Nagy-Britannia teljes körű támogatásáról biztosította szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt Keir Starmer brit miniszterelnök – közölte az MTI.
Keir Starmer leszögezte, hogy a brit kormány mindaddig Ukrajna mellett marad, ameddig erre szükség van. Nagy-Britannia tántoríthatatlan elszántsággal dolgozik a tartós ukrajnai béke megteremtéséért, Ukrajna szuverenitásának és biztonságának megőrzéséért – tette hozzá a brit kormányfő. Válaszában Volodimir Zelenszkij megköszönte a brit támogatást, és kijelentette, hogy Ukrajna a továbbiakban is számít London segítségére.
Volodimir Zelenszkij Washingtonból érkezett szombaton Londonba, és részt vesz azon a vasárnapi csúcstalálkozón, amelyet Keir Starmer hívott össze az ukrajnai helyzet áttekintésére.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk legközelebb is!
Keir Starmer az európai vezetők londoni csúcstalálkozója után bejelentette, hogy Nagy-Britannia 1,6 milliárd fontért 5000 légvédelmi rakétát vásárol Ukrajnának, írta meg a Welt.
„Európa válaszút előtt van. Most már nemcsak beszélni, hanem cselekedni is kell. Felelősséget kell vállalni, és átvenni a vezető szerepet” – fogalmazott a brit miniszterelnök a találkozó után, ahol az európai vezetők megállapodtak egy béketerv kidolgozásán, amit később az Egyesült Államokkal is megvitatnak.
Emmanuel Macron francia elnök március 2-án vasárnap arra sürgette az EU-tagállamokat, hogy állapodjanak meg „masszív, közös finanszírozásról” az európai védelmi és biztonsági célokra – adta hírül a Politico.
Az államfő régóta érvel amellett, hogy Európának nagyobb stratégiai autonómiára van szüksége, hogy kevésbé szoruljon az Egyesült Államok támogatására. Macron szerint „az Egyesült Államok elfordul Európától”, ezért ez most még sürgetőbbé vált.
Mivel kétségek merülnek fel az amerikaiak Európának nyújtott támogatásával kapcsolatban, több száz milliárd eurót kell mozgósítanunk
– mondta a francia elnök, aki úgy fogalmazott, „ez a pillanat stratégiai ébresztő Európának”.
A március 6-ra tervezett rendkívüli uniós csúccsal kapcsolatban azt mondta:
A találkozó célja, hogy megerősítse Ukrajna támogatását, és felhatalmazást adjon az Európai Bizottságnak arra, hogy a lehető leghamarabb indítson nagyszabású és általános finanszírozást, mivel biztonságunk forog kockán.
Véleményével nincs egyedül, az új amerikai adminisztrációval kapcsolatban több európai vezető is hangot adott hasonló véleményének.
Korábban Friedrich Merz, Németország következő kancellárja is úgy nyilatkozott, hogy „abszolút prioritása” Európa mielőbbi megerősítése és a „függetlenség elérése az Egyesült Államoktól”.
III. Károly brit uralkodó vasárnap norfolki birtokán, Sandringhamben fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, nem sokkal azután, hogy utóbbi részt vett a londoni csúcstalálkozón. Az ukrán államfő helyi idő szerint 17 óra 30 perc előtt érkezett katonai helikopterrel a királyhoz − írta a The Guardian.
„Az elnököt szívélyesen fogadták, és a találkozó alig egy órán át tartott” − közölte a király sajtófőnöke.
Lisa Murkowski, Alaszka republikánus szenátora, élesen bírálta Donald Trump elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott botrányos eszmecseréjét. Ez azért is különleges, mert a párt politikusainak többsége a találkozót követően igyekezett felsorakozni Donald Trump mögött – adta hírül a Politico.
A szenátor szerint a hét azzal indult, hogy az amerikai tisztviselők nem voltak hajlandóak elismerni: Oroszország indította a háborút, és egy feszült, megrázó beszélgetéssel zárult.
Tudom, hogy a külpolitika nem a gyengeelméjűeknek való, de most már fáj a gyomrom, mert úgy tűnik, hogy az adminisztráció eltávolodik szövetségeseinktől, és felkarolja Putyint, amely veszélyt jelent a demokráciára és az Egyesült Államok értékeire szerte a világon.
– írta ki X-oldalán Murkowski, aki hozzátette, a Fehér Házból azt rebesgetik, az Egyesült Államok fel akarja függeszteni Ukrajna mindennemű támogatását.
A Fehér Ház nem reagált Murkowski posztjára.
Az ukrán rendőrség közleménye szerint az orosz hadsereg drónnal támadt meg egy közösségi közlekedésben használatos autóbuszt, a csapásban egy nő életét vesztette, 10-en súlyos sérüléseket szenvedtek.
Továbbra sem csillapodnak a kedélyek a botrányokkal tarkított pénteki Trump–Zelenszkij találkozó után, ezúttal Elon Musk posztolt egyet a témában. A tulajdonában lévő X-en rakott ki egy olyan mémet, amin a sínen fekvő embereken gázol át egy vonat, amit egyedül az ukrán elnök állíthat meg.
„Bármikor leállíthatnád a villamost, de te erre nem vagy hajlandó, mert garanciákra van szükséged, hogy néhány év múlva nem indul újra útnak” – áll a képhez társított szövegben.
A techmilliárdos, és egyben az Egyesült Államok Kormányzati Hatékonysági Minisztériumának (DoGE) vezetője később egy újabb mémmel jelentkezett, ami már reálisabban/objektívebben mutatja be a háborús folyamatokat. A képen véres sakkbábuk hevernek a táblán, miközben mellettük egy szépen terített asztalnál tárgyalnak egymással a felek, mintha egy meghitt, romantikus vacsorán lennének.
Egy cseh önkéntes kezdeményezés március 1-jén jelentette be, hogy elegendő pénzt gyűjtött egy Black Hawk katonai helikopter vásárlásához Ukrajna háborús erőfeszítéseihez, közölte a The Kyiv Independent.
Az „Ajándék Putyinnak” elnevezésű civil kezdeményezés 2023 novemberében kezdte meg a gyűjtést, végül 20500 adományozó dobott össze 2,9 millió dollárt. Az összegből egy Black Hawk típusú katonai helikoptert vásárolnak az Egyesült Államokban, ott ugyanis olcsóbb, mint Csehországban.
A beszámoló szerint a helikoptert az ukrán katonai hírszerzés veszi birtokba, különleges katonai műveletekre és katonák evakuálására használják majd.
Az új amerikai kormányzat megváltoztatja a külpolitikai stratégiáját, és ezek a változások egybeesnek Oroszország érdekeivel – erről beszélt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy vasárnap megjelentett interjúban.
„Oroszország és az Egyesült Államok egy lehetséges gazdasági együttműködésen dolgozik” – felelte arra a felvetésre Peszkov, miszerint az orosz-amerikai kapcsolatok felgyorsulása sok oroszt „elriasztott”.
A Kreml szóvivője szerint a két ország jelenleg kísérleteket tesz a kétoldalú kapcsolatok javítására. „Ha a két vezető, Putyin és Trump elnök politikai akarata megmarad, akkor ez az út meglehetősen gyorsan és sikeresen járható lesz” – fogalmazott Peszkov a New Voice szerint.
Három ember megsérült Nikopolban az orosz csapatok lövöldözéseinek következtében. Egy 84 éves férfit a mentők mentettek ki a romok közül, súlyos sérülésekkel vitték kórházba, számolt be róla az Ukrinform a Dnyipropetrovszki régió vezetőjére hivatkozva.
Szerhij Liszak továbbá arról tájékoztatott, hogy a támadásban megsérült egy 44 és egy 82 éves helyi nő.
„A határainkon egy újra felfegyverzett és agresszív Oroszország áll. Putyin terrorista akciókat és nagyszabású dezinformációs kampányokat folytat Európában” – jelentette ki a La Tribune francia lapnak nyilatkozva Emmanuel Macron, aki szerint ha nem állítják meg az orosz elnököt, „biztosan elmegy Moldovába, esetleg tovább, Romániáig”.
A biztonságunk forog kockán
– mondta vészjóslóan a francia elnök. A kudarcba fulladt Trump–Zelenszkij-találkozóval kapcsolatban azt mondta, „az egy rosszul sikerült sajtótájékoztató volt”, azonban nem ért egyet azokkal a véleményekkel, miszerint a Fehér Házban történtek az amerikai–ukrán kapcsolatok megszakításához vezetnek. Úgy fogalmazott, mindenkinek le kell higgadnia, és vissza kell térniük egy nyugalmi szintre, de a továbbiakban ezekről a kérdésekről, a felek közötti félreértésekről zárt ajtók mögött kell folytatni a párbeszédet.
„Az amerikaiak nyilvánvaló sorsa az, hogy az ukránok oldalán álljanak, nincs kétségem efelől. Amit az Egyesült Államok az elmúlt három évben tett, az teljes mértékben megfelel a diplomáciai és a katonai hagyományainak. Szeretném világossá tenni az amerikaiaknak, hogy az Ukrajnától való elszakadás nem érdekük” – fogalmazott Emmanuel Macron.
Az ukrán hadsereg 92. dandárjának katonái elmondták a véleményüket a Donald Trump, J.D. Vance és Volodimir Zelenszkij között lezajlott pénteki vitáról. Egy katona arról beszélt, hogy sok politikusnak fogalma sincs, mi folyik a harctéren, pont azért tud úgy beszélni erről a háborúról, ahogy az amerikai elnök is teszi. Egy másik katona azt mondta, hogy megérti az amerikai álláspontot is, de ha megszűnne az amerikai támogatás, akkor „Kijev drámaian rossz helyzetbe kerülne” – számolt be az EuroNews.
Az ő szemszögükből nézve talán igaza van. De azt mindenképpen tudjuk, hogy az Egyesült Államok a biztonság garanciája volt, és most, hogy meghátrálnak, nos, az emberek számára nem teljesen világos, hogy ez hogyan történhet meg. Nincs sok mondanivalóm erről. Egy dolgot biztosan tudok, hogy támogatás nélkül nehéz lesz. Nem csak nehéz, hanem nagyon nehéz
– mondta.
„Úgy vélem, mindkét oldalon kompromisszumokat kell kötniük, mert ez ugyanolyan fontos az ő számukra, mint nekünk. Tehát, ha ezt az ukrajnai agressziót nem állítják meg, akkor az agresszor már Európa határai felé fog mozogni. És ott, úgy gondolom, Európa meg fogja bánni, hogy nem segít nekünk” – fogalmazott egy másik ukrán harcos.
Emmanuel Macron francia elnök az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti párbeszéd helyreállításán dolgozik az Ovális Irodában a közelmúltban történt fejlemények után. Célja, hogy meggyőzze Washingtont arról, hogy a Kijevnek nyújtott pénzügyi és katonai támogatás folytatása összhangban van Amerika stratégiai érdekeivel, írja az Ukrinform.
A La Tribune Dimanche című lapnak adott interjújában Macron a közelmúltbeli feszültségek után a nyugodt és konstruktív elkötelezettség szükségességét hangsúlyozta.
Úgy gondolom, hogy a dühöngésen túl mindenkinek vissza kell térnie a nyugalomhoz, a tisztelethez és az elismeréshez, hogy konkrétan előre tudjunk lépni, mert túl fontos, hogy mi forog kockán
– mondta Macron. Hangsúlyozta célját, a „kapcsolatok megbékítését”, amit már meg is kezdett azzal, hogy beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Donald Trump amerikai elnökkel is.
„Ezekben a témákban jobb, ha stratégiai és bizalmas megbeszélést folytatunk, hogy előrehaladjunk és tisztázzuk az emberek közötti félreértéseket, de nem tanúk előtt” – mondta Macron. Hozzátette azt is, hogy
az Egyesült Államoknak nincs más választása, mint újra bekapcsolódni ebbe a párbeszédbe.
„Az amerikaiak nyilvánvaló sorsa az, hogy az ukránok oldalán álljanak, efelől nincs kétségem. Amit az Egyesült Államok az elmúlt három évben tett, az teljesen összhangban van diplomáciai és katonai hagyományaival. Szeretném megértetni az amerikaiakkal, hogy az Ukrajnából való kivonulás nem áll érdekükben” – mondta.
Macron megismételte, hogy Ukrajna magára hagyásával nem lehet igazságos és tartós békét elérni. Figyelmeztetett, hogy ha Washington belemenne egy tűzszünetbe Kijev biztonsági garanciái nélkül, akkor azonnal összeomlana az Oroszországgal, Kínával és más globális szereplőkkel szembeni geopolitikai elrettentő ereje.
Vasárnap az orosz hadsereg dróntámadást hajtott végre egy kisbusz ellen Herszonban, amelyben egy ember életét vesztette, hatan pedig megsérültek. A támadás helyi idő szerint dél körül történt, a sebesültek között idősebb férfiak és egy 66 éves nő is van – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Herszoni Regionális Katonai Adminisztráció tájékoztatása szerint a sérültek többsége akna- és robbanásos sérüléseket szenvedett, és azonnal kórházba szállították őket további ellátásra.
Az orosz erők rendszeresen támadják Herszont, amely a frontvonal közelében helyezkedik el. A helyi hatóságok folyamatosan figyelmeztetik a lakosságot a drón- és rakétacsapások veszélyére.
Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok normalizálásának útja gyorsan és sikeresen bejárható, ha megmarad Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök politikai akarata – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában, amelyet az MTI szemlézett.
„Hosszú út áll még előttünk, mert hatalmas károkat okoztak a kétoldalú kapcsolatok egész komplexumának. De ha a két vezető, Putyin elnök és Trump elnök politikai akarata megmarad, akkor ezt az utat elég gyorsan és sikeresen be lehet járni” – fogalmazott Dmitrij Peszkov a szerdán rögzített felvételen.
A Kreml-szóvivő megállapította, hogy az új amerikai kormányzat gyorsan változtat az összes külpolitikai konfiguráción, ami sokban egybeesik Moszkva elképzelésével.
„Egy olyan ENSZ-közgyűlési határozat mellett szavazunk, amely abszolút kiegyensúlyozott megfogalmazást tartalmaz az ukrán válságról. Ilyet tényleg nem lehetett elképzelni” – fogalmazott Dmitrij Peszkov, hozzátéve, hogy az orosz és amerikai vállalatok közötti együttműködés helyreállítása hosszú távú perspektíva.
A Kreml-szóvivő emlékeztetett a Fehér Ház tisztviselőinek kijelentéseire, melyek szerint a prioritás az Ukrajna körüli rendezés, és csak ezután következik a gazdaság. Peszkov szerint fel kell vázolni az Egyesült Államokkal való gazdasági kapcsolatok témáit, de nem szabad gyors eredményeket elvárni.
A Harkiv régióbeli hadműveleti parancsnokság vezetője, Oleg Szinyegubov jelentése szerint az orosz fegyveres erők vasárnap hajnalban támadást hajtottak végre a Bogoduhivi járás Zolocsiv közösségének területén.
Március 2-án, 04:37-kor Turove falu szélén egy irányított bombatalálat három magánházat és két gazdasági épületet rongált meg. Előző nap, március 1-jén Zolocsiv települést érte dróntámadás, akkor két lakóház sérült meg.
Szinyegubov Telegram-csatornáján közzétett információ szerint az elmúlt 24 órában egy 51 éves civil lakos sérült meg Petropavlivka településen, szintén FPV-drón támadás miatt. A sérült férfit kórházba szállították – tájékoztatott az Interfax.
Az Egyesült Államok több nagyvárosában Ukrajna melletti tüntetések kezdődtek, miután Donald Trump és Volodimir Zelenszkij elnökök között heves vita alakult ki a Fehér Házban pénteken. A BBC tájékoztatása szerint New Yorkban, Los Angelesben és Bostonban százak vonultak utcára Ukrajna támogatására.
A tüntetők Vermontban, Waitsfieldben is megjelentek, ahol JD Vance alelnök családjával síelni készült. A médiajelentések szerint a Vance család a demonstrációk miatt végül elhagyta a síközpontot és egy titkos helyszínre utazott.
Mint arról több ízben beszámoltunk, a fehér házi találkozón Trump elnök ultimátumot adott Zelenszkijnek, mondván: „kössön megállapodást Oroszországgal, vagy kihátrálnak a háború sújtotta ország mögül”. Az amerikai elnök azzal vádolta ukrán kollégáját, hogy nem elég hálás az amerikai támogatásért, és „a harmadik világháborúval játszik”. A vitába Vance alelnök is bekapcsolódott, aki tiszteletlenséggel vádolta Zelenszkijt.
A kanadai ukrán közösség határozottan elítélte Donald Trump amerikai elnök és J.D. Vance alelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elleni „felháborító verbális támadását”. A Ukrainian Canadian Congress (UCC) elnöke, Alexandra Chyczij szerint ez a támadás „az egyik legszégyenteljesebb dolog, amit valaha amerikai kormányzattól láttunk” – írja az Ukrinform.
Egy olyan ország vezetőjének szidalmazása, amely az életéért küzd Oroszország népirtó háborújával szemben, olyan hitszegés és tisztességtelenség, amely szégyenfoltot ejt az Egyesült Államokon
– fogalmazott Chyczij.
Az UCC elnöke határozottan cáfolta Trump állítását, miszerint Ukrajna nem áll készen a békére. „Ez egyszerűen hazugság. Oroszország az, amely nem akar békét. Oroszország kezdte a háborút” – jelentette ki.
Mint ismert, a február 28-i washingtoni találkozón Zelenszkij és Trump között heves vita alakult ki, ami miatt az ukrán elnök idő előtt távozott a Fehér Házból. Az eset után Európa nagy része támogatásáról biztosította Ukrajnát.
Chyczij felszólította az amerikai népet, küldjön egyértelmű üzenetet kormányának, hogy az igazság és az igazságosság oldalán állnak, amit Trump és Vance maguk mögött hagytak.
Litvánia 20 millió eurót fektetett be Ukrajna védelmi iparába, és közös fegyvergyártást kíván létrehozni Ukrajnával – közölte közleményében a litván nemzetvédelmi minisztérium a Litván Nemzeti Rádió és Televízió (Lithuanian National Radio and Television, LRT) médiaszolgáltató szombati tájékoztatása szerint. Vilnius és Kijev együttműködik a litvániai stratégiai fegyverrendszerek gyártásában – áll a közleményben.
„Az ukrán védelmi ipar hihetetlen potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy globális szereplővé váljon a közvetlen harctéri tapasztalatokon, a mérnökök motivációján és kompetenciáján, valamint a kulcsfontosságú iparági döntéshozók előrelátó gondolkodásán alapuló magas szintű szakértelmének köszönhetően” – mondta Dovile Sakaliene litván védelmi miniszter. Hangsúlyozta, hogy Litvánia továbbra is befektet Ukrajna védelmi szektorába, és fegyvereket vásárol ukrán gyártóktól.
Litvánia a csúcsfegyverzetre már korábban elkülönített 20 millió eurón túl is tovább fektet az ukrán védelmi iparba. Mindazonáltal nagyon boldogok leszünk, ha együttműködésünket tovább fejleszthetjük közös litván-ukrán termelésben Ukrajnában és Litvániában
– tette hozzá a tárcavezető.
Nagy-Britannia és Franciaország közös terven dolgozik Ukrajna megsegítésére, amelyet később az Egyesült Államoknak is bemutatnának – jelentette be Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnap. A kezdeményezés különösen időszerű a múlt heti Trump-Zelenszkij találkozó kudarca után.
Starmer az RBK Ukraine beszámolója szerint elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott megbeszéléseket követően megállapodtak: Nagy-Britannia Franciaországgal és „esetleg egy-két másik országgal” együttműködve kidolgoz egy „tervet a harcok beszüntetésére” Ukrajnában.
Úgy gondolom, hogy léptünk egyet a helyes irányba
– nyilatkozta a brit kormányfő újságíróknak. Starmer szerint a közösen egyeztetett tervet később az Egyesült Államoknak is bemutatják.
A brit miniszterelnök meggyőződése, hogy Donald Trump amerikai elnök „erős békét szeretne látni Ukrajnában”, retorikai különbségek és Zelenszkijhez való viszonya ellenére is. Brit sajtóforrások szerint Starmer a tartós béke alatt „amerikai védelmi mechanizmust”, európai biztonsági garanciákat és egy erős, önvédelemre képes Ukrajnát ért.
III. Károly brit király elfogadta a meghívást, hogy vasárnap találkozzon Volodimir Zelenszkijjel – közölte az ukrán vezető a CNN beszámolója szerint.
Az ukrán államfő jelenleg Keir Starmer brit kormányfő vendégszeretét élvezi, aki vasárnap vendégül látja az európai vezetőket egy újabb csúcstalálkozóra, amelyen az orosz–ukrán háború befejezéséről és a szélesebb körű európai védelemről tárgyalnak.
A csúcstalálkozóra tizenhárom európai ország (Franciaország, Németország, Dánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Spanyolország, Törökország, Finnország, Svédország, Csehország és Románia) vezetője mellett az Európai Tanács, az Európai Bizottság és a NATO főtitkára is meghívást kapott. Emellett Keir Starmer ismét tárgyal az ukrán elnökkel, valamint Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is egyeztet a találkozó előtt.
A regionális hatóságok közlése szerint egy ember meghalt a kelet-ukrajnai Kramatorszkban az oroszok támadása következtében – írja a Frankfurter Allgemeine.
Olekszandr Goncsarenko polgármester szerint két másik ember megsebesült.
Az ország más részeiből ismét orosz dróntámadásokról érkeztek jelentések. A hatóságok szerint a délnyugati Zaporizzsja városában egy civil megsérült. Egy lakóépületet ért találat.
A hadsereg szerint Oroszország összesen 79 drónnal támadott az éjszaka. A légvédelem 63 drónt lőtt le.
Nagy-Britannia teljes körű támogatásáról biztosította szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt Keir Starmer brit miniszterelnök – közölte az MTI.
Keir Starmer leszögezte, hogy a brit kormány mindaddig Ukrajna mellett marad, ameddig erre szükség van. Nagy-Britannia tántoríthatatlan elszántsággal dolgozik a tartós ukrajnai béke megteremtéséért, Ukrajna szuverenitásának és biztonságának megőrzéséért – tette hozzá a brit kormányfő. Válaszában Volodimir Zelenszkij megköszönte a brit támogatást, és kijelentette, hogy Ukrajna a továbbiakban is számít London segítségére.
Volodimir Zelenszkij Washingtonból érkezett szombaton Londonba, és részt vesz azon a vasárnapi csúcstalálkozón, amelyet Keir Starmer hívott össze az ukrajnai helyzet áttekintésére.
Mark Rutte NATO-főtitkár elismerően nyilatkozott Donald Trump amerikai elnök Ukrajnával kapcsolatos eddigi lépéseiről. A BBC-nek adott március 1-i interjújában Rutte kijelentette, hogy „valóban el kell ismernünk Trump érdemeit” az ukrajnai helyzet kezelésében – idézi a BBC.
A NATO-főtitkár elmondta, hogy kétszer is beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a Fehér Házban történt találkozót követően. Bár a beszélgetés tartalmáról nem közölt részleteket, Rutte hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni Trump korábbi támogatását Ukrajna felé.
Rutte kiemelte, hogy Trump első elnöksége alatt (2017-2020) az Egyesült Államok jóváhagyta a Javelin páncéltörő rakétarendszer eladását Ukrajnának, ami lehetővé tette az ország számára, hogy „visszavágjon”, amikor Oroszország 2022-ben megindította a háborút. A NATO-főtitkár szerint Zelenszkijnek „meg kell találnia a módját” kapcsolatának helyreállítására amerikai kollégájával, miután a két elnök között feszültség alakult ki a Fehér Házban tartott megbeszélésen.
A Fehér Ház és Kijev közötti viszony az utóbbi időben láthatóan feszültebbé vált, miközben Ukrajna továbbra is jelentős amerikai katonai támogatásra szorul az orosz agresszióval szemben.
Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (IAEA) új megfigyelő csoportja szombaton érkezett meg az orosz kézben lévő zaporizzsjai atomerőműbe – ezúttal elő ízben, orosz területen keresztül, jelentette be Oroszország.
A Reuters azt írja, hogy a misszió cseréje több hetes késéssel valósult meg, amelyet a létesítmény körüli katonai tevékenység okozott. Jurij Csernyicsuk, az erőmű orosz kinevezésű vezetője „alapvető fontosságúnak” nevezte, hogy az útvonal Oroszország területén át vezetett.
A három ellenőr érkezését az orosz védelmi minisztérium és nemzeti gárda biztosította a Roszatom és az IAEA vezetése közötti „intenzív” egyeztetések után. Ukrajna egyelőre nem reagált az eseményre.
A hat reaktorral rendelkező, jelenleg áramot nem termelő zaporizzsjai erőművet 2022 februárjában foglalták el az orosz csapatok. Azóta mindkét fél rendszeresen vádolja egymást az erőműre vagy annak közelébe történő tüzelésével és nukleáris baleset kockázatának előidézésével.Rafael Grossi IAEA-főigazgató többször is felszólította mindkét felet, hogy tartózkodjanak az erőművet veszélyeztető cselekedetektől.
Robert Fico szlovák miniszterelnök egyértelmű álláspontot képvisel az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, amelyet megerősített az X közösségi platformon egy bejegyzésben, miután péntek éjjel a botrányos washintoni Trump-Zelenszkij találkozó után már kifejtette azt Facebookon hat pontban.
Ezúttal is hangsúlyozta, hogy Szlovákia nem kíván részt venni Ukrajna további támogatásában, amely a háború folytatásához vezetne.
Szlovákia nem fogja támogatni Ukrajnát sem pénzügyileg, sem katonailag a háború folytatása érdekében. Ha mások így döntenek, azt tiszteletben fogjuk tartani
– jelentette ki Fico a közösségi médiában közzétett hivatalos nyilatkozatában.
A miniszterelnök határozottan elutasítja az „erő általi béke” stratégiáját, amelyet irreálisnak tart, és véleménye szerint ez csupán ürügyként szolgál az ukrajnai háború folytatására. Ehelyett azonnali tűzszünetet szorgalmaz, függetlenül a végleges békemegállapodás időpontjától.
Fico a március 6-i EU-csúcstalálkozóval kapcsolatban is határozott követeléseket fogalmazott meg. A szlovák kormányfő ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Tanács záródokumentuma tartalmazzon felhívást az azonnali tűzszünetre, valamint egyértelmű követelést az Ukrajnán keresztüli gáztranzit helyreállítására Szlovákia és Nyugat-Európa irányába.
A szlovák miniszterelnök figyelmeztette az unió vezetőit: amennyiben figyelmen kívül hagyják, hogy a háború folytatása mellett más álláspontok is léteznek, az Európai Tanács nem fog konszenzusra jutni az Ukrajnával kapcsolatos kérdésekben.
Az oroszok ballisztikus rakétával csaptak le Odesszára, két ember és egy polgári hajó megsebesült – közölte Oleg Kiper, a regionális katonai közigazgatás vezetője.
„A támadás megrongálta a kikötői infrastruktúrát és egy, a Panamai Köztársaság lobogója alatt közlekedő, egy európai vállalat tulajdonában lévő polgári hajót. Két ember, a kikötői alkalmazottak megsérültek" – írja az Interfax.
Egy robbanótöltetet tartalmazó orosz drón törmelékeit találták meg Romániában a moldovai határ közelében – adta hírül az UNIAN ukrán hírügynökség.
A portál információi szerint a roncsokat 500 méterre találták meg a moldovai-román határ román oldalán, egy vidéki területen, ahol nincsenek infrastrukturális létesítmények.
A nyomozók által végzett vizsgálatok eredményei alapján kiderült, hogy a töredékek egy orosz gyártmányú pilóta nélküli légi járműből származtak
– hangsúlyozta a román Honvédelmi Minisztérium.
Megjegyezték azt is, hogy az eszközön végzett szakértői vizsgálat alatt megállapították, hogy az aktív robbanófejet tartalmaz, ezért azt, a helyi lakosság védelme érdekében, elszállítás nélkül a helyszínen robbantással megsemmisítették.
Magyarország területére 2025. március 1-én az ukrán-magyar határszakaszon 4875 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 26 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
A norvég Haltbakk Bunkers üzemanyag-vállalat megtagadta az Egyesült Államok haditengerészetének hajóinak a tankolását Donald Trump és Volodimir Zelenszkij botrányosan végződött találkozója után, írja az Unian.
„Tanúi voltunk a valaha volt legnagyobb sz*r show-nak, amit a jelenlegi amerikai elnök és alelnöke »élőben« mutatott be. Óriási elismerés Ukrajna elnökének, hogy visszafogta magát és higgadt maradt, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok alattomos tévéműsort rendezett. Elegünk van belőle. Röviden és tömören” – áll a Haltbakk Bunkers nem túl visszafogott közleményében.
A cég közölte, hogy azonnal leállítja a Norvégiában állomásozó amerikai csapatok és a norvég kikötőkbe befutó hajóik üzemanyag-ellátását.
„Nincs üzemanyag az amerikaiaknak! Felszólítunk minden norvégot és európait, hogy kövessék a példánkat! Dicsőség Ukrajnának!” – áll a vállalat közleményében.