Az Ukrán Fegyveres Erők precíziós csapást mértek a Donyecki területen található Harcizszkban állomásozó orosz 8. Gárda Összhaderőnemi Hadsereg parancsnokságára – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz megszálló erők ezt az épületet az ukrán fegyveres erők és a civilek, különösen Kurakhove lakosai elleni támadások koordinálására használták
– közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar szerint a hadsereg minden intézkedést megtett annak érdekében, hogy a csapás során civilek ne sérüljenek meg.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Szvjatlana Cihanouszkaja belarusz ellenzéki vezető azzal a kéréssel fordult szerdán a lengyel parlamenthez, hogy ne ismerje el a közelgő belarusz elnökválasztás eredményét, mivel szerinte hazájában nincsenek meg a feltételei egy tisztességes voksolásnak – írja az MTI.
Cihanouszkaja, aki az alsóház külügyi bizottsága és a felsőház uniós ügyekkel foglalkozó bizottságának együttes ülésén szólalt fel, úgy fogalmazott a január 26-ra meghirdetett szavazással kapcsolatban, hogy az Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök „újabb színjátéka” lesz.
Mint mondta, nem szükséges megvárni a választások napját ahhoz, hogy megtudják az eredményt, „mert Belaruszban nincsenek meg a feltételei egy tisztességes voksolásnak”.
Felszólította a szejmet és a szenátust, hogy utasítsák el ezt a „színjátékot”, ahogy azt már több kormányzat, illetve parlament is tette. Hangsúlyozta, hogy nem lehet szó demokratikus választásról, tekintettel arra, hogy nincsenek független jelöltek, sem független megfigyelők.
Pawel Kowal, a szejm külügyi bizottságának elnöke azt mondta, hogy erkölcsi kötelesség szót emelni a Belaruszban bebörtönzött emberek jogaiért, és támogatásáról biztosította a belarusz demokratikus társadalmat. „Egy szabad Belarusznak megvan a helye egy egységes Európában” – hangoztatta.
Cihanouszkaja kiemelte, hogy Lengyelország a szabadság és szolidaritás, valamint annak az európai jövőnek a jelképe, amit megtagadtak a belarusz néptől.
A Litvániába menekült belarusz ellenzéki vezető a lengyel soros uniós elnökségről szólva úgy fogalmazott, hogy az EU-nak szüksége van Lengyelország vezető szerepére, következetességére és bátorságára. Hozzátette, hogy ez az elnökség lehetőséget nyújt arra, hogy az EU felidézhesse saját alapvető értékeit.
Cihanouszkaja a nap folyamán Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, illetve Adam Szlapka európai uniós ügyekért felelős miniszterrel találkozott, csütörtökön pedig Andrzej Duda államfő és Radoslaw Sikorski külügyminiszter fogadja őt.
A Kurszki területen csak egy nagyon korlátozott számú ukrán csapat van jelen, legfeljebb háromezer fő, és néhány tucatnyi nehezebb felszerelés – mondta Ivan Sztupak katonai elemző, az Ukrán Biztonsági Szolgálat egykori tisztje.
Ez már az ukrán offenzíva harmadik napja a Kurszki területen. Meg kell értenünk, hogy nagyon korlátozott erőkkel rendelkezünk ott, nincs több százezer ukrán katona felsorakoztatva, akik Kurszk, Kaluga és a Moszkvai terület felé vonulnak. Valószínűleg 3000 katonáról és néhány tucat nehezebb felszerelésről van szó. Vagyis ez a hadművelet korlátozott az erőforrásokkal, az emberekkel, a felszereléssel és az az előrenyomulás mértékével
– idézi az Unian a szakértőt.
Szerinte ennek a hadműveletnek 30 százalék a katonai célja, 70 százalék pedig a politikai.
„A katonai komponens az orosz vezérkar figyelmét próbálja elterelni Pokrovszkról, Kurahov maradékáról, a Dnyipropetrovszki terület megtámadásának hipotetikus kísérletéről, hogy az ellenség visszavezesse csapatai egy részét Oroszországba” – mondta Sztupak.
Sztupak úgy véli, a politikai komponens célja, hogy megmutassa, Vlagyimir Putyin orosz diktátor gyenge, és nem tudja megvédeni polgárait, valamint hogy bizonyos számú belső menekültet generáljon Oroszországban.
Hozzátette, hogy ez az offenzíva talán egy kicsit pozitívabb hírekkel kellene, hogy szolgáljon az ukránoknak, hiszen az utóbbi időben csak visszavonulásokat láthattunk Ukrajna részéről.
Az Ukrajna védelmével foglalkozó kapcsolattartó csoport január 9-ei ramsteini ülése lehet az utolsó ilyen jellegű találkozó – mondta Władyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter egy sajtótájékoztatón az Unian szerint.
Szerinte Donald Trump megválasztott amerikai elnök kormánya valószínűleg „más formáját fogja javasolni ezeknek a rendezvényeknek”, mivel a jelenlegi formátumot Lloyd Austin jelenlegi amerikai védelmi miniszter hozta létre.
Ez lehet az utolsó ilyen típusú találkozó, mert az új kormányzat valószínűleg más formáját fogja javasolni ezeknek a rendezvényeknek. Úgy vélem, hogy a NATO-nak nagyobb terhet kellene vállalnia, mint most
– mondta Kosiniak-Kamysz.
A tisztviselő azt is elmondta, hogy január 13-án, hétfőn Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország védelmi minisztereivel, valamint Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszterrel fog tárgyalni a lehetséges változásokról, amelyek „Trump elnök közelgő beiktatásával” összefüggésben történnek.
Szerdára virradóan az Ukrán Védelmi Erők csapást mértek a „Kombinat Krisztall” olajtároló bázisra az oroszországi Szaratovi területen található Engelsben. A célpont környékén számos robbanást regisztráltak, amelyek következtében nagy kiterjedésű tűz ütött ki, ezt azóta sem tudták eloltani.
Az ukrán támadás következményeiről számos videó terjed a közösségi médiában.
Az interneten terjedő információk szerint már két tűzoltó vesztette életét a lángok elleni harcban.
Az olajraktár elleni találat komoly logisztikai problémákat okoz az orosz megszállók stratégiai légiereje számára, és jelentősen csökkenti azon képességüket, hogy csapást mérjenek békés ukrán városokra és polgári objektumokra.
A Különleges Műveleti Erők újabb lefordított töredéket tettek közzé az oroszországi Kurszk térségében megölt észak-koreai tiszt feljegyzéseiből – írja az Ukrajinszka Pravda.
A szövegrészletben az észak-koreiai katona azt vallotta be, hogy meglopta az orosz hadsereget, majd eladta a lopott árut.
Az ukrán hadsereg birtokába került jegyzet harmadik részében Kjong Hong-dzsong azt írta, hogy megbánta a jogsértést, amiért büntetésből az orosz csapatok segítségére küldték az ukrán biztonsági és védelmi erők elleni harcban.
Bűnbánata azonban nem akadályozta meg abban, hogy Oroszországba érkezése után újabb bűncselekményt kövessen el
– kommentálta a szöveget az ukrán különleges erők.
A nyilvánosságra hozott ötödik szövegtöredékben Dzsong nem mondja meg, hogy mit és mennyit lopott, de úgy tűnik, hogy valaki rajtakapta a lopáson.
A szövegrészlet szó szerinti fordítása:
Kedves Kim (Dzsongun – a szerk.) főparancsnok utasított minket, hogy semmiképpen se alázzuk meg az anyaország becsületét, miközben megmutatjuk a különleges erők erejét és bátorságát. Amikor a laktanyában dolgoztam, azt hittem, hogy senki sem figyel engem, és a zsebembe tettem az oroszok holmiját. Az én hibám az volt, hogy nem követtem a főparancsnok parancsát, és elloptam egy olyan dolgot, ami egy másik országé volt. Ennek komoly következményei lehettek volna a parancsnokaink számára. Többé nem fogok mások dolgaival kereskedni. Hősiesen előrenyomulok a frontvonalba, és elpusztítom az ellenséget.
Az oroszok irányított légibombákkal mértek csapást Zaporizzsjára, ahol azok egy infrastrukturális létesítmény adminisztratív része és egy úttest közelében robbantak fel – írja az Ukrajinszka Pravda.
Január 8-án, 15:40-kor az oroszok két támadást hajtottak végre irányított légibombákkal (FAB–500 UMPK) a regionális központ területén. Emberek tömege között robbantak fel az infrastrukturális létesítmény adminisztratív része és az úttest közelében. Épület és járművek gyulladtak ki
– írja az ukrán rendőrség.
Helyi idő szerint 19:30-ig 13 halottról és 32 sebesültről érkezett jelentés. Az áldozatok többsége az utcán és a tömegközlekedési eszközökön tartózkodott. Huszonnyolc jármű megrongálódott, köztük egy villamos és egy taxi.
A mentők szerint a 800 négyzetméteres közigazgatási épületben és 3 autóban keletkezett tüzeket eloltották.
Ukrajna keményen kritizálta a magyar kormányt, amiért szerinte az az orosz energiahordozókról való leválás helyett csak kifogásokat keres. Az ukrán külügyminisztérium finom utalással felszólította Magyarországot az Európai Unió és a NATO elhagyására – amennyiben számára a tagság terhet jelent, mivel Ukrajna szívesen átveszi a helyét.
Szijjártó Péter válaszában felhívta Ukrajna figyelmét, hogy ha az Európai Unió tagja akar lenni, ahhoz valamennyi tagállam támogatására szüksége van.
A teljes cikket ide kattintva olvashatják el.
Szükségállapotot hirdettek Engels városában (Szaratovi terület, Oroszország), ahol az ukrán védelmi erők csapást mértek egy olajraktárra, amely orosz katonai repülőgépeket lát el üzemanyaggal – írja az Ukrajinszka Pravda.
A drón által megtámadott ipari vállalatnál keletkezett tűz kiterjedésének növekedése miatt Engelsben rendkívüli állapotot vezetnek be
– jelentette Roman Buszargin, a régió kormányzója.
Elmondása szerint a Roszpotrebnadzor hivatalának szakemberei a nap folyamán levegőmintákat vettek az Engelsben keletkezett tűz területén.
Ahogy arról beszámoltunk, szerdára virradóan az Ukrán Védelmi Erők csapást mértek a „Kombinat Krisztall” olajtároló bázisra az oroszországi Szaratovi területen található Engelsben. A célpont környékén számos robbanást regisztráltak, és nagy kiterjedésű tűz ütött ki.
Az olajraktár elleni találat komoly logisztikai problémákat okoz az orosz megszállók stratégiai légiereje számára, és jelentősen csökkenti azon képességüket, hogy csapást mérjenek békés ukrán városokra és polgári objektumokra.
Az orosz megszálló erők megtámadtak egy ipari létesítményt Zaporizzsjában, a friss információk szerint 13 ember meghalt és 18 megsebesült – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ivan Fedorov, a Zaporisszjai Területi Katonai Közigazgatás vezetője kezdetben egy halottról és három sebesültről számolt be, de nem sokkal később újabb robbanásokról érkeztek jelentések.
Helyi idő szerint 16 óra 27 perckor Fedorov közölte, hogy a sebesültek száma hat főre emelkedett, majd 16:51-kor érkezett a hír, hogy az áldozatok száma 30-ra nőtt. A katonai közigazgatás vezetője 17:38-kor tette közzé a legfrissebb adatokat. Eszerint eddig 13 halálos áldozatról és 18 sebesültről van tudomás.
A csapás helyszínén 7 orvosi csapat, rendőrök és mentősök tartózkodnak
– közölte Ivan Fedorov.
A Zaporizzsjai területen 16:40-kor törölték a légi riadót.
Az Ukrán Fegyveres Erők precíziós csapást mértek a Donyecki területen található Harcizszkban állomásozó orosz 8. Gárda Összhaderőnemi Hadsereg parancsnokságára – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz megszálló erők ezt az épületet az ukrán fegyveres erők és a civilek, különösen Kurakhove lakosai elleni támadások koordinálására használták
– közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar szerint a hadsereg minden intézkedést megtett annak érdekében, hogy a csapás során civilek ne sérüljenek meg.
Az Ukrán Fegyveres Erők nem fogják elfoglalni a kurszki atomerőművet – jelentette ki Jevhen Dikij, az ukrán Aidar zászlóalj volt szakaszparancsnok-helyettese, katonai elemző, miután arról kérdezték, hogy mi a célja az ukrán hadseregnek a kurszki atomerőművel.
Fontos számunkra, hogy »lekössük« az erőiket, és megmutassuk, hogy még a területükről sem képesek bennünket kidobni. Ez egy nagyon fontos és alapvető szempont. Az atomerőmű éppen az, amire nincs szükségünk. Nem akarunk ilyen felelősséget, amikor például visszavonulnak, és felrobbantják, majd ránk kenik
– mondta az elemző.
Kifejtette, hogy a kurszki hadművelet teljesen semmissé teszi az orosz hadsereg legyőzhetetlenségéről szóló mítoszt.
„Most valahogyan 60 ezer katonát gyűjtöttek ott össze, de augusztus óta, vagyis hat hónapja képtelenek minket kidobni a saját területükről. A nyugati sajtó kiszivárogtatta azt a számot, hogy a januári offenzívánk előtt hány ukrán védő harcolt ott – 10 ezer. 10 ezer emberünk sikeresen feltartóztatott ott öt hónapra 60 ezer katonát, és az észak-koreaiakkal együtt ez összesen 70 ezer – emelte ki.
Megjegyezte, hogy a Kreml információs csapatai sokkal jobban működnek, mint az orosz hadsereg, és a legyőzhetetlenségük mítoszának felfújása nagyon fontos összetevője a lehetséges győzelmüknek ebben a háborúban. „A kurszki hadművelet pedig egyszerűen semmissé teszi ezt a mítoszt” – tette hozzá.
Bezárt Lengyelország konzulátusa az oroszországi Szentpéterváron, a személyzet leszedte a lengyel és az uniós zászlókat, és kiürítette az épületet – írja a The Kyiv Independent.
Lengyelország 53 év után bezárta szentpétervári konzulátusának épületét. A döntés azt követi, hogy Varsó tavaly elrendelte a lengyelországi Poznanban működő orosz konzulátus bezárását, miután Moszkvát szabotázs-összeesküvésekkel vádolta.
Az ünnepség nagyon méltóságteljesen zajlott
– mondta Krzysztof Krajewski, Lengyelország oroszországi nagykövete, aki jelen volt a bezárásnál. „A lépés már egy ideje folyamatban van” – tette hozzá.
Lengyelország azóta, hogy Oroszország 2022-ben megkezdte teljes körű invázióját, határozottan támogatja Ukrajnát, fegyvereket biztosít, és akár 1 millió menekültet is befogad.
Nemrég Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter egy francia diplomaták előtt Párizsban tartott beszédében „igazságos békét” sürgetett Ukrajna számára, miután Emmanuel Macron francia elnök megjegyezte, hogy Ukrajnának fel kell készülnie a területről szóló „reális” tárgyalásokra.
Petro Porosenko parlamenti képviselő, az Európai Szolidaritás párt vezetője felszólította a képviselőket, hogy foglalkozzanak az államvédelem kérdéseivel, és azonnal különítsenek el pénzt erődítmények építésére a Dnyipro régió határán, valamint a Dnyipro folyó mentén Zaporizzsjában és Herszonban – írja a politikai párt honlapja alapján az Interfax.
Ha megnézzük a napirendet, a kérdéseknek csupán 10 százaléka olyan, hogy azt ma tárgyalja a Verhovna Rada, s legalább valamilyen módon kapcsolódik az államvédelemhez
– mondta Porosenko.
Emlékeztetett, hogy a parlamentnek biztosítania kell a második, harmadik és negyedik védelmi vonal kiépítését Dnyipro régió határán, az északi határok mentén, valamint a Dnyipro folyó partjának védelmét Zaporizzsjában és Herszonban. Ehhez erődítményekre, felszerelésre és pénzre van szükség, de ezek a kérdések nincsenek napirenden.
Legfeljebb 10 NATO-hajóból álló flotta őrzi majd áprilisig a Balti-tenger alatti infrastruktúrát – jelentette az Yle finn műsorszolgáltató január 7-én, miután feltételezett szabotázs során több kábelt is elvágtak. A főként Finnországból és Észtországból érkező hajók a Finn-öbölben járőröznek majd – adták hírül.
Az elmúlt hat hónapban több távközlési és energiakábel is megsérült a Balti-tenger alatt, december 25-én négy távközlési és egy tápkábel szakadt el. A karácsonyi incidens kábelei közül pedig csak kettőt javítottak meg január 7-ig. A hatóságok az Eagle S orosz árnyékhajót gyanúsítják a szabotázzsal.
Az árnyékflotta az elöregedő, rosszul biztosított tartályhajók csoportjára utal, amelyit Oroszország az olajkereskedelemre vonatkozó nemzetközi szankciók elkerülésére használ, továbbá kémkedésre is. Az Egyesült Királyság vezette Joint Expeditionary Force (JEF) egy külön kezdeményezés keretében nyomkövető rendszert hozott létre, ami figyelmezteti a szövetségeseket, ha egy hajó veszélyt jelent a tenger alatti kábel-infrastruktúrára. A NATO fokozza katonai jelenlétét a Balti-tengeren, hogy erősítse a helyzetfelismerést, és elrettentse a lehetséges fenyegetéseket.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 7-én kijelentette, hogy a NATO-nak a GDP 2 százalékáról 5 százalékra kell emelnie a védelmi kiadások referenciaértékét, megismételve korábbi felszólítását, hogy Európa költsön többet biztonságára – idézi a The Kyiv Independent.
Szerintem a NATO-nak 5 százalékkal kellene rendelkeznie
– mondta Trump egy floridai sajtótájékoztatón.
Ez megerősíti azokat a korábbi jelentéseket, amelyek arról szólnak, hogy a hivatalba lépő amerikai elnök arra buzdította a szövetségeseket, emeljék a védelmi kiadásaikat olyan szintre, amilyet még egyetlen NATO-tag sem ért el, beleértve az Egyesült Államokat is.
Nem Trump az egyetlen, aki a védelmi kiadások emelését sürgeti. A 32 tagú szövetség többi tagja úgy látja, hogy Oroszország teljes körű inváziója Ukrajnában és Trump izolacionizmusa ösztönzőleg hat arra, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak kollektív biztonságukért. A szövetségesek éppen ezért állítólag arról tárgyalnak, hogy 2030-ra 3 százalékra emeljék a kiadási szintet, amely még mindig a Trump által javasolt cél alatt van. 2025-ig néhány NATO-tag, például Olaszország, Kanada vagy Spanyolország még a jelenlegi 2 százalékos célt sem érte el, bár a szövetségesek száma tavaly 24-re emelkedett.
A NATO becslései szerint 2024-ben Lengyelország költötte GDP-jének legnagyobb részét védelemre (4,12 százalék), ezt követi Észtország (3,43 százalék) és az Egyesült Államok (3,38 százalék).
Nicolas Maduro venezuelai elnök az állami televízióban közzétett beszédében azt állította, hogy letartóztattak hét külföldi állampolgárt, akik szerinte merényletet terveztek ellene. Az őrizetbe vett személyek között két amerikai, két kolumbiai, illetve három olyan személy van, akik az orosz–ukrán háborúban zsoldosként harcoltak – írja az ukrán Pravda.
Az ukrán külügyminisztérium eddig nem adott ki tájékoztatást arról, hogy a letartóztatottak között van-e ukrán állampolgár.
Nicolas Madurót 2024 júliusában választották harmadszor a dél-amerikai ország elnökének, beiktatására január 10-én kerül sor. A venezuelai vezető szerint a hétfős „zsoldoscsapat” az elnöki eskütételének megakadályozását tervezte.
Az Ukrajna elleni orosz háború népirtásként való elismerését célzó határozattervezetet nyújtott be január 6-án az új amerikai kongresszusnak a törvényhozók kétpárti csoportja, írja a The Kyiv Independent.
Okszana Markarova Ukrajna amerikai nagykövete egy Facebook-bejegyzésben arról ír, „hogy az orosz csapatok által Ukrajnában elkövetett atrocitások, beleértve a civilek elleni támadásokat, a szülészeti osztályokat és az orvosi létesítményeket ért közvetlen csapásokat, valamint ukránok százezreinek, köztük gyermekeknek az Orosz Föderációba és megszállt területekre történő erőszakos áthelyezése megfelel a népirtás bűncselekmény megelőzéséről és büntetéséről szóló ENSZ-egyezmény II. cikkében foglalt kritériumoknak”.
Az Orosz Föderáció által elkövetett összes bűncselekménynek tükröződnie kell az amerikai törvényekben, hogy biztosítsák az orosz bűnözők megbüntetését, és megakadályozzák az ilyen szörnyű bűncselekményeket a jövőben
– írja a nagykövet, aki hozzátette, a dokumentum támogatja a nemzetközi bíróságokat, hogy felelősségre vonják az orosz politikai vezetőket emberiség elleni bűnök és népirtás miatt.
A cseh sörgyárak nem szállítanak sört Oroszországba, többségük már 2022 tavaszán, röviddel az Ukrajna elleni orosz támadás megindítása után leállította az oroszországi exportot – írta a CTK hírügynökség szerdán.
A CTK azért szólította meg a sörgyárakat, mert az orosz RIA Novosztyi hírügynökség hétfőn statisztikai kimutatásokra hivatkozva azt jelentette, hogy tavaly a német és a cseh sörgyárak szállították a legtöbb sört Oroszországba, és nekik voltak ebből a legnagyobb bevételeik is.
A cseh sörgyárak reakciói szerint a cseh sör mostanában alapvetően viszonteladókon keresztül jut el az orosz piacra.
Abban a pillanatban, amikor a sörünket valakinek eladjuk, már nincs lehetőségünk befolyásolni, hogy az hová kerül. Ezért van az, hogy a cseh sör ma Oroszországban is kapható
– magyarázta a helyzetet Radek Tulis, a humpoleci sörgyár szóvivője a hírügynökségnek.
A Cseh Statisztikai Hivatal kimutatásaiból kitűnik, írja a CTK, hogy tavaly január és október között
az Oroszországba került cseh sör értéke több mint 819 millió koronát tett ki, ami 63 millióval több, mint 2021 hasonló időszakában.
A cseh statisztikusok szerint Németország és Szlovákia után Oroszország volt a harmadik legnagyobb fogyasztója a cseh söröknek. A hozzáférhető információkból kitűnik, hogy az említett időszakban 33 100 tonna cseh sör volt az orosz piacon, ami 62 millió fél liternek, ahogy ezt a csehek mondják, „nagy sörnek” felel meg. A „kis sör” a cseheknél 0,3 deciliter. Magyarországon ez korsónak vagy pohárnak felel meg. 2023-hoz viszonyítva az emelkedés 27 százalékos, mondta a hírügynökségnek Lukás Kovanda, a Trinity Bank fő gazdasági szakértője.
A statisztikai hivatal a CTK kérdését, hogy milyen források alapján gyűjtötte az adatokat, megválaszolatlanul hagyta.
A cseh sörgyárak számára a hazai, cseh piac a döntő, mert itt fogy el a termékek 75-80 százaléka, illetve az uniós országok piacai – közölte a hírügynökséggel Tomás Slunecka, a cseh söripari szövetség elnöke.
Csapást mértek az Oroszországi Föderáció Szaratov megyéjében található Engels–2 katonai repülőtér üzemanyagellátását biztosító olajraktárra – jelentették szerdán délelőtt az ukrán fegyveres erők vezérkarának közleményére hivatkozva ukrán hírforrások.
Múlt éjjel támadás érte a Kombinat Krisztal olajtermék-tároló létesítményt a Szaratovi területen található Engelsben
– áll az ukrán vezérkar közleményében.
A célpont környékén számos robbanást észleltek, és nagy kiterjedésű tűz ütött ki. A vezérkar jelentése megjegyzi, hogy ez az olajraktár látta el üzemanyaggal az Engels–2 katonai repülőteret, ahol az orosz stratégiai légierő állomásozik.
A feladatot az ukrán védelmi hírszerzés és az Ukrán Fegyveres Erők pilóta nélküli rendszerekkel foglalkozó alakulatai hajtották végre, együttműködve a védelmi erők egyéb egységeivel.
Az ukrán vezérkar szerint az olajraktár megsemmisítése komoly logisztikai problémákat okoz az orosz stratégiai légierő számára, és „jelentősen csökkenti a békés ukrán városokra és civil objektumokra irányuló támadási képességüket”.
Az ukrán légierő arról számolt be, hogy az orosz hadsereg 64 drónnal támadott ukrajnai célpontokat szerdára virradó éjjel, közülük 41 légi eszközt lelőtt, 22-t pedig eredeti útvonaláról eltérített a légvédelem. Áldozatokról, károkról nem szól a jelentés – írta az MTI.
Ukrán drónok mélyen Oroszország belsejében mértek csapást az éjszaka folyamán Szaratov régióra, nagy tüzet okozva Engels városában – közölte szerdán a helyi kormányzó.
Az MTI információi szerint a régióban található egy jelentős légibázis az orosz nukleáris erők részét képező stratégiai bombázó repülőgépek számára. Ukrajna már korábban is támadta drónokkal a támaszpontot, de arról nem szólt a kormányzó, hogy ezúttal is célba vették-e azt.
Orosz híradások szerint a tűz egy olajipari létesítményben keletkezett.
Roman Buszargin regionális kormányzó azt mondta, hogy a Volga folyó ellentétes oldalán fekvő Szaratov és Engels városait „tömeges dróntámadás” érte, és tűz ütött ki egy ipari létesítményben, de áldozatokról nem tudni.
Elegendő erő és erőforrás áll rendelkezésre a tűz lokalizálására
– tette közzé a Telegramon.
Az orosz védelmi minisztérium közleményben számolt be arról, hogy az éjszaka folyamán 11 ukrán drónt semmisítettek meg Szaratov régió felett, és 21-et Oroszország más részei és az Azovi-tenger felett. Károkról nem tett említést.
Az Engels légitámaszpont mintegy 730 kilométerre délkeletre fekszik Moszkvától.
A Kijevi Regionális Katonai Igazgatóság tájékoztatása szerint keddről szerdára virradó éjjel a légvédelmi erők orosz pilóta nélküli repülőgépeket észleltek, írja az ukrán Pravda.
Az ukrán légierő a támadó drónok több irányban történő mozgására figyelmeztetett, míg a Kijevi Regionális Katonai Igazgatóság arra kérte a lakosságot, hogy ne hanyagolják el a biztonsági szabályokat, és maradjon mindenki az óvóhelyeken, amíg a légitámadás véget nem ér.
A DeepState háborús elemző oldal szerint január 8-án az oroszok a donyecki és a harkivi régiókban, valamint Kurszk területén is előrenyomultak – írja az Ukrajinszka Pravda.
A DeepState korábban arról számolt be, hogy a Donyecki területen lévő Kurahovát szinte teljes egészében megszállták az orosz csapatok, ami lehetővé teszi az oroszok nyugati előrenyomulását.
Mint írtuk, kedden Oroszország azt állította, hogy erői elfoglalták Kurahovát, de Ukrajna nem ismeri el a város elvesztését.
Szerda reggel 6 óráig a Fekete-tengeren és az Azovi-tengeren nem észleltek ellenséges hajókat az ukránok. A Földközi-tengeren azonban hét hajó, köztük két Kalibr rakétahordozó tűnt fel – jelentette az ukrán haditengerészet a Telegramon.
Az Interfax beszámolója szerint azt is közölték, hogy az elmúlt 24 órában a megszállt Kercsi-szoroson hat orosz hajó ment át a Fekete-tenger irányába, ebből 4 hajó a Boszporusz felé haladt.
Robbanások sorozata rázta meg az oroszországi Engels városát a szaratovi régióban, és tűz ütött ki egy olajraktár közelében – tájékoztatott erről a Pravda. A helyi lakosok arról számoltak be, hogy mintegy 25 hangos robbanást hallottak és fényes villanásokat láttak az égen a város több kerülete felett.
Emellett a helyiek szerint az olajraktár közelében is nagy tűz ütött ki.
Korábban a szaratovi régió kormányzója, Roman Busargin jelezte a robotrepülőgépek fenyegetését.
December 23. és január 5. között a Belarusz Hajun megfigyelőcsoport katonai tevékenységet észlelt Belarusz területén. A csoport jelentése szerint az ukrán határ közelében fekvő Sztolin, Lelcsicsk, Mozir és Gomel körzetekbe telepítették át a belarusz hadsereg szárazföldi erőinek az egységeit – számolt be róla a Telegraf. A jelentés arról is említést tesz, hogy december végén Oroszországból Belaruszba repült az orosz légierő Il–76-os szállító repülőgépe.
A jelentéssel kapcsolatban megszólalt az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformáció elleni központ vezetője, aki szerint egyelőre nem kell tartani veszélytől.
A belarusz csapatoknak a határ túloldalán történő megjelenése nem jelenti azt, hogy csapásmérő csapatokat hoztak létre, vagy támadóakciók létrehozását terveznék. Az Ukrán Védelmi Erők teljes mértékben ellenőrzik a helyzetet a határvidéken
– fogalmazott Andrij Kovalenko.
Kedden az ukrán honvédség 1660 orosz katonát semlegesített és 4 tankot megsemmisített – jelentette a Fegyveres Erők Vezérkara. A becslések szerint a 2024. február 24-e és 2025. január 8-a közötti teljes ellenséges harci veszteségek
Az ukrán–magyar határszakaszon 4187-en léptek be Magyarországra kedden – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 27 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Az ukrán elnöki hivatal „pozitív jelzésnek” nevezte azt a lépést, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg elhalasztotta kijevi útját– írja a Sztrana.
Mint írtuk, Keith Kellogg eredetileg január elejére tervezte utazását az ukrán fővárosba, hogy találkozzon az ország vezetőivel. Kellogg most várhatóan Trump január 20-i hivatalba lépése után utazik Ukrajnába, bár időpontot még nem tűztek ki.
Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal tanácsadója szerint ez azt mutatja, hogy Trump csapata már vizsgálja a hírszerző ügynökségek által szolgáltatott információkat, és „egyre jobban érti, hogy milyen háborúról van szó, és milyen megoldásokat lehet találni”.
A Trump-adminisztráció egyre jobban érti, hogy milyen jellegű ez a háború, megértette Oroszország indítékait, megértette, hogy lehetetlen valamit kérni Oroszországtól és megfelelő választ várni. És más eszközöket kell találni, hogy befolyásolni tudják Oroszországot
– mondta Podoljak egy televíziós interjúban.
Közben Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter megerősítette a Reuters korábbi értesülését, miszerint Kellogg Trump beiktatása után érkezhet Kijevbe.
Joe Biden leköszönő amerikai elnök kormánya egy utolsó, nagy összegű segélycsomagot kíván bejelenteni Ukrajnának az AP értesülései szerint. Az amerikai lap két magas rangú, Pentagonban dolgozó tisztviselőre hivatkozott. Az újabb segélycsomag bejelentése január 9-én, csütörtökön várható, melyet Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter közöl németországi látogatásán − írta meg az Unian.
A tisztviselők nem nevezték meg az új csomag pontos összegét, de jelentősnek titulálták, valamint a meglévő készletekből minél több fegyvert szállítanak le Ukrajnának Donald Trump beiktatása előtt. Megjegyezték, hogy ez nem azonos az amerikai kongresszus által elfogadott kerettel, amelyben még 4 milliárd dollár szerepel.
Lloyd Austin a ramsteini légitámaszpontra tett útja lesz az utolsó találkozója védelmi miniszterként azzal a csoporttal, amelyet Ukrajna támogatására szerveztek, mióta megkezdődött az orosz−ukrán háború. A csoportban részt vevő országok együttesen eddig több mint 126 milliárd dollárt biztosítottak fegyverek, katonai kiképzés és segélyek formájában. Ebből az összegből az Egyesült Államok egyedül 66 milliárd dollárt küldött Ukrajnának.