A védelmi minisztérium jelentése szerint egy Mi–28NM helikopter katonai repülőszemélyzete megzavarta az ukrán fegyveres erők alakulatainak forgását a kurszki régió határterületén – számol be a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Hozzátette, hogy a szárazföldi erőket támogató harci küldetés végrehajtása közben a hadsereg repülőpilótái meghatározott koordinátákon rakétákat lőttek ki, megsemmisítve az ukrán fegyveres erők páncélozott járműveit és személyzetét.
A csapás után a csapatok rendkívül alacsony magasságban rakétaelhárító manővereket hajtottak végre hőcsapdák felszabadításával, hogy megakadályozzák, hogy az ellenséges MANPADS rakéták eltalálják őket. Az elülső légi irányító megerősítette a cél megsemmisítését
– áll a védelmi minisztérium közleményében.
Az ukrán hadsereg egy nap alatt mintegy 400 embert veszített Kurszk irányában, közülük egy katona megadta magát.
Ivan Stupak ukrán katonai szakértő arról beszélt, hogy mi fog valójában történni az erőforrások Egyesült Államoknak történő átadásával.
A szakértő szerint még nem tudni, hogy pontosan mennyi ásványkinccsel rendelkezik Ukrajna, hiszen az ásványkincsek átadásáról szóló tárgyalások csak azokról az erőforrásokról szólnak, amelyek az Ukrajna által ellenőrzött területeken találhatóak – olvasható az Unian oldalán.
Megjegyezte, hogy a folyamat hosszú és költséges, akár évekig is eltarthat majd. A szakértő hozzátette, hogy először is meg kell határozni, milyen forrásokra van szüksége az Egyesült Államoknak.
Korábban Donald Trump amerikai elnök biztosította, hogy Ukrajna „lényegében beleegyezett” abba, hogy 500 milliárd dollárért ásványkincseket adjon át az Egyesült Államoknak a katonai segélyek ellenértékeként, amelyeket Washington átutalt Kijevnek. Volodimir Zelenszkij nem írta alá a vonatkozó pénzügyi megállapodást, megjegyezték, hogy Ukrajna csak a megállapodás tervezetét kapta meg az Egyesült Államoktól, és megkezdte az ajánlat elemzését.
A moldovai külügyminisztériumba kérették csütörtökön Oleg Ozerovot, Oroszország kisinyovi nagykövetét, hogy tiltakozásukat fejezzék ki amiatt, amiért drónok hullottak az ország területére – közölte a Telegram üzenetküldő alkalmazásban a tárca.
A moldovai rendőrség közlése szerint az elmúlt éjjel két drón hullott az ország déli részére, az ukrán határhoz közel fekvő két település, a Taraclia járásban fekvő Ciumai falu és Cadir-Lunga város közelében. Sebesülésekről nem érkeztek jelentések. Kedden már találtak egy drónt Taraclia járásban − adta hírül az MTI.
A találkozó során a moldovai fél határozott tiltakozását fejezte ki az elfogadhatatlan jogsértések ellen, hangsúlyozva, hogy a hasonló incidensek súlyos fenyegetést jelentenek a nemzetbiztonságra és Moldova állampolgáraira. Az orosz diplomatával közölték, hogy a hasonló lépések a nemzeti szuverenitás megsértését jelentik, és újabb barátságtalan lépésnek minősülnek az Oroszországi Föderáció részéről
− olvasható a tárca közleményében.
A külügyminisztériumban tett látogatása után Ozerov kijelentette, hogy az Oroszországgal szemben felhozott, a Moldovában lezuhant pilóta nélküli repülő szerkezetekkel kapcsolatos vádaskodások alaptalanok. Mint mondta, óvná a moldovai vezetést és sajtót attól, hogy elhamarkodott következményeket vonjon le. Hozzátette, hogy várják a vizsgálat eredményét. Véletlen incidensek előfordulhatnak, ezért van szükség külön vizsgálatra − szögezte le.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség kérdésére válaszolva a nagykövet kijelentette, hogy a drónok eredetével kapcsolatban a moldovai hatóságok által benyújtott bizonyítékok nem meggyőzőek, és nem zárt ki harmadik fél által elkövetett provokációt sem.
Előzőleg Maia Sandu moldovai elnök ítélte el az X közösségi portálon, hogy két orosz drón csapódott be moldovai területre, hozzátéve, hogy olyan iráni gyártmányú Sahíd drónokról van szó, amelyeket Oroszország vet be az Ukrajna elleni háborújában.
Romániai hírforrások dróndarabok romániai és moldovai területen történt becsapódásáról és a román légtér megsértéséről számoltak be azt követően, hogy csütörtökre virradó éjszaka Oroszország újabb légitámadást intézett ukrán folyami kikötők ellen a Duna-delta térségében.
Az elmúlt egy évben az előző éves adatokhoz képest a duplájára nőtt, és ezzel mintegy 50 ezerre emelkedett az ukrajnai háborúban az eltűntek száma – közölte csütörtökön a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) az MTI híradása szerint.
A statisztika szerint 23 ezerről nőtt egy év alatt az eltűntek száma 50 ezerre, ráadásul az eltűntek mintegy 90 százaléka katona.
Az eltűntek felkutatásával foglalkozó irodával mindkét ország, Oroszország és Ukrajna is megosztja az információkat, ugyanakkor nemzetiségi bontásban nem közöltek adatokat.
Az ICRC először hozta nyilvánosságra, hogy 2022 óta 16 ezer bejelentést kapott Ukrajnából és Oroszországból a valamelyik fél által fogva tartott eltűntekről.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozata szerint a legrosszabb jóslatai válhatnak valóra azzal, hogy Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna háta mögött „megegyezésre jut” – írta az Ukrajinszka Pravda.
Zelenszkij szerint tényként közölték vele, hogy Ukrajna elfelejtheti a NATO-hoz való csatlakozást, illetve az orosz katonák segítségét. Az ukrán elnök tart attól, hogy át kell majd adniuk azokat a területeket, amiket Oroszország még 2014-ben kezdett el elfoglalni. Többen hasonlítják ezt az eshetőséget ahhoz, amikor 1938-ban Münchenben a nyugati hatalmak azt hitték, képesek lesznek megfékezni a náci agressziót, ha beleegyeznek Csehszlovákia egy részének Németország általi annektálásába.
Csütörtökön két, Moszkva közeli orosz radarrendszer felrobbanásáról számolt be az ukrán katonai hírszerzés a hivatalos honlapján – adta hírül az MTI.
Február 7-re virradó éjszaka erőteljes robbanás történt az 52116-os katonai egység területén, a Moszkva melletti Dolgoprudnij városában. A robbanóeszköz megsemmisített két Valdaj típusú orosz radarrendszert, amelyeket drónok éjjel-nappali automatikus észlelésére és megsemmisítésére terveztek
– számolt be sajtóközleményében az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főosztálya.
Az ukrán vezérkar csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége már meghaladta a 854 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek 17 orosz harckocsit, 58 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 153 drónt és egyéb haditechnikai eszközöket.
John Bolton, Donald Trump amerikai elnök korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója azt írta csütörtökön az X-en, hogy az államfő „gyakorlatilag megadta magát Putyinnak” azzal, hogy Trump Ukrajna lehetséges területi veszteségeiről is beszélt, még azelőtt, hogy az Oroszországgal folytatott tárgyalások egyáltalán megkezdődtek volna.
Az elnök korábbi tanácsadója emellett hangsúlyozta, már több ízben figyelmeztetett arra, hogy „Trump Oroszország érdekeit fogja előtérbe helyezni a Zelenszkij és Putyin közötti tárgyalásokon.”
Az amerikai vezetők feladata, hogy egyértelműen kiálljanak Ukrajna mellet. […] Nem nemzeti érdekünk az, hogy hagyjuk, hogy a Kreml ki nem provokált agressziója győzelemmel végződjön Ukrajnával szemben. Szégyellje magát a Trump-kormányzat!
– írta John Bolton, aki az első Trump-kormány idején volt az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. A 76 éves szakember többször is összetűzésbe keveredett a republikánus elnökkel, leginkább azért, mert Bolton az úgynevezett intervencionista doktrínának, kvázi a demokrácia fegyveres terjesztésének híve. Ezért például ellenezte, hogy Trump törekedett normalizálni Washington kapcsolatát az olyan diktatúrákkal mint Észak-Korea.
Az viszont továbbra is rejtély, hogy hogyan került ki a kabinetből. A tanácsadót Trump vagy kirúgta, vagy ő maga lemondott még 2019-ben. Mindketten mást állítanak, de Bolton azóta körbeturnézta az amerikai médiát, ahol a mostanihoz hasonló kritikákkal illette korábbi főnökét. 2020-ban még egy könyvet is kiadott A szoba, ahol történt címmel, s abban kitálalt erről az időszakról. Az iromány kiadását Donald Trump megpróbálta blokkolni, arra hivatkozva, hogy abban államtitkok szerepelnek.
„Európa féltékeny és dühös Vlagyimir Putyin orosz elnök és amerikai kollégája, Donald Trump telefonbeszélgetése miatt, mert ez azt mutatja, hogy meggyengült a hatalma a globális színtéren” − közölte véleményét Dmitrij Medvegyev csütörtökön.
A szerdai Trump−Putyin-telefonbeszélgetés aggodalmat keltett egyes európai politikusok körében, hogy a két vezető Kijev számára hátrányos feltételekkel próbálhat alkut kötni az ukrajnai háborúról. Németország védelmi minisztere csütörtökön sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az amerikai kormányzat már a tárgyalások megkezdése előtt is tett engedményeket Oroszországnak − írta a Reuters.
„A frigid vénlány Európa megőrül a féltékenységtől és a dühtől”
− írta Medvegyev volt orosz elnök a Telegramban. Azt mondta, Európát nem figyelmeztették a Putyin−Trump-telefonbeszélgetésről, és nem is konzultáltak annak tartalmáról. „Ez megmutatja valódi szerepét a világban. Európa ideje lejárt” − közölte a korábbi államfő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem írta alá a Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter által átadott pénzügyi megállapodást – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Donald Trump amerikai elnök tegnap bejelentette, hogy Bessent Ukrajnába látogat, hogy megvitassa az ásványkincsekhez való hozzáférést.
A Suspilne elnöki hivatalból származó forrás szerint Zelenszkij azt mondta Trumpnak, hogy Ukrajna megkapta az ásványkincsekről szóló megállapodástervezetet, és megkezdte a javaslat elemzését. Megjegyzendő, hogy a végső választ Münchenben, a J. D. Vance amerikai alelnökkel folytatott találkozón adják meg.
Ruszlan Stefancsuk, az ukrán parlament, a Verhovna Rada elnöke erősen bírálta az Európai Szolidaritás ellenzéki pártot – közölte az Ukrajinszka Pravda.
„Sajnos az ukrán fegyveres erők támogatására, az európai integrációra és a nemzetközi pénzügyi támogatásra vonatkozó fontos törvények munkáját egy frakció – az Európai Szolidaritás blokkolja” – mondta Ruszlan Stefancsuk, hangsúlyozva, hogy
az egységes törvényhozó testület blokkolása csak a Kreml és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezére játszik.
Megjegyezte, hogy az Európai Szolidaritás frakciója a parlamentnek mindössze 6 százalékát teszi ki, és egy ilyen kis képviselői csoportnak nincs joga hátráltatni az egész intézmény munkáját.
A Verhovna Rada elnöke azt is megjegyezte, hogy az ukrán parlamentben minden kérdést egységesen, párbeszéddel és szavazással oldanak meg.
A parlament a háború kitörése óta, immár csaknem három éve folyamatosan dolgozik. És higgyék el, voltak nagyon nehéz szakaszok az ukrán parlament tevékenységében, de a parlament dolgozott, dolgozik és dolgozni fog
– szögezte le.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a február 12-i telefonbeszélgetésük alkalmával megállapodtak abban, hogy utasítást adnak segítőiknek a személyes találkozójuk azonnali megszervezésére – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint.
Az államfők tegnapi telefonbeszélgetésük alkalmával megállapodtak abban, hogy ők maguk is folytatják a kapcsolattartást, személyes találkozóra orientálódnak, és abban is megállapodtak, hogy azonnal utasítást adnak az illetékes segítőknek, hogy kezdjék meg az ehhez szükséges munkát
– fogalmazott Dmitrij Peszkov, hozzátéve, hogy „számos téma van napirenden, amit röviden felvázoltak a tegnapi telefonbeszélgetés során, de még korai lenne bármilyen határidőről beszélni, mivel a munka csak most kezdődik”.
Az orosz szóvivő elmondta, hogy a vezetők megvitatták az energiaszektor, a közel-keleti rendezés, az iráni atomprogram és a kétoldalú orosz–amerikai gazdasági kapcsolatok kérdéseit. Megjegyezte, hogy ugyanakkor nem foglalkoztak az Oroszország elleni szankciók kérdésével, illetve a megszállt ukrán területek Oroszországhoz való úgynevezett „csatlakozásával”. Dmitrij Peszkov hangsúlyozta, hogy a Kreml nagy jelentőségűnek tartja a Putyin és Trump közötti beszélgetést.
Donald Trump korábban már többször is kijelentette, hogy szeretne találkozni Vlagyimir Putyinnal – mind a 2024 őszi választási kampányában, mind a január 20-i beiktatása után beszélt erről. Vlagyimir Putyin és Donald Trump legutóbbi személyes találkozójára a G20-ak oszakai csúcstalálkozóján került sor 2019 júniusában.
Volodimir Zelenszkij elnök hatályba léptette Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának 2025. február 12-i határozatát „További intézkedésekről az ukránok gyógyszerellátásának biztosítására” – közölte az Unian.
Az Elnöki Hivatal honlapján megjelent közleményben a következőket írják:
Meghallgatva a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács tagjának – Ukrajna egészségügyi miniszterének – tájékoztatását a nemzeti gyógyszerpiacon kialakult helyzetről, és figyelembe véve, hogy biztosítani kell a szükséges gyógyszerek elérhetőségét Ukrajna lakosságának minden rétege számára, ezért Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsa úgy döntött: figyelembe veszi az ukrán gyógyszerpiac résztvevőinek szándékairól szóló információkat, és 2025. március 1-jétől 30 százalékkal csökkenti a legkeresettebb alapvető gyógyszerek árát, hogy biztosítsák azok hozzáférhetőségét Ukrajna lakossága számára.
Ezzel egyidejűleg a Minisztertanácsnak meg kell határoznia az összes törzskönyvezett gyógyszer nagykereskedelmi árára a gyógyszerforgalmazók által felszámított, legfeljebb 10 százalékos maximális szállítási és forgalmazási felárat, valamint az összes vényköteles gyógyszer beszerzési árára regresszív maximális kereskedelmi (kiskereskedelmi) felárat, valamint a 35 százalékot meg nem haladó maximális kereskedelmi (kiskereskedelmi) felárat az összes regisztrált gyógyszer beszerzési árára.
Olekszandr Kamisin, Ukrajna elnökének stratégiai ügyekért felelős tanácsadója és a JSC Ukrzaliznyica (Ukrán Vasutak) felügyelőbizottságának tagja meghívta Donald Trump amerikai elnököt, hogy látogasson el Ukrajnába egy diplomáciai missziók számára kialakított különvonattal.
A tanácsadó dicsérte a „bátor” amerikai pénzügyminisztert, Scott Bessentet, amiért egy ukrán vonaton sikeresen eljutott Kijevből Lengyelországba, ráadásul két perccel a menetrend szerinti időpont előtt érkezve. Korábban Donald Trump amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy „a pénzügyminiszterem, aki valójában elég bátor, éppen Ukrajnában van egy vonaton, és sok minden történik a vonat körül, ami nem túl jó”.
A bátor Scott Bessent sikeresen megérkezett vonatunkkal Kijevből Lengyelországba – 2 perccel a menetrend szerinti érkezés előtt. És igen, a RailForceOne Önre is itt vár
– fogalmazott Olekszandr Kamisin, aki egy Donald Trumpról készült videót is megosztott, amiben méltatta Bessent bátorságát, hogy február 12-én, szerdán vonattal utazott Kijevbe.
Dróndarabok romániai és moldovai területen történt becsapódásáról és a román légtér megsértéséről számoltak be a román hírforrások azt követően, hogy csütörtökre virradó éjszaka Oroszország újabb légitámadást intézett ukrán folyami kikötők ellen a Duna-delta térségében – közölte az MTI.
A román védelmi minisztérium (MAPN) tájékoztatása szerint a légtér ellenőrzése érdekében a térségbe küldték a román légierő két F–16-os és a spanyol légierő két – a Fekete-tenger partvidékén található Kogalniceanu légi támaszponton állomásozó – Eurofighter harci gépét.
A tárca közölte, hogy a román határ közvetlen közelében mozgó célpontok egyike az ukrán Reni kikötőváros közelében egy kilométeres mélységben román terület fölé repült, majd Ukrajna felé elhagyta a román légteret. A MAPN szerint a romániai Galac városától mintegy 10 kilométernyire keletre egy lehetséges drónbecsapódást észleltek, de anyagi kárról nem érkezett jelentés. A katasztrófavédelem a telefonokra küldött RO-Alert üzenettel figyelmeztette az ukrán határral szomszédos Tulcea és Galac megye lakosságát a légtérből lezuhanó tárgyak becsapódásának veszélyére.
A román hírforrások közölték, hogy két másik drón darabjai moldovai területen, Ciumai, illetve Ceadir Lunga falvak mezőgazdasági területén csapódtak be. Személyi sérülés nem történt. Maia Sandu moldovai elnök elítélte a történteket.
A Moldovai Köztársaság nem támadott meg senkit, nem tart igényt idegen területekre, nincs konfliktusa más országokkal, semlegességét az alkotmány szavatolja. Moldova mindig is a béke pártján állt, és mindent megtett érte. Mégis orosz drónok és bombák robbannak fel falvainkban, és be kell látnunk, nem vagyunk képesek megvédeni magunkat ezektől
– fogalmazott a moldovai elnök, hozzátéve, hogy fejleszteni fogják partnerségüket az európai országokkal a moldovai hadsereg korszerűsítése érdekében, hogy olyan országgá váljanak, amely biztosítani tudja állampolgárai biztonságát. A valódi semlegesség azt jelenti, hogy meg tudják védeni magukat, ha egy agresszor állam bombái moldovai területre hullanak – szögezte le a moldovai elnök.
Hamarosan letartóztathatják Petro Porosenko volt ukrán elnököt és az „Európai Szolidaritás” ellenzéki párt fejét – számol be a RIA Novosztyi.
A biztonsági erők szolgálatot teljesítenek Porosenko háza előtt. Holnap letartóztathatják hazaárulás vádjával
– jelentette az Unian Telegram-csatornáján megjelent közleményében.
Anatolij Shariy ukrán blogger azt állítja, hogy már ma reggel őrizetbe vették Porosenkót, és vádat emeltek ellene.
A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács szankciókat vezetett be Porosenko ellen, feltehetően hazaárulás miatt. A volt elnök provokációnak és bűncselekménynek nevezte ezt, valamint korrupcióval és felelősségáthárítási kísérletekkel vádolta a jelenlegi ukrán államfőt, Volodimir Zelenszkijt.
A hatóságok korábban megtagadták, hogy elutazzon a müncheni konferenciára, és 15 idézést kézbesítettek az Állami Nyomozó Irodának.
Az ukrán államfő érvénybe léptette a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozatát, amelyben szankciót vezet be öt oligarchával szemben.
Az Unian arról számol be, hogy a rendelet értelmében szankciókat vezettek be Petro Porosenko, Konsztantyin Zsevago, Igor Kolomojszkij, Genadij Bogoljubov és Viktor Medvedcsuk ellen.
A dokumentum szerint határozatlan időre vezették be, köztük olyanokat, mint az állami kitüntetések megvonása és a vagyonzárolás.
A német védelmi miniszter, Boris Pistorius sajnálatosnak nevezte, hogy Donald Trump „engedményeket tett” Vlagyimir Putyinnak Ukrajna ügyében „még a tárgyalások megkezdése előtt”. A tárcavezető emellett sürgette Európa részvételét az orosz agresszió lezárásáról szóló tárgyalásokban.
Véleményem szerint jobb lett volna, ha Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését vagy a lehetséges területveszteségeket a tárgyalóasztalnál vitatták volna meg
– fogalmazott a német tárcavezető az MTI beszámolója szerint, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok jelenléte Európában továbbra is elengedhetetlen Oroszország hatékony elrettentéséhez.
Az Egyesült Államok kezdeményezései az ukrajnai háború befejezésére nem jelentik Ukrajna elárulását – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen adott, a védelmi miniszterek tanácskozását megelőző csütörtöki sajtónyilatkozatában. Az MTI által idézett nyilatkozat azt követően hangzott el, hogy szerdán az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Pete Hegseth hangsúlyozta, hogy „egyik ország sem vállalt nagyobb elköteleződést” Ukrajna mellett, mint az Egyesült Államok, és kijelentette, hogy Washington több mint 300 milliárd dollárt biztosított Kijev számára.
Az Egyesült Államok befektetett a frontvonalak stabilizálásába az orosz agresszió után. Tehát árulásról szó sincs, inkább arról, hogy mindenki, beleértve az Egyesült Államokat is, elkötelezett egy diplomáciai úton elérendő béke érdekében, amely véget vet a vérontásnak
– jelentette ki a tárcavezető, hozzátéve, hogy ez mind Moszkva, mind Kijev részéről olyan lemondásokat igényel, amelyeket „nem akarnak elfogadni”. „Védelmi miniszterként végzett munkám a NATO-val együttműködésben biztosítani, hogy ennek a szövetségnek a védelmi képességei a lehető legerősebbek legyenek, hogy elrettentsék a jövőbeni agressziókat a kontinensen” – fogalmazott.
Kijelentette, hogy az Egyesült Államok „aktív partnere” a NATO-nak, és az is marad. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „nem lesz elegendő”, ha az európai szövetségesek védelmi célú befektetései nem haladják meg a GDP 2 százalékát. „A 3-4 százalék és végső soron – ahogyan Trump elnök mondta – az 5 százalék védelmi befektetés kulcsfontosságú. Oroszország hadigépezete egyre nagyobb területeket próbál elfoglalni Ukrajnában, ennek megakadályozása pedig Európa egyik legfontosabb felelőssége” – mondta.
Trump elnök a világ legjobb tárgyalója, ő lesz képes a két felet egy asztalhoz ültetni, hogy diplomáciai úton zárják le a konfliktust, ami végső soron mindenki számára kívánatos. Egyetlen ember van a világon, aki képes összehívni a feleket a béke érdekében, és ez Donald Trump elnök
– hangsúlyozta Pete Hegseth.
Mark Rutte NATO-főtitkár szintén arról beszélt, hogy a védelmi kiadások növelése elengedhetetlen, hiszen néhány éven belül a NATO nem lesz képes megvédeni magát, ha tagországai nem teszik meg a szükséges lépéseket. Mint mondta, az Egyesült Államok jogosan várja el, hogy Európa és Kanada nagyobb részt vállaljon a NATO terheiből, hiszen ez a szövetség minden tagállam közös biztonságát szolgálja. Ez nemcsak igazságos, hanem az egyetlen észszerű megoldás is – emelte ki.
Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy a békét Ukrajnában nem szabad erőltetni – közölte csütörtökön az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál. Németország kancellárja úgy véli, hogy minden Ukrajnáról szóló döntésbe be kell vonni az Egyesült Államokat.
Számomra teljesen világos, hogy az Egyesült Államok bevonása nélkül nem szabad döntést hozni. A következő prioritás annak biztosítása, hogy ne legyen erőltetett béke
– fogalmazott Olaf Scholz.
Kémelhárító tisztek őrizetbe vettek egy szabotőrt Donyeckben, aki az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának megbízását jelentette – írja a RIA Novosztyi.
A Szövetségi Biztonsági Szolgálat Donyecki Népköztársaság igazgatóság sajtószolgálatának (FSZB DPR) jelentésében az áll, hogy őrizetbe vették a donyecki lakost, aki robbanószerkezetek illegális beszerzésében vett részt.
Illetve megállapították, hogy a fogvatartott az ukrán hírszerzés utasítására terrorista célokra felhasználható rögtönzött robbanószerkezethez szükséges alkatrészeket foglalt le egy előre elkészített rejtekhelyről.
Büntetőeljárást indítottak ellene robbanóanyag vagy robbanószerkezet illegális megszerzése, átadása, tárolása vagy szállítása miatt.
A védelmi minisztérium jelentése szerint egy Mi–28NM helikopter katonai repülőszemélyzete megzavarta az ukrán fegyveres erők alakulatainak forgását a kurszki régió határterületén – számol be a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Hozzátette, hogy a szárazföldi erőket támogató harci küldetés végrehajtása közben a hadsereg repülőpilótái meghatározott koordinátákon rakétákat lőttek ki, megsemmisítve az ukrán fegyveres erők páncélozott járműveit és személyzetét.
A csapás után a csapatok rendkívül alacsony magasságban rakétaelhárító manővereket hajtottak végre hőcsapdák felszabadításával, hogy megakadályozzák, hogy az ellenséges MANPADS rakéták eltalálják őket. Az elülső légi irányító megerősítette a cél megsemmisítését
– áll a védelmi minisztérium közleményében.
Az ukrán hadsereg egy nap alatt mintegy 400 embert veszített Kurszk irányában, közülük egy katona megadta magát.
Donald Trump amerikai elnök szerdán a Fehér Házban elárulta, hogy Szaúd-Arábiában lehet az első találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ahol az orosz–ukrán háború lezárása kerül a középpontba. Az Egyesült Államok államfője mielőbbi tűzszünetet akar, miközben pénzügyminisztere írásos garanciáról tárgyalt Ukrajnában a korábbi támogatások visszajuttatásáról. Az amerikai elnök ukrajnáról szóló kijelentéseire már az európai nagyhatalmak is reagáltak.
Arról, hogy miért éppen Szaúd-Arábiára eshet a választás, illetve hogy reagáltak az amerikai államfő kijelentéseire Európában, ide kattintva olvashat bővebben.
Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott beszélgetéseit, valamint a Kreml nyilatkozatait követően a Háborúkutató Intézet elemzői a következő következtetésre jutottak:
Putyint nem érdekli semmilyen kompromisszum a jövőbeni béketárgyalásokon
– számol be az Ukrajinszka Pravda az ISW elemzésére hivatkozva.
Az amerikai államfő február 12-én kétoldalú telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij elnökökkel. Trump kijelentette, miszerint megegyeztek abban az orosz vezetővel, hogy kormányaik azonnal megkezdik a tárgyalásokat.
A Kreml hivatalos közleményében hangsúlyozzák, hogy Putyin kiemelte a háború kiváltó okainak felszámolásának szükségességét, valamint azt, hogy egyetért Trumppal abban, hogy a hosszú távú rendezés kizárólag békés tárgyalásokkal érhető el.
Az ISW jelentésében az is szerepel, hogy Trump megerősítette telefonhívását Zelenszkij ukrán államfővel, és elmondta, megvitatták a háborút és a közelgő találkozó részleteit J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel.
Zelenszkij javaslatát, ami abból áll, hogy a jövőbeni béketárgyalásokon az elfoglalt ukrán területeket ukrán csapatok birtokában lévő területekkel cseréljék fel Kurszk régióban – elutasította az Orosz Biztonsági tanács.
A tanács alelnöke szerint „nonszensz” lenne orosz és ukrán területeket felcserélni, továbbá Dmitrij Peszkov – a Kreml szóvivője – azt nyilatkozta, hogy Oroszország soha nem fogja megvitatni területe felcserélését.
Azonosítatlan drónok támadták meg a Novolipecki Kohászati Üzemet – számol be az Unian.
A régiót hatalmas UAV-támadásnak vetették alá. A légvédelmi és elnyomási rendszerek működnek
– jelentette kora reggel Igor Artamonov, a régió kormányzója.
Hozzátette, hogy Lipeck több területén is áramszünet volt. A lakosok elmondása alapján sok „dörrenést és zümmögést” hallottak az éjszaka. A helyiek szerint hajnali 3 óta támadják Jelec városát.
A kormányzó később arról számolt be, hogy egy nőt megsebesítettek a dróntörmelékek.
Mindemellett, ugyanezen éjjel az orosz hadsereg drónokkal támadta Ukrajna területét, amelyek közül egy átrepült Belaruszba. A cikk emlékeztet arra, hogy ez már nem az első alkalom, hogy ilyen történik.
Az új taktika szerint egy ukrán drón nekiütközik egy ellenséges tanknak, aminek következtében az megolvad és felrobban – számol be az Unian.
A Forbes-ra hivatkozva írják, hogy bár az orosz „teknős harckocsik” nevetségesen néznek ki, fémlemezekből, rácsokból, sőt rönkökből álló nyers extra páncélréteggel vannak borítva, nem jelenti azt, hogy a védelem ne működne.
Minden extra védelem lassabbá és nehezebben irányíthatóvá teheti a páncélozott járműveket, de tompíthatja a robbanásveszélyes, első személyű drónok hatását is, amelyek Oroszország hároméves ukrajnai háborújának 800 mérföldes frontvonalain mindenütt jelen vannak
– hangsúlyozza a cikk.
Emiatt az ukrán dróncsapatok új megoldásokat igyekeznek találni az orosz felszerelések megsemmisítésére. Az ukrán UAV-üzemeltetők egy része „sárkányrepülőgépeket” dob az orosz tankokra, amelyek termiteket lövellnek ki, hogy további páncélzatot égessenek át olvadt gyújtógázzal, amely eléri a 2760 Celsius-fokot.
A termitnek kitett katonáknak 10 másodpercük van a menekülésre, mielőtt végzetesen megégnének – állapította meg az amerikai hadsereg egy 2000-es tanulmányában
– magyarázza a Forbes.
Idézték az Ukrán Állami Határszolgálat Phoenix drónjainak egy csoportját, amely Konsztantyinovkától keletre, a Donyecki régióban végez katonai műveleteket. Ez a csoport bemutatta a termitek taktikáját egy nagy orosz gépesített támadás visszaverése közben. A Phoenix csapatnak sikerült megsemmisítenie két harckocsit, két páncélozott szállítójárművet, két gyalogsági harcjárművet és egy mérnöki járművet.
Az ukrán hadsereg megsemmisített egy orosz Szu–25-öst és lelőtt egy Mi–8-as helikoptert, amely egy támadó repülőgép pilótáját próbálta evakuálni – tette hozzá az Unian.
Korábban az ukrán fegyveres erők azt mutatták meg, milyen hatékonyan pusztítottak el orosz katonákat egy temetőben. Az orosz hadsereg megpróbálta megrohamozni Kotlino falut, végül hat orosz katona vesztette életét az akcióban. A többiek pedig szétszóródtak az ottani temetőben és a sírok között bújtak el.
Az ukrán–magyar határszakaszon 4166-an léptek be Magyarország területére szerdán – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Hollandia 25 darab YPR–765 típusú páncélozott lánctalpas járművet biztosít Ukrajnának a sebesültek szállítására – közölte Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter.
Az ukránok már három éve fáradhatatlanul küzdenek a jövőjükért. És ezzel együtt a szabadságunkért és a biztonságunkért. Hollandia több mint 10 milliárd eurót különített el katonai támogatásra, ebből az összegből mintegy 6 milliárd eurót már el is utaltunk. Most, amikor az ukránok számára egyre nehezebb a fronton, különösen fontos, hogy folytassuk a támogatást
– fogalmazott az Interfax cikke szerint Brekelmans, aki azt is elmondta, hogy Hollandia mostanra leszállította az utolsó ígért T–72-es harckocsikat Ukrajnának.
Ukrajna a közelmúltban egy újabb adag holland F–16-os repülőgépet is kapott. A védelmi minisztérium azonban operatív okokból nem ad tájékoztatást a már leszállított repülőgépek pontos számáról.
Három foglyot szabadon engedtek Belaruszban, köztük egy újságírót és legalább egy amerikai állampolgárt. Adam Boehler, az Egyesült Államok vezető túsztárgyalója a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az elengedett amerikai állampolgár egyelőre nem kíván nyilatkozni – írta meg a CBS News.
Egy másik szabadon engedett fogoly a Szabad Európa/Szabadság Rádió munkatársa, Andrej Kuznyecsik, aki három évig raboskodott belorusz börtönben. Boehler tájékoztatása szerint a harmadik személy egy jelenleg Texasban tartózkodó nő, akit két héttel ezelőtt, az első fázisban engedtek szabadon.
Amerikai tisztviselők szerint az egyoldalú lépés Belarusz részéről egy gesztus az Egyesült Államok felé, mert Aljakszandr Lukasenka szeretné szorosabbra fűzni az ország kapcsolatát az Egyesült Államokkal.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter reagált Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter kijelentéseire, miszerint „az Egyesült Államok nem hisz abban, hogy Ukrajna NATO-tagsága reális eredménye lenne a konfliktus tárgyalásos rendezésének, ehelyett minden biztonsági garanciát felkészült európai és nem európai csapatoknak kell támogatniuk”.
Umerov újságíróknak Brüsszelben azt mondta, hogy Kijev nem változtatja meg álláspontját a szövetséghez való csatlakozással kapcsolatban – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A mi álláspontunk mindig változatlan. NATO-országgá akarunk válni. NATO-ország leszünk
– hangsúlyozta Umerov, hozzátéve, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja is lesz.
Egy Ukrajnából elmenekült férfit azzal vádoltak, hogy egy ukrán kórházban vérvétel közben megfenyegetett és fizikailag bántalmazott egy rendőrt. A férfi a német hatóságoknak azt mondta, hogy személyes meggyőződésével szembemegy, hogy fegyveres erők kötelékében szolgáljon, ezért kérte, hogy ne adják ki hazájának – írja az Unian.
A lelkiismereti okból történő elutasítás nem akadálya a kiadatásnak, ha az érintett államot a nemzetközi jogot megsértve fegyveres támadás éri, és ezért az érintett személynek számolnia kell azzal, hogy katonai szolgálatra hívják be
– fogalmazott indoklásában a német legfelsőbb bíróság, amivel a férfi lett az első olyan személy, akit Németország kiad Ukrajnának a háború kitörése óta.
Korábban hónapokig vitáztak arról, hogy Európa kiadja-e Ukrajnának azokat a férfiakat, akik a mozgósítás elkerülése érdekében illegálisan elhagyták az országot. A német igazságügyi minisztérium képviselői szerint a dezertálás és a katonai szolgálat alól való kibújás nem lehet kiadatási ok. Ugyanakkor az olyan bűncselekmények, mint például a mozgósítás elkerülése érdekében elkövetett vesztegetés, nem mentesülnek a kiadatás alól, ahogyan a most kiadott férfi sem úszta meg, hogy rátámadt egy rendőrre.
Ha a katonai szövetség kapui zárva maradnak Ukrajna előtt, akkor a NATO-t a saját területünkön kell felépítenünk az Ukrán Fegyveres Erők megerősítésével – erről beszélt Volodimir Zelenszkij a The Economistnak adott interjújában, amit az Interfax hírügynökség szemlézett.
Ha Ukrajna nem lesz a NATO tagja, az azt jelenti, hogy Ukrajna a saját területén fogja felépíteni a NATO-t. Tehát akkora hadseregre van szükségünk, mint amekkora ma az oroszoknak van. És mindehhez fegyverekre és pénzre van szükség
– fogalmazott az ukrán elnök, aki szerint valószínűtlen a NATO-csatlakozásuk az Egyesült Államok, Németország és Magyarország álláspontja miatt. Zelenszkij szerint azonban Magyarország is felülvizsgálhatja az álláspontját Donald Trump nyomására.
Az ukrán elnök elmondta, hogy Donald Trump biztonsági garanciákat képes adni, míg Európa tovább segítheti őket anyagi támogatással, továbbá kifejezte igényét nagy hatótávolságú, illetve Patriot-típusú rakétákra. Az interjúban arra a kérdésre, hogy van-e Ukrajnának B terve arra az esetre, ha ez nem jönne össze, Zelenszkij úgy felelt, hogy „ez a B terv”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!