Donald Trump amerikai elnök kormánya felfüggesztette az ukrajnai konfliktus megoldására irányuló terv kidolgozását, hogy figyelembe vegye az európai szövetségesek véleményét − állítja a The Telegraph című brit lap.
Írásuk szerint az amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg azt ígérte, hogy a tervezet véglegesítése előtt megbeszéléseket folytat a NATO-szövetségesekkel. Elmondta, hogy véleményeket kér arról, hogy milyen formában készüljön el a terv, és hogyan járulhatnának hozzá más kormányok a békefolyamathoz.
A kiadvány meg nem nevezett forrásai szerint Kellogg biztosította az európai partnereket arról, hogy az Egyesült Államok meg akarja erősíteni Ukrajna pozícióját az Oroszországgal folytatott tárgyaláson − szemlézte a Ria Novosztyi.
Donald Trump elnök kormánya nem küld amerikai csapatokat Ukrajnába – közölte kedden Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a Reuters beszámolója szerint. A Pentagon vezetője Németországban újságírókkal beszélgetve elmondta, hogy az európai szövetségeseket arra sürgeti, hogy költsenek többet a védelemre.
Az európai kontinens megérdemli, hogy mentes legyen minden agressziótól, de a szomszédoknak kellene a legtöbbet befektetniük ebbe az egyéni és kollektív védelembe
– jelentette ki az Egyesült Államok védelmi minisztere.
Pete Hegseth február 10-én egyhetes európai körútra indult, amelynek keretében Németországba, Belgiumba és Lengyelországba is ellátogat. A tárcavezető először Németországba utazott, ahol meglátogatja az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának (USEUCOM) és az Amerikai Egyesült Államok Afrikai Parancsnokságának (AFRICOM) a főhadiszállását és magas rangú katonai vezetőkkel találkozik.
A védelmi miniszter innen Brüsszelbe utazik, hogy részt vegyen a NATO védelmi miniszteri és az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) ülésén, ahol megismétli Donald Trump amerikai elnök elkötelezettségét az ukrajnai háború diplomáciai úton történő mielőbbi befejezése mellett. Pete Hegset utolsóként Lengyelországba látogat, ahol a helyi vezetőkkel egyebek között a kétoldalú védelmi együttműködés kérdéseit vitatja meg.
A béke Ukrajnában csak akkor érhető el, „ha erősek maradunk és nyomást gyakorlunk az orosz agresszorra annak érdekében, hogy megvédjük a civilizált világot” – jelentette ki Ruszlan Sztefancsuk, a kijevi parlament elnöke Strasbourgban kedden az MTI beszámolója szerint.
Az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott beszédében Ruszlan Sztefancsuk felszólította az Európai Uniót, hogy folytassa és fokozza az Ukrajnának nyújtott támogatását. Közölte, hogy országának több védelmi rendszerre, több repülőgépre és több hadiipari beruházásra van szüksége.
Oroszország nemcsak a mi országunkat akarja tönkretenni, hanem nyugat felé akar nyomulni, először Kijev, aztán Varsó és Brüsszel felé. A veszély sokkal közelebb van, mint gondolnánk
– fogalmazott, majd beszédében további megszorító intézkedéseket sürgetett Moszkvával szemben, és leszögezte, hogy az agresszió megállításához és a tartós béke eléréséhez az is elengedhetetlen, hogy Oroszország olyan szankciókkal szembesüljön, amelyeket nem tud kijátszani.
Az ukrán házelnök a háborús bűnök felelőseinek megbüntetését követelte, és úgy fogalmazott, hogy Oroszország „minden elképzelhető vörös vonalat átlépett ebben a háborúban”. Ukrajna uniós csatlakozási szándékáról azt mondta, országa a háború után erősebbé és jobbá válik, hiszen – mint kiemelte – Kijev elkötelezett a szükséges reformfolyamat mellett. Az ukrán parlament elnöke végezetül reményét fejezte ki, hogy ez év első felében megnyithatják a csatlakozási tárgyalások első körét.
Külföldi hajó felrobbantására készülnek a Balti-tengeren, és más oroszellenes provokációkat terveznek az ukrán szakszolgálatok nyugati segítséggel – írja az MTI.
Az SZVR (orosz külföldi hírszerzés) szerint a „provokációt” orosz gyártmányú tengeri aknák felhasználásával követhetik majd el egy külföldi hajó ellen, majd a robbantásért a felelősséget Moszkvára próbálják hárítani. Az ukrán és nyugati biztonsági szolgálatok számításai szerint ez arra készteti majd a NATO-t, hogy a tengeri hajózás biztonságának biztosítása ürügyén lezárja Oroszországnak a Balti-tengerhez való hozzáférését.
Az állítják, hogy Kijev emellett, európai biztonsági szolgálatokkal együttműködve, támadásokat készít elő az orosz „rendszeren kívüli ellenzék” képviselői és a törvény elől külföldre menekült orosz üzletemberek ellen. Az orosz kémszolgálat szerint a végrehajtók ázsiai és közel-keleti országok állampolgárai lesznek.
Az orosz hírszerzés által kiadott közlemény értelmében az említett akciókban való részvételért 20 ezer dollárt ajánlanak. A végrehajtóknak őrizetbe vételük esetén az orosz biztonsági szolgálatokra kell hárítaniuk a felelősséget, azt állítva, hogy tőlük kaptak utasítást az általuk előkészített támadások végrehajtására.
Az SZVR megismételte, hogy megítélése szerint Volodimir Zelenszkij ukrán vezető és környezete bármilyen provokációra kész annak érdekében, hogy mentse magát. Az orosz kémszolgálat azzal vádolta meg az ukrán hatóságokat, hogy nemcsak a konfliktus rendezési folyamatának elindítását akadályozzák, de arra is készek, hogy a konfliktust messze Ukrajna határain túlra kiterjesszék.
Valóban intenzívebbé vált a Moszkva és Washington közötti interakció a kormányhivatalok vonalán – jelentette ki kedden újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki azzal kapcsolatban nem kívánt részletekbe bocsátkozni, hogy az ukrajnai rendezés ügyében érkezett-e konkrét javaslat Washingtontól.
Az MTI beszámolója szerint az orosz és az ukrán közösségi médiában megjelent közlésekre reagálva Peszkov azt mondta, hogy a Kremlnek nincs tudomása arról, hogy Moszkvába érkezett volna Stephen Whitkoff, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja. Közölte, hogy Moszkva nem tervez ilyen kapcsolatfelvételt.
Az elnöki szóvivő hangot adott álláspontjának, miszerint aligha jelzi Moszkva és Washington álláspontjának közeledését az a tény, hogy Donald Trump megosztotta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az amerikai-európai kapcsolatokra vonatkozó kijelentését, miszerint az európai elitek hamarosan „a gazda lábához fognak állni, egy kicsit csóválják majd a farkincájukat”, és így „minden a helyére kerül majd”. Úgy vélekedett, hogy az amerikai hatóságok figyelme az orosz elnök kijelentései iránt azért fontos, hogy Washington megértse Moszkva álláspontját a globális kérdésekben.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte, hogy Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes kedden fogadta Lynne Tracy moszkvai amerikai nagykövetet. Az orosz diplomata szerint a felek a külképviseletek tevékenységéről tárgyaltak.
Peszkov nem szólt arról, hogy az új amerikai kormányzat részéről érkeztek-e konkrét javaslatok az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban. „Egyelőre nincs mit hozzátennünk” – mondta Peszkov, aki az előző két nap folyamán sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánta Trump kijelentését, miszerint telefonon beszélt Putyinnal. A Kreml honlapja szerint a két vezető legutóbb 2020. július 23-án beszélt egymással.
Dmitrij Peszkovnak kérdést tettek fel Trump azon megjegyzésével kapcsolatban is, hogy egy nap Ukrajna „Oroszországgá válhat”, és nem zárta ki, hogy Washington „vissza akarja majd kapni” az amerikai kormány által Ukrajnára elköltött összes pénzt, mintegy 500 milliárd dollár értékű ukrajnai ritkaföldfém formájában. A Kreml szóvivője erre reagálva azt hangoztatta, hogy Ukrajna jelentős része vissza szeretne térni Oroszországhoz, és négy régió ezt már meg is tette. Mint mondta, ez „sok tekintetben összecseng Trump elnök szavaival”.
Az orosz erők kedd délelőtt irányított bombatámadást indítottak a kelet-ukrajnai Harkiv régióban található Zolocsiv falu ellen, ahol eltaláltak egy családi házat, és hat embert megsebesítettek, köztük egy 12 éves fiút – közölte Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója az MTI beszámolója szerint.
Donyeck régió ügyészi hivatala arról tájékoztatott, hogy kedden tíz perc alatt három légicsapást hajtott végre az orosz hadsereg a régióban lévő Kosztyantinyivka település ellen, a támadás következtében megsebesült egy 74 éves nő, valamint egy 53 és egy 80 éves férfi. „Az előzetes adatok szerint a megszállók ismét tervezési és korrekciós modullal ellátott FAB–250-es bombákat vetettek be a helyi lakosság ellen” – fűzte hozzá az ügyészség.
Jurij Ihnat ezredes, az ukrán légierő szóvivője a poltavai gázkitermelő létesítmények elleni éjszakai orosz légicsapást kommentálva kiemelte, hogy Oroszország nem először hajt végre támadást ilyen energetikai komplexumok ellen. „Korábban Lviv és Ivano-Frankivszk régióbeli gáztermelő létesítmények is az ellenség célkeresztjébe kerültek” – jegyezte meg.
Az ukrán légideszant-rohamerők parancsnoksága arról számolt be, hogy ejtőernyőseik sikeres támadó műveleteket hajtottak végre Oroszország Kurszk régiójának egyik területén. A jelentések szerint az „ellenség számára gyors és váratlan manőver eredményeként a védelmi erők új pozíciókat tudtak elfoglalni, és jelentősen javítani tudtak taktikai helyzetükön”.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt 24 órában 139 összecsapás volt a fronton, az oroszok legintenzívebben a Donyeck régióbeli Pokrovszkot, valamint az oroszországi Kurszki régióban lévő ukrán állásokat támadták. A kijevi katonai vezetés keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette a 852 ezret, az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek 13 orosz harckocsit, 44 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 132 drónt és egyéb haditechnikai eszközöket.
Az ukrán parlament megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalatnak, hogy orosz reaktorokat vásároljon Bulgáriától a nyugat-ukrajnai hmelnickiji atomerőmű 3. és 4. blokkjának építéséhez – írja az MTI.
Az előterjesztést a 450 tagú parlament 261 képviselője hagyta jóvá, elfogadásához legalább 226 támogató szavazatra volt szükség.
Maga a törvényjavaslat nem nevezi meg a szerződés összegét, szakértők szerint több száz millió dollárról is szó lehet. A bolgár parlament már engedélyt adott arra, hogy tárgyalásokat folytassanak a berendezések eladásáról legalább 600 millió euróért –emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda. A hírportál beszámolója szerint 2006-ban a Roszatom orosz atomipari vállalat megnyert egy nemzetközi pályázatot a bulgáriai Belenében lévő atomerőmű két blokkjának megépítésére, de a projektet három évvel később befagyasztották. 2012-ben az ország teljesen leállította az építkezést, és most azt tervezi, hogy eladja a reaktorokat Ukrajnának.
Adam Szlapka, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Lengyelország európai ügyekért felelős minisztere megerősítette, hogy az Európai Unió az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulóján elfogadja az Oroszországgal szembeni 16. szankciós csomagot, valamint a befagyasztott orosz vagyonból 1,9 milliárd eurót különít el Ukrajna számára – adta hírül az Interfax hírügynökség.
A lengyel miniszter emlékeztetett arra, hogy az EU „nemcsak határozottan elítélte Oroszország agresszióját, hanem példátlan mértékű politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást is nyújtott Ukrajnának és népének”.
Az elmúlt három évben az EU és tagállamai mintegy 134 milliárd eurót biztosítottak Ukrajna és népe támogatására. Ez több mint 67 milliárd eurós pénzügyi, gazdasági és humanitárius támogatást, több mint 38 milliárd eurós katonai támogatást és körülbelül 70 milliárd eurós menekülttámogatást foglal magában az EU-n belül
– mondta Szlapka az Európai Parlament keddi plenáris ülésén, amit a háború kitörésének évfordulója alkalmából tartottak.
Magyarország az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozása helyett 400 millió forinttal támogatja a libanoni hadsereg megerősítését az Európai Békekeretből a közel-keleti ország stabilitásának fenntartása érdekében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bejrútban.
Az MTI szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a közel-keleti válság erősen megütötte Libanont is, így emberek ezrei, tízezrei kényszerültek a lakóhelyük átmeneti elhagyására, és a helyzet csak az Izraellel kötött tűzszünettel javult, amit a magyar álláspont szerint meg kell hosszabbítani, fenn kell tartani a szilárd béke megteremtése érdekében.
Szijjártó Péter örömtelinek nevezte, hogy Libanonban sikerült elnököt választani, akit tárgyalásuk során arról biztosított, hogy Magyarország továbbra is mindent meg fog tenni az országa stabilitásának megőrzéséért.
Ennek keretében 400 millió forintos támogatásban részesítettük a libanoni hadsereget annak céljából, hogy mint hivatalos állami reguláris hadsereg át tudja venni a milíciáktól vagy a milíciák felett a libanoni biztonság garantálását. Ezt a pénzt az Európai Békekereten keresztül juttatjuk el Libanonba, s ezt azért tudjuk megtenni, mert mi nem küldünk fegyvert Ukrajnába, ekképp az oda fizetendő összeget átutalhatjuk máshova is, így ezt a libanoni hadsereg megerősítésének érdekében ajánlottuk fel Libanonnak
– fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter, aki továbbá szorgalmazta a jelenleg Libanonban élő 1,5-2 millió szíriai menekült minél előbbi hazatérését.
Az orosz–ukrán háború nem csupán Ukrajna küzdelmét jelenti a szabadságért és mindazon értékekért, amelyek az európai létet meghatározzák, hanem Európa biztonsága a tét – jelentette ki Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos Strasbourgban kedden – írta meg az MTI.
Az Európai Parlament plenáris ülésének az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás töretlen fenntartása címmel tartott vitáján Marta Kos azt mondta: Ukrajnának szüksége van a folyamatos politikai, gazdasági és katonai támogatásra. „Az ő harcuk a mi harcunk is” – fogalmazott.
Az ukrán ellenállás olyan Európáért folytatott küzdelmet jelent, amely az igazságot akarja az agresszió helyett és az egységet támogatja a megosztottság helyett
– hangoztatta.
Ukrajna támogatásával az európai béke és biztonság alapjait is védelmezzük. Közösen elszántnak kell maradnunk. Katonai támogatást kell biztosítanunk ahhoz, hogy Ukrajna továbbra is folytatni tudja bátor harcát
– fogalmazott.
Az uniós biztos azt mondta, az ukrán nép bátorságról és ellenálló képességről tett tanúbizonyságot. Összefogott nemcsak az országa, hanem az értékeik, a szabadságuk és a jövőjük védelme érdekében is. Ukrajnában – szavai szerint – nagyon sokan azért tekintenek Európa felé, mert látták, hogy milyen az értékek nélküli világ, a brutalitás, az igazságtalanság és a büntetlenség világa.
Az ukrán nép nagyon nehéz körülmények között hatalmas erőfeszítéseket tesz, az Európai Uniónak pedig ezt el kell ismernie az uniós bővítés előmozdításával – jelentette ki Marta Kos. A csatlakozásról szóló első tárgyalási szakaszt az Európai Bizottság a lehető leghamarabb, már idén meg fogja nyitni. Az európai üzenet Ukrajna számára egyértelmű: Ukrajna az európai családhoz tartozik – tette hozzá az uniós biztos.
Az Európai Parlament házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete e témára vonatkozó, kedden közreadott közleményében hangsúlyozta: az Európai Uniónak egységesnek kell maradnia Ukrajna támogatása iránti elkötelezettségében, amely politikai, katonai, gazdasági, humanitárius és pénzügyi segítségnyújtást is magában foglal.
Felszólítjuk az EU-t és tagállamait, hogy növeljék és gyorsítsák fel a támogatásukat, különösen a katonai támogatás nyújtását, és arra is, hogy hozzanak létre olyan jogi rendszert, amely lehetővé teszi az EU által befagyasztott orosz vagyoni eszközök elkobzását
– fogalmaztak.
Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője a Patrióták Európáért EP-frakció nevében elmondta felszólalásában, hogy beszélni szükséges a háború gazdasági vonatkozásairól, ugyanis – mint hangsúlyozta – az Európai Parlamentben gyakran tesznek hitet a háborús politika folytatása mellett úgy, hogy sohasem beszélnek annak gazdasági terheiről.
Az EU és a tagállamok eddig 134 milliárd euróval támogatták a háborút. Az összeg háromszor akkora, mint amennyi regionális fejlesztési forrást az EU a jelenlegi hétéves költségvetés időszakában kifizetett. Akkora összeg ment a háborúra, mint a teljes, hétéves uniós költségvetés 10 százaléka – hívta fel a figyelmet.
Közölte, miközben az Egyesült Államok „visszavesz” a háborús kiadásokból, a „néppárti-baloldali koalíció az EP-ben feltétel nélkül menne tovább az eddigi úton”, azaz még többet költene háborús célokra.
Itt az ideje, hogy azokat is megkérdezzék, akik állják a számlát, az európai embereket
– fogalmazott Dömötör Csaba, majd hozzátette: „ne velük fizettessék meg a háború árát”.
Ferenc Viktória, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a háború nemcsak Ukrajna fizikai, hanem az ukrajnai emberek lelkiállapotára is súlyos és visszavonhatatlan hatással van. A tartós béke nem a fegyverek zajában, hanem a tárgyalóasztalnál születik. Az Európai Uniónak, hűen eredeti kötelezettségéhez, a béke nagykövetévé kell válnia – hangoztatta.
„Tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, és nem az emberéleteket követelő háború elhúzódását kell támogatnunk” – fogalmazott Ferenc Viktória, majd hozzátette:
Kötelességünk a béke megteremtése, hogy véget vessünk az emberi szenvedéseknek, és hogy megvédjük a háború árnyékában cseperedő gyermekek és fiatalok lelki egészségét, hogy elindulhasson végre egy jövő építése a számukra.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselője felszólalásában emlékeztetett: Ukrajna nyugati része ezer évig a Magyar Királysághoz tartozott, és az „önrendelkezés megtagadásával szakították el 1920-ban”.
Az ott élő magyarokat és ruszinokat kényszersorozással viszik meghalni egy olyan ügyért, amelyhez semmi közük sincs, hiszen a jelenlegi ukrán állam a legalapvetőbb nemzetiségi jogaikat sem biztosítja
– fogalmazott.
Nem támogatásokról, hanem az azonnali tűzszünetről és a békerendezésről kell beszélni, főleg, ha Európa helyet akar majd kapni a tárgyalóasztalnál – jelentette ki. A tartós béke megteremtéséhez a még tabunak számító határrendezést is napirendre kell tűzni – tette hozzá. Ennek során pedig Magyarország nem mondhat le a kárpátaljai magyarok és a ruszinok önrendelkezésének biztosításáról – tette hozzá felszólalásában a Mi Hazánk Mozgalom EP–képviselője.
Joe Wilson, az Egyesült Államok képviselőházának republikánus tagja bejelentette, hogy olyan törvényjavaslatot kíván benyújtani, amely elfogadása esetén felhatalmazást ad Donald Trump amerikai elnöknek arra, hogy kölcsönbérleti szerződés útján szállítson fegyvereket az Egyesült Államok partnerei, köztük Ukrajna számára – adta hírül az rbc.ua.
Wilson úgy fogalmazott, hogy „ez segítene elrettenteni a háborús bűnös Putyint, ahogyan azt Bidennek már régen meg kellett volna tennie”. A képviselő kijelentette:
Amerikai erővel ültetjük tárgyalóasztalhoz Oroszországot!
Hasonló törvényt eddig a történelemben kétszer fogadott el az Egyesült Államok kongresszusa. Először 1941-ben, amikor a náci Németország ellen küzdő Szovjetuniót támogatták, másodjára 2022-ben, ami Joe Biden elnöknek adott szélesebb lehetőségeket Ukrajna támogatására.
A kezdeményezés azért is érdekes, mert 2024 decemberében a képviselőház már elfogadta a 2025-ös védelmi költségvetést, amiben annak ellenére sem szerepeltek ilyen jellegű kiadások, hogy a szenátus az úgynevezett „honvédelmi felhatalmazási törvény” keretében megszavazta ezeket a költségeket.
Az Ukrinform szerint az orosz csapatok 19 különböző típusú – ballisztikus, cirkáló és irányított – rakétával indítottak kombinált támadást a poltavai régió gázkitermelő létesítményei ellen.
A poltavai támadás mellett több irányból is támadták Ukrajnát az oroszok: Millerovo, Orel, Brjanszk, Kurszk és Primorszk-Ahtarszk felől 124 Sahíd és más típusú drónokat indított Moszkva.
Az ukrán légierő tájékoztatása szerint 57 ellenséges drónt biztosan megsemmisített a légvédelem, de a további részletek felderítése még folyamatban van.
Az orosz fegyveres erők a Donyecki Népköztársaság teljes frontvonalán előrenyomulnak – mondta Gyenyisz Pusilin, a nemzetközi közösség többsége által el nem ismert Donyecki Népköztársaság egyik vezetője a Rosszija 24 tévécsatorna adásában – adta hírül a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Az orosz fegyveres erők szisztematikus előretörését látjuk szinte a teljes frontvonal mentén
– mondta Pusilin.
A hírügynökség jelentése szerint az orosz hadsereg támadása jelenleg megsemmisíti az ukrán haderő megerősített területeit Kurahovszki, valamint Velika Novoszilka térségében, valamint visszavertek egy ellentámadást Krasznoarmejszk (ukrán nevén Pokrovszk) közelében.
A város az ukrán erők legfontosabb közlekedési csomópontja a Donbászban, ellenőrzéséért jelenleg is heves harcok folynak.
Pusilin megemlítette, hogy Csasziv Jar térségében is sikereket ért el az orosz hadsereg, de hogy pontosan milyeneket, azt nem részletezte.
A vezető megjegyezte, hogy a következő időszakban a frontvonal további előretolására fogják helyezni a hangsúlyt, valamint az elfoglalt városok aknamentesítésére és a civilek evakuálására.
Lengyelország vadászrepülőket indított el, és a legmagasabb készültségbe helyezte a légvédelmet, miután az orosz támadások megközelítették az ukrán–lengyel határvonalat, írja a Sky News.
A lengyel légierő közlése szerint az ország légvédelme az összes rendelkezésre álló erőforrást aktiválta, a vadászgépeket bevetették, a radaros felderítő rendszerek pedig a legmagasabb készültségi szintbe léptek.
„Az Orosz Föderáció Ukrajna területén található objektumok elleni támadásai miatt Lengyelország és a szövetségesek légiereje megkezdte a működését a légtérben” – áll a lengyel légierő közleményében.
Több száz, Ukrajnában megsérült orosz katonát látott már el Észak-Korea, akik ráadásul nem kértek cserébe anyagi ellenszolgáltatást – közölte Moszkva phenjani nagykövete a Sky News szerint. Alekszandr Macegora szerint az, hogy Phenjan ingyen ellátja a katonáikat, a két ország közötti „testvéri viszonynak” köszönhető.
Amikor felajánlottuk észak-koreai barátainknak, hogy legalább a költségek egy részét megtérítjük, őszintén megsértődtek, és arra kértek, hogy soha többet ne tegyünk ilyet
– fogalmazott a nagykövet, aki szerint több száz orosz katona fekszik jelenleg is észak-koreai szanatóriumokban és kórházakban.
A Fekete-tenger partján fekvő krasznodari régióra is lecsaptak az ukrán drónok, ahol Afipszkben és a Kubani Szlavjanszkban is eltaláltak két olajfinomítót.
Mint arról beszámoltunk, 2025. február 10-én éjjel nagy méretű dróntámadást hajtott végre Ukrajna oroszországi célpontok ellen, a támadásban egy kulcsfontosságú orosz olajfinomítót is találat ért – jelentette Andrij Kovalenko, a Dezinformáció Elleni Központ vezetője.
A finomító a szaratovi régióban található, és Kovalenko szerint a jelenleg évi 7 millió tonnás kapacitással rendelkező létesítmény már a második világháború alatt is kulcsfontosságú szerepet játszott az üzemanyag-ellátásban.
Ukrajna a régióban található Engels légibázis ellen is dróncsapást intézett. Ezzel kapcsolatban az orosz médiában legalább 11 levegőben történt robbantásról, valamint légiriadóról jelentek meg hírek, de azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a repülőtér szenvedett-e károkat.
Ukrajna elveszítheti szuverenitását Oroszországgal szemben – többek között erről is beszélt Donald Trump amerikai elnök a Fox Newsnak adott interjújában, amelyben kijelentette, kompenzációt vár Washington segítségéért cserébe Ukrajnától, függetlenül attól, hogy a háború hogyan ér véget.
Lehet, hogy Ukrajna alkut köt. Lehet, hogy nem kötnek alkut. Lehet, hogy egy nap oroszok lesznek, de az is lehet, hogy nem lesznek oroszok. De az összes pénzünk ott lesz Ukrajnában, és én azt mondom, hogy vissza akarom azt kapni
– fogalmazott az amerikai elnök, aki többször is ígéretet tett arra, hogy gyors békemegállapodást üt majd nyélbe, ha hivatalba kerül. Korábbi felvetésével kapcsolatban, miszerint Ukrajna számára csak ritkaföldfémekért és más kritikus ásványi anyagokért cserébe biztosítja a támogatást Ukrajnának, azt mondta, Kijev „lényegében beleegyezett” egy 500 milliárd dolláros nyersanyagüzletbe. Ukrajna már jelezte, hogy nyitott arra, hogy biztonsági garanciákért cserébe partnerséget alakítson ki az Egyesült Államokkal és más partnerekkel az erőforrások kitermelése terén, de egy ilyen megállapodás részletei továbbra is homályosak.
Donald Trump az interjúban ismételten hangsúlyozta, hogy több támogatást nyújtott eddig Washington (ennek nagyságát 300 milliárd dollárra becsülte), mint az európai partnerek.
Ezen a héten várhatóan találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és J. D. Vance amerikai alelnök a müncheni biztonsági konferencián. Ez után az ukrán elnök Washingtonban találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, hogy megvitassák a háború lezárásának lehetséges forgatókönyveit.
Az amerikai elnök kapcsolatba lépett Vlagyimir Putyinnal is, vele szintén egy személyes találkozó szervezése a cél, amellyel véget vetne az orosz elnök diplomáciai elszigeteltségének.
Az ukrán–magyar határszakaszon 3729-en léptek be Magyarországra hétfőn – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden.
A beléptetettek közül a rendőrség 18 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Hétfőn éjjel támadás érte az oroszországi Szaratov területén lévő olajfinomítót, ami az orosz üzemanyag-infrastruktúra egyik kulcsfontosságú létesítménye – jelentette be Andrij Kovalenko, a dezinformáció elleni központ vezetője, aki szerint ez már nem az első ilyen támadás.
Kovalenko elmondása szerint a létesítmény finomítási kapacitása eléri az évi hétmillió tonna olajat. A finomító már a második világháború idején is kritikus fontosságú volt a katonai logisztika szempontjából, most pedig az üzemanyag-ellátás fontos eleme, számolt be róla az Unian.
A szaratovi olajfinomító mellett Engels városát is dróntámadás érte, az orosz média beszámolói szerint tizenegy robbanást lehetett hallani a város felett, ami „gépfegyverek ropogásához hasonlított”. A helyi lakosok beszámolói alapján a riasztórendszer is működésbe lépett a térségben.
Az orosz csapatok támadásai következtében két civil ember életét vesztette, további hat ember megsebesült Herszon régióban – közölte a területi katonai közigazgatás vezetőjére hivatkozva az Interfax.
Az orosz csapatok megtámadták a régió településeinek szociális infrastruktúráját és lakónegyedeit. A csapások hat emeletes lakóházat és tizenkettő magánházat rongáltak meg. Az orosz támadások gázvezetékeket, mezőgazdasági gépeket és személygépkocsikat is megrongáltak
– jelentette be Olekszandr Prokudin, aki azt is hozzátette, hogy a légvédelem megsemmisített egy Sahíd 131 típusú drónt a régió felett.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az orosz médiának adott interjút, amelyben arról beszél, Kijev garanciákat adott több, energiaellátást érintő kérdésben is. Ezek közé tartozik az is, hogy minél hamarabb megkezdik a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy újrainduljon a gázszállítás Ukrajna területén.
További részletekről alábbi cikkünkben olvashat.
Február 10-én este az orosz csapatok tüzérséggel lőtték a Dnyipropetrovszk régióban található Nikopol városát – számol be az Ukrajinszka Pravda. A támadásban két nő – 18 és 44 évesek – megsebesült. Azonnal kórházba vitték őket és megkapták a szükséges orvosi ellátást.
Az orosz hadsereg magánházakat, melléképületeket és gázvezetékeket is megrongált – írja a lap.
Az ukrán agrárágazat akut munkaerőhiánnyal küzd a mozgósítás miatt, jelenleg több mint egymillió munkavállaló hiányzik a szektorból, ami a teljes munkaerő-szükséglet több mint fele – jelentette ki Denisz Marcsuk, az Összukrajnai Agrártanács elnökhelyettese az a Mi – Ukrajina országos hírtelevízió műsorában, amit a Kárpáti Igaz Szó szemlézett.
A háború kitörését követően, 2022 márciusától elsőként a vidéki lakosokat és a mezőgazdasági munkásokat mozgósították, 1200 mezőgazdasági vállalkozás zárt be, és ez a folyamat azóta is tart
– mondta az elnökhelyettes, aki annak a meglátásának is hangot adott, hogy még az sem oldaná meg a problémát, ha a hadköteleseket felmentenék.
A törvény szerint csupán a dolgozók létszámának 50 százalékáig terjedhet a katonai szolgálat alól mentesítettek köre. Emiatt egyre kevesebben dolgoznak az agráriumban, ami jelentős munkaerőhiányt okoz – tette hozzá.
Marcsuk azt is megjegyezte, hogy a munkaerőhiányt egyelőre részben a nők fizikai munkába való bevonásával sikerül ellensúlyozni.
Oroszország nem gondolkodik azon, hogy milyen árat kell majd fizetnie az ukrajnai háború folytatásáért, ezért kész még legalább 10 évig harcolni − véli Alekszandr „Fortuna”, az Orosz Önkéntes Hadtest (RVC) vezérkari főnöke.
Arra is utalt, hogy a csecsenföldi konfliktus alatt hogyan változott az orosz közvélemény, mely eleinte sajnálta, hogy fiatal férfiak harcolnak, és tiltakoztak a kormány ellen. De négy évvel később már teljes fordulatot vettek, és nem érdekelte őket, mibe kerül, de meg akarták nyerni a háborút.
Véleménye szerint ugyanez a helyzet az ukrajnai konfliktussal is, 2022 óta sokat változott az orosz emberek véleménye, szerinte most a többség támogatja az agressziót − írta az Unian.
Két civil megsérült, amikor egy ukrán pilóta nélküli légi jármű (UAV, drón) célba vett egy polgári személygépkocsit Zaporizzsja régióban – jelentette ki Jevgenyij Balicki kormányzó a TASZSZ orosz hírügynökség információi szerint.
A kijevi fegyveresek egy drónt irányítottak egy civil autóra az autópályán, amelyben egy család utazott: egy nő, egy férfi és ötéves unokájuk.
A nagyszülők különböző súlyosságú sérüléseket szenvedett, jelenleg kezelés alatt állnak. A nő állapota kritikus. Az ötéves kisfiú nem sérült meg, de az orvosok figyelemmel kísérik az állapotát.
Donald Trump amerikai elnök kormánya felfüggesztette az ukrajnai konfliktus megoldására irányuló terv kidolgozását, hogy figyelembe vegye az európai szövetségesek véleményét − állítja a The Telegraph című brit lap.
Írásuk szerint az amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg azt ígérte, hogy a tervezet véglegesítése előtt megbeszéléseket folytat a NATO-szövetségesekkel. Elmondta, hogy véleményeket kér arról, hogy milyen formában készüljön el a terv, és hogyan járulhatnának hozzá más kormányok a békefolyamathoz.
A kiadvány meg nem nevezett forrásai szerint Kellogg biztosította az európai partnereket arról, hogy az Egyesült Államok meg akarja erősíteni Ukrajna pozícióját az Oroszországgal folytatott tárgyaláson − szemlézte a Ria Novosztyi.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!