Index Vakbarát Hírportál

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A Mieroszewski Központ felmérésére készített tanulmány szerint nőtt azoknak a lengyeleknek a száma, akik ellenzik az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget.

    Az elmúlt évben az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást ellenzők száma 26-ról 35 százalékra emelkedett, ugyanakkor a támogatóké öttel csökkent, 49 százalékra, így már a lengyelek több mint fele nem támogatja az ukránok katonai segítségnyújtását − írja az Ukrajinszka Pravda.

  • Az orosz hadsereg kedden rakétatámadást intézett a Harkiv megyében található Izjum város ellen, amelynek során legkevesebb négy ember meghalt és húsz megsebesült. Egy további személyt keresnek a romok alatt − közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál Oleh Szinyehubov kormányzóra hivatkozva.

    Oleh Szinyehubov kormányzó azt is közölte, hogy az előzetes információk alapján ballisztikus rakéta csapódott a városközpontba. A támadás következtében közigazgatási épületekben és egy ötszintes lakóházban súlyos károk keletkeztek. A katasztrófavédelem és az illetékes szakszolgálatok a helyszínen dolgoznak.

  • Olaf Scholz német kancellár „öncélúnak” nevezte Donald Trump amerikai elnök azon törekvését, hogy fegyverekért cserébe ásványkincseket kapjon Ukrajnától – írta az Ukrajinszka Pravda.

    Olaf Scholz német kancellár bírálta Donald Trump amerikai elnök azon elképzelését, hogy Ukrajna pénzügyi támogatásért cserébe ritkaföldfémeket szállítson az Egyesült Államoknak. A kancellár szerint Ukrajna ezen erőforrásaiból kellene finanszírozni mindent, amire a háború után szükség lesz.

    Nagyon önző dolog lenne, ha ezt a pénzt most a védelmi támogatás finanszírozására fordítanánk

    – hangsúlyozta Olaf Scholz, aki szerint Ukrajnának erős hadseregre van szüksége, valamint arra, hogy a háború végére maradjon forrása az ország újjáépítésére.

  • Az amerikai fegyverszállítások folytatása Ukrajnának nyilvánvaló, hiszen senki sem jelentette ki az ellenkezőjét − így kommentálta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a TASZSZ kérdésére a Reuters hírügynökségnek az ilyen szállítások állítólagos folytatásáról szóló jelentését.

    A Reuters négy forrást idézett, amelyek szerint az Egyesült Államok felfüggesztette az Ukrajnának szánt fegyver- és haditechnikai eszközök szállítását, de aztán újraindította azokat. Az ügynökség szerint a konkrét mennyiségekről vannak viták, miközben az új amerikai kormányzat korábban a szállítások teljes leállítását fontolgatta. 

  • A washingtoni ukrán nagykövetség épp azon dolgozik, hogy létrejöjjön egy találkozó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump amerikai elnök között. Okszana Markarova, Ukrajna amerikai nagykövete a Suspiljne című lapnak adott interjújában azonban azt mondta, a személyes találkozó előkészítése sok időt vesz igénybe – számolt be az RBK Ukraine.

    Hozzátette azt is, hogy a nagykövetségnek jó kapcsolatai vannak Marco Rubio külügyminiszterrel és Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadóval, akikkel már Donald Trump megválasztása előtt is együtt dolgozott.

    Donald Trump nemrég közölte, hogy kormánya egy sor diplomáciai találkozó előkészítésén dolgozik, de nem csak Ukrajnával, Oroszországgal is tárgyalóasztalhoz ül.

  • Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának január 11-i parancsa szerint a rotációs folyamat megkezdése érdekében mintegy 50 ezer katonát helyeznek át a szárazföldi erőkhöz a harcoló dandárok feltöltése céljából minden haderőnemből és csapattípusból.

    „Erre azért van szükség, hogy beindítsuk a rotációs mechanizmust. A kiképzőközpontokban jelenlévők csak az egységek minimális feltöltésére elegendőek, a harcoló egységek teljes körű támogatására nem. A csapatok közötti mozgásoknak, valamint a toborzásnak köszönhetően képesek leszünk erre. Már van egy jóváhagyott rotációs tervünk” − közölte a forrás az Ukrajinszka Pravdával.

    Arra a kérdésre, hogy a rotációs mechanizmus elindításáról szóló döntésnek van-e köze az esetleges tárgyalásokhoz vagy a frontvonal befagyasztásához, a forrás nemmel válaszolt. Biztosította, hogy az ukrán hadsereg minden esetben képes lesz a rotációt végrehajtani.

  • A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői szerint az oroszok továbbra is jelentős veszteségeket szenvednek, miközben lassítják előrenyomulásukat Ukrajnában – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Az ISW elemzői rámutatnak, hogy az orosz előrenyomulás üteme lelassult, emellett a vesztesége továbbra is magas.

    A tanulmány szerint az orosz csapatok 2025 januárjában 48 240 fős, súlyos veszteségeket szenvedtek, ami több, mint három orosz motoros lövészhadosztály. Ez a második legmagasabb veszteséggel jellemezhető hónap a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború kezdete óta.

    Az ISW geolokációs adatai szerint az orosz erők januárban 498 négyzetkilométert foglaltak el Ukrajnában és a kurszki régióban, ami körülbelül 16,1 négyzetkilométert jelent naponta. A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy az orosz erők négyzetkilométerenként körülbelül 96 embert vesztenek ezekben a hadműveletekben.

  • Az ukránok az „osonj és üss” taktikát alkalmazzák, ami nem szokásos ukrán rajtaütés. Ezt a technikát az orosz állások mögött alkalmazzák az utánpótlási útvonalakon lévő járművek célba vételére, valószínűleg a logisztika megnehezítésére és célzott támadások végrehajtására használják – írja a Forbes cikke alapján az Unian ukrán hírügynökség.

    A „csapda és csapásmérés” taktikájának módszerét egy orosz taktikai kézikönyv írta le, amely néhány hónapja jelent meg az orosz közösségi médiában, most mégis az látszik, hogy az ukrán erők alkalmazzák. Ez egy olyan lépés, amely a hadviselés új irányát vetíti elő.

    A taktika alkalmazása megoldást jelenthet a korlátozott repülési idővel bíró FPV-típusú drónok hiányosságára, amelyek jellemzően legfeljebb 20 percig működnek, és nem valószínű, hogy célba érnek. Ugyanakkor ez egy lépés a hadviselés új formája felé is.

  • Az Ukrenergo kedden vészhelyzeti áramszünetet jelentett be a Dnyipro és donyecki területen. A szolgáltató ígéretet tett arra, hogy változás esetén azonnal tájékoztatja a fogyasztókat. Már a hétfői napon is volt rendkívüli áramszünet Ukrajnában, akkor Dnyipropetrovszka területén − írta az Ukrajinszka Pravda.

  • A Kercsi-szorosban decemberben elsüllyedt orosz tankhajókból kiszivárgott fűtőolaj Mariupol felé halad – írja az Ukrinform.

    „Január közepe óta folyik a fűtőolaj tisztítása az orosz tankerekről. Korábban arról számoltak be, hogy 300 négyzetkilométeres koncentrált olajfoltot regisztráltak az Azovi-tengeren. A megszállók mintegy 18 tonnát távolítottak el. A fűtőolajat azonban ismét észlelték. Leginkább Mariupol irányába halad” – írja Mariupol városi tanácsa a Telegramon.

    2024. december 15-én a Volgoneft–212 és a Volgoneft–239 orosz tankerek balesetet szenvedtek a Kercsi-szorosban. Ennek következtében több mint 4 ezer tonna fűtőolaj ömlött a Fekete-tengerbe. A károkat előzetesen 14 milliárd dollárra becsülték.

    A tudósok szerint az orosz tankerek balesete miatti fűtőolaj-kiömlés a legnagyobb a fekete-tengeri hajózás történetében.

  • A volt ukrán miniszter abban bízik, hogy az a felszólítás, miszerint a háború vége előtt tartsanak választásokat Ukrajnában, bizonyíték arra, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin azt akarja, Zelenszkij mondjon le – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    A lap azt írja, Donald Trump amerikai elnök kormánya ragaszkodik ahhoz, hogy még 2025 vége előtt tartsák meg az elnökválasztást Ukrajnában. Az elképzelést a Kreml is támogatja, ami az oroszok kísérletévé válhat Kijev és Washington „egymással szembeállítására”. 

    Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrajnai és oroszországi különmegbízottja kijelentette, hogy Kijevben az Oroszország elleni háború ellenére elnökválasztást kell tartani. Ukrajna azonban úgy véli, hogy ez veszélyeztetheti az ország egységét, és Oroszországnak is új ajtókat nyithat a befolyásának terjesztésére. 

    A kiadvány emlékeztetett arra, hogy Vladimir Putyin nem ismeri el Volodimir Zelenszkij legitimitását. Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára azt is közölte, hogy az ukrán elnök mandátuma állítólag lejárt. 

    Egy volt ukrán miniszter – aki névtelen kívánt maradni – a következőket nyilatkozta: 

    Ezt tekintem az első bizonyítéknak arra, hogy Trump és Putyin egyetértenek abban, hogy ki akarják zárni Zelenszkijt.

    Bár Kellogg és a Fehér Ház más tisztviselői a tűzszünet kezdeti szakaszának részeként akarják Ukrajnát elnökválasztásra ösztönözni, az ország ugyanakkor jelenleg nem tudja legálisan megtartani a választásokat. Az alkotmány szerint ugyanis hadiállapot idején nem lehet választást tartani az országban.

  • Donald Trump amerikai elnök kijelentette, érdekelt abban, hogy megállapodást kössön Ukrajnával ritkaföldfémek és egyéb erőforrások beszerzéséről fegyverszállításért cserébe – írja az Ukrajinszka Pravda

    Az amerikai elnök szerint Ukrajna „nagyon értékes ritkaföldfémekkel rendelkezik”, és az Egyesült Államok azt szeretné, ha befektetéseik bizonyos mértékig „garantáltak” lennének.

    Az amerikai elnök nehezményezte, hogy Európa nem nyújt ugyanannyi katonai segítséget Ukrajnának, s a következőket nyilatkozta: „ Egy óceán választ el minket…Nekik ez fontosabb, mint nekünk. De finanszírozásban (Ukrajnának nyújtott segélyben – a szerk.) jelentősen le vannak maradva, és legalább ugyanannyit kellene fizetniük.”

  • Az ukrán fegyveres erők visszavonulnak a Donyeck területen lévő Kurahovótól nyugatra – erről számolt be Bohdan Mirosnyikov katonai tudósító. Mint írta, a Zaporizzsja felé vezető autópálya melletti szakaszról van szó, Konsztantinopol közelében.

    Ennek a területnek az elfoglalása lehetővé teszi Oroszországnak, hogy bekerítse az ukrán fegyveres erők egységeit Kurahovótól délnyugatra.

    A katonai tudósító szerint az orosz csapatok hatalmas létszámelőnnyel bírnak az ukránokkal szemben, ezért fújtak visszavonulót az ukrán csapatok. 

    Korábban az ukrán fegyveres erők Mucsnoj hívójelű katonája is beszámolt az oroszok akcióiról a térségben, akkor azt mondta, hogy „az ellenség célja a terület kiterjesztése, hogy a Vovcsa folyó térségében lévő egységeket bekerítse”. Elmondása szerint Moszkvának nagy taktikai sikerei vannak a térségben.

  • Halálra vertek egy hajléktalan ukrán állampolgárt Szlovákiában, Pozsonyban – jelentette február 3-án az Aktuality szlovák média. Az ukrán férfit január 30-án találták meg a pozsonyi Nivy bevásárlóközpont előtt, súlyos fej- és testsérülésekkel. Az áldozatot bár kórházba vitték, másnap a sérülések súlyossága miatt meghalt.

    A férfit korábban rajtakapták, hogy a Nivyben található New Yorker ruházati üzletből lopott, majd később a bevásárlóközpont egyik hátsó helyiségébe vitték, amely a térfigyelő kamerák felvételein is látható volt. A szlovák rendőrség több verziót is vizsgál az ukrán állampolgárságú férfi halálának körülményeiről.

    A helyi bűnüldöző szervek nem zárták ki annak lehetőségét, hogy a férfit a rendőrök és a magánbiztonságiak verték halálra.

    A férfit ellátó mentős is a lehetséges verésre utalt az áldozat sérüléseinek okaként. Az ukrán nagykövetség felvette a kapcsolatot a szlovák rendőrséggel és a szlovák ombudsmannal. „Megdöbbentő egy ukrán állampolgár tragikus halála Pozsonyban. Nem zárhatjuk ki az etnikai gyűlöletet, mint a bűncselekmény egyik okát” – fogalmazott Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter. „Pártatlan vizsgálatot és felelősségre vonást követelünk” – tette hozzá a tárcavezető a The Kyiv Independent ukrán hírportál beszámolója szerint.

  • Kedves olvasóink!

    Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. Az előző nap legfontosabb eseményei a következők voltak:

    Tartsanak velünk ezúttal is!

Rovatok