint Lengyelország teljesíti majd ígéretét, és Szentpétervár és az orosz területen lévő stratégiai létesítmények elleni csapással válaszol, ami után Moszkva megtorló csapást mér Varsóra.
„Háború kezdődik Oroszország és a NATO között. Az atomháború nem fog azonnal kitörni” – vélekedett a szakértő, hozzátéve, hogy minden nagyon gyorsan, egy nap alatt megtörténhet, ezért aki meg akarja akadályozni ezt a forgatókönyvet, annak „már most fel kellene hívnia Washingtont, Londont és Párizst, és követelni, hogy ne engedélyezze Kijevnek, hogy csapást mérjen nagy hatótávolságú rakétákkal”.
-
A NATO-tagországok védelmi miniszterei októberben Brüsszelben találkoznak, és megvitatják a szövetség Oroszországhoz fűződő kapcsolatát, és valószínűleg változtatnak álláspontjukon – jelentette a Politico pénteken egy magas rangú amerikai tisztviselőre hivatkozva.
A NATO és Oroszország közötti kapcsolatok 2022 februárjában romlottak meg, az ukrajnai inváziót követően. A feszültségek ellenére az 1997-ben aláírt NATO–Oroszország Alapító Okirat továbbra is érvényben van. Az okmány közös célként fogalmazza meg „egy stabil, békés és osztatlan Európa felépítését”.
A NATO-országok most a szövetség Moszkvával való jövőbeni kapcsolatának újradefiniálására törekszenek. A tagországok védelmi miniszterei október 17–18-án ülnek össze Brüsszelben, hogy megvitassák a kérdést – közölte az amerikai tisztviselő.
A Politico szerint a NATO-tagországok az Oroszországgal kapcsolatos stratégiáról és a NATO–Oroszország Alapító Okirat jövőjéről is tárgyalnak. „Itt az ideje, hogy most új stratégiát dolgozzunk ki” – mondta a tisztviselő.
Az új Oroszország-politikáról már hónapok óta folynak alacsonyabb szintű megbeszélések a blokkon belül, és a jövő héten miniszteri szinten is foglalkoznak a kérdéssel.
-
Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal volt tanácsadója szerint az orosz hadsereg a következő napokban stratégiai offenzívát indíthat a teljes fronton Zaporizzsjától Kupjanszkig – írja az mk.ru.
A volt tanácsadó legutóbb azt mondta, a leendő új amerikai kormány radikális változásra törekszik majd az ukrajnai helyzetben.
„Novemberben nagy tárgyalások lesznek. Októberben csak előkészületek” − mondta Aresztovics, hozzátéve, hogy ebben az időszakban „sok érdekes dolgot” lehet majd látni és hallani.
-
Négy ember − közöttük két gyermek − halt meg, másik öt pedig megsérült, amikor robbanás történt szombaton a kaukázusi Csecsenföld fővárosában, Groznijban egy üzemanyagtöltő állomáson. A hírt az oroszországi régió katasztrófaelhárítási minisztériuma közölte.
A hatóságok közlése szerint a benzinkúton egy üzemanyagtartály robbant fel. Tűz keletkezett, a lángok 900 négyzetméterre terjedtek ki. A tűz okának felderítésére folyik a vizsgálat − írja az MTI.
Ramzan Kadirov csecsen elnök a Telegramon közölte, hogy személyesen ellenőrzi a helyzetet. Hangsúlyozta, hogy a felelősöket bíróság elé állítják. A Csecsen Köztársaság Nyomozó Bizottsága bejelentette, hogy bűnvádi eljárást indít a négy ember halála miatt.
-
Egy orosz területi bíróság 12 év és hat hónap börtönbüntetésre ítélte az Uralvagonzavod harckocsigyár egykori üzemeltetőjét, Viktoria Mukhametovát, akit hazaárulással vádolnak – jelentette az It's My City helyi lap tudósítója a tárgyalóteremből.
A bíróság bűnösnek találta Viktoriát abban, hogy ő és férje, Danil Mukhametov, az Uralvagonzavod mérnöke pénzért
olyan hadititkokat szivárogtatott az ukránoknak, amelyek felhasználhatók az orosz fegyveres erők ellen a különleges katonai művelet alatt.
Úgy tudni, Mukhametova a kihallgatáson elismerte, hogy az üzemben gyártott katonai gépekről műszaki tervrajzokat adott át az ukránoknak 100 ezer rubelért, és hogy férjével együtt azt tervezték, hogy a bevételből „csak úgy megélnek”.
A bíróság emellett 300 ezer rubel pénzbírsággal sújtotta Mukhametovát. Férje nem vallotta bűnösnek magát, ezért az ő tárgyalása folytatódik.
-
Ukrán tisztviselők új kinevezéseket jelentettek be a védelmi minisztériumban. Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter október 11-én bejelentette, hogy Szerhij Bojevet az európai integrációért felelős védelmi miniszterhelyettesi posztra, Szerhij Melnyket pedig az oktatásért, az orvostudományért, a humanitárius támogatásért és a humántőke-politikáért felelős helyettesévé nevezték ki − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Umerov továbbá megjegyezte, hogy felügyelőbizottságokat hoztak létre a védelmi beszerzési ügynökség és az állami logisztikai üzemeltető számára.
-
Az ukrán és az orosz erők nemrégiben Pokrovszktól délkeletre nyomultak előre, miközben október 11-én folytatódtak az orosz offenzívák a térségben. Az október 11-én közzétett geolokációs felvételeken az ukrán erők orosz állásokat tisztítanak meg egy Novohrodivkától északra (Pokrovszktól délkeletre) fekvő erdős területen, ami arra utal, hogy az orosz erők egy korábbi időpontban előrenyomultak a területen, de az ukrán erők nemrég kiszorították az orosz erőket a területről − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Október 10-én közzétett további geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az orosz erők nemrégiben egy betongyárhoz nyomultak előre Selydove-tól keletre (Pokrovszktól délkeletre).
Orosz milbloggerek azt állították, hogy az orosz erők a vasút közelében megvetették lábukat Tszukurine közelében (Pokrovszktól délkeletre és Selydove-tól délre) és Liszivka keleti részén (Pokrovszktól délkeletre és Novohrodivkától nyugatra).
Az orosz „Fekete Kések Hadosztály” és a 9. Motorizált Lövészdandár „Szomáliai” Zászlóaljának elemei állítólag Pokrovszk irányában tevékenykednek.
-
Ramzan Kadirov csecsen köztársasági vezető „vérbosszút” hirdetett orosz törvényhozók ellen, ami arra utal, hogy egyre bátrabban viselkedik személyes politikai vitáiban − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
A vezető október 10-én hirdetett vérbosszút Szulejman Kerminov dagesztáni köztársasági szenátor, valamint Bekkhan Barahojev és Rizvan Kurbanov államiduma-képviselők ellen, azt állítva, hogy „elkobozták” Oroszország legnagyobb online kiskereskedelmi vállalatát, a Wildberriest a cég társalapítójától, Vlagyiszlav Bakalcsuktól, és Kadirov meggyilkolására készülnek.
Vlagyiszlav Bakalcsuk, aki a Wildberries társalapítója volt feleségével és a Wildberries jelenlegi vezérigazgatójával, Tatjana Bakalcsukkal, 20-30 fegyverest vezetett a Wildberries két moszkvai irodájának egyidejű megtámadására 2024 szeptemberében.
2024 szeptemberében Vlagyiszlav Kadirovhoz fordult, hogy segítsen megakadályozni, hogy Tatjana átvegye a vállalatot, és azt állította napokkal a szeptemberi fegyveres támadások előtt, hogy Kadirov megmentette az életét, és megóvta őt a börtöntől.
Kadirov egy csecsen nyelvű videóban jelentette be a vérbosszút a Telegram-csatornáján, de a kísérő orosz nyelvű szövegben nem említette meg külön a viszályt, valószínűleg azért, hogy megakadályozza, hogy az orosz média beszámoljon róla.
Kadirov korábban retorikailag támadta a Kreml tisztviselőit, és felszólalt az orosz Nyomozó Bizottság vezetőjének, Alekszandr Basztrikinnak az oroszországi vallási szélsőségességről szóló 2024. júniusi kijelentései ellen.
Nem világos, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök reagál-e Kadirov vérbosszúról szóló bejelentésére, mivel Putyin támogatta Kadirov uralmát Csecsenföld felett, de következetesen igyekezett Oroszországot harmonikus, soknemzetiségű és sokvallású társadalomként beállítani.
-
Maszúd Pezeskian iráni elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök a közös gáz-, közút- és vasútépítési, valamint víztisztítási projektek megvalósításának felgyorsításáról állapodott meg – írja az ATV.
Az iráni elnök elmondta, hogy az egy órán át tartó megbeszélésen Vlagyimir Putyinnal áttekintették az eddig kötött megállapodásokat és szerződéseket, és arra jutottak, hogy a két állam folytatja szoros együttműködését.
Idén júniusban a Gazprom és Irán megállapodást kötött, ennek megfelelően az iráni fél szerint naponta 300 millió köbméter gázt fognak kapni Oroszországtól a következő 30 évben. A megállapodásban arra is kitérnek, hogy Irán tovább is értékesítheti a gázt, amivel évente 10-12 milliárd dolláros bevételre tehet szert.
-
A Der Spiegel egy névtelenül nyilatkozó magas rangú kijevi tisztviselőre hivatkozva számolt be arról, hogy az ukrán hatóságok a konfliktus befejezésének lehetőségét latolgatják, amelyben változtatniuk kellene az elveszített területek visszaszolgáltatásával kapcsolatos határozott álláspontjukon – írja az MKRU.
Elmondása szerint Ukrajna úgy véli, hogy Oroszországnak feltétel nélkül meg kell magát adnia. Ez azonban lehetetlen lenne engedmények nélkül. A tisztviselő megjegyezte, hogy az alkunak kedvezőnek kell lennie Oroszország számára.
Azt is elismerte, hogy az ukrán hadsereg és a civilek körében uralkodó pesszimista hangulat negatívan hat a harctéri helyzetre, és megjegyezte, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás üteme csökkenni fog, függetlenül attól, hogy ki nyeri a novemberi amerikai választásokat.
-
India a második legnagyobb beszállítója lett Oroszországnak a korlátozás alá eső kritikus, kettős felhasználású technológiák terén − közölték amerikai és európai tisztviselők a Bloomberg szerint.
A korlátozás alá eső termékek, például mikrochipek, áramkörök és szerszámgépek indiai exportja áprilisban és májusban egyaránt meghaladta a 60 millió dollárt, ami körülbelül duplaannyi, mint az év korábbi hónapjaiban, júliusban pedig 95 millió dollárra ugrott. Indiát ebben a tekintetben csak Kína előzi meg.
Néhányuk szerint Ukrajna szövetségesei számára még frusztrálóbb, hogy a kérdést felvető követek alig kaptak választ indiai kollégáiktól. Az indiai külügyminisztérium nem kívánt nyilatkozni, amikor a tendenciáról kérdezték.
A legfrissebb adatok azt jelentik, hogy az orosz hadiipari komplexumba kerülő érzékeny technológia közel egyötöde Indián keresztül került oda.
-
Oroszország „kolosszális” személyi veszteségeket szenved a frontvonal legforróbb területén, a donyecki régióban. A kórházak zsúfolásig vannak a sebesült katonákkal – írta az ukrán Ates partizánmozgalom a Telegramon.
Állításuk szerint a mozgalomnak van egy ügynöke az orosz 30. Különleges Gépesített Lövészdandár katonái közt, és az számolt be arról, hogy Pokrovszk irányában óriásiak az orosz veszteségek.
A dandárok mindennap új »rekordokat« állítanak fel – egyetlen nap alatt akár 50 sebesült és halott is lehet egy-egy brigádban. A kórházak és klinikák túlzsúfoltak, a civileket sürgősen elküldik, hogy helyet szabadítsanak fel a sebesült megszállók számára
– fogalmaztak a partizánok.
Hozzátették: a lövészdandárban lévő ügynökük információját megerősítette egy másik emberük, aki az oroszok által elfoglalt Makijivka egyik kórházának dolgozója. Utóbbi elmondása szerint az oroszok „Az ukránokat kirúgják a kórházakból”, hogy a saját katonáikat felvehessék az intézményekbe.
-
Zaporizzsját KAB/UAB típusú irányított légibombákkal támadták az oroszok – írja az RBK Ukrajina hírportál az ukrán hatóságok közlésére hivatkozva.
A rendvédelmi szervek szerint az orosz hadsereg október 12-én hajnalban, 2.20 és 2.31 között három légicsapást hajtott végre Zaporizzsjában. A csapás következtében polgári célú épületekben keletkezett kár, és több civil megsérült, köztük egy 11 éves kislány is.
-
Németország 1,4 milliárd eurós (560 milliárd forintos) katonai segélycsomagot küld Ukrajnának az év végéig – írja a Kárpáti Igaz Szó Olaf Scholz bejelentése alapján, amelyet a német kancellár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteki berlini látogatása alkalmából tett.
A támogatás jelzés Oroszország számára, hogy az időhúzás terve nem fog működni, és a Nyugat nem hagy fel Ukrajna támogatásával
– mondta Zelenszkijnek a német kancellár.
Németország a légvédelmi felszereléseket, harckocsikat, harci drónokat, tarackokat, páncélozott járműveket, radarokat és tüzérségi lövedékeket, ezen belül belga, dán és norvég hozzájárulást is tartalmazó újabb segélycsomagot az év végéig szállítja le.
Mint ismert, az ukrán elnök a héten mutatta be „győzelmi tervét” európai szövetségeseinek, amely a háború befejezése mellett nagy hatótávolságú fegyverek bevetésének engedélyezését is sürgeti az orosz területekre való mélyebb behatolás érdekében.
-
Az amerikai képviselőház republikánus elnöke, Mike Johnson egy interjúban reményét fejezte ki, hogy Donald Trump megnyeri az elnökválasztást, ami „véget vet” az ukrajnai háborúnak, így nem lesz szükség az Ukrajnának nyújtott további támogatás jóváhagyására – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Amikor arról kérdezték, hogy a kongresszusban jóváhagyják-e Ukrajna további támogatását,
Johnson azt mondta, hogy nem kívánja tovább finanszírozni Ukrajnát, és azt reméli, hogy „erre nem is lesz szükség”.
„Ha Trump nyer, akkor szerintem valóban képes lesz véget vetni ennek a konfliktusnak. Tényleg hiszek benne. Szerintem fel fogja hívni Putyint, és azt fogja mondani neki: na hagyjuk már” – tette hozzá Mike Johnson. Azt is megjegyezte, hogy ha Kamala Harris nyer, akkor nem ér véget az ukrajnai háború, amit „kétségbeejtő és veszélyes forgatókönyvnek” nevezett.
Emlékezetes, hogy Mike Johnsonnak nagy szerepe volt abban is, hogy a tavalyi év végén, illetve az idei év elején egyszer már több hónapra elapadtak az Ukrajna támogatására szánt források (ami sokak szerint nagy hatással volt a háború alakulására is).
-
Az orosz csapatok visszafoglaltak 19 települést a Kurszki területen – közölte Apti Alaudinov vezérőrnagy, a csecsen Ahmat különleges erők parancsnoka és a védelmi minisztérium katonai-politikai főosztályának helyettes vezetője egy videóban.
„Összességében úgy fest, hogy ha a mi irányunkból indulunk ki, a kurszki irány aktívan halad előre, mindennap rengeteg ellenséget pusztítunk el. Az elmúlt időszakban, ebben a közel két hónapban már 19 települést szabadítottunk fel az ellenségtől” – mondta a RIA Novosztyi szerint.
Ezenbelül azt állította, hogy az elmúlt két napban az orosz csapatok két települést megtisztítottak, és további kettő megtisztítása folyamatban van. Majd azt is hozzátette:
Észleltük, hogy egyes erők a határ túloldalán koncentrálódnak. Természetesen még nem világos, hogy hova, merre próbálják majd küldeni őket. De tény, hogy észleljük őket.
Azt viszont cáfolta, hogy az ukrán erők Kurszk mellett bejutottak volna Oroszország másik régiójába, a Belgorodi területre is.
-
Andrzej Duda bejelentette, hogy mik lesznek a 2025 elejétől kezdődő lengyel uniós soros elnök legfőbb prioritásai – írja a The Kyiv Independent.
Az államfő Arraiolos-csoport krakkói csúcstalálkozóján – ami az EU évente megrendezett informális meetingje – beszélt erről, ahol politikai vezetők megvitatták ezeket a kérdéseket. Mint mondta, a lengyel elnökség
egyik fő prioritása Ukrajna európai integrációja lesz, valamint az, hogy fenntartsák a „nyitott ajtók” politikáját azok számára, akik a jövőben még csatlakoznának az EU-hoz.
„Többször felvetődött a kérdés: hogyan kell cselekedni annak érdekében, hogy Ukrajna ne csak túlélje Oroszország szörnyű agresszióját, amellyel jelenleg szembesül, hanem hogyan lehet elérni, hogy Ukrajnát minél hamarabb felvegyék az EU-ba” – mondta Duda. A megbeszéléseken szó esett az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok erősítéséről, Ukrajna háború utáni újjáépítéséről és az EU energiabiztonságának szavatolásáról is.
Más vezetők, köztük Észtország elnöke is csatlakozott ahhoz a felhíváshoz, hogy támogassák Ukrajnát, és szorgalmazzák az EU bővítését Ukrajnával, Moldovával és a Nyugat-Balkán országaival.
Az Európai Unió 2022 júniusában adta meg a tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának. Az EU vezetői tavaly decemberben megállapodtak abban, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat a két tagjelölt országgal.
-
Hárman megsebesültek, amikor ukrán drónok támadást intéztek az oroszországi Belgorod és Krasznodar régiókban szombat hajnalban. Eközben ukrán drónok Luhanszkban eltaláltak egy üzemanyagraktárt, ahol kigyulladt egy üzemanyagtartály – írja az MTI.
Vjacseszlav Gladkov, Belgorod kormányzója a Telegramon azt mondta, hogy egy nő és két férfi sebesült meg az Usztyinkát ért csapásban, mindhármukat kórházban ápolják.
Krasznodarban három házban és egy járműben okoztak kárt az ukrán drónok – erről Venjamin Kondratyev regionális kormányzó számolt be a Telegramon, hozzátéve, hogy személyi sérülés nem történt.
Az ukrán erők szombat hajnalban eltaláltak egy üzemanyagraktárt az Oroszország által bekebelezett kelet-ukrajnai Luhanszki régióban. Az ukránok állítása szerint részben innen látták el üzemanyaggal az orosz hadsereget.
A Rovenki városa közelében található üzemanyagraktárt már májusban is érte ukrán találat. Orosz közlés szerint Ukrajna 10 drónnal támadta a létesítményt szombat hajnalban, közülük nyolcat lelőttek. A dróntámadásnak nincs halálos vagy sebesült áldozata.
-
Az orosz légvédelmi rendszerek 47 ukrán drónt semmisítettek meg az éjjel – jelentette az orosz védelmi minisztérium.
A RIA Novosztyi beszámolója szerint azt írták, hogy többségüket a Krasznodari határterület és az Azovi-tenger felett lőtték le: az előbbi régió felett 17, a tenger felett pedig 16 drónt lőttek le a közlemény szerint. Ezenkívül a Kurszki terület felett 12, a Belgorodi terület felett pedig 2 további drónt lőttek le.
A Krasznodari régió kormányzója az éjjeli órákban arról számolt be, hogy a Krasznodari határterület két körzetében lakóházak rongálódtak meg az ukrán drónok támadása miatt. Közlése szerint sérültekről nem érkezett jelentés, és a helyi infrastruktúra a támadás ellenére is normálisan működik.
-
Oroszország 667 ezer 630 katonát veszített az ukrajnai háború kitörése, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara szombaton. Mint írták, ebből mintegy 1290 orosz katonát pénteken vesztett Moszkva.
A jelentés szerint Oroszország 8 ezer 962 harckocsit, 17 ezer 827 páncélozott harcjárművet, 26 ezer 513 járművet és üzemanyagtartályt, 19 ezer 381 tüzérségi rendszert, 1230 rakéta-sorozatvetőt, 976 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 16 ezer 947 drónt, 28 csónakot és hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített – összegezte a Kyiv Independent.
-
Az orosz jegybank által ismertetett adatok szerint Oroszország külső adóssága csökkent a harmadik negyedévben.
A szeptember végével záródott három hónapban a külső adósság 8,5 milliárd dollárral (2,8 százalékkal) 293,4 milliárd dollárra mérséklődött. Egy éve a harmadik negyedévben az orosz küladósság 329,5 milliárd dollár volt. Az idei első fél évben 16,0 milliárd dollárral (5 százalékkal) csökkent az év eleji 317,9 milliárd dollárról. Az idei első kilenc hónapban a külső adósság 24,5 milliárd dollárral (7,7 százalékkal) lett kisebb.
A központi bank adatai szerint a gazdaság úgynevezett egyéb szektorainak külső adóssága a harmadik negyedévben 11,1 milliárd dollárral (6,5 százalékkal) 160,9 milliárd dollárra esett, a kilenc hónapban összesen 29,5 milliárd dollárral (15,5 százalékkal) 190,4 milliárd dollárra zsugorodott. Az államigazgatási szervek külső adóssága a szeptember végével záródott három hónapban 1,3 milliárd dollárral (4 százalékkal) 31 milliárd dollárra, a háromnegyed évben pedig 1,8 milliárd dollárral (5,4 százalékkal) 32,7 milliárd dollárra csökkent.
A bankágazat (beleértve a bankokat és a jegybankot) külső adóssága a harmadik negyedévben 4 milliárd dollárral (4,1 százalékkal) 101,5 milliárd dollárra emelkedett, az idei első kilenc hónapban pedig 6,8 milliárd dollárral (7,1 százalékkal) nőtt az év eleji 94,8 milliárd dollárról – közölte az MTI.
-
A magyar kormány oldalán július 1. óta nem frissült az a háborús területi lista, amelyen a háború által sújtott ukrajnai régiókat tartják nyilván – tudta meg a Népszava.
A lap szerint a listán Ukrajna 27 régiójából 13-at soroltak a háború által érintett területek közé. Ezzel kapcsolatban viszont a Magyar Helsinki Bizottság arra hívta fel a figyelmet, hogy július óta több más helyen is zajlottak légitámadások, és ezekből a régiókból is érkeztek menekültek Magyarországra – de miután „hivatalosan” nem háború által sújtott területről jönnek, ezért ők – augusztus 21. óta, amikor rendeleti úton változtattak az erről szóló szabályozásokon – nem kapnak lakhatási támogatást.
„Egy édesanya két gyermekével egy éve élt a győri szállónkon, de a kormányzati területi lista alapján a nyár vége óta már nem jár nekik támogatás, pedig eredetileg Poltavából jöttek, ahol heves légitámadások voltak. Végül visszament Ukrajnába a gyerekekkel együtt” – hozta fel példaként a lapnak Siewert András, a Migration Aid vezetője. Emlékeztetett arra is, hogy Poltava volt az a régió, ahol szeptember elején sor került egy olyan rakétatámadásra, amelynek több száz halottja és sérültje volt.
Siewert szerint az augusztusi rendelettel a kormányzat célja az volt, hogy kevesebbe kerüljenek az Ukrajnából érkező menekültek. A Népszava megkérdezte a Miniszterelnökséget a listáról, de nem kaptak választ.
-
Magyarország területére október 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5652 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5509 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.
A beléptetettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében
-
Október 11-én Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter 400 millió kanadai dollár összegű kölcsönről egyezett meg a kanadai kormányzattal – írja az Ukrinform az ukrán pénzügyminisztérium közleménye alapján.
A megállapodás szerinti finanszírozást Ukrajna állami költségvetése kiemelt kiadásainak fedezésére fogják felhasználni.
„Kanada az egyik vezető szerepet tölti be Ukrajna támogatásában, és stratégiai partner, aki a teljes körű invázió első napjai óta jelentős segítséget nyújt. A közvetlen költségvetési támogatás 2022 februárja óta több mint 5 milliárd dollárt tett ki. Hálás vagyok Kanada kormányának és polgárainak az Ukrajnával való szolidaritásukért és az ukrán pénzügyi rendszer stabilitásához való döntő hozzájárulásukért” – mondta Marcsenko.
-
Szeptemberben vált ismertté, hogy Iráni ballisztikus rakétákat adott Oroszországnak. Az Európai Unió emiatt már a jövő hét elején szankciókat vezethet be Iránnal szemben.
Az európai tisztviselők valószínűleg október 14-én, hétfőn hozzák meg döntésüket. Erről a Reuters számolt be. Egy névtelenséget kérő magas rangú uniós tisztviselő elmondta, hogy a blokk külügyminisztereinek ülését hétfőre tervezik. E találkozót követően vezetik be a korlátozásokat.
Az első szankciócsomag magánszemélyekre és szervezetekre egyaránt vonatkozik majd. A szankciók pontos részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra – írja az Telegraf.
-
A Harkivi területen lévő Kupjanszk városát ért orosz ágyútámadásban egy férfi meghalt, két nő megsebesült, egy személy pedig valószínűleg a romok alatt rekedt – írja az Ukrinform.
Erről a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció számolt be a Telegramon. „Az ellenség továbbra is terrorizálja a Harkivi terület békés lakosságát. 16 óra körül egy 67 éves férfit öltek meg Kupjanszkban. Egy 76 éves és egy 68 éves nő megsérült. A sebesülteknek a helyszínen orvosi segítséget nyújtottak” – közölték.
A területi közigazgatás előzetes információi szerint egy személy még mindig a romok alatt lehet.