Hétfőn este ukrán drónok támadtak meg egy orosz olajraktárat Voronyezs régiójában. Az ukrán hadsereg ezzel másodszorra támadta és gyújtotta meg az olajraktárat – írja az Unian.
A régió kormányzója, Alekszandr Guszev a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az orosz légvédelmi erők „észlelték, megsemmisítették és visszaszorították” a támadást.
„Az egyik drón az olajraktár területére zuhant, melynek következtében tűz ütött ki. Áldozatok nincsenek. A tűzoltók és az operatív szolgálatok folytatják az oltást” – írta a kormányzó.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Orosz drónokat észleltek Kijev külvárosának légterében kedd este – közölte Timur Tkacsenko, a Kijevi Városi Katonai Igazgatóság vezetője.
„A légvédelem működik! Maradjanak az óvóhelyeken” – írta Tkacsenko kedd este Telegram-csatornáján.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban lévő Vovkove települést – jelentette be kedden a moszkvai védelmi minisztérium az MTI tájékoztatása szerint. Az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult.
A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében közel 1700, a Kurszki régióban pedig több mint 270 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint egy hadiüzemeket ellátó energetikai létesítményt, több drónösszeszerelő és -tárolóhelyet, négy lőszerraktárt, két harckocsit és 16 egyéb páncélozott harcjárművet, négy francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők hat rakétáját, továbbá 156 repülőgép típusú távirányítású repülőszerkezetet, közülük 55-öt a „különleges hadművelet” övezetén kívül, ezek csaknem felét a Brjanszki régió légterében.
Az orosz statisztika szerint meghaladta a 20 700-at az ukrán hadseregnek a háború kezdete óta saját területén elveszített tankjainak és egyéb páncélozott harcjárműveinek száma. Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke azt mondta, hogy a visszavonuló ukrán katonák a bányákban felrobbanják a járatokat, az igazgatósági épületeket és a műszaki dokumentációt, „felperzselt föld” fogadja az új közigazgatást.
Kurszk megyéből az orosz védelmi tárca egyebek között egy amerikai Abrams harckocsi, egy Bradley gyalogsági harcjármű és 12 egyéb páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be. Moszkva szerint a Kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 53 600 embert, 309 harckocsit, 237 gyalogsági harcjárművet, 178 páncélozott személyszállító járművet, 1590 páncélozott harcjárművet, 1590 gépkocsit, 381 tüzérségi löveget és 44 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek kedden tüzérségi és dróntámadást. Belgorodban egy civil megsebesült. A Voronyezs megyei Liszki járásban kedden sikerül elfojtani a nyílt lángokat egy olajtárolóban, amelyet csütörtökön és hétfőn is pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetek támadtak. Az oltáshoz a Moszkvai, a Lipecki és a Tambovi régió is küldött tűzoltókat, a Liszki járásban rendkívüli állapotot vezettek be.
Az Ukrajnától jóval távolabb fekvő Kazany és Uljanovszk repülőterén drónveszély miatt kedden átmenetileg korlátozták a forgalmat, az Orenburg megyei Komarovszkij zárt település lakosait pedig reggel – megelőző intézkedésként – felszólították, hogy vonuljanak óvóhelyre. Az Orenburgi régiót legutóbb tavaly májusban érte dróntámadás.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a „Donyecki Népköztársaságban”, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban őrizetbe vette az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének (GUR) egyik kémjét, aki adatokat gyűjtött az orosz nemzeti gárda elhelyezkedéséről a régióban. A gyanúsított ellen, aki az eredeti ukrán állampolgárságát feladva orosz személyi iratokat kért és kapott, hazaárulás és kémkedés címén indult eljárás.
Első külpolitikai nyilatkozataiban Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy milyen módszerekkel fogja előmozdítani az amerikai érdekeket a globális színtéren – jelentette ki újságíróknak kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában.
„Sok politikai elemző kommentálja azokat a döntéseket, amelyeket Trump elnök bejelentett. Röviden azt mondom, ezek nyilvánvalóan arra utalnak, hogy Trump elnök és kormánya milyen módszerekkel fogja tudatosan előmozdítani az Egyesült Államok érdekeit a világszíntéren” – mondta Lavrov az Ararat Mirzojan örmény külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követő közös sajtótájékoztatón az MTI beszámolója szerint.
Lavrov szerint az Egyesült Államok érdeke a világpolitikában
soha nem változott attól függően, hogy demokraták vagy republikánusok vannak-e a Fehér Házban, és abban áll, hogy mindig erősebb legyen minden versenytársánál.
„Az előző kormányt is ugyanez a feladat vezérelte” – jegyezte meg az orosz diplomácia vezetője. „Trump elnök megmutatta, milyen módszerekkel akarja elérni ezt a célt. Tiszteletben tartjuk az amerikai nép választását, és úgy tudom, az amerikai vezetés Trump elnök alatt többször is talált módot arra, hogy elmondja, ők is tiszteletben tartják az orosz nép választását” – tette hozzá.
Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Robert Fico szlovák kormányfővel tárgyalt Pozsonyban. Az egyeztetés középpontjában az energetikai kérdések álltak, kiemelten az ukrán gáztranzit leállítása.
A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy Ukrajna NATO-tagsága nincs napirenden, és nem is lesz, mivel szerinte soha nem lesz egyhangú támogatás mögötte, az erről szóló híreket kommunikációs trükköknek nevezte. A miniszterelnök kijelentette, ha Ukrajna ma csatlakozna az Európai Unióhoz, azzal tönkretenné Magyarországot.
Robert Fico az egyeztetést spontánnak, nagyon barátinak értékelte, amit tartalmi szempontból rendkívül gazdag volt. Kiemelte, Szlovákia a megfelelő feltételek teljesülése esetén támogatja Ukrajna uniós tagságát, NATO-tagságát azonban elutasítja.
Arról, hogy mit mondott Orbán Viktor a pozsonyi sajtótájékoztatón, ide kattintva olvashat részletesen.
Február elején kerülhet sor az első hivatalos kapcsolatfelvételre Donald Trump csapatával – közölte kedden David Arahamija, az ukrán kormánypárt parlamenti frakciójának vezetője.
Arahamija elmondta, hogy az újonnan hivatalba lépett amerikai elnök, Donald Trump csapata február elején már tárgyalásokat folytathat egy ukrán delegációval.
Washingtonban február elején kerül megrendezésre az ukrán hét. Úgy vélem, hogy a kulcsfontosságú folyamatok és tárgyalások Trump új csapatával ott fognak lezajlani, úgyhogy várjuk
– fejtette ki a frakcióvezető.
Utólag azonban – az Ukrajinszka Pravda megkeresésére válaszolva ~ a párt pontosította David Arahamija mondatait, és azt közölték: a frakcióvezető nyilatkozatában valójában nem „tárgyalásokról”, hanem csak „kapcsolatfelvételről” akart beszélni.
„Trump csapatán belül néhány tisztviselőt már kineveztek, mások kinevezése még várat magára. Most azon dolgozunk, hogy a parlamentközi és más szinteken is sor kerüljön a megfelelő találkozókra” – tette hozzá a párt.
Korábban az ukrán fél jelezte: arra számítanak, hogy a beiktatás után nem sokkal sor kerül a Trump-Zelenszkij találkozóra is. A jelek szerint azonban egy ilyen találkozóra legfeljebb a februári eleji kapcsolatfelvétel után kerülhet sor.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Davosban, a Világgazdasági Fórumon kijelentette, hogy Ukrajna idén véget akar vetni az Oroszországgal vívott háborúnak, de nem csak gyorsan, hanem igazságosan is.
Donald Trump elmondta nekem, majd nyilvánosan is beszélt róla, mindent meg fog tenni, hogy ebben az évben véget vessen a háborúnak. Mondtam neki, hogy a partnere vagyunk. Idén szeretnénk lezárni a háborút, de nem csak gyorsan, hanem tisztességesen, és mindenekelőtt igazságosan mindannyiunk, az ukránok számára. Azt akarjuk, hogy hazatérjenek, biztonságban éljenek és dolgozzanak. Szerintem ez a legfontosabb
– jelentette ki Ukrajna államfője.
Arról, hogy miről beszélt még az ukrán elnök, ide kattintva olvashat részletesen.
Az orosz megszálló erők megtámadták a Pridnyiprovszka vasútvonal infrastruktúráját, ennek következtében megsérült három vasúti dolgozó – írja az Ukrajinszka Pravda.
Olekszandr Percovszkij, az Ukrzaliznicja (Ukrán Vasút) igazgatótanácsának elnöke szerint a dolgozók határozottan cselekedtek: amikor megszólalt a riasztás, biztosították a vonatot, összeszedték az utasokat és óvóhelyre mentek.
Helyreállítjuk a vonatot, a lényeg, hogy életeket mentettünk meg. Az elkövetkező napokban személyesen találkozom a kollégáimmal, megjutalmazzuk őket a tisztánlátásért
– mondta Percovszkij.
Hiába segítik észak-koreai katonák Oroszországot az ukrán fronton, kicsi a befolyásuk a harcok alakulására. Az igazi veszély inkább az lehet, ha Moszkva a katonai segítségért nukleáris fegyvertechnológiával fizet Phenjannak – mondta Csoma Mózes Korea-kutató, volt szöuli nagykövet.
A szakértő az InfoRádió adásában arról beszélt, hogy Észak-Korea már 2022-ben is kiállt Oroszország mellett, és több módon is támogatták őket a háborúban, beleértve ebbe például a hadianyag-szállítást. 2024 ősze óta pedig katonákkal is segítik őket.
„Amerikai és dél-koreai forrásból is megerősítették, hogy az észak-koreai alakulatokat tengeri úton szállították Oroszország távol-keleti részére, Vlagyivosztok környékére, itt rövid kiképzésen estek át, illetve próbálták összehangolni az észak-koreai csapatok együttműködését az orosz erőkkel” – mondta Csoma Mózes, és hozzátette, hogy novemberben már a Kurszki régióban, Oroszország területén, de a jelenleg Ukrajna által megszállt részeken a frontvonalon fel is bukkantak észak-koreai katonák (bár hivatalosan egyikük sem ismerte el az észak-koreai katonák háborús jelenlétét).
A szakértő megjegyezte, hogy Moszkvának minden segítség jól jön a háborúban, de úgy véli, hogy nem elit alakulatokat küldött Phenjan, hanem az észak-koreai sorkatonaság reguláris alakulatait, amelyek nem a 21. századi harci körülményekre vannak felkészülve. „Egyértelműen látjuk az észak-koreai áldozatok nagy számából is, hogy igazából meglehetősen kis befolyásuk van a harcok alakulására” – jelentette ki.
Arra is emlékeztetett, hogy Észak-Korea most visszatér az orosz érdekszférába, mint a hidegháború évtizedei idején, miután a köztes időszakban, a Szovjetunió összeomlása után kínai érdekszférába került, ahova a Koreai-félsziget a korábbi évszázadok során tartozott. „A kínai hegemónia az észak-koreai rezsim szempontjából eléggé szorongató helyzetet teremtett, de Oroszország közelsége, és az a tény, hogy az ukrajnai háború miatt Oroszország számára felértékelődött az észak-koreai rezsim, mind-mind lehetőséget kínált a phenjani vezetésnek, hogy a kínai hegemón törekvéseket egyensúlyozzák valamilyen szinten. Észak-Korea jelenleg lavírozik, egyensúlyozik Oroszország és Kína között” – értékelte a helyzetet.
A haditechnológia átadásával kapcsolatban hozzáfűzte: Oroszország tavaly már átadott bizonyos rakétatechnológiát Észak-Koreának, és sokan tartanak attól, hogy akár a nukleáris technológiával is megtehetik ugyanezt, vagy esetleg nukleáris tengeralattjárók felépítéséhez, működtetéséhez nyújthat segítséget Moszkva Phenjannak.
Havi 2,5 milliárd ukrán hrivnyát osztanak szét az Ukrán Fegyveres Erők dandárjai között drónok vásárlására – írja az Unian Rusztem Umerov védelmi miniszter sajtószolgálatára hivatkozva.
A tárcavezető közlése szerint decemberben a védelmi minisztérium 1,1 milliárd hrivnyát utalt át közvetlenül a fegyveres erők harcoló egységeinek drónok vásárlására.
Umerov szerint ez lehetővé tette a dandárok igényeinek gyors kielégítését és a központi irányítás diverzifikálásának növelését.
„Elemeztük ezt a tapasztalatot, és úgy döntöttünk, hogy a kezdeményezést megnöveljük. Ma a Miniszteri Kabinet támogatta a védelmi minisztérium javaslatát. Mostantól kezdve havonta 2,5 milliárd hrivnyát osztanak szét a fegyveres erők dandárjai között drónok beszerzésére. Az egységparancsnokok ezeket a pénzeszközöket a frontfeladatok elvégzéséhez leghatékonyabb drónok megvásárlására használhatják majd fel. Ez egy újabb lépés afelé, hogy a legrugalmasabb rendszert hozzuk létre, ami biztosítja a hadsereg számára mindazt, amire szükségük van Ukrajna védelméhez” – mondta a miniszter.
Ukrajna fokozatosan elveszíti kevés előnye egyikét a frontvonalon. Egészen a közelmúltig az ukrán drónok kezelői hatékonyan tudták megsemmisíteni az ellenséges járműveket, de a helyzet megváltozott – írja a The Telegraph.
Egy „Darwin” hívójelű katona nemrég személyes rekordot állított fel azzal, hogy egyetlen nap alatt kilenc orosz harcjárművet semmisített meg. Oroszország azonban jelentősen fejlesztette elektronikus hadviselési képességeit, amelyekkel megnehezíti a drónok alkalmazását. Darwin szerint egy sikeres támadáshoz most már sokkal több drón használata szükséges, ami befolyásolja a védelmi rendszerek hatékonyságát a frontvonal mentén, különösen a Harkivi területen lévő Kujanszk közelében.
Ez a stratégiailag fontos város, amelyet 2022 őszén szabadítottak fel, most folyamatos ágyúzás alatt áll. A frontvonal csak néhány kilométerre van, és az orosz csapatok fokozatosan nyomulnak előre. Kosztantyin Taraszov, a területi rendőrség helyettes vezetője szerint a helyiek több mint 97 százalékát evakuálták, de 2000 ember még mindig ott van, folyamatos veszélynek téve ki magát.
A mi embereink haldokolnak. A lövések intenzitása csak fokozódik
– mondta Taraszov.
Kupjanszk külvárosában Darwin bajtársai a 92. légitámadó dandár Achilles-zászlóaljából kétségbeesetten próbálják tartani a vonalat más egységekkel együtt. Novemberben sikerült visszaszorítaniuk az orosz erőket, miután elfoglalták a terület északkeleti peremvidékét.
A küzdelem azonban sokkal nehezebbé vált, mivel az oroszok egyre jobban képesek blokkolni a felderítő és támadó drónokat, amelyek a zászlóalj műveleteinek létfontosságú elemei.
Még mindig tudunk támadni, de sokkal nehezebb, mint korábban
– mondta Darwin, a 21 éves veterán, aki már 5000 drónbevetést hajtott végre a háborúban.
„De most 100 drónra van szükséged 100 hasznos teherrel, hogy ellepjék az eget és legyőzzék az akadályokat. Ennek eredményeképpen a sikerességi arány csökkent” – folytatta a harcos.
A légvédelmi rendszerek öt ukrán drónt semmisítettek meg a Belgorodi terület felett –írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Moszkvai idő szerint 13:05 és 14:15 között a szolgálatban lévő légvédelmi eszközök öt, pilóta nélküli ukrán légi járművet semmisítettek meg a Belgorodi terület felett
– közölte az orosz védelmi minisztérium.
Úgy tűnik azonban, hogy nem mindegyik célpontot sikerült megsemmisítenie a légvédelemnek, mivel eközben károkról is érkeztek bejelentések az orosz médiában. Ugyancsak a TASZSZ számolt be arról, hogy az Ukrán Fegyveres Erők három települést támadtak meg a Belgorodi területen, aminek következtében egy lakóház tetőszerkezete és homlokzata megsérült, valamint megrongálódott egy villanyvezeték. Balki község lakói ideiglenesen áram nélkül maradtak.
A Belgorodi járásban, Jasznije Zori faluban egy drón megtámadott egy lakóházat: a tető átszakadt, a homlokzat és az üvegezés megsérült. A Sebekinszki járásban lévő Balki is tűz alá került. Itt megsérült az elektromos vezeték, a község lakói átmenetileg világítás nélkül maradtak
– írta Vjacseszlav Gladkov, Belgorod kormányzója Telegram-csatornáján.
A régió vezetője szerint a Volokonovszkij járásbeli Boriszovka falut is megtámadta két FPV-drón. A detonáció következtében az egyik lakóházban kitörtek az ablakok, megrongálódott a tető, a kerítés és az ott parkoló autó, a másiknál pedig a tető szakadt be. „A következményekről szóló információk tisztázása folyamatban van” – tette hozzá Gladkov.
A Szaratovi régió regionális parlamentjében Denis Bulanov képviselő javaslatot terjesztett be arról, hogy nevezzék át a Fekete-tengert „Orosz-tengerré” – számolt be a Mash nevű orosz Telegram-csatorna, amely a dokumentumot is megosztotta.
Az orosz politikus arra hivatkozott, hogy a tengert a XIV. és XVI. századok közt is hívták már így, valamint arra, hogy ha Donald Trump is megtehet bizonyos dolgokat, akkor ők is (ezzel vélhetően arra utalt, hogy az amerikai elnök átneveztetné a Mexikói-öblöt Amerikai-öböllé).
A névváltoztatási javaslatot tartalmazó dokumentumot már elküldték az orosz Állami Nyilvántartási és Térképészeti Szövetségi Szolgálatnak is. Ha elfogadják a javaslatot, akkor minden orosz térképen és tankönyvben is át kell írni a Fekete-tenger nevét – írta a Mash.
A Kreml szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott megbeszélésén azt mondta, „az ukrajnai rendezés célja nem a rövid távú tűzszünet, hanem az Oroszország érdekein alapuló hosszú távú béke kell hogy legyen” – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ami magát az ukrajnai rendezést illeti, ahogy az elnök a minap hangsúlyozta, ugyanazt mondta ma is: a rendezés célja nem valamiféle rövid tűzszünet, nem valamiféle haladék, hanem objektív érdekeink tiszteletben tartásán alapuló hosszú távú béke kell hogy legyen
– mondta Jurij Uszakov, az orosz elnök tanácsadója.
Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping január 21-én folytatott videohívást. A RIA Novosztyi szerint a beszélgetés nem kapcsolódott Donald Trump beiktatásához, mivel az erről szóló megállapodás már decemberben megszületett. Orosz sajtójelentések szerint a beszélgetés 1 óra 35 percig tartott, és „baráti légkörben zajlott”.
A január 20-án elnöki hivatalába beiktatott Donald Trump első napján számos rendeletet aláírt, ezek közül az egyik, hogy 90 napra felfüggesztik minden pénzügyi támogatás kifizetését külföldi államoknak.
Az ukrán Dezinformáció Elleni Központ vezetője szerint azonban ez a rendelet nem vonatkozik Ukrajnára. Andrij Kovalenko hangsúlyozta, hogy az intézkedés a „fejlesztési programokat” érintő támogatásokra vonatkozik (nemzetközi segély, menekülteket támogató segélyek, békefenntartó kezdeményezések), miközben Ukrajnának katonai segélyt nyújtanak, és ezekre vonatkozó kitétel nincs a Trump által hozott rendeletben.
„Röviden: nem érint minket. Ne említsünk árulást ott, ahol nincs” – fogalmazott az Interfax szerint lényegretörően Kovalenko a kérdésre, hogy mennyire érinti Ukrajnát az új rendelet.
Jehor Csernyev parlamenti képviselő szerint Ukrajnában a katonai szolgálatok alóli kibúvási módok szolgáltatják a mozgósítás kudarcának legfőbb okait – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Ez a jelenség komoly igazságtalanságot eredményez, aláássa a rendszer működését
– mondta a képviselő.
Csernyev szerint annak ellenére, hogy számos mechanizmus létezik a mozgósítás megkerülésének megakadályozására, mégis akadnak olyanok, akik sikerrel járnak.
„Úgy érzem, hogy az utóbbi időben kialakult igazságtalanság az egyik legnagyobb probléma. Vannak, akik a toborzóközpontokon, orvosi alkalmassági bizottságokon, szakértői bizottságokon vagy más módon képesek »elintézni« a dolgokat, míg mások kötelességtudóan bevonulnak. Ez a »mindenáron elintézés« a mozgósítás kudarcának legfőbb oka” – fogalmazott a képviselő.
Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping egy nappal Donald Trump elnöki beiktatása után telefonon egyeztetett egymással, és megerősítették egymásnak Kína és Oroszország kapcsolatát, sőt azt „új magasságokba” emelnék – számolt be róla az AP.
A telefonbeszélgetésen Hszi kijelentette, hogy Kína kész Oroszország mellett állni a külső bizonytalanságokkal szemben „a nemzetközi igazságosság és egyenlőség, a két ország jóléte és a kínai–orosz kapcsolatok stabilitásának érdekében”. Putyin pedig arról beszélt, hogy a két ország közötti kereskedelem 7 százalékkal nőtt, ami több mint 220 milliárd dollárt tesz ki. Az orosz elnök szintén megerősítette, hogy országának a legfőbb kereskedelmi partnere Kína.
Vlagyimir Putyin a háború kitörése előtti napokban járt Kínában, azóta csak egyszer, 2024-ben látogatott el az ázsiai államba – ahol Orbán Viktorral is találkozott –, míg a kínai elnök 2023 márciusában vendégeskedett Moszkvában. Kína korábban élesen bírálta az Egyesült Államokat és a szövetségeseit, mert szerintük csak „súlyosbítják” a háború helyzetét azzal, hogy fegyvereket küldenek Ukrajnának.
A kijevi Szolomjanszkij kerületi bíróság 60 napra előzetes letartóztatásba helyezte 12 millió hrivnya (nagyjából 113 millió forint) óvadék ellenében az egykori ukrán televíziós műsorvezetőt, Max Nazarovot, akit az „orosz agresszió igazolásával” vádolnak – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat jelentése szerint nagyszámú bizonyítékot gyűjtöttek össze, amelyek alapján a szankcionált Nash és NewsOne televíziócsatornák korábbi műsorvezetője „ukránellenes kijelentéseket” tett. Az ügy iratai alapján a háború kitörése után Nazorov saját YouTube-csatornát indított, ahol továbbra is a „Kreml narratíváját” terjesztette. Adásaiba rendszeresen olyan „oroszbarát szakértőket” hívott meg, akik az Orosz Föderáció területén bujkálnak.
A tárgyaláson a blogger azt mondta, hogy „soha nem árulta el Ukrajnát”, illetve kitartott azon véleménye mellett, hogy az újságírók „nem felelősek a vendégeik szavaiért”.
Donald Trump amerikai elnök első rendeletei világossá teszik, hogy vége a háború- és migrációpárti őrületnek, s eljött a béke, a biztonság, a nemzeti szuverenitás és a józan ész korszaka – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI tájékoztatása szerint.
„Mi itt, Magyarországon az elmúlt években óriási csatákat kellett hogy felvállaljunk annak érdekében, hogy ne toljanak bele minket a háborúba, hogy ne kényszerítsenek minket arra, hogy migránsokat engedjünk be az országba, és hogy ne kényszerítsék ránk a genderőrületet, és ne tegyék ki ennek a gyerekeinket” – fogalmazott a tárcavezető, aki szerint az új amerikai elnökkel egy új világ kezdődött.
„Az elmúlt években számos csatát vívtunk meg ennek érdekében, és milyen jó, hogy most az Egyesült Államoknak egy olyan elnöke lett, aki hasonlóképpen gondolkozik ezekben a kérdésekben, aki békét akar, aki biztonságot akar, aki a nemzeti szuverenitást tiszteletben tartja, és aki ugyanígy gondolkodik, mint mi, hogy az ember férfinek vagy nőnek születik” – jelentette ki Szijjártó Péter.
Európának fel kell ébrednie és több pénzt kell fordítania a védelemre az Egyesült Államoktól való függőség csökkentése érdekében – hangsúlyozta Emmanuel Macron francia elnök a francia hadsereg digitális és kibertámogatási parancsnokságán mondott beszédében az MTI beszámolója szerint.
Macron ezzel az új amerikai kormányzat külpolitikájában várható változásokra utalt, amelyeket Európa szempontjából „stratégiai ébresztőórának” nevezett.
Mit fogunk tenni Európában, ha holnap az amerikai szövetségesünk kivonja hadihajóit a Földközi-tengerről? És ha vadászrepülőit az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra küldi?
– vetette fel a francia államfő.
Donald Trump amerikai elnök korábban nyíltan bírálta az ukrajnai háború amerikai adófizetőkre rótt anyagi terheit.
Franciaországnak és Európának alkalmazkodnia kell a kibontakozó fenyegetésekhez és a változó érdekekhez – emelte ki a francia elnök. Ukrajna támogatását kulcsfontosságú feltételnek nevezte annak érdekében, hogy Kijev erős pozícióba kerüljön a béketárgyalások alatt. Kiemelte, Ukrajnának garanciákat kell kapnia arra, hogy az ellenségeskedés megszűnése után ne térhessen vissza a háború az ország területére, és ebben a folyamatban Európának „teljes mértékben szerepet kell vállalnia”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten közölte: megbeszélést folytatott a francia elnökkel annak a lehetőségéről, hogy nyugati csapatokat telepítsenek Ukrajnába a háborút lezáró majdani békemegállapodás garantálása érdekében. „A garanciák egyikeként megvitattuk a katonai kontingensek Ukrajnába telepítéséről szóló francia kezdeményezést” – mondta az ukrán elnök.
Orosz csapatok az iráni fejlesztésű Sahíd drónnal támadták Harkivot, közölte a Harkivi terület katonai közigazgatásának a vezetője. Oleg Szinyehubov tájékoztatása szerint a támadás nagy pusztítást végzett, de áldozatokról egyelőre nem érkeztek hírek – írja az Ukrinform.
„11 óra 18 perckor csapást mértek Sevcsenkivszkij körzetben. Egy Sahíd drón által leadott lövés következtében garázsok rongálódtak meg, egy megsemmisült, egy autó és egy kollégium ablakai megrongálódtak. Áldozatokról nem érkezett információ” – írta a Telegram-csatornáján Szinyehubov.
Az orosz költségvetés tavalyi GDP-arányos hiánya 1,7 százalékra csökkent a 2023. évi 1,9 százalékról, de a deficit így is már a harmadik egymást követő évben meghaladta a 3 ezer milliárd rubelt – közölte az orosz pénzügyminisztérium nem végleges adatként.
A kormány, amely tavaly kétszer módosította a büdzsét, eredetileg jóval kisebb, 0,7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt irányzott elő.
A tavalyi deficit 3480 milliárd rubel (34,4 milliárd dollár) volt, a bevételek 26 százalékkal, 36 710 milliárd rubelre nőttek, a kiadások pedig 24,2 százalékkal, 40 190 milliárd rubelre emelkedtek.
Az olaj- és gázbevételeket nem számítva a tavalyi hiány a GDP 7,3 százalékára emelkedett a 2023. évi 7 százalékról.
Az orosz kormány az idei évre 0,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol – írja az MTI.
Dnyipropetrovszkban hajnalban mindössze 9 perc alatt kétszer is robbanásokról számoltak be, a térségben légiriadó van érvényben – írja a ria.ru.
A közleményben azt írják, hogy válaszul az ukrán fegyveres erők civil objektumok elleni támadásaira az orosz csapatok rendszeresen csapást mérnek a személyi állomány, a felszerelések és a zsoldosok tartózkodási helyére, valamint Ukrajna infrastruktúrájára: az energetikai, a védelmi ipar, a katonai közigazgatás és a kommunikációs létesítményekre.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanakkor többször hangsúlyozta, hogy a hadsereg nem csapott le lakóházakra és szociális intézményekre.
Oroszország 822 030 katonát vesztett Ukrajnában a háború kitörése, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara január 21-én.
Ez a szám tartalmazza az oroszok csak az elmúlt napon elszenvedett mintegy 1600 fős élőerő-veszteségét is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9833 harckocsit, 20 477 páncélozott harcjárművet, 34 682 járművet és üzemanyagtartályt, 22 134 tüzérségi rendszert, 1262 rakéta-sorozatvető rendszert, 1050 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 331 helikoptert, 22 898 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
Az orosz légvédelmi rendszerek 55 drónt semmisítettek meg hétfő éjszaka – írja a ria.ru az orosz védelmi minisztérium jelentése alapján.
Az oroszok hat régióban verték vissza a támadásokat.
A drónokat a brjanszki, szmolenszki, voronyezsi, a szaratovi és a kurszki terület felett lőtték ki.
Azt írják, hogy az ukrán hadsereg szinte naponta próbál drónokkal támadni objektumokat Oroszország határ menti és központi régióiban, de a légvédelmi erők sikeresen elfogják az ellenséges repülőgépeket.
Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy a lehető leghamarabb véget akar vetni az ukrajnai háborúnak, és ennek érdekében tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A háború befejezésének pontos feltételeit az orosz elnökkel folytatott megbeszélés után fogja megnevezni.
Ha Putyin nem hajlandó alkut kötni, akkor „tönkreteszi Oroszországot”, és az Orosz Föderáció „nagy bajban lesz”
– fogalmazott Donald Trump, aki kiemelte, hogy az Oroszország elleni szankciók a háború végéig érvényben maradnak. Az amerikai elnök megjegyezte, úgy látja, hogy Volodimir Zelenszkij törekszik a háború lezárására, és megismételte korábbi kijelentését, miszerint a háború el sem kezdődött volna, ha ő lenne az elnök.
Remélem, hogy ő (Putyin – a szerk.) és én jó kapcsolatban leszünk, és megtaláljuk a közös hangot
– mondta Trump.
Az ukrán–magyar határszakaszon 3951-en léptek be Magyarországra hétfőn – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalán írt bejegyzésében gratulációja mellett a változás idejének nevezte az amerikai elnök beiktatásának napját, egyben kijelentette, hogy ez reményt is ad a globális nehézségek megoldására. Zelenszkij szerint Donald Trump mindig határozott, és az általa meghirdetett béke politikája lehetőséget biztosít az amerikai vezető szerep megerősítésére és a hosszú távú és igazságos béke elérésére, ami a legfőbb prioritás.
Mindannyiunknak együtt kell dolgoznunk annak érdekében, hogy ez a demokráciák nagyszerű és sikeres évszázada legyen, és ne azoké, akik azt akarják, hogy elbukjunk
– fogalmazott az ukrán elnök, majd amellett, hogy sok sikert kívánt az amerikai elnöknek, reményét fejezte ki, hogy kölcsönösen előnyös együttműködés születik a két ország között.
A katonák és családtagjaik jogainak védelmével foglalkozó elnöki ombudsmani munkája első 20 napja alatt 3876 fellebbezés érkezett – közölte az Interfax Olga Resetilova ombudsman Facebook-bejegyzése alapján.
Az ombudsman bejegyzése szerint rekordot döntött a megkeresések száma: a legtöbb fellebbezés pedig a katonák orvosi vizsgálata és kezelésre való beutalás elmaradásával és az egységek közötti áthelyezésekkel kapcsolatban.
„A beérkezett fellebbezések között szerepelnek a sérülések utáni kezelésre való beutalások elmaradása, a sürgős és tervezett műtétek, a súlyos zúzódások, pánikrohamok és akut poszttraumás zavarok következményei és a többi. Nem nehéz megérteni, hogy ebben a helyzetben a harci bevetések hatékonysága alacsony, és a katonák halálozási aránya a betegségek miatt nőni fog. Ráadásul kezeletlen mentális zavar esetén a katona veszélyt jelenthet akár önmagára, akár a kollégáira” – fogalmazta Resetilova.
Koreai vállalatok új aszfaltozási technológiát javasoltak Ukrajna számára, amelyet már szabadalmaztattak is az országban – számolt be az Állami Újjáépítési Ügynökség a Jevropejszka Pravda információi szerint.
A POSCO Dél-Korea legnagyobb acélipari vállalata, amely még 2023-ban jelentette be érdeklődését Ukrajna újjáépítése iránt.
Ez a technológia már 10 éve működik a Koreai Köztársaságban, és ez idő alatt bizonyította hatékonyságát. Kisebb a zaj, kevesebb a por az utakon, minimális kár keletkezik az útburkolaton. Emellett sokkal olcsóbb is. Az Újjáépítési Ügynökség érdekelt egy ilyen együttműködésben
– mondta Szerhij Szuhomlin, az ügynökség vezetője.
Ez a technológia csak az útburkolat felső rétegét cseréli ki, zúzott kő helyett salakot használ. A tervek szerint a koreai technológiát az egyik ukrán út egy szakaszán – az ügynökség reményei szerint – tavasszal tesztelik.