Index Vakbarát Hírportál

Donald Trump bekeményít, két NATO-tagországot is kilépésre kényszeríthet

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szerdai hírösszefoglalója

Index
2025.02.26. 10:30
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Olha Sztefanyisina, az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes és Ukrajna igazságügyi minisztere az Ukrajnának nyújtott átfogó segítségnyújtási csomagról tárgyalt Boris Ruge, a NATO politikai és biztonságpolitikai főtitkárhelyettesével – írja az Ukrinform.

    A felek megvitatták az Ukrajna és az Észak-atlanti Szövetség közötti együttműködés kulcsfontosságú területeit, a sürgős biztonsági kihívásokat, valamint az igazságos és fenntartható béke elérését.

    Sztefanyisina megköszönte a NATO Ukrajnának nyújtott támogatását, és hangsúlyozta az ország védelmi képességeinek és ellenálló képességének megerősítésére irányuló erőfeszítések további megszilárdításának fontosságát.

    Ukrajna elkötelezett az európai és euroatlanti útja mellett. A NATO washingtoni csúcstalálkozójának határozatainak végrehajtása már most fontos mérföldkő, amely jelentősen befolyásolja az Ukrajna és a szövetség közötti kapcsolatok stratégiai fejlődését. Alig várjuk, hogy tovább erősítsük ezt az együttműködést, különösen a védelmi és biztonsági ágazatban

    – fogalmazott az ukrán politikus.

    A tárgyaláson megvitatták az Ukrajnának nyújtott átfogó segítségnyújtási csomagot is, amely sürgős közép- és hosszú távú projekteket tartalmaz. „Az átfogó segítségnyújtási csomagot fontos eszköznek tekintjük Ukrajna védelmi képességeinek fejlesztéséhez, a NATO-erőkkel való interoperabilitás eléréséhez, valamint a védelmi és biztonsági ágazat reformjainak előmozdításához” – mondta Sztefanyisina.

  • Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy személyes találkozóra készül Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel. Az elnök valószínűleg február 28-án, pénteken fog megérkezni Washingtonba. Az Ukrajinszka Pravda közleménye szerint a találkozón a bányászati kérdésekről szóló megállapodás aláírására kerülhet sor.

    Hallottam, hogy Zelenszkij pénteken érkezik. Természetesen nem bánom, ha ő is akarja. S ha aláírja velem, akkor kérem, tegye meg

    – nyilatkozta Donald Trump.

    Az amerikai elnök elmondta, hogy tisztában van vele, hogy ez nagy üzlet,

    talán egytrillió dolláros is, mert ritkaföldfémekről van szó.

    Továbbá azt is kiemelte, hogy vissza akarja kapni a pénzt. Pontosabban az amerikai adófizetők kapják majd végre vissza a pénzüket Donald Trump állítása szerint. 

    Az amerikai államfő kijelentette, hogy Ukrajna „350 milliárd dollárt és a harc folytatásának jogát” kapná mindezért cserébe.

  • Lengyelország valamennyi repülőterét, beleértve a polgári repülőtereket is, katonai használatra alakítja át. A bejelentést Vlagyiszlav Kosibik-Kamysz nemzetvédelmi miniszter tette. 

    Minden repülőteret valahogyan át kell alakítani és hozzá kell igazítani a katonai együttműködés lehetőségéhez

    – nyilatkozta a miniszter.

    Az Unian beszámolója szerint a vezető hozzátette, hogy már most is vannak polgári-katonai repülőterek, mint a krakkói Balice vagy a varsói Chopin repülőtér. 

    Maciej Lasek infrastrukturális miniszterhelyettes elmondta,hogy már folyamatban vannak az átalakítások, s a rzeszówi repülőtér bővítés alatt áll, a krakkói repülőtéren „előkészítő folyamatok zajlanak”, a katowicei és a wrocławi repülőtéren „teherforgalmi csomópontot, valamint vasútvonalat és üzemanyagtöltő állomásokat építenek”.

  • Donald Trump amerikai elnök arra kényszerítheti Svédországot és Finnországot, hogy kilépjen a NATO-ból, miközben békemegállapodást köt Oroszországgal Ukrajnáról − közölte Jussi Lassila, a Finn Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatója.

    „Trump hajlandósága, hogy félúton találkozzon Oroszországgal, valóban példa nélküli lehet” − nyilatkozta Lassila. Hangsúlyozta azt is, hogy a finn hatóságoknak fel kell készülniük az amerikai államfő ilyen döntésére, és meg kell őrizniük hidegvérüket − írta a Pravda.

    Lassila azt is kifejtette, hogy Trump beleegyezhet Oroszország esetleges követelésébe, hogy a NATO térjen vissza az 1997-es határokhoz. Akkor Finnország és Svédország kénytelen lesz kilépni az észak-atlanti szövetségből. Korábban a kp.ru írt az amerikai vezetőnek a NATO jövőjére vonatkozó tervéről, amely az amerikai csapatok kivonását jelenti Európából.

    A felvetés ugyanakkor nemcsak a két skandináv országot érintené, hanem rajtuk kívül további 14 országot, akik 1997 után léptek be a NATO-ba, köztük Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot is.

  • Legalább egy ember meghalt a kelet-ukrajnai Kramatorszk városában az oroszok támadása következtében, írja a Frankfurter Allgemeine.

    A donyecki terület kormányzója, Vadim Filascskin a Telegramon jelentette be, hogy további 16 ember megsebesült. Filascskin ismét felszólította a megmaradt lakosokat, hogy meneküljenek biztonságosabb területekre.

    A frontvonal az iparvárostól mintegy 20 kilométerre keletre húzódik.

    A szomszédos harkivi területen legalább két civil megsérült orosz bombák által Szolocsiv faluban. Az orosz légierő összesen öt siklóbombát vetett be több helyszín ellen. Jó kéttucatnyi épület megrongálódott.

  • Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 4244 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

    A beléptetettek közül a rendőrség 25 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • Az orosz hadsereg február 26-án éjjel drónokkal támadta Kijev területét. Az Unian közleménye szerint a csapás következtében egy ember meghalt, kettő pedig megsebesült.

    Az elhunyt holttestét egy kétszintes magánház tüzének felszámolásakor találták meg Bucsanszkij kerületében.

    A járás egy másik településén egy 2005-ben született lányt a fej nyakszirt tájékán keletkezett sérüléssel szállították a helyi kórházba. Egy 1981-es születésű férfi a jobb kezén kapott sebet. Őt nem vitték kórházba. Mindkét áldozat megkapta a szükséges orvosi ellátást 

    – közölte Nikolaj Kalasnik, a kijevi területi állami közigazgatás megbízott vezetője.

  • A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt szerint Donald Trump amerikai elnök „jobban tudja, hogyan kell alkut kötni, mint bárki más, aki valaha is elfoglalta az amerikai elnökséget”, írja a Sky News.

    Leavitt szerint Trump „jelentős előrelépéseket” tett a háború befejezése érdekében, és szerinte az amerikai elnök „azt akarja, hogy a vérontás és a gyilkolás véget érjen”.

    Ez már túl régóta tart, az elnök örökölte ezt a zűrzavart az előző kormányzat hozzá nem értése miatt, és ő elkötelezett amellett, hogy helyrehozza. Teljes szívvel elkötelezett amellett, hogy békemegállapodást kössön Oroszországban és Ukrajnában

    – tette hozzá.

  • Litvánia javaslatot tett Ukrajna európai uniós partnereinek, hogy GDP-jük 0,25 százalékával váltsák ki az amerikai segélyeket – közölte kedden Kestutis Budrys, a balti állam külügyminisztere a Deutsche Welle német televíziónak adott interjújában az MTI szemléje szerint.

    Ki tudjuk váltani az Ukrajna védelmi szükségleteire szánt amerikai segélyeket, ha egész Európa kiutalná erre a célra GDP-je 0,25 százalékát. Ez 40 milliárd eurót jelentene

    – mondta a tárcavezető.

    A litván diplomácia vezetője példaként saját hazáját hozta fel, amely tavaly GDP-je 0,3 százalékával támogatta a kijevi vezetést. Litvánia az ukrajnai háború kitörése óta több mint 1,5 milliárd euróval segítette Ukrajnát, amiből 767 millió euró katonai segély volt.

    Litvánia mindemellett kötelezettséget vállalt arra, hogy évente GDP-je 0,25 százalékával, vagyis nagyjából 190 millió euróval segíti a vezetést Kijevben.

  • Donald Trump amerikai elnök kijelentése szerint a háború „heteken belül” véget érhet, amit Emmanuel Macron francia elnök is megerősített, ugyanakkor egy vezető agytröszt elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az állítások valószínűleg jelentősen elhamarkodottak, írja a Sky News.

    Az Institute for the Study of War (ISW) szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is elkötelezett a háború folytatása mellett.

    Úgy tűnik, nem riasztja el a háború további elhúzódásának gondolata, annak ellenére, hogy jelentős és valószínűleg fenntarthatatlan személyi és anyagi veszteségeket szenvedett el

    – áll az elemzésben. Hozzáteszik azt is, hogy Putyin „olyan győzelemelméletet fogalmazott meg, amely feltételezi, hogy Oroszország képes túlélni Ukrajnát és a Nyugatot, és tovább halad előre a csatatéren”.

    Az ISW szerint „Oroszország nem hajlandó kompromisszumokat kötni a jövőbeli béketárgyalások alatt”. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország csak akkor hagyja abba a háborút, ha a béketárgyalások „szilárd, stabil és Oroszországnak megfelelő eredményt” hoznak.

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

    • Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint Magyarországot is bekebelezné az épülő orosz birodalom;
    • Emmanuel Macron szerint hamarosan létrejöhet a tűzszüneti megállapodás;
    • Az eddigi legnagyobb szankciócsomagot jelentették be Oroszországgal szemben, erre számíthatnak Putyinék;
    • Franciaország nukleáris elrettentő erőket telepítene Európába a kontinens biztonsága érdekében;
    • Kőkemény támadást hajtottak végre az oroszok Ukrajna-szerte, Kijevben is rengeteg a sérült;
    • Napvilágot látott a gigantikus összeg: ennyibe kerülhet Ukrajna tényleges helyreállítása;
    • Donald Trump elárulta, miről tárgyal Vlagyimir Putyinnal, milyen megállapodásra készülnek.

    Tartsanak velünk ezúttal is!

Rovatok