Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Csapást mért Harkivra az orosz hadsereg – közölte Telegram-bejegyzésében a város regionális ügyészsége.
Kedd este az orosz erők a város Szecsenkivszkij kerületét támadták, kárt okozva egy lakóházban és megsebesítve három embert.
A találat egy ötemeletes lakóépületet ért, az első, a harmadik és a negyedik emelet ablakai betörtek, valamint az épület körül autók rongálódtak meg.
Ukrajna miniszteri kabinetje a biztonsági és védelmi erők létesítményeit, valamint a mobilszolgáltatókat is felvette az áramkimaradások alól 2025. június 1-ig mentesített szervezetek listájára – derül ki a kabinet határozatából.
Az elsőbbségi áramellátásban részesülő kritikus infrastrukturális létesítmények frissített listájára felkerültek az ukrán hadsereget irányító létesítmények, az elektronikus kommunikációs berendezések és a kommunikációs hálózati struktúrák is.
Az Európai Unió az amerikai választások kimenetele alapján dönt majd az Ukrajnának nyújtandó további segítségről, de Brüsszel továbbra is széles körű támogatást nyújt – közölte az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál.
Névtelen források szerint az Európai Unió „visszatartja a lélegzetét”, és megvárja az amerikai választások eredményét, mielőtt eldönti, hogy nyújt-e további segítséget Ukrajnának. Az egyik forrás azonban hozzátette, hogy ha Donald Trump republikánus elnökjelölt győz, és esetleg úgy dönt, hogy leállítja az Ukrajnának nyújtott segítséget, „az EU irányvonala ugyanaz marad, mint eddig: támogatni fogja Ukrajnát”.
De hogy az Európai Unió mind a 27 tagja folytatni fogja-e ezt az irányvonalat, az egy másik kérdés
– fogalmazott egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő.
A forrás rámutatott, hogy az Európai Uniónak mindig is sikerült megőriznie az egységet ebben a kérdésben, de nincs egyetértés a tagállamok között.
Az Index folyamatosan nyomon követi az Egyesült Államok elnökválasztását, percről percre tudósításunkat ide kattintva olvashatja.
Ausztrália 14 hadihajót adományoz Ukrajnának, hangsúlyozva a kormány folyamatos elkötelezettségét Ukrajna támogatása mellett – közölte kedden az ausztrál védelmi minisztérium a honlapján, amelyet az MTI is szemlézett.
Az ausztrál haditengerészetnek ezek a hajói gyors és nagy manőverezésű tengeri képességeket biztosítanak Ukrajna számára
– mutatott rá a tárca. Kiemelte, hogy a 14 millió ausztrál dollárra becsült katonai támogatás megerősíti Ukrajna tengeri és part menti védelmét, amely az ukrán fegyveres erők fontos hadműveleti területe.
„Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta Ausztrália több mint 1,3 milliárd dollár katonai, összesen pedig több mint 1,5 milliárd dollár támogatást nyújtott az ukrán kormánynak” – fűzte hozzá az ausztrál minisztérium.
Evelyn Farkas, a McCain Intézet – a néhai John McCain republikánus szenátorról elnevezett amerikai agytröszt – vezetője attól tart, hogy Donald Trump visszatérése az Egyesült Államok elnöki székébe a legrosszabb forgatókönyv lenne Ukrajna számára – írja a The Kyiv Independent.
Az ukrán hírportál néhány nappal a november 5-i amerikai választások előtt ült le Farkassal az ukrán fővárosban, hogy megvitassák azok lehetséges kimenetelét Ukrajna számára, Joe Biden amerikai elnök örökségét a háborúban, Észak-Korea részvételét a háborúban és az újonnan kialakult „gonosz tengelyét”.
A legjobb forgatókönyv Ukrajna számára a Demokrata Párt elsöprő győzelme lenne, vagyis ha a párt alelnökjelöltje, Kamala Harris elfoglalná a Fehér Házat, törvényhozói pedig többséget szereznének az amerikai Kongresszus mindkét házában – mondta Farkas a The Kyiv Independentnek adott interjúban.
Trump nézete az, hogy mindent meg akar tenni, hogy segítse Putyint, mert valamilyen okból kifolyólag kedveli ezeket az erős embereket. És ő különösen lenyűgözi őt. Így minden akarat és harc kelleni fog ahhoz, hogy fenntartsák az Ukrajna támogatásának és az Oroszország autokratikus programjával szembeni ellenállásnak a meglévő politikáját
– jelentette ki.
Mint a portál emlékeztetett, Evelyn Farkas neves amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, aki különböző szerepkörökben szolgált korábbi amerikai kormányoknál. Barack Obama elnök alatt, 2012-ben nevezték ki az Oroszországért, Ukrajnáért és Eurázsiáért felelős helyettes védelmi miniszterhelyettesnek.
Ebben a szerepkörben szolgált, amikor Oroszország 2014-ben először megszállta Ukrajnát, és annektálta a Krím félszigetet, majd később a Donbasz régióban háborút szervezett, előhírnökeként Oroszország 2022 elején indított teljes körű inváziójának.
Lengyel ügyészek szerint a lengyel, német és brit futárcégeket célzó csomagtüzek sorozata az Egyesült Államokba és Kanadába tartó járatok szabotálására irányult – írja a BBC.
Katarzyna Calow-Jaszewska a múlt hónap végén hozta nyilvánosságra, hogy négy embert letartóztattak, és a hatóságok Európa-szerte vizsgálják az eseteket.
Nyugati biztonsági tisztviselők azt mondták az amerikai médiának, hogy szerintük a tüzek – amelyek júliusban történtek – az orosz katonai hírszerző ügynökség, a GRU által szervezett akció részei voltak.
Oroszország tagadja, hogy ők állnának a szabotázscselekmények mögött. A gyanú szerint azonban idén más, az EU tagállamaiban, többek között Svédországban és a Cseh Köztársaságban raktárak és vasúti hálózatok ellen elkövetett támadások mögött is Oroszország állt.
Calow-Jaszewska nyilatkozatában elmondta, hogy a külföldi hírszerzés szabotőrcsoportja részt vett a rejtett robbanóanyagokat és veszélyes anyagokat tartalmazó csomagok futárcégeken keresztül történő küldésében. A csomagok aztán spontán lángra lobbantak vagy felrobbantak.
A nyugati tisztviselők úgy vélik, hogy a tüzek „magnéziumalapú” anyagot tartalmazó elektromos masszázsgépekben keletkeztek. A magnéziumalapú tüzeket nehéz eloltani, különösen repülőgép fedélzetén.
A csoport célja az is volt, hogy tesztelje az ilyen csomagok továbbítási csatornáját, amiket végül az Amerikai Egyesült Államokba és Kanadába küldtek volna
– mondta Calow-Jaszewska.
Ken McCallum, az MI5 brit hírszerző ügynökség vezetője a múlt hónapban azt mondta, hogy orosz titkosügynökök „gyújtogatásokat, szabotázsokat és egyebeket hajtottak végre. Veszélyes akciókat hajtottak végre egyre vakmerőbben”, miután az Egyesült Királyság segített Ukrajnának az orosz háborúban. Állításait a Kreml határozottan visszautasította.
A lengyel kormány már reagált az állítólagos orosz szabotázsra: Radoslaw Sikorski külügyminiszter bejelentette a poznani orosz konzulátus bezárását, és azzal fenyegetőzött, hogy kiutasítja az orosz nagykövetet, ha az nem vet véget a támadásoknak. Az orosz külügyminisztérium elítélte a lépést mint „ellenséges lépést, amelyre fájdalmas választ fogunk adni”.
A Hetek csoportjának (G7) és három kulcsfontosságú szövetségesének külügyminiszterei „súlyos aggodalmukat” fejezték ki Észak-Korea oroszországi katonai akciója miatt, és „összehangolt válaszlépéseken” dolgoznak – olvasható a november 5-én közzétett közös nyilatkozatban.
A dokumentumot a G7 tagjai – köztük az Egyesült Államok, Japán, Olaszország, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Kanada és az Európai Unió főképviselője – mellett Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland is aláírta.
„Több ezer észak-koreai katonát telepítettek Oroszországba. Észak-Korea közvetlen támogatása Oroszország Ukrajna elleni háborújában – amellett, hogy Oroszország kétségbeesett erőfeszítéseit mutatja – a konfliktus veszélyes kiterjesztését jelentené, ami súlyos következményekkel járna az európai és az indo-csendes-óceáni békére és biztonságra nézve” – áll a nyilatkozatban. „Ez a nemzetközi jog, köztük az ENSZ Alapokmánya legalapvetőbb elveinek további megsértését jelentené” – tették hozzá.
A kurszki atomerőmű elfoglalásában a tervek szerint az ukrán hadsereg 20 ezer katonájának kellett volna részt vennie – jelentette ki Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegyi- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka keddi sajtótájékoztatóján, amiről az MTI is beszámolt.
Az ukrán dokumentumokra hivatkozó tábornok szerint a műveletben 27 harckocsit, 50 páncélozott járművet, 30 tüzérségi löveget és öt amerikai HIMARS sorozatvetőt vetettek volna be.
Az orosz tábornok azt mondta, hogy a nukleáris létesítmény elfoglalása a Kurszk megye ellen augusztus 6-án indított ukrán támadás egyik elsőrendű célja volt.
Kirillov még pénteken, Ukrajna Állami Vészhelyzeti Szolgálatának jelentésére hivatkozva azt állította, hogy Kijevben kiszámolták, egy Kurcsatovban történő nukleáris baleset után a nukleáris szennyeződés kizárólag Oroszország területét érintené. Arra figyelmeztetett, hogy a kiemelt fontosságú orosz infrastrukturális létesítmények támadása – beleértve a kurszki erőművet is – a csernobilihez vagy a fukusimaihoz fogható forgatókönyvhöz vezethet.
„Külföldi ellenfelek, különösen Oroszország további befolyásolási műveleteket hajtanak végre, amelyek célja az amerikai választások integritásába vetett közbizalom aláásása és az amerikaiak közötti megosztottság szítása” – figyelmeztetett hétfői közös nyilatkozatában az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzési Igazgatósága (ODNI), a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Kiberbiztonsági és Infrastrukturális Biztonsági Ügynökség (CISA).
Az amerikai hírszerző ügynökségek arra számítanak, hogy ezek a tevékenységek a választások napján és az elkövetkező hetekben fokozódni fognak, valamint a külföldi befolyásolási narratívák a billegő államokra fognak koncentrálni.
„Oroszország a legaktívabb fenyegetés, az Oroszországhoz köthető befolyásszerző szereplők videókat és hamis cikkeket készítenek, hogy aláássák a választások legitimitását, félelmet keltsenek a választókban, és azt sugallják, hogy az amerikaiak politikai preferenciák miatt belső erőszakot alkalmaznak” – áll a nyilatkozatban, ahol többek közt arról is írnak, hogy orosz szereplők hamis videókat terjesztettek egy Kamala Harrishez köthető állítólagos választási csalással kapcsolatban.
Hozzátették: Irán továbbra is jelentős külföldi befolyásolási fenyegetést jelent az amerikai választásokra – jelentette a hírszerzés, hangsúlyozva, hogy Irán már korábban is rosszindulatú kibertevékenységet folytatott Donald Trump kampányának veszélyeztetése érdekében.
Az Index folyamatosan nyomon követi az Egyesült Államok elnökválasztását, amelynek legfrissebb fejleményeiről ide kattintva olvashatnak.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a KBS dél-korai hírügynökségnek adott, kedden megjelent interjújában megerősítette, hogy a kurszki fronton sor került az első kisebb összecsapásra az észak-koreai csapatokkal.
A védelmi miniszter kijelentette, hogy megtörtént az első harc az ukrán csapatok és Észak-Korea katonái között, de hangsúlyozta, ez egy kisebb összecsapás volt, és az észak-koreai katonáknak még több időre van szükségük ahhoz, hogy teljes mértékben bevethetők legyenek a kurszki fronton.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, hétfőn Ukrajna hadserege első alkalommal vette tűz alá Észak-Korea Oroszországba küldött katonáit Andrij Kovalenko ukrán hadnagy tájékoztatása szerint. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már számított a közelgő összecsapásra, miután az Egyesült Államok a múlt héten nyolcezer észak-koreai katonáról jelentett, akiket az oroszországi Kurszk területére vezényelhettek.
„Október végén Horvátország bejelentette, hogy elöregedett szovjet harckocsiállományának egy részét átadja Ukrajnának. Összesen 30 darab M–84-es harckocsit és 30 darab BVP M–80-as gyalogsági harcjárművet szállítanak le még idén. Pótalkatrészeket és lőszert is küldenek a gépek mellé” – írja Tompos Márton a Facebook-oldalán.
A németek cserébe 50 darab Leopard 2A8-as harckocsit adnak el a horvát hadseregnek, ezzel néhány éven belül a teljes harckocsiállományuk fele a legmodernebb harci vasakból fog állni. A Momentum elnöke szerint ezzel a NATO is jól jár, mert a tagországok hadseregei hasonló felszereléseket használnak, de az európai hadiipar is jól jár, mert belső megrendelésekkel fel tudják pörgetni a gyártást.
Az adott tagország is jól jár, mert egyszerre szabadul meg a leselejtezett felszereléstől és NATO-szabványú modern eszközöket szereznek be akár olcsóbban is. Ukrajna is jól jár, mert ezeket a modernizált szovjet harci vasakat jól ismerik, könnyen és gyorsan hadra tudják őket bírni. A karbantartás és az utánpótlás logisztikája is sokkal egyszerűbb, minimális segítséggel akár házon belül is el tudják látni a feladatot, nem kell külső szakértőkre várni
– fogalmazott a pártelnök.
Hozzátette: a Momentum ezért mondja, hogy Magyarországnak is fegyvereket kellene küldenie Ukrajnába. Szerintük ez több szempontból is szolgálná hazánk biztonsági érdekeit:
Magyarországon kívül már lassan az összes közép-kelet-európai NATO -agország felismerte azt, hogy win-win alkukkal könnyen és akár olcsóbban is meg tudják oldani a modernizálást, illetve a NATO-tagság feltételéül szabott GDP-arányos hozzájárulást is. Azért kell fegyvert küldeni, hogy magyar katonát még véletlenül se kelljen! Ennyire egyszerű – zárta gondolatait Tompos Márton.
A brit védelmi minisztérium kedden közzétett hírszerzési jelentése szerint Oroszország továbbra is nyomást gyakorol a donyecki frontvonalra, és jelentős erőket összpontosít ott, ami a közelmúltbeli sikereikhez vezetett a szakaszon.
Az elemzők megjegyezték, hogy nemrégiben az orosz erők a Donyecki terület több pontján is előretörtek a 20 kilométeres frontvonal mentén, több kisebb települést elfoglaltak, és az elmúlt héten helyenként 9 kilométer mélységig nyomultak előre. Október elején az oroszok ellenőrzésük alá vonták Vuhledar városát.
Most az orosz hadsereg átvette az ellenőrzést Hirnyik felett, és állításuk szerint elfoglalták Kurahivkát. Selydove elfoglalása valószínűleg megteremti az előfeltételeket Pokrovszk városának további támadásához.
A minisztérium hozzátette, hogy a súlyos személyi veszteségek ellenére Oroszország továbbra is nagyszámú katonát vonultat fel a dél-ukrajnai hadműveletek támogatására.
Nem tekinthető tisztességesnek a moldovai elnökválasztás eredménye – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Ez a választás nem volt sem demokratikus, sem tisztességes. És tele volt manipulációkkal, választási manipulációkkal
– nyilatkozta a szóvivő.
Hangsúlyozta, hogy orosz beavatkozás a moldovai elnökválasztásba „nem volt és nem is lehetett”. Az ezzel kapcsolatos vádakat megalapozatlannak minősítette.
Kifogásolta ugyanakkor, hogy Kisinyov sem az Oroszországban élő moldovaiak százezrei, sem pedig a Dnyesztermellék lakosainak többsége számára nem biztosította, hogy élhessenek a szavazati jogukkal, ami óhatatlanul befolyásolta az eredményt. Peszkov szerint a moldovai elnökválasztás után Oroszország nem hajlik rá, hogy a kétoldalú kapcsolatok kilátásait „rózsaszínű szemüvegen át nézze, mint ahogyan a dnyesztermellékiek sem hajlanak rá, hogy bármilyen módon támogassák a jelenlegi moldovai vezetést”. Leszögezte továbbá, hogy a Kreml egyelőre nem kommentálja a megkezdődött amerikai elnökválasztást.
Nem kívánt kommentárt fűzni az észak-koreai hadsereg oroszországi jelenlétéről elhangzott amerikai állításokhoz sem, rámutatva, hogy Washington maga is elismeri: ezt nem tudja megerősíteni. Ugyanakkor kijelentette, hogy Kijev és a Nyugat „sokat tesz azért, hogy folytassa az ukrajnai konfliktus nemzetközivé válásának folyamatát”, és hogy abba Szöult is belevonja. Visszautasította és hamisnak nevezte a The Wall Street Journal amerikai lap állítását, miszerint az orosz katonai hírszerzés futárszolgálatokkal robbanóanyagot küldött az Európai Unióba.
Orosz katonák érkeztek Phenjanba, hogy kiképezzék az észak-koreai hadsereg tagjait a modern hadviselésre – közölte az Unian a Dezinformáció Elleni Központ vezetőjére hivatkozva.
„Felderítő drónok és pilóta nélküli lőfegyver (Lancet) használatára tanítják az észak-koreai katonákat az oroszok, akik a későbbiekben drónoktatókat terveznek küldeni Phenjanba” – mondta Andrej Kavalenko.
Volodimir Zelenszkij korábban azt mondta, hogy 11 ezer észak-koreai katona tartózkodik a kurszki régióban.
Ivan Fedorov, a Zaporizzsja Tartományi Katonai Igazgatóság vezetője elmondta, hogy hatan meghaltak és kilencen megsebesültek a Zaporizzsja elleni november 5-i orosz támadásban.
Hat ember meghalt és kilenc megsebesült, a támadás helyszínén pedig tűz ütött ki a Zaporizzsja elleni támadás következtében – idézi az Ukrajinszka Pravda Fedorovot.
A sérülteket kórházba vitték. A támadással eredetileg egy infrastrukturális létesítmény megsemmisítése volt a célja az oroszoknak.
Egy háromhavonta egyszer kötelezően befizetendő adó hatására októberben jócskán megugrott az orosz költségvetés olaj- és gázbevétele szeptemberhez képest, de így is jelentősen elmaradt tavaly októberhez viszonyítva.
Az olaj- és gázbevétel 1211 milliárd rubel (12,35 milliárd dollár, 1 rubel = 3,81 forint) volt októberben, 57 százalékkal felülmúlta a szeptemberit, ami a negyedévente egyszer fizetendő nyereségalapú olajadónak köszönhető. Az MTI közlése szerint az októberi olaj- és gázbevétel meghaladta a várt 1170 milliárd rubelt, de elmaradt a tavaly októberi 1630 milliárd rubeltől.
Az olaj- és gázbevételek az orosz költségvetés legfontosabb bevételi forrásai voltak az elmúlt évtizedben, arányát tekintve harmadát/felét adták. Az idei évre a költségvetés 10,7 ezer milliárd rubel olaj- és gázbevételt irányzott elő, ami 21 százalékkal több tavalyhoz képest, amikor az alacsonyabb olajárak és a gázexport visszaesése miatt 24 százalékkal csökkent a bevétel.
Volodimir Zelenszkij elnök megpróbálja bevonni Varsót a háborúba azzal, hogy Lengyelországot arra kéri, lőjön le orosz rakétákat Ukrajna felett – idézi a The Kyiv Independent Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettest.
Gawkowski megjegyzései a Kijev és Varsó közötti növekvő diplomáciai viszályt érintve hangzottak el egy helyi rádióban.
Zelenszkij azt akarja, hogy Lengyelország rakétákat lőjön ki Ukrajna fölé, ami azt jelenti, hogy azt akarja, Lengyelország lépjen be a háborúba, de akkor Lengyelország hadban állna Oroszországgal
– mondta Gawkowski, aki szerint „a kijelentéseivel Zelenszkij bele akarja vonni Lengyelországot az Oroszországgal vívott háborúba”.
Zelenszkij a közelmúltban bírálta Lengyelországot, amiért az a korábbi megállapodások ellenére még nem adta át megmaradt MiG–29-es vadászgépeit, de az elnök arról is beszélt, miszerint „folyamatosan kérte” Lengyelországot, hogy lője le az ország irányába repülő orosz rakétákat, különösen a Lembergi területen az ott található gáztároló védelme miatt.
Harkivban ketten megsebesültek egy bombatalálat következtében, Kijevben kilenc órán át tartott a légiriadó – közölte kedd reggel az ukrán védelem.
A Telegramon közzétett jelentés szerint Harkivot ismét bombatámadás érte. Ihor Terehov polgármester közölte, hogy az egyik bomba egy erdősávba csapódott be, azonban
három közeli toronyház ablakai betörtek, és az egyik homlokzata is megrongálódott. Két nőt üvegszilánkok sebesítettek meg.
Az orosz erők éjszaka két levegő-föld rakétát indítottak Odessza megye irányába, de az ukrán légvédelem állítása szerint mindkettőt megsemmisítették. Ezenkívül 79 drónt indítottak az oroszországi Brjanszk, Kurszk és Orjol térségéből Ukrajna légterébe. Az ukrán légvédelem 48 drón lelövéséről számolt be, a jelentés szerint további 30 célpont eltűnt a radarokról, egy drón pedig visszafordult az orosz légtérbe.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál közlése szerint Kijevben és környékén több mint kilenc órán át tartott a légiriadó. Az eddigi információk szerint a légvédelem az összes orosz drónt lelőtte, sebesültekről, károkról nem érkezett jelentés.
Oroszország 701 650 katonát vesztett Ukrajnában a háború kitörése, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara november 5-én.
Ebben a számban benne van az oroszok mintegy 1260 fős élőerő-vesztesége is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9208 harckocsit, 18 581 páncélozott harcjárművet, 28 278 járművet és üzemanyagtartályt, 20 150 tüzérségi rendszert, 1245 rakéta-sorozatvető rendszert, 996 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 18 309 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
Kijevben napi 8–20 órás áramszünetek várhatók az orosz támadások miatt. Az ukrajnai háború kitörése óta a hazájukban maradóknak már két hullámban is drasztikus áramkimaradásokkal kellett számolniuk, de a közeljövőben súlyosabbá válhat a helyzet. A szakértők szerint Ukrajna az eddigi legkeményebb téllel néz szembe a háború kitörése óta, mivel nagy energiahiány fenyegeti – írja a Kárpáti Igaz Szó a Politico cikke alapján.
A brüsszeli lap szerint ukránok ezrei versenyeznek az idővel, hogy újjáépítsék, megvédjék és fejlesszék azt az energiarendszert, amely elvesztette energiatermelő kapacitásának felét. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Ukrajna nukleáris infrastruktúrája védtelen Oroszország légitámadásai ellen és nem marad elég idő a javításra.
A szakértők már most is olyan energiaadagolást jósolnak, amely miatt az emberek a nap nagy részében áram nélkül maradnának. Ha hozzávesszük a hideget és az atomenergia-rendszert érő lehetséges csapásokat, Ukrajnában akár napi 20 órás áramszünet is lehet
– mondta el Olekszandr Harcsenko, az ukrán kormány energiaügyi tanácsadója.
Ez azt jelenti, hogy nincs fűtés az otthonokban, nincs áram a háborúhoz nélkülözhetetlen gyárakban. A következő szezon több hónapig tartó, az ország energetikai infrastruktúrájára mért orosz légicsapás-sorozat után köszönt majd be a szakértők szerint.
Augusztus végén Moszkva több mint kétszáz rakétát és drónt lőtt ki az ország energiatermelő létesítményeire, mintegy kilenc gigawattal csökkentette Ukrajna villamosenergia-termelési kapacitását. Megsemmisült nyolc erőmű és nyolcszáz fűtéssegítő létesítmény.
Ameddig tart a háború, addig az ukrán főváros sem érezheti magát biztonságban –erről beszélt Denis Popovics katonai megfigyelő az Unian közlése szerint.
Popovics arra reagált, hogy a jelenleg katonai felszereléseket gyártó, korábbi veterán Martin Brest azt mondta, hogy Kijevnek fel kell készülnie a védekezésre, annak ellenére, hogy szerinte belátható időn belül nem érheti támadás a fővárost.
Popovics szerint most elsősorban a zaporizzsjai és a dnyipropetrovszki régiókat kell minél jobban felkészíteni a védekezésre.
„Pokrovszk nagyon közel van a dnyipropetrovszki régióhoz, az ellenség már közvetlenül a zaporizzsjai területen tartózkodik, egyre nagyobb rohamokra készülnek. Az a lényeg, hogy megerősítsük azon területek védelmét, amelyeknél nagy a fenyegetettség” – mondta a katonai megfigyelő.
Joe Biden amerikai elnök és Annalena Baerbock német külügyminiszter gratulált hétfőn Maia Sandunak a moldovai elnökválasztáson aratott győzelméhez, majd kijelentették, hogy Oroszország megpróbált beleavatkozni a választásba, írja az MTI.
A szavazók megvesztegetése, a választások előestéjén történt manipulációk és a szavazóhelyiségek elleni bombafenyegetések – amelyekre még Németországban is volt példa – az európai demokrácia szívét vették célba
– írta Baerbock az X-en. Megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök eszerint „semmitől sem riad vissza”.
A Fehér Ház által kiadott közleményben Biden azt hangsúlyozta, hogy a moldovaiak Sandu elnöknek a biztonságos, virágzó és demokratikus Moldováról alkotott jövőképe mellett szavaztak.
Oroszország hónapokig igyekezett aláásni Moldova demokratikus intézményeit és választási folyamatait, de kudarcot vallott
– jelentette ki az amerikai elnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgyszintén az X-en gratulált Sandunak a győzelméhez. „Ukrajna támogatja a moldovai nép európai választását, és kész együttműködni partnerségünk megerősítésén” – emelte ki az államfő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a második békecsúcs megszervezésében való további együttműködésről és a védelmi támogatásról tárgyaltak. Zelenszkij ezt az X-en közölte, írja az Ukrinform.
„Beszéltem Kanada miniszterelnökével. Hálás vagyok Justin Trudeau-nak, csapatának és minden érintettnek, amiért sikeresen megrendezték a békeformula negyedik pontjáról szóló tematikus konferenciát, amelyet október 30–31-én tartottak Montrealban. A következő lépésnek egy végleges dokumentum, a Béketerv elkészítésének kell lennie, amely összefoglalja az összes tematikus konferencia eredményeit” – írta Zelenszkij.
Az ukrán elnök megjegyezte, hogy megbeszélést folytattak a második békecsúcs megszervezésében való további együttműködésről, valamint a globális dél országainak bevonásáról is.
„Emellett a miniszterelnök bejelentette, hogy Kanada elküldi az első NASAMS légvédelmi rendszert, amelyet Ukrajna számára rendelt. Várhatóan az év végéig megkapjuk” – jegyezte meg az ukrán elnök.
Észak-Koreának az ukrajnai háborúba történő beavatkozására adandó „határozott válasz” szükségességéről tárgyalt hétfőn Kijevben Andrij Szibiha ukrán és Annalena Baerbock német külügyminiszter – közölte az ukrán diplomácia vezetője.
Sürgettük Európát, hogy értse meg: a KNDK katonái agresszív háborút folytatnak Európában egy szuverén európai állam ellen
– jelentette ki Szihiba német kollégájával Kijevben tartott sajtótájékoztatóján.
Az Egyesült Államok szerint Phenjan katonák ezreit küldi Oroszországba, és részt akar venni az ukrajnai háborúban Moszkva oldalán.
Annalena Baerbock Kijevben további 200 millió eurós támogatást jelentett be Ukrajna számára a harmadik háborús télre. A segélyből a fronthoz közel található, áramszolgáltatás nélküli házakat látják el fűtőanyagokkal, az ukránok számára pedig takarókat és télikabátokat biztosítanak – közölte a német külügyminiszter.
Így a legutóbbi felajánlással 390 millió euróra nő az Ukrajnának nyújtott német humanitárius segítség. Ez Annalena Baerbock nyolcadik ukrajnai látogatása az orosz–ukrán háború 2022. februári kezdete óta – írta az MTI.
Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 4838 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4659 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint 11 ezer észak-koreai katonát telepítettek az Ukrajnával határos Kurszki területre – írja az Ukrinform.
„Ma külön jelentés érkezett az ukrán védelmi hírszerzés és a Külföldi Hírszerző Szolgálat részéről is az Oroszország területén lévő észak-koreai csapatokról. A kurszki területen már 11 ezren vannak. Az észak-koreaiak számának növekedését tapasztaljuk, de sajnos a partnereink továbbra sem reagáltak a történtekre” – mondta Zelenszkij.
Beszámolt arról, hogy megbeszélést folytatott Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnokával, Olekszandr Szirszkij tábornokkal és Anatolij Barhilevics vezérkari főnökkel is.
Észtország meg akarja vonni az országban élő oroszoktól és beloruszoktól az önkormányzati választásokon való szavazati jogot, megakadályozandó, hogy Moszkva és Minszk beavatkozhasson a jövő évi helyhatósági választásokba – írja az MTI.
Több mint 80 ezer, lakhatási engedéllyel rendelkező orosz állampolgár, valamint jelentős létszámú orosz kisebbség él az 1991-ben függetlenné vált, 1,3 millió lakosú volt szovjet köztársaságban.
Ma (hétfőn) a koalíciós tanácsban megállapodtunk, hogy sürgős alkotmánymódosítást javasoltunk parlamenti frakcióinknak, hogy az agresszor államok állampolgárai ne jussanak döntő szerephez a helyi választásokon
– közölte Kristen Michal észt miniszterelnök az ERR közszolgálati televízióban.
Az észt alkotmány szerint az állandó lakhellyel rendelkező külföldiek szavazhatnak az önkormányzati választásokon azon a településen, ahol élnek.
Ukrajna orosz megtámadása óta több észt politikai párt javasolta az orosz és belorusz állampolgárok, illetve időnként az Észtországban élő hontalanok szavazati jogtól való megfosztását attól tartva, hogy beavatkozás történik a választásokba.
A kormánykoalíció reméli, hogy minél előbb sikerül módosítani az alkotmányt, hogy „az agresszor államok állampolgárai és a hontalanok ne szavazhassanak a jövő októberi választásokon” – jelentette ki Helir-Valdor Seeder, a konzervatív Haza (Isamaa) párt frakcióvezetője közleményében.
A módosítási javaslat várhatóan csütörtökre készül el, hogy benyújtsák a parlamentben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Az ukrán fegyveres erők először csaptak le a Kurszki területre érkezett észak-koreai csapatokra. Ezt az információt az ukrán hírszerzés egyik tárgyalópartnere erősítette meg a Financial Timesnak, írja az Unian.
Az észak-koreai katonákra mért csapásról hétfő reggel Andrij Kovalenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformáció elleni központjának vezetője számolt be.
Mint azt a Financial Times megjegyzi, ukrán tisztviselőkben és katonai elemzőkben már korábban is kérdések merültek fel az észak-koreai csapatok minőségével és harcképességével kapcsolatban, a tagjaik többségét tapasztalatlan, alacsony rangú katonáknak írják le.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!