Az orosz hírszerzés vezetője szerint Moszkva semmilyen forgatókönyv szerint nem megy bele a háború befagyasztásába – írja a Sztrana.
Oroszország ellenzi a háború befagyasztását – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója.
„Ma Oroszországban »időzített bomba« a »stagfláció«, amely a legtöbb orosz számára még nem túl ismerős, azonban nem kizárt, hogy hamarosan mindenki megismeri” – írja a Putyin-közeli Moszkovszkij Komszomolec.
A lap szerint számos objektív jel szerint az orosz gazdaság megállíthatatlanul csúszik bele a kilencvenes évekből az idősebb generációk számára ismerős, nyugtalanító valóságba.
Úgy tűnik, hogy a stagfláció kísértete már nem csak a távolban fenyeget, hanem egyenesen gazdaságunk ajtaján kopogtat. Méghozzá kitartóan
– állapította meg a lap.
A stagfláció közgazdasági fogalom: olyan magas infláció, amely lassú gazdasági növekedéssel vagy akár recesszióval, illetve magas munkanélküliséggel párosul.
A NATO „elvetette az illemet”, amikor megengedte magának, hogy orosz területre irányuló megelőző csapások lehetőségét mérlegelje – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Független Államok Közössége (FÁK) tagállamai biztonsági és hírszerző szolgálati vezetőinek keddi találkozóján, írja az MTI.
„A minap a NATO katonai bizottságának vezetője, Rob Bauer egyenesen azt mondta, hogy (…) az észak-atlanti szövetség tagállamai védelmi céljainak elérése érdekében arra van szükség, hogy megelőző csapást mérjenek az Oroszországi Föderációban azokra a célpontokra, amelyek a NATO szerint veszélyt jelenthetnek a szövetségre” – emlékeztetett az orosz tárcavezető.
Azt hiszem, itt nincs mit kommentálni, egyszerűen már elvetettek minden illemet, és nyilvánosan felfedik valódi szándékaikat
– jelentette ki Szergej Lavrov.
Egy brüsszeli konferencián Rob Bauer tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának vezetője nemrégiben arra szólított fel, hogy konfliktus esetén több fegyvert kell gyártani az Oroszország mélyén végrehajtott precíziós csapásokhoz.
Kiutasítják Oroszországból Wilkes Edward Pryort, a brit nagykövetség politikai osztályának másodtitkárát az ország biztonságát veszélyeztető hírszerzői és felforgató tevékenység miatt – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közleménye alapján az MTI.
A kémelhárítási tevékenység alatt kiderült, hogy Nagy-Britannia be nem jelentett hírszerzési tevékenységet folytat a moszkvai nagykövetsége fedésében. […] Az említettek alapján a külügyminisztérium az érdekelt hivatalokkal együttműködve Wilkes Edward Pryor akkreditációjának megvonásáról határozott, és előírta számára, hogy két héten belül hagyja el Oroszországot
– állt a közleményben.
Az FSZB szerint Pryort a brit külügyminisztérium kelet-európai és közép-ázsiai igazgatósága vezényelte Moszkvába, hogy fedett beosztásban pótolja az egyik brit hírszerző tisztet a hat közül, akit Oroszország augusztusban kiutasított.
„Az országunkba való beutazási engedély megszerzésekor szándékosan hamis adatokat adott meg, amivel megsértette az orosz törvényeket” – hangzott a tájékoztatás.
Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő közölte, hogy Nigel Casey brit nagykövetet az üggyel kapcsolatban bekérették az orosz külügyminisztériumba.
Oroszország teljes harckészültségbe helyezett egy nukleáris fegyverbázist 2022. február 24-én, az ukrajnai támadás napján – állítja a BBC-nek nyilatkozva egy Anton nevet használó forrás, aki a lap információi – és ellenőrzése – szerint az orosz nukleáris erők egykori tisztje, és a történtek idején a titkos létesítményben szolgált.
Előtte csak gyakorlatokat tartottunk. De azon a napon, amikor a háború elkezdődött, a fegyverek teljesen készenlétben voltak
– állítja Anton, hozzátéve, készen álltak arra, hogy – amint fogalmazott – „a tengerre és a levegőbe indítsuk az erőinket, és nukleáris csapást hajtsunk végre”.
A forrás elárulta, hogy a harckészültség már a háború első napján érvényben volt, és emlékezete szerint az egységét „bezárták a bázisra”. „Csak az orosz állami televízió állt rendelkezésünkre” – mondja az egykori tiszt. „Nem igazán tudtam, mit jelent ez az egész. Automatikusan végeztem a kötelességemet. Nem harcoltunk a háborúban, csak a nukleáris fegyvereket őriztük” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy ezt követően két-három hét múlva megszüntették a riadókészültséget.
Röviddel az Ukrajna elleni támadás után Anton egy – állítása szerint – „bűnös parancsot” kapott, hogy tartson előadásokat a csapataival, nagyon konkrét írásos irányelvek alapján.
Azt mondták, hogy az ukrán civilek harcosok, és meg kell őket semmisíteni
– jelentette ki, hozzátéve, hogy ez számára egy vörös vonal, háborús bűncselekmény. „Azt mondtam, hogy nem fogom terjeszteni ezt a propagandát” – emlékezett vissza.
Ezt követően megrovást kapott, és áthelyezték egy reguláris rohamdandárhoz, amelyről azt állították neki, hogy hamarosan harcba küldik. Mielőtt a frontra küldték volna, Anton aláírt egy nyilatkozatot, amelyben megtagadta a háborúban való részvételt, így büntetőeljárás indult ellene. Ezután úgy döntött, hogy egy önkéntes dezertőrszervezet segítségével elmenekül az országból. Célja, hogy megmutassa a világnak, sok orosz katona ellenzi a háborút. A volt tiszt azt állítja, hogy egyre több katona van a háború ellen, és a dezertőrök száma is már havi 350-re emelkedett.
Az egykori tiszt közölte, a katonák számára nagyon szigorú feltételeket támasztanak az orosz nukleáris létesítményekben, amelyek szavai szerint zárt társadalmak, ahol „ha azt akarod, hogy a szüleid meglátogassanak, három hónappal előre kérvényt kell benyújtanod az FSZB biztonsági szolgálatához”.
Azt a nyugati véleményt, miszerint Oroszország kifejezetten elavult eszközökkel rendelkezik, Anton elutasította, úgy fogalmazott,
lehet, hogy egyes területeken vannak régimódi fegyvertípusok, de az országnak hatalmas nukleáris arzenálja van, hatalmas mennyiségű robbanófejjel, beleértve a folyamatos harci járőrözést szárazföldön, tengeren és levegőben.
Állítása szerint Oroszország nukleáris fegyverei teljes mértékben működőképesek, és hangsúlyozta, hogy „a nukleáris fegyverek karbantartási munkálatai folyamatosan zajlanak, soha, egyetlen percre sem állnak le”.
A Német Szövetségi Gazdasági Minisztérium további 65 millió eurót (26,7 milliárd forint) biztosít az ukrán energetikai infrastruktúra javítására – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ukrajna polgári energetikai infrastruktúrája továbbra is az orosz légicsapások egyik legfőbb célpontja. Az energiaellátás összeomlása a háború harmadik telén katasztrofális következményekkel járna Ukrajna gazdaságára és lakosságára nézve. Ezért Ukrajna támogatása fontosabb, mint valaha
– mondta Robert Habek gazdasági miniszter, alkancellár.
A német támogatások célja az ukrán energiarendszer stabilitásának fenntartása. A források egy részét pedig, a „zöld” energiaátállásra fordítják.
Az ukrán rendfenntartó erők vizsgálatot indítottak, miután öt fogságba esett ukrán katonát lelőttek a Donyecki területen található Pokrovszkban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az adatok szerint novemberben az orosz hadsereg megrohamozta az Ukrán Védelmi Erők állásait Pokrovszk közelében. A támadás következtében öt ukrán katona kénytelen volt visszavonulni, és egy házban elrejtőzni. Az orosz hadsereg a házat bekerítette, a katonákat lefegyverezte, majd automata fegyverekkel végeztek velük.
A hadifoglyok megölése a genfi egyezmények súlyos megsértése, és komoly nemzetközi bűncselekménynek minősül – közölte a Donyecki Regionális Ügyészség.
Törökország tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal az Oroszország elleni szankciók enyhítéséről, ami lehetővé tenné, hogy továbbra is a Gazprombanknak fizethessen a földgázimportért – írja az Ukrajinszka Pravda.
Alparslan Bayraktar török energiaügyi miniszter azt mondta, hogy amerikai engedély nélkül „nem fogunk tudni fizetni Oroszországnak”.
Ha nem lesz kivétel, annak nagyon súlyos következményei lehetnek Törökországra nézve
– mondta a miniszter.
Oroszország Törökország legnagyobb gázszállítója, 2023-ban az import mintegy 42 százalékát tette ki.
Az orosz hírszerzés vezetője szerint Moszkva semmilyen forgatókönyv szerint nem megy bele a háború befagyasztásába – írja a Sztrana.
Oroszország ellenzi a háború befagyasztását – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója.
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) harci drónok segítségével gépkocsikra támadtak Vitalij Gura, a Nova Kahovka városi körzet vezetője és helyettese, Maxim Novak ellen. Az állítólagos támadásban senki sem sérült meg – írja a TASZSZ.
Az AFU harci drónok bevetésével merényletet kísérlet meg Vitalij Gura, a Nova Kahovka városi körzet vezetője és helyettese, valamint a helyi közigazgatás több alkalmazottja ellen
– áll a Telegram-csatornán közzétett üzenetben.
Gura a lapnak azt mondta, hogy az AFU két szolgálati járművet követett nyomon, majd amikor a szállítójármű megközelítette a közigazgatás épületét, robbanószert dobtak rájuk.
„Az egyik autóban alkalmazottak utaztak, akik éppen hivatalos feladataikat végezték. A csapás célzott volt. Szerencsére senki sem sérült meg, minden alkalmazott túlélte” – mondta Gura.
A Kreml közölte, hogy megtorló intézkedésekre készül, miután állításuk szerint Ukrajna az elmúlt három napban kétszer is amerikai gyártású Atacms rakétákkal indított támadást Oroszország ellen – írja a The Guardian.
Moszkva szerint mindkét csapás a Kurszk régió légvédelmi állásait célozta meg. A rakéták egy részét lelőtték, de még így is sikerült károkat okozniuk.
Mint arról korábban beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta a frissített nukleáris doktrínát, amely szerint Oroszország fontolóra veheti a nukleáris fegyverek alkalmazását, ha egy atomhatalom által támogatott hagyományos rakétatámadás éri.
Az Oroszország hivatalos nukleáris doktrínájának megváltoztatásáról szóló döntés már hónapok óta folyamatban van, ám Putyin aláírása válasznak tűnik arra, hogy a még Joe Biden vezette amerikai kormány engedélyezte Ukrajnának, hogy az amerikai nagy hatótávolságú rakétákat lőjön ki Oroszország területére.
A NATO parlamenti közgyűlése hétfőn Montrealban új határozatot fogadott el az Ukrajnának nyújtott segélyekről – írja az Unian.
A szövegből kiderül, hogy az új fegyversegély elsősorban közepes hatótávolságú (1000-5500 kilométeres), köztük Tomahawk típusú rakétákat tartalmaz. Az állásfoglalás továbbá kimondja, hogy az ukrán fél engedélyt kapott arra, hogy a rendelkezésére bocsátott fegyverekkel orosz katonai célpontokat támadhasson.
Kapcsolódó hír, hogy a NATO parlamenti közgyűlésének alelnökévé választották meg Vadai Ágnest, a DK országgyűlési képviselőjét. Ő lesz az első magyar nő, aki ezt a tisztséget betöltheti.
A Minisztertanács úgy döntött, hogy 6,5 ezer hrivnyát (mintegy 61 ezer forintot) fizet az alacsony jövedelmű és a kitelepített családok gyermekei után – írja az RBK Ukraine.
A téli támogatás nevű határozatot kedden szavazták meg Denisz Smihál, ukrán miniszterelnök közlése szerint.
Smihál elmondta, hogy az egyik prioritás az ukrán gyerekek védelme, akiknek a legbiztonságosabb, legkényelmesebb és legkedvezőbb feltételeket kell biztosítani az élethez, a tanuláshoz és a fejlődéshez.
Az elmúlt napokban az orosz csapatok egyre intenzívebb támadásokat hajtottak végre Ukrajna különböző területein, de leginkább a Donbasz déli részén. Több komoly stratégiai jelentőségű város ostroma kritikus szakaszba lépett, aminek az egyik fő oka az, hogy az ukrán hadsereg elfáradt – erről beszélt Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Demkó szerint azonkívül, hogy „Ukrajna elfáradt”, a kurszki hadművelettel a legjobb dandárjaikat beküldték Oroszország területére, amivel ugyan sikereket tudtak elérni, de ezzel Donbaszt saját maguk gyengítették meg.
„Volt egy ukrán – szerintem politikai alapú – akció, ami az elején sikeres volt. Mostanra pedig nagyon nehéz helyzetben vannak Kurszkban az ukránok” – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő.
A brit kormány nyilvános bejelentés nélkül szállított Ukrajnának tucatnyi Storm Shadow cirkálórakétát, még azelőtt, hogy döntés született arról, hogy Ukrajna nyugati rakétákkal támadhat orosz területekre – írja a Bloomberg alapján az Ukrajinszka Pravda.
A rakéták leszállítására néhány héttel azelőtt került sor, mielőtt az Egyesült Államok hivatalosan is engedélyezte az ukránoknak, hogy nagy hatótávolságú nyugati rakétákkal támadják Oroszország területét. A britek azután döntöttek a titkos, sürgősségi szállítmányról, miután Ukrajna jelezte, kifogyott a rakétákból.
A Bloomberggel azt nem közölték a meg nem nevezett források, hogy pontosan mikor és hány darab érkezett Ukrajnába a rakétákból.
Őrizetbe vettek egy 43 éves férfit Kijev központjában, aki F1 típusú kézigránáttal állított csapdát a rendőröknek Kijevben egy bérelt lakásban. A bíróság a férfit őrizetbe vette, óvadék ellenében sem szabadulhat – tette közzé az Ukrajinszka Pravda.
A rendőrségi nyomozás szerint a korábban többszörösen elítélt férfi Telegramon kapott ajánlatot különböző feladatok elvégzésére, amiért pénzt ajánlottak neki.
A próbafeladat az ukrán vasúttársaság egyik kapcsolószekrényének a felgyújtása volt, amiért 100 dollárt kapott, illetve egy új feladatot. E szerint robbanószerkezetet kellett elhelyeznie egy bérelt lakásban, amiért már 2000 dollár járt.
Az akcióhoz kibéreltek egy lakást Kijev Pechersk kerületében négy napra, és elhelyezték a robbanószerkezetet egy virágtartó edényben, aminek a megfelelő pillanatban fel kellett robbannia. Miután a gránát a helyére került, egy nő felhívta a rendőrséget azzal az ürüggyel, hogy megverte egy fiú, azonnal menjenek ki a lakásba. A hívásra kiment két rendőr, akik az ajtón benyitottak az – egyébként üres – lakásba, a szerkezet pedig működésbe lépett és felrobbant. A rendőrök időben kapcsoltak, el tudtak menekülni, és később a robbantással megbízott férfit is sikerült elkapniuk.
Az orosz ügynököt a kijevi városi ügyészség terrorcselekménnyel gyanúsítja. Az esetet a rendőrség kamerája is rögzítette, a videón 0:20-tól látható, ahogyan a hatóság emberei behatolnak a lakásba.
Elengedhetetlen, hogy az Európai Unió tagállamaival együtt továbbra is minden rendelkezésére álló eszközt felhasználjon Ukrajna katonai védelmének, gazdaságának, polgárainak és uniós csatlakozásának támogatására – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyekért felelős tagja kedden Strasbourgban.
Az Európai Parlament (EP) Ukrajna támogatásáról szóló plenáris vitájában az uniós biztos elmondta: amint az Ukrajnáról szóló bővítési jelentés is mutatja, az ország továbbra is figyelemre méltó ellenálló képességről és az alapvető reformok iránti erős elkötelezettségről tett tanúbizonyságot a folyamatos háború ellenére.
Az Európai Unió és tagállamai eddig összesen mintegy 124 milliárd eurót biztosítottak Ukrajnának és népének. Katonai támogatásként összesen 45,5 milliárd eurót mozgósítottak, ebből 6,1 milliárdot az Európai Békekereten keresztül.
Reynders kiemelte: a támogatás jelenlegi szintje azonban nem elegendő ahhoz, hogy Ukrajna javára forduljon a harctéri helyzet. Oroszország háborús gazdaságra állt át, valamint Irán és Kína segítségét is igénybe veszi – hangsúlyozta. A belga biztos szerint az Ukrajnának nyújtott segítséget fokozni kell, különösen légvédelemre, lőszerre és nagy hatótávolságú fegyverekre van szükségük.
Az MTI beszámolója szerint Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a magyar uniós elnökséget képviselve a vitában felszólalva elmondta: az Európai Unió és tagállamai fokozni fogják az Ukrajnának nyújtott segítséget annak érdekében, hogy a téli időszakban is biztosítsák az ukrán energiaágazat ellenálló képességét.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva tovább szítja a feszültséget, jelenleg az észak-koreai csapatok Oroszországba telepítésével, ami a konfliktus nemzetközivé válását jelenti, és egyben a nemzetközi jog és az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak egyértelmű megsértése is.
Az Európai Unió és tagállamai továbbra is segíteni fogják Ukrajnát és népét, mivel Ukrajna gyakorolja az önvédelemhez való eredendő jogát
– hangsúlyozta, majd hozzátette: az Európai Unió támogatja Ukrajnát a likviditás fenntartásában, az export megkönnyítésében, az energetikai infrastruktúra helyreállításában és a menekültek ellátásában, és továbbra is elkötelezett Ukrajna európai integrációja mellett.
Törökország tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal a szankciók feloldásáról, ami lehetővé tenné az ország számára, hogy továbbra is az orosz Gazprombankot használja a földgázimport kifizetésére.
Alparslan Bayraktar török energiaügyi miniszter arról beszélt, hogy „elengedés nélkül nem tudnak fizetni Oroszországnak”, ha pedig nem tudnak fizetni, nem tudnak majd vásárolni – mondta.
Az RBK Ukraine szerint Bayraktar megjegyzései fokozzák a feszültséget Washington és az orosz gáz fennmaradó európai vásárlói között a Gazprombankkal szemben múlt héten bejelentett szankciók miatt, ami korábban elkerülte az ukrajnai háborúval kapcsolatos büntetéseket, mivel kulcsszerepet játszott az energiafizetésekben.
Ha nem lesznek kivételek, akkor ez valami nagyon nagy dolog lehet Törökország számára
– mondta a miniszter, utalva a korábbi, Iránnal kapcsolatos szankciók alóli mentességekre.
Oroszország Törökország legnagyobb gázszállítója, tavaly az import mintegy 42 százalékát adta. A másik nagy importőr, Magyarország szintén bírálta a Gazprombank elleni amerikai fellépést, mondván, hogy az veszélyezteti az energiabiztonságot.
Bár Törökország harci drónokkal és tüzérségi lövedékekkel is ellátja az ukrán hadsereget, Ankara nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben az invázió miatt. Ankara és Moszkva egy törökországi gázközpontot hozott volna létre, beleértve a Fekete-tengeren átívelő további tenger alatti vezetékek lehetőségét. Mint emlékezetes, az Egyesült Államok november 21-én bővítette az Orosz Föderáció elleni szankciós listát.
Olaf Scholz német kancellár részleteket osztott meg Vlagyimir Putyinnal november 15-én folytatott telefonbeszélgetéséről, és hangsúlyozta, hogy a beszélgetés „felelős és szükséges” döntés volt.
Felelősségteljes és szükséges volt megtenni. Tudja, a háború előtt elmentem hozzá [Putyinhoz], és elmondtam neki a véleményemet, és világosan elmondtam neki, hogy mindaz, amit később felhozott a háborúról, hamis volt. 2022 végéig újra és újra beszéltem vele, és ez nem volt kellemes beszélgetés
– mondta a politikus a telefonbeszélgetésre utalva.
Megjegyezte, hogy vannak, akik azt hiszik, hogy egy egyszerű telefonhívás már másnap elhozhatja a békét.
Putyin úr, ne várja el tőlünk, hogy csökkentsük a támogatásunkat Ukrajna felé. Meg kell találnia a kiutat ebből a háborúból, le kell állítania a támadásait, és ki kell vonnia a csapatokat
– hangsúlyozta a kancellár.
Mint arról beszámoltunk, Olaf Scholz német kancellár november 15-én telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal. Scholz felszólította az orosz elnököt, hogy tárgyaljon Ukrajnával a tisztességes és tartós béke érdekében, vonja ki a csapatokat az ellenőrzés alá vont területekről, és ígéretet tett arra is, hogy ameddig csak szükséges, támogatja Ukrajnát – írja az Interfax.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a G7-országok miniszteri találkozójának apropóján tárgyalt az Európai Unió diplomáciai vezetőjével, Josep Borrell-lel, aki hamarosan távozik posztjáról.
Örülök, hogy találkozhattam Josep Borrell-lel, és köszönöm neki kivételes személyes elkötelezettségét az EU egysége és ereje iránt Ukrajna támogatásában és az orosz agresszió leküzdésében. Megbeszéltük, hogyan növelhetjük a háború árát az agresszor számára
– idézi Szibihát az ukrán Interfax.
Az ukrán külügyminiszter a G7 miniszteri értekezletére érkezett Olaszországba november 25–26-ra.
Oroszország 733 830 katonát vesztett Ukrajnában a háború 2022. február 24-i kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara november 26-án.
Ez a szám tartalmazza az orosz fegyveresek elmúlt napon elszenvedett mintegy 1480 fős élőerő-veszteségét is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9435 harckocsit, 19 256 páncélozott harcjárművet, 30 042 járművet és üzemanyagtartályt, 20 806 tüzérségi rendszert, 1254 rakéta-sorozatvető rendszert, 1004 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 19 552 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
Németország az év végéig további két IRIS–T típusú légiharc-rakétával látja el Ukrajnát. Ezekből az egyik a közepes hatótávolságú SLM-, a másik a rövid hatótávolságú SLS-modell – közölte a The Kyiv Independent a Bundeswehr Ukrajnai Helyzetelemző Központjának vezetőjére hivatkozva.
A következő IRIS–T-rendszereknek a következő napokban, hetekben, még karácsonyig meg kell érkezniük Ukrajnába. Németország támogatása Ukrajnának karácsony és a február 23-i szövetségi választások után is folytatódik – jelentette ki Christian Freuding vezérőrnagy.
Ukrajnának ezzel együtt összesen hét IRIS–T légvédelmi rendszere lesz. Olaf Scholz német kancellár még szeptemberben közölte, hogy további 17-et terveznek küldeni.
Az IRIS–T nagy manőverezési képességű rakétarendszer, amelyet repülőgépek, helikopterek, drónok és cirkálórakéták elleni küzdelemre terveztek. Ezt a rakétarendszert a Magyar Honvédség is megrendelte korábban a Gripen vadászrepülők fejlesztéséhez.
Az Institute for the Study of War (ISW) elemzői szerint az orosz erők a háború első hetei, hónapjai óta most haladnak előre a leggyorsabb ütemben – írja a Sky News.
Az amerikai központú testület geolokációs felvételeket is készített arról, hogy az oroszok elfoglalják Kurakhove városát és továbbhaladnak előre az ukránok számára logisztika szempontjából kiemelt fontosságú Pokrovszk felé.
Az orosz erők a közelmúltban lényegesen gyorsabban haladtak előre, mint 2023-ban a teljes évben
– közölte az ISW. Közben az Agentstvo orosz hírcsoport arról számolt be, hogy a moszkvai csapatok csaknem 235 négyzetkilométernyi területet foglaltak el egy hét alatt, ami 2024-ben rekord lehet, amennyiben megerősítik ezeket a számokat.
Odessza központját orosz ballisztikus rakétatalálat érte, amelynek következtében 11 ember megsebesült – közölte a megyei ügyészség sajtószolgálata. Lakóépületek, egy klinika, irodahelyiségek, egy iskola és sportcsarnok, kereskedelmi létesítmények és gépjárművek rongálódtak meg. A háborús törvények és szokások megsértése miatt az ügyészség vizsgálatot indított.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegramon közzétett bejegyzése szerint Odesszában egy rakéta törmelékei okozták a pusztítást. Zaporizzsját több tucat drónnal támadták, ott megsebesült egy gyermek – írta.
Zelenszkij szerint az orosz támadásokat nyomásgyakorlással, a támadó eszközökben felhasznált alkatrészekhez való hozzáférés blokkolásával és újabb, Ukrajnának szánt fegyvercsomagokkal lehet megállítani.
A védelmi minisztérium aláírta az első, állami garanciák mellett kötött szerződéseket egy ukrán magáncéggel – közölte a Jevropejszka Pravda.
A szerződések összértéke 4,4 milliárd hrivnya, a vállalat 100 speciális páncélozott harcjárművet és 100 páncélozott evakuációs járművet fog gyártani és szállítani.
A megállapodások értelmében a gyártó a szerződés teljesítéséhez hitelhez folyamodik, az állam pedig megfelelő garanciákat nyújt a hitel visszafizetésére az állami költségvetésből.
Biztonsági okokból a szerződések részleteit nem hozzák nyilvánosságra.
Ezek a szerződések új lapot nyitnak a védelmi minisztérium és a magánszektor közötti együttműködésben. Az állami garanciákkal járó szerződések megkötése fontos jelzés az üzleti élet számára: az állam kész támogatni a felelős gyártókat, akik képesek modern megoldásokat és minőségi termékeket biztosítani a hadsereg számára
– nyilatkozta Dmitro Klimenkov védelmiminiszter-helyettes.
Hlib Kanevszkij, a védelmi minisztérium beszerzéspolitikai főosztályának igazgatója szerint a 2024-es állami költségvetésben legfeljebb 30 milliárd hrivnya állami garanciát biztosítanak az állam védelmének és biztonságának javítását célzó szerződésekre.
Több hullámban támadták az ukrán fővárost az orosz drónok éjszaka. Kijevben és a környező régiókra is légiriadó lépett érvénybe – közölte a Bild.
„Folytatódik a pilóta nélküli gépek támadása a főváros ellen. A drónok különböző irányokból érkeznek Kijevbe” – számolt be a Telegramon Vitalij Klicsko polgármester.
Közben Oroszország összesen 39 ukrán drónt lőtt le a moszkvai védelmi minisztérium közlése szerint, ebből 24-et a rosztovi régióban.
Az ukrán–magyar határszakaszon 3935-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 2886-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 15 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – olvasható a közleményben.
Kijev Szvjatosinszkij kerületében több mint 500, főként magánszektorbeli otthon maradt átmenetileg gáz nélkül – számolt be a Kijevi Városi Állami Adminisztráció a Jevropejszka Pravda szerint.
A jelentés szerint a gázellátás a gázellátó rendszer egyik létesítményében bekövetkezett vészhelyzet miatt szűnt meg.
A helyszínen több mint száz szakember vesz részt a munkálatokban. A munkálatok befejezése és a gázellátás újraindítása az előzetes tervek szerint a nap végére várható – közölte a Kijevi Városi Állami Adminisztráció.
Németország listát készít azokról a bunkerekről, amelyek vészhelyzetben menedéket nyújthatnak a civileknek az Oroszországgal szembeni feszültségek fokozódása idején – közölte a német belügyminisztérium hétfőn.
A listában szerepelnek majd föld alatti pályaudvarok és parkolók, de állami épületek és magáningatlanok is – közölte a minisztérium szóvivője a The Local német lap beszámolója szerint.
A bunkerekről és vészhelyzeti menedékhelyekről digitális jegyzéket is készítenek, hogy az emberek egy telefonos alkalmazás segítségével gyorsan megtalálhassák azokat. A lakosokat arra is ösztönözni fogják, hogy pincék és garázsok átalakításával hozzanak létre védőbunkereket otthonaikban.
A szóvivő konkrét határidőt nem mondott, de közölte, hogy ez egy „nagy projekt”, amely „egy ideig” eltart, és amelyben a Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Hivatal és más hatóságok is részt vesznek.
Mint a portál emlékeztet, a 83 milliós országban 579 bunker van, amelyek többnyire a második világháborúból és a hidegháború idejéből maradtak fenn, és 480 ezer embernek nyújthatnak menedéket.
Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója óta egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy Moszkva egy napon más NATO-tagállamokat is megtámadhat. Októberben a német hírszerzés vezetői arra figyelmeztettek, hogy Oroszország 2030-ra valószínűleg képes lesz támadást indítani a katonai szövetség ellen.
Speciális hálókkal veszik körül az Ukrajnával határos belgorodi területen, Sebekino városában a lakóházakat, hogy így védekezzenek az ukrán drónok ellen – írja az Ukrajinszka Pravda.
Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó Telegram-oldalán azt írta: Megnéztük az egyik házat is, amelyet egy speciális hálóval fedtünk le az ellenséges drónok ellen. Sokáig gondolkodtunk azon, hogyan és miből készítsük el. Konzultáltunk szakemberekkel. Egy nem szabványos, de erre a célra alkalmas anyagot választottunk. Az egyik vállalkozó vállalta, hogy 10 házat borít be ilyen hálóval. Meglátjuk, hogyan mutat majd, aztán döntést hozunk – írta meg a Kárpát Hír.
A NATO-tagállamok erősíteni kívánják a hadiipari termelést Ukrajnában, tekintettel a konfliktus elmérgesedésére – közölte hétfőn Boris Pistorius német védelmi miniszter francia, brit, lengyel és olasz hivatali partnerével Berlinben tartott megbeszélését követően.
A tárcavezető szerint mindezt első lépésben a befagyasztott orosz vagyon kamatbevételeiből fogják finanszírozni. A tervek között szerepel mesterséges intelligencia vezérelte drónok fejlesztésének és beszerzésének támogatása.
Az együttműködést a lőszertermelés terén is el akarják mélyíteni. A megbeszélésbe fél órára Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter is bekapcsolódott.
Pistorius a találkozó végén kijelentette: „Célunk, hogy Ukrajna az erő pozíciójából cselekedhessen.” Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború már nem egy regionális konfliktus, „nemzetközi dimenziót öltött”. A német védelmi miniszter ezzel a 10 ezer észak-koreai katonára utalt Oroszország területén. Mint mondta, az észak-koreai katonák fejenként 2000 euró egyszeri összeget kapnak.
További eszkalációs lépésként említette az orosz közepes hatótávolságú rakéták bevetését.
Újságírói kérdésre válaszolva Pistorius elmondta, hogy a német védelmi tárca egyelőre nem rendelkezik olyan értesülésekkel, miszerint pokolgép lehetett volna a Vilnius mellett lezuhant DHL német postai és logisztikai cég egyik teherszállító repülőgépén.
Mindazonáltal közölte, hogy megvitatták, miként lehet a biztonsági réseket lezárni a légi teherszállításban.
Augusztus végén német biztonsági szolgálatok „nem hagyományos robbanószerkezetekre” figyelmeztettek, amelyeket ismeretlenek adtak fel szállítmányozó cégekkel. Az akkori figyelmeztetés egy incidenssel állt összefüggésben a lipcsei DHL logisztikai központban, ahol júliusban egy, a Baltikumból feladott, robbanószerkezetet tartalmazó csomag lángra kapott. A biztonsági szolgálatok nem zárták ki orosz szabotázsakció lehetőségét.