A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és saját régióik településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást. Az orosz légvédelem az éjjel 107 drónt lőtt le, közülük 34-et Kurszk, 30-at pedig Orjol régió felett. A támadás Lipeck, Kaluga, Rosztov, Tambov, Moszkva, Brjanszk, Voronyezs és Tula régiót is érintette.
A védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt 24 órában hat tüzérségi és dróntámadást intéztek a gáz- és elektromos infrastruktúra létesítményei ellen Brjanszk, Tambov és Lipeck régióban. A tárca rámutatott, hogy vonatkozó fogadalmát megszegve az ukrán fél már két hete mér csapásokat ilyen objektumokra − adta hírül az MTI.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy megakadályozott egy öngyilkos robbantásos merényletet katonai kadétok egy kollégiuma ellen Moszkva régióban. Az ukrán biztonsági szolgálatok által beszervezett gyanúsítottat, aki maga is katona, szerdán vették őrizetbe, amikor egy rejtekhelyről elővette a robbanószerkezetet. A 49 éves férfi, aki „egy terrorista közösség tagja” beismerő vallomásában azt mondta, megígérték neki, hogy gyermekeit Nyugatra viszik.
Egy orosz katonai bíróság távollétében életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Olekszij Zaharcsuk ukrán parancsnokot, aki tavaly júniusban „egy szervezett csoport tagjaként terrorista tevékenységet folytatott Oroszország területén”. A verdikt szerint az ő utasítására mért csapást egy bombafegyverzettel felszerelt Szu−27-es vadászrepülőgép az orosz fegyveres erők egy Belgorod régióbeli telepítési helyére.
A déli katonai körzet hadbírósága Rosztov-na-Donu városban 21 évi szabadságvesztésre ítélte Vadim Curkan ukrán állampolgárt, aki 2023 áprilisában robbantásos merényletet készített elő az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai Melitopol rendőrfőnöke ellen. Curkan egy humanitárius konvojjal érkezett a városba.
A körzet katonai ügyészsége terrortámadás címén vádat emelt Makszim Tabacsuk ukrán rakétadivízió-parancsnok ellen, akinek parancsára két hajóelhárító rakétával mértek csapást orosz katonák telepítési helyére Krasznodar régióban. A csapás emberek halálához, jelentős pusztításhoz és más súlyos következményekhez vezetett. Tabacsuk ellen nemzetközi körözést adtak ki − adta hírül az MTI.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és saját régióik településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást. Az orosz légvédelem az éjjel 107 drónt lőtt le, közülük 34-et Kurszk, 30-at pedig Orjol régió felett. A támadás Lipeck, Kaluga, Rosztov, Tambov, Moszkva, Brjanszk, Voronyezs és Tula régiót is érintette.
A védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt 24 órában hat tüzérségi és dróntámadást intéztek a gáz- és elektromos infrastruktúra létesítményei ellen Brjanszk, Tambov és Lipeck régióban. A tárca rámutatott, hogy vonatkozó fogadalmát megszegve az ukrán fél már két hete mér csapásokat ilyen objektumokra − adta hírül az MTI.
A Kurszk régióbeli harcokról kiadott napi hadijelentésben az orosz védelmi tárca pénteken azt közölte, hogy ott az elmúlt napon több mint 190 ukrán katona esett el, valamint, egyebek között, egy harckocsi és négy egyéb páncélozott harcjármű, valamint nyolc drónirányító pont semmisült meg − adta hírül az MTI.
Moszkva szerint a Kurszk régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig mintegy 71 940 embert, 404 harckocsit, 330 gyalogsági harcjárművet, 294 páncélozott szállítójárművet, 2247 páncélozott harcjárművet, 2609 gépkocsit, 595 tüzérségi löveget és 53 sorozatvetőt veszítettek.
A TASZSZ hírügynökség orosz biztonsági szolgálatokra hivatkozva azt írta, hogy az orosz fegyveres erők ukrán elit rohamegységek katonáit semmisítik meg Kurszk régió Szudzsa járásában.
Az ukrajnai Krivij Rih városát ért orosz rakétatámadásban legalább 14 ember meghalt, köztük gyerekek is – írja a BBC.
A város védelmi vezetője, Olekszandr Vilkul elmondta, hogy egy rakéta a város egyik lakónegyedébe csapódott, ahol egy játszótér is volt, aminek következtében öt gyerek meghalt.
Egy másik helyi tisztviselő hozzátette, több lakóház is megrongálódott, illetve többen komolyabb sérülést szenvedtek. Eddig 14 halottról tudni.
A RIA Novosztyi hírügynökség egy orosz parancsnokot idézve azt jelentette, hogy sikerült áttörni az ukrán védelmet Donyeck régió déli részén, Dnyipropetrovszk régió határának közelében. Az orosz erők Fedorivka felé nyomulnak tovább. A műveletet Veszele elfoglalása tette lehetővé.
Vlagyimir Szaldo, Herszon régió kormányzója közölte, hogy az orosz erők a Kinburn-turzásról tűzellenőrzés alatt tartják a kereskedelmi tengeri kikötőket az ukrajnai Mikolajiv régióban. Szergej Lebegyev, a „mikolajivi föld alatti mozgalom koordinátora” azt mondta, hogy az orosz hadsereg múlt éjjel csapást mért „drónvadászok” egy egységére, egy raktárra és egy kiképzőbázisra Kijev régióban, Brovariban és a Brovari járásban − adta hírül az MTI.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyeck régióban fekvő Rozivka és Uszpenivka települést − közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
A március 29. és április 4 közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők hét csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán katonai repülőterek infrastruktúrájára, a rakéta- és űripar egy üzemére, drónösszeszerelő üzemekre, drónirányító pontokra, lőszer- és üzemanyagraktárokra, valamint az ukrán fegyveres alakulatok és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeire. A héten az orosz hadsereg öt települést foglalt el Ukrajnában, miközben a hat ottani frontszakasz közül ötön tudott előrenyomulni. A héten több mint 9800 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az ebben az időszakban Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett 27 harckocsit − köztük két német Leopard tankot − és 107 egyéb páncélozott harcjárművet, 15 amerikai JDAM irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők négy rakétáját, egy Uragan-rakétát, továbbá 895 repülőgép típusú drónt − adta hírül az MTI.
Az Európai Unió vitát folytat arról, hogy melyik ország finanszírozza a francia Eutelsat által üzemeltetett műholdas internethálózatot Ukrajnában, amivel kiváltanák Elon Musk Starlinkjét. Eva Berneke, az Eutelsat vezérigazgatója a Reutersnek elmondta, hogy a vállalat egy német forgalmazón keresztül csaknem egy évig biztosít nagy sebességű műholdas internetszolgáltatását Ukrajnának. Hozzátette, hogy ennek finanszírozását a német kormány vállalta.
A cég első embere megjegyezte, hogy Ukrajnában jelenleg kevesebb mint ezer termináljuk van, ami töredéke a Starlink 50 ezres állományának, azonban 5-10 ezres bővítést terveznek. Ugyanakkor még nem történt végleges megállapodás arról, hogy ki fogja finanszírozni, ugyanis a német külügyminisztérium még nem adott erről pontos tájékoztatást.
Az Elon Muskkal és Donald Trumppal való fokozódó viták miatt jutottak erre a döntésre Ukrajnában, ezért tervezik európai vállalattal a Starlink felváltását, az Eutelsat ugyanis rendelkezik megfelelő kapacitással ehhez. A Starlinket 2022 óta Lengyelország finanszírozta Ukrajnának, és az elmúlt három évben 84 millió dollárt költött rá.
Hollandia arra számít, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz a Hágában április 24–26. között megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozón. Caspar Veldkamp holland külügyminiszter a brüsszeli NATO-külügyminiszteri találkozót követően kijelentette, hogy országuk sürgeti szövetségeseit Kijev támogatásának növelésére és az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozására.
Még túl korai lenne megmondani, hogy pontosan mi fog történni Hágában, de várakozásaink szerint Zelenszkij elnök ott lesz
– nyilatkozta Veldkamp.
Az Ukrajinszka Pravda azt írja, a miniszter figyelmeztetett, hogy elképzelhető egy olyan pont, amikor mindenki elveszíti a türelmét, mivel Oroszország elhúzza a tárgyalásokat, hasonlóan a korábbi fekete-tengeri tűzszüneti egyeztetésekhez.
Április 3-án és 4-én zajlik a NATO-külügyminiszterek brüsszeli találkozója, ami az első ilyen esemény Donald Trump Fehér Házba való visszatérése óta. A jövő héten további találkozókat tartanak, köztük az Ukrajnát támogató Készséges Koalíció védelmi minisztereinek brüsszeli ülését és a Ramstein formátumú egyeztetést.
Észak-koreai nehéztüzérséget észleltek a Krím-félszigeten, ami az észak-koreai csapatok ukrajnai bevetésére utalhat – írja az RBK Ukraine.
Egy március 26-án közzétett videó szerint több észak-koreai Koksan nehéztüzérségi löveget szállítottak vasúton a Krím északi részére. A 170 mm-es ágyúk jelentős szerepet játszottak a kurszki offenzívában, nagy hatótávolságuknak köszönhetően. Ukrajna öt ilyen löveget semmisített meg drónokkal, de Észak-Korea összesen 200 egységet adott át Oroszországnak. Az észak-koreai csapatok eddig csak Kurszk régióban harcoltak, de ez változhat.
A Koksan rendszerek jelenléte ukrán területen politikailag jelentős eszkaláció előjele, vagyis valószínűsíthető az észak-koreai szárazföldi erők gyors bevetése Ukrajnában
– írja a ZDF.
A Koksan lövegek hatótávolsága 40 kilométer, rakétalövedékekkel akár 60 kilométer, ami fenyegetést jelentene Herszon és Zaporizzsja városokra.
Tavaly ősszel Észak-Korea 10-12 ezer katonát küldött Oroszországba, akik a kurszki harcokban vesznek részt. Bár veszteségeik miatt átmenetileg kivonták őket, később visszaküldték a csapatokat a frontra. Észak-Korea technikai segítséget kap Moszkvától dróntípusok fejlesztéséhez, cserébe a katonákért.
Előzetes becslések szerint az ukrán fegyveres erők körében az eltűntek száma meghaladja a hétezer főt Kurszk régióban. Orosz források megjegyezték, hogy az ukrán hadsereg 82. légi rohamdandárjának veszteséglistáján 600 katona szerepel, és az állományt már kétszer töltötték fel a kurszki támadás kezdete óta − írta a Ria Novosztyi.
A dandár személyi állománya mintegy négyezer fő, ebből a harcoló alakulatoknál 1100 fő szerepel, ami három zászlóaljat és egy felderítő századot jelent. A források szerint a dandár fele hiányzik, ugyanakkor kiemelték, hogy az ukrán hadsereg veszteségei ennél magasabbak lehetnek.
Mark Rutte NATO-főtitkár pénteken Brüsszelben megerősítette, hogy az Ukrajna jövőbeli NATO-tagságával kapcsolatos szövetségi döntés változatlan marad, függetlenül bármilyen politikai retorikától – tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda.
A NATO-külügyminiszterek brüsszeli találkozóját követően Rutte hangsúlyozta, hogy nem szabad összemosni Ukrajna NATO-tagsági törekvéseit a béketárgyalásokkal. Kiemelte, hogy a washingtoni NATO-csúcstalálkozón hozott döntés továbbra is érvényes.
Washingtonban úgy döntöttünk, hogy Ukrajna útja a NATO-ba visszafordíthatatlan… de Ukrajnának soha nem ígérték meg, hogy a NATO-tagság része lenne egy békemegállapodásnak
– jelentette ki a főtitkár.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Brüsszelben jelezte: Magyarország elvárja, hogy Ukrajna adja vissza a kárpátaljai magyar közösség 2015 előtt érvényben lévő jogait.
Az ígéretekkel már tele van a padlás. Most már teljesítmény, magyarul törvénymódosítások kellenek
– fogalmazott a tárcavezető, aki Andrij Szibihával, ukrán kollégájával is tárgyalt.
Pozitívumként említette a beregszászi magyar főkonzul kinevezésének engedélyezését és az új határátkelőhely nyitását Nagyhódos és Nagypalád között.
Aggasztónak nevezte viszont a két új ukrán törvényjavaslatot, melyek egyike a magyar nyelv használatát korlátozná az iskolákban, még a magánbeszélgetésekben is. Szijjártó leszögezte: amíg nem állítják vissza a magyarok jogait a tizenegy pontban megfogalmazott követelményeknek megfelelően, addig Magyarország nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának előrehaladását.
Az Egyesült Államok nyomást gyakorol a háború lezárása érdekében: Marco Rubio amerikai külügyminiszter a NATO-miniszteri találkozó utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Oroszországnak a következő hetekben döntenie kell, készen áll-e a teljes körű háború befejezésére.
Az RBK Ukraine szerint Donald Trump elnök minél hamarabb véget akar vetni a konfliktusnak, és ez mindkét fél számára elfogadható feltételekkel valósulhat meg.
Az Egyesült Államok jelenleg keresi ezeket a feltételeket, és heteken, nem hónapokon belül megtudja, Oroszország kész-e a békére
– mondta Rubio.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Washingtonnak szüksége van Moszkva döntésére. Ukrajna már demonstrálta tűzszüneti készségét, és teret teremtett a tárgyalásoknak, így most Oroszországon a sor, hogy eldöntse, kész-e a békére.
Mint arról korábban többször is írtunk, az Egyesült Államok aktívan közvetít Ukrajna és Oroszország között a háború lezárása érdekében. Kijevre nyomást gyakorolnak a katonai segélyek és hírszerzési információk megosztásának felfüggesztésével, míg Oroszországgal szemben eddig csak fenyegetéseket alkalmaztak.
Alexander Stubb finn elnök szerint Donald Trump amerikai elnök állítólag az egyetlen személy, aki képes közvetíteni a béketárgyalásokban Ukrajna és Oroszország között.
Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajna továbbra is fenntartja azt az álláspontját, miszerint nem mond le a kívánt NATO-tagságról – írja az Ukrajinszka Pravda.
Vannak alapvető dolgok, amelyeket Ukrajna nem fog elfogadni, és ezek egyike az, hogy egy harmadik ország nem vétózhatja meg a NATO-tagságra irányuló törekvéseinket
– fogalmazott az ukrán külügyminiszter.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna NATO-tagsága nem rövid távú cél, és Oroszország véleményét nem fogják figyelembe venni. Andrij Szibiga meg van győződve arról, hogy Ukrajna csatlakozása a szövetséghez nem csupán az országnak, hanem az egész szervezetnek is szükséges.
„A biztonságunk és a transzatlanti biztonság garantálásának leghatékonyabb tényezője – és ezek elválaszthatatlanok – a NATO-tagságunk” – mondta a miniszter.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megakadályozott egy terrortámadást Dnyipro régióban, azzal, hogy őrizetbe vett egy 22 éves bahmuti állampolgárt, akit már korábban gyanúsítottként tartottak számon – közölte a hivatal sajtószolgálata.
Egy különleges művelet eredményeként az SZBU őrizetbe vette az orosz különleges szolgálatok ügynökét, aki felettese utasítására egy improvizált robbanószerkezetet (IED) készített elő, amit a község területén akart felrobbantani
– közölte a biztonsági szolgálat.
A támadó terve az volt, hogy egy központi helyen, a csúcsforgalomban robbantja fel az eszközét.
A biztonsági szolgálat akkor vette őrizetbe az ügynököt, amikor az éppen a robbanóanyagot állította össze. A fiatalt egy Telegram-csatornán keresztül szervezték be, arra kérve, hogy vásároljon egy termoszt, töltse fel szögekkel, majd helyezze el benne a robbanóanyagot.
Az elkövető előzetes letartóztatásban van. Akár 12 év börtönbüntetés is vár rá, vagyonelkobzással együtt – írja az Interfax.
Az Egyesült Államokkal az ásványkincsekről kötött megállapodással kapcsolatos munkálatok továbbra is folynak, hogy az megfeleljen az ukrán jogszabályoknak, valamint a jövőbeni EU-tagságnak – mondta Andrij Sibiga ukrán külügyminiszter Brüsszelben.
A miniszter elmondta, hogy az ukrán delegáció „rövid időn belül Washingtonba utazik, hogy megvitassa az Egyesült Államoktól kapott, úgynevezett ásványi anyagokra vonatkozó megállapodás rendelkezéseit”.
Elmondása szerint az ukrán fél jelenleg a szükséges belső állami eljárásokat fejezi be. „Ezt a megállapodást az ukrán jogszabályoknak való megfelelés szempontjából elemzik, mivel mindkét ország érdekeinek meg kell felelnie. Megvan a saját törvénykezésünk, és ez a megállapodás nem mondhat ellent az európai integrációs kurzusunknak, ahogy ezt az amerikai félnek is kifejezetten elmondtuk” – mondta a miniszter az Interfax cikke szerint.
Oroszország és az Egyesült Államok folytatja a kapcsolatfelvételt az ukrajnai háborúról és más kétoldalú témák megvitatásáról – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Elmondta, hogy az orosz elnök különmegbízottjának, Kirill Dmitrijevnek a washingtoni látogatása „nagyon fontos”, és szerinte ez a munka folytatódni fog.
Dmitrij Peszkov azonban hozzátette, hogy Putyin és Donald Trump amerikai elnök közötti telefonbeszélgetést nem terveznek a következő napokban. Hozzátette, hogy az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciák kérdése tárgyalás tárgyát képezi, és egyelőre nincsenek konkrétumok a kérdésben – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint nem terveznek telefonbeszélgetést Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök között – írja az Ukrajinszka Pravda. „Nem, az elkövetkező napokban nem terveznek telefonbeszélgetést Putyin és Trump között. Egyelőre semmi sincs a menetrendben” – jelentette ki a szóvivő.
Donald Trump vasárnap elmondta, hogy még a héten tárgyalni akar Vlagyimir Putyinnal. Egyúttal kijelentette azt is, hogy feldühítette, amiért az orosz elnök azt mondta, Volodimir Zelenszkijnek távoznia kell.
Kijevben megkezdődött Franciaország, az Egyesült Királyság és Ukrajna képviselőinek találkozója a katonai kontingens telepítéséről – írja az Unian ukrán állami hírügynökség.
Egy diplomáciai körökből származó forrás szerint a megbeszélésre a katonai vezérkari főnökök szintjén kerül sor. Francia részről a delegációt Thierry Burkhardt tábornok, brit részről Anthony Radakin admirális vezeti.
A tervek szerint a két katonai vezető Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozik.
Legalább 3,5-5 millió ukrán állampolgár él jelenleg megszállás alatt. Sokan közülük csendben várják az ukrán hadsereg visszatérését. A ZMINA emberi jogi központ olyan nők történeteit gyűjtötte össze, akik megszállás alatt élnek vagy éltek, ezeket szedte csokorba az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz hadsereg dróntámadást hajtott végre Harkiv ellen csütörtök éjszaka, ami halálos áldozatokkal is járt – számol be az Unian ukrán állami hírügynökség.
A legutóbbi frissítések szerint 5 halálos áldozatot követelt a támadás, valamint 32 sebesültet. Az eseményekről Igor Terehov, a város polgármestere folyamatosan tájékoztatta a lakosságot.
Egy kétszintes házat is találat ért, ami miatt tűz ütött ki, és a romok alól szedték ki az embereket. Állítólag egy tíz éves gyermek is a sebesültek között volt.
Mélanie Joly, Kanada külügyminisztere arról beszélt a NATO külügyminiszteri találkozóján, hogy következményekkel kell járnia annak, ha Oroszország megtagadja a tűzszüneti megállapodás betartását. Emellett kiemelte, hogy határidőt kell szabni a Kremlnek, mikorra hozza meg a végleges döntését.
Oroszországnak egyértelmű álláspontot kell foglalnia. Késlekedik a tűzszüneti javaslatra adott válaszával. Úgy gondoljuk, hogy ha végül nem egyezik bele a tűzszünetbe, annak következményekkel kell járnia
– fogalmazott a külügyminiszter.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Mélanie Joly hangsúlyozta, hogy „fontos, mindannyian egyetértünk abban, hogy Oroszország fenyegetést jelent”.
Jan Lipavszkij cseh külügyminiszter azt állítja, hogy Csehország szeptemberig havi rendszerességgel kész lőszert szállítani Ukrajnának – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Sikerült biztosítanunk a finanszírozást, így ennek a kezdeményezésnek most már elegendő forrás áll rendelkezésére ahhoz, hogy szeptemberig havi rendszerességgel lőszert szállítson Ukrajnába. Ez Kanada, Norvégia, Hollandia és Dánia hozzájárulásainak köszönhető
– nyilatkozta a cseh külügyminiszter.
Elmondása szerint támogatásuk segít az orosz tüzérség hatékonyságának csökkentésében.
A Trump-kormányzat képviselői szerint nincs tervben beszélgetés Donald Trump és Vlagyimir Putyin között, valamint az amerikai elnök belső köre állítólag azt tanácsolja neki, hogy tűzszünet ígérete nélkül ne hívja fel az Orosz Föderáció elnökét.
Az NBC News elmondása szerint az elnöki adminisztráció két tisztségviselője azt állítja, hogy a „belső kör” nem tartja jó ötletnek a telefonbeszélgetést, amíg az orosz elnök nem tesz lépéseket a háború befejezése érdekében.
Donald Trump vasárnap elmondta, hogy még a héten tárgyalni akar Vlagyimir Putyinnal. Egyúttal kijelentette azt is, hogy feldühítette, amiért az orosz elnök azt mondta, Volodimir Zelenszkijnek távoznia kell.
Lengyelország nem tervezi, hogy békefenntartókat küld Ukrajnába egy tűzszüneti vagy békemegállapodás után, mert Oroszország azt állítja, hogy a lengyelek ukrán területeket akarnak elfoglalni – erről beszélt a lengyel külügyminiszter a horvát Index szerint egy rádióinterjúban.
Az orosz propaganda már most azzal vádol minket, hogy Ukrajnába akarunk menni, hogy területeket vegyünk el. A lengyel békefenntartók Ukrajnába küldése eszközül szolgálna az orosz propaganda felerősítéséhez, ezt pedig nem akarjuk
– nyilatkozta Radoslaw Sikorski, aki szerint ez a döntés nem akadályozná meg a lengyel vállalatokat, hogy részt vegyenek Ukrajna újjáépítésében.
Hangsúlyozta, hogy a földrajzi közelség, az erős logisztikai kapcsolatok és a lengyel vállalkozók elszántsága miatt Lengyelország lesz Ukrajna újjáépítésének a „legnagyobb haszonélvezője”.
Az amerikai globális médiaügynökség (USAGM) kikapcsolta azokat a műholdas szolgáltatásokat, amelyeken keresztül a Szabadság Rádió Oroszországba sugárzott – közölte Stephen Capus, a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) elnök-vezérigazgatója.
Elmondása szerint a döntés érinti a Real Time tévécsatorna 24 órás orosz nyelvű adását, amely Oroszországba, Ukrajnába, Közép-Ázsiába, Kelet-Európába és más régiókba sugároz. Capus szerint emellett az USAGM értesítette az RFE/RL-t, hogy felmondja a Real Time európai sugárzását biztosító műholdas szerződéseket.
Az RFE/RL munkáját az USA kongresszusa által az USAGM támogatásán keresztül juttatott pénzből finanszírozták. Március 14-én Donald Trump amerikai elnök aláírta a hét szövetségi ügynökséget, köztük az USAGM-et érintő megszorításokat tartalmazó végrehajtási rendeletet – írja a Meduza.
A NATO legfrissebb becslései szerint az orosz hadsereg veszteségei az ukrajnai háborúban elérték a 900 ezer főt – közölte egy magas rangú NATO-tisztviselő csütörtökön Brüsszelben, egy külügyminiszteri találkozó margóján. Ez a szám magában foglalja mind az elesett, mind a megsebesült katonákat.
A jelentés szerint a halottak száma önmagában elérheti a 250 ezer főt, ami rendkívüli emberveszteséget jelent. Összehasonlításképpen: 2024 októberében a NATO még „csak” 600 ezer főre becsülte az orosz összveszteséget, ami azt jelenti, hogy mindössze öt hónap alatt további 300 ezer katona vált harcképtelenné – írja a Süddeutsche Zeitung.
2025 februárjában több mint 35 100 orosz katona vesztette életét vagy sebesült meg a harcokban. A NATO-tisztviselő szerint az ugrásszerűen megnövekedett veszteségek hátterében elsősorban a harcok kiterjedése áll, valamint az, hogy bizonyos katonai műveletek intenzívebbé váltak.
A NATO becslései kitérnek az orosz oldalon harcoló észak-koreai katonákra is. A jelentés szerint eddig körülbelül 1500 észak-koreai katona vesztette életét, további 3500 pedig megsebesült az ukrajnai harcokban. A Kurszk orosz határrégióban állomásozó észak-koreai erők teljes létszámát 11 ezer főre becsülik. Ezen felül januárban és februárban további 3500 észak-koreai katonát küldtek Oroszországba kiképzési célokkal.
A NATO adatai rávilágítanak, hogy a háború egyre inkább elnyúlik, és továbbra is hatalmas emberi áldozatokkal jár mindkét oldalon, de különösen az orosz hadsereg számára jelent egyre növekvő veszteséget.
Oroszország Kercsben építi legnagyobb hajóját, az Ivan Rogovot, amely a korábban megsemmisített Moszkva rakétacirkálónál is nagyobb lesz – írja az RBC-Ukrajna.
A nemrég közzétett műholdfelvételek azt mutatják, hogy Oroszország olyan hajót próbál építeni, amely felülmúlja a Moszkva rakétacirkálót, a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajóját, amelyet Ukrajna a háború első napjaiban megsemmisített.
A Defence Express című ukrán katonai kiadvány műholdképeket tett közzé, amelyeken látható, hogy Oroszország halad az Ivan Rogov nevű hadihajó építésével. Az információk szerint a hajó építésével késésben van Oroszország, melyet az elcsatolt Krím félszigeten, a Kercsben található hajógyárban építenek 2020-tól kezdve.
A műholdfelvételek alapján a hajó körülbelül 220 méter hosszú és 40 méter széles lesz.
Az ukrán hadsereg 2022-ben süllyesztette el a Moszkva nevű zászlóshajót a Fekete-tengeren. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint a hajó fedélzetén tűz ütött ki és a jármű „lőszerrobbanás következtében” szenvedett súlyos károkat, majd egy viharban elsüllyedt, amikor egy kikötőbe vontatták javításra. A cirkáló legénységét – sajtóértesülések szerint mintegy félezer tengerészt – a Fekete-tengeri Flotta hajói vették fel.
Makszim Marcsenko, az Odesszai terület kormányzója csütörtökön azt állította, hogy két Neptun típusú, ukrán gyártmányú, hajók elleni cirkálórakétával találták el a Moszkvát.
A TASZSZ hírügynökség szerint a Moszkva a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója, az 1164 Atlant projekt vezető hajója. 1983-ban helyezték hadrendbe Szlava néven, jelenlegi nevét 1996-ban kapta. A hajó fő csapásmérő fegyverzete 16 rakétaindító a P–1000 Vulkan típusú rakéták számára.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint 2025. április 3-án 0 óra és 24 óra között Magyarország területére 4532 fő lépett be az ukrán–magyar határszakaszon – adta hírül az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 17 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.