Az örmény kormányzat érdekelt a Moszkvával való kapcsolatok magas szinten tartásában. Ezt január 15-én, Jerevánban tartott sajtótájékoztatóján jelentette ki Szuren Papikján, Örményország védelmi minisztere.
Az Arminfo örmény hírügynökség szerint Papikján közölte, hogy az utóbbi évek eseményei (vagyis Hegyi-Karabahnak az azeriak által történt elfoglalása) miatt kérdések vetődtek fel az orosz–örmény viszonyban is, amelyeket meg kell válaszolni, és ezektől függ a kapcsolatok mélysége is.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az örmény fél nem mondta fel a Moszkvával való kétoldalú együttműködés egyetlen dokumentumát sem.
Leszögezte: Örményország nem szüntette meg tagságát az „oroszok NATO”-jaként is emlegetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (KBSZSZ) sem, bár valóban nem aktív résztvevője most a szervezetnek. Hozzátette azt is, hogy a kétoldalú együttműködésnek kiegyensúlyozottnak kell lennie, a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia.
Közölte azt is, hogy Örményország és Oroszország továbbra is stratégiai szövetségesek maradtak.
Ugyanakkor megjegyezte: a 2020–2022 között történt események, „köztük az informatikai területen elkövetett támadások azt mutatják, hogy Örményországnak saját magának kell megoldania a problémáit. Ezt úgy kell megtennie, hogy közben egyensúlyt kell teremtenie külpolitikai támogatással, nemzetközi legitimitással, harcképes hadsereggel és demokratikus országgal.”
Az örmény védelmi miniszter nyilatkozatának közvetlen előzménye, hogy Örményország kedden stratégiai partnerségi nyilatkozatot írt alá Oroszország riválisával, az Egyesült Államokkal. Az MTI beszámolója szerint az egyezséget kedden írta alá Ararat Mirzoján örmény és Antony Blinken amerikai külügyminiszter Washingtonban.
Blinken a dokumentumot a két ország közötti gazdasági, védelmi és biztonsági, valamint a demokratizálást szolgáló együttműködés mérföldkövének nevezte. A megállapodás egyebek között a volt szovjet tagköztársaság gazdasági és katonai reformjaihoz nyújtandó amerikai segélyekről rendelkezik. Washington ezen felül támogatja a kaukázusi országot szuverenitásának és határai sérthetetlenségének megőrzésében, Örményország pedig kötelezettséget vállal, hogy kitart a demokratizálódás mellett.
„Az Egyesült Államok persze minden lehetséges eszközzel azon van, hogy újabb országokat vonjon magához" – reagált a lépésre Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden. Hozzátette, hogy Washington „sosem játszott különösebben stabilizáló szerepet a Dél-Kaukázusban, sőt ennek ellenkezőjét mondhatnánk". Továbbá leszögezte, hogy Örményországnak szuverén joga fejleszteni viszonyát bármely állammal, Oroszország azonban értékeli eddigi kapcsolatait Jerevánnal és azok fejlesztésében érdekelt.
„Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ukrajna ügyeivel foglalkozzon, és ne avatkozzon be a lengyel elnökválasztásba!” – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki, az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (EKR) európai parlamenti frakció új elnöke, volt lengyel kormányfő.
Morawiecki arról is beszélt, hogy Zelenszkij szerdai varsói látogatása alkalmával találkozott Rafal Trzaskowski kormánypárti elnökjelölttel, varsói főpolgármesterrel, és egyúttal egy interjúban bírálta Karol Nawrockit, a PiS támogatásával a májusi választáson induló civil elnökjelöltet.
Ukrajna védelmétől Lengyelország biztonsága is függ, „ezen sajnos nem tudunk változtatni, ez tény” – fogalmazott Morawiecki, aki szerint „enyhén szólva nem volt helyénvaló” a találkozás Trzaskowskival és a Nawrockit érintő megjegyzések.
Zelenszkijt talán rosszul készítették fel a látogatásra, így egyetlen jelöltre fogadott, amivel nagy hibát követett el
– idézte Morawiacki szavait az MTI.
Nawrocki szerdán egy vidéki kampánygyűlésen kijelentette: amíg nem rendezik a vitás történelmi lengyel-ukrán témákat, ezen belül az 1943-1944-es volhíniai mészárlás áldozatainak exhumálását, „nem látja Ukrajna jövőjét az Európai Unióban és a NATO-ban”.
Az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának vezetője, Andrej Belojuszov azt javasolta, hogy az orosz iskolákban vezessenek be egy kurzust, amely „a haza védelmezőinek a Nagy Honvédő Háború alatti hőstetteit mutatja be” – számolt be róla a RIA Novosztyi.
„Az összes kutatócsoport erőfeszítéseinek egyesítése érdekében fontosnak tartjuk, hogy az Oroszországi Kutatómozgalommal közösen dolgozzunk ki egy speciális kutatási és megemlékezési programot” – fogalmazott Belojuszov, aki szerint a munkába be kell vonni a diákokat is.
Az Ukrán Fegyveres Erők 63. különálló gépesített dandárjának légvédelme lelőtt egy Merlin–VR típusú orosz felderítő drónt. Ez a „ritka madár” akár 5 kilométer magasságig képes felemelkedni az égbe, ahol akár 10 órát is el tud tölteni. Ezek a számok a Supercam és ZALA típusú drónokéhoz képest jóval magasabbak.
„Érdekesség, hogy a kísérleti felderítő Merlinre két ukrán FPV-drón is vadászott. Az egyik megsemmisítette, a másik pedig lefilmezte a robbanást és a törmelékek szétszóródását az égben” – írja az Unian.
Volodimir Zelenszkij arról beszélt egy interjúban Lengyelországban, hogy az Egyesült Államok és Európa hathatós segítségével meglesz az esély arra, hogy még az évben véget érjen a háború Ukrajnában.
Igen, lehetséges
– felelte magabiztosan az ukrán elnök arra a kérdésre, hogy befejeződhet-e 2025-ben a háború. Zelenszkij hozzátette, szerinte Donald Trump képes nyomást gyakorolni Oroszországra, az új amerikai elnök szerinte „alig várja, hogy véget vessen a háborúnak”.
Az ukrán elnök megjegyezte, hogy Trumpnak konkrét biztonsági garanciákat kell kínálnia Ukrajnának, Európának pedig fokoznia kell a fegyvergyártást, amelyekkel egyértelmű jelzést küldenének Vlagyimir Putyinnak, ha ismét háborút kívánna indítani.
Látványos felvétel kering a különböző alternatív hírcsatornákon arról, ahogy egy ukrán SzU–27 Remarkable GBU–39 típusú siklóbombákat old ki.
A felvételen az látszódik, amint a repülőgép az ejtőlőszereket bő 60 fokos emelkedésből indítja útjára, hogy azok minél messzebbre érjenek.
A sokak által a világ egyik leggyönyörűbb vadászgépének tartott SzU–27-es az amerikaiak F–14, F–15, F–16 és F/A–18 harci gépeire adott válasz volt. A légibemutatók abszolút sztárjainak számító Szu–27-esek nemcsak harci képességeik miatt emelkedtek ki a mezőnyből, de műrepülő képességeik is elismerésre adtak okot.
Az ukrán ejtőernyősök és más egységek 27 orosz katonát ejtettek foglyul az orosz Kurszki területen folytatott harcok folyamán – írja a The Kyiv Independent a légideszant-rohamcsapatok sajtószolgálatának beszámolója alapján.
Köztük tisztek, őrmesterek és közkatonák gépesített lövészegységekből, a tengerészgyalogságokból, légideszant-katonák közül és más csapatokból, különböző orosz régiókból és a megszállt Szevasztopol városából
– közölte a sajtószolgálat a Telegram-csatornáján.
Ukrajna 2024 augusztusa óta harcol a délnyugati Kurszk megyében, remélve, hogy ottani pozícióit ütőkártyaként használhatja fel az Oroszországgal folytatott esetleges tárgyalások alkalmával. Moszkva válaszul az ukránok kiszorítására területéről észak-koreai csapatokat vonultat fel, és állítólag visszafoglalta a Kijev által kezdetben elfoglalt terület mintegy felét.
Oroszországban 9,5 százalékra gyorsult az éves infláció decemberben a novemberi 8,9 százalékról, de elmaradt a szakértői várakozások átlagában szereplő 9,7 százaléktól – közölte az orosz statisztikai hivatal.
Decemberben a fogyasztóiár-emelkedés 1,3 százalékra mérséklődött a novemberi 1,4 százalékról. Szakértők 1,7 százalékos havi inflációval számoltak.
Oroszországban tavaly az átlagos infláció 9,52 százalék volt a 2023. évi 7,42 százalék és a 2022. évi 11,94 százalék után.
A tavalyi átlagos infláció meghaladta az orosz jegybank által várt 8-8,5 százalékot és felülmúlta a gazdaságfejlesztési minisztérium által becsült 7,3 százalékot. A decemberben megkérdezett elemzői véleményének átlagában magasabb, 9,8 százalék fogyasztóiár-emelkedés szerepelt 2024-re.
Az élelmiszerárak decemberben 2,60 százalékkal, tavaly 11,05 százalékkal nőttek az előző évi 8,16 százalék után. A nem élelmiszertermékek áremelkedése 2024 decemberében 0,81 százalék, 2024-ben pedig 6,12 százalék volt. Tavaly jelentősen nőtt a benzin (plusz 11,13 százalék), a gyógyszer (plusz 10,61 százalék) és az építőanyagok (plusz 7,91 százalék) ára.
A szolgáltatások decemberben 0,20 százalékkal, tavaly pedig átlagosan 11,52 százalékkal drágultak. Az orosz jegybank az idei évre 4,5-5 százalékos, a gazdaságfejlesztési minisztérium pedig 4,5 százalékos inflációval számol, míg a december végén megkérdezett szakértők véleményének az átlagában 6,5 százalék szerepelt – írta az MTI.
Ukrajna „unity hubs” (egységközpontok) néven nyit támogatási központokat a külföldön élő ukránok számára – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök lengyel kollégájával, Andrzej Dudával tartott sajtótájékoztatón Varsóban.
A Kárpáti Igaz Szó szerint az ukrán állam így őrizné meg az ukrán közösséggel a kötelékeit. Ilyen központok lesznek például Lengyelországban, Németországban és sok más olyan országban, ahol jelenleg ukránok élnek – jelentette be Zelenszkij.
Az Unian hírportál beszámolója szerint a minap Olekszij Csernyisov, Ukrajna Nemzeti Egységügyi Minisztériumának vezetője úgy nyilatkozott, hogy elérheti a 30 milliót is a külföldön tartózkodó ukránok száma, akik elsősorban az orosz agresszió miatt hagyták el az országot.
Mike Johnson republikánus házelnök menesztette Mike Turnert a képviselőház hírszerzéssel foglalkozó állandó bizottságának elnöki posztjáról, mondván, hogy a testületnek új impulzusokra van szüksége az új kongresszusban és az új elnökkel – számolt be róla az ukrán Pravda.
Johnson az újságíróknak nyilatkozva azt mondta, ez egy képviselőházi döntés, amivel igyekezett eltolni a hangsúlyt Donald Trumpról, mivel többen is úgy értelmezték, a házelnök az új elnökre hivatkozott a tisztviselő elmozdításakor. Beszédében méltatta Mike Turner munkásságát, szerinte ugyanis „nehéz időkben, nehéz körülmények között hősiesen cselekedett”.
Mike Turnert 2022-ben nevezték ki (egyébként szintén a republikánusok) a bizottság élére, azonban a kulcsfontosságú hírszerzési kérdésekhez való hozzáállásával ellenségeket szerzett magának Donald Trump köreiből. Mike Turner ezenkívül nyíltan támogatta Ukrajnát a háborúban és az odaküldött amerikai segélycsomagokat.
Ez nagyon-nagyon rossz hír Ukrajna számára, mert nemcsak arról van szó, hogy Turnert elbocsátották a hírszerzési bizottságból, hanem arról is, hogy Ukrajna egy jóbarátot veszít el egy kulcsfontosságú pozícióból
– reagált Olekszandra Usztyinova ukrán parlamenti képviselő, aki egyben a fegyverszállítások ellenőrzésével foglalkozó bizottság elnöke. „Nem emlékszem egyetlen olyan alkalomra sem, amikor ne támogatott volna minket, ne gyakorolt volna nyomást a kormányra, ne írt volna leveleket, ne hívta volna fel a Pentagont vagy a hírszerzést” – tette hozzá Usztyinova.
Szerdáról csütörtökre virradó éjjel az oroszországi Tambov megyei Kuzmino-Gat faluban található lőporgyárat támadta Ukrajna drónokkal. Arról számoltak be a szemtanúk, hogy a közeli Kotovszk városában először csak hallani lehetett a drónok hangját, majd a szemükkel is érzékelték, amint elhalad a házak fölött több drón, amelyek a gyár felé tartottak – közölte a The Kyiv Independent.
Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az éjjel összesen 27 ukrán drónt hatástalanítottak különböző régiókban, ezek közül hármat a Tambovi területen. Ugyanezen az éjszakán a Voronyezsi területen azonban célt érhetett egy ukrán drón, aminek következtében kigyulladt egy olajraktár.
Az orosz hatóságok tájékoztatása szerint a dróntámadásokban nem sérült meg senki, de egy ház tetejét megrongálták az égből lehulló törmelékek.
Száz évre szóló partneri megállapodást ír alá Sir Keir Starmer brit kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Downing Street csütörtöki beszámolója szerint Starmer Kijevbe utazott, ahol az ukrán államfővel megköti a százévi partneri viszony – 100 Year Partnership – címet viselő kétoldalú egyezményt.
A megállapodás védelmi és nem katonai jellegű együttműködési elemeket egyaránt tartalmaz. Az utóbbiak közé tartozik a kereskedelmi akadályok lebontása és a kulturális kapcsolatok ápolása. A megállapodás alapján
a két ország emellett erősíti katonai együttműködését a Fekete-tenger, az Azovi-tenger és a Balti-tenger biztonságának erősítése érdekében az „orosz agresszió elrettentése végett”.
Az egyezményben szerepel az is, hogy a két ország szakértői közösen dolgoznak majd a tudományos és technológiai együttműködés fejlesztésén egyebek mellett az egészségügy és a betegségmegelőzés, a mezőgazdasági technológia, az űrkutatás és a dróngyártás területein – tájékoztatott az MTI.
Kijevi látogatásán Starmer 40 millió font (19,5 milliárd forint) értékű új gazdasági helyreállítási programot is bejelent Ukrajna számára. A Downing Street tájékoztatása szerint a brit kormány azt reméli, hogy a program több száz millió font értékű hitelfinanszírozást mozgósít a magánszektor részéről az ukrajnai kis- és középvállalatok növekedésének és gazdasági ellenálló képességének erősítésére.
Az új partnerségi program egyik sarkalatos eleme a gabonafélék eredetvizsgálatára kidolgozott rendszer, amely a megszállt ukrán területekről ellopott gabona szállítási útvonalainak nyomon követésére szolgál.
A Downing Street felidézte, hogy Nagy-Britannia eddig 12,8 milliárd font (6240 milliárd forint) támogatásban részesítette Ukrajnát, és ebből 7,8 milliárd font a katonai segítség értéke.
Keir Starmer megérkezett Ukrajnába, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyaljon, mielőtt beiktatják Donald Trump megválasztott amerikai elnököt – közölte az ukrán Interfax.
Előzetesen be nem jelentett utazásának célja, hogy megállapodást írjon alá a védelmi, továbbá gazdasági kapcsolatok erősítésének céljából.
Starmer várhatóan megvitatja, hogy Nagy-Britannia milyen biztonsági garanciákat tud nyújtani Kijevnek, beleértve a brit csapatok csatlakozásának lehetőségét a háború utáni békefenntartó erőkhöz.
Az ukrán hadsereg sikeres támadást hajtott végre az orosz erők ellen a Szumi és Kurszk régió határánál, Zsuravka határ menti falu mellett. A 67. ukrán különálló gépesített dandár közlése szerint az oroszok éjszakai támadási kísérletét előre észlelték drónok segítségével, majd tüzérséggel és speciális drónokkal semmisítették meg az orosz konvojt – számolt be a Portfolio a Militarnyi alapján.
A támadásról videót is közzétettek, amelyen látható, hogy az orosz konvoj éjszaka próbálta megközelíteni az ukrán hadsereg állásait. A csapásban egy ATV terepjáró jármű és egy MT–LB páncélozott gyalogsági jármű is megsemmisült.
Az örmény kormányzat érdekelt a Moszkvával való kapcsolatok magas szinten tartásában. Ezt január 15-én, Jerevánban tartott sajtótájékoztatóján jelentette ki Szuren Papikján, Örményország védelmi minisztere.
Az Arminfo örmény hírügynökség szerint Papikján közölte, hogy az utóbbi évek eseményei (vagyis Hegyi-Karabahnak az azeriak által történt elfoglalása) miatt kérdések vetődtek fel az orosz–örmény viszonyban is, amelyeket meg kell válaszolni, és ezektől függ a kapcsolatok mélysége is.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az örmény fél nem mondta fel a Moszkvával való kétoldalú együttműködés egyetlen dokumentumát sem.
Leszögezte: Örményország nem szüntette meg tagságát az „oroszok NATO”-jaként is emlegetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (KBSZSZ) sem, bár valóban nem aktív résztvevője most a szervezetnek. Hozzátette azt is, hogy a kétoldalú együttműködésnek kiegyensúlyozottnak kell lennie, a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia.
Közölte azt is, hogy Örményország és Oroszország továbbra is stratégiai szövetségesek maradtak.
Ugyanakkor megjegyezte: a 2020–2022 között történt események, „köztük az informatikai területen elkövetett támadások azt mutatják, hogy Örményországnak saját magának kell megoldania a problémáit. Ezt úgy kell megtennie, hogy közben egyensúlyt kell teremtenie külpolitikai támogatással, nemzetközi legitimitással, harcképes hadsereggel és demokratikus országgal.”
Az örmény védelmi miniszter nyilatkozatának közvetlen előzménye, hogy Örményország kedden stratégiai partnerségi nyilatkozatot írt alá Oroszország riválisával, az Egyesült Államokkal. Az MTI beszámolója szerint az egyezséget kedden írta alá Ararat Mirzoján örmény és Antony Blinken amerikai külügyminiszter Washingtonban.
Blinken a dokumentumot a két ország közötti gazdasági, védelmi és biztonsági, valamint a demokratizálást szolgáló együttműködés mérföldkövének nevezte. A megállapodás egyebek között a volt szovjet tagköztársaság gazdasági és katonai reformjaihoz nyújtandó amerikai segélyekről rendelkezik. Washington ezen felül támogatja a kaukázusi országot szuverenitásának és határai sérthetetlenségének megőrzésében, Örményország pedig kötelezettséget vállal, hogy kitart a demokratizálódás mellett.
„Az Egyesült Államok persze minden lehetséges eszközzel azon van, hogy újabb országokat vonjon magához" – reagált a lépésre Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden. Hozzátette, hogy Washington „sosem játszott különösebben stabilizáló szerepet a Dél-Kaukázusban, sőt ennek ellenkezőjét mondhatnánk". Továbbá leszögezte, hogy Örményországnak szuverén joga fejleszteni viszonyát bármely állammal, Oroszország azonban értékeli eddigi kapcsolatait Jerevánnal és azok fejlesztésében érdekelt.
Az Egyesült Államok újabb szankciókat léptetett életbe szerdán, mivel Oroszország kínai és kirgiz segítséggel sikeresen megkerült néhány korábbi büntetőintézkedést – jelentette be az amerikai pénzügyminisztérium szerdán.
A Jevropejszka Pravda beszámolója szerint a tárca közölte, hogy a háttérben egy oroszországi és kínai jogi személyekből álló hálózat állt, amelynek célja az intézkedések kijátszása volt azáltal, hogy megkönnyítették a nemzetközi kifizetéseket a szankciók alá helyezett, katonai célú termékek esetén.
A lap szerint nemcsak a hálózat,
hanem azok a kínai cégek is szankciók hatálya alá kerültek most, amelyek siklóbombákat és drónokat gyártottak és szállítottak Oroszországnak.
Az amerikai pénzügyminisztérium emellett feketelistára tett egy kirgizisztáni pénzintézetet, a Keremet Bankot, amely orosz tisztviselőkkel és egy szankciókkal sújtott orosz bankkal összehangolta a tevékenységét azért, hogy kijátsszák a büntetőintézkedéseket.
Ezenfelül, egy külön határozatban az Egyesült Államok ismét szankciókat hirdetett ki az orosz hadipari szféra közel 100 szervezete ellen, ami lehetővé teszi a velük együttműködő vállalatokkal szembeni korlátozások bevezetését. Az új amerikai szankciók összesen mintegy 250 magánszemélyt és jogi személyt érintenek – írta a Jevropejszka Pravda.
Január 15-én késő este az oroszok kamikaze drónokat indítottak Ukrajna területe ellen. A Kijevi régióban működésbe lépett a légvédelem – számolt be az Ukrajinszka Pravda a kijevi katonai közigazgatásra hivatkozva.
A közlemény szerint legalább egy drónt észleltek a légtérben, így a légvédelmi erők működésbe léptek. A lakosságot arra kérték, hogy maradjanak az óvóhelyeken a légvédelmi riasztás végéig, vigyázzanak saját magukra, és tartsák be az „információs csendet”, vagyis ne rögzítsenek és ne tegyenek közzé semmilyen felvételt a történtekről.
Oroszország egyik régiójában, a voronyezsi területen a helyi hatóságok egy olajtároló elleni dróntámadásról számoltak be.
A támadásról a régió kormányzója számolt be, aki azt közölte, hogy a légvédelmi és elektronikai hadviselési rendszerek megsemmisítették ugyan a drónokat, de a lezuhanó eszközök miatt tűz ütött ki.
Az orosz Telegram-csatornák – amelyek legalább egy felvételt is közöltek az esetről – azt írták, hogy a Voronyezstől mintegy 90 kilométerre fekvő Liski városában ért támadás egy olajtárolót – írta az Ukrajinszka Pravda.
Bár az ukrán fél még nem vállalata fel a mostani csapást, az utóbbi hetekben és hónapokban egyre gyakrabban tudtak ehhez hasonló akciókat végrehajtani Oroszország területén.
Kedves olvasóink!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!