Ez a poszt a következő Percről percre része:
Egyre nagyobb az aggodalom a csernobili védőszarkofágot ért orosz támadás miatt
-
Mélységes aggodalmának adott hangot pénteki közleményében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) azokkal a hírekkel kapcsolatban, amelyek szerint orosz dróntámadás miatt megsérült az egykori csernobili atomerőmű romjai fölé emelt védőszarkofág. Moszkva cáfolta, hogy orosz támadás érte volna a létesítményt – írja az MTI.
A közép- és kelet-európai gazdaságok felzárkóztatásának finanszírozására 1991-ben – öt évvel a csernobili katasztrófa után – alapított londoni székhelyű nemzetközi fejlesztési pénzintézet elnöke, Odile Renaud-Basso a pénteki nyilatkozatban leszögezte: a Csernobil térségében végrehajtott orosz támadások veszélyeztetik a létesítmény helyszínének biztonságossá tételére elvégzett több évtizednyi munka eredményeit.
Az EBRD elnöke szerint a felelőtlen támadásoknak súlyos következményei lehetnek az Ukrajnában és azon kívül élő emberek számára. Éppen ezért ezeknek a támadásoknak véget kell vetni, és mindenkinek azon kell dolgoznia, hogy megvédje a világ egyik legveszélyesebb nukleáris katasztrófájának kezelésében eddig elért haladást –hangsúlyozta az EBRD vezetője.
A csernobili atomerőmű 1986-ban felrobbant negyedik blokkja fölé emelt 36 ezer tonnás, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág építésének fő finanszírozója az EBRD volt.
A szarkofág 2016-ra készült el.
Az EBRD pénteki közleményének előzményeként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott be a csernobili szarkofágba. Az ukrán államfő szerint a szarkofágban jelentős kár keletkezett, de a tüzet eloltották és a háttérsugárzás szintje nem emelkedett.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) is azt közölte pénteken, hogy nem emelkedett a sugárzás szintje a csernobili erőműnél a reaktort védő szarkofág megrongálódása után sem.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak nyilatkozva pénteken félrevezetésnek és provokációnak nevezte a csernobili szarkofág elleni orosz dróntámadásról szóló ukrán vádat.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Kreml: Trump és Putyin nem beszéltek egymással Európáról
- Megdöbbentő számokat közölt az ukrán miniszter, ez várható a háború befejezése után
- Donald Trump módosíthatja álláspontját Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban
- Oroszország dróntámadást indított a csernobili atomerőmű ellen
- A Trump-adminisztráció kész katonákat küldeni Ukrajnába
- Ukrajna felszólítást küldött, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azonnali segítségét kéri
- Megszólalt a Kreml a csernobili atomerőműre mért orosz csapásról
- Közelgő orosz inváziótól tart a holland védelmi miniszter, az ukrajnai tűzszünet növelheti a fenyegetettséget
- Összeállhatott Vlagyimir Putyin álomcsapata, diplomáciai nagyágyúit vetheti be az ukrajnai tárgyalásokon
- Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajnának másfél milliós hadseregre van szüksége ahhoz, hogy szembeszálljon Oroszországgal
- Újabb települések kerültek az oroszok kezére Ukrajnában
- Egy kávézónál robbantottak Mikolajivban, ketten meghaltak, sok a sérült
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
-
Mélységes aggodalmának adott hangot pénteki közleményében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) azokkal a hírekkel kapcsolatban, amelyek szerint orosz dróntámadás miatt megsérült az egykori csernobili atomerőmű romjai fölé emelt védőszarkofág. Moszkva cáfolta, hogy orosz támadás érte volna a létesítményt – írja az MTI.
A közép- és kelet-európai gazdaságok felzárkóztatásának finanszírozására 1991-ben – öt évvel a csernobili katasztrófa után – alapított londoni székhelyű nemzetközi fejlesztési pénzintézet elnöke, Odile Renaud-Basso a pénteki nyilatkozatban leszögezte: a Csernobil térségében végrehajtott orosz támadások veszélyeztetik a létesítmény helyszínének biztonságossá tételére elvégzett több évtizednyi munka eredményeit.
Az EBRD elnöke szerint a felelőtlen támadásoknak súlyos következményei lehetnek az Ukrajnában és azon kívül élő emberek számára. Éppen ezért ezeknek a támadásoknak véget kell vetni, és mindenkinek azon kell dolgoznia, hogy megvédje a világ egyik legveszélyesebb nukleáris katasztrófájának kezelésében eddig elért haladást –hangsúlyozta az EBRD vezetője.
A csernobili atomerőmű 1986-ban felrobbant negyedik blokkja fölé emelt 36 ezer tonnás, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág építésének fő finanszírozója az EBRD volt.
A szarkofág 2016-ra készült el.
Az EBRD pénteki közleményének előzményeként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott be a csernobili szarkofágba. Az ukrán államfő szerint a szarkofágban jelentős kár keletkezett, de a tüzet eloltották és a háttérsugárzás szintje nem emelkedett.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) is azt közölte pénteken, hogy nem emelkedett a sugárzás szintje a csernobili erőműnél a reaktort védő szarkofág megrongálódása után sem.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak nyilatkozva pénteken félrevezetésnek és provokációnak nevezte a csernobili szarkofág elleni orosz dróntámadásról szóló ukrán vádat.
-
Moszkva által nyújtott hitelből indult meg a földgázszállítás pénteken Moldova energiaválság sújtotta Dnyeszter melléki szakadár területére – közölték a helyi hatóságok.
A terület vezetője, Vadim Krasnoselsky Telegram-közleményében azt írta, hogy a gázszállítások „egy orosz hitel és az orosz energiaiügyi minisztériummal való együttműködés révén váltak lehetővé”.
A Moldova és Ukrajna határa mentén fekvő szakadár régió lakói január elsejétől maradtak fűtés és áram nélkül, miután Ukrajna leállította az orosz gáz tranzitját, és a moldovai kormány nem volt hajlandó rendezni a Gazprom felé fennálló tartozását. A moldovai és a Dnyeszteren túli terület hatóságai is szükségállapotot rendeltek el, és energiatakarékossági intézkedéseket vezettek be.
A gázszállítás február elsejével az Európai Unió sürgősségi segélycsomagjának köszönhetően újraindult. Így a Dnyeszter melléke is földgázhoz jutott, amivel a Moldova áramellátásában is fontos szerepet játszó ottani erőművet szintén ellátják.
Dorin Recean moldovai miniszterelnök február elején közölte, hogy országa nem fogja akadályozni a szakadár területre irányuló gázszállítást.
Az orosz hitelre alapozott rövid távú megállapodást a svájci székhelyű MET konszern leányvállalata, a MET Gas and Energy Marketing AG kötötte a Moldovagaz moldovai vállalattal. A MET Csoport megerősítette, hogy pénteken megindult Moldovába a gázszállítás.
Dorin Recean csütörtökön bejelentette a szükségállapot megszüntetését.
-
Szakértői ismét könnygáz nyomait találták az Oroszországgal közös frontvonalon Ukrajna közép-keleti Dnyipropetrovszk régiójában – közölte ukrajnai vizsgálatainak eredményeit összegző jelentésében a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) pénteken. A jelentés szerint Ukrajna a szervezet segítségét kérte azon állítások kivizsgálására, amelyek szerint Oroszország jogellenes módon könnygázt vetett be 2024 októberében a frontvonalak mentén Dnyipropetrovszk régióban.
A szervezet megerősítette: a vizsgálatok megerősítették a CS néven ismert nem halálos tömegoszlató vegyi anyag, a klórbenzilidénmalonitril (C10H5ClN2, illetve 2-klórbenzilidénmalonitril, vagy CS gáz) jelenlétét három állítólagos incidenshez kapcsolódóan a megnevezett régióban. Az incidensek állítólag 2024. október 2-án Mariivka falu közelében, 2024. október 12-én és 14-én Illinka falu közelében történtek.
Az OPCW által kijelölt laboratóriumok által külön-külön és egymástól függetlenül végzett elemzések megerősítik, hogy a gyűjtött gránátok felületén megtalálhaták a tömegoszlatáshoz használt CS anyaga, illetve a CS-szel rokon vegyületeket, vagy azok bomlástermékeit. A talaj- és vegetációs minták, ahol a gránátokat a földön fekve találták, szintén tartalmaztak CS-t, illetve annak bomlástermékeit
– fogalmaztak.
A könnygáz nem halálos, de átmenetileg irritálja a szemet és a légutakat – jegyezték meg. A szervezet jelentésében hangsúlyozta: a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló nemzetközi Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény (CWC) értelmében tilos tömegoszlató anyagokat hadviselési módszerként használni.
A jelentés Fernando Ariast, az OPCW főigazgatóját idézte, aki „súlyos aggodalmának” adott hangot a jelentésben közölt eredmények miatt, és emlékeztetett, ez a második megerősített eset, amikor könnygáz nyomait találták Dnyipropetrovszk régió konfrontációs vonalain. A feltárt esetek ismételten hangsúlyozzák a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény elvei fenntartásának és érvényesítésének sürgősségét – hangsúlyozta.
A vegyifegyver-tilalmi egyezmény értelmében vegyifegyvernek minősül minden olyan mérgező vegyi anyag, amely mérgező tulajdonságai miatt ártalom vagy halál okozása céljából használható. Az egyezmény szerint a részes államoknak be kell jelenteniük minden birtokukban lévő, a vegyipar által előállított kettős felhasználású, azaz a polgári felhasználás mellett katonai célokat is lehetővé tevő mérgező vegyi anyagok birtoklását, ahogy kötelesek bejelenteni a tömegoszlatás céljából tartott mérgező vegyi anyagot is. Az egyezménnyel ellentétes, ha tömegoszlató szereket háborúban használnak, ezek az anyagok ugyanis vegyi fegyvernek minősülnek – húzták alá.
-
Két ember meghalt, valamint nyolcan megsérültek Mikolajivban, miután egy ismeretlen tárgy felrobbant a belvárosban – számol be az Unian.
Erről az Országos Rendőrfőkapitányság regionális osztálya számolt be. Jelentésükben az áll, hogy 14 óra körül a Pogranicsnaja utcán, egy kávézó közelében robbant fel az ismeretlen tárgy.
A helyszínen nyomozók, robbantási technikusok, SZBU-tisztek, mentők és orvosok dolgoznak.
Kiderült, hogy ez már nem az első robbanás volt pénteken, mivel délelőtt 10 körül is hívták a 102-es segélyvonalat, hogy egy ismeretlen férfi felrobbantott egy szintén ismeretlen tárgyat. Az eset a Bogojavlenszkij sugárúti buszpályaudvar közelében történt, és a férfi még ott életét vesztette. Később kiderült, hogy gránát felrobbantásával öngyilkos lett.
Utólag arról számoltak be, hogy egy ismeretlen nő állhat a belvárosi robbanás hátterében. Egy táskával – melynek alján robbanószerkezet volt – a kezében közeledett két katonához, majd a robbanás következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy csak DNS-vizsgálattal lehet majd azonosítani. Egyes állítások szerint a hölgy nem tudhatta, hogy robbanóanyag van nála.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy nem tervez találkozni „más orosszal”, csak Oroszország vezetőjével, Vlagyimir Putyinnal. Erre azonban csak azután kerül sor, hogy ő és Donald Trump amerikai elnök általános tervet készítettek a háború befejezésére.
Ukrajna elnökének kijelentései az amerikai–ukrán biztonsági együttműködés jövőjéről szóló panelbeszélgetésen hangoztak el a Müncheni Biztonsági Konferencián – írja az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál.
Nem fogok találkozni az oroszokkal. Nem tudom, hogy örülnek-e ennek, vagy sem. Csak egy orosz emberrel fogok találkozni, Vlagyimir Putyinnal. Csak azután, hogy közös tervünk lesz Donald Trumppal és Európával. Le fogunk ülni Putyinnal, és megállítjuk a háborút. Csak ebben az esetben vagyok hajlandó találkozni. Más kompromisszumos platformokon nem
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
-
Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban Zelene Pole és Dacsne települést – jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium. A február 8–14. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint az orosz hadsereg a hét nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni, és összesen hat települést elfoglalt.
A moszkvai összegzés értelmében az elmúlt hét folyamán több mint 10 500 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 24 pedig megadta magát.
Ebben az időszakban az orosz fegyveres erők 14 csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel és drónokkal az ukrán hadiipart ellátó gáz- és villamosenergetikai infrastruktúra létesítményeire, hadiipari létesítményekre, lőszer- és üzemanyagraktárokra, katonai repülőterek infrastruktúrájára, drónokat összeszerelő üzemekre, valamint az ukrán fegyveres alakulatok ideiglenes telepítési helyeire.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt héten az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett 32 harckocsit – köztük két német gyártmányú Leopard tankot – és 176 egyéb páncélozott harcjárművet, egy amerikai JDAM és hat francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők 28 rakétáját, továbbá 725 repülőgép típusú drónt – írja az MTI.
Az oroszországi Kurszki régióban folyó harcokkal kapcsolatban az orosz védelmi tárca pénteken azt közölte, hogy meghiúsult két ukrán ellentámadási kísérlet, és ott az elmúlt nap folyamán több mint 290 ukrán katona és nyolc páncélozott harcjármű semmisült meg. Moszkva szerint a Kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 60 500 embert, 363 harckocsit, 264 gyalogsági harcjárművet, 215 páncélozott személyszállító járművet, 1872 páncélozott harcjárművet, 1974 gépkocsit, 439 tüzérségi löveget és 48 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást. Moszkva 45, Kijev pedig 757 elesett katona holttestét kapta vissza. Október óta ez volt a hatodik olyan csere, amelynek keretében Ukrajnának legkevesebb félezer katona holttestét adták át.
-
Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy amíg Ukrajna nincs a NATO-ban, 1,5 milliós hadseregre van szüksége ahhoz, hogy szembe tudjon szállni Oroszországgal – számol be róla az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán államfő szerint ha Ukrajna nem része a NATO-nak, akkor Európával közösen kell biztonsági rendszert kiépítenie, s fontos, hogy ezt az európai vezetők is felismerjék.
Ha nem vagyunk a NATO-ban, vagy amíg nem leszünk NATO-tagok, addig pontosan olyan hadsereggel kell rendelkeznünk, amely képes a védelemre. Ez a megfelelő fegyver. NATO-fegyverek. És megfelelő számú katona. A miénk, az ukránoké. De mi ez a létszám?
– nyilatkozta Volodimir Zelenszkij az idei Müncheni Biztonsági Konferencián.
Hangsúlyozta, hogy ma az ukrán hadsereg csaknem feleakkora, mint amekkorára szükség lenne. Kiemelte, hogy egy ilyen hadsereg fenntartása a mostani 40 milliárddal szemben évi 60 milliárdot igényel. Emiatt fontos átgondolni, hogy ki és hogyan fogja finanszírozni.
-
Újabb 757 elesett ukrán katona holttestét szállították vissza Ukrajnába – hozta nyilvánosságra a hadifoglyokkal való bánásmódért felelős ukrán koordinációs központ pénteken az MTI beszámolója szerint.
Az ukrán katonai hírszerzés a honlapján kiadott közleményében azt írta, hogy az orosz erők erőszakkal mozgósítják a férfiakat az ideiglenesen megszállt területeken, beleértve még iskolai oktatásban részt vevő fiatalokat is. Andrij Csernyak, a hírszerzés szóvivője – akit a közleményben idéztek – kijelentette, hogy az oroszok nagy erőket fordítanak a katonai nyilvántartások frissítésére. Hangsúlyozta, hogy
Oroszország nagy mozgósítási erőforrással rendelkezik, de a megszállók az ideiglenesen megszállt ukrán területekről viszik a háborúba az embereket, hogy ott népirtást kövessenek el.
A szóvivő kijelentette, hogy az oroszok olyan embereket küldenek harcba, akik nem részesültek katonai kiképzésben.
A Donyeck régióbeli Pokrovszknál szolgálatot teljesítő 25. ukrán önálló légideszantdandár arról számolt be, hogy katonái több napon át hangszóróval felszerelt drónokkal folytattak műveletet a térségben az ellenséges katonák morális és pszichológiai kimerítése érdekében. Az akció miatt kilenc orosz katona adta meg magát önként.
Az ukrán vezérkar pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 855 ezret, az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek 17 orosz harckocsit, 81 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 152 drónt és egyéb haditechnikai eszközöket.
-
A Wagner orosz magánhadsereget népszerűsítő matricák terjesztése miatt két orosz állampolgárt ítéltek 5 és fél éves szabadságvesztésre Lengyelországban – közölte pénteken a Polskie Radio24 lengyel közszolgálati hírcsatorna az MTI beszámolója szerint.
Az ítélet nem jogerős, az ügyészség és a védők nem zárták ki, hogy fellebbeznek ellene. Az ügyészség a vádiratban 8 éves szabadságvesztést javasolt, a vádlottak ügyvédje pedig felmentést kért.
A két férfit a nemzetközi jog által tiltott zsoldoscsoportba való verbuválással, valamint a hibrid hadviselés elemét képező, az orosz hírszerzés javára folytatott kémkedéssel vádolták meg. Az említett tettekért tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
A vádlottakat 2023 nyarán vették őrizetbe, miután krakkói és varsói házfalakat plakátoztak ki a Wagner-csoport logóját tartalmazó több száz matricával. Az A5-ös méretű matricákon a magánhadsereg logója és a „We are here. Join us!” – Itt vagyunk. Csatlakozz hozzánk! – felirat volt látható, valamint egy orosz nyelvű honlaphoz vezető QR-kód.
A férfiak nem ismerték be bűnösségüket, viszont nem cáfolták a matricák terjesztését.
A bíróság úgy találta, hogy a vádlottakat korábban az orosz hírszerzés képezte ki, majd támogatta lengyelországi tevékenységüket. A kiszabott szabadságvesztést azzal indokolták, hogy a büntetésnek „megelőző okokból megfelelő súlyúnak kell lennie”. Enyhítő körülménynek találták, hogy a vádlottak csak néhány napig tevékenykedtek, és nem okoztak jelentős kárt, szerepvállalásuk a Wagner-csoportban pedig nem volt jelentős. Emellett a per során mindkét férfi megbánta cselekedetét.
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök veterán tárgyalókból álló csapatot állít össze, hogy Donald Trump amerikai elnök képviselőivel tárgyalásokat folytasson az Ukrajna elleni orosz háború befejezéséről – jelentette a Bloomberg február 14-én az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva.
Az Oroszország államfője által összeállított tárgyalódelegáció tagja lehet várhatóan:
- Jurij Uzsakov korábbi orosz külpolitikai tanácsadó, volt amerikai orosz nagykövet;
- Szergej Nariskin, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) igazgatója;
- és Kirill Dmitrijev, az orosz közvetlen befektetési alap vezetője és Vlagyimir Putyin legfiatalabb lányának, Katyerina Tihonovának közeli munkatársa.
Jurij Uzsakov évtizedek óta részt vesz az orosz diplomáciai erőfeszítésekben, valamint jelen volt az Ukrajnával folytatott korábbi, 2022-es tárgyalásokon is. Szergej Nariskin az orosz elnök régi szövetségesének számít, az 1980-as években a KGB-ben találkozott először az orosz vezetővel, 2016 óta áll az SVR élén, és részt vett Oroszország 2022-es ukrajnai tárgyalásain is. Kirill Dmitrijev szerepet játszott a diplomáciai cserékben, beleértve Marc Fogel amerikai tanár szabadon bocsátásában is.
A Kreml 2022-es tárgyalócsoportjának más tagjai is csatlakozhatnak később, a Bloomberg forrásai szerint Putyin tanácsadója, Vlagyimir Medinszkij is szerepet játszhat az ukrán képviselőkkel folytatott tárgyalásokon. Moszkva és Kijev közvetlen tárgyalásokat folytatott Fehéroroszországban és Törökországban a teljes körű invázió első hónapjaiban, de ezek a tárgyalások végül kudarcba fulladtak. Azóta nem került sor hivatalos közvetlen megbeszélésekre a két fél között.
-
Ukrajna kész együttműködni az Európai Unióval olyan ritka ásványkincsek exportjában, mint az urán, a lítium-karbonát és a titán – közölte Denisz Smihal kormányfő az MTI beszámolója szerint.
Ukrajna az EU számára kiemelt jelentőséggel bíró harminc ásványkincsből 22-t birtokol. Európában a legnagyobb uránkészlettel rendelkezik. Nemcsak saját energiaszükségletünket tudjuk fedezni, hanem exportálni is tudunk uránt, különösen az atomenergia iránt az unióban növekvő kereslet mellett
– fogalmazott az ukrán miniszterelnök, aki leszögezte, hogy Ukrajna helyreállítása nem pusztán a lebombázott létesítmények újjáépítését jelenti, hanem lehetőséget is arra, hogy Európa együtt növekedjen Ukrajnával. „Ukrajna helyreállítása Európa konszolidációjának fontos tényezője lesz. Több száz milliárd eurós beruházásokról beszélünk, amelyek új termelést és munkahelyeket teremtenek Ukrajnában és az uniós országokban egyaránt” – vélekedett az ukrán kormányfő.
-
Az ukrán és moldovai rendőrség őrizetbe vett három moldovai állampolgárt, akik a Wagner PMC és más illegális fegyveres csoportok tagjaként harcoltak Ukrajna ellen – számol be az Unian.
Az Ukrán Nemzeti Rendőrség jelentése szerint három moldovai állampolgár az orosz hadsereg részeként lépett fel Bahmut elfoglalásakor, néhányuk még kitüntetést is kapott az orosz katonai vezetéstől.
A zsoldosok semlegesítésében több mint 200 rendőr vett részt. Ukrajna főügyészi hivatala és Moldova szervezett bűnözés elleni és különleges ügyekkel foglalkozó ügyészi hivatala eljárási útmutatást nyújtott a különleges művelethez. Mindemellett a Honvédelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága és az Europol is támogatta a műveletet, amelyhez Ukrajnából és Moldovából érkezett szakemberekből külön munkacsoportot alakított.
A moldovai nyomozók tájékoztatták a három vádlottat a gyanúról, miszerint zsoldosként részt vettek fegyveres konfliktusban, katonai vagy egyéb erőszakos cselekményekben, amelyek célja az alkotmányos rend megdöntése vagy aláásása, illetve az állam területi integritásának megsértése volt.
Ezek csak az elsők az ukrán rendőrség operatív egységei által azonosított 85 moldovai állampolgár közül, akik részt vettek a háborúban Oroszország oldalán. A Bűnügyi Elemző Osztály munkatársai munkájának köszönhetően a rendőrség tájékoztatást kapott az érintettek szolgálati adatairól, családi kötelékeiről, elérhetőségéről és tartózkodási helyéről
– jelentették a közleményben.
Az Országos Rendőrség nyomozói különleges bírói büntetőeljárást indítottak, aminek során az Ukrajna elleni hadműveletekben való toborzásuk, kiképzésük, finanszírozásuk és felhasználásuk minden tényét dokumentálják. Adataikat már eljuttatták Moldova illetékes bűnüldöző szerveihez, ahol újabb vizsgálatsorozat indult ellenük.
-
Az ukrán határok ügyében minden lehetséges, bár reálisan kell hozzáállni a béketárgyalásokhoz – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter pénteken Varsóban, a lengyel hivatali kollégájával közös sajtóértekezleten az MTI tájékoztatása szerint.
A Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszterrel folytatott megbeszélést követő sajtókonferencián Hegseth újságírói kérdésre válaszolva „nagyon valószínűtlennek” nevezte Ukrajna 2014 előtti határainak esetleges visszaállítását, az amerikai katonák ukrajnai jelenlétét és Ukrajna NATO-tagságát.
Megjegyezte egyúttal: az ő feladata az, hogy „egy adag realizmust vigyen” a tárgyalásokba, „viszont soha nem korlátozná azt”, amit Donald Trump elnök „kész elérni azOroszország és Ukrajna szuverén vezetőivel folytatott tárgyalásokban”.
„Azt hiszem, minden lehetséges” – jelentette ki Hegseth, hozzátéve: a tárgyalások egy részét az amerikai, az ukrán és az orosz elnök részvételével folytatják, és „valószínűleg Európa is szerepet vállal e vitában”.
-
A nyugati hírszerző szolgálatok szerint jelentősen megnőhet egy orosz katonai támadás esélye a balti államok ellen, ha Donald Trump amerikai elnök eléri az ukrajnai tűzszünetet; ha viszont ez bekövetkezik, akkor Litvániában a holland katonák az első védelmi vonalban lesznek – jelentette ki Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter a De Telegraaf című napilapnak adott interjújában.
Brekelmans szerint egy ukrajnai tűzszünet növelheti a NATO fenyegetettségét, mivel lehetőséget adna Oroszországnak az újrarendeződésre és a támadások kiterjesztésére, ezáltal még bizonytalanabbá téve Európa biztonságát.
A védelmi miniszter úgy véli: a tűzszünet lehetőséget adna Oroszországnak arra, hogy gyorsan átcsoportosítsa csapatait és katonai felszerelését, valamint fokozza a hadiipari termelést. Véleménye szerint egyértelmű, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök következő célpontjai a balti államok lennének, mivel az orosz politikai retorika folyamatosan az „orosz birodalom helyreállításáról” szól.
Ez azt jelentené, hogy a NATO-nak még jobban meg kell erősítenie az elrettentő erejét. A tűzszünet utáni év különösen sebezhető időszak lenne. Ezt az időszakot a lehető legrövidebbre kell szorítani, és a fenyegetést a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. Ezért elengedhetetlen, hogy megőrizzük katonai harcképességünket
– húzta alá.
A NATO-tagállamok nemrégiben megállapodtak egy tervben, ami az északkeleti határ védelmét biztosítja, és amiben a 32 tagállam mindegyike felelős egy-egy határszakaszért. A holland katonák nagy valószínűséggel Litvániában alkotják majd az első védelmi vonalat, a Belarusszal közös határ mentén, ahol már most is 270 holland katona állomásozik – számolt be az MTI.
-
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő „újabb koholmánynak” nevezte az ukrán fél vádjait, miszerint egy orosz drón csütörtök éjszaka becsapódott a csernobili atomerőmű négyes blokkjába, és megrongálta a védőszarkofágot.
Valószínűleg egy újabb provokációról, álhírről van szó. Pontosan ez az, amit a kijevi rezsim szeret, és semmitől nem riad vissza, hogy e tevékenységét folytassa
– idézi a Kreml szóvivőjét a ria.ru.
-
A Donyecki Regionális Katonai Igazgatóság vezetőjének a Facebookon közzétett bejegyzése szerint orosz katonák fegyverei végeztek több ukrán civillel a donyecki régióban.
Február 13-án az oroszok megöltek három lakost a Donyecki területen: Kramatorszkban, Sevcsenkóban és Pokrovszkban. További nyolc ember megsebesült a régióban a nap folyamán
– közölte Vadim Filaskin, aki a bejegyzéséhez olyan statisztikákat is megosztott, amelyek szerint a háború kezdete óta a civil lakosság közül 2961-en meghaltak, további 6706 ember pedig megsebesült.
-
Ukrajna felszólította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy fokozza a nukleáris létesítmények elleni ellenséges támadások megelőzésére irányuló erőfeszítéseket, miután Oroszország megtámadta a csernobili atomerőmű 4. blokkjának betonszarkofágját – idézi Herman Galuscsenko energiaügyi minisztert az Interfax.
Ukrajna a nemzetközi közösség erőfeszítéseinek sürgős fokozására szólít fel az orosz nukleáris terrorizmus példátlan cselekedetére adott válaszlépés érdekében. A csernobili atomerőmű 4. blokkjának szarkofágja elleni támadás az egész kontinensre veszélyt jelent
– mondta Galuscsenko.
Közölte, hogy a minisztérium tájékoztatta a NAÜ-t a csernobili atomerőművet ért éjszakai orosz támadás minden körülményéről.
„Tekintettel a helyzet súlyosságára, Ukrajna hangsúlyozza, hogy a kritikus energetikai infrastruktúrák, különösen a nukleáris létesítmények elleni orosz támadások teljességgel elfogadhatatlanok. A védőfalak, az energiaellátó rendszerek vagy a felügyeleti berendezések integritásának bármilyen megsértése súlyos következményekkel járhat nem csupán Ukrajna, hanem az egész régió számára” – közölte az energiaügyi minisztérium.
-
Hangszóróval ellátott drón segítségével fogtak el orosz katonákat ukrán harcosok Pokrovszkoje irányában – számolt be az esetről az Ukrajinszka Pravda.
A 25. légi deszant szecseszlavi dandárja a Facebookon számolt be a példátlan eseményről.
Az ellenséges állások megsemmisítésére és az ellenséges gyalogosok morális és pszichológiai kimerítésére irányuló különleges művelet több napig tartott. Kilenc orosz katona úgy döntött, hogy megadja magát egy drónnak, amelyre a szecseszlavi ejtőernyősök hangszórót szereltek
– áll a csapat beszámolójában.
-
A vezető német dróngyártó Quantum Systems vállalat azt tervezi, hogy 2025-re megduplázza ukrajnai termelését – írja az Ukrajinszka Pravda az ukrán stratégiai iparágak minisztériumának jelentése alapján.
A müncheni biztonsági konferencián a minisztérium küldöttsége a Quantum Systems képviselőivel találkozva kezdte meg munkáját.
German Smetanin stratégiai ipari miniszter szerint a Quantum Systems jó példával jár elöl a gyártás lokalizációjára – a vállalat már megnyitott egy K+F-központot és egy drónok karbantartásával és fejlesztésével foglalkozó vállalatot Ukrajnában. A találkozón a felek megvitatták, hogyan lehetne felgyorsítani a drónok gyártását.
-
Interjút adott a The Wall Street Journalnak J. D. Vance amerikai alelnök, aki ezen a héten európai körúton jár. Az interjúban szóba került Donald Trump amerikai elnök egyik nagy ígérete is, az ukrajnai háború lezárása, amivel kapcsolatban Vance arról beszélt, hogy az amerikai csapatok Ukrajnába küldése is terítéken van, amennyiben Oroszország nem garantálná Ukrajna függetlenségét.
Az amerikai alelnök arra figyelmeztette Oroszországot, hogy az Egyesült Államok további gazdasági szankciókat vethet ki az agresszorra, de akár amerikai katonákat is küldhet Ukrajnába, amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök nem veszi komolyan a béketárgyalásokat.
„Vannak gazdasági eszközök a nyomásgyakorlásra, ahogy természetesen vannak katonai eszközök is a nyomásgyakorlásra” – fogalmazott Vance a lapnak, aki ezután elmondta, hogy az amerikai csapatok Ukrajnába küldése is „terítéken van”.
Azonban Vance szavai ellentétben állnak Pete Hegseth védelmi miniszter kijelentésével, aki pár nappal ezelőtt még arról beszélt, hogy az Egyesült Államok soha nem fog katonát küldeni Ukrajnába, és Ukrajna védelmét Európának kell szavatolnia.
-
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, a pénteken kezdődő Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián már megkezdik az amerikai, orosz és ukrán tisztviselők a tárgyalást arról, hogyan zárhatnák le a háborút Ukrajnában.
Trump elmondta, ugyan pontosan nem tudja, kik vesznek majd részt a konferencián Oroszországból és Ukrajnából, azonban mindenképpen „magas rangú” személyek fognak tárgyalni.
Ugyanakkor hiába beszélt erről az amerikai elnök, Oroszország hivatalosan részt sem vesz az eseményen, egy ukrán diplomata pedig úgy kommentálta a hírt, hogy ők nem számítanak ilyen egyeztetésekre.
Trump még csütörtök este egy sajtótájékoztatón beszélt a háromoldalú tárgyalások megkezdéséről Münchenben, azonban azt később nem részletezte egyáltalán. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója az amerikai elnök kijelentését úgy kommentálta, hogy nincs tervben ilyen jellegű találkozó az ukránok részéről.
-
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pénteken bejelentette, hogy nem emelkedett meg a sugárzás szintje a csernobili erőműnél azt követően, hogy robbanás miatt megrongálódott az egyik reaktort védő szarkofág teteje, írja az MTI.
A Bécsben kiadott tájékoztatás szerint csütörtök éjjel 1 óra 50 perc körül a NAÜ helyszíni megfigyelői a csernobili telephelyen robbanást hallottak az egykori atomerőmű 4-es reaktorának maradványait védő új betonszarkofágnál, ahol tűz is keletkezett.
Az X közösségimédia-portálon is közzétett tájékoztatás szerint a NAÜ-megfigyelőket arról tájékoztatták, hogy egy drón csapódott be a szerkezet tetejébe.
A szarkofágon belül, illetve azon kívül továbbra is normális szintű a sugárzás mértéke – derül ki a közlésből.
-
Az ukrán vezetők nem tagadták egyértelműen a magyar kormány elleni tevékenységek finanszírozását, viszont részletekkel sem szolgáltak, későbbi felvilágosítást ígértek – nyilatkozta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az államtitkár nemrég érkezett haza Kijevből, ahol magyarázatot kért az ukrán vezetéstől a Magyarországgal szembeni lejárató kampányról, amely a titkosszolgálatok szerint Ukrajna támogatásával zajlik.
Megemlítette, hogy Magyarország a háború kezdete óta minden humanitárius eszközzel segíti Ukrajnát és az ukrán menekülteket, mégis folyamatosan megpróbálják Magyarországot különféle provokációkkal bevonni a konfliktusba, aminek hazánk ellenáll.
-
Péntek hajnalban egy „robbanófejjel felszerelt orosz támadódrón nagy erővel a világot a sugárzástól védő csernobili atomerőmű megsemmisült 4. blokkjának szarkofágjába csapódott” – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en péntek délelőtt.
A helyszínen tűz keletkezett, amit azóta eloltottak. Ez idáig a sugárzási szint nem emelkedett, de az első becslések szerint jelentős károk keletkeztek a szarkofágban.
„Ezt a védőburkot Ukrajna építette Európa és a világ más országaival, Amerikával együtt – mindazokkal együtt, akik elkötelezettek az emberiség valódi biztonsága mellett. Az egyetlen ország a világon, amely ilyen helyszíneket támad, atomerőműveket foglal el, és a következményekre való tekintet nélkül háborút folytat, az a mai Oroszország. Ez az egész világra nézve terrorfenyegetést jelent” – írta az ukrán elnök.
Zelenszkij azt is hozzátette, hogy Oroszország minden éjjel ilyen támadásokat hajt végre Ukrajna infrastruktúrája és városai ellen. „Oroszország tovább bővíti hadseregét, és nem mutat változást zavart, emberellenes retorikájában. Ez azt jelenti, hogy Putyin határozottan nem a tárgyalásokra készül, hanem arra, hogy folytassa a világ megtévesztését. Ezért kell egységes nyomást gyakorolni mindazokra, akiknek fontos az élet – nyomást gyakorolni az agresszorra. Oroszországot felelősségre kell vonni tetteiért” – közölte.
Mint ismert, az 1986-os csernobili atomerőmű-balesetben a 4. blokk reaktora robbant fel, amit később szarkofággal vettek körül, majd 2016-ban egy modernebb védőburkot is ráhúztak.
-
Az új amerikai kormányzat szerint Kijevnek nem kellene csatlakoznia a NATO-hoz, de az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásokon minden lehetőség „terítéken van” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter leszögezve, hogy az Ukrajna NATO-tagságának „irreális” jellegéről szóló korábbi megjegyzések továbbra is érvényesek.
Hegseth azonban utalt arra is, hogy a lehetőséget nem zárják ki teljesen.
Végső soron ezeket a tárgyalásokat Donald Trump vezeti. Minden lehetséges. Az, hogy a Vlagyimir Putyinnal és Volodimir Zelenszkijjel folytatott megbeszélései után hogyan dönt, mit engedélyez vagy nem, az az elnök hatáskörébe tartozik
– mondta a Pentagon vezetője.
A Pentagon vezetője ugyanakkor megismételte Donald Trump felhívását, hogy a NATO-szövetségesek drasztikusan növeljék védelmi kiadásaikat, hogy vállalják Európa védelmének „elsődleges felelősségét”.
-
Donald Trump amerikai elnök szerint Oroszországnak ismét csatlakoznia kellene a G7-csoporthoz, hogy a gazdasági nagyhatalmak országcsoportja ismét G8 formátumként működjön – az elnök a Fehér Házban beszélt erről újságírók előtt csütörtökön.
Donald Trump kifejtette, hogy Oroszország 2014-es kizárása a csoportból hiba volt, és valószínűnek nevezte, hogy amennyiben maradt volna a G8 formátum, nem alakult volna ki az Ukrajna körüli probléma.
Ez nem Oroszország szeretetének vagy nem szeretetének kérdése
– fogalmazott az elnök.
Az amerikai elnök megismételte elődje, Joe Biden iránti kritikáját, ami szerint a korábbi elnök hozzájárult Ukrajna orosz megtámadásához azzal, hogy NATO-tagságot helyezett kilátásba Kijev számára.
Trump szerint Putyin békét akar
Azt is kifejtette, hogy az ukrajnai háború lezárását illető szándékot tekintve megbízik Vlagyimir Putyin orosz elnökben, aki – Donald Trump szavai szerint – szintén békét akar. Arra a kérdésre, hogy szerdán miért először az orosz államfővel beszélt, és csak azt követően az ukrán elnökkel, Donald Trump azt válaszolta, hogy Volodimir Zelenszkijről korábban tudta, hogy akarja a megállapodást, miközben Oroszország szándékáról nem tudott, de most már tudja, hogy Oroszország megegyezést akar – idézi az MTI az elnököt.
Donald Trump hangsúlyozta, hogy a tárgyalóasztalnál Ukrajna is helyet kap, valamint még további szereplők. Az amerikai elnök kijelentette, hogy az ukrajnai háború lezárása és a közel-keleti konfliktus rendezését követően szeretné, ha újraindulnának a nukleáris leszerelésről szóló tárgyalások Oroszországgal és Kínával. Szavai szerint egy találkozón Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a katonai kiadások megfelezésére akar javaslatot tenni.
-
Franciaország aggódik, hogy az új amerikai kormányzat „mindenben enged” majd Oroszországnak az ukrajnai béketárgyalásokon – jelentette ki csütörtökön Sébastien Lecornu védelmi miniszter.
Amikor Donald Trump amerikai elnök azt mondja, »tárgyalni kell, erővel ki kell kényszeríteni a békét«, mi Párizsban amiatt aggódunk, hogy ez az erő nehogy gyengeség legyen
– fogalmazott Sébastian Lecornu a BMFTV francia hírtelevíziónak adott nyilatkozatában.
Amikor Washington jelezte, hogy nem vonultatnak fel amerikai katonákat Ukrajnában egy esetleges békeszerződés keretében, és Kijev nem csatlakozik a NATO-hoz, akkor „mi van a tarsolyában?” – tette fel a kérdést a miniszter.
Valójában, ami aggaszthat bennünket, az az, hogy az amerikai kormányzat a végén mindenben enged
– tette hozzá.
A történelem legerősebb katonai szövetsége
A NATO védelmi miniszterei brüsszeli találkozója margóján a tárcavezető figyelmeztetett, hogy hosszú távon drámai helyzethez, sőt a konfliktus eszkalációjához vezetne, ha a békét nem az erő pozíciójából érnék el. Felhívta a figyelmet, hogy mindez katasztrofális üzenetet küldene Észak-Korea, Irán, de akár Kína irányába is.
Lecornu szerint az amerikai kormány megközelítése kérdéseket vet fel a NATO jövőjével kapcsolatban is. „Azt mondják, a legfontosabb és legerősebb katonai szövetség a történelemben. Ez igaz történelmi szempontból. Ugyanakkor az igazi kérdés, hogy igaz lesz-e ez 10-15 év múlva” – tette hozzá.
Az MTI tájékoztatása szerint Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője pedig azt hangoztatta: „Minden gyors megoldás piszkos alku, mint amilyet már láttunk Minszkben”. Kallas bírálta a már előre felajánlott nyilvánvaló kedvezményeket. „Miért adnánk meg nekik mindent, amit akarnak, még mielőtt elkezdődnének a tárgyalások?” – vetette fel.
-
Oleszkij Csernisov ukrán miniszter szerint várhatóan az ukránok alig 30 százaléka fog hazatérni az országba a háború befejezése után, egy részük pedig csak bizonyos követelmények teljesülését követően lesz hajlandó hazatérni Ukrajnába.
A miniszter szerint a többség végleg az új választott hazájában marad, az ukrán állam róluk sem fog megfeledkezni, ha beköszönt a tartós béke – írja a Kárpát Hír.
Ha Ukrajna sikeressé válik gazdasági vonalon, és demokráciát, eredményes reformokat, kedvező életkörülményeket fog létrehozni, akkor még többen fognak majd hazatérni
– nyilatkozta Csernisov.
Pozitív példaként Lengyelországot emelte ki az ukrán nemzeti egység minisztere.
-
Volodimir Zelenszkij jó eredményekről számolt be a fronton, személyi változásokat is bejelentett az ukrán légierőnél – írja az Unian ukrán hírügynökség.
„Ma jelentések érkeztek a hadseregünkről, nagyon fontos jelentések. Jó eredmények vannak a fronton. Szeretném megköszönni a helytállást a 425. különálló rohamezred harcosainak, az önök ereje valóban sokat számít. Szép munka!” – jelentette ki Zelenszkij.
Az államfő szerint szükség van az ukrán légierő megerősítésére, ezért megfontolják a személyi változtatások lehetőségét.