Elismerte Emmanuel Macron francia elnök, hogy Franciaország számára az európai béke nem prioritás – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökre virradóra a Telegram-csatornáján.
Zaharova a francia elnök szerda esti televíziós beszédére reagált, amelyben Macron azt mondta, hogy Oroszország fenyegetéssé vált Franciaország és Európa számára. Ígéretet tett a katonai költségvetés és a védelmi beruházások növelésére, és vitát kezdeményezett a francia atomfegyvereknek az egész EU védelme érdekében való felhasználásáról.
A legmeglepőbb dolog az, hogy egy új francia nagykövet készül hozzánk. A minap arról beszélt, hogy szeretné fejleszteni a kapcsolatokat hazánkkal. Ma viszont az elnöke, Macron elnök elismerte, hogy Franciaország számára nem prioritás az európai béke, hogy pacifikálni fogják Oroszországot, és így tovább, ugyanebben a hangnemben. Tehát miért jön hozzánk a francia nagykövet, szeretném még egyszer tisztázni
– írta Zaharova.
Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy a francia elnök a sajátjáról mint Európa legerősebb hadseregéről beszélt, a külügyi szóvivő szerint Volodimir Zelenszkij ukrán államfő ezzel nem értene egyet.
Megkezdődött az Európai Tanács Ukrajnával foglalkozó rendkívüli ülése, az uniós tagállamok vezetői az Ukrajnának nyújtott további támogatásról és az európai védelemről folytatnak megbeszélést Brüsszelben csütörtökön – írja az MTI.
Az egynaposra tervezett találkozón a tagországok állam-, illetve kormányfői mindenekelőtt meghallgatják Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki számot ad Oroszország Ukrajna elleni háborújának fejleményeiről.
A találkozón Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke is felszólalt, s keményen kritizálta egykori szövetségesét, Orbán Viktort.
Oroszország külügyminisztere kijelentette, hogy az európai békefenntartók bármilyen ukrajnai bevetését Moszkva nyílt katonai támadásként értelmezné – írja a The Times.
Szergej Lavrov moszkvai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Oroszország kategorikusan ellenez minden ilyen tervet. „Nem látunk helyet a kompromisszumnak” – mondta. „Ez a vita [a békefenntartók küldéséről] nyíltan ellenséges célokkal folyik, nem titkolják, hogy miért van erre szükségük”.
Az európai csapatok telepítését Moszkva úgy tekintené, mint „a NATO-országok közvetlen, hivatalos, nem titkolt részvételét az Orosz Föderáció elleni háborúban” – tette hozzá Lavrov.
Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette, hogy „kész és hajlandó” brit csapatokat küldeni Ukrajnába, hogy segítsenek a békeszerződés érvényesítésében. Volodimir Zelenszkij korábban azt mondta, hogy legalább 200 ezer európai békefenntartóra lenne szükség a helyszínen, hogy megvédjék Ukrajnát a további orosz támadástól.
Párizs katonai hírszerzési információkat ad át Ukrajnának − közölte csütörtökön Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter válaszul arra, hogy Washington bejelentette, befagyasztja a hírszerzési információk megosztását Kijevvel.
„A hírszerzésünk szuverén (...) saját képességekkel rendelkezik” − mondta a francia kormánytag a France Inter közrádióban. „Ezeket elérhetővé tettük az ukránok számára” − hangsúlyozta. A tárcavezető nem árulta el, hogy mióta ez a helyzet, de a bejelentés egy nappal azután történt, hogy Washington leállította a hírszerzési információk megosztását Kijevvel, amellett, hogy felfüggesztette az amerikai katonai segélyeket − adta hírül az MTI.
„Nincs olyan titkosszolgálati ügynök, nincs olyan vezérkari tiszt jelenleg Franciaországban, aki úgy véli, hogy Oroszország nem jelent fenyegetést” − hívta fel a figyelmet Lecornu, aki szerint Oroszország „hozzászokott ahhoz, hogy politikai túlélését külső agresszióval biztosítsa, és amelynek gazdasága ma már jelentős részben háborús erőfeszítésekre támaszkodik”.
Az ukrajnai tűzszünetről szóló tárgyalásokkal kapcsolatban a miniszter elmondta, „feltétlenül szükséges, hogy az oroszok és az amerikaiak között ténylegesen megkezdődjenek”. Véleménye szerint „az az érzésünk, hogy sok előzetes engedmény történt (...), itt az ideje, hogy megvitassák a tárgyalások valódi paramétereit”.
Sébasten Lecornu megerősítette Emmanuel Macron elnök szerda esti bejelentését arról, hogy Franciaország „stratégiai vitát akar nyitni” a francia nukleáris védernyő kiterjesztéséről Európára.
„Soha nem mondta (az államfő), hogy megosztás lenne, sem a fegyverek, sem a döntéshozatal terén” − emlékeztetett a miniszter. De „a létfontosságú francia érdekek a francia határokon belülre korlátozódnak? De Gaulle tábornok óta tudjuk, hogy nem” − tette hozzá.
A védelmi miniszter úgy vélte, Franciaország elégséges nukleáris arzenállal rendelkezik ahhoz, hogy a kontinens számára ernyőként szolgáljon. „Miközben minden európai főváros, nem utolsósorban Berlin, azt kérdezi: mivel tud Franciaország hozzájárulni a kollektív biztonsághoz? (...), mi nem fogunk bocsánatot kérni katonai és nukleáris hatalomként” − mondta a miniszter.
Donald Trump elnök közel negyedmillió, az Egyesült Államokba menekült ukrán állampolgárt toloncolhat ki – írja a Reuters.
A lépés akár már áprilisban megtörténhet, és része a Fehér Ház azon törekvésének, hogy visszavonja a Biden elnök által bevezetett ideiglenes humanitárius szabadlábra helyezési programokat. A programok 1,8 millió migránsnak, köztük több százezer ukránnak és afgánnak tették lehetővé, hogy az Egyesült Államokba jöjjön.
A Reuters által látott belső e-mailek szerint azok a migránsok, akiknek a feltételes szabadlábra helyezési státuszát visszavonták, gyorsított eljárással kitoloncolhatók.
Valerij Zaluzsnij, a hadsereg volt parancsnoka, aki jelenleg Ukrajna nagy-britanniai nagykövete a világrend lerombolásával vádolta meg az Egyesült Államokat, és a NATO lehetséges összeomlására figyelmeztetett. Ezt a londoni Chatham House-ban tartott beszédében jelentette ki.
„Nem csak a gonosz tengelye próbálja felülvizsgálni a világrendet... Az USA rombolja a világrendet” – mondta. „Nyilvánvaló, hogy a Fehér Ház megkérdőjelezte az egész nyugati világ egységét” – tette hozzá.
Arra is figyelmeztetett, hogy a NATO megszűnhet, és Oroszország háborút indíthat Európa ellen – írja a The Times.
Emmanuel Macron francia elnök nagyon-nagyon konfrontatív beszéde azt a benyomást kelti, hogy Franciaország a háború folytatására törekszik, ráadásul megjelent nála a nukleáris retorika − jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.
„Macron beszédét olvasva az az érzésünk, hogy Franciaország valóban a háború folytatását keresi. Ráadásul Franciaország már kész arra, hogy nukleáris fegyvereit a biztonság ügyében felhasználja. Ez már nukleáris retorika, igény a nukleáris vezető szerepre Európában, ami nagyon-nagyon konfrontatív” − mondta Peszkov.
Szergej Lavrov külügyminiszter szerint Oroszország ugyanúgy fog tekinteni európai csapatok ukrán területen való jelenlétére, mint a NATO potenciális jelenlétére Ukrajnában − adta hírül az MTI.
„Ez természetesen Oroszországgal szembeni fenyegetés. Ha fenyegetésnek tekint bennünket, ha összehívja az európai országok és Nagy-Britannia vezérkari főnökeinek találkozóját, és azt mondja, hogy szükség van atomfegyverek alkalmazására, készül atomfegyverek bevetésére Oroszország ellen, akkor ez természetesen fenyegetés” − jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Katonai szakértők által kidolgozott terv szerint egy 120 vadászgépből álló európai légierő lenne bevethető, hogy megvédje az ukrán légteret az orosz támadásoktól. A Sky Shield nevű légvédelmi egységet külön működtetnék a NATO-tól, ami kiterjedne a három ukrán atomerőműre is, valamint Odessza és Lviv városára − írta a The Guardian.
A tervet támogatta Philip Breedlove, az amerikai légierő egykori tábornoka, Richard Shirreff, a brit hadsereg korábbi tábornoka, valamint Aleksander Kwasniewski volt lengyel elnök. Gabrielius Landsbergis korábbi litván külügyminiszter kijelentette, hogy a Sky Shield létrehozása fontos eleme lenne Európa beavatkozásának, ami hatékonyan garantálja Ukrajna biztonságát. A tervet az ukrán fegyveres erőkkel együtt dolgozta ki a brit légierő, és az európai védelmi minisztériumok is vizsgálják.
Ugyanakkor nyugati politikai körök aggódnak amiatt, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a NATO-tagállamok vadászgépei közvetlen konfliktusba kerülnek Oroszországgal, ami tovább eszkalálná a háborút. Ezzel szemben a Sky Shield támogatói azzal érvelnek, hogy a légi pajzs létrehozása alacsony kockázattal jár, mert az orosz repülőgépek nem távolodnak el drasztikusan a frontvonaltól.
Csütörtökre virradóra orosz dróntámadás érte a szumi Nova Post épületét, a cég egyik alkalmazottja meghalt. Több mint 2500 csomag semmisült meg, amiről a vállalat sajtószolgálata számolt be Telegram-csatornáján.
A Nova Post leírta, hogy két drón csapódott az épületbe, aminek következtében hatalmas tűz keletkezett, és egy holttest maradt a helyszínen. Megjegyezték, hogy 2576 csomag vált a lángok martalékává, amelyek értéke több mint 3,3 millió hrivnya. A vállalat felveszi a kapcsolatot az ügyfelekkel, hogy egyeztesse velük a kártérítést. A Nova Post hozzátette, hogy az újjáépítés miatt késések várhatók a csomagszállító cégnél − írta az Unian.
Hollandia további 3,5 milliárd eurót különített el Ukrajna támogatására 2026-ban − jelentette be Dick Schoof miniszterelnök az európai védelemről szóló szerda esti parlamenti vitában. Az NL Times hírportál tudósítása szerint Geert Wilders, a legnagyobb koalíciós párt, a radikális jobboldali Szabadságpárt (PVV) vezetője azonban nem vállalta, hogy támogatja a 3,5 milliárd eurós összeget Ukrajna számára, hacsak nem különítenek el pénzt a holland állampolgárok vásárlóerejének növelésére is. Több forrást követelt az olcsóbb élelmiszerekre, alacsonyabb lakbérekre és csökkentett rezsiköltségekre − adta hírül az MTI.
A következő négy évre vonatkozó kormányzati megállapodás tartalmazza az Ukrajna iránti töretlen támogatás vállalását. Ez a kifejezés azonban nem szerepel a négy kormányzó párt által tavaly aláírt koalíciós egyezményben. „Ez azt jelenti, hogy pártként nem vagyunk ehhez kötve” − érvelt Wilders a parlamenti vitában.
A döntést üdvözölte az egyik koalíciós párt, a Szabaddemokrata Néppárt (VVD) vezetője, Dilan Yesilgöz, aki kijelentette, hogy később újraértékelik, szükség van-e további forrásokra. „Ukrajna támogatása a saját biztonságunkról szól” − mondta Yesilgöz a képviselőknek.
Eddig Hollandia több mint 5,88 milliárd euró értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, ebben a nemzetközi alapokhoz történő pénzügyi hozzájárulások is szerepelnek.
Dick Schoof kormányfő szerdán tájékoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt arról, hogy Hollandia 700 millió eurót biztosít drónok beszerzésére. Ez a pénz egy már korábban vállalt kötelezettségből származik. Számos ellenzéki párt arra kérte Schoofot, hogy tegyen többet Ukrajnáért, és mielőbb adjon egyértelmű tájékoztatást arról, mit hajlandó vállalni Hollandia.
Reményt kelt az amerikai–ukrán tárgyalások megújítása, az orosz–ukrajnai háborúban minél jobb megoldást kell keresni − jelentette ki Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter csütörtökön Varsóban, a Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszterrel közös sajtóértekezleten.
Erősen hisszük, hogy Ukrajnának és az Egyesült Államoknak a tárgyalásokhoz, a tárgyalóasztalhoz történő visszatérése reményt és esélyt ad az igazságos békére
− fogalmazott Wladyslaw Kosiniak-Kamysz a kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián, majd hozzátette: Lengyelország támogatja a transzatlanti kapcsolatokat és az európai védelmi képességek növelését. „Mindebben rendkívül fontos, hogy a tárgyalóasztal […] a minél jobb megoldás keresésének helye legyen” − jelentette ki a lengyel politikus.
Michael Waltz, Donald Trump tanácsadója szerdai közlése szerint az amerikai és az ukrán fél árnyékdiplomáciai lépések részleteiről egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt pénteki, félbeszakadt fehér házi látogatása és az amerikai fegyverszállítások ezt követő felfüggesztése után − adta hírül az MTI.
Kosiniak-Kamysz emellett „a szolidaritás jelének” nevezte az Ukrajnának nyújtott lengyel humanitárius és katonai támogatást. Kijevet segíteni kell, amíg ártatlanok halnak meg − tette hozzá. Megerősítette: Varsó folytatja Ukrajna logisztikai támogatását a délkelet-lengyelországi Rzeszów-Jasionka repülőtéren működő nemzetközi szállítási csomóponton keresztül. Bejelentette: Kijevbe készül „a lengyel fegyveripar gazdasági missziójával”, megkezdődik továbbá a lengyel katonai támogatás 46., 200 millió euró értékű csomagjának szállítása Ukrajnának. Megerősítette: Lengyelországban eddig 28 ezer ukrán katonát képeztek ki.
Rusztem Umerov úgy látja: a csütörtöki varsói találkozó az európai egység jelképe, azt mutatja, hogy Ukrajna „nem marad magára az Európa biztonságáért és szabadságáért folytatott harcban”.
Az orosz hadsereg március 5-én rakétacsapást mért egy szállodára a Dnyipropetrovszki területhez tartozó Krivij Rihben, amiben négy ember meghalt, és legalább 30-an megsebesültek, köztük egy gyermek – írja a Kyiv Independent.
A rakéta helyi idő szerint este 10 óra körül csapódott be az ötemeletes szállodába. Az áldozatok közül tizennégynek súlyos az állapota, a legtöbb sérültet kórházba szállították.
Közvetlenül a csapás előtt egy humanitárius szervezet önkéntesei jelentkeztek be a szállodába – ukrán, amerikai és brit állampolgárok
– mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A rakétacsapás 14 lakóházat, egy postahivatalt, közel két tucat autót, egy kulturális központot és 12 üzletet is megrongált. A mentőalakulatok jelenleg is dolgoznak a helyszínen, hogy eltakarítsák a romokat a támadás helyszínéről. Az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy a törmelékek alatt további áldozatok lehetnek.
Donald Trump csapatának négy magas rangú tagja titkos megbeszéléseket folytatott Volodimir Zelenszkij elnök politikai ellenfeleivel – írja a Politico.
Az amerikai elnök szövetségesei állítólag Julija Timosenko volt miniszterelnökkel, az ellenzéki Batykivscsina párt vezetőjével, valamint Petro Porosenko volt elnök Európai Szolidaritás pártjának magas rangú tagjaival tárgyaltak.
A hír azután látott napvilágot, hogy Donald Trump „választások nélküli diktátorként” hivatkozott az ukrán elnökre, majd február 28-án az Ovális Irodában nyilvánosan szidalmazta.
A Survation brit közvélemény-kutató cég által végzett friss felmérés szerint 44 százalék támogatná Volodimir Zelenszkijt az elnökválasztáson. Legközelebbi riválisa, több mint 20 százalékponttal lemaradva tőle, Valerij Zaluzsnij, a hadsereg volt parancsnoka, aki jelenleg Ukrajna nagy-britanniai nagykövete. Mindössze 10 százalék támogatta Petro Porosenkót, míg a megkérdezettek 5,7 százaléka szavazna Julija Timosenkóra.
Elismerte Emmanuel Macron francia elnök, hogy Franciaország számára az európai béke nem prioritás – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökre virradóra a Telegram-csatornáján.
Zaharova a francia elnök szerda esti televíziós beszédére reagált, amelyben Macron azt mondta, hogy Oroszország fenyegetéssé vált Franciaország és Európa számára. Ígéretet tett a katonai költségvetés és a védelmi beruházások növelésére, és vitát kezdeményezett a francia atomfegyvereknek az egész EU védelme érdekében való felhasználásáról.
A legmeglepőbb dolog az, hogy egy új francia nagykövet készül hozzánk. A minap arról beszélt, hogy szeretné fejleszteni a kapcsolatokat hazánkkal. Ma viszont az elnöke, Macron elnök elismerte, hogy Franciaország számára nem prioritás az európai béke, hogy pacifikálni fogják Oroszországot, és így tovább, ugyanebben a hangnemben. Tehát miért jön hozzánk a francia nagykövet, szeretném még egyszer tisztázni
– írta Zaharova.
Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy a francia elnök a sajátjáról mint Európa legerősebb hadseregéről beszélt, a külügyi szóvivő szerint Volodimir Zelenszkij ukrán államfő ezzel nem értene egyet.
Kinevezte Alekszandr Darcsijevet washingtoni nagykövetnek Vlagyimir Putyin orosz elnök, az erről szóló rendelet csütörtökön jelent meg a jogszabályok hivatalos honlapján.
Darcsijev eddig az orosz külügyminisztérium észak-amerikai főosztályának igazgatója volt. Az amerikai agrément (hivatalos jóváhagyás) átadása az Oroszország és az Egyesült Államok küldöttségeinek február 27-i isztambuli találkozóján történt, ahol ő volt az orosz delegáció vezetője. Washingtont ezeken a tárgyalásokon Sonata Coulter helyettes külügyi szakállamtitkár képviselte.
Az új washingtoni orosz misszióvezető 1983-ban végzett a Lomonoszovról elnevezett Moszkvai Állami Egyetemen (MGU), és történelemből doktorált. Angolul és franciául beszél, és 1992 óta a moszkvai diplomáciai tárca alkalmazottja. 2014 októberétől 2021 januárjáig Kanadában volt nagykövet, az észak-amerikai főosztály igazgatói posztját pedig ezt követően töltötte be.
Putyin elnök október 10-én mentette fel Anatolij Antonovot Oroszország amerikai nagyköveti tisztségéből, amelyet 2017 óta viselt.
Tavaly Oroszország lassan haladt előre Ukrajnában: több tízezer katonájuk halt meg és egész gépesített hadosztályokat vesztettek, csekély területszerzésért cserébe – írja a The Atlantic.
Ebben az ütemben nagyjából 118 évbe telne teljesen elfoglalni Ukrajnát, így az oroszok helyzete is rendkívül nehéz. A The Atlanctic tudósítója szerint a háborút nem az fogja megnyerni, aki a legtöbb tüzérségi lövedéket gyártja, hanem az, aki a leghatékonyabban képes felszerelni a csapatait olyan cikkekkel, mint a Best Buyban és a RadioShackben kapható akkumulátorok és rádiókészletek.
A beszámolók szerint a háború minőségileg is megváltozott 2022 óta. A kezdeti rakétacsapások után átváltott tüzérségi csatává, manapság pedig egyértelműen drónokkal harcolnak a legtöbbet.
A Koreai Köztársaság együtt fog működni a nemzetközi közösséggel a tartós ukrajnai béke elérése érdekében – jelentette ki Dzso Tejol dél-koreai külügyminiszter szerdán Varsóban a lengyel hivatali partnerével, Radoslaw Sikorskival tartott közös sajtóértekezleten.
A kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián Dzso Tejol bejelentette: országa folytatni fogja az Ukrajnának szánt humanitárius és pénzügyi segítségnyújtást, és szorosan együtt fog működni a nemzetközi közösséggel annak érdekében, hogy Ukrajnában tartós békét érjenek el.
Az MTI szerint a lengyel–dél-koreai együttműködést Dzso Tejol rendkívül értékesnek nevezte annak fényében, hogy, mint mondta, „olyan időszakban élünk, amikor drasztikusan változik a geopolitikai tájkép”.
Radoslaw Sikorski a lengyel–dél-koreai védelmi együttműködésre, ezen belül a dél-koreai K9 önjáró lövegek és K2 harckocsik megvásárlásáról korábban aláírt megállapodásokra utalva elmondta: a két ország folytatná a dél-koreai fegyverek lengyelországi gyártása terén előirányzott együttműködést is.
Az Egyesült Államok azért állította le az Ukrajnának nyújtott katonai segélyezést, hogy felülvizsgálja azt – jelentette ki Caroline Levitt, a Fehér Ház szóvivője a Fox News műsorában.
Levitt elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi nyilatkozata „pozitív előrelépésnek” tekinthető. Az ukrán vezető ugyanis kijelentette, hogy Ukrajna „kész mielőbb tárgyalóasztalhoz ülni egy hosszú távú béke érdekében” Oroszországgal, és a Fehér Házban lezajlott sikertelen találkozót „sajnálatosnak” nevezte.
Levitt arról is beszámolt, hogy az ásványkincsekről szóló megállapodással kapcsolatos tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak, de nem pontosította, mikor lesz az aláírás. A Fehér Ház képviselője hangsúlyozta, hogy Zelenszkij nyilatkozata csak úgy értelmezhető, mint „elmozdulás a helyes irányba” – számolt be az Unian.
A fogvatartási központokból, börtönökből és egyéb területekről Oroszországból Ukrajnába visszakerült ukrán katonák holttesteinek a többségén a kínzások jeleit fedezték fel – erről beszélt Inna Padei holttestvizsgálati osztályvezető az Ukrajinszka Pravda cikke szerint.
Inna Padei arról beszélt, hogy a holttestek legalább 80 százalékán kínzások nyomait találták: fizikai erőszak jeleit és elektromos áram használatát is felfedezték, de egyértelműen kiderítették többeknél az éheztetést is.
Makszim Csucskiridze, az Országos Rendőrség Nyomozó Főosztályának vezetője elmondta, a holttestek azonosítása kétféle módon történik: a holttest vizuális vizsgálata és DNS-elemzéssel. Elmondása szerint 4600 embert azonosítottak külső jelek alapján (tetoválás, heg, protézis), ugyanakkor minden testen DNS-vizsgálatot végeztek. Elmondása szerint jelenleg 3200 holttestet nem tudtak azonosítani még.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 4208 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 25 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
Az Ukrán Fegyveres Erők hosszú hónapok óta először próbálja meg magához ragadni a kezdeményezést. Újra behatoltak Toreck központjába, amelyet alig egy hónapja foglalt el az orosz hadsereg – adta hírül a Meduza.
A kulcsfontosságú város elfoglalását még február 7-én jelentette az orosz hadsereg, azt azonban az ukránok akkor hazugságnak nevezték.
A portál másik Donyeck megyei sikerről is beszámolt: állításuk szerint megállították az offenzívát Pokrovszktól nyugatra. Hozzáteszik viszont, hogy a donbászi front déli szakaszán az oroszok továbbra is előrenyomulnak.
A dél-koreai hírszerzés arra utaló jeleket észlelt, hogy az Oroszországba vezényelt észak-koreai katonák drónkezelési kiképzést kaptak Moszkvától, és elsajátítottak egyéb harcászati ismereteket is a pilóta nélküli gépekkel kapcsolatban.
A Nemzeti Hírszerzés (NIS) erről szerdán számolt be, hozzátéve:
fennáll annak a veszélye, hogy Oroszország dróntechnológiát ad vagy már adott át Phenjannak, amiért Észak-Korea csapatok rendelkezésre bocsátásával támogatja háborús erőfeszítéseit.
A lőszerek és hagyományos fegyverek szállítása mellett Észak-Korea mintegy 11 ezer katonát küldött októberben Oroszországba, és az orosz hadsereg a kurszki területen használta fel őket. A NIS a múlt héten azt közölte, hogy Észak-Korea további csapatok Oroszországba történő küldésére készül.
Észak-Korea pilóta nélküli repülő eszközök – közöttük többfunkciós támadódrónok – kifejlesztésén dolgozik, Kim Dzsongun phenjani vezető novemberben adott utasítást kamikaze drónok tömeggyártására, írja az MTI.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!