Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára páros formagyakorlatára 6,4-es pontot tudunk csak adni.
Egy-egy képviselői hely változott az előzőhöz képest:
Európai Néppárt (EPP): 212
Szocialisták és Demokraták (S&D): 186
Európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE): 70
Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA): 55
Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR): 44
Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL): 43
Európai Szabadság és Demokrácia (EFD): 36
Független: 38
Továbbiak: 67
A Nigel Farage vezette függetlenségi párt viheti el a brit szavazatok többségét. A karizmatikus politikus legfőbb fegyvere a kelet-európai bevándorlók kiűzésének ígérete volt, a konzervatívok későn és erőtlenül próbálták koppintani tőle a témát. Írországban még semmi nem dőlt el, de nyeregben érezheti magát a hírhedt Sinn Féin.
Az este talán legnagyobb drámájának helyszíne Franciaország, ahol a szélsőjobb a 2009-es három darab mandátuma után a mostani 25 százalék fölötti eredményével és 22 mandátumával fölényesen győzött. Marine Le Pen tarolt, Belgiumban a nacionalista flamandok győztek. Mi történt Luxemburgban?
Nagyarányú jobboldali győzelem született Németországban és Dániában is. A két ország úgy tűnik, szinte teljesen mást akar Európától: míg a németek több ügyben szeretnének közös felügyeletet és uniós szigort, a dánoknál ez közel sem ilyen egyértelmű, sőt még a helyi EU-ellenes párt is szerzett egy mandátumot. Egy dologban értenek egyet a két ország legnagyobb pártjai: védeni kell a halakat a halászoktól.
Papírforma-győzelmek és újonc pártok jellemezték a Kelet- és Délkelet-Európai választásokat. Görögországban a Sziriza nevű pártszövetség győzelme elég egyértelmű üzenet: a 26,7 százalékot szerző, radikális baloldali párt utasította el legharsányabban az EU-s beavatkozást. A kormányzó Új Demokrácia 22,8 százalékkal a második, a szélsőjobbos Arany Hajnal 9,3 százalékkal a harmadik. A horvátok mindent túlélő pártja, a HDZ földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a szavazatok 42 százalékával, Bulgáriában a szélsőséges Ataka nem szerzett mandátumot. Romániában a Victor Ponta miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) magabiztosan győzött, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) valószínűleg legalább két képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.
Vona Gábor szerint azzal, hogy az EP-választáson megelőzték a Fideszt, a Jobbik vált a kormánypárt kihívójává.
Az euroszkeptikus és bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) 2010-ben jutottak be a svéd parlamentbe, az EP-választáson elért 2,4 százalék után most 9,8 százalékot értek el, és két helyet szereztek Brüsszelben. A hasonló ideológiát követő Finnek Pártja az előrejelzésekkel ellentétben nem erősödött nagyot, 12,9 százalékkal 2 helyet szerzett az EP-ben. A legerősebb Nemzeti Koalíciós Párt megtartotta 3 képviselői helyét, ahogy a Centrum párt is.
A magyarországi részvételi adatok egész magasnak tűnnek, ha megnézzük a szlovákok 13 százalékát, a csehek 19,5, illetve a lengyelek 22,7 százalékát. Új és euroszkeptikus párt is bejutott az Európai Parlamentbe a régióból. Szlovákiából két magyar szerzett mandátumot, Lengyelországban a kormánypárt győzött, Ausztriában erősödtek a szélsőségesek, a cseh győztes pedig eltűnt.
Portugáliában a megszorítások miatt a kormánypártokra leadott protestszavazatok a szocialista párt győzelmét hozták. Spanyolországban magasabb volt a részvételi arány, mint Európa nagy részében. A Néppárt 26,4 százalékkal nyerte az ottani választásokat, a második Spanyol Szocialista Munkáspárt 23,03 százalékot kapott.
Óriási ünneplés volt az Együtt-PM választási buliján, Bajnai szerint sok helyen végzett 2. helyen az Együtt, és egyebek mellett a határon túli magyar pártoknak is gratulált.
Deutsch Tamásban ma még nincs káröröm, de a kisördög azért dolgozik benne, ha hallgatja majd a léggömbhámozó okoskodásokat a választások értelmezéséről.
Sokáig tapsolták a Jobbik bejutott EP-képviselőit. Tekintse meg gyors összefoglalónkat a tapsorkánról!
Az előrejelzettnél jobban szerepelt Hollandiában Geert Wilders euroszkeptikus, idegengyűlölő szélsőjobboldali Szabadságpártja (PVV) az európai parlamenti választásokon: míg a szavazás után, csütörtök éjjel közzétett exit poll eredmények szerint a párt csak a negyedik helyen szerepelt, az ANP holland hírügynökség vasárnap éjszakai, az előzetes eredményeken alapuló összegzése szerint a PVV holtversenyben a második helyen végzett az MTI szerint.
A vasárnap éjszakai adatok szerint a kereszténydemokraták végeztek az első helyen, nekik 5 mandátumuk lesz az Európai Parlamentben. A második helyre viszont Wilders pártja és a baloldali liberális Demokraták 66 kerültek: mindkét szervezetnek 4-4 helye lesz Strasbourgban. A holland választási bizottság a végleges adatokat csak később ismerteti.
Hölvényi Györgynek nemcsak a ruhája és a frizurája, de a neme is változik.
– mondta Brüsszelben Ska Keller, az Európai Zöldek EB-csúcsjelöltje, akivel itt olvashatja Budapesten készült interjúnkat.
Nagyon jól szerepeltünk ezen a választáson. Svédországban a második legerősebb párt lettünk. Nagy-Britanniában és Ausztriában is megerősödtünk. Megjelentünk Írországban, Magyarországon és Horvátországban is
– hangoztatta, hozzátéve: „energiahatékonyság, megújuló energia, oktatás, fenntartható munkalehetőségek, és nem csak fiataloknak. Ezek a legfontosabb témák számunkra. Harcolnunk kell azért, hogy csökkenjen a társadalmi szakadék a gazdagok és a szegények között.” A ki lesz majd képes koalíciót alkotni kérdésre Ska azt válaszolta:
Nagyon szívesen látjuk mindegyik jelöltet, hogy tárgyalhassunk a zöld politikák fontosságáról. A jelöltek programját a tartalma alapján fogjuk megítélni.
Dániában 55 százalékos részvétel mellett a néppárt 26,5 százalékot szerzett, ezzel négy mandátumhoz jutott. Növekedésük jelentős, a jobboldali párt 2009-ben még csak a szavazatok 14,8 százalékát szerezte meg. A Szociáldemokrata Párt az előző választáshoz képest kissé vesztett a népszerűségéből, 18,6 százalékot és a mandátumok 3 százalékát szerezte meg.
A liberális Venstre párt 17,3 százalékot kapott, kicsit többet ugyan, mint amennyire becsülték, de kevesebbet, mint 2009-ben. A Radikális Bal nevű szociálliberális párt 6,5 százalékot, a konzervatívok 9,4 százalékot, a szocialisták 10,8 százalékot kaptak. Az unióellenes párt 8, a 2007-ben alapított Liberal Allience nevű párt 3,2 százalékot kapott. Utóbbi így nem szerzett mandátumot.
A jövő előttünk romokban hever - Meszerics Tamás dalra fakadt.
Németországban 48 százalékos részvétel mellett Angela Merkel pártja, a CDU és a CSU vitte a szavazatok 36,5 százalékát, ezzel 36 helyet szerzett, eggyel többet, mint azt az exit pollban jelezték. Az SPD 27,4 százalékot és 27 helyet szerzett. A zöldeknek 10,5 százalék, az FDP-nek 3,4 százalék, a Die Linke-nek 6,5 százalék jött össze. Az AfD 7 százalékot, a Kalózpárt 1,4 százalékot szerzett. Bekerült két képviselő a Freie Wählertől, egy-egy a Tierschutzparteitól, a Familienparteitól, a szélsőjobb NPD-től, a Famile-től és az ÖDP-től. A 2009-es választások óta az FDP jelentősen gyengült, hiszen akkor még 11 százaléka volt, kevesebbet kaptak idén a zöldek is.
Azt mondta, hiába nem támogatja őt Orbán (és a britek) mint a Néppárt EB-elnökjelöltjét, nem áll félre másik néppárti jelölt kedvéért – tette világossá éjjel háromnegyed egykor Brüsszelben.
– mondta az Európai Parlament elnöke, a szocialista Martin Schulz brüsszeli sajtótájékoztatóján. Schulz szerint mivel mostantól a választók döntenek arról, ki vezetheti az EU-t, nem zárt ajtók között döntenek a tagállami vezetők az Európai Bizottság elnökjelöltjéről.
Hangsúlyozta, hogy a végleges eredményre még néhány órát, napot várni kell, de az már látszik, hogy minden pro-demokratikus erőnek össze kell ülnie tárgyalni és politikai programjaik alapján érdemi kérdések mentén szövetségeket alkotni. Az S&D-nek három prioritása lesz ezeken az egyeztetéseken: az égben lévő ifjúsági munkanélküliség felszámolása, az adócsalás és adóelkerülés elleni hatékony fellépés és a bankrendszer feletti szabályok és felügyelet szigorítása.
Schulz elismerte, hogy több államban, de mindenekelőtt Franciaországban szélsőjobboldali, nyíltan idegenellenes és rasszista pártok rengeteg szavazatot szereztek meg. Szerinte ez nem azért van, mert a szavazók szélsőségesek, hanem mert reményvesztettek. Utóbbi miatt az Európa-párti erőknek komoly önvizsgálatot kell tartaniuk, hogy érdemi válaszokat adhassanak a jövőben.
Végül a S&D (az európai szocialista pártcsoport) vártnál rosszabb szereplését firtató kérdésre reagálva azt mondta, fő versenytársuk, az Európai Néppárt 60 helyet veszített a 2009-es eredményhez képest a jelenlegi eredmények szerint, ezért nem gondolja, hogy joguk lenne magukat győztesnek tekinteni.
Világos, hogy nagyon szilárd többségre van szükség az Európai Parlamentben – mondta a frissített mandátumbecslések nyomán Guy Verhofstadt. Mint mondta, 70-80 mandátumot vesztett a két nagy frakció, ezért szélesebb összefogásra lesz szükség. “Részt veszünk egy ilyen összefogásra irányuló tárgyalásban, és szigorúan a bizottsági elnök programja alapján fogunk tárgyalni. " Verhofstadt szerint a megoldás nem még több eladósodás lesz. A növekedés motorja kell, hogy legyen az Európai Bizottság új programja, mondta. Arra a kérdésre, hogy saját magára jelöltként tekint-e még, a liberális vezető azt mondta: „Igen, a saját programunk és a saját személyem körül is lehetséges többséget teremteni. A cél az, hogy a politikai középen létrehozzunk egy szilárd többséget. Akár egy kétharmados többséget is! Sokan azt jósolták a választások előtt, hogy a harmadik európai erő egy euroszkeptikus frakció lesz. Nem ez történt, és ez egy hatalmas eredmény!”
A Fidesz győzőtt Európa-szerte a legnagyobb arányban az Európai Néppárt frakciójának tagjai közül. Orbán Viktor győzelmi beszédében kiemelte az egység fontosságát, de pártpreferenciától függetlenül megköszönte az összes szavazó állampolgár részvételét az EP-választáson.
A Varánus már most elemzi az eseményeket jobbról és balról is, és tovább jutnak annál, hogy az áprilisi 26 százalék az most is csak 26 százalék. Hogy azt mondja például:
További megmondás erre.
A Jobbik elnöke azt mondta, örültek volna, ha 4-5 mandátumot szereznek, de így is nagyon boldogok, mert megelőzték az MSZP-t.
Már kezdtük azt gondolni, hogy teljesen ellaposodott a buli a DK-nál, mert az emberek nagy része hazament. Ám ekkor Gyurcsány Ferenc Klára asszonnyal bevonatozott a táncparkett közepébe, és belekezdett az ikonikus táncába. A jól ismert figurákon kívül újakat is bevetett, a siker nem maradt el. Sajnos ezt nem engedték már kamerázni, pedig a tánc után Gyurcsány a színpadra vetette magát, és amíg Klára asszonyt átvette Szarvas Koppány Bendegúz, Gyurcsány Ferenc kongán kísérte a She drives me crazy című számot. Ezen a ponton az egész sajtót kiküldték a teremből.
Hat pártnak és pártszövetségnek sikerült a dolgok jelenlegi állása szerint átlépnie az 5 százalékos mandátumszerzési küszöböt. Utoljára az 1998-as parlamenti választáson fordult elő, hogy ennyi párt tudott 5 százalék fölötti eredményt elérni. Igaz, másfél évtized alatt igencsak kicserélődött a névsor.
1998:
2014:
A brit populista sztárpolitikus, Nigel Farage, a Szabadság és Demokrácia Európájának (EFD) vezetője szerint brit pártja, a UKIP valóban nyerni fog, és ez megrengeti majd egész Európát. „Sosem történt még ilyen Nagy-Britanniában.” Szerinte az EU két legnagyobb hibája az eurózóna, mely nyilvánvalóan nem működik, és hogy felvették az EU-ba a korábbi szocialista államokat. Farage szerint szép számmal fognak euroszkeptikusok bekerülni az Európai Parlamentbe. „Az Európa-projekt haldoklik, ezzel szembe kell nézni, ha tetszik, ha nem.” A munkavállalók szabad mozgása is zavaró szerinte, de ami még ijesztőbb, az az, hogy az Európai Unió közös hangon próbál szólni külügyekben, miközben csak hitegetik Ukrajnát azzal, hogy tudnak Kijevnek segíteni. „Nem csak azt szeretném, hogy Nagy-Britannia kilépjen az EU-ból, azt akarom, hogy Európa is lépjen ki az Európai Unióból!" – zárta nyilatkozatát.
Többek között ez is szóba került az interjúban, amit a DK friss EP-képviselőjével pár napja készítettem. Meg persze beszélt arról is, melyik bizottságba akar beülni, és mivel akar Brüsszelben foglalkozni.