Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Videón az orosz rakétámadás, amelyről az egész világ beszélt – Putyin kísérleti fegyvere hatalmas pusztítást végzett
• Putyin megerősítette, hogy Oresnyikkel támadták Dnyiprót
• Megszólalt a Fehér Ház, ez most a helyzet Moszkva esetleges nukleáris támadásával
• Ukrajna már dolgozik a válaszlépésen az újfajta orosz rakéták miatt
• Új területre helyzeték át az észak-koreai katonákat

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Bill Blair kanadai védelmi miniszter megerősítette a parlamenti képviselőknek, hogy a NASAMS-rendszer, amelyért Ottawa csaknem 300 millió dollárt fizetett, már az ukránok kezében van – közölte az Ukrajinszka Pravda.

„Erről műveletbiztonsági okokból nem adhatok több információt, de végre sikerült leszállítanunk” – mondta a kanadai védelmi miniszter.

A terv már 2023-ban az volt, hogy Kanada kifizeti a rendszer teljes költségét az amerikai kormánynak, az Egyesült Államok pedig szerződést köt a felszerelés közvetlen eladásáról Ukrajnának.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök azonban csak november elején közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy a NASAMS-rendszer úton van Ukrajnába.

Egy nappal korábban vált ismertté, hogy a kanadai kormány a 2025-ös költségvetés tervezetében 763 millió kanadai dollárt (több mint 545 millió amerikai dollárt) különített el Ukrajna katonai támogatására.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálta azokat az országokat, amelyek nagykövetségei szerdán, orosz támadástól tartva, nem nyitottak ki Kijevben – írja az Unian ukrán hírügynökség.

„A kormányoknak, az iparágaknak, a nagykövetségeknek, tehát mindenkinek egyformán kell dolgoznia, a titkosszolgálatoktól érkező releváns információkat el kell fogadnia, nem pedig szabadnapként értelmezni azokat” – fakadt ki az ukrán elnök, reagálva arra, hogy az amerikai, a görög, a spanyol, az ír és az olasz nagykövetségek nem nyitottak ki szerdán, munkatársaik ehelyett távmunkában dolgoztak.

Volodimir Zelenszkij hozzátette, ha légiriadó lép érvénybe, mindenkinek fedezékbe kell vonulnia, de ha nincsen riasztás, akkor ugyanúgy működnie kell az intézményeknek.

Lengyelország és Szlovákia jövőre megállapodást ír alá a lőszergyártás terén való együttműködésről – jelentette be Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter pénteken, miután találkozott szlovák kollégájával, Robert Kalinákkal.

Lengyelország ebben a hónapban közölte, hogy 3 milliárd zloty beruházást tervez a lőszergyártás fellendítésére, hogy elegendő utánpótlást biztosítson egy esetleges orosz támadás esetén.

A kormány szándéknyilatkozatot is aláírt hazai vállalatokkal a lőszerek előállításához szükséges nitrocellulóz és több-bázisú porok gyártásáról – közölte a Reuters.

„Megállapodtunk Kalinak miniszterelnök-helyettessel, hogy 2025 első felében aláírjuk az erről szóló megállapodást” – erősítette meg az információt Kosiniak-Kamysz az újságíróknak.

Szlovjanszkban elkészültek az oktatási intézmények óvóhelyei, de a Donyecki területen lévő iskolákban az oktatás online zajlik – számolt be a Slovianski Vedomosti című kiadvány szemléjében a Jevropejszka Pravda.

A régió nyolc településén – Szlovjanszk, Kramatorszk, Andrijivka, Mikolajivka, Krivij Rih, Novohrodivka, Novodonyeck és Pokrovszk – már befejeződtek az oktatási intézmények, köztük 14 iskola és 4 óvoda óvóhelyeinek kialakításával kapcsolatos munkálatok. Mindezekre 2024-ben 50 millió hrivnyát (478 millió forintot) különítettek el.

A Jevropejszka Pravda megkeresésére Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma arról számolt be, hogy a Donyecki területen az iskolák túlnyomó többségében távoktatás folyik, így a 256 általános és középfokú oktatási intézményből 254 működik távoktatásban, míg 2 iskola offline működik.

A Donyecki terület iskoláiba beiratkozott 77 412 diákból mindössze 148-at oktatnak offline.

A kormány olyan döntést hozott, ami lehetővé teszi, hogy Ukrajna 4,8 milliárd dollárt kapjon a Világbanktól. Ezt Denisz Smihal ukrán miniszterelnök jelentette be. Elmondása szerint ezeket az összegeket az Egyesült Államok és partnerei fogják finanszírozni.

A pénzt szociális és humanitárius programokra fogják felhasználni – számolt be a Jevropejszka Pravda.

Ukrajna arra számít, hogy december végén 1,1 milliárd dolláros részletet kap a Nemzetközi Valutaalaptól. Az Európai Bizottság is beleegyezett abba, hogy 4,1 milliárd eurót különítsen el Ukrajnának az ukrán eszköztámogatási program keretében.

Joe Biden amerikai elnök kormánya pedig tájékoztatta a kongresszust arról a szándékáról, hogy 4,65 milliárd dollárnyi adósságot kíván elengedni Ukrajnának az Egyesült Államokkal szemben.

A Miniszteri Kabinet jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely az elesett civilek családjainak nyújtott egyszeri pénzügyi támogatás kifizetésének növeléséről szól –jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Jevropejszka Pravda szerint.

A háború kezdetén az Ukrajnát védő elesett ukrán civilek családjai 1,9 millió hrivnya kifizetésre voltak jogosultak.

Javasoljuk, hogy a támogatást emeljük 15 millió hrivnyára. Úgy gondoljuk, hogy ez a helyes és igazságos. Ez segíteni fog támogatni azoknak a családjait, akik meghaltak hazánk és a jövőnk védelmében

– mondta.

A dokumentum rendelkezik azon civilek családjai részére történő kifizetésről, akik 2022. február 24. és március 25. között haltak meg, miközben a hadsereggel együtt részt vettek Ukrajna védelmében.

Ezenkívül a dokumentum tisztázza az Ukrajna elhunyt védelmezőjének családtagja státusz megadásának alapjait is. Azoknak, akik már részesültek részleges kártérítésben, a különbözetet a teljes 15 millió hrivnya összegig kifizetik.

A vonatkozó törvénytervezetet már benyújtották a Verhovna Rada (ukrán parlament) elé.

Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Szerhij Batrint, a kárpátaljai Kereck községi képviselőjét, aki 2023 decemberében felrobbantott egy gránátot a tanácsülésen. A merényletben kettő képviselő meghalt, 26-an megsérültek, többen súlyosan – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

A község képviselői a 2024-es költségvetés elfogadásáról tárgyaltak, amikor a Nép Szolgája párt képviselője, Szerhij Batrin belépett a terembe, majd egymás után három gránátot a földre dobott. Korábbi sajtóhírek szerint a robbantó összeveszett a tanács tagjaival, amiért a háború alatt ötven százalékos fizetésemelést ítéltek meg maguknak.

A robbantásról videófelvétel is készült, amit ebben a cikkben lehet megtekinteni.

Yvette Cooper brit belügyminiszter kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki „durva hangnemét” és fenyegetéseit „nem lehet tolerálni” – írja az Ukrajinszka Pravda.

Cooper hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak számolnia kell azzal, hogy Putyin „agresszív kijelentései” folytatódnak. A miniszter megjegyezte, hogy Oroszországgal és Putyinnal szembe kell szállni, még az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság elleni tegnapi fenyegetései ellenére is.

„Oroszország megszállt egy szuverén államot. Putyin agresszív hangneme és reakciója teljesen elfogadhatatlan… Egyértelmű, hogy ezt a viselkedést nem lehet tolerálni, és ezért támogattuk Ukrajnát abban, hogy megvédje magát Putyin agressziójával szemben” – mondta a brit belügyminiszter.

Cooper azt sem volt hajlandó hivatalosan megerősíteni, hogy brit fegyvereket vetett-e be Ukrajna orosz területen, ahogyan arról sokan beszámoltak.

Mark Rutte NATO-főtitkár az Egyesült Államokba utazik, hogy megvitassa Donald Trumppal a béketárgyalások stratégiáját. A cél egy igazságos béke elérése az orosz agresszió bátorítása nélkül, és biztonsági garanciákkal Ukrajna számára – írja az RBC a The Washington Postra hivatkozva.

Egy magas rangú német tisztségviselő szerint Rutte azt tervezi, közvetíti Trumpnak, hogy az ukrán kérdést úgy kell megoldani, hogy az ne váljon teherré számára, ha visszatér az amerikai elnöki székbe.

Az európai vezetők egyöntetűen úgy vélik, hogy egy sikeres békemegállapodásnak meg kell akadályoznia, hogy a konfliktus a jövőben megismétlődjön.

A NATO védelmi minisztereinek közelmúltbeli brüsszeli találkozóján Rutte sürgette európai kollégáit, hogy működjenek együtt Trumppal. Rutte hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogassa Európa biztonságát. Rutte egyúttal felszólította az európai országokat, hogy növeljék a védelmi kiadásokat.

Orosz csapatok november 22-én reggel a donyecki területen lévő Kramatorszk külvárosában lévő falura csaptak le. A támadásban egy ember meghalt, két másik pedig súlyosan megsebesült, írja az Ukrajinszka Pravda.

„A település ma reggel ellenséges tűz alá került. Az előzetes információk szerint 6 csapás érte” – írta Vadim Filascskin, a donyecki megyei katonai közigazgatás vezetője Telegramon.

Elmondása szerint minden illetékes szolgálat a helyszínen dolgozik.

Oroszország légvédelmi rakétákat szállított Észak-Koreának az ukrajnai háborús erőfeszítéseinek támogatására küldött katonai kontingensért cserébe – közölte Jun Szogjol dél-koreai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Sin Vonszik pénteken az SBS televízió egyik műsorában.

Elmondta, hogy a dél-korai ügynökségek megfigyelése szerint Oroszország rakétákat és más felszereléseket szállított az észak-koreai főváros, Phenjan légvédelmi rendszerének megerősítésére. Oroszország emellett gazdasági segítséget is nyújtott Észak-Koreának, valamint különböző fejlett katonai technológiákat is, közöttük az űrbe telepített megfigyelőrendszerek kiépítéséhez szükséges ismereteket bocsátott rendelkezésére.

Észak-Korea és a kémműholdak

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel tartott tavalyi csúcstalálkozón már jelezte, hogy Moszkva hajlandó segíteni Phenjannak műholdak építésében. Észak-Korea tavaly novemberben állította pályára első kémműholdját. Idén májusban kudarcot vallott egy második kémműhold felbocsátására tett kísérlete. A dél-koreai hírszerzés szerdán közölte a törvényhozókkal, hogy Észak-Korea a közelmúltban további tüzérségi eszközöket küldött Oroszországnak. A szolgálat októberi jelentése alapján Észak-Korea 2023 augusztusa óta több mint 13 ezer konténernyi tüzérségi, rakéta- és egyéb hagyományos fegyvert küldött Oroszországba. A hét elején Észak-Korea és Oroszország új gazdasági együttműködési megállapodást kötött a Phenjanban tartott magas szintű megbeszéléseket követően. Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Ukrajna állítása szerint Észak-Korea októberben több mint 10 ezer katonát vezényelt Oroszországba, amelynek néhány egysége szerintük már harcokban is részt vett – írja az MTI. 

Oroszország 728 300 katonát veszített Ukrajnában a háború kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara november 22-én.

Ez a szám magában foglalja az orosz erők csak az elmúlt napon elszenvedett 1050 áldozatot, élőerő-veszteségét is. 

A jelentés szerint Oroszország 9399 harckocsit, 19 156 páncélozott harcjárművet, 29 777 járművet és üzemanyagtartályt, 20 736 tüzérségi rendszert, 1254 többszörös kilövő rakétarendszert, 1004 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 hajót és csónakot, továbbá egy tengeralattjárót vesztett – idézi a jelentést a The Kyiv Independent. 

Az ukrán légügyi szolgálat 95 százalékban készen áll a járatok újraindítására, de ennek kritikus feltétele az utasok biztonságának garantálása – írja az Ukrajinszka Pravda Olekszij Kuleba, a helyreállításért felelős miniszterelnök-helyettes, közösségi és területfejlesztési miniszter bejelentése nyomán.

„A biztonsági architektúra nagyon komoly légvédelmi képességeket biztosít, amelyeket jelenleg rendeltetésszerűen használnak az országban. Ezért, ha egy adott repülőtér számára elegendő légvédelemmel rendelkezünk, akkor beszélhetünk majd róla. Egyelőre ez sajnos nem megvalósítható” – mondta Kuleba. 

Arra a kérdésre, hogy lehet-e reménykedni a járatok 2025-ös megnyitásában, Kuleba megjegyezte, hogy minden a front helyzetétől függ. „Mint minden más, az országunk fejlődésével kapcsolatos kérdésben, a frontvonal az első számú prioritás, csak azután jön minden más fejlesztés” – közölte. 

Volodimir Zelenszkij szerint az orosz kísérleti ballisztikus rakéta, az Oresnyik bevetése Ukrajnában „újabb bizonyíték arra, hogy Oroszország nem érdekelt a békében”.

Az ukrán elnök azt mondta: országának „minden joga megvan” ahhoz, hogy a nemzetközi jog értelmében önvédelmi célból nagy hatótávolságú fegyvereket lőjön Oroszországra.

„A világnak reagálnia kell” – mondja Zelenszkij az orosz támadásról, hozzátéve: szerinte Vlagyimir Putyin „szembeköpi a világ azon tagjait, akik valóban a béke helyreállítását akarják”, és az egész világot „teszteli”.

Jelenleg a világ részéről nincs erős reakció. Putyin nagyon jól érzi ezt. Teszteli önöket, kedves partnereink. [...] Meg kell állítani őt. Az Oroszország tetteire adott kemény reakciók hiánya azt az üzenetet közvetíti, hogy az ilyen viselkedés elfogadható 

– fogalmazott a The Guardian szerint az ukrán elnök, aki azt kérte a partnerektől, hogy helyezzenek nagyobb nyomást Oroszországra, „ellenkező esetben végtelen orosz csapások, fenyegetések és destabilizáció” lesz az eredmény, „nemcsak Ukrajna ellen”.

Kísérleti terep 

Az államfő a rakéta bevetésével kapcsolatban azt is megjegyezte csütörtökön, egy másik nyilatkozatban: „Egyértelmű, hogy Putyin Ukrajnát kísérleti terepként használja. Az is világos, hogy retteg attól, hogy normális életet élnek mellette. Egy olyan élettől, ahol az emberek méltósággal élnek.” Zelenszkij e ponton a 2004-es narancsos forradalomra és a 2013–14-es Euromajdan forradalomra utalt. 

Az ukrán államfő emlékeztetett arra, hogy Moszkva világszerte új rakéták beszerzésére törekszik, mégpedig Észak-Koreából és Iránból. 

Putyin mindent megtesz azért, hogy szomszédja ne csússzon ki a kezei közül. És köszönetet mondok minden ukránnak – férfiaknak és nőknek egyaránt –, akik kitartással, bátorsággal és erővel védik Ukrajnát ettől a gonosztól

– összegezte Zelenszkij.

A BBC-nek sikerült megszólaltatnia két szemtanút Oroszország dnyiprói csapásával kapcsolatban.

Egyikük, Lidija azt mondta, hogy reggel fél hat körül ébredt fel a robbanások hangjára, és az első gondolata az volt, hogy ez csak egy szokásos bombázás – olyan, amihez már hozzászokott. Azt mondta, hogy a detonációk egyre hangosabbak lettek, és hamarosan megértette, hogy valami új dologról lehet szó. 

Miután beszélt a barátaival, ők is megerősítették, hogy úgy érezték, hogy valami újat tapasztalnak. Állítása szerint két órával később szintén hallott egy ahhoz hasonló robbanást, mint hajnalban. 

Egy másik nő, Valentina szintén azt mondta, hogy a támadás hangjait teljesen „másnak” érezte.

Hozzászoktunk a különböző típusokhoz: Sahídokhoz, ballisztikus rakétákhoz, de ez ma határozottan másfajta zaj volt

–  mondja Valentina, aki szerint „sok robbanás volt, és voltak csapások. Olyan sok volt, hogy nagyon ijesztő volt.”

Oroszország 30 perccel a kilövés előtt tájékoztatta az Egyesült Államokat arról, hogy kilövik az új típusú rakétájukat Ukrajnára – idézte az orosz állami média csütörtökön késő este a Kreml szóvivőjét.

„Az orosz fél figyelmeztette az amerikaiakat az Oresnyik kilövéséről” az automatikus nukleáris deeszkalációs forródróton keresztül – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a francia AFP hírügynökség szerint. Az orosz szóvivő közlését utóbb Sabrina Singh, a Pentagon szóvivője is megerősítette. 

Vlagyimir Putyin korábban közölte, hogy Oroszország egy új típusú hiperszonikus  ballisztikus rakétát tesztelt az ukrajnai Dnyipro városánál. A Pentagon szóvivőjének szavaiból az is kiderült, hogy miért gondolhatták erről a fegyverről először azt, hogy stratégiai ballisztikus rakéta lehet. 

A háború eszkalációját jelenti, hogy Oroszország atomtöltet hordozására is alkalmas interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta Ukrajnát – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön (utóbb kiderült, hogy egy másik típusú rakétát vetettek be az oroszok). 

A miniszter a dél-lengyelországi Chrzanówban tartott sajtóértekezletén még az ukrán légierő csütörtök reggeli közlésére reagált, amelyben még az ICBM szerepelt. „Ez a konfliktus nagy eszkalációja, hiszen olyan rakétákról van szó, amelyekről tudjuk, milyen töltetet hordoznak szabály szerint” – fogalmazott Sikorski. 

Aláhúzta: eltökélt szándéka, hogy a háborút minél távolabb kell tartani Lengyelország határaitól. Megerősítette: az ukrajnai fejlemények miatt Lengyelország keleti részében csütörtök reggel ismét járőröztek a lengyel és a szövetséges vadászgépek.

Azzal kapcsolatban, hogy Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Lengyelországban a redzikowói Aegis Ashore amerikai rakétavédelmi bázis már régóta kiemelt potenciális célpont az orosz fegyveres erők számára, Sikorski elmondta: ez nem számít semmilyen újdonságnak. Oroszország „körülbelül 6 ezer nukleáris robbanófejjel rendelkezik, ami elegendő ahhoz, hogy többszörösen elpusztítsa az egész Földet” – jegyezte meg a külügyminiszter.

Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban múlt héten avatták fel az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét (EPAA) képező, a Lengyelországon kívüli esetleges célpontokat elsősorban az Iránból kilőtt rakétáktól védő bázist. Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter csütörtökön kijelentette: a bázis az Egyesült Államok hozzájárulását jelenti Európa és Észak-Amerika biztonságához. „Védeni fogjuk országaink, az Észak-atlanti szövetség minden szegletét” – húzta alá.

A tárcavezető megerősítette: az ukrajnai háború kitörése óta csaknem 10 ezerre nőtt a Lengyelországba telepített szövetséges katonák száma. Kosiniak-Kamysz az északnyugat-lengyelországi Szczecinben mondott beszédet abból az alkalomból, hogy az ott működő, a NATO gyorsreagálású erőit koordináló dán–lengyel–német vezetésű parancsnokság rotációs vezetését csütörtökön Dariusz Parylak lengyel tábornok vette át német kollégájától.

Az ukrán–magyar határszakaszon 4730-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4125-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A beléptetettek közül a rendőrség 29 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Az utóbbi napok ukrajnai fejleményei – például a Kárpátalját ért találatok, a nagy hatótávolságú rakéták kilövése – mind-mind azt erősítik meg, hogy azonnal békét kell kötni, hiszen súlyos kockázata van a további eszkalációnak – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI szerint csütörtökön.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető Budapesten, a nemzeti konzultáció keretein belül rendezett országjárás részeként tartott sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy Brüsszelben idegesnek találta európai uniós kollégáit, ennek a fő oka pedig Donald Trump győzelme, illetve az, hogy a régi-új amerikai elnök valószínűleg emlékszik rá, hogy az utóbbi nyolc évben miket nyilatkoztak róla.

Nagyon kevesen voltunk ott a teremben, akik őszintén mosolyogtunk, és dőltünk hátra ezen napirendi pont megvitatása során. A lényeg, hogy mi a jó oldalon álltunk végig, és a jó oldalon is állunk

– mondta, hozzátéve: „Az elmúlt négy év politikai együttműködési mélypontjai után szerintem jó reményünk lehet arra, hogy a magyar–amerikai politikai kapcsolatrendszer visszatér oda, ahol volt Donald Trump elnök első ciklusa alatt, 2016 és 2020 között.”

Mindemellett hozzáfűzte, hogy „így is fel kell kötni a gatyánkat rendesen”, mert van még két hónap Trump beiktatásáig, és „jól láthatóan a demokrata kormányzat és az európai liberális barátaik is elhatározták azt, hogy minden létező lépést megtesznek annak érdekében, hogy ellehetetlenítsék a béketeremtést majd januárban”.

„Most van szükség bölcsességre, stratégiai nyugalomra és megfontoltságra a békepárti tábor részéről annak érdekében, hogy január 20-án is éljen még az a remény, amely néhány napja még olyan csillogó volt az égbolton” – mondta. Szóvá tette azt is, hogy „ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik”. Szerinte „a békepártiságot a Putyin-pártisággal, Lavrov-barátsággal” kezelik egy szinten.

A fegyverszállítások – úgy véli – csak elodázzák a háborút, és „minden esemény, ami az elmúlt napokban történt, így a Kárpátalját ért találatok, a ballisztikus rakéták állítólagos bevetése, a nagy hatótávolságú rakéták kilövése, mind egy dolgot erősít: azonnal békét kell kötni. [...] Azonnal fegyverszünetnek kell lenni, azonnal tárgyalásokat kell kezdeni, mert itt elég egy baleset, egy rossz döntés, egy félrekalkuláció vagy épp egy félreértett kommunikáció, s az egész világ lángba borul” – mondta.

A nyugati civilizáció dominanciájának kora, amely ötszáz évig tartott, véget ért, és most Eurázsia kora következik – többek közt erről beszélt csütörtökön Orbán Viktor az Eurázsia Fórumon. Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója szerint az orosz sajtóban nagy megelégedettséggel fogadták a magyar kormányfő szavait. 

Annyi biztos, hogy a kormányfő szavairól mások mellett a két nagy orosz állami hírügynökség, a Ria Novosztyi és a TASZSZ is részletesen beszámolt. 

Az tény, hogy a kormányfő olyan dolgokat hangoztatott, amelyek az oroszok gondolkodásától sem idegenek. Csütörtökön egy orosz tisztviselő hasonló kijelentéseket tett. Kirill Logvinov, Oroszországnak az Európai Unióba delegált állandó képviselője szintén azt mondta egy fogadáson a Ria Nivosztyi szerint, hogy a nyugati világ osztatlan dominanciájának időszaka véget ért, és hogy az „euro-atlanti” biztonsági struktúra összeomlott, ezért Eurázsiának egy új koncepciót kell kidolgoznia (Logvinovot korábban azzal is meggyanúsították, hogy kémtevékenységet folytathat Brüsszelben).