- Külföld
- háború
- orosz-ukrán-konfliktus
- volodimir zelenszkij
- vlagyimir putyin
- donald trump
- béketárgyalás
- nato
- európai unió
- amerika
Gitanas Nauseda litván elnök bejelentette, hogy országa kész katonákat biztosítani az Ukrajnában létrehozandó tűzszünet utáni nemzetközi békefenntartó misszióhoz.
Konkrét számú csapatról beszélünk, de a koalícióban minden országnak el kell köteleznie magát e támogatás mellett
– mondta Nauseda a Bloombergnek pénteken.
Az európai nemzetek készülnek arra, hogy nagyobb szerepet vállaljanak Ukrajna védelmében az amerikai támogatás bizonytalansága miatt. A vezetők a jövő héten Párizsban találkoznak a további lépések megvitatására.
Nauseda szerint Oroszország csak színleli a béketárgyalásokat: „Beszélnek lehetséges békéről, de még a kritikus infrastruktúra elleni támadások leállítására tett ígéretüket sem tartják be” – jegyezte meg.
Litvánia, amely GDP-je 2,85 százalékát fordítja védelemre, Ukrajna egyik leghatározottabb támogatója a 2022-es orosz invázió kezdete óta – írja a The Kyiv Independent.
Március 21-én reggel az orosz hadsereg tüzérségi támadást hajtott végre Kindrasivka falu ellen a Kupjanszki járásban, Harkiv régióban. A támadás következtében egy 52 éves nő megsebesült – írja az Ukrajinszka Pravda a Harkivi Területi Ügyészség közleménye alapján.
„A nyomozás adatai szerint március 21-én reggel az ellenséges tüzérségi támadás következtében egy 52 éves nő sérülést szenvedett Kindrasivka faluban, a Kupjanszki járásban” – áll a hivatalos közleményben.
A bűnüldöző szervek jelenleg is vizsgálják a támadás részleteit. A hatóságok további információkat gyűjtenek az incidens körülményeiről.
Ez az eset is azt mutatja, hogy az orosz hadsereg továbbra is folytatja a civil infrastruktúra elleni támadásokat Ukrajna keleti részén, különösen a frontvonalhoz közeli településeken.
Bár Lengyelország részt vesz a soron következő párizsi találkozón is, Donald Tusk lengyel miniszterelnök szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az egyre szaporodó megbeszélések valódi előrelépést biztosítanak-e – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az EU brüsszeli találkozóját követő sajtótájékoztatóján Donald Tusk kijelentette, hogy ez a sok megbeszélés nem hozza közelebb a békét. „Ne gondoljuk, hogy ha 56 csúcstalálkozó lesz, akkor a béke gyorsabban bekövetkezik” – fogalmazott.
Mint írtuk, Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy március 27-én Párizsban újabb csúcstalálkozót tartanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvételével, hogy az orosz–ukrán háború befejezéséről tárgyaljanak.
Heorhij Tihij az Ukrán Külügyminisztérium szóvivője március 21-én felszólította Magyarországot, hogy tartózkodjon a barátságtalan kijelentésektől, és járuljon hozzá az igazságos béke megteremtéséhez.
A tisztviselő arra reagált, hogy Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere március 20-án a Financial Timesnak adott interjúban azt nyilatkozta, szeretnék, ha Ukrajna nem konfliktuszóna, hanem pufferzóna lenne az unió és Oroszország között – adta hírül a Szabad Európa Rádió ukrán oldala.
Európa biztonságát nem abban látjuk, hogy Ukrajna integrálódik a védelmi rendszerekbe, mi azt látjuk, hogy szükség van egy ütközőzónára Oroszország és az európai védelmi struktúrák között, amely mind Oroszország, mind Európa érdeke
– mondta Bóka Jánpos a brit lapnak.
Az ukrán szóvivő erre válaszul elmondta, országa soha nem volt, nem az és nem is lesz „pufferzóna”. Hozzátette, hogy Ukrajna biztonsága Európa biztonságának része, és ezzel a magyar félnek is tisztában kell lennie.
Ha Ukrajna feladná a harcot, Magyarország válna pufferzónává
– mondta Heorhij Tihij.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy korábban Ukrajna és Magyarország külügyminiszterei, Andrij Szibiga és Szijjártó Péter megállapodott abban, hogy a közeljövőben kétoldalú megbeszélést fognak tartani az összes lényeges kérdés megvitatásáról.
A német parlament költségvetési bizottsága jóváhagyta, hogy az idei évben további 3 milliárd eurót fordítsanak Ukrajna védelmének támogatására . Ez az összeg az eddig már elfogadott segélyeken felül értendő. Emellett a 2026–2029 közötti időszakra összesen további 8,25 milliárd euró támogatást hagytak jóvá – tájékoztatott az Unian.
A Focus szerint a támogatási csomagot hónapokon át tárgyalták, de a korábbi koalíció nem tudott megegyezni a finanszírozásról. A csomag megvalósítása most a CDU/CSU, az SPD és a Zöldek pártszövetség közötti megállapodás részévé vált az új kormánykoalíció létrehozásáról szóló tárgyalások keretében.
Németország nemrég újabb katonai segélycsomagot jelentett be, ami páncélozott járműveket, légvédelmi rendszereket és különböző lőszereket tartalmaz. Várhatóan Ukrajna hamarosan megkaphatja a német Taurus cirkálórakétákat is, amelyek átadását Scholz kancellár eddig blokkolta, de Friedrich Merz, a várhatóan következő kancellár, támogatja.
Az ukrán külügyminisztérium arról számolt be, hogy az ukrán és az amerikai delegáció soron következő szaúd-arábiai találkozóján megvitatják a különböző tűzszüneti rezsimekre vonatkozó javaslatok paramétereit – írja az Ukrajinszka Pravda.
Heorhij Tihij, a tárca szóvivője közölte, hogy a következő tárgyalás a közel-keleti országban „technikai és nem politikai” forduló lesz.
Ott a politikai szinten már meghozott döntéseket fogják megvitatni, illetve azok végrehajtását. Vagyis az ukrán és amerikai oldal szakembereinek kell találkozniuk, hogy megtárgyaljanak minden részletet a végrehajtással kapcsolatban. Meg kell értenünk, mi hogyan fog működni, ki fogja irányítani, hogyan zajlik majd az ellenőrzés
– mondta a tisztviselő.
Heorhij Tihij azt is elmondta, hogy az ukrán fél nem tudja, hogy az amerikaiak hogyan fognak kapcsolatba lépni az oroszokkal Szaúd-Arábiában.
„Ez az ő döntésük. De mi kétoldalú ukrán–amerikai eseményként készülünk a szaúd-arábiai tárgyalásokra” – tette hozzá.
Szerinte Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter nem lesz jelen a találkozón, tekintettel arra, hogy ez nem politikai, hanem technikai szint, és „lesz katonai összetevő”.
Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése előtt Törökország volt az egyetlen állam, amelyik sikeres tudott lenni az ukrajnai háborúban szemben álló felek közötti közvetítésben – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Ankarában.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető török kollégájával, Hakan Fidannal közös sajtótájékoztatóján először is leszögezte, hogy Magyarország és Törökország biztonsági érdekei teljes mértékben egybeesnek, az utóbbi három évben a két ország a béketábor leghangosabb szereplői között volt. Az eseményről készült videót a magyar diplomácia vezetője Facebook-oldalán is megosztotta.
Elmondta, hogy Törökország és Magyarország három éven át következetesen, hangosan és nyíltan a béke szükségessége mellett állt ki Ukrajnában, mindvégig tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazva.
Azok az európaiak, akik most a tűzszünetről beszélnek, három éven keresztül elképesztő támadás alatt tartották Magyarországot, minket a nemzetközi szervezetekben és a nemzetközi politikában. Azok az európaiak, akik ma tűzszünetről beszélnek, három éven keresztül tiltott kifejezésként tartották nyilván a tűzszünet szót
– tette hozzá.
Szijjártó Péter nagyrabecsülését fejezte ki amiatt, hogy Donald Trump amerikai elnök előtt Törökország volt az egyetlen állam, amelyik sikeres tudott lenni az ukrajnai háborús felek közötti közvetítésben.
A miniszter úgy látja, most van a legnagyobb remény arra, hogy eljöjjön a béke Ukrajnában, és ezért minden létező eszközzel támogatni fogják az orosz–amerikai tárgyalásokat, hogy azok sikeresek legyenek. Hozzátette, elvárják Brüsszel „háborúpárti politikusaitól”, hogy ne akadályozzák a béketárgyalások sikerét.
A tárcavezető úgy vélekedett, hogy az elmúlt három év bebizonyította,
az ukrajnai háborúnak nincs megoldása a csatatéren.
Ezért is tartják rendkívül veszélyesnek és egyúttal elfogadhatatlannak azokat a brüsszeli döntéseket, amelyek újabb fegyvereket és újabb eurómilliárdokat akarnak küldeni Ukrajnába.
Ezek az intézkedések a háború meghosszabbításához vezetnek, és minél hosszabban tart a háború, annál többen halnak meg, annál nagyobb lesz a pusztítás, és annál súlyosabb lesz az eszkalációs kockázat
– hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Elmondta azt is, hogy remélik, a jövő hétre tervezett újabb amerikai–orosz tárgyalások sikeresek lesznek, kiemelve, „mi, magyarok a saját történelmünk során megtanultuk, hogy ha Amerika és Oroszország jó és civilizált kapcsolatra képesek egymással, akkor az jó nekünk is, és egyben jó a világ biztonsága szempontjából is”.
Tarasz Melnyicsuk, az ukrán Miniszteri Kabinet kormánypárti képviselője Telegram-csatornáján számolt be róla, hogy a kormány pénteki ülésén úgy döntött, felbontja az Ukrajna és Oroszország között még 1993-ban Kijevben aláírt kommunikációs együttműködésről szóló megállapodást.
Az Interfax hírügynökség azt írta, a „körülmények megváltozása miatt” döntött a megállapodás megszüntetése mellett az ukrán kormány.
„Szándékosan felrobbantotta a Szudzsa gázmérő állomást csütörtökön az ukrán hadsereg, a létesítményben jelentős károk keletkeztek” − jelentette ki pénteken Szvetlana Petrenko, az Orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője. Közölte, hogy az ügyben terrorcselekmény címén indult büntetőeljárás, amelynek keretében azonosítják és bíróság elé állítják a bűncselekmény elkövetőit.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kijelentette: az, hogy Ukrajna megsértette az energetikai létesítményekre vonatkozó 30 napos tűzszünet feltételeit, azt jelzi, hogy „mennyire lehet megbízni Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a kijevi rezsim más képviselőinek szavában”, és erre Moszkva korábban figyelmeztetett. Mint mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az ukrán energetikai létesítmények támadását tiltó parancsa továbbra is érvényben van.
Az ukrán hadsereg 2024. augusztus 6-án hatolt be Oroszország határ menti Kurszk régiójába, ahol a harcok még mindig tartanak. Az orosz védelmi minisztérium március 13-án jelentette be Szudzsa város felszabadítását. A gázvezetéken és Ukrajnán keresztül 2024 végéig szállítottak gázt Európába. Január 1-jén az orosz Gazprom és az ukrán Naftohaz közötti szerződés lejárta után teljesen leállt az üzemanyag-szállítás. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy katonái Szudzsa környékén a gázvezetéken keresztül hatoltak be az ukrán védvonalak mögé.
Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint a Kurszk régióból visszavonuló ukrán egységek által pénteken, 0 óra 20 perckor végrehajtott robbantás a határtól néhány száz méterre található Szudzsa gázmérőállomáson „szándékos provokáció Kijev részéről, hogy lejárassa az amerikai elnök békekezdeményezéseit”.
A robbantás a közlemény szerint az orosz energetikai létesítményekre mért csapások sorozatába illeszkedik. A tárca rámutatott, hogy a Szudzsa energetikai infrastrukturális létesítmény, amelyen keresztül korábban napi több mint 40 millió köbméter gázt szivattyúztak az európai országokba, 2024. augusztus 7-től mostanáig az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt állt − adta hírül az MTI.
Őrizetbe vettek a hatóság emberei egy 14 éves lányt Ternopilban, őt a gyanú szerint Moszkva szervezte be terrortámadások végrehajtására. Az Ukrajinszka Pravda információi szerint a lány pénzkereseti lehetőséget keresett a Telegram felületén, így figyeltek fel rá az oroszok. Hogy rávegyék az együttműködésre, hekkerek feltörték a telefonját, és olyan fényképeket mentettek le róla, amivel zsarolni tudták.
A lány engedett a zsarolásnak, és az utasításoknak megfelelően készített egy rögtönzött robbanószerkezetet, azt egy hátizsákba rakta, majd elhelyezte a helyi rendőrkapitányság épülete előtt, egy parkoló autó alatt. A tervek szerint a bombát távirányítással robbantották volna fel, úgy, hogy minél több járókelő, köztük az újdonsült „ügynök” is meghaljon.
Az ukrán rendfenntartó szervek a tájékoztatás szerint még időben lekapcsolták a beszervezett támadót, így meg tudták akadályozni a detonációt is. A 14 éves lányt őrizetbe vették, terrorcselekmény befejezett kísérletével vádolják, amiért akár 10 év börtönbüntetést is kaphat.
Több mint két órán át tárgyalt biztonsági kérdésekről, az ukrajnai helyzetről, valamint a Moszkva és Washington közötti párbeszéd megkezdéséről Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára és Kim Dzsongun, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) államfője – adta hírül az MTI.
Ezt Szergej Sojgu mondta el pénteken Phenjanban újságíróknak.
„Megvizsgáltuk azon döntések végrehajtásának eredményeit, amelyek a két látogatás, Kim Dzsongun elvtárs oroszországi és az orosz elnök phenjani látogatása eredményeként születtek” – nyilatkozott a volt orosz védelmi miniszter.
Elmondta, hogy a megbeszéléseken egyebek között szó volt „a kommunikációról és a párbeszéd megkezdéséről az Egyesült Államokkal, mindarról, ami Ukrajnában történik”, valamint sok más kérdésről, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a különböző régiók és különösen a Koreai-félsziget biztonságának kérdéséhez.
Az ukrán elnök a Telegramon reagált a csütörtök esti orosz támadásokra, amelyekben több mint 200 harci drónt vetettek be Ukrajna több régiója ellen is. A csapásokban Odessza régióban tűz keletkezett egy bevásárlóközpontban, több üzletben, valamint egy többemeletes lakóépület is kigyulladt.
Az Oroszországra gyakorolt közös nyomás, a szankciók megerősítése és az országunknak nyújtott védelmi támogatás az útja annak, hogy megállítsuk az ilyen terrort és Oroszország háborújának meghosszabbítását. Azt várjuk az Egyesült Államoktól, Európától és minden partnerünktől, hogy valódi nyomást gyakoroljanak Oroszországra
– írta Zelenszkij a Telegramon. Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának a tájékoztatása szerint a nagyszabású orosz támadásban összesen 114 orosz drónt lőttek le.
A különleges erők 35 embert evakuáltak Szumiból, akik közül 14-en mozgássérültek, írja az Interfax az Ukrán Nemzeti Rendőrség közleménye alapján.
„Két községben jelenleg evakuálási intézkedések zajlanak. Egyetlen nap alatt a rendőrség különleges egységének és más szolgálatok képviselőinek közös erőfeszítései révén 35 embert sikerült kimenteni, akik közül 14 mozgáskorlátozott” – áll a hivatal honlapján pénteken közzétett közleményben.
Mint megjegyezték, a reggeli órákban a különleges erők egy 76 éves mozgáskorlátozott idős férfit evakuáltak Krasznopil községből 72 éves feleségével együtt. Később további négy embert evakuáltak onnan. Ezenkívül a rendőrség evakuált 7 polgárt egy másik községből is, akik kénytelenek voltak elhagyni szinte teljesen elpusztult otthonukat. Az egyik idős férfinak csak a macskáját sikerült magával vinnie.
A rendőrökön kívül a mentők, a Vöröskereszt Társaság képviselői és a különböző karitatív szervezetek önkéntesei is közös mentési munkálatokat végeznek.
„Le kellett volna állítani Zelenszkijt! Vagy csak simán kikapcsolni a tv-t, amin keresztül bejelentkezett tegnap Brüsszelben. Donald Trump megmutatta, hogy kell ezt csinálni” – írta ki a közösségi oldalára Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója.
A politikus szerint az ukrán elnök hálátlan és követelőző volt, merthogy a háború folytatását és Ukrajna uniós tagságát akarja. Menczer azzal folytatta a posztját, hogy ezek több millió forintba kerülnek a magyar családoknak.
A véleménynyilvánító népszavazással Ukrajnának segítene a magyar kormány. Az igazgató egy szót is üzent az ukrán államfőnek, végezetül Donald Trump amerikai elnököt biztatta.
A dél-ukrajnai Odessza kikötőváros csütörtökön késő este lángba borult, miután nagyszabású orosz dróntámadás érte néhány órával azután, hogy Donald Trump amerikai elnök optimizmusát fejezte ki a háború befejezésével kapcsolatban – adta hírül a CNN.
Peter Pavel cseh elnök a bombázás ideje alatt hivatalos látogatáson tartózkodott a kikötővárosban – közölte Dmitro Kuleba ukrán tisztviselő.
Az Ukrajnára mért orosz csapások nem állnak le a propaganda állítása ellenére sem. Mindennap és minden éjszaka közel száz vagy még több drónt indítanak a folyamatos rakétatámadások mellett. Minden egyes ilyen kilövéssel az oroszok a világ elé tárják a békéhez való valódi hozzáállásukat
– írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-oldalán.
Az orosz haderő nemcsak Odesszát, hanem más ukrán nagyvárosokat is támadott az éjjel: Zaporizzsjában legalább öten, Kirovohradban pedig tízen sérültek meg az orosz dróntámadásokban.
Újra zavartalan a forgalom a ki- és belépő irányba egyaránt a beregsurányi határátkelőhelyen – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság pénteken a police.hu oldalon.
A közlemény szerint az ukrán oldalon az elektromos hálózatban végzett karbantartási munkálatok miatt szünetelt a határforgalom a beregsurányi közúti határátkelőhelyen pénteken 6 óra 30 perctől.
Az ukrán szerv tájékoztatása szerint a szakemberek a munkálatokat befejezték, így a határforgalom 9 óra 25 perckor megindult – írták.
Sikeres volt a Neptun nevű nagy hatótávolságú rakéta tesztje, amely eltalált egy orosz olajfinomítót a krasznodari régióban – írja a Politico.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, a jövőben a rakéta által hatékonyabbak lehetnek az ukrán támadások, mivel a Neptunt nehezebben lehet lelőni, mint egy drónt.
A légi fegyver akár Moszkvát is elérheti. Az ukrán erők további nagy hatótávolságú fegyvereket várnak Nyugat felől, de ezek szállítása egyelőre bizonytalan.
43 ukrán drónt semmisítettek meg egy nap alatt az orosz erők – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz védelmi minisztérium beszámolója szerint a legtöbb drónt a volgográdi régióban lőtték le.
Lengyelország nem katonai, hanem logisztikai segítséget nyújtana Ukrajnának egy esetleges békefenntartó misszió esetén – mondta Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
„Nem fogjuk bevonni a hadseregünket az ukrajnai műveletbe, de figyelembe vesszük azt a tényt, hogy ez a művelet lehetetlen Lengyelország részvétele nélkül” – mondta. Majd hozzátette, hogy geopolitikai helyzetükből adódóan számos közút vezet tőlük Ukrajnába.
Hozzátette, hogy Lengyelország széles körű segítséget tud nyújtani, elsősorban logisztikai támogatásukkal, valamint az ukrán csapatok kiképzéséhez és oktatásához szükséges infrastruktúra biztosításával, illetve az erők készenlétének fenntartásával, „amelyek garantálják ezt a stabilitást és békét” – írja az Ukrinform.
Egy nemrég bezárt gázszivattyú- és mérőállomást támadtak meg a kurszki régióban, orosz biztonsági szolgálatokhoz közeli források szerint a vezeték is megsérült – írja a horvát Index.
Az ukrán erők a támadás sikerességéről számoltak be, míg a hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak az ügyben. A vezeték január óta az egyetlen tranzitpontja az Európa felé szállított orosz gáznak. Nem hivatalos források szerint az ukránok előre megszervezhették a támadást.
Magyarország területére 2025. március 20-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5224 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 13 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja az MTI.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa szerint egy igazságos és fenntartható békemegállapodás elérése lehetővé teszi, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek az újjáépítés finanszírozására – írja az Interfax.
Dombrovskis hangsúlyozta, hogy az EU a maga részéről kész kiegészíteni a csökkenő amerikai katonai segélyeket, a tűzszünet vagy a békemegállapodástól függően.
Emlékeztetett arra, hogy az EU Ukrajnát támogató Ukrajna-programját (Ukraine Facility) jelenleg 2027-ig tervezik, míg a G7-partnerek által az Orosz Föderáció befagyasztott pénzeszközeiből nyújtott ERA-hitelmechanizmus 2026-ig tart.
„Természetesen meg kell majd vizsgálnunk, hogy szükség van-e további finanszírozásra. Általában ez a folyamat úgy szerveződik, hogy az IMF-nek fel kell mérnie Ukrajna finanszírozási igényeit, a nemzetközi adományozók pedig kidolgozzák, hogy hogyan fedezhetik ezeket a finanszírozási igényeket” – magyarázta.
Ukrán oldalon fennálló karbantartási munkálatok miatt 2025. március 21-én 6 óra 30 perctől szünetel a határforgalom a beregsurányi közúti határátkelőhelyen. A leállás a ki- és belépő irányú határforgalmat egyaránt érinti – írja a rendőrség honlapja.
A hatóság felhívja az Ukrajnába utazók figyelmét, hogy a várakozás elkerülése érdekében válasszák a barabási, a tiszabecsi vagy a záhonyi közúti határátkelőhelyet.
A külföldre utazóknak ajánlják, hogy elindulás előtt tájékozódjanak a határátkelőhelyek nyitvatartási idejéről és az aktuális várakozási időkről a rendőrségi honlap Határinfó oldalán, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobilapplikáció segítségével.
Dróntámadás következtében sérült meg egy 54 éves nő a Herszon megyei Kacskarivka faluban – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A jelentések szerint a nő koponyaagyi sérüléseket szenvedett, jelenleg kómában van. A sérültet életveszélyes állapotban vitték kórházba, az orvosok minden szükséges segítséget megadnak neki.
Az európai országok és Kanada vezetői jövő héten találkoznak Párizsban, hogy megvitassák az Ukrajnával kapcsolatos álláspontjaikat és a békefolyamat követelményeit – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A csúcstalálkozón az Európai Unió országai közül Németország, Olaszország és Lengyelország lesznek majd jelen. Ugyanakkor az Egyesült Királyság, Kanada és más, az unión kívüli országok vezetőit is várják. Az úgynevezett Hajlandók Koalíciója, amely a háború utáni jövőbeli rendezés biztosításának alapjait készíti elő, március elején Londonban ülésezett.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő bejelentette, hogy ő is részt vesz a jövő heti csúcstalálkozón. Mindemellett a koalíció magas rangú katonatisztjei csütörtökön London külvárosában, a brit katonai főhadiszálláson találkoztak, hogy tárgyaljanak az Ukrajnába bevonuló nemzetközi erők terveiről.
A jövő héten Szaúd-Arábiában az Egyesült Államokkal folytatandó tűzszüneti tárgyalásokon részt vevő ukrán delegációban ott lesz Rusztem Umerov védelmi miniszter is – írja a Sky News.
„Hétfőn az ukrán csapat Szaúd-Arábiába utazik az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokra. Pavlo Palisa, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője is megy. Ő és Umerov fog Ukrajna nevében tárgyalni” – közölte a lapnak egy ukrán forrása.
Az információk szerint a tárgyalás menetrendje még nincs jóváhagyva, de az ukrán delegáció várhatóan vasárnap este indul Szaúd-Arábiába, hogy hétfő kora reggel készen álljon a tárgyalásokra.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
