Ukrajnában éves szinten jelentősen gyorsult, míg havi összevetésben lassult a fogyasztói árak emelkedésének üteme februárban – számolt be az MTI.
Az ukrán statisztikai hivatal által közzétett adatok szerint az éves fogyasztói áremelkedés a januárban jegyzett 12,9 százalékról 13,4 százalékra, 2023 májusa óta legmagasabbra emelkedett februárban. Havi szinten februárban a fogyasztói árak 0,8 százalékkal emelkedtek, a januári 1,2 százalékos növekedést követően.
Legutóbbi kamatdöntő ülésén, március 6-án az ukrán központi bank 14,5 százalékról 15,5 százalékra emelte az irányadó rátát, miután januárban 13,5 százalékról 14,5 százalékra növelte.
A jegybank decemberben 50 bázispontos emelésről döntött, korábbi három kamatdöntő ülésén pedig nem nyúlt az alapkamathoz. Az ukrán központi bank idén 8,4 százalékos, jövőre pedig nagyjából 5 százalékos inflációra számít.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk legközelebb is!
A jelenleg Szaúd-Arábiában tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában osztott meg egy üzenetet, amelyben megköszönte az európai szövetségesek támogatását, írja a Sky News.
Az X-en a következőket írta:
„Új védelmi csomagok, megerősített légvédelem és még több beruházás a védelmi iparunkba. Az elmúlt hetekben az európai országok tucatnyi döntést hoztak az Ukrajnának nyújtott támogatás növeléséről. A fronton elfoglalt erős pozícióknak és az erős diplomáciának együtt kell működnie az igazságos és tartós béke eléréséhez. Az Egyesült Államok vezetésével és egész Európával együttműködve ez abszolút elérhető. A béke a közös célunk. Hálásak vagyunk minden partnerünknek, aki Ukrajnával együtt nap mint nap közelebb hozza a békét népünk számára.”
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint akár már a héten döntés születhet arról, hogy a korábban felfüggesztett, Ukrajnának nyújtandó katonai támogatást ismét útnak indítsák. Ehhez mindössze annyi kell, hogy a két ország egyeztetése Szaúd-Arábiában jól alakuljon.
Úgy gondolom, ha jól sikerül a találkozó, ahogyan azt mi szeretnénk, akkor döntés születhet a katonai segítségnyújtás szüneteltetésének kérdésében
– fogalmazott Rubio a Meduza szerint. A külügyminiszter megjegyezte azt is, hogy az Egyesült Államok továbbra is számít az ukrán ritkaföldfémekről szóló megállapodás megkötésére, de valószínűleg arra a szaúdi találkozón még nem kerül sor, ugyanis nincsenek kidolgozva a részletek.
Olekszandr Szirszkij szerint nem fenyegeti az ukrán csapatokat az a veszély, hogy az orosz hadsereg bekeríti őket a Kurszk régióban, miután Moszkva jelentős támadást indított a területen, több települést is visszafoglalva. Az ukrán hadsereg főparancsnoka azután volt kénytelen megszólalni, hogy több orosz lap is arról számolt be, az ukránok harapófogóba kerültek.
Szirszkij arról beszélt egy közösségi médiás bejegyzésében, hogy továbbra is az ukrán erők ellenőrzik a területet Szumi és Kurszk régiók határán, ahol több település a földdel vált egyenlővé, miután az oroszok szétbombázták. A főparancsnok szerint az orosz csapatok jelentős veszteségeket szenvedtek el a személyzetet és a felszerelést is figyelembe véve, ennek ellenére megerősíti a helyszínen tartózkodó ukrán csapatokat „a szükséges eszközökkel”.
Az ukrán hadsereg közölte, hogy az elmúlt két napban két régióban is orosz olajfinomítókat támadott, írja a Sky News. Egy Facebook-bejegyzésben az ukrán vezérkar közölte, hogy Rjazany régióban és Szamara régióban támadták meg a létesítményeket.
Mindkét olajfinomító az orosz hadseregnek szállított üzemanyagot.
A rjazanyi finomító átlagosan 840 ezer tonna kiváló minőségű üzemanyagot állított elő sugárhajtóművek számára. Az üzemanyagot az Ukrajnát támadó orosz harci gépek használták fel.
A nyilatkozat szerint a finomítóból származó üzemanyagot csővezetéken és vasúton szállították az orosz fegyveres erőkhöz Észak-Ukrajnába.
Dánia hétfőn közölte, hogy békefenntartó erőket küldene Ukrajnába, amennyiben erre szükség lesz egy tűzszünet vagy békemegállapodás biztosításához – jelentette be Lars Lokke Rasmussen külügyminiszter és Troels Lund Poulsen védelmi miniszter a külpolitikai bizottsággal folytatott találkozó után az Unian szerint.
Fontos, hogy Európából megfelelő jelzéseket küldjünk mind Putyinnak, mind Washingtonnak. Ezt tesszük ma, amikor kijelentjük: ha odáig jutunk, hogy egy tűzszünet vagy békemegállapodás európai jelenlétet igényel, Dánia készen áll erre
– hangsúlyozta Rasmussen.
A védelmi miniszter ugyanakkor kiemelte, hogy egyelőre nincsenek konkrét tervek. „Nem hoztunk döntést konkrét kötelezettségvállalásról. Ez attól függ, hogyan alakulnak az események” – magyarázta Poulsen.
Az orosz erők hétfőn kétszer is tüzet nyitottak a kelet-ukrajnai Donyeck régióban található Pokrovszk városára, aminek következtében egy ember életét vesztette, egy másik pedig megsebesült – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A frontvonalon elhelyezkedő Pokrovszk már hónapok óta az orosz támadások egyik fő célpontja, miközben az orosz erők próbálnak további területeket elfoglalni Donyeck régióban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn megérkezett Szaúd-Arábiába, Dzsidda városába, ahol kedden fontos egyeztetések kezdődnek az Egyesült Államok és Ukrajna között, bár az ukrán vezető várhatóan nem vesz részt személyesen ezeken a tárgyalásokon – írja a Sky News.
Zelenszkij látogatásának elsődleges célja, hogy találkozzon Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel, aki az orosz invázió kezdete óta többször is közvetítő szerepet vállalt a konfliktusban.
Mint arra a brit lap felhívja a figyelmet, a keddi egyeztetés lesz az első hivatalos találkozó az Egyesült Államok és Ukrajna között azóta, hogy Zelenszkij és Trump összeszólalkozott az Ovális Irodában. A tárgyalások várhatóan két fő területre fókuszálnak: az ásványkincsekről szóló megállapodásra, valamint a háború befejezésének lehetséges módjára.
Jordan Bardella, a Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoport és a francia Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke szerint Oroszország „többdimenziós fenyegetést jelent Franciaországra” és Európára, ugyanakkor az ellenzéki politikus ellenez „egy rejtett háborút egy nukleáris hatalommal” – írta az MTI.
„Oroszország jelenleg egyértelműen többdimenziós fenyegetést jelent Franciaország és az európai érdekek számára” – mondta Jordan Bardella hétfőn a France Inter francia közrádióban. Az ellenzéki politikus példaként említette az orosz beavatkozást a tavalyi nemzetgyűlési választások teljes kampánya alatt, valamint a Fekete-tengeren kialakult helyzetet, ahol „a francia hadsereg hajóit rendszeresen célba veszik”.
Az alapvető kérdés, amit fel kell tennünk magunknak, a következő: Oroszország fenyegeti-e annyira a francia érdekeket, hogy egy olyan helyzetben találjuk magunkat, amikor is szemtől szembe kerülünk egy nukleáris hatalommal, és háborúba kerülünk?
– tette fel a kérdést a Nemzeti Tömörülés elnöke.
Bardella hangsúlyozta, hogy ő megvédi Ukrajna területi szuverenitását, de nem gondolja, hogy Európa jövője egy atomhatalommal vívott „rejtett háborúban lehet”.
Az ukrajnai háborút lezáró béke elérése érdekében az ellenzéki politikus úgy vélte, hogy először is a nyugatnak kellene tárgyalóasztalhoz ülnie.
„Nem szállhatunk szembe egy olyan hatalommal, amelyik kihívást jelent a francia és a nyugati érdekek ellen, ha maguk a nyugatiak nem egységesek” – fogalmazott Bardella, támogatva Giorgia Meloni olasz miniszterelnök álláspontját, aki arra ösztönzi az európaiakat, hogy maradjanak a Donald Trump által vezetett Egyesült Államok szövetségesei.
A Nemzeti Tömörülés elnöke az olasz kormányfőhöz hasonlóan csúcstalálkozót sürgetett az összes nyugati állam részvételével ahhoz, hogy „meghatározzuk a béke lehetséges feltételeit, amelyek alapján aztán Oroszországhoz mennénk”. Emlékeztetett az amerikaiakkal való „szemléletbeli különbségre az Ukrajnából kivágott húszszázaléknyi területet illetően”.
„Már a tárgyalások megkezdése előtt sem tekinthetjük úgy, hogy az Oroszország által megszerzett húszszázaléknyi területi Oroszországé marad” – mondta a francia politikus.
Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja egy, a Fox Newsnak adott interjúban kijelentette, nem hagyják abba a hírszerzési információk megosztását Ukrajnával – adta hírül az Ukrinform.
Az Egyesült Államok soha nem hagyta abba a hírszerzési információk megosztását védelmi célokra, amelyekre az ukránoknak szükségük van
– mondta a hírcsatornának Witkoff.
A különleges képviselő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna között a héten Szaúd-Arábiában kezdődő találkozókon, az egyik megbeszélésen
a teljes hírszerzési információk megosztásának újraindítását fogják megvitatni.
Azt is elárulta, hogy a témák között szerepelni fognak területi, valamint biztonsági garanciákkal kapcsolatos kérdések is.
Witkoff megjegyezte, bízik benne, hogy a tárgyalásokon sikerül jelentős előrelépést elérni, szerinte most minden jel „nagyon pozitív”, és reméli, hamarosan megköthetik az ásványkincsekről szóló szerződést Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Az Orosz Védelmi Minisztérium szerint több mint 66 ezer embert veszíthettek el az ukrán erők Kurszk régióban – írja a TASZSZ.
A minisztérium részletesen beszámolt arról, hogy a kurszki hadműveletek alatt az ukrán sereg több mint 66 ezer katonát, több ezer harckocsit és járművet veszített.
Ukrajnában éves szinten jelentősen gyorsult, míg havi összevetésben lassult a fogyasztói árak emelkedésének üteme februárban – számolt be az MTI.
Az ukrán statisztikai hivatal által közzétett adatok szerint az éves fogyasztói áremelkedés a januárban jegyzett 12,9 százalékról 13,4 százalékra, 2023 májusa óta legmagasabbra emelkedett februárban. Havi szinten februárban a fogyasztói árak 0,8 százalékkal emelkedtek, a januári 1,2 százalékos növekedést követően.
Legutóbbi kamatdöntő ülésén, március 6-án az ukrán központi bank 14,5 százalékról 15,5 százalékra emelte az irányadó rátát, miután januárban 13,5 százalékról 14,5 százalékra növelte.
A jegybank decemberben 50 bázispontos emelésről döntött, korábbi három kamatdöntő ülésén pedig nem nyúlt az alapkamathoz. Az ukrán központi bank idén 8,4 százalékos, jövőre pedig nagyjából 5 százalékos inflációra számít.
Négy országban végeztek felmérést, hogy mit gondolnak arról, folytatódik-e háború, valamint átterjedhet-e más országokra. Utóbbi esetében a franciák hatvan százaléka úgy véli, hogy Oroszország a következő években más európai államokat is le fog rohanni, ennél nagyobb arányt értek el a britek és a lengyelek körében, de a németeknél is 53 százalék feltételezi ezt.
A háború folytatása miatt tíz franciából nyolc aggódik, és csaknem ugyanennyien félnek attól, hogy tovább eszkalálódhat a konfliktus. Emellett viszont a lengyelek és a britek kétharmada továbbra is támogatná Ukrajnát, még az Egyesült Államok nélkül is. Franciaországban ez az arány 57, Németországban 54 százalék.
A békefenntartó misszió küldéséről azonban már nagyobb az eltérés e négy ország között, ugyanis a britek inkább támogatnák (57 százalék), a másik három ország viszont nem igazán, legkevésbé a lengyelek (27 százalék). A felmérés többi részéről itt olvashatnak.
Egy orosz ügynököt vettek őrizetbe Harkivban, aki az ukrán fegyveres erők egyik veteránjának házánál robbantott, valamint egy katonát is megmérgezett – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
A nő 2025 elején kaphatott megbízást – valószínűleg az orosz speciális szolgálatok képviselőjétől – robbanószerkezetek készítésére.
A robbanóanyagot egy kijelölt rejtekhelyről vitték el az ukrán fegyveres erők egyik veteránjának háza mögé. A robbanásban a volt katona megsérült és kórházba került. Később az ügynök egy katonát mérgezett meg, utóbbi súlyos állapotban került egészségügyi intézménybe.
A nő előzetes letartóztatásban van.
Szaúd-Arábiában folytatódik a héten Ukrajna és az Egyesült Államok között a diplomáciai párbeszéd. Kedden találkozik egymással a Zelenszkij kabinetfőnöke, Andrij Jermak vezette ukrán delegáció és az amerikai csapat Marco Rubio külügyminiszterrel az élen.
Bár a két elnök ezúttal nem vesz részt az egyeztetésen, a The Guardian információi szerint mégis Szaúd-Arábiába utazik Volodimir Zelenszkij, hogy tárgyaljon Mohamed bin Szalmán koronaherceggel. A lap szerint azonban az ukrán elnök nem kapcsolódik be a háború befejezéséről a közel-keleti államban tartott tárgyalásokba.
„Véleményem szerint Oroszországgal szemben a diplomáciailag járható út az, amit Al Capone mondott: egy tárgyalás egyetlen hatékony módja, ha a fegyver ki van rakva az asztalra” – ezt mondta Dovile Sakaliene a Fox Newsnak adott interjújában.
A litván védelmi miniszter szerint hazájában egyetlen embert sem lehetne találni, aki a történelmi múlt miatt megbízna Vlagymir Putyinban. „A történelemben Oroszország soha nem tartotta be az ígéretét. Az egyetlen reményünk Donald Trump kemény hozzáállása lehet, ő kordában tudja tartani Putyint” – fogalmazott Sakaliene, aki azt is elárulta, hogy Litvánia nem hagyhatja figyelmen kívül Oroszországot a közös határvonal miatt.
„Ha Oroszország megsérti a tűzszünetet, a válaszlépésnek azonnalinak és erőszakosnak kell lennie” – jelentette ki határozottan a védelmi miniszter.
Korábban megírtuk, hogy két brit diplomatát utasítottak ki Oroszországból titkosszolgálati tevékenység miatt. Az Egyesült Királyság visszautasította az orosz fél állításait – adta hírül a Sky News.
„Nem ez az első eset, hogy Oroszország rosszindulatú és alaptalan vádakat fogalmaz meg munkatársaink ellen” – válaszolt a brit külügyminisztérium. A külügyminiszter azt javasolja országa állampolgárainak, hogy megbízható információt adjanak meg magukról, ha orosz vízumot szeretnének igényelni.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Donald Trump és Vlagyimir Putyin nem beszélnek sokat egymással, de az amerikai–orosz kapcsolatok helyreállítására megvan a politikai akarat – adta hírül a Sky News.
Az amerikai elnök megerősítette, hogy telefonon egyeztetett orosz kollégájával, de nem mondta meg, hányszor.
A Kreml cáfolta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok Szaúd-Arábiában tárgyalnának a héten.
Az előző hónaphoz képest januárban több mint 25 ezerrel emelkedett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszhoz folyamodtak az Európai Unió valamely tagországában, számuk a vizsgált hónap végén meghaladta a 4 millió 285 ezret − derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat hétfőn közreadott jelentéséből.
A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak − közölte a hivatal.
A jelentés szerint január végén 4 285 610 menedékes státusszal rendelkező ukrajnai állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában, 25 530-cal (0,6 százalékkal) többen, mint december végén − adta hírül az MTI.
Az átmeneti védelmet biztosító legtöbb jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig − a tagállamoktól beérkezett adatok szerint − Németország (1 170 250), Lengyelország (993 015) és Csehország (394 985) biztosította.
A december végi adatokhoz képest januárban a kedvezményezettek száma a legtöbb uniós országban növekedett. Legnagyobb mértékben Németországban (8800; 0,8 százalék), Csehországban (6360; 1,6 százalék) és Spanyolországban (3050; 1,3 százalék). Az átmeneti védelem alatt álló ukrajnaiak száma csak Dániában (−2245; −6,1 százalék), Franciaországban (−660; −1 százalék), Ausztriában (−420; −0,5 százalék) és Litvániában (−155; −0,3 százalék) csökkent.
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva január végén Csehországban (36,2), Lengyelországban (27,1) és Észtországban (26) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,5 volt. A kedvezményezettek 44,8 százalékát felnőtt nők, 31,8 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 23,4 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.
A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 39 325 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára, a vizsgált hónapban, januárban pedig 160-at.
Az elmúlt ötéves időszakban százszorosával nőtt Ukrajna fegyverimportja, ezzel pedig az egyetlen európai ország lett a top 10-ben, annak ellenére, hogy más országok is növelték beszerzéseiket. Ugyan a nemzetközi fegyverszállítások mértéke nem változott, de eloszlásuk annál inkább, elsősorban Európában és Amerikában emelkedett a fegyverek iránti kereslet − írta az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrajnai háború kezdete óta Kijev legalább 35 országtól kapott fegyvereket. Az elmúlt öt évben a globális fegyverimport 8,8 százalékát adta Ukrajna. Fő beszállítói közé az Egyesült Államok (45 százalék), Németország (12 százalék) és Lengyelország (11 százalék) tartozik.
Eközben az európai NATO-tagállamoké több mint kétszeresére nőtt, aminek 64 százalékát adta az Egyesült Államok. Rajta kívül Franciaország, Dél-Korea 6,5 százalékot, Németország 4,7-et, Izrael pedig 3,9 százalékot ad. Az exportőrök között nem történt változás, csak a sorrend módosult, a franciák felléptek a második helyre, megelőzve Oroszországot, míg Olaszország a tizedikről a hatodik helyre lépett előre. Ukrajna a 20. helyen áll az exportőrök listáján, de 72 százalékos csökkenést könyvelt el. A háború előtt Kínába, Indiába és Pakisztánba adtak el fegyvereket.
Az ukrán védelmi minisztérium bejelentette, hogy 2025 végéig 4,5 millió drónt gyártanának, amely több mint 110 milliárd hrivnyába kerül, de ebből 102 milliárdot a Védelmi Beszerzési Ügynökség biztosítana − írta az RBK Ukrajina.
A döntés célja az ukrán hadsereg modern technológiával való felszerelése. Októberben Denisz Smihal kijelentette, hogy 2025-ben Ukrajna több millió drónt kíván gyártani, hogy többel rendelkezzenek, mint Oroszország. Volodimir Zelenszkij is hangsúlyozta, hogy a fegyveres erők drónokkal való ellátása stratégiai prioritás az állam számára.
Hétfőre virradóra ukrán drónok támadták Szamarában a Novokujbisevszk olajfinomítót, amely szuperszonikus vadászgépek hajtóműveinek állít elő üzemanyagot. A csapás helyi idő szerint hajnali kettő óra körül történt, és a város több kerületében hallottak robbanásokat − írta az Ukrajinszka Pravda.
A finomítóban nem voltak védőhálók, amelyek megvédték volna a dróntámadásoktól. A létesítmény Oroszország legnagyobb állami tulajdonú olajipari vállalatához, a Rosznyefthez tartozik. Kapacitása több mint 8,8 millió tonna évente. A vállalat Szu−27-es és Tu−22M3-as sugárhajtású repülőgépeknek állít elő hajtóanyagot.
Elemzők szerint az ukrán erők megállították az orosz offenzívát Donyeckben, sőt több kisebb területet visszafoglaltak. Az oroszok mindennap támadnak, a csapatok kimerültek, az ukránok pedig ezt igyekeznek kihasználni – írja a The New York Times.
A lap által megkérdezett Michael Coffman elemző úgy véli, hogy a rossz időjárás nem az oroszoknak kedvez. Szerinte
nem stabilizálódott a front, de a helyzet javult az ukrán újításoknak köszönhetően.
A nyugati szakértők szerint a felszerelések szállításának késése eredményezhet változást a fronton. A hírszerzés korlátozása mindkét oldalnak hátrányokkal járhat – vélekedett.
Nate Vance volt amerikai tengerészgyalogos és az Egyesült Államok jelenlegi alelnökének, J. D. Vance-nek az unokatestvére nyilvánosan bírálta rokonát Ukrajnával kapcsolatos álláspontja miatt. A Le Figaro francia napilapnak adott interjújában Nate, aki 2022-től idén januárig harcolt Ukrajnában a Da Vinci Farkasok elnevezésű első gépesített zászlóalj tagjaként, azt mondta: „az, hogy a családodhoz tartozom, nem jelenti azt, hogy elfogadom, hogy megölik a bajtársaimat”.
Donald Trump amerikai elnök a múlt héten felfüggesztette a hírszerzési adatok megosztását és a katonai segítségnyújtást Kijevnek, miután heves vita robbant ki közte és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. Nate Vance kiemelte, mennyire csalódott amiatt, ahogy az unokatestvére az ukrán elnökkel bánt.
Amikor korábban kritizálta az Ukrajnának nyújtott segítséget, azt hittem, csak a választóinak akar megfelelni, hogy ez része a politikai játéknak. De amit Zelenszkijjel tettek, az abszolút tisztességtelen csapda volt
– fogalmazott a volt tengerészgyalogos. Kiemelte, szerinte J. D. Vance Ukrajnával kapcsolatos álláspontja és Volodimir Zelenszkijjel szembeni bizalmatlansága indokolatlan. „Én a frontvonalban voltam. Elmondhattam volna neki az igazságot, színlelés nélkül, személyes érdek nélkül. Soha nem próbált meg többet megtudni” – magyarázta. Elmondása szerint többször is próbált kapcsolatba lépni unokatestvérével, sikertelenül.
A volt tengerészgyalogos 2022-ben jelentkezett önkéntesnek, de nemrég elhagyta az ukrán erőket, mert attól tartott, hogy az orosz hadsereg foglyul ejti.
Amerikai tisztviselők szerint az Egyesült Államok március 11-én Szaúd-Arábiában értékelheti, hogy Ukrajna tenne-e anyagi engedményeket Oroszországnak a háború befejezése érdekében – írja a Reuters.
Egy amerikai tisztviselő a portálnak azt nyilatkozta, hogy feltételek nélküli békét nem lehet kötni, valamint a legfontosabb, hogy az esetleges béke valódi legyen.
A tárgyalásokra elutazik Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere és több ukrán tisztviselő is. Szintén a közel-keleti országba repül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. A tárgyalásokkal kapcsolatban amerikai kollégája is optimista.
Összesen 176 drónt indítottak el Ukrajna irányába az orosz erők hétfő hajnalban, ebből 130-at semmisítettek meg az ukrán erők – adta hírül az Ukrajinszka Pravda az ukrán légierő közleményére hivatkozva.
Az oroszok több irányból indították el a drónokat, de egyik sem ért célba. A légi fegyverek közül több mint negyven nem ért célba. Az ukrán erők védekezése ellenére a drónok több régióban okoztak károkat.
Bekérette a moszkvai brit nagykövetség képviselőjét az orosz külügyminisztérium, mivel titkosszolgálatai tevékenységre utaló jeleket fedeztek fel nála – írja a TASZSZ.
A lap beszámolt arról is, hogy két moszkvai brit diplomatától vették el az akkreditációjukat, akik hamis információkat osztottak meg. Az érintetteknek két héten belül el kell hagyniuk Oroszországot.
A szaúd-arábiai tárgyalásokon Ukrajna megpróbálja meggyőzni az Egyesült Államokat, hogy folytassa a hírszerzési és katonai támogatást, továbbá megpróbálja bebizonyítani, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszországgal folytatott háború gyors lezárására törekszik – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Ukrajna a szaúd-arábiai tárgyalások előkészületeiről azt nyilatkozta, hogy részleges tűzszünetet fog javasolni az egyesült államoknak.
Ukrajna abban bízik, hogy a tárgyalások előrehaladása arra fogja kényszeríteni Washingtont, hogy visszavonja a hírszerzési adatok megosztását és a fegyverszállítást befagyasztó határozatot.
Az ukrán–magyar határszakaszon 4537-en léptek be Magyarországra vasárnap − tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért − áll a közleményben.
Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint kilenc ukrán drónt semmisítettek meg Oroszország több régiójában hétfő hajnalban – írja a TASZSZ.
Vjacseszlav Fedoriscsev, a Szamarai régió kormányzója közölte, hogy a lelőtt fegyverek nem okoztak kárt.