Az ukránok egy nap alatt több mint 2,5 millió kérelmet nyújtottak be ezer hrivnya kifizetésére a téli támogatás program keretében – tájékoztatta Mihail Fedorov, a digitális átalakulás minisztere az Unian ukrán hírügynökséget.
Egy nap alatt több mint 2 500 000 kérelem a téli e-támogatás-programra. Ez abszolút rekord a digitális szolgáltatások terén. Kétségtelenül ez lett a világ legtömegesebb online szolgáltatása
– írta a Telegramon. Elmondása szerint az ukránok több mint 551 ezer kérelmet nyújtottak be a gyermekek számára. A jelentkezők 64 százaléka nő, 36 százaléka férfi, az átlagéletkor pedig 30–40 év.
December folyamán Németország mintegy 650 millió euró értékű katonai segítséget fog nyújtani Ukrajnának − jelentette be Olaf Scholz német kancellár hétfőn Kijevben. Scholz váratlanul érkezett Kijevbe, ahol ez már a második látogatása volt a csaknem három éve tartó háború kirobbanása óta − tájékoztatott az MTI.
Németország továbbra is Ukrajna legelszántabb európai támogatója marad − írta a kancellár az X-en, hangsúlyozva, hogy látogatását a szolidaritás jelének szánja. Felidézte, hogy Ukrajna „már több mint ezer napja küzd hősiesen Oroszország könyörtelen agressziójával szemben”.
„Ukrajna számíthat Németországra. Azt mondjuk, amit teszünk, és azt tesszük, amit mondunk” − hangoztatta Olaf Scholz, aki hétfőn találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Az EU új diplomáciai vezetője, Kaja Kallas elmondta, hogy az Európai Unió új szankciócsomagról tárgyal Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni háború miatt – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Egy új szankciócsomagról tárgyalunk Oroszország gyengítése érdekében. Úgy gondolom, hogy minden eszközzel segítenünk kell Ukrajnának és Oroszország gyengítésében is, hogy ez a háború véget érjen
– mondta Kallas. Hozzátette, hogy a 15. megszorító csomagot az Európai Tanács új elnöke, António Costa jelentette be kijevi sajtótájékoztatóján. Elmondása szerint Európa azt tervezi, hogy növeli a nyomást az orosz gazdaságon és tovább gyengíti a Kreml háborús képességét.
Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár, a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia vezetője megerősítette Volodimir Zelenszkij szavait, miszerint Ukrajna valóban hajlandó lemondani a háború lezárása érdekében azokról a területekről, amelyek felett az oroszok vették át az ellenőrzést – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„Tűzszüneti vonalakra van szükség, és ennek a vonalnak ideális esetben magában kellene foglalnia azokat a területeket, amelyeket Oroszország elfoglalt. Azonban be kell látni, erre nincsen reális esély” – fogalmazott Jens Stoltenberg, hozzátéve, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákra lesz szüksége az esetleges fegyverszünet megkötése után.
Az egykori főtitkár úgy véli, csak a kijevi hatóságok által ellenőrzött területeket figyelembe véve lehet potenciálisan NATO-tagságot biztosítani Ukrajnának.
Az ukrajnai és a gázai háború, valamint más fegyveres konfliktusok hatására tavaly jelentős mértékben emelkedtek a világ száz legnagyobb fegyvergyártó vállalatának eladási mutatói – adta hírül az MTI.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint 2023-ban a vizsgált száz vállalat összes bevétele, amely a katonai termékek és szolgáltatások belföldi és külföldi megrendelőknek történő értékesítéséből származik, mintegy 4,2 százalékkal 632 milliárd dollárra emelkedett. A fegyverek iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében a fegyvergyártók fokozták termelésüket, eladásaik emelkedő tendenciája pedig feltehetően 2024-ben is folytatódott.
A globális fegyvereladások csaknem felét lebonyolító amerikai székhelyű fegyvergyártó vállalatok bevétele 2,5 százalékos növekedés mellett 317 milliárd dollárra emelkedett, míg a top 100-as listán szereplő négy német fegyvergyártó cég összesen 7,5 százalékos növekedést ért el 10,7 milliárd dollárral.
Az oroszok tovább nyomulnak a frontvonalon és számos terület közelében sikereket értek el – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A DeepState monitoring szerint, amely a fronton kialakult helyzetet követi nyomon, az oroszok négy lakott terület közelében nyomultak előre. Többek között Novij Komar (donyecki terület), Beresztovoje (harkivi terület), Pogrebkov (kurszki terület) és Kurahovo (donyecki terület) közelében haladt előre az orosz hadsereg.
December 2-án, hétfőn reggel orosz drónokat észleltek Kijev közelében, melyeket az ukrán légvédelem lelőtt. A korábbi légiriadót vasárnap este 18 óra 18 perckor jelentették be, amely egészen hétfő hajnali 4 óra 32 percig tartott az ukrán fővárosban − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz hadsereg drónokkal támadta Ternopilt, melynek következtében egy ember meghalt, hárman megsebesültek, valamint megrongáltak egy lakóházat, egy iskolát és húsz gépjárművet.
A lakóházból mintegy száz embert evakuáltak. A csapás miatt bekövetkező robbanás megrongálta a szomszédos épületek ablakait. Az áldozatok számára egy mobil központot állítottak fel a helyszínen − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azért rendelhette el a Szergej Szkripal elleni merényletet, mert a volt orosz kém titkos információkat rejtegetett az orosz elnök fémgyártásból származó nyereségének „bűnös elsikkasztásáról” – véli a brit kormány a The Guardian cikke szerint.
A mérgezéssel kapcsolatos vizsgálatkor elhangzott, hogy a külügyminisztérium szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy Putyin személyesen rendelte el a támadást, mivel elképzelhetetlen, hogy egy ilyen merész akciót az ő beleegyezése nélkül hajtottak volna végre. A központi kérdés az volt, hogy miért küldtek orosz ügynököket Salisburybe, hogy megöljék Szkripalt.
Tanúvallomásában Szkripal azt mondta, hogy amikor a GRU-nak, az orosz katonai hírszerző ügynökségnek dolgozott,
titkos információkhoz fért hozzá, és „tudott azokról az állításokról, amelyek szerint Putyin részt vett a ritka fémek elhelyezésével kapcsolatos illegális tevékenységben”.
Amikor Szkripalt a 2018-as novicsokos támadás után kihallgatta a brit rendőrség, a korábbi orosz kém azt mondta, Putyin sikkasztotta az alumíniumeladásokból származó bevételt. Jonathan Allen a Külügyi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatal védelmi és hírszerzési főigazgatója azt mondta, a helyén kezeli Szkripal állításait.
„Ha ő a GRU magas rangú tagjaként dolgozott, akkor hozzáférhetett titkos információkhoz. Ami a Putyin elnökkel kapcsolatos állításokat illeti, nagyon nehéz pontosan tudni, hogy mi történik Oroszországban. A civil társadalom nem igazán létezik, a független médiát bezárták, az igazságszolgáltatás a kormány és Putyin elnök védelmében működik” – fogalmazott a főigazgató, aki beszélt az orosz politikai elitről is.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 4218 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3819 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint érdemes fenntartani „egy bizonyos stratégiai kétértelműséget” az ukrajnai háborúval kapcsolatban – írja az Unian ukrán hírügynökség.
„Nem zárható ki külföldi csapatok megjelenése Ukrajnában, és ebben Európa is szerepet játszhat. Ez egy komoly biztonsági válság, szerintem semmit sem szabad kizárni, és érdemes fenntartani egy bizonyos stratégiai kétértelműséget” – nyilatkozta Kallas arra a kérdésre, hogy európai katonák szerepet vállalhatnak-e a háborúban.
Az EU tisztviselője Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, a találkozóról posztolt is az X-en. „Azért vagyok itt, hogy megvitassam Ukrajna védelmének konkrét uniós támogatását – fegyverek, pénz, szankciók, katonák kiképzése, politikai és diplomáciai támogatás. Ukrajna győzni fog. Győzni fog a szabadság” – tette hozzá.
Marija Zaharova szerint a „házigazdák” elárulták Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a Nyugat nem Ukrajnának kívánt segítséget nyújtani, hanem Oroszországot akarták megkárosítani.
Az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője ezzel Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági asszisztensének szavait kommentálta, miszerint Ukrajnának saját magának kell döntenie a konfliktus megoldásához szükséges területek átadásáról.
Zelenszkijt elárulták a vendéglátói. Mindig így árulnak el, mert nem az volt a céljuk, hogy segítsenek Ukrajnának, hanem hogy kárt okozzanak Oroszországnak. A probléma az, hogy sok ukránba bűnösen beleszuggerálták, hogy a két dolog ugyanazt jelenti
– mondta a szóvivő a TASZSZ orosz hírügynökség szemléje szerint.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
