Kedves olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Egy katonai szakértő lerántotta a leplet az orosz hadsereg eddig elhallgatott állapotáról;
• Gázpiaci segítségre szorul Ukrajna Magyarország és Szlovákia felől;
• Ismeretlen drónok kémkednek egy német bázison, ahol ukrán katonai kiképzés is folyt;
• Kemény felszólítást küldött Oroszországnak és Észak-Koreának a NATO, hatalmas veszélyt jelent a két ország együttműködése;
• Zelenszkij hamarosan Ukrajnában találkozhat Donald Trump csapatával.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!

Egy orosz férfi a hétfői tárgyalásán beismerte, hogy tavaly Németország déli részében halálra késelt két ukrán katonát. Tagadta viszont azt, hogy tette összefüggésben lenne az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúval.

így a lehetséges politikai indíték miatt az ügyben a müncheni államügyészség extrémizmus- és terrorizmusellenes hivatala (ZET) folytatta le a nyomozást.

Most, józan állapotban nagyon sajnálom a történteket

– közölte az 58 éves férfi ügyvédjén keresztül perének első napján a müncheni területi bíróságon. A vádlott állítása szerint tettét pusztán alkoholos befolyásoltsága miatt követte el 2024 áprilisában.

Az orosz férfi vallomása szerint ismerte a két ukrán katonát, akik Németországban vettek részt rehabilitáción a háborúban elszenvedett sérüléseik miatt. A három férfi – a vádlott elmondása szerint – Murnau város egyik bárjában italozott, amikor vita robbant ki közöttük állítólag egy üveg vodka miatt.

Ezért visszatért a lakásába, hogy kést vegyen magához, és azzal megfenyegesse a katonákat. Azt állította, hogy nem állt szándékában bántani vagy megölni őket.

A férfi úgy érezte, hogy a vitában az ukrán katonák „megsértették őt nemzeti büszkeségében” – mutatott rá az ügyészi hivatal még októberben a vádlott első bírósági meghallgatásán.

A túlzott orosz nacionalizmus ideológiájának híveként ő fenntartás nélkül támogatja az orosz agressziós háborút Ukrajna ellen

– mutatott rá a hivatal a vádiratban.

Az eset komoly felháborodást okozott a bajoroszági kisvárosban, ahol mintegy kétszáz ukrán nemzetiségű is él, valamint háborúban megsérült ukrán katonákat is rendszeresen ápolnak a település kórházában.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy Oroszország készen áll az Ukrajnáról szóló tárgyalásokra, ahol biztosítani kell Moszkva jogos érdekeit, de nem mások rovására. Hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin is hajlandó tárgyalni, de csak olyan áron, amely átfogó biztonsági rendszerről szóló megállapodást biztosít, és mindkét fél számára megfelelő − írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az orosz szaktárca vezetője úgy fogalmazott, hogy az ukrán válságot fel kell számolni, és az Oroszország biztonságát fenyegető veszélyt meg kell szüntetni, melyet a NATO keleti terjeszkedése okoz számára. Kiemelte, hogy a kijevi vezetés nem legitim, és elnyomja az orosz nyelvet és kultúrát. Ezzel megsérti az ENSZ Alapokmányát, valamint az EBESZ-ben elfogadott konszenzusos megállapodásokat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy a február 12-i tárgyalástól azt várja, hogy szövetségesei újabb fegyvercsomagot szavazzanak meg Ukrajna számára, valamint hogy a több mint ötven országból álló koalíció fennmaradjon − írta az Ukrinform.

A ramsteini találkozót, amelyen az Egyesült Királyság elnököl, a NATO védelmi minisztereinek tárgyalása előtt tartják, ahol megvitatják az Ukrajnára vonatkozó prioritásokat, aminek célja, hogy támogassa Kijevet az Oroszország elleni háborúban.

Petro Andrjuscsenko, a Megszállás Tanulmányozásának Központja vezetője szerint az oroszok lebontják Mariupol történelmi épületeit, hogy helyükre magasházakat építsenek. A szakértő úgy véli, hogy olyan egyemeletes épületekről van szó, amelyek a 18–19. századból származnak, és ezeket már 2022-ben megrongálták az orosz támadások − írta az Unian.

„Valójában eléggé megrongálódtak a harcok során… A megszállók pedig mindet lebontják, az összes műtárgyat, ami korábban ott volt. És a helyükre emeletes épületeket fognak építeni. Hogy értsék, a területet 5-7 kilométer hosszan fogják újjáépíteni…” – hangsúlyozta Andrjuscsenko, majd hozzátette, hogy Mariupol valódi történelméről van szó, amelyet később nem lehet helyreállítani.

Gert Jan Koopman, az Európai Bizottság szomszédsági és bővítési tárgyalásokért felelős főigazgatója elmondása szerint Ukrajnának meg kell fontolnia a háborús idők szabályozásának megváltoztatását – számol be az Unian. 

Nyilvánvalóan Ukrajna visszatér az alkotmányos normalitáshoz, miután a háború véget ér, és feloldják a hadiállapotot. De tényleg azt tanácsolom, hogy tanulmányozzák most a jelenleg érvényben lévő hadiállapoti korlátozások szükségességét és arányosságát. Tanulmányozzanak részletesen

– hangsúlyozta a főigazgató.

Koopman szerint a hadiállapot bevezetése számos, korábban létező demokratikus eljárást megváltoztatott. Konkrétumokat azonban nem osztott meg azzal kapcsolatban, hogy pontosan mit kell módosítani.

Volodimir Zelenszkij további három hónappal – május 9-ig – meghosszabbította a hadiállapotot és az általános mozgósítást Ukrajnában. 

A Trump-kormányzat által a külföldi segélyek finanszírozásának befagyasztása elkezdte befolyásolni azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyek Oroszország felelősségre vonására irányultak a csapatai által Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért – számol be az Unian. 

A Reuters egy ukrán dokumentumra hivatkozva írja, hogy a Legfőbb Ügyészség hat projektje forog kockán, mintegy 89 millió dollár értékben. Ezek közül legalább 5 finanszírozását már befagyasztották. A harctéri bizonyítékok megőrzésétől a korrupcióellenes kezdeményezésekig és az ukrajnai ügyészségi rendszer reformjáig terjedő témákon dolgoztak.

A felsorolt projektek közül kettőt a USAID, hármat a Nemzetközi Kábítószerügyi és Rendészeti Ügyek Hivatala, egyet pedig közvetlenül az Egyesült Államok külügyminisztériuma finanszírozott. A teljes összegből 47 millió dollárt közvetlenül az oroszok felelősségre vonására fordítottak az általuk elkövetett háborús bűnökért.

Egy másik forrás szerint a Legfőbb Ügyészség egyik tanácsadóját szabadságra küldték, és felfüggesztették a háborús szexuális erőszak áldozatainak támogatására irányuló projektet is.

Oroszország háborús bűnei Ukrajnában

Az orosz–ukrán háború kezdete óta több ezer orosz katona által elkövetett háborús bűncselekményt dokumentáltak – mind az ukrán katonaság, mind a polgári lakosság ellen. Nemi erőszakról, kínzásról, gyilkosságról van szó – tették hozzá.

Ráadásul az oroszok többször követtek el súlyos háborús bűntényt ukrán hadifoglyok kivégzésével. Januárban vált ismertté, hogy hat ukrán katonát lőttek le a megszállók Donyeck térségében.

Ukrajnában éves szinten jelentősen gyorsult, míg havi összevetésben lassult a fogyasztói árak emelkedésének üteme januárban. Az ukrán statisztikai hivatal által közzétett adatok szerint az éves fogyasztói áremelkedés a decemberben jegyzett 12,0 százalékról 12,9 százalékra, 2023 májusa óta a legmagasabbra emelkedett januárban. Havi szinten a fogyasztói árak 1,2 százalékkal emelkedtek januárban a decemberi 1,4 százalékos növekedést követően − adta hírül az MTI.

Legutóbbi kamatdöntő ülésén, január 23-án az ukrán központi bank 13,5 százalékról 14,5 százalékra emelte az irányadó rátát, miután decemberben 13 százalékról 13,5 százalékra növelte. A jegybank korábbi három kamatdöntő ülésén nem nyúlt az alapkamathoz.

A háború első heteiben az orosz börtönhatóságok olyan utasításokat adtak beosztottjaiknak, amelyekben feloldották az erőszak és a kegyetlenség korlátozását – közölte az Unian. 

A The Wall Street Journal (WSJ) exkluzív riportjának elmondása alapján az orosz börtönőrök még egy teljes használati utasítást is kidolgoztak az elfogott ukrán katonák kezelésére, amiről Igor Potapenko tábornok beszélt beosztottjainak. A cikk megjegyzi, hogy az orosz börtönőrök nem alkalmazhatják a szokásos szabályokat az ukránokkal szemben, és nem korlátozhatják magukat az erőszak alkalmazásában. Mindemellett eltűntek az orosz büntetés-végrehajtási rendszer alkalmazottainak testkamerái is. 

Az Orosz Föderáció egész területén ugyanazokat az utasításokat kapták, ami az ukrán hadifoglyok kíméletlen és kegyetlen kínzásának kezdetét jelentette. 

Az őrök áramütést fejtenek ki a foglyok nemi szervére, amíg az akkumulátorok ki nem merülnek. Verték a foglyokat, hogy maximális kárt okozzanak, kísérletezve, hogy melyik verőanyag okozza a legnagyobb fájdalmat. Megtagadják a kezelést, hogy üszkösödést okozzanak, amputációra kényszerítve

– írja a The Wall Street Journal. 

Három volt orosz börtönalkalmazott is nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy Oroszország miként tervezte és hajtotta végre az ukránok nagyszabású és szisztematikus kínzását. Az egyik volt tiszt elmondása szerint a foglyokat megverték, ha az őr szemébe néztek, s ezek gyakorisága miatt hozták a következő intézkedéseket: az őröket havonta váltották, és szolgálat közben mindig balaklavát viseltek, így később sem voltak azonosíthatók. 

Ukrán katonák az orosz börtönökben

Pavlo Afisov az egyik első ukrán fogoly volt, s a 25 éves férfit két és fél éven keresztül börtönből börtönbe szállították. Azt mondta, a verések akkor voltak a legsúlyosabbak, amikor új börtönbe szállították. Elvitték orvosi vizsgálatra, ahol teljesen le kellett vetkőznie, leborotválták a fejét, a szakállát, majd többször sokkolták. A művelet után a következőt kellett kiáltania – ha nem tette, az őrök ismét ököllel és bottal kezdték verni – „dicsőség Oroszországnak, dicsőség a különleges erőknek”.

Egy másik volt ukrán hadifogoly, a 25 éves Andrij Jegorov felidézte, hogy az őrök folyamatosan ököllel vagy bottal verték őket: „Imádták, lehetett hallani, ahogy egymás közt nevetnek, miközben mi sikoltoztunk a fájdalomtól” – mondta.

„A két legrégebben fogva tartott hadifogoly, Afisov és Jegorov körülbelül 30 hónapot töltött orosz őrizetben, mielőtt csereprogram keretében végre szabadon engedték őket” – írja a WSJ.

Egy ember meghalt és kilencen megsebesültek a Kramatorszk elleni orosz csapásban február 9-én késő este – írja az Ukrajinszka Pravda. 

Olekszandr Honcsarenko – Kramatorszk Város Katonai Igazgatóságának vezetője – Facebook-posztban tette közzé, hogy mi történt az éjjel.

Február 9-én késő este az oroszok egy irányított modullal ellátott FAB-500-assal csaptak le Kramatorszkra. Egy sűrűn lakott negyed tűz alá került. Kilenc ember megsérült – egy ember meghalt

– jelentette a vezető.

Megjegyezte, az ágyúzás következményeinek felszámolása folyamatban van. Illetve kiemelte, hogy hét magánlakás és társasház, egy orvosi rendelő, egy oktatási intézmény és egy kereskedelmi létesítmény károsodott. 

Ukrajna és az Európai Beruházási Bank olyan megállapodásokat írt alá, amelynek értelmében utóbbi 16,5 millió eurót biztosít a kritikus infrastruktúrák helyreállítására és az energiahatékonyság javítására, valamint 100 millió eurót a víz- és hőellátáshoz kapcsolódó, illetve a csatornázási létesítmények helyreállítására − jelentette be Denisz Szmihal ukrán miniszterelnök Telegram-csatornáján.

„Hálásak vagyunk a banknak a segítségért, amelyet az orosz agresszió által megrongált infrastruktúra újjáépítéséhez nyújtott” – mondta a kormányfő, aki arról is tájékoztatott, hogy a kétoldalú együttműködés keretében külön is tárgyaltak a finanszírozásról.

A találkozón gazdasági kérdésekről is egyeztettek, ahol Denisz Szmihal beszélt a 2025-ös év legfontosabb költségvetési kiadásairól, és hangsúlyozta a kis- és középvállalkozások támogatásának fontosságát. Az Európai Beruházási Bank a háború kezdete óta több mint kétmilliárd euróval támogatta Ukrajnát − írta az Ukrinform.

Szergej Rjabkov, Oroszország külügyminiszter-helyettese egy hétfői sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az orosz–amerikai kapcsolatok a szakadék szélén egyensúlyoznak. A tárcavezető-helyettes hangsúlyozta, hogy az előző amerikai elnök, Joe Biden adminisztrációja „a hibrid hadviselésre tette fel a tétet, bevezette és szövetségeseire erőltette a stratégiai orosz vereség lehetőségét”.

Korábban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak meg kell tenni az első lépést az Oroszországgal való kapcsolatok normalizálására, Moszkva továbbra is nyitott a párbeszédre – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Mintegy 25 ezerrel több volt decemberben az előző hónap adataihoz képest azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában, számuk a vizsgált hónap végén meghaladta a 4,26 milliót – derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat hétfőn közreadott jelentéséből.

A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak – közölte a hivatal.

A brüsszeli jelentés szerint december végén 4 260 080 menedékes státusszal rendelkező ukrajnai állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában, 25 590-nel (0,6 százalék) többen, mint november végén.

Az átmeneti védelmet biztosító legtöbb jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig – a tagállamoktól beérkezett adatok szerint – Németország (1 161 450), Lengyelország (991 630) és Csehország (388 625) biztosította.

A november végi adatokhoz képest decemberben a kedvezményezettek száma a legtöbb uniós országban növekedett. Legnagyobb mértékben Németországban (8830; 0,8 százalék), Lengyelországban (3705; 0,4 százalék) és Csehországban (3435; 0,9 százalék). Az átmeneti védelem alatt álló ukrajnaiak száma csak Dániában (-1995; -5,1 százalék), Olaszországban (-1310; -0,8 százalék) és Franciaországban (-595; -1 százalék) csökkent.

Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva december végén Csehországban (35,7), Lengyelországban (27,1) és Észtországban (25,8) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,5 volt. A kedvezményezettek 44,8 százalékát felnőtt nők, 31,9 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 23,2 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki. Mindhárom adat 0,1 százalékkal emelkedett decemberben az elmúlt hónaphoz képest.

A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 39 165 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára, a vizsgált hónap, december folyamán pedig 275-öt – közölte az MTI.

Az ukrán hadsereg visszaszerzi a kezdeményezést Kurszk régiójában, valamint a donyecki régióban lévő Toreck és Pokrovszk térségében – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Az ukrán fegyveres erők a teljes arcvonal mentén fokozták az ellentámadásokat, hogy lelassítsák az orosz csapatok előrenyomulását, és időt nyerjenek az esetleges tárgyalások előtt.

Idén januárban az ukrán fegyveres erők újraindították az ellentámadásokat, és mintegy 10 kilométerre délre nyomultak előre Szudzsától. Az, hogy az ukránok több települést is el tudtak foglalni, megkönnyíti a helyzetüket Kurszk régióban, amit ütőkártyaként tudnak felhasználni a Kremllel folyatott esetleges jövőbeli tárgyalásokon.

Ukrajna a lehető legjobban igyekszik megerősíteni a pozícióját a térségben. A cél az, hogy időt nyerjenek, és taktikai dilemmák elé állítsák az orosz hadsereget, ezzel lelassítva az ellenséges katonák offenzíváját – írja a Le Figaro. Ilyen taktikát nemcsak  Kurszk régióban alkalmaznak, hanem Toreck és Pokrovszk térségében is.

A Krími Autonóm Köztársaság szudaki és kercsi városi bíróságának két volt bíráját hazaárulásért 12 év börtönbüntetésre ítélték – írja az Ukrinform.

„Szudak és Kercs városi bíróságának két volt bíráját távollétében ítélték el az autonóm ügyészség közvádjával. Bűnösnek találták őket hazaárulásban, és 12 év börtönbüntetésre ítélték őket vagyonelkobzással” – áll a közleményben.

Azzal, hogy Oroszország érdekében szolgáltattak „igazságot”, az elítéltek az orosz igazságszolgáltatás működését támogatták a félszigeten, emellett segítséget nyújtottak az orosz képviselőknek az Ukrajna elleni tevékenységek végzésében – tette hozzá az ügyészség.

Az orosz hadsereg légicsapást hajtott végre egy, a Kurszki területen lévő falura, amely jelenleg az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt áll. A támadás következtében négy ember, köztük egy 11 éves fiú súlyosan megsérült – írja az Ukrajinszka Pravda.

Egy kórházi forrás szerint a gyermek olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy amputálni kellett a jobb karját.

Az éjszakai orosz dróntámadások okoztak tüzet Kijevben, az északkeleti Szumiban pedig megsebesítettek egy nőt, miközben több ház megrongálódott – adta hírül az MTI.

Az ukrán főváros elleni éjszakai orosz támadásban nem sérült meg senki, de tűz ütött ki egy nem lakáscélú épületben

 – írta Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegram-oldalán.

A Szumi elleni orosz dróntámadásban viszont egy nő megsebesült, őt kórházba kellett szállítani, és megrongálódott öt lakóépület – erről már Szumi régió vezetője számolt be.

Orosz oldalról még nem nyilatkoztak az éjszakai dróntámadásról.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke várhatóan találkozik a héten a müncheni biztonsági konferencián – számolt be a The Kyiv Independent.

A február 14. és 16. között megrendezésre kerülő európai biztonságpolitikai konferencián részt vevő amerikai delegáció tagja lesz Marco Rubio külügyminiszter és Donald Trump amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottja, Keith Kellogg is.

Bár a találkozó részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra, Keith Kellog korábban azt mondta, hogy amerikai tisztségviselők Münchenben fognak beszélni arról, hogy minél hamarabb érjen véget a háború.

Nemrég Donald Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok hozzá akar jutni Ukrajna ritkaföldfémásványaihoz, segélyért cserébe. Zelenszkij azt válaszolta, hogy Kijev nyitott a bányászati ügyletekre a partnerekkel.

Elrejtik gyermekeiket az Ukrajnába való kitelepítés elől a donyecki régióban lévő, az orosz hadsereg által több oldalról is megközelített Pokrovszk lakói – tudjuk meg az MTI híradásából. 

Rogyion Mirosnyik orosz diplomata szerint az ukrán hatóságok képviselői nem engedik, hogy az orosz csapatok által ellenőrzött területekre evakuálják az embereket. Kifogásolta, hogy ehelyett a Kijev által felügyelt területekre szállítják őket, ahol nem kapnak sem szociális garanciákat, sem segítséget. 

Ukrajna egy koncentrációs tábor, rendkívül nehéz elhagyni

– írta Mirosnyik a Telegram-csatornáján.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség orosz rendvédelmi forrásokra hivatkozva január 23-án azt írta, hogy az ukrán rendőrség Fehér Angyal nevű különleges alegysége megkezdte a gyerekek erőszakkal történő összegyűjtését és elszállítását Pokrovszkból. A hozzátartozóiktól elválasztott fiatalkorúak további sorsa nem ismert.

Oroszország az Ukrajna elleni háborúban szerzett tapasztalatok alapján aktívan fejleszti pilóta nélküli légi járműveit és elektronikus hadviselési képességeit, és a legújabb technológiai fejlesztéseket a NATO-tagállamok elleni hibrid műveletekben használja fel – írja a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).

Elemzők megjegyzik, hogy 2024-ben a NATO-országok egyre gyakrabban találkoznak Oroszország hibrid hadviselési támadásaival és szabotázsakcióival.

„A NATO-tagállamok állítólagos orosz felderítő drónok elleni védekezési kísérleteiről szóló jelentések aláhúzzák a védelmi képességek további fejlesztésének szükségességét, mivel Oroszország továbbra is felhasználja az ukrajnai hadszíntéren szerzett tapasztalatait a legújabb technológiák megalkotására” – áll az elemzésben.

Az ukrán agrárágazat akut munkaerőhiánnyal küzd a mozgósítás miatt, jelenleg több mint egymillió munkavállaló hiányzik a szektorból, ami a teljes munkaerő-szükséglet több mint fele – jelentette ki Denisz Marcsuk, az Összukrajnai Agrártanács elnökhelyettese az egyik országos tévécsatorna műsorában.

Az orosz offenzíva kezdetét követően, 2022 márciusától elsőként a vidéki lakosokat és a mezőgazdasági munkásokat mozgósították, és ez a folyamat azóta is tart – mondta Marcsuk a Mi – Ukrajina országos hírtelevízió műsorában.

Véleménye szerint még a hadkötelesek felmentésének lehetősége sem oldja meg a problémát. A kritériumokat ugyan meghatározták, de ezek olyan jellegűek, hogy sok kisebb gazdaság nem képes megfelelni nekik.

A törvény szerint csupán a dolgozók létszámának 50 százalékáig terjedhet a katonai szolgálat alól mentesítettek köre. Emiatt egyre kevesebben dolgoznak az agráriumban, ami jelentős munkaerőhiányt okoz – tette hozzá.

Marcsuk azt is megjegyezte, hogy a munkaerőhiányt egyelőre részben a nők fizikai munkába való bevonásával sikerül ellensúlyozni – közölte az MTI.

A televíziós viták alatt a német kancellárjelöltek – Olaf Scholz a Szociáldemokrata Pártból és Friedrich Merz a Kereszténydemokrata Unióból – kijelentették, hogy Ukrajnának folyamatos katonai támogatására van szükség – írta az Ukrajinszka Pravda.

Olaf Scholz azonban felszólalt az ellen, hogy Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyvereket adjon, amit azzal indokolt, hogy

nem akarom biztosítani azt, hogy a háború tovább fajuljon Oroszország és a NATO között.

Olaf Scholz és Friedrich Merz abban egyetértett, hogy a háború miatt Ukrajna NATO-csatlakozása lehetetlen. Merz viszont támogatja azt az elképzelést, hogy cirkálórakétákat küldjenek Ukrajnába, de hozzátette azt is, hogy ezt mindenképp meg kell tárgyalni az Európai Unión belül. A CDU vezetője megjegyezte, hogy nincsenek illúziói Oroszországgal kapcsolatban.

A következő néhány évben fel kell készülnünk arra, hogy Oroszország agresszív katonai akciókat fog folytatni a nyugati világ ellen

– jelentette ki a kancellárjelölt.

Február 23-án előrehozott választásokat tartanak Németországban.

Magyarország területére 2025. február 9-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4020 fő lépett be.

A beléptetettek közül a rendőrség 29 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.