Lengyelország továbbra is finanszírozni fogja a műholdas internet elérését Ukrajna számára – közölte szombaton Krzysztof Gawkowski lengyel digitalizációs miniszter.
A miniszter azokra a sajtóértesülésekre reagált, amelyek szerint az Egyesült Államok arra készülhet, hogy megszünteti a Starlink műholdrendszer szolgáltatását Ukrajnában. A Reuters úgy értesült: amerikai tisztségviselők azzal kezdtek el fenyegetőzni, hogy „azonnal lekapcsolják” az ukrán hadsereg által is használt műholdrendszert, ha Kijev nem hajlandó megállapodni Washingtonnal arról, hogy ritkaföldfémekkel kompenzálná az amerikai hadi támogatást.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt szombaton jelezte, hogy még nem írja alá az ásványkincsekkel kapcsolatban az Egyesült Államokkal tervezett partnerségi megállapodást, mert annak első tervezete szerinte nem tartalmaz megfelelő rendelkezéseket Kijev érdekeinek védelmére. A brit Daily Telegraph című lapban megjelent részletek szerint az amerikaiak által kidolgozott megállapodástervezet értelmében Ukrajnának a területén található ritkaföldfémek és más ásványkincsek 50 százalékát az Egyesült Államoknak kellene átadnia, és az esetleges vitákat egy New York-i bíróságon kellene rendeznie a feleknek.
Krzysztof Gawkowski az X közösségi oldalon reagált a Reuters értesüléseire, és felidézte: Lengyelország vásárolta meg és adta át Ukrajnának a Starlink használati jogát. „Mi fizetjük, és továbbra is fizetni fogjuk a műholdrendszer ukrajnai használatának díját. Nem tudom elképzelni, hogy valaki felbonthatna egy olyan üzleti szerződést, amelynek Lengyelország is részese” – közölte a miniszter.
Az ukrán országos rendőrkapitányság közölte, hogy Oroszország szombaton ledobott hét Fab–250-es bombát a Donyeck megyei Kosztyantinyivka városra, a támadásban az eddigi adatok szerint legkevesebb két ember vesztette életét és négyen megsérültek.
Az MTI beszámolója szerint az egyik eltalált többszintes lakóházban beomlottak a lakások az elsőtől az ötödik szintig. A hatóságok szerint még lehetnek emberek a romok alatt.
Cadim Filaskin megyei kormányzó közölte, hogy az előzetes felmérések szerint 10 emeletes épületben, 21 családi házban, három ipari létesítményben, egy üzlethelyiségben, 16 garázsban, két villanyvezetékben, két gázvezetékben és kilenc személygépkocsiban keletkeztek károk.
Mikola Kalasnik, Kijev megyei kormányzó a Telegramon közölte, hogy a főváros térségét ért orosz dróntámadásban egy ember életét vesztette, és tűz ütött ki egy raktárban Boriszpil település közelében. Hozzátette, hogy a tüzet már eloltották. Károk keletkeztek még egyebek mellett egy iskola és egy óvoda épületében, valamint három üzlethelyiségben és húsz napelemben.
Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország szombatra virradó éjjel 162 drónnal támadta Ukrajnát, ebből a légvédelem 82-t lelőt, 75 pedig „negatív következmények nélkül” eltűnt a radarról.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az utóbbi napban 90 összecsapás volt a frontvonalakon. Az ukrán erők a Donyeck megyei Pokrovszknál csaknem 30, az oroszországi Kurszk megyében 15 orosz rohamot vertek vissza. A kijevi katonai vezetés szombati összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg 866 ezer. Az ukrán erők pénteken megsemmisítettek 15 orosz harckocsit, 66 tüzérségi rendszert, valamint 155 drónt és egyéb haditechnikai eszközöket.
Komjáthi Imre, az MSZP elnöke szombaton közölte, hogy pártja elutasítja a politikai önkényt, legyen szó akár Magyarországról, akár a nemzetközi porondról, és Ukrajnának helyet kell kapnia az ukrán rendezésben. Úgy véli, egyes politikai kalandorok, akik egyszer már romba döntötték országukat, most visszatérnének, hogy újra a megosztás, a gyűlölet és az önkény politikáját érvényesítsék.
Mint írta, a Magyar Szocialista Párt határozottan ellenzi azt a világot, amelyben:
Közölte, hogy a szociáldemokraták mindig is szemben álltak a feudálkapitalista kizsákmányolással és a társadalmi egyenlőtlenségeket konzerváló rendszerekkel. Most pedig még határozottabban fellépnek „az újhullámos neoimperialista törekvések ellen, amelyek nemcsak a világ újrafelosztását célozzák, hanem egy igazságtalan, erőszakra és kapzsiságra épülő világrendet próbálnak ránk erőltetni”.
Kijevbe látogatott szombaton Carsten Breuer német vezérkari főnök, és megbeszélést folytatott Olekszandr Szirszkijjel, az ukrán fegyveres erők főparancsnokával.
„Ukrajna a mi szabadságunkért harcol” – jelentette ki a német katonai vezető azon a videofelvételen, amelyet Szirszkij tett közzé közösségi oldalain.
A megbeszélésen tájékoztattam német kollégámat a hadműveleti helyzetről, az ukrán hadseregnek az új hadtestszerkezetre való átállásáról, valamint hálámat fejeztem ki a német népnek az orosz agresszió elleni harcunk megingathatatlan támogatásáért
– írta Szirszkij a Telegramon. Hozzátette, hogy szót ejtettek az ukrán hadsereg fegyver-, lőszer- és felszerelésigényéről, valamint az ukrán fegyveres erőknél folyó kiképzésekről is. Megvitatták emellett az ukrán erők által használt német gyártmányú katonai felszerelések műszaki karbantartásának és javításának kérdését. Szirszkij kiemelte, az Ukrajna és Németország közötti katonai együttműködésnek folytatódnia kell.
A német vezérkari főnök az Oroszország által Ukrajna ellen 2022. február 24-én elindított háború közelgő harmadik évfordulója alkalmából tett látogatást az ukrán fővárosban – számolt be az MTI.
Ukrajna támogatása helyes, szükséges és Csehország ezt folytatni fogja – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök abban az interjúban, amelyet szombaton adott a CTK hírügynökségnek az Ukrajna elleni orosz támadás közelgő harmadik évfordulója alkalmából.
Csehország tartós és igazságos békét kíván Ukrajnának és támogatni fog minden olyan lépést, amely a békéhez vezet – szögezte le a kormányfő. Prága a konfliktus egész ideje alatt Kijev egyik legfőbb támogatója volt, Petr Fiala 2022 márciusában egyike volt az első külföldi politikusoknak, akik Kijevbe látogattak – adta hírül az MTI.
Zelenszkij elnök és az ukrán polgárok hazájukat védik (Vlagyimir) Putyin orosz diktátor ellen, ugyanakkor érvényes, hogy az ukránok életüket Európa békéjéért is feláldozzák
– mondta Petr Fiala. Hozzátette: egyebek között ezért is áll ki Csehország a konfliktus egész ideje alatt Ukrajna mellett.
A háború három éve alatt Csehország 7,3 milliárd korona (117 milliárd forint) értékben küldött hadianyagot Ukrajnába és több mint 7000 ukrán katonát képzett ki saját, illetve Lengyelország területén. Prágai kezdeményezésre nagy kaliberű lövedékeket vásárolnak az Ukrajnát támogató országok.
Az Ukrajna támogatására való lövedékek vásárlására vonatkozó kezdeményezésünk támogatásra talált az egész világon. Az agresszív orosz politikának nem szabad győznie és a mi érdekünk is, hogy Ukrajna vissza tudja verni az orosz agressziót
– tette hozzá Petr Fiala.
Donald Trump szerint Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök „semmit nem tett” az ukrajnai háború befejezéséért – írja a Sztrana. Az amerikai elnök úgy gondolja, hogy a két európai államfő nem költ eleget Ukrajna támogatására.
Európa lényegében semmit sem ad, miközben az Egyesült Államok egy nagyon-nagyon távoli országra költi a vagyonát
– fogalmazott Donald Trump.
Hozzátette, hogy az amerikai támogatásnak ára van: cserébe 500 milliárd dollár értékű ritkaföldfémet vár az ukránoktól, mely alkuba elmondása szerint ők már beleegyeztek.
Emmanuel Macron várhatóan hétfőn találkozik az amerikai elnökkel, míg Keir Stramer látogatása csütörtökön esedékes a Fehér Házban.
Két héten belül tervezik az Egyesült Államok és Oroszország képviselőinek újabb egyeztetését – közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kijelentését az MTI.
A diplomata elmondta, hogy a találkozót „egy harmadik országban rendezik majd”, a pontos helyszínről azonban még zajlanak az egyeztetések.
Jelenleg két párhuzamos, ám politikailag természetesen bizonyos fokig egymásba kapcsolódó út áll előttünk: az egyik az ukrajnai kérdés, a másik a kétoldalú kapcsolatok ügye
– jelentette ki Rjabkov.
Mint mondta, a stratégiai stabilitásról és a fegyverzetellenőrzésről akkor lehet párbeszéd, ha „jól látható elmozdulást látunk egy jobb amerikai politikai irányába”.
Hozzátette, hogy Washington és Moszkva akár a Közel-Keletről is tárgyalhatna. Az orosz és az amerikai delegáció – Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter vezetésével – első alkalommal kedden találkozott Rijádban. Az volt az első ilyen szintű és formátumú egyeztetés a felek között az Ukrajna elleni orosz hadműveletek 2022. február 24-i kezdete óta.
A Kreml a héten azt közölte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz államfő és Donald Trump amerikai elnök közötti személyes találkozó akár már ebben a hónapban is lehetséges. Korábban mindkét vezető jelezte készségét a találkozóra.
Február 20-án az SZBU drónjai megtámadtak egy alállomást, amely az Orosz Föderáció Krasznodari területén található Novovelicskovszkaja olajszivattyú állomást látja el energiával – írja az Ukrajinszka Pravda.
Források szerint az alállomás kigyulladt, ami teljes áramkimaradást és az olajszivattyúzási folyamat vészleállását okozta. Az orosz erők jelenleg felmérik a kár mértékét.
Jelentették, hogy ez már a nyolcadik alkalom, hogy az SZBU hadművelete miatt károsodnak az Orosz Föderáció olajfinomító és olajszivattyúzó létesítményei. Minden ilyen eset több milliós veszteséget okoz Oroszországnak és megnehezíti a hadserege üzemanyag-ellátását.
Elon Musk X közösségi oldalán osztotta meg, hogy Ukrajna túl messzire ment az Oroszországgal folytatott konfliktusában – számol be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az ukrán kormány túl messzire ment. A végtelen halál a lövészárkokban helytelen, és aki továbbra is erőlködik, abból hiányzik az empátia és az ész
– írta közösségi oldalán az amerikai milliárdos.
Elon Musk korábban is bírálta már Volodimir Zelenszkijt, amiért betiltotta az elnökválasztás megtartását Ukrajnában.
Bohdan Okrimenko, a Hadifoglyok Kezeléséért Felelős Koordinációs Parancsnokság titkárságának vezetője azt nyilatozta, hogy Oroszország nem hajlandó az azovi-tengeri hadifoglyokat és tengerészgyalogosokat kicserélni, de az orosz tárgyalófelek érdekeltek a sorkatonák és a csecsenek cseréjében.
Az azovi helyzet, akárcsak a tengerészgyalogosoké, bonyolult. Az orosz fél nem akarja visszaadni őket. Az Azovot Oroszországban terrorszervezetnek nyilvánították, és amikor visszaadjuk az azoviakat a fogságból – s az a helyi lakosság tudomására jut –, az ottani hatóságok reputációs veszteséget szenvednek. Oroszországban a tengerészgyalogosokat motivált, kiképzett katonáknak tekintik, akik hazatérésük után készek újra csatlakozni a fegyveres erőkhöz
– fogalmazott Bohdan Okrimenko az Ukrajinszka Pravda tudósítása szerint.
A vezető elmondása szerint az orosz tárgyaló felek elsősorban a sorkatonák és a csecsenek hadifogságból való visszatérése iránt mutatnak érdeklődést.
Az ukrán fegveres erők vezérkara közleményben számolt be arról, hogy 24 óra leforgása alatt az összes frontvonalon kilencven összecsapás történt az orosz csapatokkal – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz hadsereg tizenötször rohamozta meg a kurszki hídfőt.
Az ukrán védelmi erők folytatják tevékenységüket Kurszk régióban. Az orosz katonák 31 légicsapást hajtottak végre, valamint 43 KAB-ot dobtak le. Ebből az ukránokok tizenöt támadást hárítottak vissza.
Az ukrán fegyveres erők katonái jelentős veszteségeket okoznak az orosz erőknek felszerelésben, s aktívan aláássák az oroszok támadóképességét.
Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken arról beszélt Washingtonban az amerikai konzervatívok éves gyűlésén, hogy az ukrán elnök és az Európai Unió a háború lezárására vonatkozó erőfeszítéseket akadályozza – adta hírül az MTI.
A politikus békét sürgetett, és úgy fogalmazott, hogy „a háborúnak Ukrajnában már régen véget kellett volna vetni. Ukrajna egy rossz stratégia áldozata. A korlátlan pénzügyi, katonai és politikai támogatás, valamint az Oroszország elleni szankciók megbuktak".
Úgy vélte, hogy a Zelenszkij-kormány számára hasznot jelent a háború elnyújtása.
A szlovák miniszterelnök felszólalásában utalt az Egyesült Államokból az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökségen (USAID) keresztül korábban megvalósított támogatáspolitikára, és úgy vélte, hogy „Európának ellen kell állnia a külföldről finanszírozott beavatkozásnak".
Amikor háború zajlik, akkor nem lehet választásokat tartani. Amikor háború van, akkor nehéz annak nyomára lelni, hogy mire mentek a segélyként és fegyverként adott milliárdok. Amikor háború van, Zelenszkij tudja, hogy az Európai Unió teljes támogatását élvezi
– közölte Robert Fico.
Egyben megerősítette Szlovákia elkötelezettségét az Egyesült Államokkal fenntartott szövetség iránt, és szoros együttműködést ígért az új, a Donald Trump vezette amerikai adminisztrációval.
Az Egyesült Királyság új intézkedéseket készül bejelenteni Kijev támogatására és Moszkva felelősségre vonására a háború harmadik évfordulóján, február 24-én – írja az Ukrajinszka Pravda.
A brit kormány három különböző minisztériumot érintő intézkedéscsomagot dolgoz ki, hogy demonstrálja London támogatását Ukrajna iránt.
Nagy-Britannia várhatóan február 24-én jelenti be az Ukrajnának nyújtandó katonai segély újabb részleteit. Bár végleges döntés még nem született, az egyik elképzelés a további fegyverek biztosítása.
A brit kormány „teljes hármas csapásnak” nevezi az intézkedéscsomagot.
A hírek szerint Keir Starmer brit miniszterelnök jövő héten az Egyesült Államokba látogat, és találkozik Donald Trumppal.
Az ATES ukrán partizánmozgalom felderítési információi szerint kritikus üzemanyag-ellátási zavarok léptek fel az orosz haderőnél Herszon megye megszállt területein. A 144. gépesített lövészezred Mszta–SZ típusú önjáró lövegeibe nyári dízelüzemanyagot töltöttek, ami alkalmatlanná teszi őket harci feladatok végrehajtására.
Az RBK Ukraine információi szerint a helyzet különösen aggasztó a szomszédos egységek számára, mivel a mozgásképtelen tüzérségi eszközök könnyű célpontokká váltak, és jelenlétük miatt az ukrán csapások veszélyének vannak kitéve a környező orosz pozíciók is. A megszálló erők tisztában vannak a problémával, de nem képesek azt gyorsan orvosolni.
A cikk kitér arra is, hogy 2025 eleje óta Ukrajna fokozta a dróncsapásokat az oroszországi olajfinomítók ellen. Az év kezdete óta már tíz orosz régióban értek támadások olajipari létesítményeket. A legutóbbi jelentős csapás február 19-én érte a szizranyi olajfinomítót a Szamarai területen, amely fontos szerepet játszik az orosz hadsereg üzemanyag-ellátásában.
Az elemzés rámutat, hogy az ukrán stratégia – az orosz üzemanyag-ellátási infrastruktúra következetes támadása – már kézzelfogható problémákat okoz a megszálló erők harci képességeiben.
Úgy tűnik, Donald Trump megnyerte a Volodimir Zelenszkijvel folytatott kereskedelmi vitáját, mivel az ukrán elnök engedni készül, egyúttal aláír egy megállapodást, amely az Egyesült Államok számára hozzáférést biztosít a kritikus ásványi anyagok lelőhelyeihez – számolt be a Daily Mail Volodimir Zelenszkij péntek éjszakai videós beszéde alapján.
Zelenszkij elmondása szerint az ukrán és amerikai tárgyalócsoportok éppen a megállapodástervezeten dolgoznak, amely kulcsfontosságú lehet a három éve folyó orosz–ukrán háború lezárási folyamatát tekintve. Mindezt azután, hogy az ukrán elnök néhány napja még hevesen elutasította Trump javaslatát és úgy fogalmazott, hogy „nem tudom eladni az országunkat.”
A The Wall Street Journal szerint már akár szombaton is megszülethet a megállapodás. Donald Trump 500 milliárd dolláros ásványkészletet kérne cserébe az amerikai katonai támogatásért, amelyről pár napja azt mondta, hogy akár teljesen meg is vonhatja Ukrajnától. Sőt, Trump szerdán konkrétan diktátornak nevezte Zelenszkijt, aki korábban többször is visszautasította a megállapodási papírok aláírását.
Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrán megbízottja háromnapos látogatása után pénteken hagyta el Kijevet. A The Guardian beszámolója szerint a tábornok „ a háborúban álló nemzet harcos és bátor vezetőjeként” méltatta Volodimir Zelenszkijt, amely jelentősen különbözik Donald Trump legutóbbi megszólalásától, aki diktárornak nevezte az ukrán elnököt.
Az X-en közzétett bejegyzésében leírta, hogy „kiterjedt és pozitív megbeszéléseket” folytatott Zelenszkij csapatával. Azonban ezek a örömteli kijelentések éles ellentétben állnak az elnök és környezete szavával, mivel Donald Trump nemrég az ukrán államfőt tette felelőssé az Oroszországgal folytatott háború kitöréséért.
Elon Musk is megszólalt az üggyel kapcsolatban, szerinte helyesen tette az amerikai elnök, hogy kihagyta Volodimir Zelenszkijt a rijádi tárgyalásokból, valamint – bizonyítékok nélkül– megvádolta azzal, hogy „egy hatalmas graftgépet üzemeltet, amely ukrán katonák holttestét táplálja”.
A The Guardian megjegyzi, hogy Keith Kellogg köztudottan a legukránbarátabb Trump csapatában. Mindazonáltal a retorika különbsége és a külpolitika kaotikus és ellentmondásos megközelítése azt sugallja, hogy a Fehér Ház szövetségesként dobta ki Ukrajnát és nyilvásonsan Moszkva oldalára állt.
Donald Trump Ukrajnával szembeni durva bírálata és az orosz beszédmódok megismétlése megdöbbentette és megrémítette az európai vezetőket. Közülük csaknem tucatnyian hívták fel az ukrán államfőt az elmúlt 48 órában, hogy támogatást nyújtsanak a háború igazságos és fenntartható befejezéséhez, és megerősítsék a közös demokratikus értékeket.
Natalia Tsmots, Kanada ukrajnai nagykövete nyilatkozatában tárja fel, hogy Kanada miért ellenzi Oroszország visszatérését a G7-be – számol be az Unian ukrán hírügynökség..
Úgy gondolom, mindannyiunknak emlékeznünk kell arra, hogy Oroszországot miért zárták ki ebből a csoportból. Ez 2014-ben történt, a Krím annektálása után, és úgy látom, a feltételek nem változtak. Kanada nem áll készen a G7-tagság megváltoztatására, és ragaszkodik a sajátjához
– írta közleményében Tsmots.
A nagykövet emlékeztett arra, hogy Melanie Joly kanadai külügyminiszter ukrán kollégájával Andrij Szibihával tárgyalt, a müncheni biztonsági konferencián. Tsmots szerint
Ez sokat elmond arról, hogy Ukrajna továbbra is a G7-ek prioritásának középpontjában áll.
Ellenben Donald Trump, aki kijelentette, hogy örömmel üdvözölné Oroszországot a G7-be. Kiemelte, hogy hiba volt kizárni az Orosz Föderációt.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara jelentése szerint az elmúlt 24 órában 80 harci összecsapás történt az országban – idézi az Interfax a parancsnokot.
Az orosz erők egy rakétatámadást és 43 légi csapást hajtottak végre, amelyek során 2 rakétát és 53 irányított légibombát vetettek be. Emellett 1128 pilóta nélküli kamikaze drónnal mértek csapást, és több mint négyezer tüzérségi támadást indítottak az ukrán katonai állások és lakott területek ellen.
A legintenzívebb harcok Pokrovszk térségében zajlottak, ahol az ukrán erők 29 ellenséges rohamot és támadó műveletet hiúsítottak meg.
A rövid, de átfogó jelentés jól szemlélteti az ukrajnai háború jelenlegi intenzitását és az orosz erők által alkalmazott változatos támadási módszereket.
Franciaország és Észtország online találkozót szervez mintegy 10 európai ország védelmi miniszterei számára, hogy megvitassák, hogyan lehetne fokozni az Ukrajnának nyújtott támogatást. A megbeszélésen többek között részt vesz az Egyesült Királyság, Olaszország, Németország és Lengyelország védelmi minisztere, valamint az Európai Unió és a NATO képviselői − tudta meg a Bloomberg, amelyet az Ukrajinszka Pravda szemlézett.
A találkozót február 24-re tervezik, amikor több európai vezető, köztük Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Ukrajnába látogat. Ugyanezen a napon jelenti be Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője az Ukrajnának nyújtandó katonai segélycsomagra vonatkozó javaslatát, amely elsősorban lőszert és légvédelmi rendszereket tartalmaz.
Az amerikai tárgyalópartnerek fontolgatják Ukrajna leválasztásának lehetőségét Elon Musk Starlink műholdas internetrendszeréről, ha Ukrajna nem ért egyet a feltételeikkel – értesült a Reuters.
A hírügynökség forrásai szerint az amerikai tárgyaló felek nyomást gakorolnak Kijevre, hozzáférést gyakorolova az ukrán ásványokhoz. A nyomás egyik eszközeként az ország Starlinkről való leválasztásának lehetőségét mérlegelik.
Ukrajna további hozzáférése a SpaceX Starlink-hez az amerikai és ukrán tisztviselők közötti tárgyalásokon merült fel, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította Scott Bessant amerikai pénzügyminiszter kezdeti javaslatát
– írja a Reuters.
Ez a kérdés ismét az Egyesült Államok ukrajnai és oroszországi különleges képviselője, Keith Kellogg és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozóján is felvetődött.
Magyarország területére pénteken az ukrán-magyar határszakaszon 5156 fő lépett be. A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter egy, az ukrán erők által lelőtt Sahíd drónt vitt az amerikai konzervatív politikai akciókonferenciára, melyről a politikus videót tett közzé − írja az Ukrajinszka Pravda.
„A washingtoni Konzervatív Politikai Akciókonferencia (CPAC) a világ egyik legbefolyásosabb politikai eseménye. Idén a résztvevők megtekinthetik az ukránok által lelőtt Sahíd drónt” − írta a lengyel szaktárca vezetője, majd megjegyezte, hogy Donald Trump amerikai elnök szombaton szólal fel a konferencián.
Francia lapértesülés szerint Donald Trump amerikai elnök részt vesz Moszkvában május 9-én a győzelem napjának megünneplésén − írta a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Február 12-én az orosz és az amerikai elnök telefonon egyeztetett egymással, amelyen Vlagyimir Putyin meghívta amerikai kollégáját Moszkvába, azonban Dmitrij Peszkov figyelmeztetett, hogy ez nem azt jelenti, hogy kifejezetten a győzelem napjára tervezett ünnepségre hívták volna meg.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!