Tisztelt olvasó!

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Donald Trump különmegbízottja bemondta, amit Zelenszkij hallani sem akar
• A Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség vezetője szerint fennáll a nukleáris fenyegetés veszélye
• Napokon belül dönthetnek Szaúd-Arábiában Ukrajna sorsáról
• Ukrajna megerősítette, Magyarország akadályozza Kijev uniós csatlakozását
• Vlagyimir Putyin szóvivője elmondta, hogyan akadályozhatta volna meg területeinek elvesztését Ukrajna
• Videón, ahogy szovjet zászlóval indulnak támadásba oroszok, kíméletlen csata lett a vége
• The Guardian: a hétfői párizsi csúcson Ukrajna automatikus NATO-tagságáról tárgyalnak majd

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is!

Volodimir Zelenszkij elnök az NBC News-nak adott, vasárnap megjelent interjújában felsorolta azokat a biztonsági garanciákat, amelyeket Ukrajna „megkövetel” szövetségeseitől.

Ukrajna államfője a biztonsági garanciák részeként említett meg

• egy erős rakétacsomagot,
• egy jelentős hadsereget,
• befektetéseket,
• uniós tagságot,
• valamint az Izrael és partnerei között fennálló védelmi együttműködésekhez hasonló megállapodásokat.

„Az Európai Unió nagyon fontos, mert ez egy különleges piac számunkra, és az EU nagyon érdeklődik a termékeink iránt. Az Európai Unióval azonos feltételekkel kell rendelkeznünk. Tagok akarunk lenni. Ugyanazok az értékeink, hasonló törvényeink vannak és a többi. Része a gazdasági biztonsági garanciáinknak, hogy azonnal az EU tagjává váljunk” – jelentette ki az ukrán elnök.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közleményt adott ki a csernobili atomerőmű egyik bizalmas létesítményét ért orosz dróncsapás következményeiről, amelyben megjegyzi, hogy a jelentős károk ellenére a sugárzás szintje a helyszínen nem változott, közölte az Unian.

A közlemény megjegyzi, hogy a helyszínen tartózkodó NAÜ-csoport korlátlan hozzáférést kapott a robbanás helyszínén, és részletes vizsgálatot végzett a létesítményben keletkezett károk felmérése érdekében, amelynek boltozatát érte egy orosz dróncsapás.

Az ukrán tűzoltók éjjel-nappal, fagyos időben dolgoztak, hogy teljesen eloltsák a még mindig parázsló kisebb tüzeket, amelyek az 1986-os csernobili atomerőmű-balesetben megsemmisült reaktor maradványait tartalmazó épületre mért pénteki dróntámadás után keletkeztek

– mondta Raphael Grossi, a NAÜ igazgatója, majd hangsúlyozta, hogy egy nukleáris létesítmény elleni támadás teljesen elfogadhatatlan.

Az ügynökség megerősítette, hogy a létesítmény boltozatának külső és belső burkolata is megsérült, aminek következtében egy körülbelül hat méter átmérőjű lyuk keletkezett, valamint egyes berendezések és elektromos kábelek is megsérültek.

Több mint százezren maradtak vasárnap távhőszolgáltatás nélkül a dél-ukrajnai Mikolajiv nagyvárosában egy hőerőművet ért orosz csapás nyomán – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en. „Ez újabb világos bizonyítéka annak, hogy Oroszország a lakosságunk, illetve általában véve az élet ellen folytat háborút” – írta az ukrán elnök.

Nem tesznek ilyet olyanok, akik helyre szeretnék állítani a békét és tárgyalásokra készülnek

– fogalmazott Ukrajna államfője.

Denisz Smihal kormányfő az MTI beszámolója szerint azt írta a vasárnapi csapásról, hogy célzott támadásról van szó, amelynek valódi célja, hogy „az emberek a mínuszokban távhő nélkül maradjanak, humanitárius katasztrófát előidézve ezzel”. Hozzátette, hogy vasárnapra virradóra végrehajtott támadás okozta károkat még nem tudták elhárítani.

Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzója arról tájékoztatott korábban, hogy tűz keletkezett a támadás következtében az egyik helyi hőerőműben, amit időközben sikerült megfékezni. Az orosz csapások következtében egy 64 éves férfi megsebesült, s öt lakóépületben is károk keletkeztek.

„Miért várják el az EU képviselői, hogy helyet kapjanak az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos tárgyalóasztalnál, ha hivatalos álláspontként hazugságokat kérdeznek?” – így reagált Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Kaja Kallas azon kijelentésére, miszerint az Európai Unió diplomáciai vezetője nem tudott arról, hogy orosz civilek is meghaltak ukrán fegyverek által.

„Az elmúlt napokban az összes EU-vezető hangosan kiabálta, hogy feltétlenül helyet kell kapniuk a tárgyalóasztalnál. Kallas gyökerestül elvágta a reményeiket” – idézi a TASZSZ orosz állami hírügynökség Zaharova szavait.

Zaharova szerint egy ilyen pozícióban lévő személynek tudnia kellene, hogy „a kijevi rezsim terrortámadásokat követ el civilek, gyermekek, nők, szociálisan kiszolgáltatott csoportok ellen”.

A hat ukrajnai frontszakasz közül négyen tudott előrenyomulni az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán – közölte vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium az MTI beszámolója szerint. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint ezer, a kurszki régióban pedig több mint 230 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap során az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, továbbá egy csapásmérő drónokat összeszerelő létesítményt, egy, az ukrán hadiipart ellátó energetikai létesítményt, két lőszer- és egy hadianyagraktárt, egy harckocsit és nyolc egyéb páncélozott harcjárművet, két HIMARS-rakétát, továbbá 50 repülőgép típusú távirányítású repülőszerkezetet.

Az oroszországi Kurszk megyében folyó harcokkal kapcsolatban az orosz védelmi tárca egyebek között két ukrán harckocsi és 15 egyéb páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be, három ellentámadás visszaverése mellett. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 61 010 embert, 365 harckocsit, 273 gyalogsági harcjárművet, 219 páncélozott szállítójárművet, 1886 páncélozott harcjárművet, 1994 gépkocsit, 441 tüzérségi löveget és 48 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap tüzérségi és dróntámadást. Belgorod megyében, ahol egy személyautót támadott egy pilóta nélküli repülőszerkezet, egy civil megsebesült. Alekszandr Hinstejn, Kurszk megye ügyvivő kormányzója közölte, hogy a régió több mint 1900 lakosát eltűntnek nyilvánították. A vonatkozó listát a jövő héten fogják közzétenni a helyi önkormányzat honlapján.

Ha Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia biztonságáért, akkor ott kell lennie az ukrajnai háború befejezéséről folytatandó tárgyalásokon – jelentette ki Petr Pavel cseh köztársasági elnök vasárnap a közszolgálati Cseh Televízióban az MTI beszámolója szerint. Az államfő ismételten figyelmeztetett, Ukrajna esetében nem szabad megengedni az 1938-ban aláírt müncheni egyezmény forgatókönyvének megismétlését, amikor a nagyhatalmak Csehszlovákia sorsáról, feldarabolásáról annak megkérdezése nélkül döntöttek.

Petr Pavel Keith Kellogg, az ukrán és orosz ügyek kezelésével megbízott amerikai diplomata szavaira reagált, aki a müncheni biztonsági konferencián azt mondta, hogy az európaiaknak nem lesz helyük az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország tárgyalásain a háború lezárásáról. A cseh elnök szerint ezeket a kijelentéseket nem kell szó szerint érteni.

Amit mondanak, azt komolyan kell vennünk, de nem feltétlenül szó szerint

– mondta a cseh köztelevízióban Petr Pavel, aki Münchenben személyesen is tárgyalt Keith Kelloggal. „Teljesen logikus, és ez az érdeke az Egyesült Államoknak is, hogy Európa érdekei képviselve legyenek a tárgyalóasztalnál” – tette hozzá a cseh politikus.

Az Egyesült Államok követelését úgy kell értelmezni – fejtette ki Petr Pavel –, hogy a tárgyalóasztalnál nem kellene sok embernek ülnie, mert akkor nagyon nehéz lesz megegyezni. „Az olyan fontos tárgyalásokat, mint az ukrajnai háború lezárása, nem lehet elsietni. Amennyiben ilyen tárgyalásokra sor kerül, akkor további tárgyalásokkal és további konzultációkkal kell számolni” – tette hozzá a cseh politikus.

A televízió kérdésére, hogy kapott-e meghívót Emmanuel Macron francia elnöktől a vezető európai politikusok Ukrajnáról szóló hétfői rendkívüli párizsi tárgyalásaira, Petr Pavel azt válaszolta, hogy még nem. Szerinte azonban nem európai csúcstalálkozóról, hanem csak néhány európai ország vezetőjének nemhivatalos találkozójáról van szó.

Pontosan egy évvel ezelőtt, 2024. február 16-án jelentette be az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat, hogy Alekszej Navalnij, Vlagyimir Putyin egyik legfőbb politikai riválisa meghalt egy büntetőtelepen, miután már három éve börtönben raboskodott.

Navalnij halálának egyéves évfordulóján kora reggel óta tömegek visznek virágot az ellenzéki politikus sírjára a moszkvai Boriszovszkoje temetőbe. A Meduza körképe szerint a fővároson kívül több orosz településen is megemlékeznek Navalnijra, a rendőrség igazoltatja az embereket, sőt, Novoszibirszkben letartóztattak öt személyt, akik a Narimszkij téren a politikai elnyomás áldozatainak emlékművénél helyeztek el virágokat.

Szentpéterváron szintén a – rendőrség által egyébként részben elkerített – politikai elnyomás áldozatainak emlékművénél helyeztek el virágokat az emlékezők, amiket az önkormányzat munkatársai folyamatosan eltávolítanak.

Ha ma különös fájdalmat érzel, nem vagy egyedül. Alekszej szíve értünk dobogott

– ez a szöveg állt azon a táblán, amit egy megemlékező tartott Perm városában. A férfit a rendőrség őrizetbe vette.

Olaf Scholz is megemlékezett az ellenzéki politikusra: „Alekszej Navalnij ma egy éve halt meg, mert a demokráciáért és a szabadságért harcolt Oroszországban. Putyin brutálisan harcol a szabadság és annak védelmezői ellen. Navalnij munkája annál bátrabb volt. Bátorsága változást hozott, és messze túlmutat a halálán – írta a német kancellár az X-en.

Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke is részt vesz az európai vezetők párizsi „válságcsúcstalálkozóján”, amelyet Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezett a Trump-kormányzat kijelentései miatt – közölte szombaton a The Guardian. 

A várhatóan február 17-én, hétfőn megrendezendő találkozó középpontjában az Egyesült Államok kormányának azon lehetséges lépése áll, hogy kizárják Európát az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos tárgyalásokból, elvetik Ukrajna NATO-tagságának ötletét, valamint az európai vezetők által felajánlható biztonsági garanciákat is.

A Downing Street megerősítette, hogy tud Franciaország elnökének javaslatáról, és közölte, hogy Keir Starmer részt kíván venni a találkozón. A brit kormányfő várhatóan továbbítja a találkozó üzeneteit Trumpnak, akivel a jövő héten Washingtonban találkozik.

Alexander Stubb finn elnök három szakaszt jelölt meg az ukrajnai háború békés lezárásához. Az első lépés Ukrajna erősítése a tárgyalásokhoz – hangsúlyozta Alexander Stubb finn elnök. 

Az első szakasz az előzetes tárgyalások, és ez az a pillanat, amikor újra fel kell fegyvereznünk Ukrajnát és maximális nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra. Ez magában foglalja a szankciókat és a befagyasztott vagyon felhasználását, hogy Ukrajna erőhelyzetből kezdje meg ezeket a tárgyalásokat

– idézi az elnököt az RBK Ukraine.

Szerinte a második szakasz a közvetlen tűzszüneti megállapodás. Stubb úgy véli, hogy a tűzszünetnek a kapcsolati vonal mentén, nemzetközi ellenőrzés alatt kell létrejönnie. Finnország elnöke szerint ebben a szakaszban is meg kell beszélni a békefolyamat paramétereit, valamint a foglyok, gyerekek visszaküldését és a szankciók kérdését. 

A harmadik szakasz Stubb szerint az újjáépítési és területi kérdéseket érintő béketárgyalások lesznek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem alku tárgya, hogy Ukrajna maga dönt az uniós és a NATO-csatlakozás kérdésében. Továbbá Oroszországnak nem szabad befolyást gyakorolnia arra, hogy milyen lesz a jövőbeli európai biztonsági architektúra.

Vasárnap virradóra az oroszok megtámadták a mikolajivi hőerőművet, melynek következtében 46 ezren maradtak fűtés nélkül. Denisz Szmihal ukrán miniszterelnök megjegyezte, hogy minden illetékes szolgálat foglalkozik a csapás következményeivel, és dolgozik a hőellátás mielőbbi helyreállításán − írta az Ukrajinszka Pravda.

Ezért 67 központot hoztak létre, valamint három kazánházat kapcsoltak össze a helyi egészségügyi létesítményekkel. A központok olyan fűtött helyiségek, amelyekben élelmiszert is tárolnak, hogy segítsék áram- és távhőkimaradás esetén a lakosságot.

A belorusz hadsereg integrációja az oroszba veszélyes Ukrajnára és Európára nézve Pavel Lakijcsuk, a Stratégia XXI Globalisztikai Központ biztonsági vezető szerint.

Emlékeztetett arra, hogy a belorusz választások előtt újabb megállapodást írtak alá Oroszországgal, ugyanakkor hozzátette, hogy már orosz ügynökök lehetnek a belorusz hadseregben. Lakijcsuk szerint Putyin már régen szemet vetett rá, valamint abban érdekelt, hogy azt bevessék a háborúban. A szakértő úgy véli, hogy a két elnök közti harc tovább folytatódik.

Lakijcsuk hangsúlyozta, hogy a két hadsereg összeolvadása veszélyt jelent Ukrajnára, mely új front létrejöttével fenyeget, de Európa számára sem kecsegtet túl sok jóval, hiszen Belaruszból a balti államok ellen is indítható támadás, vagyis „a jelek nem túl jók” − írta az Unian.

A The Wall Street Journal nyugati hírszerzőkre hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz titkosszolgálat olyan új egységet hozott létre, amely titkos támadásokat hajt végre Európában és más országokban. Feladatai közé tartoznak a szabotázsakciók és a merényletek − írta az Ukrajinszka Pravda.

A források szerint a csoportot 2023-ban hozták létre, válaszul az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatásra, valamint azt írták, hogy Moszkva úgy véli, a Nyugat bűnrészes az Ukrajna által Oroszország ellen elkövetett támadásokban, különösen az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásában, a magas rangú moszkvai tisztviselők elleni merényletekben és a nagy hatótávolságú nyugati rakétákkal végrehajtott csapásokban.

Hírszerzési információk alapján SSD rövidítéssel szerepel az új orosz egység, amelynek egy német fegyvergyártó cég vezérigazgatója elleni támadást tulajdonítanak. Az SSD több feladatkört vett az FSZB-től, de a 29155-ös egységet is magában foglalja.

Ezekhez más országokból toboroznak embereket, többek között Ukrajnából, fejlődő országokból és Oroszországgal szoros kapcsolatban álló országokból, például Szerbiából.

Oroszország 858 390 katonát vesztett Ukrajnában a háború kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara február 16-án.

Ez a szám magában foglalja az orosz erők csak szombaton elvesztett mintegy 1730 fős élőerő-veszteségét is.

A jelentés szerint Oroszország emellett 10 073 harckocsit, 21 011 páncélozott harcjárművet, 37 456 járművet és üzemanyagtartályt, 23 185 tüzérségi rendszert, 1283 rakéta-sorozatvető rendszert, 1067 légvédelmi rendszert, 370 repülőgépet, 331 helikoptert, 25 377 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent. 

Vasárnap virradóra az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán drónt Kurszknál, emellett további negyvenet semmisítettek meg négy orosz régió felett, ezek közül 17-et a Volgográdi, 12-t a Kalugai, kilencet a Rosztovi, és kettőt a Szaratovi terület felett találtak el.

Jurij Szljusar, a Rosztovi terület megbízott kormányzója elmondta, hogy a légvédelmi egységek visszaverték a dróntámadást − írta az mk.ru.

A kijevi vezetés kész nagy mennyiségű tojást eljuttatni az Egyesült Államokba a katonai és pénzügyi segélyek fenntartásáért a Washington Post értesülése szerint, amely egy ukrán tisztviselőre hivatkozik, bár megjegyezték, hogy ironikus megjegyzésnek tűnik.

Az amerikai lap szerint az ukrán hatóságok tisztában vannak azzal, hogy az Egyesült Államokban hiánytermék a tojás, és jelentősen emelkedett az ára az infláció miatt. A drágulás okait a magas megélhetési költségekkel és a három százalékot meghaladó inflációval magyarázták − szemlézte az mk.ru.

Magyarország területére 2025. február 15-én az ukrán–magyar határszakaszon 5032 fő lépett be.

A beléptetettek közül a rendőrség 18 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség. 

Kétszázötven harci összecsapás történt az orosz−ukrán fronton február 15-én − írta jelentésében a DeepState, amely szerint ez volt 2025 legnehezebb napja a háborúban.

Kiemelik, ezek nem teljes körű adatok, de az biztos, hogy az orosz támadások rendkívüli intenzitását jelzik a számok. A fő összecsapások Pokrovszk, Kurahivszk és Velikonovoszilszk környékén történtek − teszi hozzá a közlemény.