Ukrajna már április, május környékén pályázatot ír ki a háború utáni infrastruktúra-újjáépítési projektekre török vállalatok bevonásával – közölte Telegram-oldalán a Türkiye című újság.
Ukrajna és Törökország már korábban is intenzívebbé tette a kapcsolatokat ezzel kapcsolatban, és Kijev átadta az idei konkrét projektekre vonatkozó dokumentumokat.
Egy hamarosan kiírásra kerülő pályázat a fizetős utak vámpontjainak felújítására vonatkozik. Továbbá szóba kerültek az energia és az energiahatékonyság, valamint a szociális lakhatás kérdésére vonatkozó projektek is.
Öt ember meghalt, és nyolcan megsebesültek a Donyeck megyei Kosztyantinyivka város ellen szerdán végrehajtott orosz légicsapásokban – írta meg az MTI.
Az esetről Vadim Filaskin megyei kormányzó számolt be a Telegram oldalán:
Az oroszok irányított légibombákat dobtak a városra és környékére, előzetes információk szerint három darabot.
Bejegyzéséből az is kiderült, hogy az utóbbi időben Kosztyantinyivkában „gyakoribbakká és erőszakosabbakká váltak a civilek elleni orosz támadások″.
Oroszország nem folytatott tárgyalásokat arról, hogy kínai békefenntartókat vezényeljenek Ukrajnába – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.
Peszkov ezt egy, nyugati békefenntartóknak a konfliktusövezetbe való küldésével kapcsolatban feltett kérdésre válaszolta. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Dohában megerősítette, hogy Oroszország nem fogadja el európai békefenntartók jelenlétét.
A szóvivő arról is említést tett, hogy a Kreml mindaddig nem kommentálja a ritkaföldfémekről kötendő ukrán-amerikai megállapodást, amíg nem születik róla hivatalos bejelentés.
A Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök közötti találkozó kilátásáról szólva Peszkov kijelentette: egyetértés van abban, hogy a személyes találkozónak meg kell történnie, mint ahogy abban is, hogy azt „jól elő kell készíteni“, de konkrétumok még nincsenek ezzel kapcsolatban.
Mint mondta, újabb telefonbeszélgetést nem terveznek a két vezető között, de „ha szükséges, az bármikor megtörténhet, a párbeszéd újraindul, és a terveket azonnal meg lehet változtatni sürgető problémák megoldása érdekében” – közölte az MTI.
Egy Ursula von der Leyen vezette közös európai hadsereg húsz percig tartana ki Ukrajnában, azután megadná magát – hangoztatta szerdán Matteo Salvini, a Liga jobboldali olasz kormánypárt vezetője, a külföldi tudósítók szövetségének római székházában tartott sajtótájékoztatón. A politikus teljes mértékben ellenzi a közös európai hadsereg létrehozását.
Matteo Salvini úgy véli, jelenleg nincs értelme olasz katonák harctérre való küldéséről beszélni. „Mindenekelőtt Vlagyimir Putyinnak és Volodimir Zelenszkijnek le kell tenni a fegyvert, utána lehet minden másról értekezni” – fogalmazott az olasz politikus.
A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy a világ különböző részen 7500 olasz katona szolgál, aminek költsége meghaladja az évi egymilliárd eurót. Az afganisztáni békemisszióban 2003-ban merényletben meghalt tizenkilenc olasz katonát is megemlítette.
Matteo Salvini megjegyezte, hogy Európának nem Donald Trump amerikai elnöktől vagy a vámoktól, hanem a saját belső ellenségeitől kell tartania.
Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara megerősítette, hogy február 26-ára virradó éjszaka az ukrán erők pilóta nélküli rendszereinek egységei csapásokat mértek több orosz stratégiai objektumra az Oroszország Krasznodar régióban, valamint az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten – írja az Ukrajinszka Pravda.
A vezérkar közösségi médiában közzétett tájékoztatása szerint több katonai repülőtérre, valamint a tuapszei olajfinomítóra mértek csapást.
A megtámadott olajfinomító hivatalos adatok szerint évente 12 millió tonna olajat dolgoz fel. A létesítmény környékén legalább 40 robbanást regisztráltak, s a hírek szerint az üzem infrastruktúrája megrongálódott. A csapások pontos eredményeit még vizsgálják – közölte a vezérkar.
Az ukrán lap beszámolója szerint a támadás része annak a stratégiának, amellyel Ukrajna igyekszik meggyengíteni az orosz katonai infrastruktúrát és logisztikai képességeket.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy elkészült a végleges változata az ásványkincs-megállapodásnak, amelyet az Egyesült Államokkal kötnek, és az egyezményben sehol sem szerepel, hogy Ukrajna adósa lenne az amerikaiaknak a korábbi támogatásokért – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij szerdai sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az ukrán tisztviselők „nagyon jónak” értékelik a jövőbeli megállapodás végleges változatát.
Számomra a legfontosabb az volt, hogy nem vagyunk adósok, függetlenül attól, hogy a médiában mi hangzik el. A megállapodásban nem szerepel sem 500, sem 350, sem 100 milliárd dollárnyi adósság. Ez igazságtalan lenne velünk szemben
– hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Az államfő hozzátette, hogy ez egy „újfajta” megállapodás, amely közös tulajdonról és partnerségről szól. „Ez az alap ukrán–amerikai és nem csak amerikai” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy a pénzügyi részletekről még korai lenne beszélni, mivel ez csak egy keretmegállapodás, amit még egyszer át fog olvasni.
Mint megírtuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök engedett Donald Trump amerikai elnök nyomásának, és megállapodtak az ukrán területen lévő ásványkincsek közös hasznosításáról. Az egyezmény értelmében Ukrajna létrehoz egy alapot, amelybe az állami tulajdonú nyersanyagok jövőbeli értékesítéséből származó bevételek 50 százalékát utalja.
Az ukrán kormányfő nyilatkozta szerint Kijev nem fogja aláírni a megállapodást az ásványkincseiről az Egyesült Államokkal anélkül, hogy azt össze ne kötnék az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákkal, amelyeket viszont már tartalmaz a megállapodástervezet – adta hírül az MTI.
Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke hozzátette, hogy a kormány szerdai ülésén vitatja meg az Egyesült Államokkal való megállapodást.
Semmilyen megállapodás aláírását nem vesszük fontolóra biztonsági garanciák nélkül. Sem Ukrajna elnöke, sem Ukrajna kormánya nem fogja a megállapodást és annak aláírását az Ukrajnára vonatkozó biztonsági garanciáktól elkülönítve figyelembe venni
– emelte ki Smihal.
Beszélt arról is, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok már elkészítette a gazdasági együttműködésről szóló tervezetet, ami az előzménye lehet egy Ukrajnát helyreállító befektetési alap létrehozásának.
Február 26-án éjjel a védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatósága (GUR), az ukrán védelmi erők más egységeivel együtt, csapást mértek az oroszországi Krasznodar régióban található tuapszei olajfinomítóra – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A létesítményt ért támadás következtében legalább 40 robbanás hallatszott és tűz ütött ki, az olajfinomító berendezései megrongálódtak.
A tuapszei olajterminál az egyik legnagyobb Oroszországban, a kikötő pedig az egyik legfontosabb teherkikötő a Fekete-tengeren, egyben a vasúti hálózathoz kapcsolódó logisztikai csomópont is.
Ebből a kikötőből szállítják a katonai szükségletekhez elengedhetetlen lőszert és üzemanyagot, ezenfelül a csomópont logisztikai támogatást nyújt az orosz fekete-tengeri flotta hajóinak, különösen az Ukrajna elleni háborúban részt vevőknek.
Legalább öt civil életét veszítette, nyolcan pedig megsérültek Konsztantyinovkában, amikor az orosz hadsereg szerdán bombatámadást intézett a település ellen – írja az Interfax Vadim Filaskin, a területi közigazgatás vezetőjének közleménye alapján.
Filaskin elmondása szerint az oroszok három irányított bombát dobtak a városra és annak környékére.
Donald Trump a békéért dolgozik, és Amerika ki fog vonulni a háború finanszírozásából, minden úgy történik, ahogy Orbán Viktor megmondta – írta közösségi oldalán Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója.
A politikus szerint „a háborúpárti brüsszeli bürokraták és politikusok azonban folytatni akarják a háborút, és ezeket az okokat sorolják fel:
Mint írta, asztalon van Brüsszelben a javaslat, amely szerint minden uniós tagállam adja oda Ukrajnának a GDP-jének 0,25 százalékát. Ez Magyarország esetében 200 milliárd forint lenne évente.
Brüsszel Amerika helyett is finanszírozni akarja a háborút. Ez elfogadhatatlan! Számunkra elfogadhatatlan minden olyan kezdeményezés, amely a háború folytatását szolgálja
– jelentette ki, majd hozzátette: „Elegünk van a háborúpárti Manfred Weberből és bandájából!”
Menczer Tamás úgy látja, az egyetlen esély a háború lezárására az amerikai–orosz megállapodás. „Washingtonból már kitakarították a háborúpártiakat, most Brüsszel következik” – fogalmazott, hozzátéve, hogy kemény csata lesz, de „a jövő a békepárti patriótáké, a jövő Orbán Viktor és Donald Trump békepárti szövetségéé”.
Továbbra is súlyos harcok folynak az oroszországi Kurszk területén. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint próbálják visszaszorítani az ukránokat a területen. A minisztérium azt is bejelentette, hogy
visszafoglaltak két települést is Kurszk közelében, ezek Orlovka és Pogrebki.
Az orosz védelmi minisztérium becslései szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége több mint 270 katona, két páncélozott harckocsi, 13 páncélozott harcjármű, 26 jármű, nyolc tüzérségi löveg, egy aknavető, egy radarfelderítő állomás, valamint 12 drónirányító pont és két lőszerraktár.
„Zelenszkij ostobasága […], hogy hagyta magát manipulálni a nyugat-európaiak által, akik nem tudják, hová mennek, Hitler felé vagy a semmi felé” – fogalmazott közösségi oldalán Gustavo Petro kolumbiai elnök.
Harcolnak szláv testvéreikkel, és a végén Ukrajnát az amerikaiaknak adják. Hülyeség
– tette hozzá.
Eric Lombard francia pénzügyminiszter a Bloombergnek közölte, hogy az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és más európai országok készek csapatokat küldeni az ukrajnai tűzszünet garantálására.
Tűzszünetet akarunk Ukrajnában. Úgy gondolom, hogy minden fél egyre jobban törekszik erre. Ez az egyik olyan kérdés, amelyet Washingtonban megvitattunk. Úgy vélem, hogy előrelépést értünk el. Haladást értünk el, mert úgy gondolom, hogy Trumppal közös nevezőre jutottunk. Tűzszünetet akarunk. Azt akarjuk, hogy azt az európai országok garantálják az USA támogatásával
– hangsúlyozta a miniszter. Lombard állítása szerint az amerikai elnök biztosította, hogy bele fog egyezni.
A politikus hozzátette, hogy hosszú út áll még előttük, mivel Volodimir Zelenszkijnek és Vlagyimir Putyinnak még tárgyalnia kell. Viszont Európa és Amerika segíthet.
Egyetértés van abban, hogy európai csapatokra van szükség Ukrajnában a tűzszünet garantálásához. Az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország már készen áll erre. Más uniós országok is hozzájárulnak majd. A csapatok a tűzszünet után érkeznek, hogy garantálják annak betartását
– jegyezte meg Eric Lombard.
Ruszlan Trebuskin, Pokrovszk polgármestere orosz nyelvű felhívást rögzített Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz, amiben békére szólítja fel. Szerinte a helyi lakosok egy része még mindig Pokrovszkban és Mirnohradban marad a bombázások ellenére, pedig a fűtés és a központi vízellátás sem működik.
Ezekkel a lakosokkal beszélgetve mindenkitől azt hallom: »Béke, béke, béke«, de a statisztikák mást mutatnak, a statisztikák, amelyeket az elnökünk mond, azt mutatják, hogy az ukránok többsége háborút akar
– mondta. „Az emberek nem akarnak harcolni, belefáradtak” – magyarázta.
Vlagyimir Alekszandrovics, mi hiszünk önben. Kössön békét, és hagyja az embereket élni
– tette hozzá.
Ukrajna már április, május környékén pályázatot ír ki a háború utáni infrastruktúra-újjáépítési projektekre török vállalatok bevonásával – közölte Telegram-oldalán a Türkiye című újság.
Ukrajna és Törökország már korábban is intenzívebbé tette a kapcsolatokat ezzel kapcsolatban, és Kijev átadta az idei konkrét projektekre vonatkozó dokumentumokat.
Egy hamarosan kiírásra kerülő pályázat a fizetős utak vámpontjainak felújítására vonatkozik. Továbbá szóba kerültek az energia és az energiahatékonyság, valamint a szociális lakhatás kérdésére vonatkozó projektek is.
Olha Sztefanyisina, az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes és Ukrajna igazságügyi minisztere az Ukrajnának nyújtott átfogó segítségnyújtási csomagról tárgyalt Boris Ruge, a NATO politikai és biztonságpolitikai főtitkárhelyettesével – írja az Ukrinform.
A felek megvitatták az Ukrajna és az Észak-atlanti Szövetség közötti együttműködés kulcsfontosságú területeit, a sürgős biztonsági kihívásokat, valamint az igazságos és fenntartható béke elérését.
Sztefanyisina megköszönte a NATO Ukrajnának nyújtott támogatását, és hangsúlyozta az ország védelmi képességeinek és ellenálló képességének megerősítésére irányuló erőfeszítések további megszilárdításának fontosságát.
Ukrajna elkötelezett az európai és euroatlanti útja mellett. A NATO washingtoni csúcstalálkozójának határozatainak végrehajtása már most fontos mérföldkő, amely jelentősen befolyásolja az Ukrajna és a szövetség közötti kapcsolatok stratégiai fejlődését. Alig várjuk, hogy tovább erősítsük ezt az együttműködést, különösen a védelmi és biztonsági ágazatban
– fogalmazott az ukrán politikus.
A tárgyaláson megvitatták az Ukrajnának nyújtott átfogó segítségnyújtási csomagot is, amely sürgős közép- és hosszú távú projekteket tartalmaz. „Az átfogó segítségnyújtási csomagot fontos eszköznek tekintjük Ukrajna védelmi képességeinek fejlesztéséhez, a NATO-erőkkel való interoperabilitás eléréséhez, valamint a védelmi és biztonsági ágazat reformjainak előmozdításához” – mondta Sztefanyisina.
Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy személyes találkozóra készül Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel. Az elnök valószínűleg február 28-án, pénteken fog megérkezni Washingtonba. Az Ukrajinszka Pravda közleménye szerint a találkozón a bányászati kérdésekről szóló megállapodás aláírására kerülhet sor.
Hallottam, hogy Zelenszkij pénteken érkezik. Természetesen nem bánom, ha ő is akarja. S ha aláírja velem, akkor kérem, tegye meg
– nyilatkozta Donald Trump.
Az amerikai elnök elmondta, hogy tisztában van vele, hogy ez nagy üzlet,
talán egytrillió dolláros is, mert ritkaföldfémekről van szó.
Továbbá azt is kiemelte, hogy vissza akarja kapni a pénzt. Pontosabban az amerikai adófizetők kapják majd végre vissza a pénzüket Donald Trump állítása szerint.
Az amerikai államfő kijelentette, hogy Ukrajna „350 milliárd dollárt és a harc folytatásának jogát” kapná mindezért cserébe.
Lengyelország valamennyi repülőterét, beleértve a polgári repülőtereket is, katonai használatra alakítja át. A bejelentést Vlagyiszlav Kosibik-Kamysz nemzetvédelmi miniszter tette.
Minden repülőteret valahogyan át kell alakítani és hozzá kell igazítani a katonai együttműködés lehetőségéhez
– nyilatkozta a miniszter.
Az Unian beszámolója szerint a vezető hozzátette, hogy már most is vannak polgári-katonai repülőterek, mint a krakkói Balice vagy a varsói Chopin repülőtér.
Maciej Lasek infrastrukturális miniszterhelyettes elmondta,hogy már folyamatban vannak az átalakítások, s a rzeszówi repülőtér bővítés alatt áll, a krakkói repülőtéren „előkészítő folyamatok zajlanak”, a katowicei és a wrocławi repülőtéren „teherforgalmi csomópontot, valamint vasútvonalat és üzemanyagtöltő állomásokat építenek”.
Donald Trump amerikai elnök arra kényszerítheti Svédországot és Finnországot, hogy kilépjen a NATO-ból, miközben békemegállapodást köt Oroszországgal Ukrajnáról − közölte Jussi Lassila, a Finn Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatója.
„Trump hajlandósága, hogy félúton találkozzon Oroszországgal, valóban példa nélküli lehet” − nyilatkozta Lassila. Hangsúlyozta azt is, hogy a finn hatóságoknak fel kell készülniük az amerikai államfő ilyen döntésére, és meg kell őrizniük hidegvérüket − írta a Pravda.
Lassila azt is kifejtette, hogy Trump beleegyezhet Oroszország esetleges követelésébe, hogy a NATO térjen vissza az 1997-es határokhoz. Akkor Finnország és Svédország kénytelen lesz kilépni az észak-atlanti szövetségből. Korábban a kp.ru írt az amerikai vezetőnek a NATO jövőjére vonatkozó tervéről, amely az amerikai csapatok kivonását jelenti Európából.
A felvetés ugyanakkor nemcsak a két skandináv országot érintené, hanem rajtuk kívül további 14 országot, akik 1997 után léptek be a NATO-ba, köztük Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot is.
Legalább egy ember meghalt a kelet-ukrajnai Kramatorszk városában az oroszok támadása következtében, írja a Frankfurter Allgemeine.
A donyecki terület kormányzója, Vadim Filascskin a Telegramon jelentette be, hogy további 16 ember megsebesült. Filascskin ismét felszólította a megmaradt lakosokat, hogy meneküljenek biztonságosabb területekre.
A frontvonal az iparvárostól mintegy 20 kilométerre keletre húzódik.
A szomszédos harkivi területen legalább két civil megsérült orosz bombák által Szolocsiv faluban. Az orosz légierő összesen öt siklóbombát vetett be több helyszín ellen. Jó kéttucatnyi épület megrongálódott.
Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 4244 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 25 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az orosz hadsereg február 26-án éjjel drónokkal támadta Kijev területét. Az Unian közleménye szerint a csapás következtében egy ember meghalt, kettő pedig megsebesült.
Az elhunyt holttestét egy kétszintes magánház tüzének felszámolásakor találták meg Bucsanszkij kerületében.
A járás egy másik településén egy 2005-ben született lányt a fej nyakszirt tájékán keletkezett sérüléssel szállították a helyi kórházba. Egy 1981-es születésű férfi a jobb kezén kapott sebet. Őt nem vitték kórházba. Mindkét áldozat megkapta a szükséges orvosi ellátást
– közölte Nikolaj Kalasnik, a kijevi területi állami közigazgatás megbízott vezetője.
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt szerint Donald Trump amerikai elnök „jobban tudja, hogyan kell alkut kötni, mint bárki más, aki valaha is elfoglalta az amerikai elnökséget”, írja a Sky News.
Leavitt szerint Trump „jelentős előrelépéseket” tett a háború befejezése érdekében, és szerinte az amerikai elnök „azt akarja, hogy a vérontás és a gyilkolás véget érjen”.
Ez már túl régóta tart, az elnök örökölte ezt a zűrzavart az előző kormányzat hozzá nem értése miatt, és ő elkötelezett amellett, hogy helyrehozza. Teljes szívvel elkötelezett amellett, hogy békemegállapodást kössön Oroszországban és Ukrajnában
– tette hozzá.
Litvánia javaslatot tett Ukrajna európai uniós partnereinek, hogy GDP-jük 0,25 százalékával váltsák ki az amerikai segélyeket – közölte kedden Kestutis Budrys, a balti állam külügyminisztere a Deutsche Welle német televíziónak adott interjújában az MTI szemléje szerint.
Ki tudjuk váltani az Ukrajna védelmi szükségleteire szánt amerikai segélyeket, ha egész Európa kiutalná erre a célra GDP-je 0,25 százalékát. Ez 40 milliárd eurót jelentene
– mondta a tárcavezető.
A litván diplomácia vezetője példaként saját hazáját hozta fel, amely tavaly GDP-je 0,3 százalékával támogatta a kijevi vezetést. Litvánia az ukrajnai háború kitörése óta több mint 1,5 milliárd euróval segítette Ukrajnát, amiből 767 millió euró katonai segély volt.
Litvánia mindemellett kötelezettséget vállalt arra, hogy évente GDP-je 0,25 százalékával, vagyis nagyjából 190 millió euróval segíti a vezetést Kijevben.
Donald Trump amerikai elnök kijelentése szerint a háború „heteken belül” véget érhet, amit Emmanuel Macron francia elnök is megerősített, ugyanakkor egy vezető agytröszt elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az állítások valószínűleg jelentősen elhamarkodottak, írja a Sky News.
Az Institute for the Study of War (ISW) szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is elkötelezett a háború folytatása mellett.
Úgy tűnik, nem riasztja el a háború további elhúzódásának gondolata, annak ellenére, hogy jelentős és valószínűleg fenntarthatatlan személyi és anyagi veszteségeket szenvedett el
– áll az elemzésben. Hozzáteszik azt is, hogy Putyin „olyan győzelemelméletet fogalmazott meg, amely feltételezi, hogy Oroszország képes túlélni Ukrajnát és a Nyugatot, és tovább halad előre a csatatéren”.
Az ISW szerint „Oroszország nem hajlandó kompromisszumokat kötni a jövőbeli béketárgyalások alatt”. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország csak akkor hagyja abba a háborút, ha a béketárgyalások „szilárd, stabil és Oroszországnak megfelelő eredményt” hoznak.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!