Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a müncheni biztonsági konferencia után megvitatta Jonas Harr Støre norvég miniszterelnökkel a két ország közötti kapcsolatokat, főként Ukrajna támogatását illetően.
Különös figyelmet fordítanak az ukrán fegyvergyártásra, nevezetesen a nagy hatótávolságú rakétákra és a drónokra. Norvégia már most is közvetlenül fektet be a hazai védelmi iparunkba. Megállapodtunk abban, hogy ezt az együttműködést folytatjuk. Arra számítunk, hogy a védelmi támogatás összege az év folyamán növekedni fog. Ez biztosíthatja ugyanis Ukrajna erős pozícióját
– számolt be Zelenszkij az egyeztetésről.
Tisztelt olvasó!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is!
Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszterek telefonbeszélgetést folytatta, melyen megegyeztek, hogy rendszeresen tartják egymással a kapcsolatot, többek között a Putyin–Trump csúcstalálkozó előkészületei miatt is. Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a „kapcsolatokban felhalmozódott problémák megoldására” törekednek
az előző kormánytól örökölt egyoldalú akadályok felszámolása érdekében a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági és befektetési együttműködés előtt.
A tárca közleményében hangsúlyozták, megállapodtak abban, hogy a közeljövőben szakértői találkozót szerveznek, hogy az orosz és az amerikai külképviseletek munkája előtt álló akadályok kölcsönös elhárításának konkrét lépéseiről döntsenek.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szerint Emmanuel Macron sürgősen Párizsba rendelte egy csúcstalálkozóra az európai vezetőket, miután a Trump-adminisztráció kijelentette, Európa részvétele nélkül tartják meg az ukrajnai béketárgyalásokat. Az Unian két európai uniós tisztviselőre hivatkozva azt írja, a találkozóra kedden kerül sor a francia fővárosban.
Nyomást gyakorolsz, majd megvárod mi történik, ezután megváltoztatod az álláspontodat
– utalt a lengyel külügyminiszter Donald Trumpra, aki szerinte a beiktatása óta változtatja a kommunikációját a háború lezárást illetően. Sikorski szerint Európának reagálni kell az amerikai álláspontra, mint mondta, „nagyon komolyan megvitatják” a kialakult helyzetet.
A Radoslaw Sikorskival együtt a müncheni biztonsági konferencián részt vett Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter nem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni a csúcstalálkozóval kapcsolatos híreket, ahogyan egyelőre arról sincs semmilyen információ, hogy kik vennének részt a találkozón.
Jövő héten Szaúd-Arábiában tárgyalnak az amerikai és az orosz tisztviselők, hogy előkészítsék Vlagyimir Putyin és Donald Trump találkozóját – írja a Bloomberg saját forrásokra hivatkozva. A lap azt írja,
még a hónap vége előtt megtörténhet a Putyin–Trump találkozó, amelyen az ukrajnai háború lezárásáról tárgyalnak majd.
A találkozó további részleteiről, illetve a résztvevő személyekről nem közöltek információt.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese úgy látja, azzal, hogy Volodimir Zelenszkij bírálja Donald Trump amerikai elnök intézkedéseit, az „adakozó kezébe köp”.
A kijevi bohóc mindent elmondott Trumpnak, amit csak lehet. A ravasz koldus tolvaj az adakozó kezébe köp. A kérdés, hogy Trump hogyan fog reagálni
– fogalmazott a politikus közösségi oldalán megosztott bejegyzésében.
Sajtóértesülések szerint Volodimir Zelenszkij azt is elmondta, hogy „nem nagyon örül” annak, hogy az amerikai elnök először Vlagyimir Putyint hívta fel, és csak utána őt.
Az orosz hadsereg elfoglalta a kelet-ukrajnai donyecki régióban Berezikva települést – jelentette be szombaton az orosz védelmi minisztérium. Berezikva annak az útnak a közelében fekszik, amely Pokrovszk várost összeköti az ugyancsak stratégiai fontosságú Kosztyantinyivka településsel.
Az orosz haderő a jelentések szerint hónapok óta sikerrel nyomul előre Kelet-Ukrajnában, február 8. és 14. között hat ukrajnai frontszakasz közül négyen tudott előretörni, és összesen hat települést elfoglalt.
Oroszország üdvözli Alekszandr Trufanov orosz állampolgárságú izraeli túsz kiszabadulását, és háláját fejezi ki a Hamász vezetésének a döntésért – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombaton.
A tel-avivi Trufanov az Iszlám Dzsihád fogságában volt, s Oroszország régóta követelte hazaengedését. Barátnőjével, Szapir Kohennel, anyjával, Jelenával és nagyanyjával, Irenával együtt rabolták el, amikor szüleit meglátogatta Nir Óz kibucban. A nőket az első túszalkuval elengedték, apját meggyilkolták a terrortámadásban.
Trufanov 500 napi fogság után szabadult az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti túszalkunak köszönhetően.
Az orosz állampolgárságú túsz szabadulásáért Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő is köszönetet mondott, egyben kérte, hogy mihamarabb engedjék szabadon a még fogságban lévő utolsó orosz túszt, a Donyec-medencei Makszim Harkint is – közölte az MTI.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a müncheni biztonsági konferencia után megvitatta Jonas Harr Støre norvég miniszterelnökkel a két ország közötti kapcsolatokat, főként Ukrajna támogatását illetően.
Különös figyelmet fordítanak az ukrán fegyvergyártásra, nevezetesen a nagy hatótávolságú rakétákra és a drónokra. Norvégia már most is közvetlenül fektet be a hazai védelmi iparunkba. Megállapodtunk abban, hogy ezt az együttműködést folytatjuk. Arra számítunk, hogy a védelmi támogatás összege az év folyamán növekedni fog. Ez biztosíthatja ugyanis Ukrajna erős pozícióját
– számolt be Zelenszkij az egyeztetésről.
Ukrajna számára nem a tűzszünet és a békeszerződés lesz a kiemelkedő siker, hanem valami egészen más – ezt mondta Keith Kellogg, a Trump-adminisztráció orosz–ukrán háborúval foglalkozó különmegbízottja.
Őszintén megmondom, hogy mi fog történni. Megnéztük a minszki megállapodás problémáját., ahol sokan ültek az asztalnál, és nem volt lehetőségük csatlakozni a békefolyamathoz, ezért az nem is volt sikeres. Nem ismételhetjük meg Minszket
– fogalmazott Kellogg a RIA Novosztyi szerint, aki szerint a siker kulcsa nem egy békemegállapodás lesz, hanem az, hogy az abban foglaltakat megsérti-e valamelyik fél, vagy nem.
A különmegbízott a legfontosabbnak azt tartja, hogy biztosítsák Ukrajna biztonságát egy olyan hosszú távú békével, amely mindenkinek megfelel. „Egy tűzszünet nem siker. Nem akarunk Minszk-2-t” – mondta Kellogg.
A minszki jegyzőkönyv (rövidebb nevén Minszk-2) egy 2014. szeptember 5-én tető alá hozott tűzszüneti megállapodás Ukrajna, illetve a szakadár oroszbarát, nemzetközileg el nem ismert de facto államok, a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság között, amely kísérlet volt a kelet-ukrajnai háború eszkalálódásának megakadályozására.
Személyes álláspontom és képviselőcsoportom álláspontja mindig is egyértelmű volt a Taurus cirkálórakétákkal kapcsolatban. És szeretném még egyszer megismételni azt, amit most a választási kampányban mondtam: készen kell állnunk a rakéták szállítására, de csak akkor, ha megállapodásra jutunk az európai partnerekkel – mondta Friedrich Merz a konzervatív CDU/CSU pártszövetség vezetője és kancellárjelöltje a Müncheni Biztonsági Konferencián.
Merz megjegyezte, hogy két ország is – Nagy-Britannia és Franciaország – szállít nagy hatótávolságú rakétákat Ukrajnának. De szerinte a partnereknek meg kell állapodniuk az erőfeszítések összehangolásában.
Azt mondta, a döntés a végrehajtó hatalom kezében lesz, nem a parlamentében. „Az én személyes álláspontom az, hogy szállítsuk a rakétákat Ukrajnának, de az egyeztetett európai keretek között” – tette hozzá a politikus az RBK Ukraine szemléje szerint.
Mint ismert, Németországban még folynak a megbeszélések a Taurus rakéták Ukrajnába szállításáról. Olaf Scholz kancellár határozottan ellenzi a cirkálórakéták átadását, mivel szerinte az a háború eszkalációjához vezetne. A Scholz vezette Németországi Szociáldemokrata Párt még választási programjába is beépítette a Taurus-rakéták szállításának tiltását.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja nemcsak Ukrajnát érinti, hanem Moszkva imperialista téveszméit és az európai ügyekbe való beavatkozási szándékát is tükrözi, ezért Európa stratégiájának kizárólag Ukrajna győzelmére kell irányulnia – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök a Müncheni Biztonsági Konferencián.
A moderátor kérdésére, hogy mi legyen Európa terve Ukrajnával, a dán miniszterelnök megjegyezte, hogy a válasza „nagyon egyszerű – nyernünk kell” – idézi az RBK Ukraine.
Hangsúlyozta, hogy „a stratégia csak a háború megnyerése lehet”, más esetben Oroszország továbbra is destabilizálja az európai helyzetet, amit a nyugati vezetők nem engedhetnek meg.
Soha nem hittem, hogy az Orosz Föderáció Ukrajna elleni háborúja tisztán Ukrajnáról szól. Az ukrajnai háború Oroszországról szól, az orosz imperialista álmokról, az ő vágyukról és szándékukról, hogy európai ügyekben döntsenek. És ezt nem engedhetjük meg nekik
– mondta Frederiksen.
„Nagyon jó volt hallgatni J.D. Vance erőteljes beszédét. Ez egy nyilvános korbácsolás volt, nem tudom másnak nevezni. Érdekes volt figyelni azoknak az arckifejezését, akik hallgatták” – így reagált Aszja Jemeljanova, a Rosszija–1 orosz állami televízió tudósítója, miután az Egyesült Államok alelnöke keményen kiosztotta az európai vezetőket a Müncheni Biztonsági Konferencián.
Jemeljanova kifejezetten dicsérte J.D. Vance azon állításait, amely szerint Európára a legnagyobb veszélyek belülről leselkednek, és ezek nagyobb aggodalomra adnak okot, mint egy kínai, vagy orosz beavatkozás a kontinensen, írja a horvát Index. Az orosz műsorvezető az amerikai alelnök azon mondataival is egyetértett, melyekben a demokrácia és a szólásszabadság európai hanyatlásáról beszélt.
Volodimir Zelenszkij ukrán egy interjúban kijelentette, hogy az oroszok a háború kezdete előtti területre vonják vissza csapatait. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy nem kellenek az amerikaiak ahhoz, hogy megvédjék Ukrajnát. A Newsmax újságírója erre rámutatott, hogy semmi jele sem látszik annak, hogy Oroszország hajlandó visszavonulni a 2022-es határokhoz. Majd megkérdezte, hogy akkor hogyan érhet véget a háború. Zelenszkij erre azt válaszolta, hogy Donald Trump európai támogatással tud véget vetni a konfliktusnak.
Az ukrán elnök úgy véli, hogy amerikai kollégája képes befolyásolni Vlagyimir Putyint, és Donald Trumpnak szüksége van a sikerre, különben azt fogják gondolni, hogy ez még Joe Biden hatása volt. Zelenszkij bízik abban, hogy az amerikai elnök az ukránok oldalán áll majd. Továbbá ismételten kiemelte, hogy csak Ukrajna részvételével fogadnak el békemegállapodást − írta az Ukrajinszka Pravda.
Oroszország az ukrajnai háború kezdete óta mintegy 856 660 katonát vesztett Ukrajnában – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara február 15-én.
Ebből csak az elmúlt napon vesztettek mintegy 1180 katonát.
A jelentés szerint Oroszország emellett 10 068 harckocsit, 20 927 páncélozott harcjárművet, 37 379 járművet és üzemanyagtartályt, 23 174 tüzérségi rendszert, 1283 rakéta sorozatvető rendszert, 1067 légvédelmi rendszert, 370 repülőgépet, 331 helikoptert, 25 341 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
Biztonsági és gazdasági szempontból egyaránt káros lenne, ha Ukrajnában rossz békemegállapodás születne – áll David Lammy brit külügyminiszter és John Healey védelmi miniszter szombaton megjelent közös cikkében.
A munkáspárti brit kormány két minisztere a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban közölt írásban leszögezi, hogy a tartós béke megteremtéséhez új biztonsági berendezkedésre van szükség. Ennek fő elemei közé tartozik, hogy Európának többet kell tennie saját biztonságáért, de az is, hogy fennmaradjon az Egyesült Államok hosszú távra szóló elkötelezettsége NATO-szövetségesei mellett, írja az MTI.
Lammy és Healey szerint Ukrajnában olyan erőteljes békemegállapodásra van szükség, amely visszatartja Oroszországot bármiféle jövőbeni agressziótól. Éppen ezért nem szabad Ukrajnáról tárgyalásokat tartani Ukrajna részvétele nélkül, sőt biztosítani kell, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a lehető legerőteljesebb pozícióban vehessen részt ezeken a tárgyalásokon.
A brit külügyminiszter és a védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy ha Ukrajnában rossz békemegállapodás születik, az biztonsági és gazdasági károkat is okozna.
A két miniszter egyetértett azzal, hogy az Egyesült Államok nagyobb védelmi ráfordítást követel Európától. Azt írták, hogy Amerika valójában már évtizedek óta kéri ezt az európai szövetségesektől, és London is egyértelműen azon az állásponton van, hogy Európának többet kell költenie saját védelmére.
Közel negyven perces beszédben bírálta szombaton Donald Trump amerikai elnököt Volodimir Zelenszkij, amiért szerinte Ukrajnát és Európát megkerülve próbál békét kötni.
Az ukrán elnök egy közös európai hadsereg létrehozása mellett érvelt, szerinte ugyanis valódi garanciát a békére egy erős Európa jelenthet, amit komolyan venne az Egyesült Államok is. Zelenszkij ezenkívül egységre, szolidaritásra és haderőfejlesztésre szólította fel az európai országokat.
Zelenszkij a Dac és diplomácia: Ukrajna jövőjének kilátásai című beszédében Ukrajna jövőjéről és a háborút lezáró béketárgyalásokról fejtette ki alábbi gondolatait:
A teljes cikk ide kattintva olvasható.
„Az európai háborúpárti, liberális elit mindent meg fog majd próbálni elkövetni annak érdekében, hogy ne jöjjön létre az ukrajnai háborút lezáró békemegállapodás, ami jelenleg közelebb van, mint valaha” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Médiacentrum Debrecen Köz-ügy Extra péntek esti adásában.
A tárcavezető szerint az ukrajnai háború lezárásához amerikai-orosz megállapodásra van szükség, és ez eddig csak azért nem valósult meg, mert az Egyesült Államokat „háborúpárti kormányzat” vezette és „olajat öntöttek a tűzre”.
Most azonban Szijjártó Péter szerint „békepárti” elnökük lett az amerikaiaknak, és örömét fejezte ki, amiért Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök máris másfél órán át beszélt egymással telefonon. Szijjártó Péter szerint még „soha nem volt ilyen közel a béke”.
Úgyhogy nyilván az is várható egyébként, hogy az európai háborúpárti liberális mainstream mindent meg fog majd próbálni elkövetni annak érdekében, hogy ne legyen megállapodás. Ne legyünk naivak, mindent el fognak követni az európai háborúpártiak a megállapodás ellen
– jegyezte meg.
Európai országok egy csoportja titokban azon dolgozik, hogy csapatokat küldjön elősegítendő az Oroszországgal kötendő békemegállapodást – írja a Unian az Associated Pressre hivatkozva.
A lap úgy értesült, hogy Nagy-Britannia és Franciaország vezeti a tervet, egyéb részletet azonban nem közöltek. Az érintett országok nem akarják felmutatni lapjaikat, és előnyt adni Putyinnak, ha az beleegyezik a háború befejezéséhez vezető tárgyalásokba – indokolta a kiadvány az egyelőre ködös kijelentéseket.
Nem megyek bele a lehetőségek konkrétumaiba, de egyetértek azzal, hogy a béke érdekében bizonyos biztonsági garanciákat kell vállalni Ukrajna számára, és az Egyesült Királyság is kiveszi a részét ebből
– ezt pedig már Keir Starmer brit miniszterelnök fűzte a lehetőség felmerüléséhez.
Az AP megjegyzi, hogy az európaiak körülbelül egy éve kezdték el tanulmányozni csapataik Ukrajnába küldésének lehetőségét, ám mostanra felgyorsultak az erről szóló viták, mert attól tartanak, hogy Donald Trump megkerülheti őket, és úgy juthat egyezségre Putyinnal.
A lap szerint 2024 év végén európai vezetők egy csoportja találkozott Zelenszkijjel Mark Rutte NATO-főtitkár brüsszeli rezidenciáján. Nagy-Britanniából, Dániából, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Hollandiából és Lengyelországból is érkeztek magas rangú vezetők, de uniós tisztviselők is jelen voltak. A megbeszélések pedig Emmanuel Macron korábbi kijelentéseit vették számításba, miszerint külföldi kontingenst küldene Ukrajnába.
„Csak akkor lehet béke Ukrajnában, ha az ország szuverenitása biztosított” – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szombaton a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián.
A szociáldemokrata politikus leszögezte, hogy Németország soha nem fog támogatni semmilyen békediktátumot, és azt is, hogy Oroszország győzelme és Ukrajna összeomlása nem teremtene békét.
A német kormányfő szerint bármilyen, Ukrajnáról folytatott tárgyalásnak tiszteletben kell tartania az ország szuverén függetlenségét.
Ukrajnának bármilyen tárgyalásos megoldás végén olyan haderővel kell rendelkeznie, amely képes visszaverni egy esetleges újabb orosz támadást. Ez anyagilag, logisztikailag és pénzügyileg óriási kihívás
– fejtegette a német kancellár, kiemelve, hogy ehhez a harcok beszüntetése után is szükség lesz Európa és a transzatlanti partnerek támogatására.
Scholz egyúttal szót emelt Európa és Amerika biztonságának különválasztásával szemben is.
Világossá tette azt is, hogy Németország a jövőben is jelentős mennyiségű hadianyagot vásárol majd az Egyesült Államoktól, de egyúttal kijelentette, hogy erős európai fegyveriparra van szükség.
Két rendőr is megsebesült az oroszok támadása következtében Herszon régióban, írja az Interfax.
„Orvosi segítséget kért két rendőr, akik február 12-én a Herszon megyében egy ellenőrzőpontot ért orosz FPV dróntámadás következtében megsérültek. A rendfenntartóknál zúzódásokat diagnosztizáltak” – közölték a rendfenntartók.
A régióban egy ember meghalt és 11 megsebesült az oroszok támadása következtében.
„Tegnap az orosz hadsereg tüzérséggel és drónokkal vette célba a polgári infrastruktúrát Herszon és Beriszlav körzetekben. Az egyik településen egy 49 éves férfi meghalt” – áll a közleményben.
A Krím orosz közigazgatása ukrán gyerekeket von be az Ukrajna elleni háborúban használt fegyverek alkatrészeinek gyártásába – állítja az Ukrajinszka Pravda.
A lap azt írja, hogy az egyik iskolában a gyerekeket arra kényszerítik, hogy katonai oktatók irányításával alkatrészeket gyártsanak az orosz hadsereg számára. Többek között drónok és Kalasnyikov gépkarabélyhoz való eszközöket készítenek, majd ezeket hivatalosan átadják az Ukrajna ellen harcoló orosz katonai egységeknek.
Az orosz adminisztráció nem titkolja ezeket a tevékenységeket, „önkéntes kezdeményezésként” tünteti fel azokat. A Center for Nonproliferation Studies (CNS) megjegyzi, hogy ez a nemzetközi jog durva megsértése.
Amellett, hogy a megszálló hadsereg számára alkatrészek előállítására kényszerítik őket, a krími iskolákban aktívan militarista propagandát folytatnak, találkozókat szerveznek orosz fegyveresekkel, és a háborúhoz való pozitív hozzáállást már gyermekkoruktól kezdve rájuk erőltetik. Az oroszok ilyen szégyenletes módon egy új generációt formálnak, amely teljesen aláveti magát a Kreml ideológiájának, és kész lesz a jövőben a megszálló hadsereg soraiba állni
– véli a szervezet.
A CNS szerint Oroszország 2025 tavaszán többek között így növelné az állományát az ideiglenesen megszállt ukrajnai területeken, hogy kompenzálja a jelentős veszteségeket a fronton.
Szombaton kora reggel drónokkal vették célba a volgográdi olajfinomítót orosz Telegram csatornák szerint. A helyi lakosok arról számoltak be, hogy több mint 15 robbanást hallottak, valamint hogy a drónok a Krasznoarmejszkij kerületben lévő olajfinomítót támadták − írta a The Kyiv Independent.
Emellett egy többemeletes lakóépületbe csapódott be egy drón Volgográdban, a helyszínt az orosz biztonsági erők lezárták. Andrej Bocsarov, a volgográdi terület kormányzója később megerősítette, hogy támadás történt, és elmondta, hogy egy ember „könnyebben megsérült” a lakóépületet ért csapást követően.
A drónok tüzet is okoztak „az ipari övezet területén” − közölte Bocsarov, azonban nem részletezte, hogy melyik létesítményben keletkezett kár. Éjszaka több dróncsapás érte Oroszországot, a védelmi minisztérium állítása szerint negyven drónt lőttek le.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök attól tart, hogy országa nem lesz képes megvédeni magát Oroszországgal szemben az Egyesült Államok segítsége nélkül.
Kevés esélyünk lesz a túlélésre az Egyesült Államok segítsége nélkül
– mondta Zelenszkij pénteken az NBC amerikai televíziónak adott interjújában, melyet a Der Spiegel szemlézett. Hozzátette, hogy ez vonatkozik mind a jelenre, mind a háború befejezése utáni időszakra.
Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy kész tárgyalni Oroszországgal a háború esetleges befejezéséről, mint azt kifejtette a müncheni biztonsági konferencián. Ehhez azonban egyértelmű feltételeket szabott és „biztonsági garanciákat” követelt.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy először egy Ukrajna és a szövetségesei közötti megállapodást szeretne látni. A Putyinnal való találkozóba csak akkor egyezne bele, ha előtte kidolgoznának egy tervet a háború befejezésére. Az ukrán államfő leszűkítette azok körét is, akikkel hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni.
Találkozom az oroszokkal – egyetlen orosszal, Putyinnal
– jelentette ki Zelenszkij.
Az ukrán elnök arra is felszólított minden államot, hogy Ukrajnával kapcsolatban semmilyen döntés ne szülessen az ország bevonása nélkül, továbbá felhívta az Egyesült Államokat, hogy Európával együtt támogassák az országát, utalva ezzel Vlagyimir Putyin és Donald Trump szerdai telefonbeszélgetésére, ahol arról állapodott meg a két vezető, miszerint „haladéktalanul” tárgyalásokat kezdenek Ukrajna jövőjéről.
Az amerikai kormány később világossá tette, hogy Kijevet be kell vonni az esetleges tárgyalásokba.
Magyarország területére 2025. február 14-én az ukrán-magyar határszakaszon 4740 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 16 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
Szaúd-Arábia külügyminisztériuma üdvözölte pénteken Donald Trump amerikai elnök azon kijelentését, amely szerint Szaúd-Arábiában találkozna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború lezárása ügyében – közölte az MTI. A tárca közleménye szerint
a királyság üdvözli a tervezett csúcstalálkozó szaúd-arábiai megrendezését, és megerősíti, hogy az ukrajnai válság kezdete óta maga is folyamatos erőfeszítéseket tesz az Oroszország és Ukrajna közötti tartós béke elérése érdekében.
Mint írtuk, az Egyesült Államok államfője szerdán elárulta, hogy személyes találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel már „valamikor a közeljövőben” létrejöhet, és hozzátette, hogy a szaúdi vezetéssel mind ő, mind az orosz elnök jó viszonyt ápol, ezért Szaúd-Arábia alkalmas helyszín lehet.
Február 13-án, csütörtökön az ukrán légierő csapást mért egy orosz erődítményre a Kurszki régióban, amelyet drónok indítására használtak – számol be az Unian.
Telegram csatornáján számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara, miszerint nagy pontosságú csapást mértek az Orosz Fegyveres Erők 60. különálló motoros lövészdandár 28. lövészzászlóaljának egy szakaszára. A támadás Elizavetovka falu közelében történt.
Ez a csapás az ukrán fegyveres erők rendszerszintű intézkedéseinek részévé vált, amelyek célja a fenyegetések semlegesítése és az ellenség katonai potenciáljának gyengítése
– írták a közleményben.
Kizuhant egy épület kilencedik emeletéről és meghalt az oroszországi Habarovszki területen található Nyikolajevszkij járási közigazgatás egyik alkalmazottja, aki ellen szélsőségesség miatt indított büntetőeljárás volt folyamatban – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség pénteken.
A nyikolajevszkiji járási közigazgatás városi levéltárának munkatársa az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyve 280. cikkének 2. része – nyilvános felhívás szélsőséges tevékenység végzésére – szerinti büntetőügyben állt bíróság előtt az Orosz Fegyveres Erők katonái ellen tett kijelentései miatt. Holtan találták, miután lezuhant egy épület kilencedik emeletéről
– közölte az orosz médium forrása.
A meghalt orosz férfi, Artem Primak ellen szélsőségesség miatt indult büntetőeljárás az orosz fegyveres erők katonái ellen tett kijelentései miatt. Halála előtt egy videó is megjelent, amin a férfi feltehetően kényszer hatására bocsánatot kér, amiért szavai szerint „az interneten az Oroszország által Ukrajnában folytatott különleges katonai műveletben részt vevő oroszok meggyilkolására” szólított fel, amit – a videón tett kijelentései szerint – ukránbarát médiumok befolyására cselekedett.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!