„Szlovákia miniszterelnöke vagyok, nem Ukrajna szolgája” – jelentette ki Robert Fico a Facebook-oldalán közzétett videóban, ahol azt is elmondta, hogy vétóval élhet az Ukrajnának nyújtandó európai uniós támogatásokat illetően.
Zelenszkij úgy véli, hogy mindenkinek az ő szolgájának kell lennie. Az én esetemben azonban követ talált a kaszája. Hajlok arra, hogy meg kell vétózni a Kijevnek nyújtott további pénzügyi támogatásokat
– fogalmazott Fico a videóban, ami egy reakció volt Volodimir Zelenszkij kijelentéseire, miszerint az ukrán elnök nem hajlandó találkozni Ficóval a davosi Világgazdasági Fórum következő konferenciáján, ehelyett felajánlotta a szlovák kormányfőnek, hogy látogasson el Kijevbe január 21-én. Erre a meghívásra úgy reagált Pozsony, hogy az egy „sörözésre való felajánlás”.
A két ország között azóta megy a csörte, hogy Ukrajna az esztendő első napján leállította az Oroszországból Európába irányuló földgázszállítást, amivel Szlovákia jelentős bevételtől esik el.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is!
Az ukrán fegyveres erők katonái okostelefonon, a Google-fordító segítségével próbáltak kihallgatni egy elfogott észak-koreai katonát. A felvételt Andrej Caplijenko ukrán újságíró tette közzé Telegram-csatornáján, amit megosztott a Fokusz.
A videón látható, ahogy a sérült észak-koreai katona próbál az okostelefonba beszélni, de nehezen érthető, amit mond.
Túl kevés katonája van az ukrán hadseregnek – nehezményezte vasárnap Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka egy helyi rádiónak adott nyilatkozatában.
Megfelelő mértékben meg kell növelnünk a gépesített zászlóaljaink számát. A mozgósítási kapacitás sajnos nem elég, hogy fedezni tudjuk ezt az igényt
– fogalmazott Szirszkij, aki elmondta, ezért kezdték meg a háttérszolgálatok átfésülését. „Észszerű határok között” mostantól személyzetet vonnak el a katonai logisztikából, ellátásból és karbantartásból a hézagok betöltésére és új alakulatok felállítására.
Szirszkij kijelentéseinek előzménye, hogy az ukrán légierő alakulatai panaszt tettek azon követelések miatt, hogy magasan képzett személyi állományaikból vonjanak el embereket frontszolgálatra. Az ukrán hadsereg főparancsnoka szerint elejét tudták venni ezeknek a törekvéseknek. Tapasztalt, pótolhatatlan szakemberekről van szó – indokolta.
Jelenleg Ukrajnában a 25 és 60 év közötti hadkötelezettek mozgósíthatók. A kijevi vezetés támogatói közül többen ezért az ukrán hadkötelezettség korhatárának leszállítását követelték a mostani 25-ről 18 éves korra.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy terrorizmus címén büntetőeljárást indított, miután állításuk szerint a kurszki régió Szudzsai járásában, a visszafoglalt Russzkoje Porecsnoje faluban legkevesebb hét, az ukrán hadsereg által meggyilkolt orosz civil holttestére bukkantak. Az áldozatokat egy lakóház pincéjében találták meg.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a tárca honlapján kilátásba helyezte a civilek ellen elkövetett atrocitások elkövetőinek megbüntetését, és azt írta, hogy a bűncselekmény ismét bebizonyította „a kijevi hatóságok neonáci jellegét”. Zaharova szerint a többségében idős áldozatokat megkínozták, beterelték a pincébe, majd több gránátot dobtak be közéjük.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap tüzérségi és dróntámadást – közölte az MTI.
„Oroszország az elmúlt hónapokban több embert veszített Ukrajnában, mint az illegális inváziójuk bármely más időszakában” – közölte a brit védelmi minisztérium vasárnap.
A minisztérium becslése szerint Oroszország tavaly 429 ezer halottat és sebesült katonát veszített el, szemben a 2022-es 105 ezer és a 2023-as 252 ezer fővel.
Oroszország összes vesztesége az Ukrajna elleni teljes körű háborúban meghaladja a 750 ezret – közölte a minisztérium az X-en közzétett bejegyzésében.
Az orosz áldozatok száma hat egymást követő hónapon keresztül emelkedett, decemberben pedig elérte a 48 ezret – a közzétett becslés szerint a háború kezdete óta ez volt a legnagyobb veszteséggel járó hónap.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara szerint január 15-ig Oroszország mintegy 812 ezer katonát veszített. A Pentagon tavaly októberben az orosz hadsereg áldozatainak számát 600 ezerre becsülte – írja a Holosz Ameriki.
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Vozdvizsenka települést – jelentette be vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium.
A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1400, a kurszki régióban pedig több mint 210 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, egy motorizált lövészdandár vezetéspontját, nyolc lőszerraktárt, két harckocsit és 144 egyéb páncélozott harcjárművet, egy lengyel gyártmányú Krab 155 milliméteres önjáró tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők három rakétáját, 66 pilóta nélküli repülőgépet.
Az orosz statisztika szerint meghaladta a 20 ezret azoknak a tüzérségi lövegeknek és aknavetőknek a száma, amelyeket az ukrán hadsereg a háború kezdete óta a saját területén elveszített.
Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők eddig több mint 52 ezer embert, 304 harckocsit, 232 gyalogsági harcjárművet, 174 páncélozott személyszállító járművet veszítettek – közölte az MTI.
A rossz időjárást kihasználva rohamozták meg az ukrán állásokat a Donyecki területen fekvő Toreck városánál. Az egy régi ipari területen zajló ütközetről készült felvételeket a 28. önálló gépesített dandár tette közzé a Facebookon.
A dandár arról számolt be, hogy az orosz hadsereg a régi ipari övezet egyik épületében kezdte támadni a védelmi erők szomszédos egységeinek állásait. A köd leple alatt a támadóknak sikerült bejutniuk, majd az épületben heves tűzharc alakult ki.
Az Ukrinform által szemlézett bejegyzés szerint orosz támadók túlerőben voltak, így az ukránok segítségre szorultak. A tüzérség bevetése túl veszélyes volt, mivel az erők közötti távolság kevesebb mint 20 méter volt. Az ukránok kezdetben FPV-drónokkal próbálták kiverni az ellenséget, de az épületek sűrűsége és az időjárási körülmények miatt ez nem sikerült.
Végül megérkeztek a 28. dandár harckocsijai, amelyek a ködöt a maguk javára fordítva megközelítették az oroszok által elfoglalt épületrészt, majd sikeresen visszaverték a támadást, tucatnyi orosz katonával végezve.
Az orosz légvédelmi erők megsemmisítettek két ukrán rakétát a Kurszki terület felett – írja a TASZSZ.
Két ukrán rakétát semmisítettek meg Kurszknál, köszönhetően a légvédelemnek
– áll az orosz közleményben.
Az ukrán hatóságok összesen nyolc, zaporizzsjai és herszoni iskolaigazgatót gyanúsít azzal, hogy a háború alatt „az ellenség oldalára álltak”. Tájékoztatásuk szerint az intézmények vezetői orosz szabványokon alapuló oktatási programokat vezettek be – jelentette az ukrán Pravda.
A rendőrségi beszámoló szerint a gyanúsítottak a háború előtt még csak tanárok voltak, de az Oroszországgal való együttműködésükért cserébe igazgatói pozícióba emelték őket. A gyanú szerint az érintettek orosz oktatási programokat hajtottak végre, és „baráti rendezvényeket szerveztek Oroszország és Fehéroroszország képviselőinek részvételével”.
Amennyiben bebizonyosodnak a vádak, akár 12 év börtönbüntetést is kaphatnak a tanárok, emellett 15 évre eltilthatják őket „bizonyos tevékenységek végzésétől”, valamint a vagyonuk elkobzására is sor kerülhet.
Vasárnap reggel robbanás történt Kijevben a hadsereg rádióállomásának stúdiójában robbanószerkezet miatt, melyet az egyik meghívott vendég vitt magával a helyszínre.
A detonáció következtében a műsorvezető a karján és a hasán sérült meg, majd kórházba vitték, állapota stabil. A rendőrség lőszer és robbanóanyag illegális birtoklásának gyanújával vizsgálja az esetet − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
„Szlovákia miniszterelnöke vagyok, nem Ukrajna szolgája” – jelentette ki Robert Fico a Facebook-oldalán közzétett videóban, ahol azt is elmondta, hogy vétóval élhet az Ukrajnának nyújtandó európai uniós támogatásokat illetően.
Zelenszkij úgy véli, hogy mindenkinek az ő szolgájának kell lennie. Az én esetemben azonban követ talált a kaszája. Hajlok arra, hogy meg kell vétózni a Kijevnek nyújtott további pénzügyi támogatásokat
– fogalmazott Fico a videóban, ami egy reakció volt Volodimir Zelenszkij kijelentéseire, miszerint az ukrán elnök nem hajlandó találkozni Ficóval a davosi Világgazdasági Fórum következő konferenciáján, ehelyett felajánlotta a szlovák kormányfőnek, hogy látogasson el Kijevbe január 21-én. Erre a meghívásra úgy reagált Pozsony, hogy az egy „sörözésre való felajánlás”.
A két ország között azóta megy a csörte, hogy Ukrajna az esztendő első napján leállította az Oroszországból Európába irányuló földgázszállítást, amivel Szlovákia jelentős bevételtől esik el.
Donald Trump Jr., a megválasztott amerikai elnök elsőszülött fia egy 24 órán belül eltűnő közösségi médiás posztban arról beszélt, hogy Volodimir Zelenszkij már legalább háromszor kérte meg apját, hogy hívja meg őt a beiktatási ceremóniára. Az ifjabbik Trump szerint az ukrán elnök „furcsán viselkedik”, amikor meghívatja magát.
Most úgy tesz, mintha ő maga döntött volna úgy, hogy nem megy el. Miféle csodabogár ez?
– állítja Donald Trump Jr., aki szerint Zelenszkij minden alkalommal kosarat kapott a meghívási kérelmeire.
Donald Trump beiktatására január 20-án, hétfőn kerül sor a Capitolium épületében a várható rendkívüli hideg időjárás miatt. A ceremóniának többek között része lesz egy felvonulás is, amelyre a hírek szerint a kampányában elhíresült kukásautóval érkezhet a régi-új elnök.
Lengyelország 28 darab Abrams harckocsit kapott a legújabb, M1A 2SEPv3 típusú változatban az Egyesült Államoktól, amelyeket tengeri úton szállítottak le – vette észre az Ukrinform Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel miniszterelnök-helyettes X-en közzétett bejegyzését.
Az első M1A 2SEPv3 Abrams változatú harckocsik már Lengyelországban vannak. A 28 harckocsit a tengeri szállítás után megvizsgálják, majd átadják a lengyel hadseregnek. Összesen 250 ilyen Abrams harckocsit kapunk majd
– fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Az ukrán lap információi szerint a lengyelek összesen 4,75 milliárd dollárt fizetnek a 250 Abrams tankért, amelynek egy korábbi változatából már van nekik 116 darab.
Az ukrajnai háború kitörése óta Lengyelország már 1300 darab haditechnikai eszközzel támogatta Ukrajnát, köztük harckocsikkal, önjáró tüzérségi rendszerekkel, repülőgépekkel és helikopterekkel. Az átadott eszközök összértéke meghaladja a 4,5 milliárd eurót.
Szvák Gyula történész, ruszista, egyetemi tanár, az ELTE Ruszisztikai Intézet/Központ alapító vezetője egy véleménycikkben írt részletesen a ruszofóbia kérdéséről. Azt is közölte, hogy ehhez kapcsolódóan egy korábbi könyvét most ismét kiadták teljesen más címmel Oroszországban – anélkül, hogy őt magát értesítették volna.
A Népszava Szép Szó című mellékletében „A ruszofóbián innen és túl címmel” megjelent írásában az MTA doktora azt írta, hogy a ruszofóbia (amelyet az orosz politikusok meglehetősen gyakran emlegetnek manapság, és legutóbb a Kreml már a hivatalos dokumentumok szintjére emelte a fogalmat) az utóbbi évtizedekben is létezett Magyarországon, de korábban ez még nem volt érezhető a tudományos szférában.
Korábban. Ma megannyi meghasonlott ruszistával találkozom. A ruszisztika nemkívánatos foglalatossággá kezd válni, művelői szinte elnézést kérnek a foglalkozásukért, van, aki kész megtagadni egész diszciplínáját, nehogy oroszbarát színben tűnjön fel. Szótlanul, lelkifurdalástól gyötörve, fejükre hamut szórva tűrik, hogy orosz írók szobrait döntik, műveiket törlik Ukrajnában, sőt néhányan maguk is hajlandók akár Dosztojevszkijt vagy Tolsztojt »revízió« alá venni »imperializmusukért«
– vázolta a problémát Szvák Gyula.
Megjegyezte, hogy az Ukrajna ellen orosz invázióval egy új időszámítás következett be számukra, és bár politikai dimenzióban még érthető a ruszofóbia, „annál súlyosabb” szakmai, tudományos szempontból. Majd megjegyezte azt is, hogy a mostani háborús helyzetben „fura szituációkba” kerülhetnek az Oroszországot kutató tudósok, amire egy konkrét példát is felhozott.
Nekem például »A ruszofóbia geneziséről« címmel – anélkül, hogy tudtam volna róla – a napokban könyvem jelent meg Oroszországban
– írta, hozzátéve, hogy egy 15 éve „Az orosz paradigma. Egy ruszofil ruszofób feljegyzései” címmel megjelent könyvét publikálta újra most más címmel és egy „ruszofób borítóval” a kiadó. Mint írta, még csak utólag sem értesítették, mert „nyilván sejtették, hogy nem járultam volna hozzá ehhez a konjunkturális változathoz”, noha a másfél évtizede leírtakat nincs miért megtagadnia.
Szvák Gyula végül megjegyezte, hogy a tudományos életben félre kell tennie a ruszofóbiát, és az Oroszországgal foglalkozó, többnyelvű folyóiratuk főszerkesztőjeként ő maga is csak azt mérlegelheti, hogy megfelel-e a tudományos kritériumoknak egy-egy cikk. „Nem nézem, hogy orosz vagy ukrán a szerzője. A közösségi médiában sem kutakodom a nacionáléjuk után. Háborús bűnöst, természetesen, nem engedek a lap közelébe. De egy népet, egy kultúrát, egy tudományt sem minősítek háborús bűnösnek” – összegezte, majd (Donald Trump grönlandi terveire utalva) megjegyezte:
Joseph Heller könyvét, A 22-es csapdáját sem fogom kevésbé szeretni azért, mert a most megválasztott amerikai elnök meg akarja kaparintani egy szuverén NATO-tagállam egy részét.
A brit hírszerzés a január 19-én megjelent jelentésében megállapította, hogy az orosz csapatok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a donyecki terület középső részén fekvő Velika Novoszilka településre.
A frissítés szerint az orosz erők 2025 januárjában északra vonultak, hogy elfoglalják Neszkucsne és Vremivka falvakat. Megjegyezték, hogy Velyka Novoszilka az ukrajnai orosz invázió kezdete óta célkeresztben maradt. Oroszország 2022 nyarán tett erőfeszítései a település elfoglalására sikertelenek voltak, és Ukrajnának 2023-ban sikerült délre szorítania az orosz erőket.
Oroszország most azonban előrenyomult a térségben, miután más keleti városokat is elfoglalt, különösen Vuhledart 2024 októberében és Kurakhovét 2025 január elején.
Január 18-án késő este a DeepState ukrán katonai elemzőcsoport szintén arról számolt be, hogy az orosz erők előrenyomultak a donyecki terület több települése, különösen Velika Novoszilka közelében, ahol megkezdték néhány terület megrohamozását.
Oroszország és az Egyesült Államok vezetőinek találkozója alapos előkészítést igényel – mondta a RIA Novosztyinak Ivan Timofejev, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának (RIAC) főigazgatója. Bár megjegyezte azt is, hogy szerinte nem tragédia, ha ez a találkozó nem történik meg.
„Ami a csúcstalálkozót illeti, az nem csak egy találkozó. Egy csúcstalálkozó Oroszország és az Egyesült Államok elnöke között gondos előkészítést, sok házi feladatot igényel. Nem csak azért kell egy csúcstalálkozó, hogy kezet rázzunk” – mondta. Ugyanakkor hozzátette, hogy
Moszkva és Washington is egész jól elélhet e csúcstalálkozó nélkül; a személyes kapcsolatok és találkozók nem mindig alakulnak át politikai eredményekké.
Ivan Timofejev azt is megjegyezte, hogy tavaly év végén, a Valdaj Klub hagyományos ülésén Vlagyimir Putyin arról beszélt, hogy egy időben jó és konstruktív személyes kapcsolatokat alakított ki a világ számos vezetőjével, de közben arra is utalt, hogy „nincsenek illúziói” a személyes kapcsolatoknak a nemzetközi politikában való működését illetően.
Január 18-án az ukrán és az orosz erők 199 alkalommal csaptak össze a háborús övezetben, csak a pokrovszki fronton 98 összecsapást regisztráltak – ismertette a január 19-én reggel 8 órai állapot szerinti helyzetet az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a Facebookon.
A pokrovszki fronton 98 orosz támadási kísérletet vertek vissza.
A kurszki fronton tegnap 12 harci összecsapásra került sor. Ott az orosz erők 5 légicsapást hajtottak végre 5 irányított bombával, és 464 tüzérségi támadást indítottak, köztük 18-at többszörös rakétarendszerekből. A harkivi fronton az orosz csapatok hat támadást hajtottak végre az ukrán erők állásai ellen.
A kupjanszki fronton az ukrán védők sikeresen visszaverték az orosz kísérleteket, ott kilenc támadás történt. A limani fronton az orosz erők 11 támadást hajtottak végre, a sziverszki fronton egy eredménytelen támadást indítottak. A kramatorszki fronton 11, a torecki fronton 20 orosz támadást hajtottak végre – írták.
Az ukrán erők 43 orosz támadó drónt semmisítettek meg az éjszaka folyamán – jelentette az ukrán légierő vasárnap reggel. A tájékoztatás alapján Oroszország Sahíd-típusú drónokat és csalieszközöket vetett be a millerovói, az orjoli és a brjanszki bázisokról.
A légierő közölte, hogy a 43 megsemmisített drón mellett nyoma veszett 15 darab, szintén Oroszország által indított csali drónnak is, anélkül, hogy kárt okoztak volna (ezek vélhetően az elektronikus zavaróeszközök miatt tűntek el a radarról).
A drónokat Poltava, Szumi, Harkov, Cserkaszi, Csernyihiv, Kijev, Zsitomir, Dnyipropetrovszk és Mikolajiv megyék felett semmisítették meg.
A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) elemzői szerint az oroszok átcsoportosítják egységeiket Kurahiv irányából, és további erőket vonnak be a Pokrovszk elleni offenzív műveletekbe – írta az Ukrajinszka Pravda. Az utóbbi hetekben már az ukránok is jelezték, hogy a kelet-ukrajnai város előbb-utóbb ostromgyűrűbe kerülhet.
Az ISW friss jelentésében arról számoltak be, hogy az orosz középső hadseregcsoport 2. és 41. számú ősszhaderőnemi hadseregéből egy csapásmérő egységet állítottak össze Pokrovszktól délre,
valószínűleg azért, hogx fokozhassák a támadásokat a város térségében.
Korábban az ISW már felfigyelt arra, hogy az orosz katonai parancsnokság meghatározta a felelősségi zónákat: ennek értelmében a 2. hadsereg egységei a Pokrovszktól délre és délnyugatra, míg a 41. hadsereg egységei a Pokrovszktól keletre eső területére felelősek. Az elemzők szerint az orosz katonai parancsnokság mostani döntése, hogy ezekből az egységekből egy közös csapásmérő egységet hoz létre, arra utalhat, hogy az orosz csapatok változtathattak ezen, és arra számítanak, hogy az egységet a Pokrovszk déli szárnya ellen fogják bevetni (Közlésük szerint az oroszok a város térségébe küldték egy harmadik hadseregnek, az 51. számúnak bizonyos egységeit is).
Mint írták, Kurahivot a közelmúltban elfoglalta az orosz hadsereg, így szabadulhattak fel a fenti erők, de az nem világos, hogy milyen állapotban vannak az ottani harcok után.
Az orosz erők valószínűleg folytatják a Pokrovszk északkeleti és délnyugati irányból történő bekerítésére irányuló fokozott erőfeszítéseiket, különösen, ha képesek lesznek azonosítani és kihasználni az ukrán védelem taktikai gyenge pontjait Pokrovszk szárnyain
– értékelték a helyzetet az intézet elemzői, bár megjegyezték: az előrenyomulás üteme valószínűleg lassú marad, mivel az orosz csapatok eddig nem adták tanúságát annak, hogy képesek végrehajtani azokat a gyors gépesített manővereket, amelyet lehetővé tennék a nagyobb területek elfoglalását és Pokrovszk gyors bekerítését.
A kelet-ukrajnai városban már hónapok óta nehéz az ukrán katonák helyzete, és egy ukrán katona arról beszélt január elején, hogy hamarosan megkezdődhet Pokrovszk ostroma. Egy ukrán újságíró a minap azt is felvetette, hogy jobban járhatnának azzal, ha feladnák, és előnyösebb pozíciók folytatnák a harcot.
Az ukrán állami sürgősségi szolgálat (SES) bombariadó egységei robbanóanyag-ártalmatlanító járműveket kaptak Szlovéniából – közölte az Ukrajniszka Pravda ukrán hírportál.
A SES megjegyezte, hogy három Kozak PM-L robbanóanyag-ártalmatlanító járművet kaptak a UNITED24, az ukrán kormány által működtetett adománygyűjtő platform segítségével, a szlovén kormány pénzügyi támogatásával.
Ezek a speciális terepjárók speciális felszerelések szállítására, aknamentesítési műveletek végzésére és kisebb robbanásveszélyes tárgyak kijelölt megsemmisítési helyekre szállítására lettek felkészítve.
„The Walking Dead. Vége az évadnak” – írta vasárnap reggeli Telegram-posztjában Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, Oroszország Biztonsági Tanácsának vezetőhelyettese. A bejegyzésben az amerikai horrorsorozatra utalva írt Joe Biden távozásáról,
A korábbi orosz elnök azt írta: „A két lábon járó, élőhalott Biden példáján nyomon követhetjük, hogyan változik egy tapasztalt és általában véve intelligens politikus (és ő tényleg nagyon tapasztalt, hiszen már a szovjet időszakban is magas pozíciókat töltött be) fokozatosan egy, a valóságtól elrugaszkodott, szenilis emberré.”
„Amikor én beszéltem vele, még nem volt demens. Ami már akkor is feltűnt, az az Ukrajna iránti egészségtelen érdeklődése volt, bár akkor ezt Obama utasításával magyarázta nekem” – idézte fel Medvegyev, aki szerint ebből az utasításból bontakozhatott ki később Biden „fixa ideája” Ukrajnával kapcsolatban, és az amerikai elnök tévesen értelmezte az ukrajnai helyzetet.
És egy bizonyos ponton az öregember mindent megtett, hogy lényegében háborút robbantson ki a kollektív Nyugat és Oroszország között, ami majdnem a NATO-val való nukleáris konfliktusba torkollott
– vélekedett Dmitrij Medvegyev, aki szerint Bidennek a konfliktussal kapcsolatos hibái is hozzájárultak ahhoz, hogy a demokraták elvesztették a tavalyi őszi választást.
Végül azt írta, hogy szerinte nemcsak Biden, hanem a teljes kormányzata egy „nagyon nehéz válságos örökséget hagyott maga után az orosz-amerikai kapcsolatokban, amelynek hatása még nagyon sokáig érezhető lesz. „Az orosz-amerikai kapcsolatok teljes normalizálása évtizedekig fog elhúzódni. Bár véleményem szerint a jelenlegi valóságban ez alapvetően lehetetlen. És őszintén szólva az sem világos, hogy egyáltalán szükség van-e rá...” – írta.
Oroszország 818 740 katonát vesztett Ukrajnában a háború kitörése, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara január 19-én.
Ez a szám magában foglalja az orosz erők csak az elmúlt napon elszenvedett, mintegy 1580 fős élőerő veszteségét is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9 811 harckocsit, 20 412 páncélozott harcjárművet, 34 401 járművet és üzemanyagtartályt, 22 055 tüzérségi rendszert, 1262 többszörös rakétaindító rendszert, 1046 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 331 helikoptert, 22 615 drónt, 28 hajót és hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézte a jelentést a The Kyiv Independent.
Boris Pistorius német védelmi miniszter úgy véli, hogy egy orosz–ukrán fegyverszünet esetén a német hadsereg biztosíthatja az ukrajnai demilitarizált övezet biztonságát – derült ki a tárcavezető által a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúból.
A német miniszter arra a kérdésre, hogy lehetséges-e német csapatokat telepíteni az Ukrajna és Oroszország közötti ütközőzónába, úgy válaszolt, hogy „megbeszéljük, ha eljön az ideje”.
Mi vagyunk a NATO legnagyobb partnere Európában. Tehát nyilvánvalóan szerepet fogunk játszani, és felelősséget kell vállalnunk
– fogalmazott Boris Pistorius, hozzátéve, hogy szerinte kulcskérdés egy olyan biztonsági szint megteremtése Ukrajna számára, amely néhány éven belül megakadályozza az ismétlődő orosz inváziót.
Elmondta, hamarosan az Egyesült Államokba utazik, hogy egyeztessen Donald Trump adminisztrációjával. „Az amerikai védelmi miniszteri poszt jelöltjét még nem hagyták jóvá. Szeretnénk azonban február elején egy gyors megbeszélést és eszmecserét Washingtonban” – mondta Németország védelmi minsiztere.
Magyarország területére 2025. január 18-án az ukrán-magyar határszakaszon 4593 fő lépett be. A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújában részt vevő észak-koreai katonák jelentős veszteségeket szenvedtek el. 2024 októbertől kezdve Január 13-ig bezárólag a mintegy 12 ezer katonából 300-an meghaltak és 2700-an megsebesültek – közölte Lee Sung-keun dél-koreai parlamenti képviselő a francia Le Monde szerint.
A képviselő azt mondta, hogy a fenti számokat a dél-koreai hírszerzés jelentéséből származnak (amelytől törvényhozóként kapta meg az információt). Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy szerinte, ha Észak-Koreában kiderül ez az információ, akkor az állam vezetője, Kim Dzsongun „kínos helyzetben” találja magát.
A francia lap szerint Észak-Koreában a sorkatonák hozzátartozói általában nem tudják, hol vannak szeretteik, és csak ritkán kapnak tőlük üzeneteket. Néha azonban Kína felől sikerül adatokat becsempészni az ország területére, jellemzően kis méretű adattárolókón, amelyeket könnyű elrejteni.
„Az ukrán frontra küldött egységek veszteségei kényes helyzetbe hozzák Kim Dzsongunt. Egyszer majd igazolnia kell az észak-koreai csapatok jelenlétét az ukrán fronton, és be kell jelentenie a halálukat” – írta a Le Monde az ukrán Telegraf szemléje szerint.
Szerintük Kimnek Dzsongunnak két választása van: vagy megtagadja a haláluk elismerését az utolsó pillanatig, vagy nemzeti hősként ismeri el őket, és kárpótolja a hozzátartozókat (bár megjegyezték, hogy utóbbiakat más módszerekkel, zsarolással, fenyegetéssel, vagy munkatáborba küldéssel is elhallgattathatják abban Észak-Koreában).
A CDU észak-rajna-vesztfáliai évnyitó kampánygyűlésén részt vett Angela Merkel, a párt korábbi elnöki, egykori német szövetségi kancellár is, akit a rendezvényen megjelent 1300 vendég percekig tartó ovációval és vastapssal fogadott.
Merkel a gyűlésen beszédet is mondott, amiben többek között az ukrajnai háborúról is szót ejtett.
A transzatlanti szövetség ma még nélkülözhetetlenebb, mint korábban. Ennek oka, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 elején végrehajtott ukrajnai inváziója felülírta a háború utáni európai rend alapelvét, a területi sérthetetlenséget. Csak az Egyesült Államokkal és a NATO-val lehet elérni, hogy Putyin ne nyerje meg a háborút, és Ukrajna független állam maradjon
– fogalmazott Angela Merkel, aki 2021-ben jelentette be, hogy nem pályázik a kancellária posztra.
Kurahovóban egy Bosjak hívójelű orosz katonatiszt bement 13 ukrán katona tartózkodási helyére és rábeszélte őket a megadásra – közölte az Orosz Fegyveres Erők Juzsnyai Csoportja 51. hadseregének 110. motorizált lövészdandár Borz rohamszázadának parancsnoka.
Elment az ellenséghez az első emeletre, egyedül. Körülötte 13 fegyveres katona állt. Egyedül elmagyarázta nekik, hogy nincs kiút – körbevették őket –, és jobb, ha leteszik a fegyvert
– mesélt beosztottja tettéről a parancsnoka.
Elmondása szerint ezt megelőzően orosz katonák elfogtak egy ukrán fegyverest, aki összekeverte a pozícióit, és tévedésből kiment az orosz csapatokhoz. Bosiak elbeszélgetett vele, és egy szomszédos épületben lévő katonatársaihoz küldte. Később utána ment, és rábeszélte az ukrán katonákat a megadásra.
„Az ukránok megértették, és letették a fegyvert. Másnap a foglyok kivonása után [Bosiak – Szerk.] tüzérségi tűz alá került. Megsebesült, és elhunyt” – írja a parancsnok beszámolóját a Ria Novosztyi.
Az orosz hadsereg nyolc ukrán drónt lőtt le a Krím felett az első este – írja az Interfax az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján.
Moszkvai idő szerint 20:00 és 21:00 óra között nyolc ukrán pilóta nélküli légi járművet semmisítettek meg a Krími Köztársaság területe felett a szolgálatban lévő légvédelmi rendszerek
– közölte a minisztérium még szombaton.
Az ukrán katasztrófavédelem tájékoztatása szerint befejeződtek a mentési és helyreállítási munkálatok Kijev Sevcsenkivszkij kerületében, miután az oroszok ballisztikus rakétákkal mért csapást a fővárosra – közölte az ukrán Pravda.
Volodimir Zelenszkij a rakétatámadásra reagálva elmondta, hogy igyekeznek megerősíteni a légvédelmet olyan rendszerekkel, amelyek lehetővé teszik a ballisztikus rakéták megsemmisítését.
Oroszország január 18-án kora reggel intézett támadást Kijev ellen, amiben négy ember életét vesztette. A támadást követően több autó kigyulladt, valamint a környéken egy vízvezeték is megrongálódott. Megsérült a Lukjavinszka metróállomás üvegbejárata is, az állomás be- és kijáratait lezárták.
Kedves olvasóink!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!