Ez a poszt a következő Percről percre része:
Zelenszkij elárulta Trumpnak, hogy ki az egyetlen ember, akitől Putyin tart
-
Az ukránok hasonló mértékben saját nukleáris fegyvereiket és a NATO-hoz való fokozatos csatlakozást tartják Ukrajna biztonságának legjobb garanciájának – írja az Eurointegration.
A legtöbb válaszadó szerint Ukrajna számára a legjobb biztonsági garanciát az állam atomfegyver-fejlesztése (31,3 százalék) és a NATO-hoz való fokozatos csatlakozás (29,3 százalék) jelenti.
A felmérés azt is kimutatta, hogy nagymértékben csökkent a bizalom Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár iránt; egyedül Emmanuel Macron francia elnök növelte bizalmi indexét az ukránok körében.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Nagy a baj Ukrajnában, újabb ukrán régiót szemelhetett ki magának Oroszország;
- Napvilágot látott egy elemzés Moszkva problémáiról;
- Olyan információt közölt a Pentagon az észak-koreai katonákról, amit eddig senki sem ismert;
- Egy ukrán katona szerint ha Ukrajna elveszíti Pokrovszkot, Moszkva egy másik régióban is áttörhet;
- Vlagyimir Putyin beszédet mondott, a nukleáris csapások is szóba kerültek;
- Putyin egyik ellensége is kimondta, béketárgyalások jöhetnek télen;
- Iszkander-M ballisztikus rakétákkal mértek csapást Harkivra az oroszok;
- Zelenszkij elárulta Trumpnak, ki az egyetlen ember, akitől Putyin tart;
- Lukasenka cáfolta a Belarusz orosz megszállásáról szóló híreket;
- Videó készült a városról, amelyet majdnem eltöröltek a föld színéről az oroszok.
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
-
Az Európai Unió a georgiai belügyminisztert és két rendőrségi vezetőt is szankció alá helyezne, azonban a magyar kormány a javaslatot nonszensznek és indokolatlannak tartja, így szükség esetén meg is fogja vétózni – közölte kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
Szijjártó Péter ismételten támogatásáról biztosította Georgia európai uniós integrációs törekvéseit, és aláhúzta, hogy Budapest minden segítséget megad a folyamat felgyorsításához, míg Brüsszel hozzáállása inkább csak elidegeníti az országot. Sérelmezte azt is, hogy a szavai szerint nagyon kártékony dolgokat művelő Európai Parlament nemrég határozatot fogadott el Georgia kapcsán, és ebben „megalázó módon beszél egy komplett nemzetről”.
Mi ezt visszautasítjuk […] Az Európai Parlamentnek egy háborúpárti, liberális, baloldali többsége van, amely folyamatosan támadólag lép fel azokkal szemben, akik nyíltan beszélnek a békéről
– idézi a tárcavezetőt az MTI.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy az utóbbi percekben „teljesen nonszensz” javaslat érkezett Brüsszelből, amely alapján a georgiai belügyminisztert és két rendőrségi vezetőt is szankciók alá helyeznének.
„Ez nonszensz, felháborító, ezt semmi nem indokolja. Magyarország határozottan ellenzi, hogy georgiai kormánytisztviselőket szankciós listára helyezzenek, s hogyha ilyen javaslat születik, azt természetesen meg is fogjuk vétózni, ebben mindenki biztos lehet" – figyelmeztetett.
-
Robbanások hallatszottak a megszállt Donyecki területen, orosz megbízottak pedig evakuálást jelentettek be – írja a The Kyiv Independent.
Az orosz hatóságok a Donyecki terület Jenakijev városában december 10-én jelentettek robbanásokról, amiért elrendelték az evakuálást egyes területekről.
Helyi Telegram-csatornák felvételeket is megosztottak a robbanásokról. (Ezeket az eredeti linkre kattintva a cikkbe ágyazva lehet megtekinteni). Az ukrán vezérkar hivatalosan nem kommentálta az incidenst, de a városban tartózkodó orosz megszálló hatóságok sem tisztázták a bejelentett evakuálás okait, azt állítva, hogy a helyzet még „ellenőrzés alatt áll”.
Jenakijev várost, bányászati és kohászati központot, amely Viktor Janukovics volt oroszbarát ukrán elnök szülőhelye is, Oroszország 2014-es agressziójának kezdete óta tartják megszállva.
A háború kitörése óta az ukrán erők többször célba vették az itt található orosz katonai létesítményeket.
-
Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője a Telegramon közölte, hogy további öt ukrán gyermek tért vissza Oroszországból és az ideiglenesen megszállt területekről a Kijev által ellenőrzött országrészbe.
Zelenszkij a közelmúltban bírálta az ENSZ-t és a Nemzetközi Vöröskeresztet, amelyek szerinte nem segítenek nekik. Az ukrán kormány jelentései alapján mintegy húszezer elhurcolt gyermekről tudnak az orosz határon túl.
„Az orosz tisztségviselők szisztematikusan megtagadják az információszolgáltatást. Maria Lvova-Belova oroszországi gyermekjogi biztos például egy nyilatkozatában azzal dicsekedett, hogy több mint 700 ezer ukrán gyermeket telepített át Oroszországba” – mondta Darija Zarivna, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a gyermekek hazaszállításáról gondoskodó Bring Kids Back UA elnevezésű kezdeményezés operatív igazgatója.
-
Decemberben még mindig 1500 civil tartózkodik a frontvonalban, a Donyecki területen található Toreck városában. A települést az irányított légibombákkal (KAB) és tüzérséggel végrehajtott csapások következtében majdnem eltörölték a föld színéről – írja az RBK Ukrajina hírportál.
A településről most az ukrán szárazföldi erők Hortiszja hadműveleti-stratégiai csoportja mutatott egy videót.
2014-ben mintegy 70 ezer ember élt teljes életet Toreckben. De 2024 decemberétől mintegy másfél ezer helyi lakos nem hajlandó elhagyni az egykor dicső várost. Ez a jelenlegi lakosságszám Toreckben. Az úgynevezett felszabadítók érkezése után szinte semmi sem maradt
– jegyezte meg Telegram-csatornáján a hadműveleti-stratégiai csoport.
Szeptember elején az oroszoknak sikerült belépniük a Donyecki területen fekvő Toreckbe, ahol azóta a frontvárosban folytatódnak az utcai harcok. Anasztaszija Bobovnyikova, a Luhanszki Népköztársaság szóvivője elmondta, hogy az oroszok jelenleg a város keleti részét ellenőrzik.
-
Az orosz biztonsági szolgálatok őrizetbe vettek egy orosz–német állampolgárt, aki vasúti szabotázsra készült – írja a The Kyiv Independent.
A 2003-ban született férfinél egy használatra kész házi készítésű robbanószerkezetet, valamint „kommunikációs eszközöket” találtak, amelyek az ukrán titkosszolgálatok egyik képviselőjével folytatott levelezést is tartalmazták – állította az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Az FSZB azzal vádolta meg a férfit, hogy novemberben „pénzjutalomért” készítette elő azt az akciót, amit az összekötője ígért neki, ezért most szabotázsvádakkal kell szembenéznie. Az orosz hatóságok szerint az őrizetbe vett férfi „radikális neonáci ideológiát” követő csoport tagja volt, és Nyizsnyij Novgorodban élt. Az orosz hatóságok gyakran hamisan vádolják hazai és külső riválisaikat „neonáci” tendenciákkal, beleértve az ukrán kormányt és katonaságot is – írja a lap.
-
Alekszandr Lukasenka belarusz elnök kijelentette, hogy Oroszország nem szállta meg a köztársaságát – idézi az elnököt a ria.ru.
Nekünk kell meghatároznunk a sorsunkat. Sokan kiabálják azt, hogy Itt van Oroszország, megszállja a területet, de nézzék, senki nem szállt meg itt senkit. Azt, hogy segítenek nekünk, köszönjük
– mondta a Pozsnab nevű vállalkozás dolgozóival rendezett találkozón Bariszauban.
A párbeszédről készült videótöredéket a belarusz államfő sajtószolgálatához közel álló Pool of the First nevű Telegram-csatorna tette közzé.
„Nekünk egy hazánk van, itt nincs mit megosztani – Bresztről Vlagyivosztokig. Oroszok, belaruszok – ez a mi közös hazánk két állam számára” – hangsúlyozta Lukasenka.
-
Volodimir Zelenszkij az X-en tett bejegyzésében elárulta, hogy a múlt szombati párizsi találkozójukon azt mondta Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek, Vlagyimir Putyin orosz vezető „csakis tőle és talán Kínától tart”.
Azt írta, hogy mély háláját fejezte ki Trump elnöknek, amiért az szerinte a háború igazságos befejezéséért kardoskodik.
Tudjuk, hogy Amerika rendkívüli eredményeket tud elérni, olyan dolgokat, amelyekre mások nem képesek. Ahhoz, hogy sikeresen lezárjuk ezt a háborút, egységre van szükségünk, Amerika, Európa és mindenki egységére a világon, aki értékeli a biztonságot, valamint erős pozícióra és a béke garanciáira. Most kell cselekednünk a megfelelő nemzetközi rend helyreállítása érdekében
– sürgette az államfő.
Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna rakétákkal való ellátását és Oroszország katonai potenciáljának csökkentését elsődleges fontosságúként kell kezelni, nem pedig az ukrán hadkötelezettség korhatárának leszállítását a mostani 25-ről 18 éves korra. Leszögezte, hogy fiatal katonákkal nem lehet kompenzálni a felszerelés és a kiképzés hiányát.
„A cél az legyen, hogy minél több életet megmentsünk, és ne az, hogy fegyvereket őrizzünk raktárakban” – idézi az elnököt az MTI.
-
Andrij Szibiha külügyminiszter a tárcájához tartozó emberi jogi és esélyegyenlőségi tanács ülésén elmondta, hogy a háború kezdete óta idén júniusig Ukrajnában több száz, oroszok által elkövetett nemi erőszakot rögzített az ENSZ.
Az áldozatok többsége férfi volt.
Az ENSZ jelentése szerint ez év júniusáig 342, oroszok által elkövetett szexuális erőszakot dokumentáltak Ukrajnában, és az áldozatok között 236 férfi, 94 nő, 10 lány és két fiú volt. Ezek csak a hivatalos adatok. Sajnos ezeknek a bűncselekményeknek a valódi mértéke sokkal nagyobb, és még elképzelni is nehéz annak a borzalomnak a teljes mértékét, amit az orosz bűnözők a megszállt területeken követnek el
– idézte a minisztert az MTI.
Kijelentette, hogy Oroszország olyan pusztítást hozott Ukrajna földjére, amilyet Európa a második világháború óta nem látott. „Szexuális erőszak és nemi alapú erőszak, kínzás, gyermekek elrablása és agymosása, népirtás, zaklatás, az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés korlátozása, mindez az orosz agresszió szerves része, ez terrorpolitikájuk egyik eleme” – részletezte Szibiha.
-
Az orosz erők kedd délelőtt kétszer is csapást mértek a Harkivi régióban található Zlatopil városára Iszkander–M ballisztikus rakétákkal, a támadásban az eddigi információk szerint tízen sebesültek meg – közölte a Telegramon Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója.
Az MTI a tisztségviselőt idézve hozzátette, hogy becsapódást rögzítettek egy bankintézet mellett, és károk keletkeztek egy hivatali épületben is.
A déli Herszon megyei ügyészség közölte, hogy reggel az oroszok drónokról robbanóeszközöket dobtak le a régióban, aminek következtében egy ember meghalt, öten pedig megsérültek.
Ivan Fedorov, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja polgármestere arról adott hírt, hogy a megyeszékhely elleni keddi orosz támadás következtében négyen sebesültek meg, egy magánklinika megsemmisült, a közeli épületek pedig megrongálódtak.
-
Vlagyimir Putyin egy keddi kormányzati ülésen, az orosz Civil Társadalmi és Emberi Jogi Tanács (HRC) tagjaival tartott találkozón szólalt fel, és többek közt az ukrajnai háborúról is beszélt.
Az orosz elnök a RIA Novosztyi beszámolója szerint azt mondta, hogy
Oroszország megerősítésének döntő eseményei most az ukrajnai konfliktus harci kontaktvonalán zajlanak.
„A cél az, hogy megerősítsük magát Oroszországot, hogy megvédjük jövőjét. Ez a munka számos területen folyik. Természetesen döntő események zajlanak a harci kontaktvonalon egy különleges katonai művelet keretében. De ahhoz, hogy az ország mindezeket a feladatokat meg tudja oldani, hatékonyan kell dolgoznia minden olyan területen, amely ma felmerült… most ez különösen fontos” – idézték az orosz elnököt a beszámolóban.
Az Oresnyik és a nukleáris csapások
Az Oresnyik rakétarendszer megjelenése minimálisra csökkenti a nukleáris fegyverek alkalmazásának szükségességét – ezt is kijelentette Putyin az ülésen.
A RIA Novosztyi szerint a közelmúltban megváltoztatott orosz nukleáris doktrínával kapcsolatban úgy fogalmazott:
Nem szigorítjuk, hanem továbbfejlesztjük a nukleáris doktrínát.
Ugyanakkor nem sokkal később hozzátette azt is:
Most nem a nukleáris doktrína, hanem az Oresnyik továbbfejlesztésére van szükségünk.
Mindezt azzal indokolta, hogy ha ezek a modern fegyverrendszerek kellő számban állnak rendelkezésre, akkor „gyakorlatilag nincs szükségünk nukleáris fegyverek alkalmazására” – magyarázta, utalva arra, hogy a közepes hatótávolságú rakétarendszerek megjelenése minimálisra csökkenti a nukleáris fegyverek használatának szükségességét.
Az orosz elnök beszélt többek közt még a halálbüntetésről is, amelyről azt mondta: ezt nem vezetik be, még a harci helyzetekben sem, noha az orosz emberek és politikai szereplők egy része időről időre felveti ezt a kérdést.
„A különleges katonai műveletek végrehajtásának valóságában élünk. És egyáltalán nem vezetjük be a halálbüntetést. Annak ellenére, hogy – biztosíthatom önöket, és ezt valószínűleg önök is tudják – polgáraink és politikai személyiségek jelentős része folyamatosan felveti ezt a kérdést” – mondta erről Putyin, majd hozzátette, hogy ehelyett „az igazságszolgáltatás humánusabbá tételére” törekszenek.
-
Az ukrajnai háborúról szóló béketárgyalások még ezen a télen megkezdődhetnek – mondta kedden egy kormányülésen Donald Tusk lengyel miniszterelnök, aki ezzel összefüggésben egy sor, a közeljövőben megvalósítani tervezett találkozót is ismertetett.
A Reuters beszámolója szerint Tusk – aki Ukrajna egyik legelkötelezettebb támogatója és az orosz elnök egyik legkeményebb riválisa Európában – leszögezte, hogy, Varsó vezető szerepet kíván játszani a konfliktus lezárásában, miután január 1-jén Lengyelország az Európai Unió soros elnökségét is átveszi Magyarországtól.
Egy sor megbeszélést fogok folytatni elsősorban a keleti határainkon túli helyzetről
– fogalmazott Tusk. Hozzátette: „Mint képzelhetik, a delegációnknak is felelőssége lesz többek között abban, hogy milyen lesz a politikai naptár, és talán abban is, hogy milyen lesz a helyzet a tárgyalások során, amik – bár még vannak kérdőjelek – talán már az idei télen elkezdődhetnek.”
A lengyel kormányfő azt is ismertette, hogy Emmanuel Macron francia elnököt fogadja csütörtökön Varsóban, akitől azt is hallhatja majd, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közt milyen megbeszélés zajlott le a múlt hétvégén Párizsban. Közölte azt is, hogy a lengyel kormány folyamatos kapcsolatban áll skandináv és balti szövetségeseivel, és hogy Keir Starmer brit miniszterelnök a lengyel EU-elnökség első napjaiban Varsóba látogat majd.
Nagyon szeretném, hogy Lengyelország ne csak jelen legyen, hanem megadja az alaphangot azokban a döntésekben, amelyek a biztonságot és a lengyel érdekek biztosítását szolgálják
– fogalmazott végül Donald Tusk.
-
Az ukrán vezetők üdvözölték a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjének javaslatát egy Németországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát és Lengyelországot magában foglaló, európai összekötő csoport létrehozására − ezt maga a javaslattevő, Friedrich Merz mondta el a ZDF német közszolgálati televíziónak hétfői kijevi látogatását követően nyilatkozva.
A kontaktcsoport az Ukrajnával kapcsolatos európai politikát koordinálná − fejtette ki Merz, aki hétfőn Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal kormányfővel is tárgyalt. Hozzátette: mindketten támogatták javaslatát.
Ukrajnával együtt ez a négy ország minden lehetséges forgatókönyvre felkészülhetne, ami a következő években várható, miután megváltozik a washingtoni adminisztráció”
− magyarázta a német konzervatívok vezetője a televízióban. Hozzátette: úgy véli, a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump hajlik arra, hogy változtasson országa külpolitikáján, de – mint mondta – a változás iránya egyelőre nem látható − adta hírül az MTI.
Friedrich Merz arról is beszélt, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásának folyamata visszafordíthatatlan, ugyanakkor rámutatott: egy olyan ország, amely háborúban áll, nem válhat a a szövetség tagjává. „Zelenszkij ezt tudja” − tette hozzá.
„Most mindent meg kell tennünk azért, hogy a háború véget érjen
− hangsúlyozta Merz, megjegyezve, hogy a Nyugatnak, Németországnak és minden európainak meg kell fontolnia, hogyan segíthetnének, hogy Ukrajna elérje ezt a célt.
-
Nem igazak azok a jelentések, amelyek szerint Oroszország állítólag havi 25 Oresnyik hiperszonikus ballisztikus rakétát képes gyártani – közölte Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformáció elleni központjának vezetője.
Az angol nyelvű világban ezt a dezinformációt terjesztő médiaszereplő álcaként működik, hogy legitimálja az oroszok számára előnyös narratívákat, és megkönnyítse azok szélesebb körű terjesztését
– mondta Kovalenko.
Hangsúlyozta, hogy a nyugati szankciók jelentősen lelassították a csúcstechnológiás rakéták oroszországi gyártási ciklusát. Miközben Oroszország továbbra is gyárt olyan rakétákat, mint a Kh–101 és a Kalibr, és nagymértékben támaszkodik a Shahed csapásmérő drónokra, addig az olyan fejlett rakéták gyártása, mint a Kinzhal, továbbra is egyszámjegyű mennyiségre korlátozódik. A még bonyolultabb gyártási ciklusú Oresnyik rakétát valószínűleg nem fogják nagy mennyiségben gyártani.
-
A megkérdezett ukránok több mint 44 százaléka bizalmat szavazott Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek, ami lényegesen magasabb, mint az összes európai országban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az Új Európa Központ megbízásából készült felmérés eredményeiből kiderült, hogy a megkérdezettek 44,6 százaléka bízik Trumpban, ami lényegesen magasabb, mint a leginkább Trump-párti Magyarországon, ahol az arány 37 százalék.
Ez a magas támogatottság valószínűleg annak köszönhető, hogy az új amerikai kormánytól határozottabb Ukrajna-politikát várnak, vagy bizonyos reményeket fűznek Trump „gyors békéről” szóló ígéreteihez.
Donald Trump magas bizalmi szintjét befolyásolhatta a hivatalban lévő elnök, Joe Biden politikájával kapcsolatos csalódás is, aki Olaf Scholz német kancellárral együtt a legnagyobb mértékben esett vissza az ukrán bizalmi értékelésben.
-
Az ukránok hasonló mértékben saját nukleáris fegyvereiket és a NATO-hoz való fokozatos csatlakozást tartják Ukrajna biztonságának legjobb garanciájának – írja az Eurointegration.
A legtöbb válaszadó szerint Ukrajna számára a legjobb biztonsági garanciát az állam atomfegyver-fejlesztése (31,3 százalék) és a NATO-hoz való fokozatos csatlakozás (29,3 százalék) jelenti.
A felmérés azt is kimutatta, hogy nagymértékben csökkent a bizalom Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár iránt; egyedül Emmanuel Macron francia elnök növelte bizalmi indexét az ukránok körében.
-
A nemzetközi politika gyakran a rossz és a rosszabb közötti választásig jut. Ukrajna most pontosan ebben a helyzetben van. Az ukránok bátorsága és a szövetségesek támogatása ellenére a hibák és a kritikus fontosságú fegyverek szállításának késedelmei rendkívül sokba kerültek – írja az Unian ukrán hírügynökség a The Atlantic elemzése alapján.
A háború kezdetén reális lehetőség volt az oroszok által megszállt területek erőszakos visszatérésére. Az elemzés megjegyzi, hogy a Biden-kormányzat határozatlansága, amely az óvatosság és a határozott fellépés szükségessége között ingadozott, végzetes hiba volt. Ha az Egyesült Államok és szövetségesei 2022 óta tömegesen szállítottak volna modern harckocsikat, repülőgépeket és rakétarendszereket, az események jelenlegi menete egészen másképp alakulhatott volna – olvasható a cikkben.
Ukrajna azonban most olyan helyzetben van, hogy kilátásai nemcsak a nyugati támogatástól, hanem a politikai környezet globális változásaitól, különösen Donald Trump hatalomra kerülésétől is függnek.
A Trump belső köréhez tartozó személyek által kidolgozott politikai tervek a következő pontokat tartalmazzák:
- tűzszünet a konfliktus befagyasztására;
- biztonsági garanciák Ukrajna számára;
- újjáépítési támogatás;
- az Oroszország elleni szankciók részleges enyhítése.
„Maga Trump azt a vágyát mutatja, hogy „nagy béketeremtőként” hagyjon nyomot a történelemben. Csökkentette a Putyin iránti csodálatát. A jelenlegi Putyin már nem tűnik diadalmasnak: a háború három évig elhúzódott, kolosszális ember- és eszközveszteségeket, gazdasági hanyatlást és stratégiai befolyásvesztést eredményezett” – fogalmazott az elemzés.
-
Novemberben az ukránok mintegy 70 százaléka állt pozitívan Ukrajna fokozatos NATO-csatlakozásának gondolatához – írja az Ukrajinszka Pravda.
A megkérdezettek 70,3 százaléka támogatta Ukrajna fokozatos NATO-csatlakozásának gondolatát, azaz hogy a szövetség meghívja Ukrajnát, hogy csatlakozzon a nemzetközi határain belül, de az 5. cikkely szerinti garanciák kezdetben nem vonatkoznának az Oroszország által megszállt területekre.
Ezt az elképzelést nyugatnémet modellnek nevezik: Németország 1955-ben lett NATO-tag, de a vasfüggöny mögötti keleti államok csaknem 40 évvel később, az ország újraegyesítését követően csatlakoztak.
Az Új Európa Központ megjegyzi, hogy a német történelmi példához képest jelentős különbség az Ukrajna fokozatos csatlakozására vonatkozó elképzelésben, hogy a meghívásnak azonnal ki kellene terjednie az ország teljes területére a nemzetközileg elismert határokon belül.
-
Sztanyiszlav Bunjatov ukrán katonatiszt, a 24OSHB „Aidar” szakaszparancsnoka szerint ha Pokrovszk elveszik, akkor a Dnyipropetrovszki terület frontja elesik – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Mindenki elfogadta már a tényt, hogy az oroszok Pokrovszkba mennek, de kevesen vannak tisztában azzal, hogy ez milyen következményekkel jár a Dnyipro régió védelmi kapacitására nézve
– jegyezte meg a Telegramon.
A katonák kifejtették, hogy a Dnyipropetrovszki terület nincs annyira falvakkal beépítve, mint a Donyecki terület, így a megszállók előrenyomulása ott gyorsabb lesz. Azt is megjegyezte, hogy amint az oroszok belépnek Dnyipropetrovszk régióba, feltételeket fognak diktálni annak teljes átadására Oroszországnak.
-
A Pentagon szerint az észak-koreai hadsereg még mindig az oroszországi Kurszk térségében tartózkodik, és még nem vett részt közvetlenül az Ukrajna elleni harcokban, ugyanakkor készen állnak arra, hogy bármikor harcba szálljanak – írja az Eurointegration.
Nem láttuk, hogy részt vettek volna bármilyen ellenségeskedésben. De tudjuk, hogy ott vannak. Tudjuk, hogy harci műveletekben való részvételre vannak bevetve, és ezt továbbra is figyelemmel kísérjük
– mondta Sabrina Singh, az amerikai védelmi minisztérium helyettes szóvivője a Pentagonban tartott tájékoztatóján.
Volodimir Zelenszkij elnök korábban azt jósolta, hogy Oroszország sok észak-koreai katonát fog az Ukrajna elleni frontvonalra vezényelni, akiket szinte biztosan ágyútöltelékként használnának.
Észak-Korea és Oroszország fokozta együttműködését azután, hogy Oroszország megkezdte Ukrajna teljes körű invázióját. Az országok megállapodást írtak alá, amely arra kötelezi mindkét felet, hogy azonnali katonai segítséget nyújtson a másik félnek, ha valamelyikük ellen fegyveres agresszió történik.
Az elmúlt hónapokban megerősített jelentések szerint Észak-Korea tüzérségi lövedékeket és ballisztikus rakétákat küldött Oroszországnak, nemrégiben pedig saját csapatait küldte Ukrajna elleni harcra.
Az Egyesült Államoknak információi vannak arról, hogy Észak-Korea további fegyverszállítmányokat készít elő Oroszországnak, amelyeket az Ukrajna elleni háborúban használnának fel, és felszólították Kínát, hogy az eszkaláció megakadályozása érdekében befolyásolja ezt.
-
Az Oroszországgal szembeni szankciók, valamint a széles körben elterjedt korrupció, a munkaerőhiány, az ukrajnai háború költségei és a védelmi ipar alacsony hatékonysága aláássák a Föderáció képességét arra, hogy egyszerre biztosítsa a védelmi ágazat hatékony működését és a gazdasági stabilitás fenntartását – írja a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Oroszországnak továbbra is elképesztő költségekkel kell szembenéznie az Ukrajna elleni katonai erőfeszítései támogatására, a növekvő gazdasági feszültségekkel, a munkaerőhiánnyal és a rendszerszintű korrupcióval, amelyek veszélyeztetik Oroszország védelmi ipari bázisának stabilitását.
Az elemzők emlékeztetnek arra is, hogy Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint Oroszország több mint 200 milliárd dollárt költött az ukrajnai háborúra, és 2022 februárja óta legalább 700 ezer katonai veszteséget szenvedett el, a legutóbbi veszteségek átlagosan napi 1000 katonát jelentenek.
Hétfőn az Ukrán Dezinformációellenes Központ arról számolt be, hogy Oroszország likvid eszközei a Nemzeti Jóléti Alapban a 2022. februári 140 milliárd dollárról 2024. december 1-jére 53,8 milliárd dollárra csökkentek.
Megjegyezték, hogy Oroszország egyre inkább a kínai jüantartalékokra és az aranyeladásokra támaszkodik költségvetési hiányának fedezésére, és a 2025–2027-es nemzeti költségvetésének egyharmadát védelmi kiadásokra fordítja, ami a háború irracionális előtérbe helyezésére utal a gazdasági stabilitás rovására.
-
Kína bejelentette, hogy jelentősen csökkenti a drónok és alkatrészeik szállítását, ami hatással lehet az ukrajnai háború menetére, ahol a drónok kulcsszerepet játszanak az oroszok elleni harcban – írja az Unian állami hírügynökség.
A Kína és az USA közötti konfliktus eszkalálódása most már az Ukrajna védelme szempontjából kritikus fontosságú technológiai területet is érinti.
A kínai gyártók már elkezdték korlátozni a kulcsfontosságú alkatrészek, például a motorok, akkumulátorok és repülésvezérlők értékesítését az Egyesült Államokba és Európába. Ezek előzetes lépések a hamarosan bevezetésre kerülő új exportszabályok felé.
A források szerint az új korlátozások közé tartozhat az engedélyek megkövetelése vagy a tervezett szállítások kormányzati bejelentése.
-
Az ukrán–magyar határszakaszon 3888-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 2904-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek − tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 7 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért − áll a közleményben.
-
Holland F−35-ös vadászgépek pénteken elfogtak három orosz repülőgépet a Balti-tenger felett, és nemzetközi vizek fölött a NATO felelősségi területének határáig kísérték őket − közölte hétfőn a holland védelmi minisztérium.
A Reuters tájékoztatása szerint holland F−35-ösök december óta járőröznek a NATO keleti határán. Ennek részeként aktiválták a gyors reagálású riasztást, amelynek keretében Észtországból két vadászgépet küldtek a NATO légterét megközelítő azonosítatlan repülőgépek elfogására.
Ezért vannak ott az embereink: hogy megvédjék a közös légterünket az orosz fenyegetésekkel szemben
− nyilatkozta Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter hétfőn, majd hozzátette, „amint az pénteken ismét nyilvánvalóvá vált, az orosz erők mindenféle módon aktívak a NATO légterének közelében”.
-
Az ukrán hatóságok felismerték, hogy a területek 1991-es állapotok szerinti visszaszolgáltatása már nem valósulhat meg – különösen a munkaerő, a felszerelés és az ellátás hiánya miatt – állapította meg Ivan Sztupak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje a Washingtonból, különösen Donald Trump csapatától érkező információk alapján.
„Abból, amit én tudok, amit olvastam, Trump úr leendő adminisztrációja szkeptikus ezzel kapcsolatban, egyáltalán nem érdekli ez a kérdés” – idézi a szakértőt az Unian ukrán hírügynökség.
Elmondása szerint a megszállt területen több millió köbméternyi betontörmelék keveredik ukrán védők, orosz katonák és civilek holttestével. Emellett több tízezer fel nem robbant vagy félig fel nem robbant lőszer is lehet, az aknamentesítéshez pedig több száz milliárd dollárra van szükség, amivel Ukrajna nem rendelkezik.
Sztupaknak fogalma sincs arról, hogy Ukrajna hogyan érheti el a korábbi határokat. Úgy látja, Kijevnek nincs más választása, mint hogy a helyzet további romlásának megakadályozása érdekében beletörődjön az eddigi területek elvesztésébe.
Fokozatosan veszítünk területeket. Attól függ, hogy mennyire vagyunk hajlandóak ezt eltűrni? Kijevig? Zsitomirig? Ternopilig? Lvivig? Csapig? A kérdés költői
– jelentette ki Sztupak.
-
Észtország hazai összterméke (GDP) 0,25 százalékának megfelelő éves katonai támogatást fog nyújtani a kijevi vezetésnek 2027-ig – közölte hétfőn Kristen Michal, a balti ország kormányfője az ukrán fővárosban.
A július óta hivatalban lévő Michal első hivatalos, s előre be nem jelentett látogatásán Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel is találkozott. Az általa ígért támogatás évente nagyjából 100 millió eurót (41 milliárd forint) jelent. Az észt kormányfő egyben felszólította szövetségeseit, hogy növeljék a kijevi vezetésnek szánt katonai segélyezést.
Az ukrán állam és az ukrán nép a háború győztes végéig számíthat Észtország támogatására
– hangoztatta.
Smihal köszönetet mondott Észtországnak az ukrajnai háború kitörése óta nyújtott csaknem 542 millió euró támogatásért, ami a balti ország GDP-je 1,4 százalékának felel meg.
-
Az észak-romániai Máramaros megye mentősei egy hegyi szurdokból mentették ki azt 28 éves ukrán férfit, aki Perszik (Őszibarack) nevű macskájával menekült a mozgósítás alól – írja a Jevropejszka Pravda.
A férfit a múlt hét végén találták meg egy 400 méter mély szurdokban Máramaros északi részén. A férfi súlyos hipotermia jeleit mutatta, „átázott és fázott”. Először helikopterrel próbálták meg kimenekíteni, de a nehéz időjárási körülmények miatt ezeket a terveket el kellett vetni.
Ezért a román mentők mély hóban, mínusz 10 fokos hidegben gyalogolva érték el a férfit. Amikor a mentők kinyitották Vladislav Duda kabátját, egy kiscicát találtak alatta.
A cica meleg volt, és melegen tartotta... így megmentette az életét
– mondta Dan Benga, a máramarosi hegyimentő-szolgálat vezetője.
Felidézte, hogy közvetlenül a mentés után, amikor megkérdezték tőle, hogy jól van-e, az ukrán férfi azt válaszolta: „Boldog vagyok, mert a macskám életben van.” A szurdokból való kijutás során, amely több mint öt órán át tartott, a férfi nem engedte el a macskát – tette hozzá Benga.
Vldislav Duda, a kimenekített férfi a román sajtónak elmondta, hogy újságíróként dolgozott Ukrajnában, és több mint egy hete hagyta el otthonát a harkivi területen, hogy elkerülje a hadsereghez való behívását.
Amire emlékszem, az az ismeretlentől való félelem, és a félelem, hogy nem élem túl azt az éjszakát. Az én Perszikem mentett meg. Amikor menekültünk, mindenkitől féltünk, nehogy visszaküldjenek minket, hogy harcoljunk valaki más háborújában
– mondta a férfi.
Duda jelenleg hipotermia miatt kezelés alatt áll. A cicát alultápláltság miatt rehabilitációs központba küldték, és várhatóan hamarosan teljesen felépül.
Azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, több mint 160 ukrán férfit mentettek ki Máramarosban, további tizenhatot pedig holtan találtak. Májusban arról számoltak be, hogy 2022 óta mintegy 11 ezer ukrán férfi lépte át illegálisan a romániai határt az ország északi részén, hogy elkerülje a mozgósítást.
-
Az orosz csapatok erőteljes támadásra készülnek a zaporizzsjai területen, és a dnyipropetrovszki terület határa felé tartanak – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ellenség pedig, miután bizonyos változtatásokat eszközölt és javította a KAB-ok ledobására szolgáló rendszereket, elérte, hogy most már ezek a nagy erejű bombák – KAB–250, KAB–500 – már a régióközpontba érkeznek
– mondta Vladiszlav Volosin, az Ukrán Déli Védelmi Erők szóvivője.
Elmondása szerint az oroszok már több hete készülnek a támadó hadműveletekre. Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország gyalogsági rohamcsapatokat képez ki és készít fel, megtanítja őket arra, hogyan használják a haditechnikai eszközöket a harcban.
„Az elmúlt két hétben az ellenség fokozta a kisebb csoportok támadóműveleteit a vremivszki szektorban. Naponta 25 vagy akár 30 rohamműveletre kerül sor. Az ellenség harckocsikat és páncélozott harcjárműveket használ” – mondta Volosin.
A szóvivő megjegyezte, hogy Oroszország kiscsoportos taktikát alkalmaz, amelyet a donyecki területen lévő Szoledar, Bahmut, Vuhledar és Avgyijivka településeken is alkalmazott.
Az ellenség részleges sikereket ért el az ilyen kis létszámú gyalogsági csoportok alkalmazásával, ezért ezt a taktikát alkalmazzák a vremivszki szektorban is, megpróbálják átvenni az ellenőrzést a donyecki terület déli részén, Velika Novoszilka falunál, és elérik a dnyipropetrovszki terület határát. Ez az offenzíva folyamatban van
– mondta a szóvivő.
Az ukrán hírszerzés szerint hasonló előkészületek folynak az orihivszki szektorban is.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Erdogan: Most már csak ketten vagyunk a világon, Putyin és én;
- Donald Trump egyet hátralépett – már nem olyan biztos az ukrajnai háború lezárásában?
- Pentagon: Oroszország legalább 200 milliárd dollárt költött az Ukrajna elleni háborúra;
- Riasztó jeleket észleltek az oroszok a NATO részéről, agresszív akciótól tartanak;
- Hatalmas támadásra készülnek az oroszok, hamarosan bevetik Putyin új szuperfegyverét;
- Az ukrán fejlesztés megelőzte a korát, a világon most először csaptak össze tengeri drónok a légierővel.
Tartsanak velünk ezúttal is!