A magyar sportolók az 1896-os athéni nyitánytól kezdve összesen 176 első helyet gyűjtöttek a nyári ötkarikás játékokon.
A legjobban 1952-ben, Helsinkiben szerepeltek a magyarok, a finn fővárosból 16 aranyéremmel tértek haza. Szöulban (1988) és Barcelonában (1992) 11-11, Berlinben (1936), Londonban (1948), Tokióban (1964) és Mexikóvárosban (1968) 10-10 diadal után szólt a Himnusz. Rióban - akárcsak előtte Londonban - 8 aranyat nyert Magyarország.
A magyar sportolók nyári olimpiai mérlege a helyezések és az értük járó pontok alapján:
év | helyszín | 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | pont |
1896 | Athén | 2 | 1 | 3 | 2 | – | 1 | 38 |
1900 | Párizs | 1 | 2 | 2 | 3 | 3 | – | 40 |
1904 | St. Louis | 2 | 1 | 1 | 1 | 1 | – | 28 |
1908 | London | 3 | 4 | 2 | 5 | 4 | 2 | 74 |
1912 | Stockholm | 3 | 2 | 3 | 5 | 3 | 2 | 66 |
1924 | Párizs | 2 | 4 | 4 | 2 | 4 | 5 | 69 |
1928 | Amszterdam | 5 | 5 | – | 3 | 4 | 3 | 80 |
1932 | Los Angeles | 6 | 5 | 5 | 4 | 5 | 2 | 111 |
1936 | Berlin | 10 | 1 | 5 | 7 | 7 | 4 | 134 |
1948 | London | 10 | 5 | 13 | 10 | 10 | 2 | 199 |
1952 | Helsinki | 16 | 10 | 16 | 6 | 9 | 7 | 269 |
1956 | Melbourne | 9 | 10 | 7 | 10 | 11 | 6 | 199 |
1960 | Róma | 6 | 8 | 7 | 9 | 7 | 4 | 155 |
1964 | Tokió | 10 | 7 | 5 | 7 | 15 | 6 | 182 |
1968 | Mexikóváros | 10 | 10 | 12 | 4 | 7 | 2 | 196 |
1972 | München | 6 | 13 | 16 | 9 | 8 | 10 | 224 |
1976 | Montreal | 4 | 5 | 13 | 10 | 9 | 10 | 163 |
1980 | Moszkva | 7 | 10 | 15 | 13 | 13 | 10 | 234 |
1988 | Szöul | 11 | 6 | 6 | 14 | 13 | 12 | 211 |
1992 | Barcelona | 11 | 12 | 7 | 5 | 11 | 9 | 211 |
1996 | Atlanta | 7 | 4 | 10 | 8 | 5 | 8 | 151 |
2000 | Sydney | 8 | 6 | 3 | 5 | 9 | 4 | 135 |
2004 | Athén | 8 | 6 | 3 | 8 | 8 | 6 | 144 |
2008 | Peking | 3 | 5 | 2 | 7 | 7 | 4 | 93 |
2012 | London | 8 | 4 | 6 | 4 | 5 | 7 | 129 |
2016 | Rio de Janeiro | 8 | 3 | 4 | 4 | 5 | 1 | 110 |
összesen: | 176 | 149 | 170 | 165 | 183 | 127 | 3645 |
A szokásoknak híven, lásd kicsit lejjebbi posztunkat. Őket a menekült sportolók csapata követte, majd Izland. Jöttek az írek, ezután pedig az országok ABC rendben jönnek. Már a japán szerint.
Ahogy 1964-ben tették a Sinkanszen gyorsvasúttal, 2021-ben robotszemélyzettel szeretnék lenyűgözni az olimpiára érkezőket a japánok.
Az olimpiai faluban, a kiszolgálóegységekben, a sportesemények helyszínein, illetve még bizonyos pályákon is feltűnnek majd a Toyota és a Panasonic által fejlesztett robotok. Az ipari robottechnológiából származó megoldásokkal kifejlesztett robotok között lesz, ami felszolgál, más szállítmányoz, pakolni segít, vagy éppen üdvözli a játékokra érkezőket.
A robotok az olimpiai játékok után a paralimpián is maradnak, ahol a sportolókat és a csapatokat segítik majd. A videón a kiszolgáló robotok működése látható:
A japán himnusz után Morijama Mirai egyszemélyes performansza következett, ami leginkább egyfajta haláltáncra és rituális gyászszertartásra emlékeztetett. A produkció arra volt hivatott, hogy mindenki, aki itt van, vagy akár a televízióban nézi a megnyitót, szenteljen egy percet a szeretteinek, akiket elveszített. Ezt gyászszünet követte, amire már – a japán himnusszal ellentétben – nem állt fel minden jelenlévő.
Pasztellszínű, szivárványos estélyiben lépett a színpadra MISIA. A 43 éves énekesnő 14 évesen költözött el szülővárosából, hogy énekesnő váljon belőle. MISIA ruhája telitalálat volt: máris rajong érte a közösségi média.
Érdekesség, hogy az olimpia megnyitó ünnepségére a bevonulás sorrendje minden alkalommal változik. De ki dönti el, hogy kit követ ki?
Elsőként mindig Görögország lép a stadionba, hiszen a neves sportesemény történelmi gyökerei oda nyúlnak vissza – az első ókori olimpiát Kr.e. 776-ban rendezték. Idén a görögöket egy menekültekből álló csapat követi, őket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állította össze. A csapat neve ennek megfelelően az I.O.C. nevet kapta, márpedig japán fordítása a nemzeti névsorban mindenki mást megelőz.
A The New York Times szerint a harmadik az orosz csapat lesz, akik doppingbotrány miatt nem vonulhatnak az orosz nemzeti zászló alatt. Így aztán ők R.O.C. rövidítéssel lépnek a stadionba, ami a japán fordításban a harmadik helyre sorolja a csapatot.
Ahogyan tehát az eddigiekből is kiderült, a japán „ABC” sorrendjének megfelelően vonulnak a csapatok, Magyarország pedig – Mohamed Aida és Cseh László vezetésével – a 142-ik helyen lép majd a stadionba.
A nyilvánosságra hozott adatok szerint eddig közel ötödével emelkedett az olimpiarendezés költsége egyetlen év alatt: Japán hivatalosan 15,4 milliárd dollárt költött eddig az olimpiára, tavaly ez az összeg még 12,6 milliárdnál járt. A „hivatalos” adatok szerint
A nyári játékok közül a Kínában rendezett volt eddig a legdrágább, de ha a téli olimpiákat is idevesszük, akkor a 2014-es oroszországi játékoké a rekord: Szocsiban a rendezés költsége 51 milliárd dollárt tett ki.
Ezzel emlékeznek az áldozatokra.
A japán zászló érkezett először a stadion közepére, majd felhúzták az árbóc tetejére a himnusz meghallgatása közben.
Ahogy az egész olimpia, úgy a megnyitó is nézők nélkül, zárt kapuk mögött zajlik, a jelen lévő sajtómunkatársak azonban minden kis rész, vagy éppen a tűzijáték után tapsolnak és próbálnak egy kis hangulatot teremteni. Na meg elnyomni a tüntetés hangját, ami még mindig beszűrődik.
Ennek a fontosságát hirdetik a művészek a performanszukkal. Az összefogás amúgy is központi szerepet tölt be a tokiói játékokon.
Az olimpiai mottó Thomas Bach NOB-elnök javaslatára a jövőben nem „gyorsabban, magasabbra, erősebben”, hanem „gyorsabban, magasabbra, erősebben – együtt”.
Erősíteni kell a szolidaritás eszméjét, mert a modern világ kihívásait már senki sem tudja egyedül kezelni
– jelentette ki nemrégiben a 67 éves német sportdiplomata.
Az olimpiai és paralimpiai játékok kabalafigurái legalább annyira a házigazda országot képviselik, mint magát a sporteseményt. A tokiói olimpia és paralimpia kabalaterveire évekkel ezelőtt versenyt írtak ki, és több mint 2000 pályamű érkezett be. 2018-ban általános iskolások szavazták meg a nyertes dizájnt, így esett a választás a két robotszerű lényre.
A kék robotot Miraitowának keresztelték: ez japánul a jövő és az örökkévalóság szavakból áll össze, és az örök reményt jelképezi. Az indigókék mintázat az Edo-korban divatos kimonómintázat volt – a japán eleganciára és kifinomultságra utal. A rózsaszín paralimpiai kabala Someity: nemcsak a színe, hanem az antennái is a cseresznyevirágokat jelképezik, sőt még a neve is a fára utal.
A megnyitóünnepség nem automatikusan része az olimpiáknak, az első, 1896-os athéni, az 1900-as párizsi és az 1904-es St. Louis-i játékokon nem vonultak fel a sportolók a nyitányon. 1906-ban, a negyedik olimpiai kongresszuson, Párizsban vetődött fel a nyitóparádé gondolata, és két évre rá, 1908-ban, Londonban már masíroztak a megnyitón a nagy találkozó szereplői.
Az első megnyitó mindjárt botrányosra sikerült. Miután VII. Eduárd angol király elmondta beszédét, és a csapatok elkezdték a felvonulást, a finnek megtagadták a masírozást, mivel az orosz cári zászló alatt kellett volna bevonulniuk. (Finnország akkor még az orosz igát nyögte.)
Az amerikaiakra is rájárt a rúd, mert a rendezők egyedüliként a résztvevő nemzetek közül az ő lobogójukat elfelejtették (?) felhúzni az olimpiai stadionban. Erre bosszúból, amikor az amerikai csapat elvonult a királyi páholy előtt, ők meg „elfelejtették” meghajtani tiszteletük jeléül a csillagos-sávos lobogót...
Látványos bemutatóval indították el a műsort, amiben videobejátszással emlékeztek meg arra a pillanatra, amikor Tokió elnyerte a 2020-as játékok rendezési jogát.
Noha a médiaközpontból a stadionig vezető buszút közben szinte minden járókelő kedvesen integetett nekünk, majd a beléptetésnél is fantasztikus fogadtatásban részesültünk, mintegy fél órával a megnyitó előtt tüntetés vette kezdetét a stadion mellett, legalábbis a vehemenciából erre lehetett következtetni.
Megkérdeztem egy biztonsági őrt, aki megerősítette, hogy körülbelül 2-300 ember demonstrál az olimpia ellen, de nem fajult és nem is fajul tettlegességig a megmozdulás. Sőt, az úriember azt is hozzátette, még csak káromkodás sem hangzott el megafonból.
Elnézve az Olimpiai Falu szállásait, azok sem nem hívogatók, sem nem barátságosak és édeskeveset villantanak fel abból, amiért a japán lakáskultúra szerethető lenne. Odáig rendben van, hogy a stílust a letisztult formák, hagyományosan praktikus bútorok, a finom, tompított árnyalatok, a matt felületek és a kevés dísztárgy jellemzi. Az otthonokban szembetűnő a szellősség, de ez itt már túl sok.
Az ágy kartonból készült, egyemberes, hogy a szex lehetőségét kivonják a képletből. A fogadtatás sem túl szívélyes, azt kérik a rendezők a sportolóktól, hogy a lehető legkésőbb csekkoljanak be a faluba, és, ha letudták a versenyüket, azonnal utazzanak haza. Láblógatásra, pihenésre nincs idő, a szervezők részéről mondjuk akarat sem.
Közismert, hogy a japán stílus meghatározói a zen tanok. A zen útmutatásai szerint a teret meg kell szabadítani minden olyan felesleges tárgytól, dologtól, amely elvonná a figyelmet önmagunkról. Saját magunk megtalálása ugyanis csak a bennünket körülvevő rend, nyugalom és harmónia mentén történhet. Itt ezt a lakberendezők annyira kimaxolták, hogy a szobákban egyetlen dísztárgy sem kapott helyet, az ágytakarót ne nevezzük annak.
Szóval nincs itt semmi látnivaló. Egy szerencsehozó bambuszt azért berakhattak volna!
Alábbi cikkünkben részletesen összeszedtük a tokiói olimpiával kapcsolatos legfontosabb dolgokat, érdemes átolvasni:
A sportolókat a járványon kívül az extrém hőség is komolyan veszélyezteti, az előrejelzések szerint az átlaghőmérséklet 30 fok felett lesz Tokióban.
A forróság mellett a sportolóknak az extrém páratartalommal is meg kell küzdeniük, ami nehezíti az izzadást, így a test nehezebben tudja lehűteni magát. A test túlhevülésének következtében
még a legedzettebb sportolók is hőgutát kaphatnak, rosszul lehetnek.
Az atléták készültek a körülményekre. Az amerikai csapat például a hadsereg segítségével a katonák sivatagi harcra felkészítő kiképzéséhez hasonló módon edzett, a kanadai evezősök pedig 35 fokra fűtött beltéri komplexumban tréningeztek.
Bár néhány eseményt Tokióból a kissé hűvösebb Szapporóba, az első Ázsiában tartott téli olimpia színhelyére költöztettek, az olimpikonoknak így is védekezniük kell a hőguta, a kiszáradás és a túlfeszültség ellen.
Japánban a klímaváltozás következtében növekvő hőmérséklet miatt az elmúlt tizenhárom évben több mint ötszörösére nőtt a hőguta miatt kórházba kerülő emberek száma. A Reuters adatai szerint 2008-ban mindössze 905 esetet regisztráltak, amikor extrém forróság miatt riasztották a mentőket valakihez Japánban, ezzel szemben a tavalyi évben már 4759 ilyen hívás volt.
Hosszú ideje vártunk már a pillanatra, ma pedig eljött a várva várt nap! Hamarosan elkezdődik a tokiói olimpia megnyitóünnepsége a Japán fővárosban. Az Index percről percre tudósít az eseményről, kollégáink már a helyszínen tartózkodnak. Tartsanak velünk!