Ez a poszt a következő Percről percre része:
Brutális vérontás vagy tárgyalások? – Moszkva választás elé állította a Nyugatot
-
Oroszország együtt fog működni az új amerikai adminisztrációval, amikor az „berendezkedik” a Fehér Házban, miközben szilárdan megvédi az orosz nemzeti érdekeket és a különleges hadművelet valamennyi kitűzött céljának elérésére összpontosít – tudatta szerdai közleményében Oroszország külügyminisztériuma.
Feltételeink változatlanok és Washingtonban jól ismertek
– hangzott az állásfoglalás.
A moszkvai külügyminisztérium közölte, hogy nincsenek illúzióik az Oroszországban jól ismert, megválasztott amerikai elnököt és az új összetételű kongresszust illetően, ahol a republikánusok kerülnek fölénybe. Az orosz diplomáciai tárca szerint az Egyesült Államok uralkodó politikai elitje pártállástól függetlenül ragaszkodik az oroszellenes alapállásához és a „Moszkva feltartóztatásának” irányvonalához.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy ez nem függ az amerikai belpolitikai barométer ingadozásától, „legyen szó akár az »Amerika az első« Donald Trump és hívei általi értelmezéséről, akár a »szabályokon alapuló világrendről«, amelyre a demokraták »fixálódnak«”.
A közleményben hangot adtak álláspontjuknak, amely szerint a Fehér Házba négy év szünet után visszatérő Trump győzelme az amerikaiak elégedetlenségét tükrözi mind Joe Biden kormányzásának eredményeivel, mind pedig a Demokrata Párt választási programjával szemben, amelyet a hivatalban lévő államfő helyébe jelöltként „sebtében állított” Kamala Harris alelnök hirdetett.
Ez azonban a tárca szerint nem szünteti meg az Egyesült Államok polgárainak mély megosztottságát, a demokrata és a republikánus államok, valamint a „progresszív” és a hagyományos értékek támogatói közötti szembenállást.
„Várható, hogy Donald Trump visszatérése felszítja a belső feszültségeket és a szembenálló táborok kíméletlenségét” – olvasható a közleményben.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Nem várt problémába ütközött Zelenszkij, az év végéig már nem lehet javítani a helyzeten;
- A Biden-kormány azt tervezi, hogy elküldi Ukrajnának az utolsó 6 milliárd dollárt is;
- Kiderült, mit vár Donald Trumptól Ukrajna kormányfője;
- Lakóházak és egy kórház is tűz alá került Kijevben egy csoportos dróntámadásban;
- Tovább nyomulnak az oroszok, újabb települést foglaltak el Donyecknél;
- Vlagyimir Putyin: A Nyugat hegemóniája az új nemzetközi környezetben szóba sem jöhet.
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
-
Vlagyimir Putyin beszédet mondott a Valdaj Nemzetközi Vitaklub plenáris ülésén, ahol arról beszélt, hogy a régi világrend végérvényesen megszűnt, az új világrendben pedig szó sem lehet az Egyesült Államok hegemóniájáról.
A részleteket ide kattintva olvashatják el.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának keretében tartott sajtótájékoztatót csütörtökön Budapesten. Az ukrán elnök elmondta, hogy Ukrajna mikor köthet kétoldalú megállapodást Magyarországgal, és hangsúlyozta a NATO-záradék fontosságát is.
További részleteket Zelenszkij budapesti sajtótájékoztatójáról ebben a cikkünkben olvashat.
-
Amennyiben az ukrajnai háború a jelenlegi status quo szerint végződne, az óriási előnyökkel járna Oroszországnak, és növelné a kockázatot és a költségeket Ukrajna és a Nyugat számára, amely nem rettentené el Vlagyimir Putyint attól, hogy egy jövőbeli kísérletet tegyen arra, hogy erőszakkal érje el céljait − állítja a Háborús Tanulmányok Intézete X-en közzétett bejegyzésében.
A térképeken szereplő ukrán területek stratégiai és gazdasági szempontból létfontosságúak, és felszabadításuk szükséges kiindulópontok, amelyek nélkül Ukrajna nem lehet szabad, független és biztonságos, valamint lehetetlenné teszi számára, hogy megvédje önmagát Oroszországgal szemben.
-
A katonai szolgálatra szóló behívókat 98 százalékban olyan hadkötelesek kapják, akik hivatalosan nem dolgoznak, és egyáltalán nem fizetnek jövedelemadót – idézi az MTI Denisz Smihal ukrán miniszterelnököt, aki csütörtökön egy kijevi nemzetközi gazdasági fórumon szólalt fel.
A kormányfő pontosította, hogy az elmúlt két hónapban a nyilvántartás szerint a behívók mindössze 2 százalékát küldték ki dolgozó embereknek.
Smihal szeptember végén vázolta a kormány új tervezetét a honvédelem további forrásainak előteremtésére. Ebben szerepelt a „harcolj vagy dolgozz” elv. Október 9-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felháborodásának adott hangot amiatt, hogy túlzottan sok,
mintegy 1,5 millió olyan munkavállalóra adtak be igényt kiemeltnek minősített vállalatok, akiket munkájuk nélkülözhetetlensége miatt nem lehet mozgósítani.
Tetyana Berezsna gazdasági miniszterhelyettes a fórumon kijelentette, hogy minden területen munkaerőhiány van, és a felmérések szerint most ez jelenti a vállalkozások fő problémáját.
A gazdasági minisztérium külön tanulmányt készített, és azt találtuk, hogy további 4,5 millió munkavállalóra van szükségünk a munkaerőpiacon
– mondta.
Szavai szerint eközben Ukrajnában hozzávetőlegesen 8 millió gazdaságilag inaktív lakos él, többségük rokkantság miatt nem keres munkát, veteránok, akik nem találják helyüket a munkaerőpiacon, vagy olyan nők, akik nem tudják összeegyeztetni a családi és a munkahelyi kötelezettségeket.
Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy a hadiállapot kezdete óta mostanáig Ukrajnában több mint 40 ember vesztette életét, amikor nehezen megközelíthető hegyvidéki területeken vagy folyón, különösen a Tiszán próbálták illegálisan átlépni a határt. Kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy a határőrök a tél közeledtével az illegális határátlépési kísérletek számának csökkenésére számítanak, de a Tisza folyó Kárpátalján továbbra is „népszerű útvonal”, amelyet az embercsempészek kínálnak a hadkötelezettség elkerülőinek.
-
Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára egy, a FÁK-országokbeli kollégáival folytatott moszkvai tanácskozáson azt mondta, hogy a hadszíntéren a helyzet nem Kijevnek kedvez. Kijelentette, hogy a Nyugat választás előtt áll:
vagy folytatja a háború finanszírozását és az ukrán lakosság pusztítását, vagy elismeri a kialakult realitásokat, és tárgyalásokat kezd.
Sojgu egy, a nyugati országok által létrehozott és Oroszország ellen kívülről irányított terrorista fegyvernek minősítette Ukrajnát. Azt hangoztatta, hogy a nemzetközi terrorista hálózatokkal ellentétben Ukrajnának saját ipara és ellenőrzése alatt álló területe van.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Kurszk megyében két civil életét vesztette, három pedig megsebesült.
-
Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban fekvő Kreminna Balka települést – jelentette be csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium.
A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 21, a Kurszki régióban négy ellentámadást vert vissza, egy támadásnak pedig elejét vette. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1800, Kurszk irányában pedig több mint 150 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egy katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több drón-, rakétatüzérségi és üzemanyagraktárt, három lőszerraktárt, nyolc páncélozott harcjárművet, továbbá 55 repülőgép típusú drónt.
Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett egy harckocsit veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők több mint 30 200 embert, 185 harckocsit, 115 gyalogsági harcjárművet, 107 páncélozott személyszállító járművet, 1088 páncélozott harcjárművet, 818 gépkocsit, 262 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS-típusút.
-
Az ukrán védelmi minisztérium, az egészségügyi minisztérium és a digitális átalakulásért felelős minisztérium két héten belül lépéseket dolgoz ki a katonai egészségügyi bizottságok digitalizálására. A megbeszélés fő témája a rokkantsági státusz reformja, valamint az MSEC felszámolásáról szóló törvénytervezete volt, amit az ukrán parlament is tárgyalni fog − írta meg az Ukrinform.
Az Egészségügyi Minisztérium képviselői arról tájékoztattak, hogy a fogyatékosság megállapítása érdekében bevezetik a lakosság értékelésére szolgáló rendszert. Emellett javaslatot tettek a vonatkozó folyamat digitalizálására, amely három szakaszból áll, és ebből az első 2025. január elsején indul.
Az eseményen részt vettek az ukrán kormány tagjai, Ukrajna Elnöki Hivatalának, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsnak, valamint a fogyatékkal élőkkel foglalkozó civil szervezetek képviselői. Korábban, november 4-én a Miniszteri Kabinet törvényjavaslatot nyújtott be az ukrán parlamentnek az orvosi és szociális szakértői bizottságok megszüntetéséről.
-
Az orosz légierő november 7-én rakétákkal és irányított légibombákkal nagyszabású támadást indított Zaporizzsja ellen. Ennek következtében egy ember meghalt, tízen (köztük egy egyéves gyermek) megsebesültek. Két egészségügyi dolgozó súlyos állapotban került kórházba, ahol minden szükséges segítséget megadnak számukra.
Több lakóépületet és egy kórházat is találat ért, de a károk felmérése még folyamatban van − közölte Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Területi Katonai Igazgatás vezetője.
-
2025 januárjától újraindulhat Lvivben vagy Boriszpilben az ukrán légi közlekedés, ezt a kijevi Nemzetközi Gazdasági Fórumon jelentett be Crispin Ellison, a Marsh McLennan biztosítótársaság munkatársa − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Azt hiszem, ha szerencsénk van, akkor januárban már öt-hat légitársaság repülni akar Ausztráliából
− nyilatkozta Ellison. Szerinte ha megindul a lvivi repülőtérről a közlekedés, akkor könnyebb lesz biztosításokkal ellátni, azonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt kérte, hogy először a boriszpili nemzetközi repülőteret nyissák meg.
Az elnök meg fog ölni, amiért ezt mondom, mivel Boriszpilre összpontosít, de az első prioritás Lviv. Az hétperces repülőútra van Lengyelországtól
− hangsúlyozta a biztosítótársaság embere, majd hozzátette, hogy az olyan utasszállító repülőgépek, mint az Airbus 320-as vagy a Boeing 737-es legalább 750 millió dolláros biztosítást igényel. Ellison szerint a végső döntést a járatokról az elnöki hivatalban hozzák meg. Ez a légvédelmi műveletektől és a biztonsági helyzettől függ majd.
-
„Szeretnék köszönetet mondani minden vezetőnek, aki megvédi Ukrajna jogát arra, hogy az orosz vagyonból származó pénzeszközöket az orosz agresszió elleni védekezésre használja fel” – írta Telegram-oldalán Volodimir Zelenszkij, aki jelenleg Budapesten tartózkodik.
Az orosz állam nem értékeli sem az embereket, sem az erkölcsöt – csak a pénzt értékeli. […] Őszintén szólva ez ukrán pénz. Ukrajnában az orosz csapatok városok és falvak százait pusztították el. Népünk milliói vesztették el otthonukat
– magyarázta gondolatait az ukrán elnök. Szerinte most ahelyett, hogy okokat keresnének a döntések késleltetésére, „kell találnunk egy mechanizmust, amellyel pénzt küldhetünk Ukrajnába, hogy minél hamarabb elkezdhessük a munkát”.
-
A Nyugatnak fel kell ismernie, hogy Oroszország jelenleg megnyeri az Ukrajna elleni háborút, és ezért tárgyalásokat kell kezdenie – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára november 7-én a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
A volt orosz védelmi miniszter azzal vádolta a Nyugatot, hogy Ukrajnát megpróbálta felhasználni arra, hogy stratégiai vereséget mérjen Oroszországra, hozzátéve: a terv kudarcot vallott.
A Nyugat választás előtt áll: folytatja a finanszírozást és az ukrán lakosság elpusztítását, vagy felismeri a jelenlegi valóságot, és megkezdi a tárgyalásokat
– fogalmazott Szergej Sojgu.
-
Az Európai Unió erkölcsi kötelessége, hogy a legszorosabb partnere legyen az ukrán népnek, az uniós bővítés ezt a kötelességvállalást a legerősebb módon fejezi ki – jelentette ki az MTI beszámolója szerint Marta Kos szlovén uniós biztosjelölt csütörtökön Brüsszelben, aki támogatása esetén a bővítésért felelős portfóliót veheti át az Európai Bizottságban.
Az Európai Parlament illetékes szakbizottságai előtt tartott meghallgatásán Marta Kos azt mondta, mivel Ukrajna nem csak területi egységéért, hanem az európai értékekért küzd a nyers erővel szemben, első számú célja, hogy szorosan együttműködjön Kijevvel. Az EU katonai és gazdasági támogatása nemcsak Ukrajnát segíti, hanem Európát, a globális világrendet és a nemzetközi jogot is védelmezi – mondta.
Mindent megteszek azért, hogy a csatlakozási tárgyalás az ukránok számára vezércsillag legyen a hősi harcokban
– jelentette ki a szlovén biztosjelölt.
Marta Kos hangsúlyozta, „nagy változások korában élünk”, amikor az erőviszonyok gyorsan változnak, és veszélybe kerülnek olyan értékek, mint a demokrácia és a jogállamiság. A tekintélyelvű rezsimek azt akarják, hogy az EU kudarcot valljon. Az orosz agresszió Ukrajna ellen az EU azon fontos szerepére emlékeztet, mely szerint nemcsak a gazdasági fejlődésért felelős, hanem a zsarnoksággal szemben is védelmet nyújt, és előmozdítja a békét – hívta fel a figyelmet.
A biztosjelölt egyúttal ígéretet tett az Ukrajnának szánt 45 milliárd eurós hitelcsomag és a Nyugat-Balkán országainak megítélt 6 milliárd eurós növekedési eszköz forrásainak biztosítására, valamint a Moldovának előirányzott 1,8 milliárd eurós uniós program hatékony végrehajtására.
Ezekkel a pénzügyi eszközökkel előmozdítható a partnerek integrációja az unió egységes piacába, és segítenek az illegális bevándorlás kezelésében is – közölte. „Biztosi kinevezésem támogatása esetén minden erőmmel azon leszek, hogy az unióba igyekvő országokat megfelelően felkészítsük az uniós tagságra” – fogalmazott.
-
Az Egyesült Királyság bejelentette a 2023 májusa óta legnagyobb szankciócsomagot Oroszország ellen, célozva az orosz hadiipari komplexumot és az oroszok által támogatott zsoldoscsoportokat – derül ki a brit kormány honlapján csütörtökön megjelent sajtóközleményből.
Az Egyesült Királyság összesen 56 magánszemély és jogi személy ellen szabott ki szankciókat, amelyek célja az volt, hogy megzavarják a
Vlagyimir Putyin hadigépezetéhez szükséges létfontosságú felszerelések szállítását.
A szankciók az orosz katonai termelést támogató beszállítókra, az Afrikában működő oroszok által támogatott zsoldoscsoportokra és egy orosz katonai hírszerző ügynökre irányulnak, aki novicsok idegmérget használt Salisburyben. Emellett célba veszik a Kínában, Törökországban és Közép-Ázsiában székhellyel rendelkező szervezeteket is, amelyek olyan áruk szállításával és gyártásával foglalkoznak, mint például szerszámgépek, mikroelektronika és drónok alkatrészei, amelyekre Oroszországnak szüksége van Ukrajna elleni támadásaihoz.
-
Dél-Korea nem zárja ki, hogy az Oroszország és Észak-Korea közötti együttműködés elmélyülésének fényében fegyvereket szállítson Ukrajnának – jelentette ki Jun Szogjol dél-koreai elnök november 7-i sajtótájékoztatóján a The Kyiv Independent ukrán hírportál beszámolója szerint.
Most az észak-koreai szerepvállalás mértékétől függően fokozatosan, szakaszosan fogjuk módosítani a támogatási stratégiánkat
– jelentette ki Dél-Korea elnöke, hozzátéve, hogy
ez azt jelenti, hogy nem zárjuk ki a fegyverek biztosításának lehetőségét.
Az orosz–észak-koreai kapcsolatok akkor léptek új szintre, amikor Phenjan több ezer katonát küldött Oroszország Ukrajna elleni háborújába. Az Egyesült Államok nyolcezer, határnál állomásozó katonáról jelentett.
-
Az elmúlt éjszakán Kijevet ismét heves dróntámadás érte. A kijevi városi katonai közigazgatás szerint a támadások különböző irányokból, hullámokban érkeztek. A légiriadó nyolc órán keresztül tartott – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Megjegyezték, hogy az ellenséges drónok egyesével és csoportosan, különböző magasságokban – nagyon alacsonyan és jelentős magasságban – egyaránt támadták Kijevet. A légvédelem a Kijev feletti légtérben és a város külterületén több mint három tucat orosz pilóta nélküli légi járművet hatástalanított.
A támadásban egy kórház és több lakóépület is megrongálódott, tüzek keletkeztek, amelyeket azonnal felszámoltak. Egyelőre két sérültről érkeztek hírek, életük nincs veszélyben.
-
Az ukrán erők célba vehették az Irán által használt dagesztáni útvonalakat, amelyeken fegyvereket szállítanak Oroszországnak – közölte szerdai jelentésében a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW, Institute for the Study of War).
A dagesztáni hatóságok arról számoltak be, hogy november 6-án reggel dróntámadást észleltek Kaszpijszk, a Kaszpi-tenger partján fekvő kikötőváros felett, mintegy 1000 kilométerre a frontvonaltól. A The Kyiv Independent forrása szerint az ukrán katonai hírszerzés állt a támadás mögött.
A dagesztáni haditengerészeti támaszpont elleni első ukrán támadásban a forrás szerint legalább két hajó – a Tatarstan és a Dagesztan – sérült meg, és valószínűleg több kisebb vízi jármű is.
A dagesztáni kikötő nemcsak az orosz Kaszpi-tengeri flottilla és az orosz fegyveres erők több katonai egységének bázisa, hanem az Irán által Oroszországba irányuló fegyverszállításokra használt útvonalak mentén is található.
-
Nincs szó az ukrán fegyveres erők kivonulásáról az oroszországi Kurszki területről, ez az ukrán hadművelet politikailag nagyon fontos – mondta Kirill Szazonov politikai elemző a Kyiv24 műsorában, amit az Unian szemlézett.
„A 41. dandárunk a kezdetektől, augusztus eleje óta harcol a Kurszki területen. Most az egyik legnehezebb vonalat, Szuja városát és térségét kapták csapataink, ahol a 810. orosz tengerészgyalogos dandár mellé az észak-koreai utánpótlást szállítják” – nyilatkozta a politológus, aki egyben katonaként is szolgál a fronton.
Szazonov emlékeztetett arra, hogy Olekszandr Szirszkij főparancsnok személyesen látogatott a helyszínre, és a parancsnokokkal is tárgyalt.
Jelenleg sikeresen védekezünk, de nagyon nehéz, mert az oroszok KAB-okat használnak és mindent lerombolnak. Elpusztítják a kurszki régiót, ahogy tették a donyecki régióval is
– vélekedik a politológus, aki arról is beszámolt, hogy a Kurszki területen végrehajtott hadműveletekben mintegy 20 ezer orosz katonát likvidáltak, ám ellenségük folyamatosan erősítést szállít. Arra a kérdésre, hogy lehet-e párhuzamot vonni az amerikai választások és a kurszki hadművelet között, így válaszolt: „Természetesen. A kurszki térség Putyin szemétdombja, ez a legnagyobb kudarca.”
-
Ukrajna óvatosan optimista az Egyesült Államok támogatásának folytatásával kapcsolatban Donald Trump megválasztott elnök alatt, „világos és gyors lépéseket” vár az új vezetéstől – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a The Kyiv Independent november 7-i rendezvényén.
Ukrajna kormányfője kijelentette, hogy „Donald Trump erős vezető, ehhez kétség sem férhet”. „Biztos vagyok benne, hogy folytathatjuk az együttműködést az Egyesült Államokkal” – mondta Denisz Smihal.
A miniszterelnök úgy véli, hogy mind az amerikai kongresszusban, mind az amerikai társadalomban továbbra is kétpárti támogatás van Ukrajna számára, ami „óvatos optimizmusra” ad okot.
A Republikánus Párt nemcsak a Fehér Házban, hanem a szenátusban is győzött, a képviselőházi választások viszont még függőben vannak. A miniszterelnök kiemelte Volodimir Zelenszkij elnöknek a választások után Trumppal folytatott telefonbeszélgetését, amelyet az ukrán államfő „kiváló telefonbeszélgetésnek” nevezett.
Ukrán tisztviselők igyekeztek pozitívan értékelni Trump győzelmét, „az erőn keresztüli békét” várva, és felidézve a Moszkvával szembeni álláspontjáról ismert korábbi amerikai republikánus elnök, Ronald Reagan emlékét. „Megértjük, hogy az Egyesült Államok alapvető értéke a demokrácia és a demokratikus értékek védelme. Ez a választásoktól függetlenül változatlan marad” – nyilatkozta Denisz Smihal.
-
Az ukrán–magyar határszakaszon 4729-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4289-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 47 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
-
Oroszország együtt fog működni az új amerikai adminisztrációval, amikor az „berendezkedik” a Fehér Házban, miközben szilárdan megvédi az orosz nemzeti érdekeket és a különleges hadművelet valamennyi kitűzött céljának elérésére összpontosít – tudatta szerdai közleményében Oroszország külügyminisztériuma.
Feltételeink változatlanok és Washingtonban jól ismertek
– hangzott az állásfoglalás.
A moszkvai külügyminisztérium közölte, hogy nincsenek illúzióik az Oroszországban jól ismert, megválasztott amerikai elnököt és az új összetételű kongresszust illetően, ahol a republikánusok kerülnek fölénybe. Az orosz diplomáciai tárca szerint az Egyesült Államok uralkodó politikai elitje pártállástól függetlenül ragaszkodik az oroszellenes alapállásához és a „Moszkva feltartóztatásának” irányvonalához.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy ez nem függ az amerikai belpolitikai barométer ingadozásától, „legyen szó akár az »Amerika az első« Donald Trump és hívei általi értelmezéséről, akár a »szabályokon alapuló világrendről«, amelyre a demokraták »fixálódnak«”.
A közleményben hangot adtak álláspontjuknak, amely szerint a Fehér Házba négy év szünet után visszatérő Trump győzelme az amerikaiak elégedetlenségét tükrözi mind Joe Biden kormányzásának eredményeivel, mind pedig a Demokrata Párt választási programjával szemben, amelyet a hivatalban lévő államfő helyébe jelöltként „sebtében állított” Kamala Harris alelnök hirdetett.
Ez azonban a tárca szerint nem szünteti meg az Egyesült Államok polgárainak mély megosztottságát, a demokrata és a republikánus államok, valamint a „progresszív” és a hagyományos értékek támogatói közötti szembenállást.
„Várható, hogy Donald Trump visszatérése felszítja a belső feszültségeket és a szembenálló táborok kíméletlenségét” – olvasható a közleményben.
-
A védelmi tárca adatai szerint a haderőben szolgáló önkéntesek 20 százalékát a nők teszik ki – közölte Olena Zelenszka first lady az ukrán nők nyolcadik kongresszusán a Kárpáthír beszámolója szerint.
Zelenszka kifejtette, az ukrán nők jelentős szerepet vállalnak az ukrán gazdaságban, és a diplomáciai missziókban 22 százalék a hölgyek aránya. Jelenleg hatezernél több nő dolgozik a korábban férfiasnak tartott szakmákban a munkaügyi központok tájékoztatója szerint.
Mint megírtuk, Jevhenyija Zakrevszka jogász, a 92. rohamdandár katonája szerint Ukrajnának be kellene vezetnie a nők kötelező mozgósítását.
-
Az oroszok által október 23-án és november 1-jén a donyecki régióban kivégzett ukrán hadifoglyokat sikerült azonosítani – közölte az Unian.
A Legfőbb Ügyészség Fegyveres Konfliktusok Elleni Osztályának vezetője elmondta, hogy
három katonát azonosítottak, akiket a pokrovszki járásban fekvő Visnyejove közelében végeztek ki. Rajtuk kívül további három meggyilkolt ukrán hadifogoly azonosítására került sor, őket Selidovo városában végezték ki az oroszok.
Denis Liszenko hozzátette, információkkal rendelkeznek az elkövetőkről, az orosz fegyveres csapatok azon egységeiről, amelyek megrohamozták az ukrán állásokat. „Jelenleg próbáljuk megerősíteni ezeket az információkat, de minden jel arra mutat, hogy tudjuk, kik végezték ki a foglyokat” – mondta Liszenko.
A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint 124 hadifogoly harctéri meggyilkolásával kapcsolatban összesen 49 büntetőeljárás van folyamatban.
-
A Biden-kormányzat azt tervezi, hogy elküldi Ukrajnának az utolsó 6 milliárd dolláros katonai segélyt – számolt be a TASZSZ a Politico alapján.
Megjegyezték, hogy ennek még a republikánus Donald Trump beiktatása előtt meg kell történnie.
-
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök eltávolította Andrij Kosztyin volt főügyészt a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács éléről – közölte az Interfax Ukraine.
Az ukrán elnök egy 2024. március 29-i rendelet alapján mentette fel a volt főügyészt. A rendelet a kihirdetése napján, vagyis október 31-én lépett hatályba.
-
Trump mindig eredményorientált, vele hatékonyan lehet és kell is dolgozni – kommentálta Donald Trump győzelmét Petro Porosenko volt ukrán elnök.
A politikus szerint az egyesült államokbeli választások soha nem voltak olyan fontosak az ukránok számára, mint most, 2024-ben. Kiemelte, hogy a legfontosabb feladat Ukrajna kétpárti támogatásának fenntartása – idézi az ukrán Interfax Porosenkót.
A volt elnök megjegyezte, hogy az ukrán kérdés semmilyen körülmények között sem válhat az Egyesült Államok belpolitikájának részévé, vagyis vita tárgyává a demokraták és a republikánusok között. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Donald Trump olyan vezető, aki elsősorban eredményekre törekszik, és nem nyilatkozatokat, hanem konkrét tetteket értékel.
Elmondta azt is, hogy szerinte változások fognak bekövetkezni, Ukrajnának végre meg kell tanulnia magára vállalni a felelősség oroszlánrészét, ahogyan Európának is. Ez ad nekünk nagyon fontos új feladatokat
– nyilatkozta Porosenko.
Emlékeztetett arra is, hogy Trump első elnöki ciklusa alatt kapta meg Ukrajna az amerikai Javelin páncéltörő rakétákat, csónakokat, radarokat és egyéb felszereléseket.
-
Ősz eleje óta lelassult a mozgósítás üteme Ukrajnában. A vezérkar sorkatonai szolgálatra vonatkozó tervét nem hajtják végre – számolt be a KárpátHír Szolomija Bobrovszka parlamenti képviselő tájékoztatása alapján.
A képviselő közölte azt is, hogy az év végéig nem lehet javítani a mozgósítás helyzetén. Szerinte az erőszakos mozgósítás nem megoldás. „Felelősségre kell vonni a toborzó alkalmazottait a jogsértésekért és a hatalommal való visszaélésért” – fogalmazott.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Vlagyimir Putyin függőségéről is beszélt a NATO főtitkára;
- Kivonhatják az ukrán csapatokat a Kurszki régióból, vehemensen támadt neki a főparancsnoknak egy képviselő;
- Volodimir Zelenszkij gratulált Donald Trumpnak;
- Zelenszkij kulcsfontosságú törvényt írt alá, sok mindent meghatároz a háború szempontjából;
- Az orosz elnök szokatlan diplomáciai lépést tett, keményen kiosztott néhány nagykövetet Moszkvában;
- Zelenszkij kijelentette, az első csata Észak-Koreával új fejezetet nyitott a világban;
- Vlagyimir Putyin leszögezte, készen állnak a békéről tárgyalni.
Tartsanak velünk ezúttal is!