Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Az észak-koreai erők továbbra is magas veszteségeket szenvednek, miközben nemrégiben megerősítették, hogy az első észak-koreai katonát foglyul ejtették a Kurszki területen. John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója december 27-én kijelentette, hogy az észak-koreai erők az elmúlt héten (nagyjából december 20-a és 27-e között) mintegy 1000 áldozatot szenvedtek a Kurszki területen. Az észak-koreai hatóságok engedélyezik Oroszországnak, hogy páncélozott járműtámogatás nélkül, gyalogosok által vezetett támadásokban alkalmazza őket − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök december 23-án kijelentette, hogy több mint 3000 észak-koreai személyt öltek vagy sebesítettek meg a Kurszki területen, ami nagyjából a negyedét teszi ki az ott bejelentett 12 ezer észak-koreai személynek.
A dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) december 26-án az ukrán hírszerzéssel folytatott konzultációt követően megerősítette, hogy az ukrán különleges műveleti erők (SSO) elfogtak egy sebesült észak-koreai katonát a Kurszki területen, és ukrán források olyan képeket tettek közzé, amelyeken állítólag az elfogott észak-koreai katona látható.
Az ISW az információt nem tudta független forrásból ellenőrizni.
Oroszország eddig dokumentáltan 19 690 harceszközt veszített a háborúban. Ezek közül 14 771 megsemmisült, 820-ban károk keletkeztek, 1097-et a személyzete otthagyott a harctéren, 3002-t pedig az ukránok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 3662 tank van. A harckocsik közül 2596 megsemmisült, emellett 157 megsérült, 375-öt magára hagytak a harctéren, 534-et pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
A Kreml szerint az Azerbaijan Airlines repülőgép-szerencsétlenségének kivizsgálására Kazahsztánban kerül sor − írja a Sky News. Orosz, azerbajdzsáni és brazil tisztviselők vesznek majd részt a vizsgálatban – közölték.
A járat Kazahsztánban zuhant le, és a Kreml szerint orosz és kazah állampolgárok is voltak a fedélzeten.
Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetést folytatott a Kazah Köztársaság elnökével, Kaszim-Jomart Tokajevvel
– közölte a Kreml. A tragédiáról és Vlagyimir Putyin bocsánatkéréséről szóló bővebb anyagunkat itt találja.
Moldova miniszterelnöke azzal vádolta Oroszországot, hogy politikai fegyverként használja az energiát, miután Moszkva leállította a gázszállítást a szakadár moldovai Transznyisztriai régióba − közölte a Sky News.
Dorin Recean szerint a lépés miatt az ott élők áram és fűtés nélkül maradnak.
A Facebookon közzétett nyilatkozatában azt mondta, hogy Moldova most megvizsgálja a jogi lehetőségeit, beleértve a nemzetközi választottbírósági eljárást is.
Ukrajna első alkalommal kapott amerikai cseppfolyósított földgázszállítmányt − közölte Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke.
Ez több mint egy szállítmány – ez egy stratégiai lépés. Annak ellenére, hogy Oroszország a háború alatt megpróbálta tönkretenni az energiarendszerünket, újabb győzelmet arattunk az energiafronton
– mondta Jermak.
Ukrajna, amely részben az orosz gáztól függött, 2015 óta nem vásárolt gázt közvetlenül Moszkvától, miután az megszállta és annektálta a Krímet, és támogatta a kelet-ukrajnai szeparatista fegyvereseket − közölte a Sky News.
A szállítmányt, amely Görögországon keresztül érkezett, a DTEK, Ukrajna legnagyobb magántulajdonú energetikai vállalata vette át.
Oroszország augusztus óta megváltoztatta az Ukrajnára mért csapások taktikáját − közölte a brit védelmi minisztérium. Az X-en közzétett bejegyzésében a minisztérium azt írta, hogy azóta Oroszország az egyes csapások között rakétakészleteket halmoz fel, hogy nagyobb rajban indítsa őket.
2024 augusztusa óta Oroszország valószínűleg úgy döntött, időt szán arra, hogy a csapások között készleteket halmozzon fel, majd nagyobb, ritkább csapáshullámokat indítson, a korábban végrehajtott gyakoribb, kisebb támadások helyett
– írták.
A jelentés szerint a december 12-ről 13-ra virradó éjszaka Ukrajnát ért „nagyszabású, többtengelyes támadás” összetétele az ukrán infrastruktúrára és iparra, valamint az ukrán légvédelemre és repülőterekre összpontosított.
Oroszországnak azonban megmarad a képessége és a készlete arra, hogy kisebb számban, büntetőintézkedésként, kevés figyelmeztetéssel vagy figyelmeztetés nélkül engedélyezze ilyen eszközök bevetését
− tették hozzá.
A londoni védelmi minisztérium szombati tájékoztatása szerint jövőre parancsnoki rendfokozatú ukrán katonatiszteket részesítenek öthetes képzésben a brit fegyveres erők specialistái a hadszíntéri sokk kezelési módozatairól. A tárca szerint ezt a kiképzést az ukrán hadsereg kérte a brit kormánytól, miután növekszik azoknak az ukrán sorkatonáknak a száma, akik a hadműveleti térségekben elszenvedett traumákról számolnak be, és mentálhigiénés problémákkal küszködnek.
Mint arra az MTI emlékeztet, a program már idén elkezdődött, és a mai napig száz ukrán katonatiszt vesz részt ilyen jellegű nagy-britanniai képzésben, de 2025-ben további 180-an csatlakoznak a speciális kiképzési kurzusokhoz.
Luke Pollard, a fegyveres erők ügyeiben illetékes brit védelmi államtitkár a minisztérium szombati ismertetéséhez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta:
a brit szakértők több száz ukrán katonát képeznek ki mentálhigiénés elsősegély nyújtására, és ők a megszerzett képesítést továbbadják majd a tűzvonalban szolgáló katonáknak,
ezzel is erősítve az ukrán fegyveres erők mentális ellenállóképességét. A londoni védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a brit katonai szakértők által a hadszíntéri sokk kezelésére nyújtott képzés elemei közé tartozik az iCover nevű, hat lépésből álló módszertan, amelynek alkalmazásával heveny stressztől szenvedő embereket lehet ismét cselekvőképes állapotba hozni, nem egészen egy perc alatt.
Az ukrajnai háború kezdete óta eddig 51 ezer ukrán katona részesült kiképzésben Nagy-Britannia területén. Londoni kormányforrásokból származó egybehangzó, napok óta visszatérő brit médiaértesülések szerint a brit védelmi minisztérium fontolóra vette, hogy Nagy-Britannia ukrajnai területen is kiképzést nyújtson az ukrán fegyveres erőknek.
John Healey brit védelmi miniszter legutóbbi nyilatkozataiban nem zárta ki ezt a lehetőséget, és a londoni védelmi tárca is „kiterjesztett kiképzési programról” tett említést minapi tájékoztatásában. Sir Keir Starmer brit miniszterelnök karácsony előtt telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és a Downing Street beszámolója szerint a két vezető egyetértett abban, hogy fontos a kiképzési program „finomítása” Ukrajna hadszíntéri képességeinek további erősítése végett.
Az orosz külügyminisztérium jelentősen kibővítette az uniós és uniós tagállami tisztviselők listáját, akiknek az új uniós szankciócsomagra válaszul tilos az országba való beutazás − írja a Sky News.
Hétfőn az unió már a 15. szankciócsomagját vezette be Oroszországgal szemben, ami többek között szigorúbb intézkedéseket tartalmaz a kínai jogalanyok és a Moszkva úgynevezett árnyékflottájába tartozó, elöregedett tartályhajók ellen, amiket az orosz olaj eladására vonatkozó szankciók kijátszására használnak.
A külügyminisztérium közölte, hogy válaszul további, meg nem nevezett „biztonsági ügynökségek, uniós országok állami és kereskedelmi szervezeteinek képviselői, valamint uniós tagállamok azon állampolgárai, akik felelősek azért, hogy katonai segítséget nyújtanak Kijevnek”, kerültek fel a stoplistára.
Zubánics László kárpátaljai politikus-történész, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), valamint a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke szombaton számolt be arról közösségi oldalán, hogy december 27-én az Elnöki Hivatalban Volodimir Zelenszkij államfő találkozott az Ukrajnai Nemzeti Kisebbségek Civil Szervezeteinek Tanácsa tagjaival, illetve a meghívott őshonos népek képviselőivel.
Mint írta, a csaknem kétórás megbeszélést Volodimir Zelenszkij kezdeményezte, aki szeretné a hasonló találkozókat rendszeressé tenni. Az államfő mellett jelen voltak Igor Zsovkva és Olena Kovalszka, az Elnöki Hivatal helyettes vezetői, Olga Sztefanisina, EU-intergrációs kérdésekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettes, igazságügyi miniszter.
Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy a tanácskozást megelőzően írta alá az elnöki rendeletet, amely május 21-ét az etnikumközi egyetértés és kulturális sokszínűség napjává nyilvánította. Kifejtette azt is, hogy szeretnék, ha a nemzeti kisebbségek (közösségek) képviselői egyfajta jószolgálati nagyköveti feladatokat látnának el az anyaországaik, illetve az európai uniós szervezetek felé. Ennek a munkának az elősegítése érdekében kapott felkérést a Tanács, hogy az államfő részére állítsanak össze egy listát a megoldásra váró problémákról, illetve azok megoldási lehetőségeiről.
A nemzeti közösségek által benyújtott javaslatok alapján elkészült egy 27 pontos lista, amelyet Volodimir Zelenszkij át is vett. A két legnagyobb „portfólióról” – a kultúráról és az oktatásról – Ljudmila Kovalenko, a német közösség képviselője, illetve Zubánics László, a magyar közösség képviselője tartott tájékoztatót.
Az UMDSZ elnöke elmondta: az összeállított 27 pontos listából 9 érinti a kisebbségi oktatás kérdéseit, ezért azok megoldásra kiemelt figyelmet kell fordítani. A javasolt módosítások a meglévő intézményhálózat megtartását, illetve fejlesztését biztosítanák. Emellett fontos, hogy a 2027-ben életbe lépő oktatási reform keretében a nemzeti kisebbségek számára biztosítsák, hogy líceumokat lehessen nyitni egy osztály (25 főig), illetve két szakirány megléte esetén is. A benyújtott javaslatok kitérnek az oktatás jelenlegi valamennyi problémás szegmensére és azok megoldási lehetőségeire – ismertette Zubánics László.
A felvetett problémákra reagálva Volodimir Zelenszkij felkérte Olga Sztefanisinát, hogy az oktatási szaktárca vezetői, illetve a nemzeti közösségek képviselői bevonásával a következő év elején szervezzenek egy oktatási fórumot, ahol ezeket a kérdéseket konkrétan megvitatják.
Az Európai Unió vezető diplomatája szombaton „gyors és független” vizsgálatot sürgetett az Azerbaijan Airlines repülőgép-szerencsétlenségével kapcsolatban, miután az Egyesült Államok felvetette, hogy az incidenst egy orosz légvédelmi rakéta okozhatta.
Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője az X-en úgy fogalmazott, hogy
a jelentések, amelyek szerint orosz tűz okozhatta az Azerbaijan Airlines gépének balesetét, élesen emlékeztetnek az #MH17-re. Gyors, független nemzetközi vizsgálatot sürgetek. Gondolataink az áldozatok családjaival és barátaival vannak. A sérülteknek mielőbbi felépülést kívánok.
Az incidensről szóló bővebb cikkünket itt találja.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton bocsánatot kért Ilham Alijevtől, Azerbajdzsán elnökétől a Kreml szerint „tragikus incidens” miatt, ami az orosz légtérben történt az Azerbaijan Airlines gépével, amely december 25-én zuhant le Kazahsztánban.
A Kreml szerint miközben a repülőgép Groznijban próbált leszállni, ukrán drónok támadták Oroszországot, és az orosz légvédelmi erők visszaverték a támadásokat.
Ez idő alatt Groznijt, Mozdok városát és Vlagyikavkazt ukrán harci drónok támadták, és az orosz légvédelem visszaverte ezeket a támadásokat
− mondta a Kreml szerint Putyin Alijevnek, anélkül, hogy közölte volna, hogy az orosz légvédelem eltalálta a gépet.
A tragédiáról és Vlagyimir Putyin bocsánatkéréséről szóló bővebb anyagunkat itt találja.
Válságos a helyzet Oroszországban a fekete-tengeri olajszennyezés miatt – jelentette ki szombaton Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Már csütörtökön szövetségi szintű veszélyhelyzetet hirdettek ki az országban a katasztrófa miatt.
Sajnos a katasztrófa negatív ökológiai következményei elkerülhetetlenek. És sajnos egyelőre lehetetlen megbecsülni a kár mértékét, noha a szakértők erre folyamatosan kísérletet tesznek
– mondta a szóvivő.
Alekszandr Kurenkov, az orosz rendkívüli helyzetek minisztere közölte, hogy az észlelt szennyezések felszámolása folyamatban van, de állandó a szivárgás a két megrongálódott tartályhajóból.
Az országos szintű veszélyhelyzet kihirdetése lehetővé teszi a szövetségi szervek, illetve állami vállalatok további erőforrásainak mozgósítását, valamint a kárvallottak támogatását a kormányzati tartalékalapból – írta az MTI.
Az összesen 9000 tonna fűtőolajat szállító, több mint ötvenéves két Volgonyefty tankhajó december 15-én heves viharban szenvedett hajótörést nyílt tengeren, a Fekete-tenger és az Azovi-tenger között található Kercsi-szorosban. Az egyik hajó legénységének egy tagja életét vesztette, tizenegyen megsérültek. A roncsokból továbbra is szivárog az olaj, amely már több tucat kilométeren szennyezte be a partvidéket.
Németország szombaton azt közölte, hogy a Finnországot és Észtországot összekötő tenger alatti energiakábel e heti feltételezett szabotálása „figyelmeztetés” volt, ami új uniós szankciókat követel Oroszország „árnyékflottája” ellen − jelentette az Agence France-Presse.
A Finnországból Észtországba áramot szállító Estlink 2 kábelt szerdán kapcsolták le a hálózatról, alig több mint egy hónappal azután, hogy két távközlési kábelt megszakítottak a Balti-tenger svéd felségvizein.
A Funke médiacsoportnak adott nyilatkozatában Annalena Baerbock német külügyminiszter elmondta, hogy
a Balti-tengeren egyes hajók szinte minden hónapban megrongálják a nagy tenger alatti kábeleket. A legénység a vízben kilométereken keresztül vonszolja a horgonyokat a tengerfenéken, minden látható ok nélkül. Nehéz még mindig a véletlenekben hinni.
Az olasz rendőrség szombaton közölte, hogy egy oroszbarát csoport által vállalt kibertámadás ügyében nyomoz, ami több weboldalt, köztük a milánói repülőtereket és a külügyminisztériumot célozta meg − közölte a The Guardian.
Marco Valerio Cervellini, a nemzeti kiberbiztonsági rendőrség szóvivője szerint a minisztérium, a Malpensa és a Milánó-Linatei repülőtér, valamint a sienai és torinói közlekedési rendszerek honlapjait érte támadás.
A NoName057(16) nevű oroszbarát hackercsoport vállalta magára a támadásokat egy Telegram-posztban – közölte Cervellini a LinkedInen.
A csoport arról ismert, hogy olyan NATO-országok közintézményeit és stratégiai ágazatait veszi célba, amelyek támogatták Ukrajnát az orosz invázió elleni harcban.
Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője a The Kyiv Independent szerint elárulta, hogy Kijev rendelkezik olyan drónokkal, amelyeknek 2000 kilométeres hatótávja van.
Abból, amit tudunk – ez már nem titok –, az ukrán nagy hatótávolságú, pilóta nélküli légi járművek elvileg akár 2000 kilométerre is célba találnak
– fogalmazott a szóvivő.
A 2000 kilométeres hatótávolságot egyelőre egyetlen akció sem erősítette meg, de az ukrán drónok a jelentések szerint a frontvonaltól több mint 1000 kilométerre lévő célpontokat is eltaláltak már, de Ukrajna nem mindig kommentálja az Oroszországon belüli dróntámadásait.
A legtöbb esetben sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk az ilyen híreket. Csak azt mondhatom, hogy a robbanásoknak oka van
– jegyezte meg Andrij Juszov.
Volodimir Zelenszkij azzal vádolta meg Robert Fico szlovák miniszterelnököt, hogy Oroszország utasítására „második energiafrontot” nyitott Ukrajna ellen, miután a szlovák elnök megfenyegette Ukrajnát, hogy meg fogják torolni, ha nem fog több orosz gáz érkezni Ukrajnán keresztül.
Úgy tűnik, Putyin utasítást adott Ficónak, hogy nyisson második energetikai frontot Ukrajna ellen a szlovák nép érdekeinek rovására
– fogalmazott az ukrán elnök a közösségi oldalán a Sky News szerint.
„Csak ezzel magyarázható Fico fenyegetése, hogy ezen a télen leállítja Ukrajna vészhelyzeti áramellátását, miközben Oroszország támadja erőműveinket és az energiahálózatunkat” – tette hozzá.
Egy hónapra felfüggesztik a rendszeres járatokat Türkmenisztán fővárosa, Asgabat és Moszkva között, miután az Azerbaijan Airlines utasszállító repülőgépe lezuhant Kazahsztánban – jelentette a Sky News szerint a TASZSZ állami hírügynökség Türkmenisztán nemzeti légitársaságára hivatkozva.
A hét elején történt katasztrófában 38 ember vesztette életét, és mind a 29 túlélő megsérült. Az NBC News információi szerint az amerikai hírszerzés úgy tudja, hogy az orosz légvédelem tévesen drónnak azonosíthatta az utasszállítót.
Oroszország azt állítja, hogy meghiúsított egy ukrán tervet, amelynek célja egy magas rangú orosz tiszt és egy Moszkva-barát háborús blogger megölése volt egy hordozható hangszóróba rejtett bombával – írja a Sky News.
A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint egy orosz állampolgár a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül vette fel a kapcsolatot az ukrán GUR katonai hírszerző ügynökség egyik irodájával.
Az orosz állampolgár ezután az ukrán hírszerző tiszt utasítására előkeresett egy moszkvai rejtekhelyen eldugott bombát. A robbanószerkezet az FSZB szerint golyóscsapágyakkal volt megtöltve. A hatóság a két célpont nevét nem hozta nyilvánosságra.
Az ukrán légierő csapást mért egy katonai létesítményre az oroszországi nyugati Orjol régióban, megsemmisítve egy dróntároló, -karbantartó és -javító létesítményt – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara a Facebookon december 28-án a The Kyiv Independent szerint.
Az ukrán vezérkar úgy értékelte, hogy ez a harci művelet „jelentősen csökkentette Oroszország azon képességét, hogy kamikazedrónokkal légicsapásokat hajtson végre Ukrajna polgári infrastruktúrája ellen”.
Az orosz Astra hírügynökség szerint a december 26-i támadás során három brit gyártmányú Storm Shadow rakéta találta el a létesítményt és két ember vesztette életét, heten pedig megsebesültek.
Az ukrán-magyar határszakaszon 5472-en léptek be Magyarországra pénteken, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 2174-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
A polgári légiközlekedés biztonságának érdekében felfüggesztették az oroszországi Kazan repülőterének működését – írja a The Kyiv Independent.
A repülőtér működését azt követően függesztették fel, hogy állítólag ukrán dróntámadás érte Voronyezs, Rosztov és Belgorod régiókat.
A TASZSZ jelentése szerint 56 drónt lőttek le. Ukrajna nem közölt információkat a támadásról.
„A polgári légi járművek repülésbiztonságának biztosítása érdekében ideiglenes korlátozásokat vezettek be a kazanyi repülőtér működésére” – mondta Korenyako. A hasonló korlátozásokat néhány órával később feloldották.
Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint az ország fegyveres erői az ellenőrzésük alá vontak két kelet-ukrajnai falut, jelentette a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
A RIA a minisztériumot idézve azt is közölte, hogy az elmúlt héten négy brit gyártmányú Storm Shadow rakétát semmisítettek meg az orosz katonák.
Ezeket az állításokat egyelőre egyetlen független hírforrás sem erősítette meg, írja a The Independent.
Hszi Csin-ping kínai elnök 2025-ben hivatalos látogatást tesz Oroszországban, jelentette be pénteken Moszkva pekingi nagykövete, írja a The Kyiv Independent.
Igor Morgulov az orosz médiának nyilatkozva elmondta, hogy Hszi diplomáciai útja prioritást élvez az orosz külügyminisztériumban.
Kína az Ukrajna elleni teljes körű háború kezdete óta megerősítette kapcsolatait Oroszországgal. Peking azonban tagadta azokat a vádakat, hogy Oroszország háborús erőfeszítéseit segítené.
Volodimir Zelenszkij szerint ha Kína valóban arra törekszik, hogy ne szélesedjen ki az ukrajnai háború, akkor most befolyást kellene gyakorolnia Észak-Koreára, amelynek katonái súlyos veszteségeket szenvednek el a kurszki régióban, ahol gyakorlatilag védtelenül harcolnak az orosz erők mellett.
Zelenszkij péntek este közzétett videójában azt mondta, a nap folyamán több sebesült észak-koreai katona is az ukrán erők fogságába esett, de állapotuk olyan súlyos volt, hogy már nem tudtak rajtuk segíteni.
Koreai embereknek nem lenne szabad egy európai háborúban meghalni
– jelentette ki az ukrán elnök, hozzátéve, hogy erre az ügyre mások mellett Észak-Korea szomszédja, Kína lehetne hatással oly módon, hogy befolyást gyakorol a phenjani vezetésre.
Az ukrán elnök hangsúlyozta: nagyon sok veszteségük van, és azt tapasztalják, hogy az orosz hadsereget és az észak-koreai felügyelőket egyáltalán nem érdekli a katonák túlélése, az oroszok minimális védőfelszereléssel ellátva küldik harcba őket.
Mindent megtesznek azért, hogy az ukránok ne tudják foglyul ejteni a koreaiakat, esetenként ők maguk végzik ki őket
– állította Zelenszkij.
Ukrán, illetve nyugati hírszerzési források nagyjából 12 ezerre teszik az Ukrajnával határos kurszki régióba vezényelt észak-koreai katonák számát. A hét elején Zelenszkij azt mondta, már több mint 3 ezer észak-koreai katona halt, vagy sebesült meg a harcokban – írja az MTI.
Öt és fél év börtönbüntetésre ítélte a közép-oroszországi Szamara városi bírósága Eduard Sharlot orosz énekest, aki az orosz–ukrán háború elleni tiltakozásul felgyújtotta az útlevelét, majd az erről készül videót meg is osztotta. Az énekest mellékbüntetésként eltiltották négy évre weboldalak kezelésétől, üzemeltetésétől is.
A The Moscow Times cikke szerint az énekes 2023 júniusában osztotta meg az említett videót, majd amikor novemberben Örményországból hazatért Oroszországba, letartóztatták a szentpétervári repülőtéren. Az útlevél felgyújtása mellett azonban volt egy másik fajsúlyos videója is: egy felvételen az oroszok offenzíváját támogató Kirill pátriárka fényképét egy feszületre szögezte fel, szintén a háború elleni tiltakozásul.
Az énekes ellen „a hívők vallási érzelmeinek nyilvános megsértése” és a „nácizmus rehabilitása” volt a vád. Később Sharlot levélben bűnbánatot kért az ortodox egyház vezetőjétől, a tárgyaláson pedig Vlagyimir Putyin orosz elnöktől kért bocsánatot.
39 évesen meghalt a fronton az egyik ukrán televízió korábbi operatőre, Andrij Androszovics, írja az Ukrinform.
Androszovics 2022 őszén lépett be az ukrán hadseregbe, és 2024. december 18-án, egy kórházban halt bele súlyos sérüléseibe, amelyeket a Szumi régióban végrehajtott harci bevetésen szerzett.
Nemrég derült ki, hogy Olekszij Bezpalcev, egy ünnepelt 34 éves ukrán költő is meghalt a fronton.
Magyarország is támogatja, hogy Szlovákia legyen a helyszíne az orosz-ukrán béketárgyalásoknak – közölte Paczolay Máté külügyi szóvivő.
Mint a minap írtuk, Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön közölte, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök moszkvai látogatásán kifejezte készségét arra, hogy hazája az orosz–ukrán tárgyalások helyszínéül szolgáljon. Elmondása szerint Moszkva számára is elfogadható lenne Szlovákia házigazdaként.
Paczolay Máté erre a felvetésre reagálva, a Telex megkeresésére válaszolva közölte:
Magyarország a kezdetektől fogva valós és érdemi béketárgyalásokat sürget, ugyanis minél előbb ülnek tárgyalóasztalhoz a háborúzó felek, annál több emberéletet lehet megmenteni. Mi tehát támogatunk minden a békéért tett erőfeszítést.
Robert Fico a minap egy videó is közzétett, amelyben elmondta, hogy miért lehet Szlovákia megfelelő helyszín a tárgyalásokhoz. Azt is kijelentette, hogy szerinte „Ukrajna tárgyalási pozíciói napról napra romlanak, és óriási árat fizet ezért a nyugati kalandért, területeket veszít és idegen hadsereg állomásozik az országban”.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A Fehér Ház szerint Észak-Korea már csaknem 1000 embert veszített az orosz–ukrán háborúban az elmúlt egy hétben. Ez a szám azonban lehetne jóval kisebb is, ha egy orosz katona állításait vesszük alapul. Kirill Sazonov ugyanis azt állítja, hogy az észak-koreaiak inkább megölik magukat a harctéren, minthogy fogságba kerüljenek – derül ki az Unian cikkéből.
„A katonák inkább öngyilkosok lesznek, minthogy megadják magukat az ukrán csapatoknak. Valószínűleg azért, mert félnek az észak-koreai családjaik elleni megtorlástól, ha elfogják őket” – állította Sazonov.
Emlékezetes, egy észak-koreai katona ukrán hadifogságba került a harcokban, ő azonban olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy belehalt a sérüléseibe.
Oroszországnak nyugati berendezésekre is szüksége van a legújabb ballisztikus rakétájának, az Oresnyiknek a gyártásához – derítette ki a Financial Times.
A lap egy hosszú cikkben taglalta azt, hogy a rakéta gyártásában közreműködő orosz cégek nyugati eszközöket is használnak. Mint írták, ezek a vállalatok „még mindig fejlett nyugatigyártó berendezésekre támaszkodnak”.
A Financial Times ezzel kapcsolatban példaként hozta fel, hogy két, a rakéta gyártásában részt vevő vállalat a közelmúltban német és japán fémmegmunkálási tapasztalattal rendelkező alkalmazottakat keresett álláshirdetésekben – ami azt jelzi, hogy Oroszország az eddig bevezetett nyugati szankciók ellenére továbbra is támaszkodik a külföldi technológiákra.
A függőség különösen hangsúlyos a számítógépes numerikus vezérlés (CNC) területén, amely az Oresnyik gyártása szempontjából létfontosságú technológia
– tette hozzá a lap, amely azt is hozzátette, hogy két szankcionált orosz vállalat – a Moszkvai Hőtechnikaii Intézet és JSC Sozvezdie Concern – egész konkrétan a japán Fanuc, valamint a német Siemens és Heidenhain cégek eszközeit használja a rakéták gyártásához. A rakéta gyártásához köthető harmadik vállalat, a Titan Barricades pedig korábban maga is posztolt videó arról, hogy egy munkásuk a Fanuc eszközét használja.
„Oroszország régóta támaszkodik a külföldön gyártott szerszámgépekre, annak ellenére, hogy erőfeszítéseket tett a hazai alternatívák kiépítésére. Miközben a Kreml nagy mennyiségű nagy pontosságú fémmegmunkáló gépet vásárol Kínából, a működtetésükhöz szükséges vezérlést továbbra is nyugatról szerzik be” – tette hozzá a Financial Times.
A lap kérdéseket is küldött az említett külföldi vállalatoknak. A Heidenhain nem válaszolt a cikk megjelenéséig, a Siemens viszont közölte, hogy betartják a szankciókat és kivizsgálnak „minden, azok kijátszásra utaló jelet”. A Fanuc válaszában megerősítette, hogy a Titan Barricades videóján látható gép hasonlít az övékéhez, bár rámutattak, hogy az egy régebbi modellnek tűnik, továbbá leszögezték, hogy „fokozott éberséget és ellenőrzéseket alkalmaznak exportellenőrzési folyamatainkban” azért, hogy ne jussanak el az oroszokhoz az eszközeik.