Kedves olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Washington nem kertelt, csak így hajlandó további fegyvereket szállítani Ukrajnába;
• Orosz dróntámadás érte Kijevet, sérülést és rongálást hagyott maga után a csapás;
• Moszkva azzal vádolja Ukrajnát, hogy energiainfrastruktúrája ellen indított támadást;
• Összeomolhat az atomsorompó, Donald Trump új nukleáris fegyverkezési versenyt robbanthat ki;
• Oroszország attól tart, hogy az olajárak miatt megismétlődik az ország összeomlása.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!

Háborús területen halt meg Alekszander Fedorcsak, az Izvesztyia újságírója március 24-én – írta meg a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A tudósító Harkiv régióban dolgozott, az utolsó riportját március 23-án készítette el. Halálának okát egyelőre vizsgálják. Az Izvesztyia vezérigazgatója szerint az ukrán erők ölték meg alkalmazottját.

Az ENSZ elítélte a feltételezett gyilkosságot, a szervezet az ügy alapos kivizsgálását kéri.

„Moszkva békéről beszél, viszont brutális csapásokat mér az ukrán nagyvárosok sűrűn lakott lakónegyedeire” – idézte Andrij Szibiga ukrán külügyminisztert az Interfax a Szumi elleni orosz támadás után.

Néhány órával ezelőtt egy újabb szörnyű orosz bombázás miatt Szumi városközpontjában civilek tucatjai sebesültek meg, köztük gyermek is. A békéről szóló üres kijelentések helyett Oroszországnak fel kell hagynia városaink bombázásával, és véget kell vetnie a civilek elleni háborúnak

– írta a miniszter az X-en, hangsúlyozva, hogy „a Moszkvával folytatott diplomácia tárgyalásokat tűzerővel, szankciókkal és nyomással kell alátámasztani”.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap során az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több drónirányítási kiképzőközpontot, drónösszeszerelő műhelyt, öt lőszer- és egy üzemanyagraktárt, négy harckocsit és 17 egyéb páncélozott harcjárművet, két önjáró és két vontatott, 155 milliméteres tarackot, négy amerikai JDAM irányított légibombát, három HIMARS-rakétát, továbbá 227 távirányítású, repülőgép típusú repülőszerkezetet – közölte az MTI

A Kurszk régióban zajló harcokról kiadott napi hadijelentésben az orosz védelmi tárca azt közölte, hogy ott az elmúlt nap folyamán egyebek között hat páncélozott harcjármű és hat drónirányító pont semmisült meg, egy ukrán ellentámadás meghiúsulása mellett.

Moszkva szerint a Kurszk régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 69 700 embert, 400 harckocsit, 326 gyalogsági harcjárművet, 289 páncélozott szállítójárművet, 2219 páncélozott harcjárművet, 2532 gépkocsit, 583 tüzérségi löveget és 53 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek, valamint orosz régiók településeiről is jelentettek hétfőn tüzérségi és dróntámadást.

Az ukrán katonai hírszerzés a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az oroszok 164 régészeti leletet vittek ki illegálisan az elfoglalt Krím félszigetről – közölte az MTI.

Ezek a leletek két ottani ősi görög város, Nimféon és Pantikapaion feltárásából származnak.

A hírszerzés közzétette 14 olyan orosz múzeum adatait, amelyek az ideiglenesen megszállt területeken propagandát folytatnak és segítik az ukrán kulturális értékek eltulajdonítását.

A hírszerzési közlés szerint az orosz múzeumok 2022 óta szerveznek kiállításokat, előadásokat és oktatási programokat, amelyek célja a megszállás legitimálása, valamint ily módon próbálják az ukrán múzeumokat integrálni az orosz kulturális térbe.

A krími Tarkhankut-fokon lévő gázkondenzátummező ellen indítottak támadást az ukrán erők vasárnap, az oroszok azonban visszaverték azt – adta hírül a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az orosz védelmi minisztérium beszámolója szerint március 23-án késő este az orosz légvédelmi rendszerek sikeresen megállították az ukránok Glebovszkoje gázkondenzátummező elleni támadását. A mező fontos szerepet játszik a krími orosz lakosság ellátásában.

Nagyszabású célzott kibertámadás okozott rendszermeghibásodásokat vasárnap – közölte az Ukrzaliznicja ukrán állami vasúttársaság sajtószolgálata az MTI információi szerint.

A közlés alapján a vonatok zavartalanul közlekednek, de az online jegyértékesítés még mindig nem érhető el. Mivel a vasút korábban is számos kibertámadás célpontja volt, a vállalat biztonsági protokollokat vezetett be.

A legutóbbi támadás többszintű volt, ezért a biztonsági mentésekből való teljes helyreállítás előtt a vasúttársaság szakembereinek és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kiberrészlegének alaposan meg kell vizsgálnia a szolgáltatásokat  sebezhetőségük szempontjából – magyarázta az Ukrzaliznicja.

Már 74-re emelkedett a sérültek száma a Szumi ellen indított támadásban, közülük 13-an gyermekek – írja az Unian.

A városi tanács beszámolója szerint több házban nincs áram, fűtés és hideg víz, a pontos adatokat még összesítik a szakemberek.

Oroszországnak sikerült befolyásolnia néhány embert a Fehér Ház csapatából –mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Time című amerikai lapnak adott interjújában, amit az Unian szemlézett.

Az ukrán vezető az Ukrán Fegyveres Erők Kurszk térségből történő kivonását kommentálva megjegyezte, hogy az nem függ össze az amerikai katonai segélyek felfüggesztésével.

Úgy véli, hogy az ehhez hasonló „orosz dezinformációk” befolyásolták az amerikai tisztviselőket.

Zelenszkij emellett nem tartja diplomáciai kudarcnak, hogy február 28-án az Ovális Irodában heves vitába keveredett Donald Trump amerikai elnökkel. 

Miért védekeztek az ukránok a háború elején? A méltóságuk miatt. Nem tekintjük magunkat valamiféle szuperhatalomnak. […] Amikor a méltóságérzetünkről, a szabadságról, a demokráciáról van szó, a népünk felemelkedik és összefog. […] Ebben a beszélgetésben megvédtem Ukrajna méltóságát

– magyarázta az elnök.

Zelenszkijt arról is megkérdezték, hogy mit gondol Oroszország várható visszatéréséről a G7-ek közé. Erre azt mondta, hogy ebben az esetben Putyin elszigeteltsége megszűnne.

Ez egy nagy kompromisszum lenne. Képzeljék el, hogy Hitlert feloldják a politikai elszigeteltség alól

– hasonlította Zelenszkij Putyint a német diktátorhoz.

Az ukrán elnök úgy látja, hogy Donald Trumpnak sikerül majd engedményeket „kicsikarnia” az oroszoktól, mert „úgy tűnik, ő az egyetlen, akitől Putyin fél”. Zelenszkij azt is reméli, hogy Trump rájön, Putyin valójában gyengébb, mint amilyennek látszik, nem lehet benne megbízni, és hogy ebben a háborúban egy orosz győzelem  nem csak Ukrajna számára lenne katasztrófa.

Azt is elmondta, hogy azt javasolta JD Vance amerikai alelnöknek, hogy gondolja át döntését, miszerint nem látogat Ukrajnába a háború idején, ám az alelnök nem reagált erre.

Hétfő délután rakétatámadást mértek Szumi városára az orosz erők. A csapásban 28-an sérültek meg, és több épület is megrongálódott – írja az Ukrajinszka Pravda.

Artem Kobzar polgármester közölte, hogy a támadás a település központját érte, ahol több toronyház és egy iskola is megsérült, azonban a tanulók biztonságban vannak. A 28 sérült közül négyen gyermekek – tette hozzá a városvezető.

A kínai külügyminisztérium cáfolta azokat az információkat, amelyek szerint kínai képviselők tárgyalnak az ország részvételéről egy háború utáni ukrajnai békefenntartó misszióban  – közölte az Ukrinfrom.

Guo Jiakun, a külügyminisztérium szóvivője egy tájékoztatón a következőket nyilatkozta: „Szeretném hangsúlyozni, hogy az erre vonatkozó információk teljesen valótlanok.” Elmondása szerint Kína továbbra is együtt fog működni a béketárgyalások előmozdítása, a tűzszünet és a háború mielőbbi befejezésének elősegítésében.

Miután decemberben őrizetbe vettek egy bolgár nőt, akit Oroszországnak történő kémkedéssel vádoltak, az osztrák hatóságok hétfőn közölték, hogy orosz hálózatot tártak fel, amelynek célja Ukrajnával kapcsolatos dezinformációk terjesztése volt  − írja az ABC News.

Az osztrák hírszerzés tájékoztatása szerint a nő otthonában tartott házkutatáskor az ott talált eszközök vizsgálatából kiderült, hogy az ukrajnai háború kezdete után néhány héttel az orosz titkosszolgálat egy sejtet hozott létre, ami a német ajkú országokban nagyszabású dezinformációs kampányt indított.

A csoport elsősorban az interneten működött, és olyan tartalmakat is közzétettek, amelyekkel azt a látszatot keltették, mintha az akcióért ukránbarát aktivisták lennének felelősek. Ebben a folyamatban vehetett részt az őrizetbe vett bolgár nő is, aki az orosz hírszerzés kapcsolattartójaként dolgozott.

A Kreml azt állítja, hogy továbbra is érvényben marad az ukrán energia-infrastruktúra elleni támadások felfüggesztése, amelyről múlt kedden a telefonbeszélgetésük során állapodott meg Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – számolt be róla a The Guardian.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szokásos napi sajtótájékoztatóján elmondta, Putyintól nem érkezett más parancs, így az energia-infrastruktúra elleni támadások leállítása továbbra is él, annak ellenére, hogy egyébként sajtóhírek szerint mindkét fél folyamatos csapásokról számolt be.

Fegyveres erőink betartják a legfelsőbb főparancsnok minden utasítását, de természetesen nagyon szorosan figyelemmel kísérjük a helyzetet. Amerikai tárgyalópartnereink is képesek figyelemmel kísérni a helyzetet és levonni a megfelelő következtetéseket

– fogalmazott Peszkov a sajtótájékoztatóján.

Mióta Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, az orosz légitámadások célpontja gyakran épp Ukrajna energiaellátását biztosító infrastruktúrája, amire később Ukrajna is hasonló támadásokkal reagált oroszországi célpontokkal szemben.

Kijev már korábban is azzal vádolta meg Moszkvát, hogy megszegte ezen ígéretét, valamint hangsúlyozta, Kijev még nem írta alá az erről szóló hivatalos dokumentumot, így rájuk nem érvényes az energia-infrastruktúra elleni támadások leállítására tett ígéret.

Románia és Bulgária attól tart, hogy az Oroszország és Egyesült Államok közötti szaúd-arábiai tárgyalások megváltoztatják a helyzetet a Fekete-tengeren az oroszok javára. A Financial Times szerint a Fekete-tenger mentén elterülő országok aggódva figyelik az Ukrajnáról szóló, szaúd-arábiai béketárgyalásokat, ugyanis attól félnek, hogy egy esetleges megegyezés helyreállítja Moszkva befolyását a tengeri területek felett.

A két ország képviselői szerint Románia és Bulgária reméli, hogy a fekete-tengeri status quo nem változik a tárgyalások eredményeként, mert az kibővíthetné az orosz flotta működési területét. Megjegyzik, hogy nem bíznak az oroszokban, főleg, ha nagyobb cselekvési szabadságot kapnak − írja az Ukrajinszka Pravda.

„Nem szabad alábecsülni a Kupjanszk és Limanszk irányában kialakult helyzetet. Az oroszok ugyanis meg tudták vetni lábukat az Oszkol folyó nyugati partján, ami nagyon kellemetlen tény” − közölte Jevgenyij Dikij egy rádióinterjúban. A katonai szakértő megjegyezte, hogy amikor a folyó befagyott, az oroszoknak több helyen is sikerült átkelniük rajta − írja az Unian ukrán hírügynökség.

„Két hídfőállást létesítettek, amelyeken átkelőket hozhatnak létre. Számukra a legfontosabb, hogy ezeket az állásokat megtartsák − mondta Dikij. – Fellélegezhetnénk és megnyugodhatnánk, ha a frontvonal ismét az Oszkol keleti partján helyezkedne el.”

Megkezdődtek az orosz és amerikai delegáció közötti tárgyalások Szaúd-Arábiában – közölte az Ukrajinszka Pravda. 

Előző nap már sor került néhány technikai tárgyalásra az Egyesült Államok és Ukrajna között. A lap hozzáteszi, hogy Oroszországot Grigorij Karaszin, a Föderációs Tanács nemzetközi bizottságának vezetője és Szergej Beszeda, az FSZB igazgatójának tanácsadója képviseli.

Az Ukrán Fegyveres Erők jelentették, hogy 140 harci összecsapásra került sor az elmúlt 24 órában a frontvonal minden részén. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint az orosz hadsereg túlerővel támadott, és a Pokrovszki térségben 60 támadást vertek vissza.

Az ellenség, kihasználva létszámfölényét, támadja az állásainkat. Az ukrán védők rendületlenül visszatartják a megszállók támadását, jelentős veszteségeket okozva az ellenségnek

– áll a vezérkari jelentésben.

Az ukrán hadsereg folytatja hadműveleteit Kurszk megyében. Március 23-án az oroszok 12 légicsapást hajtottak végre, 14 KAB-ot dobtak le és 292 támadást hajtottak végre. 

Két KA–52-es és két MI–8-as típusú orosz helikoptert is kiiktatott az ukrán hadsereg a Hírszerző Főigazgatóság a tüzérséggel, valamint a rakétaerőkkel közös akciójában – írja az Ukrajinszka Pravda.

A helikoptereket rakétacsapásokkal semmisítették meg az Oroszországhoz tartozó Belgorod régióban.

A Trump-adminisztráció előrehaladást tapasztalt az Oroszország és Ukrajna közötti tűzszüneti folyamatban, amely állítólag azután kezdődött, hogy az amerikai elnök beszélt Vlagyimir Putyinnal – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Ezt Michael Walz, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója jelentette ki. Újságírók emlékeztették rá, hogy Ukrajna feltétel nélkül elfogadta Donald Trump javaslatát a 30 napos tűzszünetről, ellentétben Oroszországgal, amely csak az energiainfrastruktúrára korlátozza a támadásait.

Michael Walzot arról is kérdezték, hogy mi volt a célja az amerikai és orosz elnökök beszélgetésének, mire azt válaszolta, hogy a béketárgyalások. Szerinte minden azzal kezdődött, hogy Donald Trump mindkét hadban álló ország vezetőjével beszélt.

A tanácsadó elmondta, hogy a következő lépés a Fekete-tengert érintő tűzszünet megvitatása. Ennek fő célja a gabona és üzemanyag szállítása, valamint a kereskedelem helyreállítása a térségben.

Magyarország területére 2025. március 23-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6347 fő lépett be. A beléptetettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes – közölte az MTI-vel az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Ukrajna küldöttsége a lehető legkonstruktívabb az amerikai féllel folytatott rijádi tárgyalásokon – hangsúlyozta vasárnap este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

„Mostanra már a második találkozóját tartotta az amerikai és ukrán csapat Szaúd-Arábiában. Ezúttal inkább technikai szinten – katonáink, diplomatáink, energetikai minisztériumunk képviselői. Épp most beszéltem Rusztem Umerovval (védelmi miniszterrel), aki beszámolt nekem a találkozóról és a megbeszélések menetéről. Csapatunk teljesen konstruktív módon dolgozik, a beszélgetés nagyon hasznos volt. A delegációk munkája folytatódik” – ismertette Zelenszkij esti videóüzenetében, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Felidézte, hogy már március 11. óta van javaslat feltételek nélküli tűzszünetre, de Oroszország ennek ellenére „minden egyes éjszaka és minden nappal maximálisan cinikus támadásokat mér” Ukrajnára. „Oroszországra gyakorolt nyomás nélkül ők ott Moszkvában továbbra is alá fogják ásni az igazi diplomáciát, és a továbbiakban is életeket fognak tönkretenni” – hangoztatta Zelenszkij.

Bármiről is beszélhetünk ma partnereinkkel, rá kell bírnunk Putyint arra, hogy valódi utasítást adjon a csapások leállítására: aki hozta ezt a háborút, annak is kell vissza vennie azt

– tette hozzá.

A vasárnap kezdődött amerikai–ukrán tárgyaláson az ukrán delegációt Rusztem Umerov védelmi miniszter vezeti. Umerov szerint a találkozók célja „közelebb hozni a békét és megerősíteni a biztonságot”. Mint mondta, egyebek között megvitatták az energetikai és más kulcsfontosságú infrastrukturális létesítmények védelmére vonatkozó javaslatokat. Hétfőn az amerikai és az orosz tárgyalódelegáció is összeül a szaúdi fővárosban – közölte az MTI.