A Bloomberg jelentése szerint amerikai, brit, svájci és holland cégek által gyártott alkatrészeket találtak Észak-Korea rakétáiban, amelyeket Oroszország használ Ukrajna elleni hadműveleteiben. A Független Korrupcióellenes Bizottság nyilvánosságra hozott jelentése alapján a szeptember 7-én Poltava felett lelőtt KN–23/24 rakétában legalább kilenc nyugati gyártó által készített mikrokontroller, félvezető és egyéb elemek voltak fellelhetők – írja a Unian hírportál.
Viktoria Visnyevszkaja a NACO vezető kutatója rámutatott, hogy a felfedezett nyugati alkatrészek közé tartoznak a rakéta navigációs és kommunikációs rendszerei számára kritikus fontosságú integrált áramkörök is. Mindezek az alkatrészek exportellenőrzés alá tartoznak.
A legnagyobb részesedéssel amerikai vállalatok, mint az Analog Devices Inc. és a Broadcom Inc. állnak, de a svájci TRACO Electronic AG, a brit XP Power Ltd. és a holland NXP Semiconductors N.V. is gyártott néhány alkatrészt tavaly. A Bloomberg megkeresésére az Analog Devices, a Broadcom és az NXP egyaránt megerősítette, hogy nem adtak el alkatrészeket Észak-Koreának. A Broadcom hozzátette, hogy az ilyen alkatrészek gyakran hamisítványok formájában kerülnek forgalomba.
A KN–23-as rakéták Észak-Korea által kifejlesztett rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták, amelyek hatótávolsága körülbelül 450-600 kilométer. Ezek a rakéták hagyományos és nukleáris robbanófejjel egyaránt felszerelhetők, és kialakításukban hasonlítanak az orosz Iszkander-M rakétákra.
Észak-Korea régóta szállít fegyvereket Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúhoz. Ezenkívül Észak-Korea mérnökei is jelen vannak az ukrajnai megszállt területeken, ahol különböző feladatokat látnak el. Az ATESH gerillamozgalom információi szerint Oroszország megkezdte a tüzérek kiképzését észak-koreai UAV-okon (távirányítású légijárműveken).
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken közölte, hogy felkérte a védelmi minisztériumot, dolgozzon ki javaslatokat a lehetséges fegyverexportra vonatkozóan – számolt be róla a Reuters. A lap szerint az Oroszországgal vívott háború idejére bevezetett exporttilalom esetleges újragondolása drámai változást jelentene az ukrán kormány politikájában.
Az elnök az ukrán televíziónak elmondta, hogy az export csak Ukrajna szövetségeseihez, a Kijev katonai támogatását koordináló Ramstein-csoporthoz lenne lehetséges.
„Megkértem a védelmi minisztert, hogy fontolja meg, melyek lehetnek a lehetséges modellek” – mondta Volodimir Zelenszkij. „Azon országokba, amelyek nem segítettek nekünk fegyverekkel, szerintem nincs jogunk exportálni” – tette hozzá.
Ukrajna 2022 februárja óta átalakította fegyvergyártó iparát, felgyorsítva különösen a drónok és a korszerűbb katonai eszközök gyártását. Információk szerint Ukrajna 2023-ban megháromszorozta teljes hazai fegyvergyártását, majd ezt a mennyiséget az idei év első nyolc hónapja alatt ismét megduplázta. Az ukrán hadiipar azonban pénzszűkében van, a gyártók a kormányhoz fordultak az export lehetőségének megnyitására, hogy külföldről szerezzék meg a szükséges forrásokat a termelés bővítéséhez.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke újságírói kérdésekre válaszolva pénteken kijelentette, hogy „ma már veszélyes” a mozgósítás bevezetése 18 éves kortól – írja az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál az államfő televíziós interjújára hivatkozva.
A partnerek azt szeretnék, ha csökkentenénk a mozgósítási korhatárt. Nálunk 25 éves kortól van mozgósítás, és egyelőre nem látjuk, miért kellene bevezetni ezeket a változtatásokat. Szerintem ez ma már veszélyes. Erre van eszköz, a védelmi minisztériumnak vannak szerződései, bárki aláírhat egyet saját akaratából, még akkor is, ha 25 évnél fiatalabb
– fogalmazott Ukrajna elnöke, hangsúlyozva, hogy nem tervezik bevezetni az intézkedést.
Hszi Csin-ping kínai elnök október 22-én Oroszországba látogat, hogy részt vegyen a BRICS-csúcstalálkozón – tudatta közleményében a kínai külügyminisztérium, és amit az orosz Interfax szemlézett.
Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására Hszi Csin-ping elnök október 22. és 24. között részt vesz az oroszországi Kazanyban megrendezésre kerülő XVI. BRICS-csúcstalálkozón
– olvasható a dokumentumban.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka október 18-án bejelentette, hogy az ország továbbfejleszti elfogó drónjait, amelyek orosz dróntámadások során a légvédelmi rakéták helyettesítésére szolgálnak. A tábornok az ukrán fegyveres erők vezetőivel folytatott megbeszélése során hangsúlyozta, hogy Ukrajna élen jár az elfogó drónok fejlesztésében.
A konfliktus kezdete óta mindkét fél jelentős befektetéseket eszközölt a dróntechnológiába, amely forradalmasította a modern hadviselést. Az ukrán first-person view (FPV) drónok számos felvételen bizonyították hatékonyságukat, amikor orosz felderítő drónokat és egyéb értékes felszereléseket semmisítettek meg a harctéren.
Őszinte köszönetemet fejezem ki mindenkinek, aki megoldásokat dolgoz ki, segít, kiképez és drónokat gyárt az ellenséges UAV-k (pilóta nélküli légi járművek) elfogására
– mondta Szirszkij. A tábornok kiemelte, hogy a légi irányító hatóságok is megkezdték olyan automatizált rendszerek bevezetését, amelyek célja az orosz légi célpontok hatékonyabb megsemmisítése.
Szirszkij hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb feladat a kritikus infrastruktúrák védelme a tél előtt, mivel ukrán tisztviselők figyelmeztettek arra, hogy Oroszország a következő hónapokban újabb csapásokat mérhet az energiaszektorra.
Folytatjuk a légierő modern elektronikai hadviselési rendszerekkel való felszerelését, ami növelni fogja a védett létesítmények megbízhatóságát
– tette hozzá.
A drónok kulcsszerepet játszanak az ukrán erők stratégiájában, lehetővé téve számukra, hogy csapásokat mérjenek orosz hadihajókra, haditengerészeti bázisokra, olajfinomítókra és repülőterekre, mind a megszállt területeken, mind mélyen az orosz vonalak mögött.
Rusztem Umerov, Ukrajna védelmi minisztere elmondta, hogy az ország az elmúlt évben több mint 200 orosz katonai létesítményt semmisített vagy rongált meg a „drónraj-technológia” segítségével.
Oroszország semmilyen körülmények között nem fogja megengedni, hogy Ukrajna atomfegyverrel rendelkezzen – jelentette ki Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke a BRICS-szövetség sajtótájékoztatóján a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
A mai Ukrajna politikai vezetése – ezt már sokszor elmondtam, még mielőtt a válság forró szakaszba lépett volna – azt állítja, hogy Ukrajnának atomfegyverekkel kellene rendelkeznie. Egy ilyen fenyegetés megfelelő reakciót fog kiváltani Oroszország részéről
– fogalmazott Vlagyimir Putyin. „Azonnal kijelenthetem: Oroszország ezt semmilyen körülmények között nem fogja megengedni” – tette hozzá az orosz államfő.
A The Kyiv Independent írása szerint Ukrajna hazaszállította Oroszország ellen harcolt, de elesett 501 katonája holttestét – jelentette be a hadifoglyokkal való bánásmód koordinációs központja október 18-án.
A genfi egyezmények értelmében a háborúban életüket vesztett embereknek joguk van a méltó temetéshez. Dmitro Lubinec ombudsman tájékoztatása szerint Ukrajna március elejéig több mint 2800 elesett katona holttestét és testrészét azonosította.
A főhadiszállás közleménye szerint a holttestek többsége a Donyecki területről származik, ahonnan 489 katonát hoztak haza. Ezenkívül hét katona holttestét a Luhanszki, négyét pedig a Zaporizzsjai területről szállították vissza. Egy további holttestet egy oroszországi hullaházból hoztak el.
A parancsnokság Telegramon közzétett bejegyzésében hangsúlyozta: az azonosítást követően a honvédek holttestét átadják családjuknak, hogy méltó temetésben részesülhessenek. Az elesett katonák visszaszerzésére irányuló erőfeszítések több kormányzati és katonai szerv, köztük az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU), a belügyminisztérium, az Állami Sürgősségi Szolgálat, valamint a fegyveres erők együttműködésével zajlottak.
Volodimir Zelenszkij elnök február végén arról tájékoztatott, hogy a teljes körű invázió során mintegy 31 ezer ukrán katona esett el.
A The Kyiv Independent hírportál írása szerint Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke október 18-án bejelentette, hogy Ukrajna győzelmi tervét a közelgő amerikai elnökválasztások után újraértékelik. Tusk hangsúlyozta, hogy Lengyelország továbbra is támogatja Ukrajna NATO-tagságát, és kifejezte szolidaritását az ország ügyében:
Szolidaritást vállalunk Ukrajnával ebben a kérdésben.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy az uniós vezetők között nincs egyetértés a győzelmi terv kapcsán, és nehéz megítélni annak reális mivoltát, mivel „sok minden függ az amerikai elnökválasztás kimenetelétől”.
Volodimir Zelenszkij elnök szeptemberben négyszemközt mutatta be a tervet nyugati vezetőknek, majd október elején nyilvánosságra hozta azt. A javaslat öt fő elemből áll: NATO-tagságra való meghívás, védelmi szempontok, az orosz agresszióval szembeni nem nukleáris elrettentés, gazdasági növekedés és együttműködés, valamint a háború utáni biztonsági architektúra. Ezenkívül három titkos kiegészítést is tartalmaz, amelyeket a nemzetközi partnerekkel osztottak meg. Bár Ukrajna nyugati szövetségesei többségükben megerősítették, hogy Ukrajna csatlakozni fog a NATO-hoz, annak időpontját nem konkretizálták.
Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete október 16-án közölte, hogy nincs azonnali terv arra, hogy Ukrajnát meghívják a szövetségbe. Smith elmondta:
Ukrajna visszafordíthatatlan úton halad a tagság felé,
azonban hozzátette: „Nem vagyunk abban a szakaszban, hogy (a NATO) rövid távon meghívás kibocsátásáról tárgyaljon.”
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz, Lengyelország védelmi minisztere kevésbé volt optimista a győzelmi tervvel kapcsolatban. A Lengyel Sajtóügynökségnek (PAP) adott nyilatkozatában Kosiniak-Kamysz elmondta: „Mindenki azt szeretné, ha a győzelmi terv a szívében megvalósulna, de nincs nagy lelkesedés sem az Európai Tanácsban, sem a NATO főhadiszállásán, mert a fronton nehéz a helyzet, és óriási a háborús fáradtság.”
2024. október 17-én Németország és Hollandia részletezte az Ukrajnának szánt új katonai segélycsomagokat, amelyek már úton vannak, vagy hamarosan megérkeznek – közölte a Kyiv Independent.
Hollandia bejelentette, hogy hat önjáró DITA-haubikát rendeltek a Cseh Köztársaságtól, hogy támogassák Ukrajna védelmét. Emellett a holland kormány meg nem nevezett mennyiségű 152 mm-es tüzérségi lövedéket is küld az országba.
Németország ezzel párhuzamosan újabb haditechnikai csomagot juttatott el Ukrajnának, ami nyolc Leopard 1 A5 harckocsiból, 20 Marder gyalogsági harcjárműből, négy aknamentes, rajtaütésektől védett járműből (MRAP), valamint egy IRIS-T SLM és egy IRIS-T SLS légvédelmi rendszerből áll. Továbbá a német támogatás részét képezi hat Panzerhaubitze 2000 önjáró ágyú, felderítő drónok, aknamentesítési eszközök, több tízezer lövedék és egyéb lőszer is.
Berlin, amely kezdetben vonakodott a támogatástól, az Egyesült Államok után Ukrajna második legnagyobb katonai donorává vált. Olaf Scholz német kancellár azonban még mindig vonakodik néhány kulcsfontosságú katonai eszköz, például a Taurus nagy hatótávolságú rakéták szállításától.
Az Ukrajnának nyújtott nemzetközi segélyeket nyomon követő Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) adatai szerint Németország eddig 15 milliárd eurót (16,2 milliárd dollárt), míg Hollandia 6,4 milliárd eurót (6,9 milliárd dollárt) különített el a támogatásra.
A Bloomberg jelentése szerint amerikai, brit, svájci és holland cégek által gyártott alkatrészeket találtak Észak-Korea rakétáiban, amelyeket Oroszország használ Ukrajna elleni hadműveleteiben. A Független Korrupcióellenes Bizottság nyilvánosságra hozott jelentése alapján a szeptember 7-én Poltava felett lelőtt KN–23/24 rakétában legalább kilenc nyugati gyártó által készített mikrokontroller, félvezető és egyéb elemek voltak fellelhetők – írja a Unian hírportál.
Viktoria Visnyevszkaja a NACO vezető kutatója rámutatott, hogy a felfedezett nyugati alkatrészek közé tartoznak a rakéta navigációs és kommunikációs rendszerei számára kritikus fontosságú integrált áramkörök is. Mindezek az alkatrészek exportellenőrzés alá tartoznak.
A legnagyobb részesedéssel amerikai vállalatok, mint az Analog Devices Inc. és a Broadcom Inc. állnak, de a svájci TRACO Electronic AG, a brit XP Power Ltd. és a holland NXP Semiconductors N.V. is gyártott néhány alkatrészt tavaly. A Bloomberg megkeresésére az Analog Devices, a Broadcom és az NXP egyaránt megerősítette, hogy nem adtak el alkatrészeket Észak-Koreának. A Broadcom hozzátette, hogy az ilyen alkatrészek gyakran hamisítványok formájában kerülnek forgalomba.
A KN–23-as rakéták Észak-Korea által kifejlesztett rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták, amelyek hatótávolsága körülbelül 450-600 kilométer. Ezek a rakéták hagyományos és nukleáris robbanófejjel egyaránt felszerelhetők, és kialakításukban hasonlítanak az orosz Iszkander-M rakétákra.
Észak-Korea régóta szállít fegyvereket Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúhoz. Ezenkívül Észak-Korea mérnökei is jelen vannak az ukrajnai megszállt területeken, ahol különböző feladatokat látnak el. Az ATESH gerillamozgalom információi szerint Oroszország megkezdte a tüzérek kiképzését észak-koreai UAV-okon (távirányítású légijárműveken).
Észak-Korea megkezdte csapatai Ukrajnába küldését, hogy ott Oroszország oldalán harcoljanak – közölte a dél-koreai kémügynökség, miközben Szöul „súlyos biztonsági fenyegetésre” figyelmeztetett – írja a BBC.
Az állítás egy nappal azután hangzott el, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, tudomása szerint 10 ezer észak-koreai katona csatlakozhat a háborúhoz.
Jun Szogjol dél-koreai elnök péntekre biztonsági tanácskozást hívott össze, és azt mondta, hogy a nemzetközi közösségnek „minden rendelkezésre álló eszközzel” válaszolnia kell.
A kémügynökség szerint 1500 katona már megérkezett Oroszországba, más források pedig azt mondták a dél-koreai médiának, hogy a végső szám nagyjából 12 ezer lesz.
Mindeközben egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan is, hogy Észak-Korea lőszerrel látja el Oroszországot.
Moszkva és Phenjan az elmúlt hónapokban elmélyítette együttműködését. A múlt héten Kim Dzsongun észak-koreai vezető köszöntötte születésnapja alkalmából Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akit „legközelebbi bajtársának” nevezett.
A hét elején pedig Putyin benyújtotta az orosz parlament alsóházához az Oroszország és Észak-Korea (KNDK) közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. A dokumentum hétfőn jelent meg a törvényhozási kamara elektronikus adatbázisában.
A szerződés negyedik cikke kimondja, hogy
ha az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki,
minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.
A dél-koreai kémügynökség szerint az észak-koreai csapatoknak Vlagyivosztokban, Uszurijszkban, Habarovszkban és Vlagovescsenszkben lévő orosz bázisokon tartanak kiképzést.
Az orosz hadsereg dróntámadásairól tettek közzé videót Telegramon. A videón látható, ahogy a drónok bunkereket találnak el.
Október 16-án orosz források arról számoltak be, hogy meg nem nevezett szereplők megölték az orosz különleges műveleti erők (SSO) kiképzőközpontjának parancsnokhelyettesét, Nyikita Klenkovot Moszkva közelében − írja napi jelentésében a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
Klenkov állítólag a 43292-es katonai egység tagjaként harcolt az ukrajnai háborúban, és az orosz katonai hírszerzés (GRU) magas rangú tisztje volt. Az orosz hatóságok azt állították, hogy Klenkov meggyilkolása tervezett bérgyilkosság volt, és bűnügyi vizsgálatot indítottak a gyilkosság ügyében, de még nem vádolták meg Ukrajnát vagy más nyugati szereplőket azzal, hogy részt vettek volna a gyilkosságban.
Az ISW az információt nem tudta független forrásból megerősíteni.
Pénteken reggel az orosz hadsereg a Herszon régióban lévő Nikolske falut ágyúzta – jelentette a Herszon területi katonai közigazgatás sajtószolgálata alapján az Interfax.
„A település vezetőjét robbanás okozta sérüléssekkel szállították kórházba” – olvasható a Telegramon megjelent közleményben.
Az orosz erők október 16-án és 17-én folytatták a támadásokat Harkiv városától északkeletre, Vovcsanszk és Sztarickij közelében, de a frontvonal közelében nem történt megerősített változás − írja napi jelentésében a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
A Harkiv irányában működő egyik ukrán dandár szóvivője október 17-én arról számolt be, hogy az október 15-i ukrán művelet, amely egy 400 hektáros erdőterületet tisztított meg Lipsztitől északra (Harkiv városától északra), egy hosszú távú ukrán erőfeszítés eredménye volt, hogy az orosz erőket visszaszorítsák a Harkiv és Belgorod területek közötti nemzetközi határ felé.
Egyes orosz védelmi vállalatok a nyugati szankciók miatt minőség-ellenőrzési problémákkal küzdenek. Dmitrij Rogozin, az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz volt vezetője október 17-én arról panaszkodott, hogy az Uljanovszki Autógyár (UAZ) minőség-ellenőrzési problémákkal küzd, és hogy az UAZ és az orosz BARS-Sarmat különítmény hamarosan megállapodást ír alá arról, hogy a különítmény részt vesz a minőség-ellenőrzési vizsgálatokban − írja napi jelentésében a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
Az UAZ-t tulajdonló orosz védelmi ipari bázis (DIB) vállalat, a Sollers sajtószolgálata október 17-én azt válaszolta, hogy ezek a minőség-ellenőrzési problémák a nyugati szankcióknak köszönhetőek.
Rogozin korábban panaszkodott az UAZ Patriot teherautók motorjainak minőségére, amelyeket az orosz erők használnak az ukrajnai szállításokhoz.
Az orosz hadsereg lerombolt egy disznóólat, ahol ukrán fegyveresek rejtőzködtek. Az ukrán katonák a disznókkal együtt különböző irányokba szétszéledtek – írja az egyik Telegram-csatorna.
Most a malacok az autóút mentén sétálgatnak Novoszelidivka közelében – olvasható a Mash Telegram-bejegyzésében.
Oroszország eddig dokumentáltan 10 345 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 7555 megsemmisült, 366-ban károk keletkeztek, 895-öt a személyzete otthagyott a harctéren, 1529-et pedig az ukránok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek megsemmisüléséről vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 3446 tank van. A harckocsik közül 2386 megsemmisült, emellett 158 megsérült, 370-et magára hagytak a harctéren, 532-t pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Valerij Zaluzsnij, a volt ukrán főparancsnok hangsúlyozta, hogy 2023-ban a Nyugat még nem biztosított Kijevnek elegendő fegyvert, ezért Ukrajna nem ért el „jelentős sikereket” Oroszországgal szemben a 2023. nyári ellenoffenzíva alatt.
Következésképpen az elhúzódó háború állapotába kerültünk. Személyes véleményem szerint a kiút ebből az elhúzódó háborúból… szinte lehetetlennek tűnik
– jelentette ki Valerij Zaluzsnij.
A volt főparancsnok több gondolatot is megfogalmazott az ukrajnai háborúról. „Empirikus ítéletnek” nevezett meglátásai szerint:
A teljes írást erre a linkre kattintva olvashatják.
A csütörtöki EU-csúcson prezentálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök győzelmi tervét, azonban az állam- és kormányfőkből álló társaság szinte alig foglalkozott vele – a csúcsot lezáró konklúzióban meg sem említették –, ugyanis vannak most ennél égetőbb problémák is a kontinensen: a versenyképesség és a migráció.
Azt azonban megerősítették, hogy az unió továbbra is támogatja Ukrajnát Oroszországgal szemben, elítélik az orosz agressziót és Oroszország hadifoglyok elleni bűncselekményeit, valamint hogy a jövőbeni béke kizárólag Volodimir Zelenszkij békeformuláján és a nemzetközi jogon alapulhat, és Kijev nélkül nem lehet dönteni a kérdésben.
Ezenkívül a tagállamok vezetői továbbra is készen állnak, hogy csökkentsék Oroszország katonai képességét, akár új szankciókkal is.
A legfontosabb kérdés a háborúval kapcsolatban az Európai Békekeret (EPF) felhasználása volt, amiből fizetik az ukránoknak átadott lőszereket és fegyvereket a tagállamoknak. Az eddigi hét kifizetésből a magyar kormány az utolsót még mindig vétózza, ám Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt a javaslatot már elfogadhatónak tartja, hogy a békekeretbe csak önkéntes alapon fizessenek be a tagállamok.
A csúcs többi döntéséről ebben a cikkünkben olvashatnak bővebben.
„Az ukrajnai háborúért közvetlenül a Nyugat által etetett, minden legitimitását elvesztett méregzöld drogfüggő söpredék a felelős” – idézi a Szolovjov Live médiacsatorna Dmitrij Medvegyevet, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács helyettes vezetőjét, aki három pontban foglalta össze a hét fontosabb eseményeit, és véleményezte is azokat.
A náci rezsim atomfegyvert próbál létrehozni. Ehhez minden adottsága megvan: nyersanyagok, technológiák és szakemberek. És bármelyik szovjet korabeli laboratórium megteszi egy kis teljesítményű töltet előállításához. Az óra ketyeg
– írta.
Az orosz hadsereg 135 drónnal támadta meg Ukrajnát péntekre virradó éjjel, az ukrán légvédelem 80 drónt lelőtt, további 44 eltűnt a radarokról – közölte az ukrán légierő.
Az ukrán légvédelem 80 drónt lőtt le 13 megye fölött. Két drón Belarusz irányában elhagyta az ukrán légteret, további 44 pedig eltűnt a radarokról, a fennmaradó „kevesebb mint 10 drón továbbra is az ország központi megyéinek légterében van” – áll a közleményben.
A rendelkezésre álló információk szerint Kijevben nem voltak áldozatok, és károk sem keletkeztek – közölte az MTI.
Orbán Viktor politikai igazgatója szerint elfogadhatatlan az ukrán elnök győzelmi terve. Szerinte az Európai Uniónak és az összes tagállamnak békestratégiát kell folytatnia, amely a diplomáciai eszközök használatára helyezi a hangsúlyt, nem pedig a fegyverek küldésére és a további eszkalációra.
Arról, hogy mit mondott még Orbán Balázs az EU-csúcsról, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A moldovai biztonsági intézmények vezetői október 17-én csütörtökön bejelentették, hogy több száz moldovai állampolgárt képeztek ki Oroszországban, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában az alkotmányos rend megdöntésére irányuló utcai megmozdulások szítására.
Viorel Cernauteanu, a moldovai országos rendőr-főkapitányság vezetője, Alexandru Musteața, az Információs és Biztonsági Szolgálat (SIS) igazgatója és Victor Furtuna főügyészhelyettes összehangolt munkája nyomán a rendőrségi jelentések felfedték, hogy különböző kiképzőtáborokban – a Wagner-csoport paramilitáris szervezet ismert oktatóinak részvételével – az alkotmányos rend megdöntésére irányuló mozgalmárokat képeztek ki – írja aromán Insider.A bejelentés szerint a kiképzés júniusban kezdődött, amikor egyenként 20 emberből álló, összesen több mint 300 fős csapatok rendszeresen Oroszországba utaztak, hogy részt vegyenek a krasznai bázison tartott foglalkozásokon. Őket különböző ellenállási technikákra, rendőri konfrontációs taktikákra, a fegyverek kivonására a rendfenntartó erőkből és a tömeg gyors visszavonására képezték ki. A képzéshez szükséges pénzeszközöket állítólag Ilan Sor, egy oroszbarát üzletember biztosította, aki Moszkvában bujkál, miután Moldovában korrupció miatt elítélték. Ő finanszírozta az oroszországi, de a szerbiai és bosznia-hercegovinai utazásokat is.
Eddig összesen négy embert vettek őrizetbe ésmintegy 100 házkutatást tartottak.A moldovai rendőrség a destabilizációs mozgalmak kockázati szintjét alacsonyra értékeli. A felfedezéseket mindössze három nappala moldovai elnökválasztás előtt tették.A krakkói kerületi bíróság megkezdte a tárgyalást két orosz állampolgár, Andrej G. és Alekszej T. ellen, akiket állítólag a Wagner-csoport bérelt fel arra, hogy szórólapokat terjesszenek a lengyelországi Krakkóban, amelyek arra buzdítják az embereket, hogy csatlakozzanak a szervezethez – írja a The Kyiv Independent.
A vádak külföldi hírszerzési tevékenységgel és terrorcselekmények elkövetésére irányuló nemzetközi fegyveres csoportban való részvétellel kapcsolatosak.
A lengyel belbiztonsági ügynökség eredetileg 2023 augusztusában tartóztatta le őket, és tettükért akár 10 év börtönbüntetésre is számíthatnak. Lengyelországon kívül állítólag Európa más városaiban, köztük Berlinben és Párizsban is dolgoztak, és szórólapokat, továbbá QR-kódokat tartalmazó matricákat osztogattak toborzás céljából.
Moszkvában megkaptuk a Wagner-csoport szórólapjait. A feladatunk az volt, hogy 3000 szórólapot terjesszünk Krakkóban és Varsóban, de csak 200-at sikerült feladnunk. Azt is mondták nekünk, hogy fotózzuk le őket, amint felkerülnek. Nem akartam a propaganda részese lenni, csak pénzt akartam keresni
– nyilatkozta a bíróságon az egyik férfi.
A Wagner-csoport kulcsszerepet játszott Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában, Moszkva támadásának élén a 2023 tavaszán lezajlott bahmuti csatában.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner akkori vezetője 2023. augusztus 23-án egy rejtélyes „repülőgép-szerencsétlenségben” halt meg Oroszországban. A balesetre két hónappal azután került sor, hogy Prigozsin a Wagner-csapatok élén rövid ideig tartó lázadásba kezdett a Kreml ellen. Prigozsin lázadása és halála után a zsoldoscsoport kivonult Ukrajnából, és szétszéledt: Fehéroroszországban, valamint néhány Oroszországgal baráti viszonyban lévő afrikai országban tevékenykedett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Brüsszelben jelentette be, hogy Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel kétoldalú biztonsági megállapodást írtak alá – írja az Ukrajinszka Pravda.
A dokumentum értelmében Athén – aki a háború kirobbanása óta folyamatosan támogatja Ukrajnát – továbbra is vállalja, hogy segíti Kijevet a háborúban. Görögország jelenleg az F–16-os kiképzési programban járul hozzá az eredményes védekezéshez, a kiképzés felgyorsításához.
Orbán Viktor arról beszélt a a Kossuth rádióban péntek reggel, hogy két csoportból áll az Európai Unió az ukrajnai háborúban, „vannak a többiek, meg mi” magyarok – utalva arra, hogy a magyar kormány képviseli egyedül az úgynevezett „békepárti álláspontot”.
Arról is beszélt, hogy szerinte az Európai Unió úgy viselkedik, mint egy hasviselő fél, holott, mint vélte, ezt a konfliktust nem lehet a fronton eldönteni. Tárgyalóasztalhoz kell ülni – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán Viktor a háborúval kapcsolatos egyetlen jó ötletnek azt nevezte, hogy „ne harcoljunk, legyen tűzszünet és fejezzük be a háborút.
A miniszterelnök Volodomir Zelenszkij győzelmi tervéről is beszélt. Szerinte a többi 26 ország döbbenten hallgatta az ukrán elnök győzelmi tervét. A miniszterelnök továbbá kifejtette, hogy „mi ezt nem támogatjuk, mert ez nem Magyarország győzelmi terve. Mi eddig sem vettünk részt a háborúban és ezután sem fogunk részt venni benne.
Ezzel a tervvel nem lehet nyerni
– jelentette ki.
Ezen kívül a miniszterelnök beszélt még Ukrajna esetleges atomhatalommá válásáról is. A reggeli rádióinterjúról készült teljes írásunkat erre a linkre kattintva olvashatják.
Oroszország 675 ezer 800 katonát vesztett az ukrajnai háború kezdete, azaz 2022. február 24 óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara október 18-án.
Ebben a számban benne van az orosz erők által az elmúlt napon elszenvedett 1530 fős élőerő-veszteség is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9027 harckocsit, 18 ezer 53 páncélozott harcjárművet, 26 ezer 908 járművet és üzemanyagtartályt, 19 ezer 533 tüzérségi rendszert, 1232 rakéta sorozatvető-rendszert, 978 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 17 ezer 152 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a vezérkar jelentését a The Kyiv Independent.
Ausztrália 49 Abrams tankot ad át Ukrajnának – írja a Kárpáti Igaz Szó a Korrespondent hírportál jelentése alapján.
A tankokat egy újabb, 245 millió dollár összegű katonai támogatási csomag részeként kapja a háborúban álló ország. A jelentés szerint Pat Conroy ausztrál védelmi miniszter a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozóján jelenti be hivatalosan a tankok átadását.
A 120 milliméteres ágyúval felszerelt, 60 tonnás harckocsikat 1985 és 1993 között gyártották, majd felújították őket. Volodimir Zelenszkij az X közösségi oldalon üdvözölte a lépést.
Ausztrália a közelmúltban megkapta az elsőt a 75 új M1A2 tank közül, amelyek fokozatosan felváltják a régebbi M1A1 modelleket. A harckocsik átadásához a nemzetközi fegyverkereskedelmi szabályozás értelmében az Egyesült Államok engedélyére volt szükség.
Ukrajna F–16-osokkal és Romániában kiképzett pilótákkal csapást mért orosz repülőterekre – írja a Newsweek.
Hollandia összesen 24 gépet tervez adományozni Ukrajnának, a repülőgépek első darabjait már le is szállították. További 18 gépet pedig a Romániában működő európai F–16-os pilótakiképző egységnek szánnak. Hollandia kiemelte, hogy nem korlátozza az ukrán hadseregnek, hogy orosz területen belül támadjon célpontokat.
Az ukrán hadsereg emellett 250 kilométeres hatótávolságú rakétákkal tervezi felszerelni az F–16-os flottáját.