Oroszország kedden is folytatta az ukrán városok elleni rakétatámadásokat, ennek részeként irányított siklóbombákkal csaptak le Zaporizzsja megyében, a front közelében lévő Huliaipole városára, írja az Ukrinform.
Ivan Fedorov, a Zsaporizzsjai Regionális Igazgatóság vezetője Telegram-csatornáján közölte, hogy a támadásban egy nő megsérült.
Elmondta, hogy a sebesült nőt kórházba szállították, ahol megkapta a szükséges ellátást.
Amíg nem lesz Ukrajna a NATO tagja, saját védelemre lesz szüksége, amihez sokkal több rakétát, vagy nukleáris fegyvert kellene küldenie a Nyugatnak – mondta Volodimir Zelenszkij egy Piers Morgan-nel zajlott beszélgetésben.
Ha ez a folyamat évekig, vagy évtizedekig elhúzódik – és nem miattunk –, jogosan tehetjük fel a kérdést, hogy mi véd meg minket addig a gonosztól? Milyen támogató csomagok lesznek? Adnának nekünk atomfegyvereket? Akkor adjanak nekünk atomfegyvereket! Vagy adnak olyan mennyiségben rakétákat, hogy meg tudjuk állítani Oroszországot?
– fogalmazott az ukrán elnök az RBC által szemlézett beszélgetésben, hozzátéve, hogy szerinte az általa felsoroltak segíthetnek egyedül a háborúban Ukrajnának. Aki tovább sorolta, hogy mire lenne még szükségük.
Adjanak atomfegyvereket! Adjanak rakétarendszereket! Segítsenek finanszírozni egy milliós hadsereget! Helyezzék át a kontingensüket az államunk azon területeire, ahol stabilizálni szeretnénk a helyzetet, hogy az emberek megnyugodjanak
– folytatta Zelenszkij, aki feltette azt a kérdést is, hogy ha ők még mindig nem NATO-tagok, akkor „mit keres Putyin a földjükön”? Az ukrán elnök emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyin a háború kitörése előtt attól tartott, hogy Ukrajna is csatlakozik a katonai tömbhöz.
A kárpátaljai Nagypalád településen a határőrök feltartóztattak egy Kamaz teherautót, amelyben 13 ember rejtőzött el homok alatt, hogy így jussanak át az államhatáron Magyarországra – közölte az ukrán határőrszolgálat kedden honlapján.
A közlemény szerint a teherautón elrejtőzött férfiak Ukrajna kilenc régiójából származtak: hárman Zaporizzsja, ketten Lviv megyéből, ketten Kijev környékéről, egy-egy személy pedig Kárpátaljáról, valamint Dnyipro, Csernyihiv, Kirovohrad, Voliny és Odessza megyékből, írja az MTI.
A határőrség tájékoztatása szerint ezek a férfiak a homok alá bújva illegálisan akartak Magyarországra jutni, és ezért a szolgáltatásért 8-10 ezer dollárt fizettek a „fuvarozónak”. Később kiderült, hogy egy kiterjedt bűnszervezett üzemelteti ezt az embercsempész-hálózatot. A házkutatások alatt a rendfenntartók pénzt, öt járművet, három éjjellátót, három puskát és egy önvédelmi pisztolyt foglaltak le.
A három szervezőt vádoltak meg az illegális migráció megszervezésével, illetve elősegítésével. A huszti járási bíróság egyiküket már hatvan napra előzetes letartóztatásba is helyezte.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara arról számolt be Facebook oldalán, hogy hétfőn a légierő precíziós csapást mért egy Kurszk megyében, Novoivanivka közelében fekvő orosz parancsnoki állásra, írja az Ukrinform.
Közleményükben kifejtik, hogy az épületet a kurszki kiszögellés elleni támadások koordinálására használták, és a támadásban jelentős károkat okoztak.
Hangsúlyozzák, hogy az akciót alapos tervezés előzte meg annak érdekében, hogy a civil lakosságot megóvják.
Az ukrán Omega különleges egység öt veteránja négy hónapos felkészülés után sikeresen megmászták a világ egyik legnagyobb hegységét, a Tanzániában fekvő Kilimandzsárót.
A sikeres csúcstámadás különlegességét az adja, hogy az egykori katonák mindegyikének amputálták korábban az egyik végtagját, így protézissel értek fel az 5865 méteres magasságra, számolt be róla az UNN.
Oleg Popenko energiagazdasági szakértő szerint már Ukrajnát is negatívan érinti az orosz gáztranzit leállítása. Közölte, hogy január végén a Naftogaz 100 millió köbméter gázt vásárolt más forrásból, de a fűtési szezon végéig akár egymilliárd köbméter gázra is szükség lehet – idézi a Kárpáti Igaz Szó.
Ukrajnában példátlan helyzet állt elő, a tranzit leállítása okozta technikai gázhiány miatt mostanra 10 százalékra csökkent a gáztározókban tárolt gáz mennyisége, ami a nyomáskiegyenlítés miatt fontos.
Popenko szerint az állami gázszolgáltató most ezer köbméterenként 550-570 dollár körüli árat fizet, miközben nyáron 300 dollárért is vásárolhatott volna földgázt, de a Naftogaznál akkor azt mondták, nem lesz szükség külső segítségre, Ukrajna saját kitermeléséből fedezni képes a hazai szükségleteket. Az országban Harkiv és Poltava megyében összpontosulnak a legnagyobb gázkitermelői kapacitások, ám éppen ezekben a régiókban a legintenzívebbek az orosz légitámadások.
Popenko belengette, ha tovább folytatódnak a kemény fagyok, a gázhiány miatt csökkenhetnek a hőerőművek kapacitásai, és lejjebb kell majd tekerni az állami intézményekben és a tömbházakban a hőfokot.
A Ryanair már az Ukrajnába való visszatérést tervezi annak reményében, hogy Donald Trump amerikai elnök segít véget vetni az Oroszországgal folytatott háborúnak – mondta Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója a The Telegraphnak adott interjújában.
O’Leary szerint a Ryanair a háború befejezése után négy-hat héten belül újraindítja járatait Ukrajnába.
Nagyon remélem, hogy még ebben az évben sor kerül erre. Azt hiszem, az egyik dolog, amit Trump remélhetőleg elér majd, az Oroszország illegális ukrajnai inváziójának lezárása
– jelentette ki.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a Ryanair mintegy 24 útvonal megnyitását tervezi Kijevbe és Lvivbe. Az Odesszába tartó járatok újraindítása a károk mértéke miatt hosszabb időt vehet igénybe.
O’Leary megjegyezte, hogy a harci cselekmények hivatalos beszüntetésére azért lenne szükség, hogy megfeleljenek az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) követelményeinek.
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet szennyezésmegelőzési és -elhárítási albizottságának ülésén a résztvevők azzal vádolták Oroszországot, hogy nem tartja be megfelelően a szervezet előírásait, írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán delegáció kifejtette, hogy ez a hanyagság vezetett a tavaly decemberben a Kercsi-szorosnál történt balesethez, amiben 2 orosz tankerhajó süllyedt el, ezzel komoly környezeti károkat okozott a Fekete-tengeren.
Elmondták azt is, hogy a baleset következtében közvetlenül 700 tengeri madár és 61 delfin pusztult el. Hozzátették, hogy az eset a nemzetközi jog megsértését jelenti.
A megbeszélésen az ukrán delegációt Ausztrália, Kanada, Japán, Norvégia, Írország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, valamint az EU képviseletében Lengyelország is támogatta, egyetértve az ukránok álláspontjával, hogy a baleset fő oka az oroszok hanyagsága volt.
Oroszország kedden is folytatta az ukrán városok elleni rakétatámadásokat, ennek részeként irányított siklóbombákkal csaptak le Zaporizzsja megyében, a front közelében lévő Huliaipole városára, írja az Ukrinform.
Ivan Fedorov, a Zsaporizzsjai Regionális Igazgatóság vezetője Telegram-csatornáján közölte, hogy a támadásban egy nő megsérült.
Elmondta, hogy a sebesült nőt kórházba szállították, ahol megkapta a szükséges ellátást.
Az ukrán elnök a Telegramon reagált az Izjum városát ért orosz rakétacsapásra, amelyben öt civil ember életét vesztette, és legalább 43-an megsérültek.
„Izjum. Folytatódik a mentési művelet a várost ért orosz rakétacsapás után. A támadás következtében a városi tanács épületének egy része megsemmisült. Lehetetlen megbékélni ezzel a kegyetlenséggel. Nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, a lehető legnagyobb erőt kell bevetnünk – a fegyverek erejét, a szankciók erejét, a diplomácia erejét –, hogy megállítsuk a terrort és megvédjük az életeket” – írta közösségi felületén az ukrán elnök.
Az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat tájékoztatása szerint már 5 halálos áldozata van a Harkiv megyei Izjum városát ért orosz támadásnak. A ballisztikus rakétákkal mért csapásnak legalább 43 sebesültje is van, közülük hét embert – közöttük egy 15 éves lányt – kórházban kezelnek, közölte a The Kyiv Independent.
Oleg Szinyehubov kormányzó arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a megcélzott területen semmilyen katonai létesítmény nem található.
Most az a legfontosabb, hogy Oroszországtól megragadjuk a stratégiai kezdeményezést a fronton. Ha ez nem történik meg, akkor az esetleges tárgyalások Vlagyimir Putyin orosz elnök pontjai szerint fognak menni, amelyek „Ukrajna megadási tervét” jelentik − nyilatkozta egy interjúban Oleh Samsur, Ukrajna volt rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az Egyesült Államokban és Franciaországban, aki lehetővé tette az USA és Oroszország közötti kapcsolatfelvételt Ukrajna háta mögött − írta az Unian.
A volt nagykövet egy új „Jalta” valószínűségét vázolta fel Vlagyimir Putyin orosz, Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök között. Emiatt hangsúlyozta, hogy egyértelmű ukrán reakció szükséges, de az európai országoknak is reagálniuk kell, nem csak beszélniük arról, hogy megakadályozzák Ukrajna felosztását.
Samsur rámutatott arra, hogy az amerikai elnök kemény kijelentéseire adott válasz visszafogott volt, de ez megtévesztő lehet, mert akár átcsoportosításra is felhasználhatja az időt. Ezért ha megnézzük Trump nyilatkozatait, akkor hasonló nézeteket vall a két ország vezetője, de a volt nagykövet szerint fontos, hogy ne az ukránok háta mögött szülessen döntés Ukrajnáról.
Igor Konoval, az ukrán 33. légideszant parancsnoka arról számolt be, hogy Észak-Korea (KNDK) hadserege a második világháborús filmek jeleneteihez hasonló stílusban támadta meg egységét Kurcsinában – írta a Business Insider az Unian ukrán hírügynökség szemléje szerint.
Szerinte az Oroszország oldalán harcolni érkező észak-koreai katonákat nem képezték ki megfelelően a harcra, és az oroszok „ágyútöltelékként” használták őket.
Konoval megjegyezte, hogy a harcmezőn való fellépésük gyakran kaotikusnak tűnt, és hasonlított a múltbeli háborúk harci taktikájára, és még a szomszédos egységeket is sokkolták ezek a kaotikus manőverek.
Tavaly ősszel mintegy 11 ezer észak-koreai katonát vezényeltek az oroszországi Kurszk régióba, hogy támogassák az orosz erőket az augusztusi ukrán ellentámadás után elvesztett területek visszaszerzésére irányuló erőfeszítéseikben.
A csatában úgy rohantak előre a fasorból, mint egy második világháborús filmben
– jegyezte meg a parancsnok azt sugallva, hogy az észak-koreai katonáknak vagy nem volt parancsnokságuk, vagy nem tudták, hogyan kezeljék a helyzetet, és a szomszédos egység ukrán harcosait is meglepte az ellenség viselkedése.
A Mieroszewski Központ felmérésére készített tanulmány szerint nőtt azoknak a lengyeleknek a száma, akik ellenzik az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget.
Az elmúlt évben az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást ellenzők száma 26-ról 35 százalékra emelkedett, ugyanakkor a támogatóké öttel csökkent, 49 százalékra, így már a lengyelek több mint fele nem támogatja az ukránok katonai segítségnyújtását − írja az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz hadsereg kedden rakétatámadást intézett a Harkiv megyében található Izjum város ellen, amelynek során legkevesebb négy ember meghalt és húsz megsebesült. Egy további személyt keresnek a romok alatt − közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál Oleh Szinyehubov kormányzóra hivatkozva.
Oleh Szinyehubov kormányzó azt is közölte, hogy az előzetes információk alapján ballisztikus rakéta csapódott a városközpontba. A támadás következtében közigazgatási épületekben és egy ötszintes lakóházban súlyos károk keletkeztek. A katasztrófavédelem és az illetékes szakszolgálatok a helyszínen dolgoznak.
Olaf Scholz német kancellár „öncélúnak” nevezte Donald Trump amerikai elnök azon törekvését, hogy fegyverekért cserébe ásványkincseket kapjon Ukrajnától – írta az Ukrajinszka Pravda.
Olaf Scholz német kancellár bírálta Donald Trump amerikai elnök azon elképzelését, hogy Ukrajna pénzügyi támogatásért cserébe ritkaföldfémeket szállítson az Egyesült Államoknak. A kancellár szerint Ukrajna ezen erőforrásaiból kellene finanszírozni mindent, amire a háború után szükség lesz.
Nagyon önző dolog lenne, ha ezt a pénzt most a védelmi támogatás finanszírozására fordítanánk
– hangsúlyozta Olaf Scholz, aki szerint Ukrajnának erős hadseregre van szüksége, valamint arra, hogy a háború végére maradjon forrása az ország újjáépítésére.
Az amerikai fegyverszállítások folytatása Ukrajnának nyilvánvaló, hiszen senki sem jelentette ki az ellenkezőjét − így kommentálta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a TASZSZ kérdésére a Reuters hírügynökségnek az ilyen szállítások állítólagos folytatásáról szóló jelentését.
A Reuters négy forrást idézett, amelyek szerint az Egyesült Államok felfüggesztette az Ukrajnának szánt fegyver- és haditechnikai eszközök szállítását, de aztán újraindította azokat. Az ügynökség szerint a konkrét mennyiségekről vannak viták, miközben az új amerikai kormányzat korábban a szállítások teljes leállítását fontolgatta.
A washingtoni ukrán nagykövetség épp azon dolgozik, hogy létrejöjjön egy találkozó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump amerikai elnök között. Okszana Markarova, Ukrajna amerikai nagykövete a Suspiljne című lapnak adott interjújában azonban azt mondta, a személyes találkozó előkészítése sok időt vesz igénybe – számolt be az RBK Ukraine.
Hozzátette azt is, hogy a nagykövetségnek jó kapcsolatai vannak Marco Rubio külügyminiszterrel és Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadóval, akikkel már Donald Trump megválasztása előtt is együtt dolgozott.
Donald Trump nemrég közölte, hogy kormánya egy sor diplomáciai találkozó előkészítésén dolgozik, de nem csak Ukrajnával, Oroszországgal is tárgyalóasztalhoz ül.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának január 11-i parancsa szerint a rotációs folyamat megkezdése érdekében mintegy 50 ezer katonát helyeznek át a szárazföldi erőkhöz a harcoló dandárok feltöltése céljából minden haderőnemből és csapattípusból.
„Erre azért van szükség, hogy beindítsuk a rotációs mechanizmust. A kiképzőközpontokban jelenlévők csak az egységek minimális feltöltésére elegendőek, a harcoló egységek teljes körű támogatására nem. A csapatok közötti mozgásoknak, valamint a toborzásnak köszönhetően képesek leszünk erre. Már van egy jóváhagyott rotációs tervünk” − közölte a forrás az Ukrajinszka Pravdával.
Arra a kérdésre, hogy a rotációs mechanizmus elindításáról szóló döntésnek van-e köze az esetleges tárgyalásokhoz vagy a frontvonal befagyasztásához, a forrás nemmel válaszolt. Biztosította, hogy az ukrán hadsereg minden esetben képes lesz a rotációt végrehajtani.
A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői szerint az oroszok továbbra is jelentős veszteségeket szenvednek, miközben lassítják előrenyomulásukat Ukrajnában – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ISW elemzői rámutatnak, hogy az orosz előrenyomulás üteme lelassult, emellett a vesztesége továbbra is magas.
A tanulmány szerint az orosz csapatok 2025 januárjában 48 240 fős, súlyos veszteségeket szenvedtek, ami több mint három orosz motoros lövészhadosztály. Ez a második legmagasabb veszteséggel jellemezhető hónap a 2022-ben kirobbant orosz–ukrán háború kezdete óta.
Az ISW geolokációs adatai szerint az orosz erők januárban 498 négyzetkilométert foglaltak el Ukrajnában és a Kurszki régióban, ami körülbelül 16,1 négyzetkilométert jelent naponta. A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy az orosz erők négyzetkilométerenként körülbelül 96 embert vesztenek ezekben a hadműveletekben.
Az ukránok az „osonj és üss” taktikát alkalmazzák, ami nem szokásos ukrán rajtaütés. Ezt a technikát az orosz állások mögött alkalmazzák az utánpótlási útvonalakon lévő járművek célba vételére, valószínűleg a logisztika megnehezítésére és célzott támadások végrehajtására használják – írja a Forbes cikke alapján az Unian ukrán hírügynökség.
A „csapda és csapásmérés” taktikájának módszerét egy orosz taktikai kézikönyv írta le, amely néhány hónapja jelent meg az orosz közösségi médiában, most mégis az látszik, hogy az ukrán erők alkalmazzák. Ez egy olyan lépés, amely a hadviselés új irányát vetíti elő.
A taktika alkalmazása megoldást jelenthet a korlátozott repülési idővel bíró FPV-típusú drónok hiányosságára, amelyek jellemzően legfeljebb 20 percig működnek, és nem valószínű, hogy célba érnek. Ugyanakkor ez egy lépés a hadviselés új formája felé is.
Az Ukrenergo kedden vészhelyzeti áramszünetet jelentett be a Dnyipro és donyecki területen. A szolgáltató ígéretet tett arra, hogy változás esetén azonnal tájékoztatja a fogyasztókat. Már a hétfői napon is volt rendkívüli áramszünet Ukrajnában, akkor Dnyipropetrovszka területén − írta az Ukrajinszka Pravda.
A Kercsi-szorosban decemberben elsüllyedt orosz tankhajókból kiszivárgott fűtőolaj Mariupol felé halad – írja az Ukrinform.
„Január közepe óta folyik a fűtőolaj tisztítása az orosz tankerekről. Korábban arról számoltak be, hogy 300 négyzetkilométeres koncentrált olajfoltot regisztráltak az Azovi-tengeren. A megszállók mintegy 18 tonnát távolítottak el. A fűtőolajat azonban ismét észlelték. Leginkább Mariupol irányába halad” – írja Mariupol városi tanácsa a Telegramon.
2024. december 15-én a Volgoneft–212 és a Volgoneft–239 orosz tankerek balesetet szenvedtek a Kercsi-szorosban. Ennek következtében több mint 4 ezer tonna fűtőolaj ömlött a Fekete-tengerbe. A károkat előzetesen 14 milliárd dollárra becsülték.
A tudósok szerint az orosz tankerek balesete miatti fűtőolaj-kiömlés a legnagyobb a fekete-tengeri hajózás történetében.
A volt ukrán miniszter abban bízik, hogy az a felszólítás, miszerint a háború vége előtt tartsanak választásokat Ukrajnában, bizonyíték arra, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin azt akarja, Zelenszkij mondjon le – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A lap azt írja, Donald Trump amerikai elnök kormánya ragaszkodik ahhoz, hogy még 2025 vége előtt tartsák meg az elnökválasztást Ukrajnában. Az elképzelést a Kreml is támogatja, ami az oroszok kísérletévé válhat Kijev és Washington „egymással szembeállítására”.
Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrajnai és oroszországi különmegbízottja kijelentette, hogy Kijevben az Oroszország elleni háború ellenére elnökválasztást kell tartani. Ukrajna azonban úgy véli, hogy ez veszélyeztetheti az ország egységét, és Oroszországnak is új ajtókat nyithat a befolyásának terjesztésére.
A kiadvány emlékeztetett arra, hogy Vladimir Putyin nem ismeri el Volodimir Zelenszkij legitimitását. Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára azt is közölte, hogy az ukrán elnök mandátuma állítólag lejárt.
Egy volt ukrán miniszter – aki névtelen kívánt maradni – a következőket nyilatkozta:
Ezt tekintem az első bizonyítéknak arra, hogy Trump és Putyin egyetértenek abban, hogy ki akarják zárni Zelenszkijt.
Bár Kellogg és a Fehér Ház más tisztviselői a tűzszünet kezdeti szakaszának részeként akarják Ukrajnát elnökválasztásra ösztönözni, az ország ugyanakkor jelenleg nem tudja legálisan megtartani a választásokat. Az alkotmány szerint ugyanis hadiállapot idején nem lehet választást tartani az országban.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, érdekelt abban, hogy megállapodást kössön Ukrajnával ritkaföldfémek és egyéb erőforrások beszerzéséről fegyverszállításért cserébe – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az amerikai elnök szerint Ukrajna „nagyon értékes ritkaföldfémekkel rendelkezik”, és az Egyesült Államok azt szeretné, ha befektetéseik bizonyos mértékig „garantáltak” lennének.
Az amerikai elnök nehezményezte, hogy Európa nem nyújt ugyanannyi katonai segítséget Ukrajnának, s a következőket nyilatkozta: „ Egy óceán választ el minket…Nekik ez fontosabb, mint nekünk. De finanszírozásban (Ukrajnának nyújtott segélyben – a szerk.) jelentősen le vannak maradva, és legalább ugyanannyit kellene fizetniük.”
Az ukrán fegyveres erők visszavonulnak a Donyeck területen lévő Kurahovótól nyugatra – erről számolt be Bohdan Mirosnyikov katonai tudósító. Mint írta, a Zaporizzsja felé vezető autópálya melletti szakaszról van szó, Konsztantinopol közelében.
Ennek a területnek az elfoglalása lehetővé teszi Oroszországnak, hogy bekerítse az ukrán fegyveres erők egységeit Kurahovótól délnyugatra.
A katonai tudósító szerint az orosz csapatok hatalmas létszámelőnnyel bírnak az ukránokkal szemben, ezért fújtak visszavonulót az ukrán csapatok.
Korábban az ukrán fegyveres erők Mucsnoj hívójelű katonája is beszámolt az oroszok akcióiról a térségben, akkor azt mondta, hogy „az ellenség célja a terület kiterjesztése, hogy a Vovcsa folyó térségében lévő egységeket bekerítse”. Elmondása szerint Moszkvának nagy taktikai sikerei vannak a térségben.
Halálra vertek egy hajléktalan ukrán állampolgárt Szlovákiában, Pozsonyban – jelentette február 3-án az Aktuality szlovák média. Az ukrán férfit január 30-án találták meg a pozsonyi Nivy bevásárlóközpont előtt, súlyos fej- és testsérülésekkel. Az áldozatot bár kórházba vitték, másnap a sérülések súlyossága miatt meghalt.
A férfit korábban rajtakapták, hogy a Nivyben található New Yorker ruházati üzletből lopott, majd később a bevásárlóközpont egyik hátsó helyiségébe vitték, amely a térfigyelő kamerák felvételein is látható volt. A szlovák rendőrség több verziót is vizsgál az ukrán állampolgárságú férfi halálának körülményeiről.
A helyi bűnüldöző szervek nem zárták ki annak lehetőségét, hogy a férfit a rendőrök és a magánbiztonságiak verték halálra.
A férfit ellátó mentős is a lehetséges verésre utalt az áldozat sérüléseinek okaként. Az ukrán nagykövetség felvette a kapcsolatot a szlovák rendőrséggel és a szlovák ombudsmannal. „Megdöbbentő egy ukrán állampolgár tragikus halála Pozsonyban. Nem zárhatjuk ki az etnikai gyűlöletet, mint a bűncselekmény egyik okát” – fogalmazott Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter. „Pártatlan vizsgálatot és felelősségre vonást követelünk” – tette hozzá a tárcavezető a The Kyiv Independent ukrán hírportál beszámolója szerint.
Kedves olvasóink!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. Az előző nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!